Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modernkori történelem írott forrásai ( 1867–1989) Vonyó József egyetemi docens (2007. november)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modernkori történelem írott forrásai ( 1867–1989) Vonyó József egyetemi docens (2007. november)"— Előadás másolata:

1 A modernkori történelem írott forrásai ( 1867–1989) Vonyó József egyetemi docens (2007. november)

2 Irodalom Figyelmeztetés: Az alábbiak csak részletek. A teljes előadás – egészségügyi okok miatt – nem készült el. Kiegészítése az alábbi irodalom alapján: 1. Stier Miklós – Szász Zoltán : A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabb kor. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, – Stier Miklós : A polgári kor középszintű közigazgatása és iratanyaga mint történeti forrás. In A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk.: Pölöskei Ferenc és Ránki György. Tankönyvkiadó, Budapest, –587.

3 Az írott források típusai Többféle csoportosítási lehetőség (egyes irattípusok több csoportba is besorolhatók) 1. Funkcionális alapon  A kor belső szükségleteit kielégítő dokumentumok  Az utókor számára feljegyzett források  A közvélemény tájékoztatását, formálását szolgáló források 2. Az irattermelő szerint  Hivatalos iratok  Magániratok 3. Keletkezés időpontja alapján  Egyidejűek  Utólag keletkezettek 4. Formai szempontok szerint  Kéz- és gépiratok  Sokszorosítások  Nyomtatványok

4 A forrás történeti jelenség Minden írott forrás  egy adott korszak terméke  a korabeli viszonyok által formált igényeket elégít ki  forrásértékét nem csak a kor viszonyairól benne foglaltak adják – a kor viszonyait tükrözi az írott források mennyisége összességének struktúrája, típusa jellege formai sajátosságai Forrásértékük megállapításának (forráskritika) feltétele: a korszak pontos ismerete

5 A kor Három nagyobb korszak (közbülső, átmeneti időszakokkal) : 1. Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918) Polgári demokratikus Népköztársaság (1918–1919) Tanácsköztársaság (1919) 2. Horthy-korszak (1920–1944) Nyilas uralom (1944–1945) Koalíciós évek (1944– [1947] 1949) 5. Államszocializmus (1949–1989)

6 Az irattermelők 1. Intézmények, szervezetek Államszervezet Törvényhozás Végrehajtó hatalom Központi kormányszervek Közigazgatás ágazati igazgatás (központi kormányszervek területi központjai Megyei, települési közigazgatási szervek Önkormányzatok Gazdasági szervezetek Politikai szervezetek (pártok) Társadalmi szervezetek Egyházi szervezetek, intézmények 2. Magánszemélyek

7 A korszak iratait tartalmazó legfontosabb fondok a Magyar Országos Levéltárban

8 A korszak iratait tartalmazó legfontosabb fondok (MOL)

9 Nyomtatásban (Interneten) megjelent jogszabályok 1. Törvények Az Országgyűlés, illetve Nemzetgyűlés általalkotott törvények szövege  Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000–1948  Ezer év törvényei 1000–2003 (www.1000ev.hu)www.1000ev.hu  Magyar Közlöny c. hivatalos kiadvány számai 2. Rendeletek A kormány (minisztertanács) és a miniszterek rendeletei  Magyarországi rendeletek tára (1967–1948)  Magyar Közlöny (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletei [1949–1989], minisztertanácsi rendeletek)  A szakminisztériumok közlönyei (miniszteri rendeletek) 3. Szabályrendeletek: a törvényhatóságok – vármegyék, törvényhatósági jogú városok – által alkotott jogszabályok (1867–1950) Megjelentek:  „X” vármegye ill. szabad királyi/törvényhatósági jogú város szabályrendeletei  X” vármegye ill. szabad királyi/törvényhatósági jogú város hivatalos közlönye

10 Jogszabály-gyűjtemények

11 Statisztikai kiadványok 1. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai 1. A magyar korona országainak helységnévtára (1873-tól) – a települések legfontosabb adatai (területi hovatartozás, lakosság) 2. Magyarország tiszti cím- és névtára (1881-től) – az országos, területi és helyi intézmények, vezető tisztségviselőik és személyi állományuk. 3. Magyar Statisztikai Közlemények és MSK Új Sorozat kötetei a) Népszámlálások adatsorai (országos, megyei, községi) 1870-től Demográfiai adatok : a lakosság száma, nemek, kor, nemzetiség, vallás, foglalkozás – a mezőgazdaságban foglalkoztatottak birtoknagyság –, iskolázottság szerinti megoszlása A 20 főnél többet foglalkoztató üzemek Házstatisztikák (Összefoglaló feldolgozás: Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics József. Budapest, 1968.)

12 Statisztikai kiadványok 2. b) Általános mezőgazdasági összeírás (1895 és 1935) A birtokok terület nagysága, művelési ágak, talajminőség, felszerelés szerinti megoszlása, az állatállomány létszáma fajtánként – megyei bontásban c) Gazdacímtárak (1897 és 1937) A 100 holdon felüli birtokok adatai: tulajdonos, bérlő személye, terület, művelési ágak) d) Állatszámlálási statisztika (1911) Az állatállomány gazdaságkategóriánkénti megoszlása. e) Terménystatisztikák (1900-tól) Bevetett területek, terményfajták, elemi csapások, aratási-szüreti eredmények, terményárak stb.) A statisztikák történeti felhasználását segítő kiadványok  Történeti Statisztikai Közlemények  Történeti Statisztikai Kötetek  Történeti Statisztikai Tanulmányok

13 Az utókor számára feljegyzett források 1. Emlékirat, önéletrajz Kétszeres forráskritikát igényel – a bemutatott események után születik (az emlékezet korlátai) Szubjektív emlékezés (az egyéni szempontok, érdekek, látásmód valóságot torzító hatásai – önigazolás, védekezés). Születése időszaka társadalmának szól – annak viszonyai, vélt vagy valós elvárásai mis motiválhatják. 2. Visszaemlékezés Általában felkérésre, megrendelésre készül – ezért a fentieken túl – esetenként a megrendelő elvárásainak is meg akar felelni az emlékező 3. Napló (a három közül a leghitelesebbnek tekinthető) egyidejűleg, azonnal az események után kerül feljegyzésre többnyire saját célra készül, nem kiadásra szánják Mindhárom értéke: A hivatalos iratok által nem rögzített események, hangulatok, személyes szempontok megörökítése


Letölteni ppt "A modernkori történelem írott forrásai ( 1867–1989) Vonyó József egyetemi docens (2007. november)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések