Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁRSADALOMEGÉSZSÉGTAN DEMOGRÁFIA. DEMOGRÁFIA = népességtudomány (demosz — nép + grafia — leírás) a populáció számának, összetételének, változásának és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁRSADALOMEGÉSZSÉGTAN DEMOGRÁFIA. DEMOGRÁFIA = népességtudomány (demosz — nép + grafia — leírás) a populáció számának, összetételének, változásának és."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALOMEGÉSZSÉGTAN DEMOGRÁFIA

2 DEMOGRÁFIA = népességtudomány (demosz — nép + grafia — leírás) a populáció számának, összetételének, változásának és területi elhelyezkedésének törvényszerűségeit kutatja behatóan elemzi, a különféle változásokat előidéző okokat és a változások következményeit

3 A demográfia területeiDEMOGRÁFIA Strukturális demográfia területi házastárs, család személyi Népmozgalom természetesmesterséges

4 A DEMOGRÁFIAI ADATOK Központi Statisztikai HivatalMagyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti, dolgozza fel és közli a statisztikai adatokat. népszámlálás10 évenként végeznek népszámlálást (= cenzus) Magyarországon (1870-től kezdődően; 2001-ben utoljára). A két népszámlálás közti változásokat követikA két népszámlálás közti változásokat továbbszámlálással követik, az anyakönyvi bejegyzések felhasználásával (levonják a meghaltakat, hozzáadják az újszülötteket a bázisszámhoz) és figyelembe veszik a be- és kivándorlásból eredő különbségeket. KisnépszámlálásKisnépszámlálás (= mikrocenzus) egy egész népességet jellemző, de kisebb, reprezentatív mintából – általában a lakosság 1-5 %-a – nyert adatok alapján általánosítanak.

5 Demográfiai rendek Európában

6 Demográfiai forradalmak  Neolit forradalom  10. század  18. század

7 Európa népessége, millió fő

8 A demográfiai adatok forrásai 1.Anyakönyvek –Egyházi anyakönyvek –Állami anyakönyvezés 2. Népszámlálások

9 Népesedési modellváltás 1.Régi demográfiai rend –Lassú népességnövekedés –Jelentős demográfiai veszteségek –Várható élettartam rövid 2.Átérés az új demográfiai rendre –Gyors népességnövekedés –Csökkenő halálozási és születési ráta –Várható élettartam megnő

10 Régi demográfiai rend 1.Magas halálozási ráta Krízishalálozás magas –Éhínségek –Háborúk –Járványok (pestis, himlő, tífusz) A nagy pestisjárvány Mo. lakosságát 3,7 millió főről 2,1 millió főre csökkentette

11 Régi demográfiai rend Védekezés a járványos betegségek ellen –Vesztegzár –Oltás Himlő ellen: Jenner, 1796 Jenner

12 Régi demográfiai rend 2. Magas születési ráta - Magas csecsemő- és gyermekkori halandóság ellensúlyozása érdekében - Születéskorlátozás hagyományos eszközei: Kései házasodás Házasodástól sokan tartózkodnak Hosszú szoptatás Házasság előtti nemi élet tilalma 3. Várható élettartam alacsony

13 A demográfiai átmenet 1.A halandóság csökkenése 2. A termékenység csökkenése 3. A természetes növekedési ráta csökkenése

14 A demográfiai átmenet A halandóság csökkenése 1.Mezőgazdaság termelékenysége megnő –Éhínségek eltűnése –Táplálkozás javulása 2.Életfeltételek javulása –Betegségekkel szemben ellenállóbb lakosság –Járványok megritkulása –Orvostudomány fejlődése –Közegészségügyi beruházások 3.Szociokulturális változások -Gyermekgondozási módszerek változása –Testi higiénia fejlődése

15 A demográfiai átmenet Várható élettartam megnövekedése A születések számának csökkenése –A tudatos születéskorlátozás bevezetése A születésszám csökkenésének okai -Gyermekgondozási módszerek változása

16 AZ EPIDEMIOLÓGIA ADATFORRÁSAI Az epidemiológia a populációs egészséggel kapcsolatos adatok gyűjtésével, feldolgozásával és értelmezésével foglalkozik. Alapvetően két típusú információforrást különböztetünk meg: rutinszerűen, vagy legalábbis rendszeresen gyűjtött adatok adatbázisait, alkalomszerűen, egy-egy specifikus kérdést célzó felmérés, vizsgálat során gyűjtött adatok összességét.

17 AdatforrásAdatok típusa Rutinszerűen gyűjtött adatok Népszámlálás szám (fő), lakóhely, nem, életkor Polgári anyakönyvezés születés, házasság, válás, haláleset Kötelező adatszolgáltatás fertőző betegségek, fejlődési rendellenességek, foglalkozási betegségek, ételmérgezések Szervezett nyilvántartás (regiszter) daganatos megbetegedések, ikrek, fejlődési rendellenességek Egészségügyi ellátórendszer statisztikái különböző betegségek gyakorisága, betegellátás számszerű mutatói Társadalombiztosítási statisztikák táppénz, rokkantság, keresőképesség, egészségügyi finanszírozás adatai Alkalomszerű vizsgálatokból származó adatok Különböző típusú felmérések, vizsgálatok vizsgálat céljától függ

18 Néhány, az Interneten ingyenesen hozzáférhető adatbázis a következő címeken található 2000-es Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2000) adatai: egeszsegstat/olef_2000.htm Magyar Egészségadattár (részben az OLEF 2000 adatai alapján készült): magyar_egeszsegadattar.htm GYÓGYINFOK (Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium egészségügyi ellátási adatai): Az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójának „Health For All” adatbázisa: [angol nyelvű] Az Egészségügyi Világszervezet Statisztikai Információs Szolgálatának (WHOSIS) adatai: [angol nyelvű]

19 STRUKTURÁLIS DEMOGRÁFIA = népességi statika, a népesség számával (Magyarország népessége: 10 millió 37 ezer fő), életkorok, nemek és egyéb jellemzők szerinti összetételével foglalkozik Legfontosabb jellemzői: területi jellemzők (a lakosság földrajzi megoszlása; a népesség települések szerinti megoszlása, népsűrűség – Magyarországon: 108,5 fő/km² ) házastárs, család jellemzői (a család erőteljesen befolyásolja az egészségi állapotot) személyi jellemzők (nemek szerinti megoszlás – Magyarországon a férfiak aránya: 47,7%; a nők aránya: 52,3%, a lakosság életkor szerinti összetétele  )

20 A magyar korfa

21 A népesség kor szerinti összetétele Magyarországon  a fejlett országokhoz hasonlóan változik  a gyermekek aránya tovább csökkent (16%), kevéssel az uniós átlag alatt volt  a 65 év feletti idős népesség aránya tovább emelkedett (15,4%), de még nem érte el az Európai Unió átlagát (5. ábra).  a demográfiai folyamatok – mint az valamennyi uniós országban tapasztalható – az idősek számának emelkedését és a fiatalok számának csökkenését, azaz az eltartottsági ráta romlását vetítik előre

22 NÉPMOZGALOM változásokat = a népesség körében végbemenő, mindig időtartamra vonatkozó változásokat foglalja össze. népesedési folyamatok A népesedési folyamatok 2 csoportra oszthatók: –Természetes népmozgalom Élveszületés (natalitás) Halálozás (mortalitás) Termékenység (fertilitás) –Mesterséges Népmozgalom = Migráció Bevándorlás (immigráció) Kivándorlás (emigráció)

23 A HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁK A halálozási adatok elemzése és értékelése igen jelentős helyet foglal el a lakosság egészségi állapotának vizsgálatában, tekintettel arra, hogy: a halálozási adatok gyakorlatilag teljes körűek, területi bontásban is elemezhetők, lehetőség van nemzetközi összehasonlítások végzésére és a haláloki bejegyzések viszonylag pontosak.

24 Várható élettartam 2003-ban: 72,6 év  a férfiaké 68,4 év  a nőké 76,8 év  a magyar férfiak még mindig csaknem 7 évvel  a nők 5 évvel számíthatnak rövidebb életre uniós társaikhoz képest

25

26 Halandóság (mortalitás) Speciális halandósági mutatók  nemek és életkorok szerinti halandóság  csecsemőhalandóság  születéskor, ill. egyes életkorokban várható átlagos élettartam  okspecifikus halandóság

27 Magzati halálozás = A magzat születés előtt bekövetkezett elhalása (vetélés vagy művi abortus miatt) Ma Magyarországon 100 élveszülöttre 65 terhesség- megszakítás jut!!! A terhesség időtartamától függően: 1.Korai magzati halálozás (22 hétnél rövidebb terhesség esetén) 2.Középidős magzati halálozás ( hét között) 3.Késői magzati halálozás (28. betöltött terhességi hetet követően)

28 A születéskorlátozási magatartás változásainak jellemzői Magyarországon ( )

29 Csecsemőhalálozás A csecsemőhalálozás az 1 éves életkorukat még be nem töltöttek halálozási aránya az élveszületettetekhez viszonyítva. A csecsemőhalálozás a lakosság egészségi állapotát jellemző alapvető mutató, melyet gyakran használnak egy-egy ország társadalmi - gazdasági indikátoraként is, mivel az egészségügyi ellátás minősége mellett a lakosság szociális viszonyait, életszínvonalát is igen érzékenyen fejezi ki. Nagymértékben függ a koraszülöttek arányától. Hazánkban a csecsemőhalálozás folyamatosan csökken, 2002-ben ezer élveszületettre kevesebb, mint 7 csecsemőhalott jutott, ez igen alacsony szám, de még jelentősen elmarad az Európai Unió átlagosan 4 ezrelék körüli értékétől.

30 A csecsemőhalandóságban nagy területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg

31 Anyai halálozás A terhességgel, a szüléssel és gyermekággyal összefüggő betegségek és halálokok szerepelnek az anyai halálozás összetevői között, de ide tartoznak például a spontán és művi abortuszok, valamint a szülés szövődményei. A magyarországi anyai halálozás megfelel az európai átlagnak.

32 Halálokok nemek és korcsoportok szerint

33 Főbb halálokok A halálozások keringési betegségek – felét a keringési betegségek (67.000) –negyedét a daganatos betegségek okozzák (33.000) Nőknél a tüdőrák 1. a daganatok között (2278) Emlőrák: 17%-kal magasabb az EU-nál (2234) Méhnyakrák: 3-szorosa az EU-belinek (513)

34 Főbb halálokok

35 Termékenység (fertilitás) Az élveszülések számának aránya a propagatív korban lévő női népességhez viszonyítva. Magyarországon ez az arány 1998-ban: 38,8% volt Tisztított mutató: az évleszületések viszonyítása a propagatív korban lévő házasságban élő nők számához. Ennek értéke Magyarországon1998-ban: 51,5%.

36 Megbetegedési (morbiditási) mutatók A lakosság egészségi állapotát legjobban a morbiditási adatok alapján lehet tanulmányozni, melyek olyan betegségek gyakoriságát is kifejezik, melyek nem, vagy nem feltétlenül halálos kimenetelűek, ilyenek például a mozgásszervi kórképek, egyes idegrendszeri betegségek. Teljes körű, az egész lakosságra kiterjedő megbízható morbiditási adatok több betegség esetében nem állnak rendelkezésre. A megbetegedési adatok csoportjai:  nyilvántartott  rejtett (latens) morbiditás  tényleges morbiditás = nyilvántartott + latens A nyilvántartott morbiditás adatforrásai a kötelezően előírt betegség-bejelentések, betegség-regiszterek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai és az egészségügyi intézmények statisztikai jelentései. A rejtett morbiditást epidemiológiai vizsgálatokkal, például követéses vizsgálatokkal vagy szűrővizsgálatokkal ismerhetjük meg.

37 A évi Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2000) morbiditásra vonatkozó adatai –A nők 40%-a, a férfiak 32%-a szenvedett keringési betegségben. –A cukorbetegség minden 13. nőnél és minden 16. férfinál fordult elő. –Asztmában vagy allergiás betegségben szenvedett minden 5. nő és minden 8. férfi. –A nők közel kétharmada, a férfiak fele panaszkodott izületi fájdalmakra. –Sérülés vagy mérgezés miatt orvosi ellátásra szorult a kérdőív felvételét megelőző egy évben minden 12. nő és minden 9. férfi.

38 Prevalencia Valamely betegség prevalenciája az illető betegségben szenvedők részaránya a vizsgált populációban. Ez vonatkozhat egy meghatározott időpontra (pontprevalencia) vagy adott időszakra. A prevalencia értéke a vizsgált betegség incidenciájától és a betegség lefolyásának hosszától függ (ritka, de hosszan tartó betegség prevalenciája megegyezhet egy gyakoribb, de rövid lefolyású betegségével!). A prevalencia azonban lassabban követi az incidencia változását. Előfordul például, hogy miután valamely betegség megelőzésére hatékony módszert dolgoznak ki, a betegség incidenciája hirtelen csökken, míg a prevalencia még hosszú ideig magas marad.incidenciá

39 Incidencia Meghatározott időtartam (egy év, egy hónap, stb.) alatt újonnan fellépő esetek/megbetegedések gyakorisága. Jellemzésére a kumulatív incidencia vagy az incidencia arányszám mérőszámát szokás megadni. A kumulatív incidencia (másképpen: abszolút kockázat) az adott időintervallumban felismert esetek és a megfigyelési időszak kezdetén betegségtől mentes személyek aránya. Különböző követési időtartamok esetén az incidencia arányszám egyenlő az új esetek száma osztva a - rendszerint években kifejezett - személyenkénti megfigyelési idők összegével.gyakoriság

40 Népesedési ciklus A történelmi fejlődés során a természetes népmozgalom jelenségeiben időben szakaszolható törvényszerűségek, jellegzetességek figyelhetők meg. Népesedési fázisok: egy teljes népesedési ciklus egyes szakaszait jelölik.

41 Népesedési fázisok 1.Magas natalitás és mortalitás  hosszú távon stagnáló vagy alig szaporodó népesség  járványok, éhínségek, háborúk  ma ezen a szinten az elmaradott népek, kultúrák állnak 2.Halandóság csökkeni kezd  jobb életkörülmények, higiénés viszonyok javulása, nagy járványok megszűnése  a születésszám magas marad  a népesség rohamos szaporodásnak indul  ezen a szinten a fejlődés kezdetén álló országok vannak 3.Születések száma is csökkeni kezd  a születések számának csökkenésével a halandóság száma is csökken  mérsékelten növekszik a népességszám  ma ezen a szinten a fejlődő országok állnak 4.Lezajlott a demográfiai robbanás  alacsony natalitás, alacsony mortalitás  ezen a szinten a fejlett ipari országok állnak

42 Népesedéspolitika A világ egyes tájain mások a népesedési kérdések és az elérendő célok  a népesedéspolitikai célkitűzések is eltérnek egymástól. Fogyó népességű országok (pl. Magyarország) születésszám emelése a cél közhatalom öszönzése: GYES, GYED, családi pótlék Túlnépesedéssel fenyegető országok (pl.Kína, India, Dél-Amerika egyes országai) születésszám csökkentése


Letölteni ppt "TÁRSADALOMEGÉSZSÉGTAN DEMOGRÁFIA. DEMOGRÁFIA = népességtudomány (demosz — nép + grafia — leírás) a populáció számának, összetételének, változásának és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések