Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Madarak a térségben. A Tisza és a Zagyva miatt nagyon sok vízi madara van Jász-Nagykun- Szolnok megyének. Íme, néhány közülük:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Madarak a térségben. A Tisza és a Zagyva miatt nagyon sok vízi madara van Jász-Nagykun- Szolnok megyének. Íme, néhány közülük:"— Előadás másolata:

1 Madarak a térségben

2 A Tisza és a Zagyva miatt nagyon sok vízi madara van Jász-Nagykun- Szolnok megyének. Íme, néhány közülük:

3 A függőcinege a veréblábúak rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék családjába tartozó madárfaj. Nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek, noha meglehetősen hasonlít rájuk. Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. Alfajai elsősorban a fej színét tekintve különböznek egymástól. Az európai függőcinege feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs. Magyarországi állománya a Fertő tó vidékén a legsűrűbb, de a Tisza és a Rába mentén is gyakori. Becslések szerint Magyarországon 4500 – 13 000 pár él, és az állomány stabilnak mondható. Elsősorban vizek mentén találkozhatunk vele, táplálékát az itt előforduló ízeltlábúak, valamint az ezek szűkös kínálata esetén a nád és gyékény magvai képezik. A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van.

4 A bakcsó a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába tartozó faj. Népies neve kvakvarjú. A kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre, feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és has oldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. Elsősorban a Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Kis-Balaton vidékén fordulnak elő, de gyérebb állománnyal az egész Dél-Alföldön, a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kisalföldön, valamint Délnyugat- Magyarországon is találkozhatunk. A kisebb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Bújkáló természetű, szürkület idején lesz aktív, nappal pedig csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok víz közeli peremén, fűzfákon. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízi rovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.

5 A fekete gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó faj. Mérete 90-100 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-155 centiméter, tömege 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös. Magyarországon kis állománya él, költ a Hanságban, a Vend vidéken, az Őrségben és a Szigetközben, a Felső-Tisza vidékén, a folyókat kísérő erdőkben. Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság, az ember jelenlétét nem szereti. Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat. Sekély vízben kutat élelem után, előszeretettel vadászik kisebb gerincesekre, vízi rovarokra.

6 A partifecske a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék családjába tartozó faj. Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-29 centiméter, testtömege 11-16 gramm. Feje teteje, arcának két oldala, szárnya barna, nyaka és hasa fehér. Szárnya hosszú és hegyes, farka nem villás. Lába gyenge. A család legkisebb faja. Folyópartok oldalába, homokbányákba és löszfalakba, 1,5 méter hosszú költőüreget vájnak, telepesen fészkelnek. Kisméretű rovarokat, levéltetveket, hangyákat, vízi rovarokat és kérészeket zsákmányol. Vonuló madár.

7 A búbos banka a szalakótaalakúak rendjéhez tartozó a bankafélék családjába tartozó nem egyetlen faja. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető toll bóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdás sárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A farktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek. Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.

8 Az erdei fülesbagoly a bagolyalakúak rendjéhez, a bagolyfélék családjához tartózó faj. Testhossza 25-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti. A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, mert az általuk előszeretettel használt varjúfészkek ekkor ürülnek meg. A fészekaljában 5- 6 fehér tojás található, ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Leshelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik.


Letölteni ppt "Madarak a térségben. A Tisza és a Zagyva miatt nagyon sok vízi madara van Jász-Nagykun- Szolnok megyének. Íme, néhány közülük:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések