A környezeti politika a kelet-közép-európai térben Varjú Viktor (PhD) MTA KRTK RKI.

Az előadások a következő témára: "A környezeti politika a kelet-közép-európai térben Varjú Viktor (PhD) MTA KRTK RKI."— Előadás másolata:

1 A környezeti politika a kelet-közép-európai térben Varjú Viktor (PhD) MTA KRTK RKI

2 Problémafelvetés Kutatói kérdés: Hol helyezhető el Magyarország és települései a „környezettudatosság” kelet-közép-európai térképén. -Ennek bázisa több nemzetközi és hazai kutatás, dokumentumelemzés -Fő hangsúly: Magyarország és települései helyzetének bemutatása; -Másodlagos fókusz: Magyarország és a környező országok viszonya -Vizsgálatba bevont országok: Magyarország; Lengyelo.; Cseho.; Szlovákia; Románia -A kutatások sajátosságából adódóan kétféle „környezettudatossági térkép” készült; -1. Statisztikai jellegű adatokra épített összehasonlítás -2. „Puha” kutatási eredményekre épített összehasonlítás

3 Felhasznált kutatások Nemzetközi és hazai kutatások, és tárgyuk az egyes országokhoz kapcsolódóan -G-FORS EU 6th Keretprogram 2006-2009 (www.gfors.eu)* - Téma: SKV, OP-k és SKV-ikon keresztül (HU, PL), EU ETS végrehajtási gyakorlatawww.gfors.eu)* -Nemzeti tervdokumentumok elemzése -2008: empirikus kutatás, kérdőív: Megye; település (SK; HU); Régió (RO) – SKV végrehajtás a területi szinteken + általános környezetvédelmi attitűd -2012: TÁMOP kutatás keretében az önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak, tevékenységének, attitűdjének empirikus vizsgálata -Szakirodalmi kutatás (HU, CZ, SK) -Statisztikai források (EU2020 strat., Intrastat)

4 Az előadás felépítése I. Környezeti politika az EU-ban; SKV II. Környezeti politika (integrációja); Magyar sajátosságok III. Környezeti politika integrációja; környező országok IV. Környezeti politika a számokban

5 I. Környezeti politika az EU-ban

6 SKV és környezeti politika dióhéjban Környezeti politika fejlődése az EU-ban  1.Környezeti világmozgalmak; 2.Intenzifikáció, termelési volumen növekedése növekvő környezeti ártalmakat okozott 3.Újraelosztási rendszer egyre nagyobb volumenű beruházásokat eredményezett, aminek a környezeti hatásaival számolni kellett Válasz: -EU Környezetvédelmi Programsorozata 1973-tól (7. 2011-20 még elfogadás előtt) -Környezeti vonatkozású „szektorális” stratégiák: pl. Aalborgi Charta (1994); Lipcsei Charta (2007) -Környezeti politika stratégiákba illesztése: pl. Maastricht (1992); Göteborg (2001); EU2020 strat. -Konkrét eszközök alkalmazása a fejlesztési tervezésben, Környezeti Politika Integrációja (KPI) a területfejlesztésbe: Környezeti Hatásvizsgálat (KHV); Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

7 SKV - KHV Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV): egy fejlesztéspolitikai dokumentumnak (programok, tervek, koncepciók) olyan, iteratív, ex-ante értékelési folyamata, amely biztosítja a környezeti érdekek/szempontok érvényesülését (2001/42/EK; 2/2005 Korm. rendelet) Környezeti Hatásvizsgálat (KHV): olyan ex-ante értékelési folyamat, amely egy beruházás lehetséges környezeti hatásait értékeli

8 II. Környezeti politika (integrációja); Magyar sajátosságok

9 KPI-SKV települési szinten 2008-as és 2012-es kutatás hasonló eredményre jutott: -Információ hiány – nem megfelelő csatornák: 45,8% nem hallott; Készült SKV 9,8% - 28,1% -SKV – KHV  fogalomzavar -Települések forráshiánnyal küzdenek ; mind a KPI, mind a környezetfejlesztés akkor valósul meg, ha külső „kényszer” van rá (jogi; finanszírozás is van hozzá pl. ISPA); belső indíttatás minimális -Környezetvédelmi programmal 9%-a nem rendelkezik a településeknek.

10 Településnagyság vs. környezeti attitűd Kistelepülések kevesebb energiát fordítanak környezeti kérdésekre. OK: - Kevéssé szembesülnek a környezeti problémákkal (minél kisebb a település, annál élhetőbbnek tekintették) (e) - Info hiány, pénz hiány (e) - Nagytelepülések inkább szembesülnek a környezetszennyezéssel (e) Élhető-e a település? Volt-e együttműködés zöld civil szervezetekkel?

11 Nemzeti szint (SKV-n keresztül) Jogszabályi keretek: késve, EU minimum Előzmények: (2003 ROP) jó eredmények  NEM hasznosulnak Folyamat: „költséghatékony”, időzavar, folyamatok nincsenek összehangolva (DDOP+SKV-ja) Kormányzás: Hierarchikus  túlzott központosítás  nem szolgálja a környezeti érdekeket Tudás: - DDOP SKV (szakértői tudás dominancia) DE Nem tud érvényesülni  Akcióterveknél felpuhult (a szakértői tudás) „Eredmény”:  nincs iterativitás  „tick box” jellegű megvalósulás Cél elérve = fenntarthatóság megjelenik = EU jogszabályok betartása Javuló tendencia, a tanulási folyamat van („lassú víz partot mos”)

12 III. Környezeti politika integrációja; környező országok

13 SKV jogszabályi háttér tagállami beültetés -Hungary: * Környezetvédelmi törvény (1995) módosítása-határidőre DE * Vonatkozó kormányrendelet csak 2005 elejére ( No. 2/2005) -Hasonló késés Lengyelországban 2005.05.18. -Cseh ország: Nincs külön jogszabály; KHV jogszabályba integrált -Szlovákia: Nincs külön jogszabály integrálva KHV jogszabályba (Act 24/2006) -Románia: határidőre

14 SKV „történet”„History” Magyarország 2002: Autópálya fejlesztési terv (Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat) Jellemzők:- konkrét beruházásra vonatkozik - SKV „módszertant” tartalmaz (iteratív) 2003 ROP Jellemzők: - Első SKV a jogi szabályozás előtt - Ez az SKV későbbiek alapja volt Ezek: Közlekedési Stratégiai Terv (2003-2015), NDC (until 2020), „Vásárhelyi” Terv Szlovákia Kísérleti alkalmazása történt 1994-ben (KSH alapon, de stratégiai tervre vonatkozóan) (Source: Dusik, J. 2002.) Csehország Kísérleti alkalmazás 1998-tól (Source: Dusik, J. 2002.) Lengyelország 1995-től „Prognózis a tervek környezeti hatásáról”  helyi területfejlesztési tervek (Source: Swianiewicz, P. 2008.)

15 Szlovákia Nemzeti szint: -KPI jobb mint Magyarországon -Fenntartható Fejlődési Stratégia 2002 mint a KPI alapja (minden egyéb szektorális stratégiában figyelembe kell venni) -Kísérleti SKV 1994! -Konzekvens, folyamatos környezeti politika; 1998-2006 egyetlen környezetvédelmi miniszter; nem jelent meg a pártpolitikai érdekeltség a környezeti politikában Helyi szint: -Kisebb visszaérkezési arány, inkább irányok érzékelhetőek belőle: információ hiány; (hasonlatos Mo-hoz)

16 Csehország Kísérleti alkalmazás 1998 SKV megkövetelt a stratégiai javaslatokhoz is SKV a környezeti hatások elemzése mellett megköveteli a fejlesztések egészségi és kulturális örökségi hatásainak vizsgálatát Hatásvizsgálati megközelítés a domináns a gyakorlatban (utólagos jellegű megközelítés, nem iteratív) (Chaker, A. et al. 2006; Dusik et al. 2001)

17 Lengyelország * 1995-től KHV + „Prognózis” helyi szintű tervezésben DE, az új szabályozás csak nemzeti és regionális szintre vonatkozik,  helyi szintre csak javaslatot tesz. A jogszabály nem teljesen harmonizál az EUs irányelvvel (2001/42/EK) Központosított az SKV készítés (ugyanaz a csapat csinálja a tervet és az SKV-t (=NI)  nem valós KPI SKV módszer fél oldalban került leírásra érdemi részletek nélkül * Based on G-FORS findings

18 Románia 2004-ben határidőre adaptálták a jogrendszerükbe A környezetvédelmi hatóság a felelős a lebonyolításban/koordinációban; de külső szakértőket vesznek igénybe Zöld civil szervezetek szerepe marginális (a társadalmasításban)

19 Összehasonlító SKV táblázat HUPLROSKCZ Kísérleti SKV 20032000 Nincs info, hogy lett volna 19941998 Jogi beágyazás Késve Időben KHV-val együtt megújítva Act. 24/2006 Beágyazva a KHV szabályozásba SKV módszer Nincs közös, bevett módszer Nincs info sem a módszerről Hatósági kézben, de nincs kidolg. módszertan Nincs közös, bevett módszer Integrációs mélység (az első alkalmazásokk or) Csatolmány típusú – „Tick box” integráció Egyszerre kezdődő, párhuzamos; iterativitás esetleges, nincs folyamatosság Inkább csatolt típusú integráció n.a.

20 IV. Környezeti politika a számokban (fókusz az 5 országra)

21 Statisztikai adatokon alapuló „nemzeti környezetvédelmi attitűdök”/politika Környezet védelem területén tett vállalások jól tükrözik egy ország környezeti politikáját. A vállalások kiinduló okai lehetnek sokfélék, DE a vállalások mértéke tükrözi: -Környezetvédelmi elköteleződését -Gazdasági lehetőségeket/akadályokat a környezetvédelmi fejlesztések területén -A mutatók értékelésénél (mivel a különböző mutatók nem kompatibilisek egymással) az országok közötti sorrend adta az értékelést (1- legjobb 5-legrosszabb)

22 Környezeti állapotot jelző indikátorok (nem teljesen a körny. politikát tükrözik, „függő” indikátorok)/ Környezetpolitikai „attitűd” 2010-ig; múltbeli trendek Környezetpolitikai „attitűd változása”; jövőbeni trendek

23 Források és indikátorok: -EUROSTAT „fenntarthatósági” indikátorai- környezeti pillér+más környezeti indikátor: GDP-hez viszonyított energiafogyasztás a közlekedésben (2000=100); Megújuló energiafogyasztás részaránya; ÜHG kibocsátás (F); primer energiafogyasztás -EU 2020 fenntarthatósági célok vállalások (környezeti pillér) Forrás: EUROSTAT adatok

24 ÜHG (2010) kibocsátás változása (1990=100%) Forrás: EUROSTAT adatok

25 Az egyes „jelen” indikátor tekintetében a sorrendek JELEN (legjobb)PLHUSKCZRO GDP-hez viszonyított energiafogyasztás a közlekedésben (2000=100)54132 Primer energia fogyasztás (2000-07) változása32154 Primer energia fogyasztás (2000-10) változása52341 Megújuló energiafogyasztás (2010)35241 Üvegházgáz kibocsátás (2010) (1990=100)53241 Rangsorszámok összesen18148155

26 A környezeti politika „jelen” indikátorainak rangsora Forrás: EUROSTAT adatok

27 Megújuló energiafogyasztás aránya vállalások Európában

28 Környezetpolitikai jövő indikátorok sorrendjei JövőPLHUSKCZRO Megújuló energiafogyasztás (2020)25341 Energia hatékonyság (2020)14532 ÜHG kibocsátás csökkentés (2020)25331 Rangsorszámok összesen51411104

29 Tanulságok - A „szoft” eredményeket a statisztikai eredmények alátámasztják: Ro. – legjobb, CZ,SK-közép, PL-legrosszabb, HU- hátul -A tanulság a szoft eredményekből, különösen Mo. számára: -Info -Intézményi struktúra, continuitás (SK) -Regionalizáció  Ro. Regionális kv. hatóság erős szerepe  Mo. egyre centralizáltabb, csak végrehajtó szerep (Újabb fenntarthatósági indikátorokat integrálni az EU-s rendszerbe)