Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Világvallások etikája: állatokkal való bánásmód Nyugati monoteisztikus kör:  Zsidóság  Kereszténység  Iszlám.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Világvallások etikája: állatokkal való bánásmód Nyugati monoteisztikus kör:  Zsidóság  Kereszténység  Iszlám."— Előadás másolata:

1 Világvallások etikája: állatokkal való bánásmód Nyugati monoteisztikus kör:  Zsidóság  Kereszténység  Iszlám

2 Zsidóság 1.Az állatokkal való bánásmód alapjai (Biblikus és poszt-biblikus források) 2.Vadászat 3.Állatkísérletek 4.Állatok megölése étkezési célból (Kegyetlenség?)

3 Alapállás: „Ismeri az igaz barmának lelkét…” Példabeszédek 12:10 Angol forrás: „The righteous person regards the life of his beast” Alapgondolat Tanakh: - az állatvilág a teremtés része: könyörületes bánásmód - cáár báálé chájjim („állatkínzás”) –» nem szabad! - isteni szövetség az állatokkal is 1.Bánásmód - a szent szövegek alapján

4 További gondolatok a szent szövegekből:  Talmud: Ne okozz fájdalmat az állatoknak!  Az ártás mint szükség - hasznosítás az ember létfontosságú javaira  Teremtés könyve: az uralom mint gondnokság vagy sáfárkodás “ És megádotta Isten Nóét és fiait és mondta nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a födet. És tőletek való félelem s rettegés legyen a föld minden álatján és az ég minden madarán, mindenen, a mi mozog a földön és mind a tenger halain: kezetekbe adattak. Minden mozgó lény, a mely él, tiétek legyen eledelül; mint a zöd füvet, úgyy adtam nektek mindet.” Móz I. 9:1-3 “Jóságos az Örökkévaló mindenekhez, és irgalma rajta van mind az ő művein” Zsol 145:9  Bibliai rendelkezések az állatok jólétére mielőtt valaki étkezik, meg kell etesse állatát (Móz V. 11:15) az állatoknak meg kell engedni a szombati pihenést (Móz II. 5:14) az állatok szenvedésein enyhíteni kell (Móz V. 12:4)

5  Bibliai rendelkezések arra, hogy mit kerüljenek a zsidók élő vagy véres állatból enni (Móz I. 9:4) egynapon megölni tehént és borját (Móz III. 22:28) (be)felkötni az állat száját mikor csépel (nyomtat) (Móz V. 25:4) együtt befogni szántáshoz ökröt és szamarat (Móz V. 22:10) ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 2. Vadászat tiltott és erősen elítélt (állatviadalokkal egyetemben) A Biblia tanítása: a vadászat szégyen és elrejtendő (Móz III. 17:13) 3. Állatkísérletek Két feltétel teljesítése esetén megengedett - valós vagy valódi jótétemény lehetőséget rejtse az ember számára - felesleges fájdalom okozása ne történjen

6 4. Állatok ételként történő hasznosítása - zsidó vágási szabályok - Rituális vágás, a kóserság (kásrut) alapja: s’hítá (áskenáz: shitó) (sóhét) Szabályai: a mészáros különlegesen képzett zsidó, ún. sakter kell legyen az állatot egyetlen torokvágással kell megölni, egy nagyon éles eszközzel a chálláffal a nyaki struktúrát tilos felsebezni, feltépni (hálef) Az állatot hagyni kell kivérezni A sakternek meg kell győződnie arról, hogy a leölés megfelelően történt és hogy az állat nem szenvedett semmilyen rendellenességben ami kizárhatná, hogy kóser legyen Kegyetlenség? Egyes szakemberek szerint nem… Mások szerint igen. Előkábítás Szekuláris mészárosok alkalmazzák, de… a zsidó törvények nem engedik meg a sérülés és az esetleges halál okán A zsidó szakemberek azt mondják, hogy mivel a s’hítá azonnali eszméletvesztést okoz, egyúttal magába foglalja az előkábítást is.

7 Kereszténység 1.Kereszténység és az állatok - általános tradiconális és modern nézőpontok 2.Mit mond az Egyház az állatokról? - Anglikán és Római nézőpont 3.Teológiai – történeti jellemzők

8 1. Kereszténység és az állatok  Általánosságban - tradicionális és modern szemlélet  A hagyományos keresztény szemlélet: leminősítés [downgrade] Isten, emberi használatra teremtette az állatokat, akik tehát jogosultak kényük-kedvük szerint bánni azokkal. az állatok megkülönböztetetten alárendeltek és morálisan irrelevánsak tekintve hogy: - az állatoknak nincs lelkük (embernek van) - az állatoknak nincs értelmük (embernek van) a keresztény gondolkodás erősen ember-központú, ezért az állatokat csak az emberrel való kapcsolatán belül tudja értelmezni és nem magukban De! » Állatok és szentek - tisztelet, jóindulat Pl.: Páduai Szt. Antal, Assisi Szt. Ferenc, Szt. Brigitta stb…

9  Modern keresztény gondolkodás az állatokról Együttérzőbb/megértőbb az állatokkal, és kevéssé hajlik arra, hogy az emberek és állatok között áthidalhatatlan szakadék lenne. Habár a legtöbb teológus nem fogadja el az állatok jogait, megerősitik azonban hogy néhány állat elegendő tudatosságot és öntudatot mutat ahhoz, hogy a morális figyelmet megérdemelje. Növekvő környezetvédő mozgalmak radikális keresztény gondolkodás-mód- béli változást hoztak az ember környezeti szerepét illetően. Általánosan elfogadott nézet az ember természet feletti uralmát egyfajta gondnokságként, sáfárkodásként érteni, mint kizsákmányolásként, uralomként. (Ez jelentősen méréskelte a †-ek állatokhoz való hozzáállását) » Állatbarát keresztény gondolatok a modern †-ek között A Biblia megmutatja, hogy Isten az állatokkal ugyanúgy szövetségre lépett Az embereknek és az állatoknak ugyanúgy isteni forrásból erednek (Szt. Ferenc) Az Édenkert - ahol emberek és állatok harmóniában élnek - jeleníti meg Isten ideális világát, és mutatja, hogy az embereknek mifelé kellene törekedniük. (Izajás)

10 Istent megilleti a jog, hogy minden teremtményével tiszteletteljesen bánjanak - aki méltetlan az állattal, méltatlan az Istennel. Isten, a teremtésében semmivel sem közömbös. A szeretettel teremtő Isten példája arra kellene vezesse az embert, hogy az szeretettel viseltessen az állatok felé. (Az élőlényeknek való fájdalomokozás összeegyeztethetetlen a krisztusi úttal) Az állatok hozzánk képest gyengék - Krisztus azt mondta, legyünk velük kedvesek - Jézus azt mondta, az ember legyen kedves és segítőkész a gyengékkel - Összevetve az emberekkel az állatok gyakran gyengék és kiszolgáltatottak - Ezért a †-eknek könyörületességet kellene feléjük mutatni Szeretni azokat, akik nem tudnak hasonlóképp viszontszeretni, páratlan lehetőség az önzetlen szeretet megvalósítására. - “Ha úgy szereted őket, ahogyan amazok téged, mi abban a jutalmad?” Nagy jót jelent mások jólétének felelősségében részesedni, köztük az állatokéban.  Anrdrew Linzey teológiai érvei: Az Univerzum Istenért retemtetett (és létezik) és nem az emberért Isten minden teremtményt szeret Isten belehelyezte magát a teremtésbe, és meghalt érte a kereszten Mivel Isten minden teremtményt szeret, az ember is törődjön velük Az ember törődjön az állatokkal, mert azok Isten teremtményének részei Ha rossz egy állattal, akkor megsérti Istent abban a jogában, hogy teremtésének egészét tiszteltesse.

11 2. Mit mondanak az Egyházak az állatokról? a) Anglikán nézőpont Lambeth Conference of the Anglican Church, jellemző a kortárs † gondolkodásra az állatokról Eszerint: megerősíti a teremtés bibliai látomását –» mindenkire érvényes, egymáson függő isteni szövetség Ami még új: i) az emberek együttműködő partnerei a többi teremtménynek és élő hidat jelentenek a menny és a föld között, azzal a felelősséggel, hogy személye és közös áldozatot hozzanak valamennyi teremtmény általános jólétéért ii) Isten óvó célja Jézus Krisztusban, kiterjed a teremtés egészében.

12 b) Római Katolikus nézőpont Az Evangelium Vitae kezdetű pápai enciklika felismeri, hogy az állatok rendelkeznek mind belső, valódi értékkel, mind pedig hellyel Isten Országában A Római Katolikus Élet Etikája, ha teljesen elfogadják, arra vezeti a hívőt, hogy kerüljön mindent, ami bármilyen felesleges szenvedést vagy halált okoz az állatoknak. A Római Egyház hivatalos álláspontját számos pontban tartalmazza az Egyház hivatalos Katekézise. Ezek alapján: - Isten a világ felelőssét rábízta a férfire és a nőre - a hetedik parancsolat előirányozza a tiszteletet a teremtés egészét illetően - az állatok Isten dicsőségére szolgálnak - Isten a teremtett képmásának sáfárkodására bízta az állatokat, ami felhatalmazást ad az állatok ételként és ruhaként történő hasznosítására. Valamint az állatkísérletek is elfogadottak, amennyiben az ésszerű kereteken belül marad és az emberi élet szolgálatában történik. - ellentétes az emberi méltósággal állatok halálának és szenvedésének szükségtelenül történő okozása. Illetve hasonlóképp érdemtelen úgy pénzt költeni rájuk, hogy azt az előrébbvaló emberi szenvedésre lehetne fordítani.

13 3. Teológiai – történeti jellemzők Az állatok szenvedésének és fájdalmának elfogadása teológiailag megalapozott A korai keresztények az embert minden állatnál jóval felsőrendűbbnek tekintették -» Isten képmása - Isten egyértelmű rendelése Szt. Ágoston: az ember gondolkodó lény a gondolkodó lényeknek jogában áll a nem-gondolkodókat uralni az ember meg tudja szelidíteni az állatot, az állat az embert nem az állatok nem eszes lények az állatok azt sem tudják, hogy élnek Aquinói Tamás: az állatok emberi használatra teremtettek nincs képességük gondolkodni, tehát az ember alá rendeltek

14 1. Az állatokkal való bánás - alapgondolatok “Nincs állat a földön, sem szárnyaival repülő madár, amelyek ne alkotnának közösséget veletek” Korán 6:38 Az Iszlám és az állatok A muszlimok hite szerint: minden élőlény az Isten teremtménye az Isten szeret minden állatot az állatok azért léteznek, hogy az emberek hasznára legyenek az állatok felé jószándékkal és könyörülettel kell viseltetni A muszlimok kerülniük kell: az állatokkal szembeni kegyetlenséget az állatok túldolgoztatását vagy túlterhelését az állatok sport-szerű vadászatát (élelem gyanánt megengedett, ha humánusan ölik le a ló sörényének vagy farkának vágását az állatviadalokat mint sport az iparszerű állattenyésztést

15  Az állatok használatáról - megengedett: a Korán világosan kimondja, hogy az állatok az ember hasznába vehetők “ Az Isten az, aki létrehozta nektek a jószágokat, hogy egyeseket hátasállatnak használjatok, mások pedig táplálékul szolgáljanak nektek. És más egyéb hasznotok is van belőlük és az, hogy olyan szükségleteiteket elégítsétek ki velük, amit a kebletekben melengettek. És azok és a hajók hordoznak benneteket.” Korán 40:79-80  Mohamed és az állatok Több történet és mondás létezik a Prófétáról, amely bemutatja az állatok jólétével való törődését.  A muszlim szertartásos vágás (halal) A muszlimok csakis a Saríja törvényeinek megfelelően levágott állat húsát fogyaszthatják. Ezt a vágási módot gyakran támadják állatjogi aktivisták mint barbár vérszomjas rítust. A muszlimok nem értenek egyet, ők azt mondják, hogy a Iszlám törvényei szerinti vágás úgy lett megtervezve, hogy az a legkevesebb kínt és szenvedést okozza az állatnak.

16  Az iszlám vágási szabályok a mészáros épelméjű, felnőtt muszlim kell legyen a mészárosnak ki kell mondania Isten nevét mielőtt megejti a vágást (annak érdekében, hogy kihangsúlyozza az élet szentségét és hogy az állat Isten beleegyezésével étel gyanánt van leölve.) az állatot egy éles kés egyetlen folyamatos előre-hátra mozdításával kell megölni az állattal jól kell bánni mielőtt megölik az állatnak tilos látnia más állatok megölését a kést tilos az állat jelenlétéban fenni a kés pengéjének mentesenek kell lennie minden hibától, ami (fel)téphetné a sebet az állat nem lehet kényelmetlen kényelmetlen helyzetben az állatot hagyni kell kivérezni » Kegyetlenség? A vélemények megegyeznek a zsidó vágási rend (shitó ) kritikájával és ellenérvével.

17 » Előkábítás a fájdalom elkerülése érdekében Napjainkig a muszlim törvény nem engedte meg a vágás előtti kábítást A muszlimok attól tartottak, hogy előkábítás csökkentheti a testből kifolyatható vér mennyiségét, illetve azt gondolták, hogy az állat néha a kábítás során pusztult el. De mostanság (2004) állapította meg Maszúd Khawadzsa (Halal Food Authority elnöke), hogy az állatok ‘érzéstelenítése’ nincs ellene a halal gyakorlatának, feltéve, hogy valóban nem hal meg mielőtt elvágják a torkát, az összes folyó vérét kifolyatják és egy muszlim végzi a rituális vágást.  Állatkísérletek Megtiltható az iszlámban; - az állatok nem szenvedhetnek fájdalmat vagy csonkítást, és mindig jó oka kell legyen a kísérletnek: A cselekedetek a szándék szerint ítéltetnek meg! (Mindenfajta állaton végzett orvosi kezelés és kísérlet etikai helyénvalósága és jogszerűsége, vagy ezek ellenkezője, az azt végző személy szándékain múlik.)


Letölteni ppt "Világvallások etikája: állatokkal való bánásmód Nyugati monoteisztikus kör:  Zsidóság  Kereszténység  Iszlám."

Hasonló előadás


Google Hirdetések