Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert."— Előadás másolata:

1 Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert

2 Az egyetemi attitűd megváltozása A gazdaság konkrét igényekkel és feladatokkal fordul az egyetemekhez A források szerkezetének változása alkalmazás- orientált kutatásokra ösztönöz Az egyetemek tevékenységének jellemzésére használt mutatók közé „üzleti” mutatók is bekerültek

3 Egyetemi technológiai transzfer 1.Feladat (?) „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

4 Egyetemi technológiai transzfer 1.Feladat (?) „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

5 Egyetemi technológiai transzfer 1.Feladat (?) „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

6 Képes-e az egyetem arra, hogy az előállított tudás hasznosításakor önmaga is üzleti szereplőként lépjen fel?  Kompatibilitás az iparral Munkakultúra (határidő, felelősség, szerződés) Technológia kereslet és -kínálat  Egyetem-tudat (kiválóság) „Európában mindössze 66 olyan intézmény van, ami már 1500-as évek közepén is létezett: a Katolikus Egyház, a Protestáns Egyház, az Izlandi Parlament, a Man sziget Parlamentje, és 62 db egyetem !!!” Secretary General Per Nyborg, Norwegian Council of Universities

7 1–2% Nem minden csodás kutatási eredményből lesz nagyszerű technológia Nem minden nagyszerű technológiának van remek piaci alkalmazása Nem minden remek piaci alkalmazásnak van megvalósítható üzleti koncepciója Nem minden megvalósítható üzleti koncepció eredményez működő vállalkozást ÉS: nem minden működő vállalkozás jelent számottevő piaci sikert !!! TT S = kutatás x közvetítő x ipar

8 Egyetemi technológiai transzfer 1.Feladat (?) „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

9 Egyetemi technológiai transzfer 1.Feladat (?) „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

10 Kockázat Idő Kockázatvállaló Magántőke Egyetem Magántőke Egyetem Projektgyűjtés Projektértékelés IP jogok biztosítása Kapcsolatépítés Oktatás Üzleti stratégia Vállalkozásalapítás IP finanszírozás Tőkebefektetés Piacbővítés IP értékesítés Mit vállalhat fel az egyetem a hasznosítás folyamatából és mit lenne célszerű más szereplőkre bízni? Üzleti szektorPPPÁllam

11 Vállalkozások K+F mérete Vállalatirányítás Piacszerkezet Tőkevonzó és tőkebefogadó képesség Innovációs folyamatok Közfinanszírozású kutatás K+F mérete Diszciplináris szerkezet Szervezet-típusok Tudásátadó kapacitás Kutatásteljesítmény Kölcsönhatás csatornái EGYETEM-IPAR KAPCSOLATRENDSZER Ösztönző környezet A munkakultúra különbözősége A tudáskereslet és a tudáskínálat kompatibilitása Piaci igények és technológia- fejlesztési lehetőségek Támogatási programok Szervezeti berendezkedés Szabályozás forrás: Polt et al., Science and Public Policy 28, 4 (2001)

12 A „Bayh-Dole Act” 1980-ban fogadták el az USA-ban a Bayh-Dole törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az egyetemek a kormányzati forrásokból létrejött eredmények felett is szellemi tulajdonjogokat gyakoroljanak. A törvény számszerű eredményei között A benyújtott amerikai szabadalmi kérelmek száma 2004-ről 6375-ra nőtt A kibocsátott szabadalmak száma 1267-ről 3764-ra emelkedett A megkötött licencia szerződések és a lehívott opciók száma 1043-ról 4362-ra nőtt Összes licenciából származó bevétel 153 millió USD-ről 1335 millió USD-re emelkedett

13 A TTO-k célja, hogy a találmányok hasznosuljanak, azonban úgy, hogy a haszonból az egyetem is részesüljön Nemzeti és EU pályázatok Ipari finanszírozás Kollaborációk Anyagátadási megállapodások Titoktartási megállapodások „Csak” publikáció Saját tulajdonú IP Közös tulajdonú IP Felhasznált szellemi tulajdon Kié lesznek az IP jogok? Szolgálati szabadalom? Alkalmazotti szabadalom? Feltalálói szabadalom? Kinek, milyen hasznosítási joga van? Kinek, milyen licencia vételi joga van? 1. Feltaláló2. Feltaláló… n. Feltaláló Ipari partneré az IP Kap-e a hasznosítás után royalty-t az egyetem? Ez esetben nincs további kérdés Eldöntendő kérdések Lehetséges kimenetek Az innováció bonyolult „stake-holder” köre forrás: Convincive Consulting

14 Speciális egység UNI Közvetítő szervezetek Spin-off cégek Egyéb cégek „Saját” UNI Közvetítő szervezetek Spin-off cégek Egyéb cégek „Tulajdonolt” Leányvállalat UNI Spin-off cégek Egyéb cégek „Kihelyezett” Közvetítő szervezet UNI Egyetemi hasznosító irodák (UILO)


Letölteni ppt "Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések