Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék."— Előadás másolata:

1 Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

2  Alapfogalmak  Környezeti rezgés  Rezgés mérése  Mérések értékelése  Rezgésártalmak  Rezgéscsillapítás

3  Feltételezhető, hogy a terhelésre adott reakciók összefüggésben vannak az energiával, azaz két különböző napi rezgésterhelés egyenértékű, ha : aw1 és aw2a súlyozott gyorsulás négyzetes középértékei (r.m.s.) az első és a második terhelésre; T1 és T2az első és a második hatásidő

4 Az ábrán szaggatott vonalak (B1) jelzik az egészségre vonatkozó biztonsági zónát hatásidő függvényében a képlet alapján

5  A zóna alatti területen a rezgéskárosodás nem következik be az eddigi vizsgálatok szerint. A zónában előfordulhat az egészség veszélyeztetése, a zónahatáron felül, pedig egyértelműen valószínűsíthető az egészségre való veszély.  További vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a következő összefüggés érvényes:

6  Ezt a biztonsági zónát a pontozott vonalak jelölik (B2). Ez szigorúbb értékeket mutat a kisebb hatóidők esetén, mint az előző. De a szokásos 4– 8 óra időtartamnál gyakorlatilag egybeesik a két pár egyenes által határolt sáv (sraffozott terület).  A rezgések komfortra és érzékelésre való határértéke nincs megadva, csak irányértékeket kapunk a szabvány szerint. Ennek az oka a rezgésérzékelések bonyolultsága, szubjektivitása. Adott rezgés egyes esetekben üdítő hatású, máskor pedig diszkomfort érzéseket kelt.  A következő összeállítás a tömegközlekedésben a különböző nagyságú rezgések összegzett eredő rezgésmennyisége szerint a valószínű reakciókat mutatja.

7  Kisebb, mint 0,315 m/s 2 nem kellemetlen  0,315-0,63 m/s 2 kissé kellemetlen  0,5- 1 m/s 2 meglehetősen kellemetlen  0,8-1,6 m/s 2 kellemetlen  1,25-2,5 m/s 2 nagyon kellemetlen  >2 m/s 2 rendkívül kellemetlen

8  Az előzőek szerint azonban számolni kell azzal is, hogy a reakció a különböző rezgéserősségek esetén függ az utas elvárásától, tekintettel az utazás idejére és a szándékolt tevékenységre (olvasás, evés, írás, alvás stb.).  Az egészséges emberek 50 százaléka akkor érzékeli a rezgést, ha a súlyozott rezgésgyorsulás csúcsértéke eléri a 0,015 m/s 2 értéket.

9  Az egyensúlyi zavar előfordulásának nagyobb a valószínűsége, ha a rezgés hatásideje néhány óránál hosszabb. Ennél hosszabb időtartam esetén (néhány nap) bekövetkezik az alkalmazkodás a mozgásra.  Az egyensúlyzavar dózisértéke: Az egyensúlyzavar-dózis MSDVZ értéke méter/ másodperc az 1,5-ik hatványon(m/s 1,5 ) mértékegységben, a Z tengelyirányú, frekvenciasúlyozású gyorsulás négyzetének integrálértékéből vont négyzetgyök.

10  A kisfrekvenciás oszcilláció hatására nagy különbség mutatkozik az egyes személyek érzékenysége között. A nők hajlamosabbak az egyensúlyzavarra, mint a férfiak, és a tünetek súlyossága az életkor növekedésével fokozódik.

11  kellemetlen közérzet  vérkeringési zavarok  az erek rugalmassága csökken  A szervezetet érő rezgés nemcsak arra a testrészre hat, amely azt közvetlenül átveszi. A test többi része a rezgést tovább vezeti, vagyis kényszerrezgést végez.  rezgés általános idegrendszeri hatása: a vegetatív idegrendszer tónusváltozásaiban mutatkozik meg.

12  a vegetatív idegrendszer tónusváltozása  befolyásolja a szervezet anyagcseréjét,  vérkeringését,  emésztőszervek, a légzés és a vérkeringés zavaraihoz vezethetnek.  Idegrendszeri hatás miatt a rezgés hányást, émelygést és szédülést okozhat.  Előfordulhat rohamosan erősödő vizuális elfáradás,  a látás élességének és a látási információk észlelési pontosságának és idejének nagyfokú leromlása is.  A rezgések előidézhetik a gyomor és a gerinc organikuskárosodását is.

13  az egész testet igénybevevő rezgéseknél a kiváltott kellemetlen érzések és az idegrendszerben átmenetileg fellépő elváltozások dominálnak  a karokat érintő rezgés hatására nem annyira a heveny jelenségek, hanem az idült elváltozások a jellemzők.

14  Raynaud-szindroma: érmegbetegedés, melynek lényege,hogy az ujjak hideg hatására elfehérednek, zsibbadnak, érzéstelenné válnak.  A Raynaud-syndromás panaszok fellépésének alsó határa 25—30 Hz,  e felett a panaszok egyre gyakoribbbá válnak, majd 200—250 Hz után ismét csökkennek.  Az amplitúdó alsó határa 0,1 mm

15  A kéz ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük.  Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás - ekkor az ujjak lilás színűek lesznek.  A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.  Ezek a tünetek, a fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, "idegen, furcsa érzése" is.  Gyakorlatilag nem gyógyítható, csak kezelhető

16  Terjedés:  Forrás: Gépi berendezések dugattyúk, légszűrők, kompresszorok, hűtőtornyok stb.  Út: épületszerkezeti elemek, csőrendszerek, rezgéscsillapító közegek, talaj  Befogadó: lakosok, munkahelyi dolgozók, iskolák kórházak, laboratóriumok

17  Rezgésszigetelés: az az eljárás, amely megakadályozza, hogy egy test rezgése egy másik szerkezetre átterjedjen, ill. a szerkezetbe került rezgés továbbterjedjen.  módja: rezgésszigetelő beiktatása a rezgő és a védett objektum közé  csökkenti a rezgést okozó erő átvitelét a védett objektumra

18  Rezgéscsillapítás: egyes anyagok (a belső súrlódásuk eredményeként) meghatározott frekvenciájú rezgés mozgási energiáját hővé alakítják  Átviteli tényező: a rezgésszigetelés hatékonyságát jellemző mennyiség:  a szigetelőn áthaladó rezgés és a gerjesztő rezgés amplitúdójának aránya

19  Rezgéscsökkentő anyagok jellemzői:  dinamikai rugalmassági modulus: az anyag rugalmas ellenállása dinamikai igénybevétel esetén  veszteségi tényező: anyag belső súrlódását, energia-felemésztő képességét jellemzi (pl. egyes polimerek rezgéskor hőt termelnek  a rezgési energia hővé alakul)  Jó rezgésszigetelő: jóval kisebb a dinamikai rugalmassági modulusa, mint a szigetelt szerkezetnek gumi, acélrugó

20  Acél spirálrugó  nagy kitérésű, alacsony frekvenciájú rezgések szigetelésére alkalmas  rugalmassági jellemzői változtathatók  műszerek és nagy tömegű gépek szigetelésére egyaránt használható  hátránya: csillapítás hiánya  rezgéscsökkentő anyagot kell beiktatni a rezonanciafrekvencián kialakuló amplitúdó csökkentésére (pl. olajfék)

21  Gumi  kisebb gépek (műszer, motor) szigetelésére használják  nagy belső csillapítás (nem alakul ki nagy amplitúdójú rezgés a rezonanciafrekvencián)  időjárási körülményekkel, vegyszerekkel, olajjal szemben kevésbé ellenálló (szintetikus gumi: fokozható az ellenállása)  Parafa  kis amplitúdójú rezgések esetén alkalmazható  Filc  testhangok terjedésének megakadályozására használatos (40 Hz felett)  erős csillapító hatás  rezonancia veszélye esetén alkalmazható  Levegőrugó  gépjárművekben alkalmazzák  speciális műszerek rezgésvédelmére alkalmas

22 Sajátfrekvencia, Hz Amplitúdó, cm Spirálrugó Gumi Parafa Filc

23 a gép tömegénél 2-3-szor nagyobb tömegű gépágy  kisebb amplitúdójú rezgés, acélrugó  rezgésszigetelő hatás gumitalp  csillapító hatás rugalmas csatlakozások  rezgés vezetékeken keresztül történő továbbterjedésének megakadályozása

24

25  árok  földalatti fal


Letölteni ppt "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések