Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hivatalos név: Magyar Köztársaság Terület: 93036 km 2 Lakosság: 10 030 975 (2009. január 1.) Főváros: Budapest Hivatalos nyelv: magyar Pénznem: forint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hivatalos név: Magyar Köztársaság Terület: 93036 km 2 Lakosság: 10 030 975 (2009. január 1.) Főváros: Budapest Hivatalos nyelv: magyar Pénznem: forint."— Előadás másolata:

1 Hivatalos név: Magyar Köztársaság Terület: km 2 Lakosság: (2009. január 1.) Főváros: Budapest Hivatalos nyelv: magyar Pénznem: forint

2

3 Magyarország Európa középső részén, Közép-Európa déli sávjában, a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által körülzárt Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik. Területén az óceáni hatás már erősen lecsökken, a szárazföldi (kontinentális) viszont még nem jut egyeduralomra. Az Adriai-tenger ugyanakkor mindössze 200 km-re fekszik Magyarország határától. Emiatt hazánk éghajlatában, természetes növényzetében, a folyók vízjárásában átmeneti vonások érvényesülnek. A medencejelleg a domborzati akadályok hiánya és a központi fekvés miatt a közlekedés számára kedvező, a vízkészlet szempontjából viszont inkább kedvezőtlen (a folyók nagy mennyiségű szennyeződést szállítanak magukkal külföldről).

4

5 Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Az ország területének 68%-a 200 m-es tengerszint feletti magasságot el nem érő alföld, 30%-a m közötti magasságú dombság, és csak 2%-a tartozik a 400 m-nél magasabb hegységek csoportjába. 600 m fölé pedig mindössze kisebb területfoltok nyúlnak csupán.

6 A km 2 nagyságú Magyar Köztársaság Európa kis területű államai közé tartozik. Területe Európa összterületének kevesebb mint 1%-a. Magyarország a kb km 2 területű Kárpát-medencén belül központi helyet foglal el. Az ország nem különálló természetföldrajzi egység, az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt: hazánk hat nagytája – az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység – közül csupán a Dunántúli-középhegység fekszik kizárólag hazánk területén. A többi öt nagytáj az államhatáron túl folytatódik, illetve onnan nyúlik át. A földrajzilag nyitott határok szomszédainktól nem elválasztanak, hanem velük összekapcsolnak. Ez a természetföldrajzi adottság is az egymásrautaltságot sugallja.

7 Országunkat természetföldrajzi tényezők alapján 6 nagytájra osztjuk: 1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Északi-khg. 5. Dunántúli-khg. 6. Alpokalja

8 Éghajlat Magyarország földrajzi helyzete alapján a jellegzetesen négy évszakú, valódi mérsékelt övbe, azon belül pedig a mérsékelten szárazföldi (kontinentális) területbe tartozik. Mivel Magyarország kis területű, alacsony tengerszint feletti magasságú és gyenge függőleges tagoltságú ország, az egyes tájegységek éghajlatában nincsenek jelentős eltérések. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások (jelentősebb napfénytartam, kisebb felhőzöttség, nagyobb hőmérséklet-ingadozás, kevesebb csapadék) nyugatról keletre növekednek. A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felől a medence alföldi központja felé nőnek. A kicsiny, 520 km-es nyugat-keleti kiterjedésű Magyarországon a medencejelleg hatása sokkal jobban érvényesül. Hazánk legkontinentálisabb térsége tehát nem a legkeletebbi területeken, hanem az Alföld közepe táján, a Középső-Tisza vidékén található.

9 Hazánk kicsiny (320 km-es) észak-déli kiterjedése miatt a napsugárzás energiamennyiségében nincs jelentős különbség. Sokkal számottevőbb a borultság mértéke, amely hazánkban az Alföld középső részén a legkisebb (kb. 50%), a nyugati határ mentén a legnagyobb (majdnem 70%). E két tényező hatása tükröződik a napsütéses órák számának évi összegében, a napfénytartamban is. A Duna-Tisza közének déli felén az átlagos napfénytartam 2100 óra/év, a nyugati határ mentén viszont csak óra/év. A napsugárzás évi eloszlása, főként nyári maximuma mind a gabona- és gyümölcstermesztés, mind pedig az idegenforgalom számára igen kedvező. Magyarország évi középhőmérséklete 8-11 ˚C. A legmagasabb értéket a délkeleti határ mentén mérik.

10

11 Az éghajlati elemek közül a csapadék eloszlásában rajzolódik ki a legnagyobb területi különbség. Magyarország legcsapadékosabb területei a délnyugati határ közelében (több mint 800 mm/év), legszárazabb vidékei pedig a Középső-Tisza mentén (kevesebb mint 500 mm/év) fekszenek. A csapadék időbeli eloszlása egyenlőtlen, de nem kedvezőtlen. A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején érkezik. Ez a kora nyári csapadékmaximum biztosítja az érésben lévő gabonafélék, a kapásnövények vízszükségletét. Az átlaghoz képest azonban bizonyos években jelentős eltérések, a havi eloszlásban pedig szeszélyes szélsőségek mutatkoznak. Főként a nyári aszály okoz gyakori károkat, terméskiesést. Kedvezőtlen, hogy a hó éppen a mezőgazdaságilag fontos Dél-Alföldön takarja legrövidebb ideig a földeket (30-35 nap/év).

12

13

14 A medencejelleg hazánk vízrajznak is meghatározó tényezője. A vizek a hegységkeret felől a medence belseje felé folynak. Magyarország felszíni vízkészletének 90%-át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A „behozatal” kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű szennyeződést is „importálunk”. Az ország vízhálózata nem túl sűrű, sőt kelet felé haladva egyre gyérebb. Magyarország és a Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna. A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km esik a szlovák-magyar határszakaszra. Vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk. A Duna egész magyarországi hosszában – az őszi alacsony vízállás és az esetleges téli jégborítás kivételével – egész évben hajózható. A folyam tengeri kijáratot nyújt hazánknak, e kijárat azonban a világkereskedelem fő központjaitól távol eső Fekete-tengerre nyílik.

15 Szigetköz

16 Az ország második legnagyobb folyója, a Tisza lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Magyarországi szakasza 596 km. A Tiszát széles árterén holtágak, morotvák kísérik, amelyeket többnyire a múlt századi szabályozás során vágtak le a folyóról. (A folyószabályozás eredményeként a Tisza eredeti hosszának majdnem 40%-ával lett rövidebb.) A Tisza gazdasági hasznosítását szélsőséges vízjárása erősen hátráltatja. A Tiszáról leágazó csatornák (Nyugati- és Keleti- főcsatorna) jelentős szerepet játszanak az öntözésben. Mindkét nagy, hajózható folyónk egymással párhuzamosan, észak-déli irányban szeli át az országot. A jelentősebb kereskedelmi forgalmat a nyugat-keleti irányú vízi összeköttetés hiánya erősen hátráltatja. A magyarországi folyókon évente két jelentősebb árhullám vonul le. A kora tavaszi (márciusi) árvizet az alpi-kárpáti, valamint a hazai hóolvadás okozza. A kora nyári árvíz (zöldár) a nyár eleji csapadékmaximummal van kapcsolatban.

17 Tisza

18 Tavaink sekély vizűek, emiatt nyáron gyorsan felmelegszenek, télen viszont hamar befagynak. Ezt kihasználva idegenforgalmuk – elsősorban a nyári szezonban – már megelőzte a hagyományos hasznosítást (halászat, nádvágás). A Balaton és a Velencei-tó környékén a túlzsúfoltság már környezeti problémát jelent. Az 598 km 2 területű Balaton Európa legnagyobb melegvizű tava, illetve Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb tava. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, a legkisebb (a Tihanyi-félszigetnél) 1,5 km. A Tihanyi-félsziget előterében található a tó legmélyebb pontja, a 11,5 m-es ún. tihanyi kút. Átlagos mélysége 3 m. A Bakony déli lábánál fekvő tó változatos domborzatú partvidéke, a nyári szezonban igen kedvező éghajlata a Balatont hazánk egyik legfontosabb idegenforgalmi területévé avatja.

19

20 Balaton

21 Kis-Balaton

22 Velencei-tó

23

24 Tisza-tó

25 A rendkívül sekély (átlagos mélység 1 m, max. mélység 4 m) Fertő-tó 1/4-e tartozik Magyarországhoz. A tófelszín felét nád borítja. A tó környékén közös, osztrák-magyar kezelésű nemzeti parkot alakítottak ki. Magyarország felszín alatti vizekben rendkívül gazdag, sőt gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. E vizek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak (szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes vizek), így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak.

26 Fertő-tó

27

28 Hévíz


Letölteni ppt "Hivatalos név: Magyar Köztársaság Terület: 93036 km 2 Lakosság: 10 030 975 (2009. január 1.) Főváros: Budapest Hivatalos nyelv: magyar Pénznem: forint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések