Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VEGETÁCIÓISMERET 5. előadás Dr. Bartha Dénes. A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VEGETÁCIÓISMERET 5. előadás Dr. Bartha Dénes. A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI."— Előadás másolata:

1 VEGETÁCIÓISMERET 5. előadás Dr. Bartha Dénes

2 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI

3 I. Fás élőhelyek: erdők és cserjések

4 A. Természetes / természetszerű fás élőhelyek

5 A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése

6 A Kárpát-medence erdőtársulás-csoportjai

7 A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése Jelmagyarázat: Termőhelyi viszonyok: D: domborzat K: klíma A: alapkőzet H: hidrológiai viszonyok T: talajtípusok

8 A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: Horizontális vegetációstruktúra Vertikális vegetációstruktúra A: lombkoronaszint B: cserjeszint C: gyepszint D: mohaszint

9 A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése Faji összetétel: A: lombkoronaszint - a vastagon kiemelt fafajok állományalkotó szerepet töltenek be, - a zárójelben említettek kevésbé, - a *-gal megjelöltek csak bizonyos tájegységekre jellemzők. B: cserjeszint C: gyepszint D: mohaszint Egyéb jelölések (a fajok nevei után): A csak az Alpokban fordul elő (a környezetünkben) K csak a Kárpátokban fordul elő (a környezetünkben)

10 1. Klímaregionális erdők és cserjések

11 -kialakulásukban fő ökológiai faktor a makroklíma -általában nagy kiterjedésű, homogén állományokat alkotnak -termőhelyük szukcessziósorának mindig záró (klimax) társulásai -általában mindenféle – szélsőségektől mentes – termőhelyen előfordulnak -metastabil jellegűek -régiójukban a szervesanyag produktum e társulásoknál a legnagyobb -saját régiójukon kívül más régiókban főleg a kitettség és meredekség miatt fölerősödő ökológiai faktorok (sugárzás, víz, talaj, etc.  mezoklíma) hatására extraregionális előfordulásúak is lehetnek (régió alá- és fölévetődés) -a klímaregionális társulások széles átmeneti sávval kapcsolódnak egymáshoz -hazánkban DNY-Dunántúltól ÉK-Magyarországig (illetve a Ék-i, K-i Kárpátok vonulatai felé) haladva az övek (régiók) egyre magasabbra tolódnak és egyre markánsabban elválnak (csökkenő szubatlanti  növekvő kontinentalitás hatás)

12 1. Klímaregionális erdők és cserjések A klímaregionális erdők és cserjések természetes és aktuális területének összehasonlítása Magyarország mai területéhez viszonyítva (%)

13 ALHAVASI CSERJÉSEK

14 Termőhelyi viszonyok: D: regionális és domborzati formák által befolyásolva extraregionális helyzetben – ált m tszf. magasság között K: törpefenyves klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle (magashegységet felépítő) alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN), felszínen lefutó vizek jellemzőek T: köves-sziklás váztalajok (SZV)

15 ALHAVASI CSERJÉSEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: Horizontális vegetációstruktúra: Az öv alsó részén – a domborzati adottságoknak megfelelően – többé–kevésbé összefüggő a cserjeszint borítása, fölfelé haladva gyepfoltokkal, sziklakibúvásokkal-kőgörgetegekkel egyre mozaikosabb, a cserjék fokozatosan letörpülők. Vertikális vegetációstruktúra: A-B: egyszintes, az öv alsó (átmeneti) részén kiemelkedő faegyedekkel – "Krummholz" fajok C: nudum vagy alacsony borítás – törpecserjék, magaskórósok D: változó borítás – szaxikol fajok

16 ALHAVASI CSERJÉSEK Faji összetétel: A-B: törpefenyő (Pinus mugo), törpe boróka (Juniperus nana), zöld éger (Alnus viridis) monodomináns állományai [az erdő- és a fahatár közötti átmeneti sávban CF, VF, LF, MBE, SZNYI] bérci ribiszke (Ribes petraeum) hamvas lonc (Lonicera coerulea) sziléziai fűz (Salix silesiaca) K törpe berkenye (Sorbus chamaemespilus) havasi szalag (Clematis alpina)

17 ALHAVASI CSERJÉSEK C: törpecserjék borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum) A rozsdás havasszépe (R. ferrugineum) A erdélyi havasszépe (R. myrtifolium) K törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus) alpesirózsa (Rhodothamnus chamaecistus) A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) vörös áfonya (V. vitis-idaea) hamvas áfonya (V. uliginosum) erikák (Erica spp.) A medveszőlők (Arctostaphylos spp.)

18 ALHAVASI CSERJÉSEK magaskórós fajok bérclapuk (Adenostyles spp.) pettyes tárnics (Gentiana punctata) havasi zászpa (Veratrum lobelianum) sisakvirágok (Aconitum spp.) egyéb fajok szőrfű (Nardus stricta) sárga ibolya (Viola biflora) erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) kövi szeder (Rubus saxatilis) mirigylapu (Homogyne alpina) D: szaxikol mohok és zuzmók Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok

19 ALHAVASI CSERJÉSEK

20 LUCFENYVESEK

21 Termőhelyi viszonyok: D: Közép-Európa magashegységeiben regionális és domborzati formák által befolyásolva extra- regionális helyzetben – ált m tszf. magasság között K: lucfenyves klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle (magashegységet felépítő) alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes (SZIV) T: kőzethatású talaj (RA) és barna erdőtalajok (PBE, SBE, ritkábban ABE, PGBE)

22 LUCFENYVESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: Horizontális vegetációstruktúra: Zárt állományok, csak az öv felső részén szakadozik fel (erdő- és fahatár között). Vertikális vegetációstruktúra: A: zárt, egyszintes – mezofil fajok B: alacsony borítás vagy hiányzik – mezofil montán fajok C: közepes borítás, lehet szubnudum, nudum is – mezofil, többnyire acidofil és nyershumuszt jelző fajok D: közepes borítás – terrikol fajok

23 LUCFENYVESEK Faji összetétel: A: LF, JF, VF, (EF), MBE, NYI, RNY, (HJ) B: havasalji rózsa (Rosa pendulina) hamvas lonc (L. caerulea) havasi iszalag (Clematis alpina) sziléziai fűz (Salix silesiaca) K havasi ribiszke (Ribes alpinum) vörös bodza (Sambucus racemosa) fekete lonc (Lonicera nigra) málna (Rubus idaeus) alpesi lonc (L. alpigena) [havasi éger (Alnus viridis)]

24 LUCFENYVESEK C: törpecserjék fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) vörös áfonya (V. vitis-idaea) csarab (Calluna vulgaris) harasztok kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum) széles pajzsika (D. dilatata) kapcsos korpafű (L. clavatum) buglyospáfrány (Phegopteris connectilis) györgyfű (Huperzia selago) hegyipáfrány (Oreopteris limbosperma) hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) bordapáfrány (Blechnum spicant) erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris) hegyi pajzsika (D. assimilis) A erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)

25 LUCFENYVESEK szaprofita fajok korallgyökér (Coralliorhiza trifida) bajuszvirág (Epipogium aphyllum) fenyőspárga (Monotropa hypopytis) Pyrolaceae fajok kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia) zöldvirágú körtike (P. chlorantha) középső körtike (P. media) kis körtike (P. minor) egyvirágú-körtike (Moneses uniflora) gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda) ernyős-körtike (Chimaphila umbellata)

26 LUCFENYVESEK egyéb fajok szíveslevelű békakonty (Listera cordata) fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) erdei csillaghúr (Stellaria nemorum) avarvirág (Goodyera repens) hölgymálok (Hieracium spp.) mirigylapu (Homogyne alpina) erdei csormolya (Melampyrum sylvaticum) hegyékessége (Trientalis europaea) réti csormolya (M. pratense) sárga ibolya (Viola biflora) erdei deréce (Chamaenerion angustifolium) harangrojtok (Soldanella spp.) fehér acsalapu (Petasites albus) kereklevelű galaj (Galium rotundifolium) árnyékvirág (Majanthemum bifolium) erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) erdei madársóska (Oxalis acetosella) kereklevelű margitvirág (Chrysanthemum nyúlsaláta (Prenanthes purpure) rotundifolium) K kövi szeder (Rubus saxatilis) Megj.: Bázisgazdag és jó vízellátású termőhelyeken magaskórós fajok is dominálnak.

27 LUCFENYVESEK perjeszittyók és füvek pillás perjeszittyó (Luzula pilosa) fehér perjeszittyó (L. luzuloides) erdei perjeszittyó (L. sylvatica) sárgás perjeszittyó (L. luzulina) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea) hegyi nádtippan (C. villosa)

28 LUCFENYVESEK D: emeletes moha (Hylocomium splendens) pirosszárú moha (Pleurozium schreberi) fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum) seprőmohák (Dicranum spp.) szőrmohák (Polytrichum spp.) tőzegmohák (Sphagnum spp.) háromkaréjú májmoha (Bazzania trilobata) nagy moha (Rhytidiadelphus triquetrus) Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok

29 LUCFENYVESEK

30 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

31 Termőhelyi viszonyok: D: a bükk és lucfenyves átmeneti klímaövvel jellmezhető területen regionálisan és domborzati formák által befolyásolva extraregionális helyzetben – ált m tszf. magasság között K: bükkös-lucfenyves átmeneti klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle (magas- és középhegységi) alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes (SZIV) T: kőzethatású talaj (RA) és barna erdőtalajok (ABE, ritkábban PBE, PGBE) esetleg lejtőhordalék erdőtalaj (LHE)

32 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: zárt, egyszintes – mezofil fajok B: alacsony borítású – mezofil montán fajok C: eltérő humuszformák miatt mozaikos, közepes borítás – mezofil és mezohigrofil fajok, nagyobbrészt magaskórósok D: alacsony borítás, néhány terrikol faj

33 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK Faji összetétel: A: B, JF, LF, HJ, MK, HSZ, MBE B: havasalji rózsa (Rosa pendulina) ükörke lonc (Lonicera xylosteum) havasi ribiszke (Ribes alpinum) fekete lonc (L. nigra) farkasboroszlán (Daphne mezereum) alpesi lonc (L. alpigena) havasi iszalag (Clematis alpina) málna (Rubus idaeus) szillevelű gyöngyvessző (Spiraea vörös bodza (Sambucus racemosa) chamaedryfolia) K

34 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK C: harasztok hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) erdei zsurló (Equisetum sylvaticum) erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) széles pajzsika (D. dilatata) magaskórós fajok bérclapuk (Adenostyles spp.) alpesi lórom (Rumex alpestris) évelő holdviola (Lunaria rediviva) havasi kakicsvirág (Cicerbita alpina) tündérfürt (Aruncus dioicus) kárpáti aggófű (Senecio fuchsii) fehér zászpa (Veratrum album) sisakvirágok (Aconitum spp.) fehér acsalapu (Petasites albus) pávafark salamonpecsét (Polygonatum nyúlsaláta (Prenanthes purpurea) verticillatum)

35 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK egyéb fajok szívlevelű nadálytő (Symphytum cordatum) K hármaslevelű macskagyökér (Valeriana ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) K tripteris) fekete hunyor (Helleborus niger) A erdei perjeszittyó (Luzula sylvatica) árnyékvirág (Majanthemum bifolium) bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale) gombernyő (Sanicula europaea) erdei madársóska (Oxalis acetosella) vörös tüdőfű (Pulmonaria rubra) K sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon) hármaslevelű kakukktorma (Cardamine trifolia) A

36 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK D: seprőmohák (Dicranum spp.) nagy moha (Rhytidiadelphus triquetrus) emeletes moha (Hylocomium splendens) Földrajzi elterjedés: Alpok, Kárpátok, hazánkban talán a Kőszegi-hg. magasabb régióiban lehetett

37 FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

38 BÜKKÖSÖK

39 MAGASHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

40 Termőhelyi viszonyok: D: általában 750 m tszfm. fölött Faji összetétel: A: B, HJ, MK, HSZ, hiányzik a GY, (lékekben MBE, NYI, RNY, KFÜ) (fő eltérés a fenyőelegyes bükköshöz képest – hogy hiányoznak a fenyőfajok!) B: havasalji rózsa (Rosa pendulina) havasi ribiszke (Ribes alpinum) havasi iszalag* (Clematis alpina) vörös bodza (Sambucus racemosa)

41 MAGASHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK C: hegyi pajzsika (Dryopteris assimilis) fehér acsalapu (Petasites albus) kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) hajperje (Hordelymus europaeus) karcsú sisakvirág (A. variegatum) sugár kankalin (Primula elatior) ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) farkasbogyó* (Scopolia carniolica) kárpáti aggófű (Senecio fuchsii) hölgyestike* (Hesperis matronalis) erdei csenkesz (Festuca altissima) évelő holdviola* (Lunaria rediviva) hegyi gyömbérgyökér (Geum aleppicum) osztrák borzamag* (Pleurospermum pávafark salamonpecsét (Polygonatum austriacum) verticillatum) Megj.: *– szurdokerdőkre is jellemző fajok Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny)

42 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

43 Termőhelyi viszonyok: D: regionálisan ált m tszf. magasság között, és domborzati formák által befolyásolva extraregionális helyzetben 200 m tszf. magasságig is leereszkedhet K: bükkös klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes (SZIV) T: kőzethatású talajok (RA, RE,) és barna erdőtalajok (ABE, SBE, ritkábban PBE, PGBE) esetleg lejtőhordalék erdőtalaj (LHE)

44 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A: zárt, egyszintes – mezofil fajok B: nincs C: közepes borítás, lehet nudum és szubnudum is, a korral és az évszakok változásával változik mind a borítás, mind a fajösszetétel – mezofil (nagyrészt üde lomberdei) fajok D: jelentéktelen, természetes szerkezet (kidőlt fák) esetén jelentős korhadéklakó moha- és zuzmóflóra

45 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK Faji összetétel: A: B, GY, HJ, MK, HSZ, NH, (alacsonyabb régiókban KH, KJ, CSNY, KTT), (lékekben: NYI, RNY, KFÜ), fagyzugos helyen a GY, sekély, sziklás talajon a MK, (HJ) eluralkodhat B: farkasboroszlán (Daphne mezereum) [málna (Rubus idaeus), borostyán (Hedera helix) borzas szedrek (R. fruticosus 'Heteracanthi'), köszméte (Ribes uva-crispa) fekete bodza (Sambucus nigra), megbontott, zavart állományokban tömegesek lehetnek]

46 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK C: koratavaszi aszpektus növényei pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) tavaszi lednek (Lathyrus vernus) berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) galambvirág (Isopyrum thalictroides) bogláros szellőrózsa (A. ranunculoides) vicsorgó (Lathraea squamaria) keltikék (Corydalis spp.) tavaszi tőzike (Leucojum vernum) sárga tyúktaréj (Gagea lutea) tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia) hóvirág (Galanthus nivalis)

47 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK tavaszi-nyári aszpektus tömegnövényei podagrafű (Aegopodium podagraria) erdei madársóska (Oxalis acetosella) bükksás (Carex pilosa) egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) erdei varázslófű (Circaea lutetiana) olocsán csillaghúr (Stellaria holostea) hegyi csenkesz (Festuca drymeia) sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon) szagos müge (Galium odoratum) borzas repkény (Glechoma hirsuta) évelő szélfű (Mercurialis perennis) erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere)

48 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK tavaszi-nyári aszpektus kísérő növényei erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) gyapjas boglárka (Ranunculus lanuginosus) farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) enyves zsálya (Salvia glutinosa) békabogyó (Actaea spicata) gombernyő (Sanicula europaea) kapotnyak (Asarum europaeum) erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) hagymás fogasír (Dentaria bulbifera) erdei ibolya (Viola sylvestris) erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides) fürtös salamonpecsét (Polygonatum kásafű (Milium effusum) multiflorum) farkasszőlő (Paris quadrifolia) erdei sás (Carex sylvatica) D: -

49 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Vend-vidék, Őrség, Zalai-dv.), Dél-Dunántúl (Külső- és Belső-Somogy, Zselic, Mecsek, Villányi-hg.)

50 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK Földrajzi változatok: ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖS sugár kankalin (Primula elatior) pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖS babérboroszlán (Daphne laureola) szártalan kankalin (Primula acaulis) medvehagyma (Allium ursinum) magyar varfű (Knautia drymeia) bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) erdei galaj (Galium sylvaticum) kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)

51 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK NYUGAT-DUNÁNTÚLI BÜKKÖS ciklámen (Cyclamen purpurascens) magyar varfű (Knautia drymeia) bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) erdei galaj (Galium sylvaticum) szártalan kankalin (Primula acaulis) DÉL-DUNÁNTÚLI BÜKKÖS ezüst hárs (Tilia tomentosa) bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) jerikói lonc (Lonicera caprifolium) illatos hunyor (Helleborus odorus)* szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) kisvirágú hunyor (H. dumetorum) lónyelvű csodabogyó (R. hypoglossum) kispárlófű (Aremonia agrimonoides) díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) mecseki zergevirág (Doronicum orientale) tarka lednek (Lathyrus venetus) zalai bükköny (Vicia oroboides) medvehagyma (Allium ursinum) olasz müge (Asperula taurina)

52 DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

53 BÜKKÖSÖK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: magaskőrises, gyertyános K: lucfenyves, kocsánytalantölgyes, cseres, akácos

54 BÜKKÖSÖK Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

55 BÜKKÖSÖK


Letölteni ppt "VEGETÁCIÓISMERET 5. előadás Dr. Bartha Dénes. A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések