Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pácolás gyakorlati kérdései Molnárné Posch Paula: Felületkezelés a faiparban c. könyve alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pácolás gyakorlati kérdései Molnárné Posch Paula: Felületkezelés a faiparban c. könyve alapján."— Előadás másolata:

1 A pácolás gyakorlati kérdései Molnárné Posch Paula: Felületkezelés a faiparban c. könyve alapján

2 Felületkezelő anyagok Színező anyagok Pácok Fehérítő (halványító) anyagok Kombinált anyagok Lakkok, zománcok, lazúrok Nitrocellulóz lakkok Savra keményedő lakkok Poliuretán lakkok Poliészter lakkok Sugárzás hatására keményedő lakkok Víztartalmú („vizes”) lakkok Természetes alapú felületkezelő anyagok Kültéri felületkezelő anyagok (lazúrok, festékek) Favédőszerek

3 1. Pácok  A fa rajzolatának takarása nélkül változtatja meg a felület színét  Védelmet nem nyújt  Esztétikai funkció

4 Hárs Amarantfa Merbau Rio paliszander

5 A pácok kiválasztása az elérendő páckép függvénye  Pozitív páckép: a fa szerkezetének eredeti árnyalatkülönbségei nem változnak, a világos és sötét részek egyenlő mértékben színeződnek el  Negatív páckép:az eredeti színárnyalat eltérései ellenkező előjellel jelennek meg  Negatív páckép: az eredeti színárnyalat eltérései ellenkező előjellel jelennek meg  Strukturált (rajzos) páckép: a rajzolat „hangsúlyossá” válik (a pácanyag bőséges felvitelével)  Homogén (egyenletes) páckép: a fa rajzolat egyöntetű elszínezése (kis mennyiségű pác)

6 Pácokkal szemben támasztott általános követelmények:  Fényállóság /fény igénybevétellel szemben mutatott színállandóság  Nedvesítő képesség /pácok felületi feszültsége csökkenthető: - poláros oldószer - vizes rendszereknél szalmiákszesz Egyenletes felszívódást, foltmentességet is biztosít Egyenletes felszívódást, foltmentességet is biztosít  Vegyi stabilitás /híg savakkal, lúgokkal formaldehiddel, peroxidokkal szembeni ellenállás

7 Pácok csoportosítása a színképzés jellege szerint: 1. Színezőanyag pácok: kész színeket különféle hordozóanyagokkal juttatunk a felületre. Készültségük szerint porfestékek, vagy színes oldatok. Speciális színezőanyag pác: szubsztrát pácok. Színezőanyagot és elszíneződésre képes adalékot tartalmaz 2. Kémiai pácok: a szín különböző vegyületek kémiai reakciójának eredménye (általában 2 komponens, csersav és nehéz fém sója). Gyakorlati jelentősége csekély

8 Színezőanyag pácok I.  Kémiai felépítésük és hatásmechanizmusuk szerint lehetnek: 1.Színezékek: oldószerben vagy vízben oldódó színes vegyületek, melyek felszívódva a fa rostjait színezik el. 2.Pigmentek: oldószerben vagy kötőanyagban gyakorlatilag oldhatatlan szerves vagy szervetlen színes vagy nem színes anyagok, melyek a rostok felszínén kötődnek meg.

9 Színezőanyag pácok fő csoportjai: A.) Vizes fapácok A/1. Porpácok (por alakú színezékek) - Mindig színezékek, a rostot festik - Bármely fafajra - Szintetikus színezékek + beszívódást biztosító és konzerváló adalék - Oldás forró vízben gyártói recept alapján A/2. Folyékony pácok (oldott állapotban lévő színezékek - Felhasználásra kész (víz, kötőanyag, oldószer, színezőanyag - Pigment, vagy pigment/színezék kombináció - Bármely fafajra, világos színeknél UV elnyelő adalékkal

10 Színezőanyag pácok fő csoportjai : B.) Oldószeres pácok B/1. Rusztikus pácok - Folyékony, felhasználásra kész - Rövid száradási idő - Szintetikus oldószerrel felhordható színezékek /pigmentek - Fa érdessége alig változik B/2. Szeszpácok (spiritusz pácok) - 96% - os etilalkoholban oldott anilinfestékek - Színezékek, porok, vagy oldatok formájában - jó színezőképesség, gyors száradás, kiváló nedvesítőképesség

11 B.) Oldószeres pácok folyt B/3. Olajpácok - Olajban felvitt színezőanyagok - Rusztikus tölgybútorok, műanyag díszítmények élfóliák színezésére B/4. Lakk pácok - Átmenet a pácok és a színes lakkok között - Gyantaoldatban pigmentek - A szín rétegvastagság függő - Többé kevésbé takarja a rajzolatot B/5. Viaszpácok - Viaszban színezékkel vagy pigmenttel - Kis mértékben felületvédelmet is ad

12 2. Fehérítő (halványító) anyagok I.  Optikai fehérítés:a felület részleges eltakarása pigmenteket tartalmazó bevonatokkal -A fehérítő hatás rétegvastagság függő -A faanyag rajzolatát bizonyos mértékig elfedi -A fa színe az öregedés során nem változik

13 2. Fehérítő (halványító) anyagok II.  Kémiai fehérítés: oxidáló vagy redukáló hatású szerekkel és savakkal valósítható meg, a faanyagban lévő színezékek kémiai bontásával -Halványítás %-os hidrogénperoxiddal, ammoniumhidroxiddal vagy nátriumhidroxiddal stabilizálva -Oxálsav, citromsav, heresó: forrón g/l koncentrációban használhatók, fafajonként eltérő hatás -Redukáló szerek: gyakorlati jelentősége a nátrium- biszulfitnak van, a diófa halványításában biszulfitnak van, a diófa halványításában

14 Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése I: 1. Gyantamentesítés: A gyanta a lakkot és a pácot nem veszi fel, ezért az olyan fákból, melyek természetes állapotukban gyantát tartalmaznak, a gyantát a pácolás előtt el kell távolítani. Az eltávolítás módjai lehetnek: - A gyanta oldása szerves oldószerekkel. E célra metanol (faszesz), etanol (borszesz), aceton vagy széntetraklorid alkalmazható. - A gyanta lúgokkal történő elszappanosítása. E célra higított szalmiákszesz 6 %-os szódaoldat vagy 3 %-os kenőszappanoldat használható.

15 Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése II: 2. Tisztító csiszolás: as csiszolópapírral, szálirányban. A csiszolásnál elkövetett bármilyen hiba pácolási hibát eredményez. 3. Portalanítás: A pórusokba tömődött vagy felületre tapadt por hangsúlyosan pácolódik. 4. Finom csiszolás: es csiszolópapírral. Ezután az előbbiek szerint portalanítás

16 Faanyagok pácoláshoz történő előkészítése III: 5. Vizezés: Csiszolt puhafák vizes pácokkal történő színezése előtt végezzük. A víz hatására a benyomódott rostok megdagadnak. Az egyenletes felszívódás érdekében a forró vízhez kb. 10 súlyszázalék konyhasót adagolunk. A felhordandó mennyiség mintegy g/m2. Ennél nagyobb mennyiség az alkatrész vetemedéséhez vezethet. 6. Szárítás: A vizezett felület szárítása lehetőleg szobahőmérsékleten vagy szárítóalagútban alacsony hőmérsékleten, nagy légmennyiség alkalmazásával történjen. 7. Finom csiszolás: A vizezés után felhúzott szálakat as csiszolópapírral távolítjuk el. 8. Portalanítás

17 Pácolás műveletei  A pácszíneket színminták alapján határozzák meg.  Pácolás technológiája: 1. Pácanyagok előkészítése 2. Próbapácolás 3. Pácolás fő műveletei: felvitel oszlatás (beszívódás fokozása) pácfelesleg eltávolítása szárítás

18 Pácfelhordási módok: 1.Szórás  Egyenletes bőséges felvitel  Szórógépek, szóróautomaták  Ködporlasztás – antikoló hatású lakkpácok felvitelére 2. Mártás  Vázszerkezetek, tömegcikkek pácolására 3. Hengeres pácfelvitel  A leggyakoribb gépi módszer  Gumiborítású felhordóhenger, oszlató kefe, lehúzó szerkezet (4. Kézi: Ecset, szivacs)

19 Egyéb pácolási eljárások I.  Felületek füstölése A végre hajtása a következő: Egy akkora szerkezetre (pl. láda) van szükségünk, amelyben a pácolandó tárgy elfér. Jól zárható kell, hogy legyen. Ebbe helyezzük a pácolandó tárgyat, amely alá lapos edénybe szalmiákszeszt öntünk. Ez gőzölögni fog (füstölés!), és addig hagyjuk ebben az ammónia párában, amíg a fa a kívánt sötétebb színt megkapja. Ez általában óra. Csersav tartalmú fák (tölgy, mahagóni) pácolására alkalmas.

20 Egyéb pácolási eljárások II.  A likacsok külön színezése Gyűrűs likacsú, nagy edényű fáknál alkalmazható. Többféle módon alkalmazható, de a legcélszerűbb eljárás a következő: A faanyagot lecsiszoljuk, pácoljuk majd a likacsok színezésére szolgáló pácport terpentines fatömítővel péppé keverjük, és a likacsokba nyomkodjuk. Ezt követően újra csiszoljuk, majd politúrozzuk. Előnye az eljárásnak, hogy a likacsok egy lépésben színezve és tömítve lesznek.

21 Természetes festőanyagok I. (Ipari körülmények között ma már nem használják, szinte kizárólag csak a restaurátorok.) A vörösfa (Vörös szantálfa, és a Fernambukfa): faforgács és fapor formájában volt kapható. A szantálfa festőanyaga a szantalin, szódaoldattal főzve ibolyaszínű, alkoholban vérvörösen oldódik. 2. A kékfa (Campeche-fa): por és forgács formájában volt kapható.Fája vörös színű, de vizes főzetével a fát bevonva, a sósav azt még pirosabbá, a timsó ibolyaszínűvé, az ólomcukor kékké, a csersav feketévé teszi. 3. Az indigó bokor leveinek festőanyagát kénsavban feloldották, így egy sötétkék színű erős festőképességű anyagot nyertek. 4. Katechu: festésre igen alkalmas, valamennyi közép-európai fát egy, a diófáéhoz hasonló színre festi, a felület vízálló lesz

22 Természetes festőanyagok II. 5. Gubacs: akkor jön létre, amikor a gubacsdarázs petéjét egy fejlődő tölgyfarügybe rakja. A lárva körül kialakuló lágy, halványzöld almaszerű kitüremkedést nevezzük gubacsnak. Ha a lárva rovarrá fejlődött, lyukat fúrt a gubacson, és távozott: a visszamaradt kemény héj igen gazdag tannin-és gubacssavakban. A legjobb volt a szíriai Aleppóból importált gubacs, mely közel 70 %-ban tannint (csersavat) tartalmazott. A tiszta csersav színtelen, fénylő por, amely a levegőn gyorsan megsárgul és meleg vízben igen könnyen oldódik. Levegőn megbarnul, fémsókkal fekete anyagot képez. Tölgyfagubacs

23 Természetes festőanyagok III. 6. Alkanna: a Földközi tenger partvidékén élő növény gyökereinek festőanyaga, amely alkoholban és olajokban piros színben oldódik, alkáliákban pedig kéken. 7. Kurkuma: Kelet- Indiában élő növény (indiai sáfránynak is nevezik) gyökerének őrölt pora. Alkoholban könnyen, vízben nehezen oldódik, élénksárga színű, kevéssé fényálló.


Letölteni ppt "A pácolás gyakorlati kérdései Molnárné Posch Paula: Felületkezelés a faiparban c. könyve alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések