Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A talajszennyezés forrásai és következményei 47.lecke

3 Az ipari-technikai fejlődéssel, az urbanizációval jelentősen megnőtt a levegőbe, a talajba, a felszíni vizekbe került káros, szennyező anyagok mennyisége. A különböző károsító anyagok hatása az alábbi tényezőktől függ: az ion/vegyület kémiai tulajdonságai, oldhatósága, felvehetősége, a hatás tartama és a szervezetbe jutott toxikus anyag koncentrációja (dózis ) az élő szervezet állapota, alkalmazkodó képessége ( kora, fejlettsége, stb) a káros hatást befolyásoló más anyagok jelenléte, hiánya. Talajszennyezés

4 A rövid idő alatt nagy mennyiségben felvett toxikus vegyületek akut megbetegedést, vagy pusztulást idéznek elő. A toxikus anyagok kis koncentrációja is lehet káros, ha a hatás tartós és rendszeres (dózis, toxicitás). A toxikus anyagoknak a természetes lebontással szembeni ellenálló képessége a perzisztencia, minél perzisztensebb egy vegyület, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a felhalmozódás után az élő szervezetbe kerül ( klórozott szénhidrogének, policiklikus aromás szénhidrogének, stb. ).

5 Szerves szennyezők a talajban

6 A. Mikroszennyezők Szervetlen szennyező anyagok toxikus nehézfémek ( Pb, Cd, Ni, Hg, Cr, stb ) Szerves mikroszennyezők –peszticidek –egyéb szerves szennyezők klórozott alifás szénhidrogének aromás szénhidrogének monoaromás szénhidrogének policiklikus aromás szénhidrogének ( PAH ) poliklórozott difenilek ( PCB ) és egyéb származékaik. A szennyező anyagok csoportosítása

7 B. Makroszennyezők Szervetlen ( nagyadagú nitrogén műtrágyák ) Szerves ( ásványolaj- és ásványolajtermékek ),

8 A talaj szennyeződése alatt a talajprofilban a természetes és mesterséges kémiai anyagok koncentrációjának az emberi tevékenység hatására bekövetkező növekedését értjük. Ezeknek a kémiai anyagoknak a növényekre gyakorolt hatása függ: a talajban lévő szennyezőanyag minőségétől a szennyezőanyagnak azon mennyiségétől, amely a gyökér számára hozzáférhető. Talajszennyezés

9 TOXIKUS NEHÉZFÉMEK Jelen lehetnek a talajban: a folyadék fázisban: hidratált ionként, oldható szerves és szervetlen komplex formájában, a kolloidok alkotórészeként a szilárd fázisban: oldhatatlan csapadékokban, szerves és szervetlen kolloidok felületén kicserélhető formában, szilikátok kristályrácsaiban. SZERVETLEN SZENNYEZŐ ANYAGOK

10 A különböző formák között dinamikus egyensúly alakul ki. A talajsavanyodás igen veszélyes lehet e szennyezett területeken, mert a talaj eredeti állapotában oldhatatlan nehézfém vegyületek a savanyú kémhatás hatására mobilizálódva súlyos környezeti károkat okozhatnak. A talajszennyeződés környezeti hatásának megismeréséhez ismerni kell: a talaj tulajdonságait, a toxikus fém összes mennyiségét a mobilis készletet.

11 Humán és állategészségügyi szempontból erősen toxikus elem. Ólomszennyeződés fő forrásai: ólomtartalmú üzemanyagok, szénégetés, fémkohók, ólomfeldolgozás, szennyvíziszapok, stb. Ólomkoncentráció nem szennyezett területen: 2-20 mg kg-1 ( ppm ), –nagy forgalmú utak mentén: mg kg-1, –ólomfeldolgozó közelében : 3000 mg kg-1. Az ólom megkötődése, viselkedése a talajban: Az ólom a legerősebben lekötött fém, szerves komplexekben, specifikus adszorpciós folyamatok révén kötődik, lemosódása igen kismértékű. (Ólom Pb)

12 Az emberre és állatra is nagyon kis koncentrációban toxikus hatású ( csontzsugorodást, vesék károsodását, tüdőkárosodást okoz ). Kadmium (Cd )

13 Kadmium szennyezés fő forrásai: ércbányászat, fémfeldolgozás, hulladékégetés, szennyvíziszapok, közlekedés. Kadmium koncentráció nem szennyezett területen:< 1 mg kg-1 nagy forgalmú utak mentén: 3 mg kg-1 nagyvárosi parkokban: 0,5-5 mg kg-1 A kadmium megkötődése, viselkedése a talajban: semleges és lúgos talajban jelentős a Cd specifikusan adszorbeált aránya, ha a pH < 6,5, akkor a nem specifikus adszorpció lép előtérbe, pH < 5 az összes Cd mintegy 30%-a a növények számára hozzáférhető.

14 Gőze és oldható vegyületei rendkívül mérgezőek. Higanyszennyezés fő forrásai: fa és fémfeldolgozó ipar, csatorna iszapok, komposztált lakossági hulladék, Hg tartalmú fungicidek, kőolaj elégetése. Higanykoncentráció nem szennyezett területen: < 0,1 mg kg-1( ppm ) –Ipari és városi területeken: 0,1-0,4 mg kg-1 –Szennyezett területeken: 7-10 mg kg-1( ppm ) Higany (Hg )

15 A higany megkötődése, viselkedése a talajban: A redoxi viszonyoktól függően a higany különböző oxidációs fokozatokban jelenik meg, a Hg2+ ionokat és a higanygőzt az ásványi és szerves kolloidok erősen adszorbeálják. A higany rendkívül gyenge mozgékonysága miatt a termesztett növények csak igen kismértékben tudják kivonni a talajból, ezért Hg tartalmuk alacsony (< 0,04 mg kg-1 sza. ).

16 A szerves szennyező anyagok előfordulnak a talaj folyékony, szilárd és gázfázisában is. A szerves szennyezők többsége az emberi és állati szervezetre egyaránt toxikus hatású, mely hatás szájon keresztül, belélegezve és bőrön át felszívódva is érvényesülhet. A talajba kis mennyiségbe bekerülő toxikus szerves anyagokat ( peszticidek, policiklikus aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek ), összefoglalóan szerves mikro-szennyezőknek nevezzük. Szerves szennyezőanyagok

17 Három, vagy több kondenzált aromás gyűrűt tartalmazó hidrofób, rezisztens anyagok, ( antracén, fenantrén, pirén, benz(a)pirén, stb. ) Előfordulásuk: a kőolaj képződése során, tüzelő és üzemanyagok elégetése során, erdők, lápterületek égésekor keletkeznek. A füstgázokban, cigarettafüstben, a gépjárművek kipufogó gázában mindig megtalálható. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

18 A kőolaj-finomítók körül, a kőolaj vezetékek közelében, gázgyárak környékén a PAH szennyezés veszélye nagy. A PAH vegyületcsoport több tagjának – pl. benzpirén – rákkeltő ( karcinogén ) hatása bizonyított. A talajba kerülve a humuszanyagok adszorbeálják, a PAH vegyületek perzisztenciája kicsi, kevesebb, mint 6 hónap alatt lebomlanak.

19 Kizárólag ipari eredetűek, (nagy viszkozitásuk, termikus és kémiai stabilitásuk miatt hidraulikai folyadékokban, szigetelő és hűtőfolyadékokban használatos ), vízben nem oldódó hidrofób anyagok. A talajba kerülve a humuszanyagok hidrofób adszorpcióval kötik meg. A szervezetbe kerülve a zsírszövetekben akkumulálódik, az idegrendszert, valamint az anyagcseréért felelős szerveket támadja. Poliklórozott bifenilek ( PCB ) és származékaik

20 A mezőgazdaságban alkalmazott peszticidek: –herbicidek, vagy gyomirtó szerek –inszekticidek, vagy rovarölő szerek –fungicidek, vagy gombaölő szerek. A növényvédő szerek átlagos perzisztenciája a talajban: –kicsi (< 3 hónap), pl. 2,4-D, MCPA, stb. –közepes ( 3-12 hónap ), pl. atrazin, simazin, linuron, stb. –nagy (1-3 év ), heptaklór, lindán, stb. –igen nagy ( >3 év ), DDT, dieldrin. Növényvédő szerek

21 Szerves makroszennyezők legfontosabb forrása: ásványolajok. éves kitermelés világviszonylatban: millió t/év Szerves makroszennyezők, kőolaj

22 szennyezés forrása: »kitermelés, »szállítás, »töltés, »tisztítás, lepárlás, stb. szennyezik: –talajainkat, –édes és sósvizeinket, a levegőt. tartósan érvényesülő toxikus hatása a legveszélyesebb környezeti ártalmak egyike.

23 a tengeren szállított kőolaj 0,5%-a, mely nagyobb, mint 12 millió t/év kerül a tengerekbe, a tengeri ökoszisztémára: Mutagén, Karcinogén, Növekedés-gátló anyagokat tartalmaz, g/l koncentrációban már a tengeri algák és más élő szervezetek ivadékait elpusztítja, Gátolja a természetes anyagok degradációját. a Földre a levegőből 600 ezer t/év kerül, a folyókba, tavakba ennél jóval több kerül. „The oil spill age", kőolajömlés korszaka

24 Az emberi tevékenység –agrotechnikai tényezők, talajszennyezés- jelentősen módosíthatja a talajaink kémiai sajátságait, fizikai állapotát. Az agrotechnikai beavatkozások közül a trágyázás és öntözés olyan összetett hatásai is kimutathatók (pozitív és negatív), melyek alapvetően befolyásolják a talaj termékenységét. A trágyázás talajkémiai hatásai közül a kémhatást módosító szerep, a talaj sótartalmára, valamint az oxidációs-redukciós folyamatok arányára gyakorolt hatás kiemelendő. A talajszennyezés problémája a 80-as évek elejétől vált elsősorban az iparilag fejlett országok egyik legjelentősebb környezetvédelmi és környezetpolitikai problémájává. A talajszennyeződések legnagyobb veszélye az, hogy az emberi szem előtt rejtve marad a talajban és ezen keresztül a felszín alatti vizek is ki vannak téve a szennyezésnek, veszélyeztetve ezzel az élő világ és az ember egészségét. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

25 Szakirodalom: Kátai J. (szerk.): Talajtan - talajökológia Filep Gy.: Talajvizsgálat Egyéb források: Filep Gy.: Talajtani alapismeretek I-II Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleki Gy.: Talajtan Stefanovits P. – Michéli E. (szerk): A talajok jelentősége a 21. században ELŐADÁS Felhasznált forrásai

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések