A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek)

Az előadások a következő témára: "A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek)"— Előadás másolata:

1 A szemét útja (újrahasznosítás, ártalmatlanítás, vagy szeméthegyek)
Készítette: Börzsey András Felkészítő tanára: Eszenyei Emese Iskola: Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium (1203 Budapest, Serény utca 1.)

2 Környezetvédelmi adatok
Környezetvédelmi problémák Európai helyzet: 2009-ben 512 kg hulladék/fő európai lakosra számítva. Az anyagában hasznosítás aránya 50 % alatt van (Németország és Dánia megközelíti ezt a szintet). Magyarországon 2009-ben 430 kg/fő hulladék keletkezett, ebből ¾ rész a legkevésbé környezetbarát lerakókba, 10 % égetésre került, 13 % hasznosítás anyagában. A környezetvédelmi problémák megoldása csak társadalmi összefogással lehetséges.

3 A hulladékgazdálkodási 2000. évi XLIII. törvény
Célja: A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok: mennyiségének; veszélyességének csökkentése. A keletkező hulladékok hasznosítása: másodnyersanyagként; energiahordozóként; a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása; a hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja.

4 A célok elérése érdekében az alábbi elveket szükséges érvényesíteni:
megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondolkodás (környezettudatosság) elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság

5 Környezetvédelem kialakulása:
Környezetvédelemről a mai értelemben csak az 1960-as évektől beszélhetünk. Az addig eltelt időszak a környezetvédelem előtörténetének mondható. A „kiforrott” környezetvédelem szakaszai: A ,,rádöbbenés’’ korszaka (60-as évek). Intézményesülés, hivatalos elismerés korszaka. (70-es évek) Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka. (80-as évektől napjainkig)

6 A ,,rádöbbenés’’ korszaka (60-as évek)
A háború utáni nyomorból a nyugati országok viszonylag gyorsan kilábaltak és magas életszínvonalat értek el. A fogyasztás nőtt. Az egészségkárosító anyagok használata mindennapossá vált. Egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyezés nem áll meg az egyes országok határánál, hanem a légköri mozgásokkal és a vízfolyásokkal terjedve más országokat is károsít, és az egész bioszféra jövőjét veszélyezteti. A környezetvédelem ügye külpolitikai kérdéssé vált.

7 II. Intézményesülés, hivatalos elismerés korszaka (70-es évek)
1972. Stockholm első környezetvédelmi világértekezlet; hosszú előkészítő munka előzte meg; a fejlett és elmaradott országokban alapvetően más problémák jelentkeztek. Kompromisszumos cél: ökofejlődés gondolata (létrehozták az UNEP-et, az ENSZ környezetvédelmi programját); célja a környezetvédelmi programok koordinálása, figyelemmel kísérése, a tagállamok információval való ellátása; június 5. ,,Környezetvédelmi Világnap’’ lett. Az ENSZ különböző szakosított szervei (UNESCO, FAO, WHO) jelentős környezetvédelmi programokat indítottak el.

8 III. Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka (a 80-as évektől napjainkig) Főleg a vegyipar és az atomerőművek okoztak komoly problémákat. Különböző technológiai megoldásokat dolgoztak ki. Fenntartható fejlődés gondolata: „Úgy kell kielégíteni a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik Kielégítésében.”

9 Hulladék kezelése hazánkban:
Hulladék: minden olyan, az emberi életet, termelő- és fogyasztótevékenység során keletkező anyag, amely közvetlenül a keletkezés folyamatában nem hasznosítható, ezért az adott környezetből, illetve tevékenységi körből (pl.: termelési folyamatból) el kell távolítani. A hulladék, mint annyi más anyag a környezetünkben állandó körforgásban van (keletkezés, kezelés és a lehetséges visszaforgatás).

10 A hulladék, mint anyag a természetet is magába foglaló körforgásban.
Különféle hulladékkezelési és az azokra épülő anyagi újrahasznosítási technológiák: elvágják a sokszor évtizedekig tartó (pl. lebomlási) folyamatokat; lehetővé teszik, hogy a hulladékoknak minősülő anyagok egy része visszakerüljön a termelési folyamatba; vagy szükség esetén gyorsan eltávolítható legyen a környezetből.

11 A hulladékok csoportosítása:
Anyagi természet - homogén, - heterogén, - diszperz Fajta - azonos jellegű, - eltérő jellegű Típus - termelési, - amortizációs, - Különleges kezelést igénylő (veszélyes) Újrahasznosíthatóság - eredeti funkcióban, - más funkcióban, - alapanyagként, - nyersanyagként, - energiaként, - nem hasznosítható

12 Fogalmak: Újrafeldolgozás: a hulladék anyagában történő hasznosítása; Újrafelhasználás: a különféle már egyszer felhasznált anyagoknak a termelésben vagy a szolgáltatások terén történő ismételt felhasználása, a termékeknek az eredeti célra történő ismételt hasznosítása (pl. üveghulladék üveggyártásra, használt autógumi újrafutóztatása stb.) Újrahasznosítás: a hulladékoknak közvetlenül vagy közvetetten (átalakítást követően) történő felhasználása abból a célból, hogy ezek visszakerüljenek a termelési vagy szolgáltatási folyamatba.

13 A hulladékkezelési technológiák, újrahasznosítási modellek:
A hulladékgyűjtés célja, hogy a hulladékok mennyiségét, veszélyességét csökkentsék, közvetlenül hasznosítható állapotba kerüljenek, a fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltoztatásával a környezettől elszigetelhetők legyenek. A hulladékkezelés részfolyamatai: az elhasznált termékek, anyagok begyűjtése, szelektálása; előkészítés (aprítás, rostálás, tömörítés, darabolás, mosás és tisztítás); technológiai kezelés (fizikai, kémiai, biológiai). Az ipar, illetve lakossági elhasznált termékek, hulladékok tipikus újrahasznosítási modelljeire két példát láthatunk a továbbiakban:

14 Az újrahasznosítás I. modellje
az elhasznált termékeket, hulladékokat településenként gyűjtik össze; egy vagy több központi raktárban szétválogatják, szétszerelik; az újrafelhasználható anyagokat feldolgozzák; a fel nem használható anyagokat megsemmisítik, hulladéklerakó helyre szállítják.

15 Üzemlátogatás egy hulladék ártalmatlanító cégnél

16 Veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés

17 A hulladék ártalmatlanítás folyamata: Indítás. A szemét betöltése.
Őrlés. Fűtés: a hőfok emelése C-ra. Hőfok tartása (ártalmatlanítás) 12 percig. Hűtés 750C-ra. Ürítés. A kommunális hulladékká alakított anyag eltávolítása. A ciklus kb. egy óra hosszát vesz igénybe. Én készítettem. Kecskemét 2013.jan.27.

18 Újrahasznosítás II. modellje
az árut értékesítő egyben az elhasznált termék begyűjtője is; az értékesítő (begyűjtő) a terméket előállító által meghatározott telephelyre szállítja azokat; a telephelyen tárolják, szétszerelik, majd az ábra szerint szortírozzák.

19 Milyen módon járulhatunk hozzá mi magunk is a hatékonyabb környezetvédelemhez?
a környezettudatos gondolkodás kialakítása már a gyermekkortól kezdve (tanórák, személyes példamutatás, oktatási intézményekben a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása); Életmódváltás, tájékoztatók tartása, figyelemfelhívó reklámok bemutatása a felnőtt lakosság részére is; a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése; a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása nemcsak közterületen, hanem a családi- és társasházak esetében is – nemcsak papír-, hanem többféle hulladék vonatkozásában; a szelektív hulladékgyűjtők gyakoribb elszállítása – megelőzve a hulladékgyűjtő mellé történő szemét lerakását; olyan hulladékgyűjtők alkalmazása, amelyek megfelelően rögzíthetők – számos példa azok felborítására; nemzetközi tapasztalatok – lásd az Európai Unió országait.

20 Források: Köszönöm a figyelmet!
Környezet- és természetvédelmi lexikon II. kötet /Akadémiai Kiadó, Budapest/ Az ellátási lánc elemei és a minőség ellenőrzés és minőségbiztosítás a kereskedelemben /jegyzet, WSUF/ - ábrák Tények könyve Zöld /Greger-Delacroix 1998./ nevelés/ Köszönöm a figyelmet!