Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földtani alapismeretek II.. A Földkérget alakító hatások és eredményük.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földtani alapismeretek II.. A Földkérget alakító hatások és eredményük."— Előadás másolata:

1 Földtani alapismeretek II.

2 A Földkérget alakító hatások és eredményük

3 Endogén erőkExogén erők A földkérget alakító erők típusai Az erőhatások eredményei KőzetképződésFelszíni formák kialakulása A folyamatok időbelisége EvolúciósRevolúciós

4 endogén erők lemeztektonika gyűrődések törések földrengés vulkáni tevékenység

5 Lemeztektonika

6 Kambrium millió éve

7 Perm millió éve

8 Eocén - 50 millió éve

9

10 Vulkanizmus és földrengések a lemezszegélyeknél

11 Gyűrődések és a lemeztektonika

12 Vulkanizmus és a lemeztektonika

13 Meta- morfózis környe- zetei

14 Gyűrődések, vetődések

15 Gyűrődéses formák redőteknő = szinklinális redőboltozat = antiklinális

16

17 Vetődéses formák

18

19 Egy vetődés képe

20 Kőzettestek tagoltságának jellemzése dőlés, dőlésirány, tagoltságköz, kőzettömb alakja, mérete, tagolófelületek folytonossága, érdessége, tagoltsági rés tágassága, kitöltöttsége, vízbeszivárgás a tagoltsági résbe. kőzettest kőzettömb tagoltsági felület v. rés

21

22 Vulkanizmus

23 Magmás kőzetek keletkezése

24 Vulkánkitörés és lávaömlés

25 Vulkanizmus és a lemeztektonika

26 Vulkáni formák Plató bazalt: hosszanti törések mentén, szárazföldi körülmények között kerül felszínre. Párna bazalt: tenger alatti vulkanizmus esetén jön létre, a vízzel való érintkezés és a hirtelen lehűlés eredményeként. Pajzsvulkán: alacsony viszkozitású bazalt láva hozza létre, szárazföldi viszonyok közt (Hawaii). Vulkáni törmelék kúpok: andezit- és riolit tufa- illetve lapilli jellegű, fok lejtésszögű kúpok. Rétegvulkán: andezites össze-tételű láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából áll, melyek nagyméretű, szimmetrikus szerkezetű kúpokat hoznak létre. Riolit kúpok: a riolit láva a nagy viszkozitás miatt nem tud szétterülni. Kráter: a kitörési centrumban keletkezett üreg. Kaldera: a kráter körüli terület beszakadásával keletkezik, amit a magmakamra részleges vagy teljes kiürülése idéz elő. Batolit: 100 km-nél nagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú testek. A felfelé nyomulás közben „xenolitokat” kebeleznek be. Tömzs: 100 km-nél kisebb átmérőjű magmás test. Lakkolit: az üledékes rétegzéssel párhuzamos, felfelé domborodó test. Lopolit (sill): tál alakú forma Dyke: üledékes rétegeket átszelő kőzettelér

27

28 Földrengések

29 P-hullám S-hullám L-hullám Terjedési irány

30 Földrengések eloszlása

31 Földrengések jellemzői Helye: hipocentrum – epicentrum Mélysége: sekély – közepes – mély (60 – 200 km) Hullámok: P – S – L Sebessége: 3 – 6 km/s kőzetsűrűségtől függően Következmények: épületomlás – földmozgások – cunami Erősségi skálák: MSC (XII fok. – sebesség, gyorsulás és hatás szerint) Richter (felfelé nyitott – eddigi max. 9-es – energia) Mérés: szeizmográf

32

33 Talajok és kőzetek minősítése földrengés szempontjából az Eurocode 8 szerint – Talaj- típus A talajszelvény leírása Paraméterek v s,30 (m/s) N SPT (ütés/30cm) c u (kPa) AKőzet, vagy kőzetszerű geológiai formáció, melynek felszínén legfeljebb 5 m gyengébb anyag van  800 __ BNagyon tömör homok-, kavics- vagy kemény agyag-réteg, legalább többtíz m vastagságban, a mélységgel fokozatosan javuló mechanikai tulajdonságokkal 360 – 800  50  250 CTömör - középesen tömör homok-, kavics- vagy merev agyagréteg, többtíz-többszáz m vastagságban 180 – DLaza - közepesen tömör kohézió nélküli talaj (kevés puha kohéziós réteggel vagy anélkül) vagy túlnyomóan puha-gyúrható kohéziós talaj  180  15  70 EFelszíni alluviális réteg 5-20m vastagságban a C vagy D típus v s értékeivel, v s > 800 m/s jellemzőjű, mere­vebb anyag felett S1S1 Legalább 10 m vastag nagy plaszticitású (PI  40) és nagy víztartalmú puha agyagból/iszapból álló vagy ezeket tartalmazó réteg  100 (figyel- meztető) _ S2S2 Folyósodásra hajlamos talajok vagy érzékeny agyag-rétegek vagy más, az A-E illetve S 1 típusok közé nem sorolható talajösszletek

34 exogén hatások csapadék vízfolyások állóvízek hó és jég felszín alatti víz szél hőmérséklet emberi tevékenység növényzet gravitávió

35 Exogén erők hatásai Mállás –Fizikai mállás –Kémiai mállás Szállítás –Koptatás –Osztályozódás Ülepedés –lerakódás –diagenezis

36 A mállás

37 A mállás típusai a hőmérséklet és a csapadék függvényében

38 A mállás fő típusai Fizikai mállás Repedezés tehermentesülés nyomán Fagyhatás Kristálynövekedés Inszoláció Növényi gyökerek Kémiai mállás Oldódás Oxidáció Hidratáció Dehidratáció Bauxitosodás

39 Fizikai mállás okai, formái Denudáció (lepusztulás, tehermentesülés) Felszíni erózió (csepperózió, lefolyás) Folyóvízi erózió Abrázió (állóvizek) Defláció (szél) Exaráció (gleccser) Gravitációs mozgások

40 Kémiai mállási folymatok Oldódás: CaCO 3 + H 2 CO 3 --> Ca (HCO3) 1- kalcit + szénsav --> kalciumion + bikarbonátion Oxidáció: 4FeO + 2H 2 O + O 2 --> 4FeO(OH) vasoxid + víz + oxigén --> goethit Hidratáció: CaSO 4 + 2H 2 O --> CaSO 4 2H 2 O anhidrit + víz --> gipsz Dehidratáció: 2FeO(OH) --> Fe 2 O 3 + H 2 O goethit --> hematit + víz Sziallitos mállás (agyagásványosodás) hidrolízis után: 4KAlSi 3 O 8 + 4H H 2 O --> 4K 1+ + Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 + 8SiO 2 káliföldpát + hidrogénion + víz --> káliumion + kaolinit + kova Allitos mállás (bauxitododás): Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 + 2H 2 O --> 2Al(OH) 3 + 2SiO 2 H 2 O kaolinit + víz --> gibbsit + víztartalmú kova Szupergén dúsulás: szulfidos érctelepek felső zónájában a fémek oldódva koncentrálódnak

41 Kőzettömegek mállottságának minősítése

42

43

44 mállás - talajjá bomlás Talaj Teljesen mállott Erősen mállott Mérsékelten mállott Enyhén mállott Ép kőzet

45 Talajképződés

46 A vízöv munkája

47 Üledékképződés terei és típusai

48 Vízfolyások szakaszai felső középső alsó

49

50

51

52

53 Folyóvízi üledékek Mederüledék (homok, kavics) Parti üledék (iszap, homokos iszap) Ártéri üledék (szerves iszap, agyag) Delta fácies (meder-, ártéri- és mocsári üledék)

54 Transzportáció

55 A tenger tevékenysége

56 Mészkő- üledék megbontása

57 Az előrenyomuló tenger üledékképzése A visszahúzódó tenger üledékképzése

58

59

60

61 Felszín alatti víz munkája mészkőben

62

63

64 A légkör munkája

65 A szél tevékenysége

66 A SZÉL HATÁSÁRA KIALAKULÓ FELSZÍNI FORMÁK homokdűnék szélbarázdák rétegborda kueszta táblahegy

67 Lösztípusok

68 A hőmérsékletkülönbségek mállasztó hatása

69 Egyéb folyamatok

70

71 Suvadás

72 Kőfolyás

73 A növényzet felszínalakító hatásai a gyökerek repesztő hatása kibocsátott nedvek kémiai mállasztó hatása a talaj vízháztartását befolyásoló szerepe elsősorban a párologtatáson keresztül növények maradványai szerves üledékben

74

75 Az emberi tevékenység felszínalakító szerepe egyre nagyobb mértékű és kihatású súlyos környezeti veszélyek közvetlen és másodlagos hatások bányászat, építés növényzetalakítás, vízkivétel, öntözés


Letölteni ppt "Földtani alapismeretek II.. A Földkérget alakító hatások és eredményük."

Hasonló előadás


Google Hirdetések