A MAGYAR FELSŐOKTATÁS BOLOGNA KIHÍVÁSAI

Az előadások a következő témára: "A MAGYAR FELSŐOKTATÁS BOLOGNA KIHÍVÁSAI"— Előadás másolata:

1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS BOLOGNA KIHÍVÁSAI
A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Nagyné Árgány Brigitta „Oktatás és társadalom” Doktori Iskola I. évf

2 A felsőoktatásba jelentkezők száma év/ezer fő (Forrás: OFIK)

3 A pedagógusképzésekre jelentkezők száma év/ezer fő (Forrás: OFIK)

4 A pedagógusképzésben és a felsőoktatásban résztvevők száma nappali tagozaton (Forrás: Varga J.)

5 Az összes jelentkezőből a pedagógusképzésekre jelentkezők aránya százalékban

6 A pedagógusképzésekre felvettek száma év/ezer fő (Forrás: OFIK)

7 A tanító szak a „népszerűségi” listán (Forrás:OFIK)
A nappali tagozatos alapképzésre, az első helyre beadott jelentkezések alapján: hely (1806 jelentkező) hely ( 1270 jelentkező) hely ( 782 jelentkező) ? ( 952 jelentkező)

8 Kép a 30-as évekből

9 A tanítóképzés hagyománya Magyarországon – történeti áttekintés
1958. A tanítóképzők felsőfokúvá válása 1975.A felsőfokú intézetek főiskolákká válása 158/1994/XI.7.sz. kormányrendelet: a tanító szakra vonatkozó képesítési követelmények 1995. A képzési idő négy évre emelkedett – műveltségterületi képzés 2000. Intézményi integráció Mindvégig „zsákutcás” jelleg!

10 Nyilatkozatok és elvek rövid összefoglalása
Bolognai Nyilatkozat (1999): kétciklusú képzés; közvetlenül alkalmazható tudás; mobilitás; LLL; kreditrendszer; minőségbiztosítás; EU identitás; sokszínűség. Prágai nyilatkozat (2001) Berlin (2003) Bergen(2005)

11 Felsőoktatásunk és a Bologna-folyamat
Az új képzési szerkezet felépítése Helyzetkép Megoldandó feladatok A megindult modernizációs folyamat hibái

12 A munka világával való kapcsolat – piackutatás, társadalmi igények
A pedagógus szakokra felvettek száma a 70-es évektől folyamatosan emelkedett. A pedagógusképzés a 80-as évekre a felsőoktatás legnagyobb képzési ágává vált. Társadalmi változások és következményeik 90-es évek: 1.5-szeres munkaerőtöbblet a pedagógusoknál a prognózisok szerint; a diplomás álláskeresők között vezetnek a tanítók (forrás: OFIK)

13 Kutatási eredmények megállapításai
A pedagógusi képesítéssel rendelkezők fele nem pedagógusként helyezkedik el. Legmagasabb arányban az óvó- és tanító végzettségűek dolgoznak pedagógus-munkakörben a pedagógus végzettséget szerzettek közül (62%). A pedagógus végzettségűek közül az óvó- és tanítóképző főiskolát végzettek magasabb arányban foglalkoztatottak, mint a nem pedagógus főiskolát végzettek.

14 A munkanélküliek aránya alacsonyabb a főiskolát végzett pedagógusok esetében, mint a más szakokon diplomát szerzettek között. A pedagógus-munkakörben dolgozó óvó- és tanítóképzőt végzettek keresete az ugyanilyen végzettségű, nem pedagógus-munkakörben dolgozók keresetének 77%-a. Munkaidőben mutatkozó különbségek: az óvodapedagógusok és a tanítók a nem pedagógus- munkakörben dolgozók munkaidejének 77%-át érték el. (A tanároknál ez 62%.) A főiskolai pedagógus szakokra a gyengébb képességű középiskolások jelentkeznek, akik alacsonyabbra értékelik a munkához jutásuk valószínűségét.

15 Belépési követelmények – kimeneti kompetenciák
A BA szint belépési követelményei (2006.szept.) – tanító szak Kimeneti ismeretek, képességek, kompetenciák (Magyar Közlöny); végzettséget és szakképzettséget ad: felsőoktatási alapfokozatú diploma és tanító szakképzettség Az új alapképzésben 133 szak 2006-ban. Ebben a tanítóképzés helye: X. Pedagógus képzési terület 2. Tanító alapszak

16 Helyzetelemzés a jelenlegi állapotokat figyelembe véve – a KE CSVM PFK BA mintatantervének vizsgálata a Bologna-elveket alapul véve A képzési szerkezet vizsgálata: modulok, tantárgyak száma, kreditek összege és a képzési összkredithez viszonyított aránya; Vizsgált elvek: gyakorlatiasság, sokszínűség-differenciáltság, EU ismeretek, képességek fejlesztése, időarányok, informatikai és idegen nyelvi képzés, korai specializáció, hallgatók terheltsége, hallgatói mobilitás, oklevélmellékletek.

17 Tények: Az alapképzés teljesítéséhez a 240 kredit biztosított.
A gyakorlati képzés aránya 16,6% (!) Összesen (műv.területtől függően) tantárgyi elnevezés; Szakmai elméleti modulok és műveltségterületi modulok oktatásának kezdete: 1. félév;

18 Értelmiségi léttel kapcsolatos tárgyak: 5-8. félév;
EU identitás erősítése: Uniós és állampolgári ismeretek; Sokszínűség, differenciáltság: Interkulturális nevelés, Integrált-inklúzív nevelés, Differenciáló pedagógia; Képességfejlesztés: Önismeret, Beszédtechnika; Magas a gyakorlati jegyek és a kollokviumok száma; A számítástechnika 4 féléves tantárgy;

19 És megállapítások: A gyakorlati képzés kevesebb, mint a fele pl. az elméleti szakmai modul kreditszámainak. (89k.:40k)(Gyakorlatorientáltság!) A képzés még mindig túl sok tantárgyi elnevezést tartalmaz. Megmaradt a túl korai specializáció. Az értelmiségi létet megalapozó tárgyak nem a képzés elején szerepelnek, hanem a közepén, illetve a végén.

20 Egy tárgy utal csak az EU- ra, a képzés végén, szabadon választható tárgyként.
A képességfejlesztéssel kapcsolatos tárgyak száma nőtt, de még mindig kevés a kommunikációs képességeket fejlesztő tárgy. Még mindig túl sok a lexikális tudásra alapozó tárgy. Aránytalanul sok elmélet, minimális gyakorlat mellett. A hallgatók egyenlőtlen terhelése, amely pl. a mobilitásnak is gátja lehet.

21 A tanítóképzésben történt eddigi folyamatok a Bologna elveket alapul véve:
Négyéves időkeret, 240 kredit, végzettség és szakképzettség, gyakorlatban alkalmazható tudás. A kreditrendszer és az ETR bevezetésre került. Lehetséges az intézmények közötti kreditátvitel (de „macerás”). Az intézmények támogatják a hallgatói/oktatói mobilitást.

22 Törekednek a megfelelő minőségbiztosításra.
Bevezetésre kerültek az oklevélmellékletek. A képzés „zsákutcás” jellege mérséklődhet. A felsőfokú szakképzésekből lehetséges az átmenet a tanítóképzésbe a kreditek max. 30%-ának beszámításával.

23 Kihívások – feladatok, lehetőségek
folyamatos tartalmi megújulás (szakburjánzás?); magasabb színvonalú és nagyobb súlyú gyakorlati képzés; a szakirányú továbbképzések újragondolása, számuk növelése; a mobilitási lehetőségek optimálisabb kihasználása; a karok szervezeti felépítésének átalakítása; szakmai tudományos műhelyek kialakítása;

24 infrastrukturális fejlesztések;
régióban egyedülálló képzések létrehozása és megtartása; a határon túli fiatalok nagyobb arányú fogadása; idegen nyelvű képzések; a közoktatás felé irányuló szolgáltatási szerep megerősítése; egy egyetemen belül a lineáris modell kialakítása; elhelyezkedési lehetőségek bővülése; bevételek növelése.

25 Kritikus pontok a tanítóképzésben
anyagi problémák; a finanszírozott képzési létszámok megszabása; az állami normatív támogatás folyamatos csökkenése; továbbra is elaprózódott képzési struktúra; tandíj; a nagyobb egyetemek „elszívó” hatása; a fejlesztések költségei; „csőjelleg”?

26 Összegzés a felsőoktatás, a tanítóképzés modernizációja elindult;
alapvető feltételek jelen vannak; további változások szükségesek; átmeneti időszak és nehézségei: növekvő és értelmetlen elvárások, csökkenő lehetőségek, megbecsületlenség, szervezetlenség és következetlenség, gazdasági kiszolgáltatottság, feltételek hiánya, burkolt intézkedések, tisztázatlan törvényi előírások alkalmazása.

27 Hungarikumok (válogatás)