Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A regionális (kistérségi) gazdaságpolitika lényege, megvalósításának eszközei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A regionális (kistérségi) gazdaságpolitika lényege, megvalósításának eszközei."— Előadás másolata:

1 A regionális (kistérségi) gazdaságpolitika lényege, megvalósításának eszközei

2 TÉRSÉG = különböző területi egységek (a régió, a megye, a kistérség, stb.) összefoglaló elnevezése, különböző kistérség, stb.) összefoglaló elnevezése, különböző területi egységek általános megnevezésére használt területi egységek általános megnevezésére használt fogalom. fogalom.RÉGIÓ = az EU-ban (Magyarországon is) egy meghatározott térség (terület) megjelölésére (behatárolására) szolgáló fogalom. Típusai (formái): - tervezési-statisztikai (nagy) régió; - fejlesztési régió; - funkcionális régió.

3 Kistérség A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység; egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység; egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. STATISZTIKAI KISTÉRSÉG: statisztikai területi besorolás alapján megjelölt települések összessége, tartósan behatárolt területi egység. ELMARADOTT (KIS)TÉRSÉG: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ (KIS)TÉRSÉG: az elmaradottságot eredményező mutatók egyike (munkanélküliség, infrastruktúra) lényegesen rosszabb az országos átlagnál. HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS (KIS)TÉRSÉG: olyan területet (térséget) jelöl, ahol az elmaradottságot több tényező (társadalmi-gazdasági) együttes hatása eredményezi.

4 Regionális gazdaságpolitika FŐBB CÉLJAI: (EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY 130. CIKKELYE ALAPJÁN, 1987) az egységes régiók közötti eltérések, a megkésett fejlődésből fakadó esélykülönbségek mérséklése; az egységes régiók közötti eltérések, a megkésett fejlődésből fakadó esélykülönbségek mérséklése; ennek érdekében összehangolt nemzeti, közösségi gazdaságpolitika és strukturális eszközök kialakítása; ennek érdekében összehangolt nemzeti, közösségi gazdaságpolitika és strukturális eszközök kialakítása; a Regionális Fejlesztési Alap (a Közösség 1975-ben létrehozott területfejlesztési intézménye) feladata, hogy megszüntesse a kirívó regionális aránytalanságokat, segítse elő a fejlődésben elmaradt régiók felzárkóztatását, valamint a depressziós ipari körzetek újraélesztését; a Regionális Fejlesztési Alap (a Közösség 1975-ben létrehozott területfejlesztési intézménye) feladata, hogy megszüntesse a kirívó regionális aránytalanságokat, segítse elő a fejlődésben elmaradt régiók felzárkóztatását, valamint a depressziós ipari körzetek újraélesztését; a Közösség különböző pénzügyi forrásainak koordinálása a hatékony regionális politika érdekében. a Közösség különböző pénzügyi forrásainak koordinálása a hatékony regionális politika érdekében.

5 Regionális (térségi) gazdaságpolitika ALAPVETŐ CÉL: a térség (régió) fenntartható mezőgazdasági fejlődésének biztosítása!!! fejlődésének biztosítása!!! KIINDULÁSI HELYZET: ökológiai potenciál (földminőség, klimatikus viszonyok, stb.); ökológiai potenciál (földminőség, klimatikus viszonyok, stb.); közgazdasági adottságok (piac, infrastruktúra, stb.); közgazdasági adottságok (piac, infrastruktúra, stb.); termelési hagyományok (táj-termesztés). termelési hagyományok (táj-termesztés). INTEGRÁLT (KOMPLEX) FELADATKÖR: mezőgazdasági termelés; mezőgazdasági termelés; környezetgazdálkodás; környezetgazdálkodás; turisztika; turisztika; foglalkoztatás; foglalkoztatás; szociális feladatok; szociális feladatok; infrastruktúra-fejlesztése. infrastruktúra-fejlesztése. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE: vidékfejlesztési politika; vidékfejlesztési politika; ágazati gazdaságpolitika; ágazati gazdaságpolitika; regionális politika. regionális politika.

6 A regionális fejlesztési politika főbb jellemzői I. a mennyiségi növekedés uniformizált modelljének alkalmazása; a mennyiségi növekedés uniformizált modelljének alkalmazása; termelési tényezők mobilitását ösztönző tőkejuttatások; termelési tényezők mobilitását ösztönző tőkejuttatások; a regionális források háttérbe szorulása a regionális források háttérbe szorulása - a természeti erőforrások túlzott kihasználása; - bizonyos munkaerő csoportok túlzott igénybevétele; - regionális erőforrások (pl. föld) jelentőségének csökkenése; - regionális vállalkozói készség csökken;  centrumtérségek egyoldalú fejlesztése;  vállalati funkciók térbeli átrendeződése;  törekvések a régión kívüli termelési tényezők megszerzésére;

7 A regionális fejlesztési politika főbb jellemzői II. a regionális problémák áttelepítése a periférikus területekre: a regionális problémák áttelepítése a periférikus területekre: - városok terjeszkedése a belső városi megújulás helyett; - környezetvédelem helyett, a környezetszennyező tevékenységek perifériára telepítése; - munkaerő-piac bővítése ingázókkal és vendégmunkásokkal; - az erőforrás-takarékos tevékenységek (termelés, fogyasztás) elhanyagolása; - a nemzetközi források (kölcsönök) szerepének túlértékelése;  gazdasági és politikai döntések centralizálása;  regionális szabályozó és önsegélyező képesség gyengülése.

8 Régiófejlesztési programok készítésének ismérvei NUTS II szintek egyértelmű meghatározása; NUTS II szintek egyértelmű meghatározása; EU kívánalmainak megfelelő és a Nemzeti Fejlesztési Terv EU kívánalmainak megfelelő és a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásaival összhangban lévő programok készítése; prioritásaival összhangban lévő programok készítése; a programot elfogadó programozó és monitoring bizottság létrehozása; a programot elfogadó programozó és monitoring bizottság létrehozása; a regionális szinten nyújtott támogatásokhoz a régióban társfinanszírozási forrás (állami, magán) biztosítása; a regionális szinten nyújtott támogatásokhoz a régióban társfinanszírozási forrás (állami, magán) biztosítása; végrehajtó régiófejlesztési (területfejlesztési) intézményrendszer kiépítése; végrehajtó régiófejlesztési (területfejlesztési) intézményrendszer kiépítése; TÍPUSAI TÍPUSAI

9 A PROGRAMOK TÍPUSAI Finanszírozási program régiónál nagyobb területi egységekre készül Feladatkijelölő program bármilyen területi egységre és/vagy szakterületre készülhet

10 Állami és Közösségi régiópolitika főbb szempontjai komplex kritériumrendszer alkalmazása a segítségre (támogatásra) szoruló térségek körének meghatározásában; komplex kritériumrendszer alkalmazása a segítségre (támogatásra) szoruló térségek körének meghatározásában; álláshelyteremtés költségeinek normativizálása; álláshelyteremtés költségeinek normativizálása; kohéziót és struktúraváltást erősítő finanszírozási rendszer; kohéziót és struktúraváltást erősítő finanszírozási rendszer; decentralizált és hatékonyabb szervezeti rendszer kiépítése; decentralizált és hatékonyabb szervezeti rendszer kiépítése; metodikailag meghatározott monitoring. metodikailag meghatározott monitoring.

11 Versenyképesség egységes fogalma „Az a gazdaság (ország, régió, vállalat) versenyképes, amelynek általános fejlettség- és állapotjelzői jók, a gazdaság szereplői ennek tudatában vannak, és a gazdaság nyitottsági foka is elég magas ahhoz, hogy versenyképessége a külgazdasági kapcsolataiban is érvényre jusson” (Török Á., 1999). „Az a gazdaság (ország, régió, vállalat) versenyképes, amelynek általános fejlettség- és állapotjelzői jók, a gazdaság szereplői ennek tudatában vannak, és a gazdaság nyitottsági foka is elég magas ahhoz, hogy versenyképessége a külgazdasági kapcsolataiban is érvényre jusson” (Török Á., 1999). Főbb jellemzők: Főbb jellemzők: komplex jelleg (minden gazdasági egységre érvényes); komplex jelleg (minden gazdasági egységre érvényes); két mérhető kategóriát: a jövedelmet és a foglalkoztatottságot emeli ki; két mérhető kategóriát: a jövedelmet és a foglalkoztatottságot emeli ki; a nemzetközi versenyben való részvételt veszi figyelembe; a nemzetközi versenyben való részvételt veszi figyelembe; relatíve magas jövedelmet vár el; relatíve magas jövedelmet vár el; a foglalkoztatás magas szintjét feltételezi. a foglalkoztatás magas szintjét feltételezi.

12 Főbb versenyképességi tényezők kutatás és technológiai fejlesztés; kutatás és technológiai fejlesztés; kis- és középvállalkozások; kis- és középvállalkozások; közvetlen külföldi befektetések; közvetlen külföldi befektetések; infrastruktúra és humán tőke; infrastruktúra és humán tőke; intézmények és társadalmi tőke; intézmények és társadalmi tőke; gazdasági szerkezet; gazdasági szerkezet; innovációs kultúra és kapacitás; innovációs kultúra és kapacitás; regionális elérhetőség; regionális elérhetőség; munkaerő felkészültsége; munkaerő felkészültsége; társadalmi szerkezet; társadalmi szerkezet; döntési központok; döntési központok; környezet minősége; környezet minősége; régió társadalmi kohéziója. régió társadalmi kohéziója.

13 Regionális versenyképességi mutató RVM= régiós GDP / régió lakónépessége. RVM= GDP / foglalkoztatottak X foglalkoztatottak / munkaképeskorúak X foglalkoztatottak / munkaképeskorúak X munkaképeskorúak / foglalkoztatottak. munkaképeskorúak / foglalkoztatottak. Munkatermelékenység= GDP / foglalkoztatottak. Foglalkoztatottsági ráta= foglalkoztatottak / munkaképeskorúak Fajlagos Regionális Jövedelem= munkatermelékenység X foglalkoztatottsági ráta foglalkoztatottsági ráta

14 A Regionális versenyképességi mutató alakulásának évenkénti megoszlása

15 Az országos (nemzeti) régióbeosztás alapkövetelményei stabilitás; stabilitás; jól (pontosan) körülhatárolt adatszolgáltatás; jól (pontosan) körülhatárolt adatszolgáltatás; az ország teljes lefedése; az ország teljes lefedése; egységes tervezés lehetősége; egységes tervezés lehetősége; január 1-től az EU fejlesztési programok NUTS 2 szinten valósulnak meg; január 1-től az EU fejlesztési programok NUTS 2 szinten valósulnak meg; közvetlenül érintett szervek: - MEH; közvetlenül érintett szervek: - MEH; - FVM; - FVM; - KSH. - KSH.

16 A 7 régió főbb ismérvei nem homogének; nem homogének; felismerhető profillal rendelkeznek; felismerhető profillal rendelkeznek; közelálló fejlettségű megyékből állnak; közelálló fejlettségű megyékből állnak; természeti-földrajzi adottságaik rokoníthatók; természeti-földrajzi adottságaik rokoníthatók; gazdasági potenciáljuk, fejlesztési szintjük közel azonos; gazdasági potenciáljuk, fejlesztési szintjük közel azonos; kezelhető (értelmezhető) fejlesztési koncepciók kidolgozására alkalmasak. kezelhető (értelmezhető) fejlesztési koncepciók kidolgozására alkalmasak.

17 Magyarországi régiók főbb jellemzői KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ: KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ: legkisebb területű (6 916 km2), ugyanakkor legnépesebb régió; legkisebb területű (6 916 km2), ugyanakkor legnépesebb régió; - Budapest-agglomeráció jelentősége; - területileg a legkisebb; - népesség 28%-a; GDP 42%-a; vállalkozások 40%-a; külföldi tőke 66%-a; ben Budapest 28-, Pest megye 10%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból. Budapest részesedése országosan különösen a pénzügyi tevékenységek (76%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (70%), illetve a szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás (55%) beruházásaiból kimagasló település. - A régió 10,3%-kal részesedik a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-ből. Az agrárfoglalkoztatottak aránya 1,2% ami országos viszonylatban a legalacsonyabb. Az ágazat népességmegtartó képessége igen gyenge. - A turizmus jelentőségét tekintve Közép-Magyarország a régiók között vezető szerepet játszik, az összes vendég 36,2%-a a régió szálláshelyein száll meg.  A demográfiai viszonyokra jellemző, hogy rendkívül alacsony és csökkenő tendenciájú születésszámmal párhuzamosan a halálozások száma tartósan magas.  Az elmúlt évtizedben ebben a régióban volt legnagyobb a természetes fogyás (4,6%),  A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, az időskorú népesség arányát a gyermeknépesség százalékában kifejező öregedési index a régióban a legmagasabb (98,1%).  A foglalkoztatottsági ráta (60,5%) magasabb és növekvő, a munkanélküliségi ráta csökkenő és alacsonyabb az országos átlagnál (5,3%).

18  KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ:  az egy főre jutó GDP 2007-ben az országos átlag 94%-át, az EU tagállamok 44%-át teszi ki, a régió a külföldi stratégiai befektetések célterületévé vált; - az ország második legnagyobb ipari koncentrációja; - kedvező természeti adottságok (Balaton,Velencei tó); - jelentős bányászat; - A mezőgazdasági termelés hatékonysága a kitűnő adottságok ellenére mérsékelt. A szántóföldi növénytermesztést a gabonafélék (főként a kukorica) túlsúlya jellemzi. A tej-, tojás-, sertés és marhahús-termelése meghaladja az országos átlagot. - A termelők kockázata és problémái közül kiemelendő a termények piacérzékenysége, a termesztés gazdaságossága, a termésingadozás, a hűtött tárolókapacitás és a válogató és csomagoló gépsorok hiánya, valamint a szervezetlen értékesítés.  NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ:  A Nyugat-dunántúli régió a megtermelt bruttó hazai termék alapján a második legerősebb gazdasággal rendelkező térség (a Közép-magyarországi régiót követően).  Az egy lakosra jutó beruházás a régióban jelentősen meghaladja (28%-kal) az országos átlagot. - jelentős ipari koncentráció; - fejlett mezőgazdaság (szarvasmarha); - nemzetközi-hírű gyógyfürdők; - összekötő szerep Európa felé (Burgenland);

19 DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ: A régión belüli területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy a régió településhálózata erősen polarizált, amelyre egyrészt a középvárosok hiánya jellemző, másrészt (elsősorban Baranya megyében) kiemelkedően magas az apró- és kisfalvak aránya. A régión belüli területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy a régió településhálózata erősen polarizált, amelyre egyrészt a középvárosok hiánya jellemző, másrészt (elsősorban Baranya megyében) kiemelkedően magas az apró- és kisfalvak aránya. A régió gazdaságát jól jellemzi, hogy az egy főre jutó GDP 2000-ben az országos átlag 74,8%-a volt. A régió gazdaságát jól jellemzi, hogy az egy főre jutó GDP 2000-ben az országos átlag 74,8%-a volt. - jelentős mészkővagyon; - Paksi atomerőmű; - Balaton déli partja, Mecsek-Villány hegyvidék; - Az agrárgazdaság és az ehhez kapcsolódó élelmiszergazdaság szerepe jelentős (a földterület 61,2%-a mezőgazdaságilag művelt). - A régió jelentős mezőgazdasági kultúrája a szőlő, az erre épülő bortermelés a helyi értékesítésen túl egyben jelentős exportcikk is. A régióban az ország 22 borvidékéből 5 található. - Az ország bortermelésének 14,9%-a a régióban realizálódik, ezen belül a minőségi borok aránya az összesen megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedően magas.

20 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ:  Észak-Magyarországot a kilencvenes években egyértelműen homogenizálta és összekötötte a térség átfogó visszaesése, a széles településkörre kiterjedő ipari depresszió.  Az egy főre jutó GDP az országos átlag 69%-a, amely a régiót a magyar régiók között az utolsó helyre sorolja, és ez messze az európai régiók átlaga alatt van.  Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül az Észak- Magyarország a leginkább munkanélküliséggel sújtott terület.  A munkanélküliségi ráta még mindig 10% felett van. - bányászat-kohászat (krízis-ágazatok); - Tokaj-hegyalja (egyébként a mezőgazdaságnak nem kedvező); - erőmű-hálózat (lignit); - A földterület művelési ágak szerinti megoszlása eltér az országostól: a régiók közül itt a legalacsonyabb a szántó, viszont a legmagasabb a gyep- és erdőterületek aránya. - A régió domborzati viszonyai, a gyepterület nagysága és minősége alapján kedvező feltételeket kínál a szarvasmarha és juhtartásra. Ennek ellenére az állatállomány közel két évtizede csökken és fajlagos mutatóit tekintve messze elmarad az országos átlagtól.

21  ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ:  Jelenleg az Észak-Alföldi Régió Magyarország számos tekintetben legelmaradottabb régiója.  Az agrárium adottságai az országos átlaghoz képest általában jók: a mezőgazdaság 9,1%-kal járul hozzá a GDP értékéhez, amely kétszer nagyobb az országos átlagnál (4,2%).  A mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke (15,32 AK) azonban elmarad az országostól (18,15 AK), miközben a régión belül is jelentősek az adottságok közötti különbségek. - További gondot jelent viszont, hogy nem teljes körű az okszerű termőföldhasználat, alig-alig működik hatékony termelési- értékesítési együttműködés a mezőgazdasági termelők, vállalkozások között, s a termelésbiztonság háttere, azaz a hatékony gazdálkodáshoz szükséges fizikai infrastruktúra, a minőségbiztosítás, az agrárinnovációs, valamint a marketing tevékenység többségében nem megfelelő színvonalú. - jelentős élelmiszeripar;

22  DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ:  az ország legnagyobb kiterjedésű térsége; - Az ország mezőgazdasági GDP-jének mintegy 25%-át a Dél-alföldi régióban állítják elő. - A régió nagyobb élelmiszer-előállító és feldolgozó vállalkozásai felkészültek a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az élelmiszer biztonsági előírások betartásához szükséges intézményi háttér rendelkezésre áll. - sertésállomány 27%-a; gabona, burgonya, cukorrépa (az ország „éléskamrája”)! - Fő probléma azonban, hogy a Dél-Alföldön megtermelt nyerstermékek nagy része feldolgozatlanul hagyja el a régiót, így a bruttó hozzáadott érték nem itt realizálódik.

23 SWOT-ELEMZÉS A SWOT-elemzés egy olyan analitikus eszköz, mely segítségével a szignifikáns belső és külső környezeti tényezőket kategorizálni lehet. A SWOT-elemzés egy olyan analitikus eszköz, mely segítségével a szignifikáns belső és külső környezeti tényezőket kategorizálni lehet. belső külső belső külső pozitív erősségek lehetőségek negatív gyengeségek veszélyek

24 A MÓDSZER ELŐNYEI: 1. A módszer lehetővé teszi egy relevánsabb stratégia elkészítését, mert módszeresen vizsgálja az értékelt program és annak közvetlen környezete között fennálló viszonyokat. 2. Lehetővé teszi a prioritások, intézkedések egyszerű beazonosítását. 3. Költségigénye viszonylag alacsony. 4. Technikailag egyszerű a kivitelezése. 5. Viszonylag régebb óta alkalmazott, bevált módszer.

25 ERŐSSÉGEK Melyek az előnyeink? Mit csinálunk jól? Milyen kedvező adottságaink vannak? LEHETŐSÉGEK Melyek a számunkra fontos pozitív külső változások, folyamatok? Hol rendelkezünk jó esélyekkel? GYENGESÉGEK Mit csinálunk rosszul? Mit csinálnak mások jobban? Melyek a hátrányaink? VESZÉLYEK Milyen követelmények fogalmazódnak meg, amelyeket nehéz teljesíteni? Melyek a környezeti változások, amelyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt, amelyek hátrányosan érintenek bennünket?

26 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "A regionális (kistérségi) gazdaságpolitika lényege, megvalósításának eszközei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések