Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek) Készítette Készítette: Börzsey András Felkészítő tanára Felkészítő tanára: Eszenyei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek) Készítette Készítette: Börzsey András Felkészítő tanára Felkészítő tanára: Eszenyei."— Előadás másolata:

1 A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek) Készítette Készítette: Börzsey András Felkészítő tanára Felkészítő tanára: Eszenyei Emese Iskola Iskola: Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium (1203 Budapest, Serény utca 1.)

2 Környezetvédelmi problémák Európai helyzet: 2009-ben 512 kg hulladék/fő európai lakosra számítva. Az anyagában hasznosítás aránya 50 % alatt van (Németország és Dánia megközelíti ezt a szintet). Magyarországon 2009-ben 430 kg/fő hulladék keletkezett, ebből ¾ rész a legkevésbé környezetbarát lerakókba, 10 % égetésre került, 13 % hasznosítás anyagában. A környezetvédelmi problémák megoldása csak társadalmi összefogással lehetséges. Környezetvédelmi adatok

3 A hulladékgazdálkodási évi XLIII. törvény Célja: 1. A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok: – mennyiségének; – veszélyességének csökkentése. 2. A keletkező hulladékok hasznosítása: – másodnyersanyagként; – energiahordozóként; – a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása; – a hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja.

4 A célok elérése érdekében az alábbi elveket szükséges érvényesíteni:  megelőzés  elővigyázatosság  gyártói felelősség  megosztott felelősség  elvárható felelős gondolkodás (környezettudatosság)  elérhető legjobb eljárás  szennyező fizet  közelség  regionalitás  önellátás  fokozatosság  példamutatás  költséghatékonyság

5 Környezetvédelem kialakulása:  Környezetvédelemről a mai értelemben csak az 1960-as évektől beszélhetünk.  Az addig eltelt időszak a környezetvédelem előtörténetének mondható. A „kiforrott” környezetvédelem szakaszai:  A,,rádöbbenés’’ korszaka (60-as évek).  Intézményesülés, hivatalos elismerés korszaka.  (70-es évek)  Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka.  (80-as évektől napjainkig)

6 A,,rádöbbenés’’ korszaka (60-as évek)  A háború utáni nyomorból a nyugati országok viszonylag gyorsan kilábaltak és magas életszínvonalat értek el.  A fogyasztás nőtt.  Az egészségkárosító anyagok használata mindennapossá vált.  Egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyezés nem áll meg az egyes országok határánál, hanem a légköri mozgásokkal és a vízfolyásokkal terjedve más országokat is károsít, és az egész bioszféra jövőjét veszélyezteti.  A környezetvédelem ügye külpolitikai kérdéssé vált.

7 1972. Stockholm  első környezetvédelmi világértekezlet;  hosszú előkészítő munka előzte meg;  a fejlett és elmaradott országokban alapvetően más problémák jelentkeztek. Kompromisszumos cél:  ökofejlődés gondolata (létrehozták az UNEP-et, az ENSZ környezetvédelmi programját);  célja a környezetvédelmi programok koordinálása, figyelemmel kísérése, a tagállamok információval való ellátása;  június 5.,,Környezetvédelmi Világnap’’ lett. Az ENSZ különböző szakosított szervei (UNESCO, FAO, WHO) jelentős környezetvédelmi programokat indítottak el.

8 III. Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka (a 80-as évektől napjainkig)  Főleg a vegyipar és az atomerőművek okoztak komoly problémákat.  Különböző technológiai megoldásokat dolgoztak ki. Fenntartható fejlődés gondolata: „Úgy kell kielégíteni a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik Kielégítésében.”

9 Hulladék kezelése hazánkban: Hulladék: minden olyan, az emberi életet, termelő- és fogyasztótevékenység során keletkező anyag, amely közvetlenül a keletkezés folyamatában nem hasznosítható, ezért az adott környezetből, illetve tevékenységi körből (pl.: termelési folyamatból) el kell távolítani. A hulladék, mint annyi más anyag a környezetünkben állandó körforgásban van (keletkezés, kezelés és a lehetséges visszaforgatás).

10 Különféle hulladékkezelési és az azokra épülő anyagi újrahasznosítási technológiák: elvágják a sokszor évtizedekig tartó (pl. lebomlási) folyamatokat; lehetővé teszik, hogy a hulladékoknak minősülő anyagok egy része visszakerüljön a termelési folyamatba; vagy szükség esetén gyorsan eltávolítható legyen a környezetből.

11 A hulladékok csoportosítása: Hulladékok Anyagi természet - homogén, - heterogén, - diszperz Fajta - azonos jellegű, - eltérő jellegű Típus - termelési, - amortizációs, - Különleges kezelést igénylő (veszélyes) Újrahasznosíthatóság - eredeti funkcióban, - más funkcióban, - alapanyagként, - nyersanyagként, - energiaként, - nem hasznosítható

12 Fogalmak: 1.Újrafeldolgozás: a hulladék anyagában történő hasznosítása; 2.Újrafelhasználás: a különféle már egyszer felhasznált anyagoknak a termelésben vagy a szolgáltatások terén történő ismételt felhasználása, a termékeknek az eredeti célra történő ismételt hasznosítása (pl. üveghulladék üveggyártásra, használt autógumi újrafutóztatása stb.) 3.Újrahasznosítás: a hulladékoknak közvetlenül vagy közvetetten (átalakítást követően) történő felhasználása abból a célból, hogy ezek visszakerüljenek a termelési vagy szolgáltatási folyamatba.

13 A hulladékkezelési technológiák, újrahasznosítási modellek: A hulladékgyűjtés célja, hogy a hulladékok mennyiségét, veszélyességét csökkentsék, közvetlenül hasznosítható állapotba kerüljenek, a fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltoztatásával a környezettől elszigetelhetők legyenek. A hulladékkezelés részfolyamatai:  az elhasznált termékek, anyagok begyűjtése, szelektálása;  előkészítés (aprítás, rostálás, tömörítés, darabolás, mosás és tisztítás);  technológiai kezelés (fizikai, kémiai, biológiai). Az ipar, illetve lakossági elhasznált termékek, hulladékok tipikus újrahasznosítási modelljeire két példát láthatunk a továbbiakban:

14 AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS I. MODELLJE  az elhasznált termékeket, hulladékokat településenként gyűjtik össze;  egy vagy több központi raktárban szétválogatják, szétszerelik;  az újrafelhasználható anyagokat feldolgozzák;  a fel nem használható anyagokat megsemmisítik, hulladéklerakó helyre szállítják.

15 Üzemlátogatás egy hulladék ártalmatlanító cégnél

16 Veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés

17 A hulladék ártalmatlanítás folyamata: Indítás. A szemét betöltése. Őrlés. Fűtés: a hőfok emelése C-ra. Hőfok tartása (ártalmatlanítás) 12 percig. Hűtés 75 0 C-ra. Ürítés. A kommunális hulladékká alakított anyag eltávolítása. A ciklus kb. egy óra hosszát vesz igénybe.

18  az árut értékesítő egyben az elhasznált termék begyűjtője is;  az értékesítő (begyűjtő) a terméket előállító által meghatározott telephelyre szállítja azokat;  a telephelyen tárolják, szétszerelik, majd az ábra szerint szortírozzák.

19 Milyen módon járulhatunk hozzá mi magunk is a hatékonyabb környezetvédelemhez? a környezettudatos gondolkodás kialakítása már a gyermekkortól kezdve (tanórák, személyes példamutatás, oktatási intézményekben a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása); Életmódváltás, tájékoztatók tartása, figyelemfelhívó reklámok bemutatása a felnőtt lakosság részére is; a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése; a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása nemcsak közterületen, hanem a családi- és társasházak esetében is – nemcsak papír-, hanem többféle hulladék vonatkozásában; a szelektív hulladékgyűjtők gyakoribb elszállítása – megelőzve a hulladékgyűjtő mellé történő szemét lerakását; olyan hulladékgyűjtők alkalmazása, amelyek megfelelően rögzíthetők – számos példa azok felborítására; nemzetközi tapasztalatok – lásd az Európai Unió országait.

20 Források: hullad%C3%A9k-keletkez%C3%A9se-ksh hullad%C3%A9k-keletkez%C3%A9se-ksh Környezet- és természetvédelmi lexikon II. kötet /Akadémiai Kiadó, Budapest/ Az ellátási lánc elemei és a minőség ellenőrzés és minőségbiztosítás a kereskedelemben /jegyzet, WSUF/ - ábrák Tények könyve Zöld /Greger-Delacroix 1998./ nevelés/ Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek) Készítette Készítette: Börzsey András Felkészítő tanára Felkészítő tanára: Eszenyei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések