Magyarország tápanyag-gazdálkodása Tápanyagmérlegek

Az előadások a következő témára: "Magyarország tápanyag-gazdálkodása Tápanyagmérlegek"— Előadás másolata:

1 Magyarország tápanyag-gazdálkodása Tápanyagmérlegek
Előadó: Dr. Megyes Attila DE-AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet

2 Műtrágya felhasználás Mezőgazd. művelt területre*
Szerves és műtrágya-felhasználás Magyarországon ( , KSH-adatok) Évek Szerves trágya Műtrágya felhasználás t/év Mezőgazd. művelt területre* millió t/év N P2O5 K2O Összesen kg/ha/év 22.4 1 7 9 2 21.2 33 17 83 15 20.6 143 100 56 299 57 22.2 293 170 150 613 109 14.8 479 326 400 1,205 218 14.3 556 401 511 1,468 250 15.4 604 394 495 1,493 282 13.2 559 280 374 1,213 230 6.0 172 25 26 223 44 4.8 235 40 42 317 63

3 Műtrágya-felhasználás az EU-ban (mezőgazdaságilag haszn. ter
Műtrágya-felhasználás az EU-ban (mezőgazdaságilag haszn. ter., kg/ha hatóanyag, 2001) Nitrogén (N) Foszfor (P2O5) Kálium (K2O) Összes Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU

4 Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)
4

5 Műtrágya-felhasználás Magyarországon I
Műtrágya-felhasználás Magyarországon I. (1 ha szántó, kert, gyümölcsös, KSH-adatok)

6 Műtrágya-felhasználás Magyarországon II
Műtrágya-felhasználás Magyarországon II. (1 ha szántó, kert, gyümölcsös, KSH-adatok)

7 Nitrátérzékeny területek Magyarországon
49/2001. (IV.3) sz. korm. rendelet melléklete

8 Szennyezésérzékeny területek Hajdú-Bihar megyében
Forrás: KVVM után átszerkesztve

9 Az állatlétszám alakulása Magyarországon 1901-1998 (forrás: KSH)
5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Év Számosállat, db/100 ha A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

10 Az állatlétszám alakulása Magyarországon (forrás: KSH)
A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

11 Az állatlétszám alakulása Magyarországon (forrás: KSH)
A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

12 100 ha mezőgazdasági területre jutó állatállomány (2003, forrás: KSH)
A sertés és a marhaállomány az 1990-es évektől napjainkig 50%-os csökkenést mutat. A kb 8. milliós sertés állomány 4,9 millióra csökkent. A szarvasmarha állomány 1,5 millióról 730 ezerre.

13 Szervestrágya-felhasználás Magyarországon (mezőgazdaságilag haszn. ter
Szervestrágya-felhasználás Magyarországon (mezőgazdaságilag haszn. ter., KSH-adatok)

14 Tápelem-mérlegek típusai
Egy-egy tábla tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg, egy ill. több tápanyagra) Növénytermesztési ágazat tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra) Gazdaság üzemi tápelem-mérlege (teljes mérleg, egyszerűsített mérleg egy ill. több tápanyagra, tényleges üzemi mérleg) Regionális szinten Országos tápelem-mérleg

15 Talajtápelem-mérlegek jelentősége
A mindenkori gazdaságpolitika része A növények tápelem-igényéhez, a talajhasználat intenzitásához alkalmazkodó környezetkímélő trágyázási technológiák alapja Szaktanácsadási rendszerek alapja (táblaszintű adaptáció) Tápelem-ellátottság, -forgalom nyomon követése A tápanyag-gazdálkodás színvonaláról ad tájékoztatást Környezetvédelmi vizsgálatok (NO3 kimosódás, nehézfémek: Cd, Hg, Pb, Cr)

16 A talajtápelem-mérlegek alapelve, számításuk módszere
Bevételi források felhasznált műtrágyák szerves trágyák (istállótr., komposztok, növ. mellékterm., szennyvizek, szennyvíziszapok) talaj mineralizáció pillangósok N kötése szabadon élő bakt. N-kötés öntözővíz tápelemtartalma atmoszféra vetőmag Kiadás tételei növényi felvétel kimosódás erózió denitrifikáció egyéb légköri elillanás lekötődés (fixáció)

17 Tápelem-körforgalom a mezőgazdaságban
Éghajlat Bejövő takarmányok Környezet minősége Kivitt termékek Termények Állatok Trágya Műtrágyák, ülepedés, pillangósok Veszteségek Nem mezőgazdasági kapcsolatban nem álló determinánsok Talaj

18 N körforgalom a mezőgazdaságban
NO 3 - leaching WATER SOIL GAZDASÁG ATMOSPHERE CROPS ANIMALS MANURES FERTILIZERS OFFTAKE MEAT MILK FEEDS NH volatilisation Deposition N 2 fixation 4 + agyagásványokban fixált ORGANIC N elillanás ásványosodás Denitrifikáció O, N , NO O, NH , x immobilizáció INORGANIC N Nitrifikáció Runoff and erosion N2 megkötés LÉGKÖR TAKARMÁNY ELADÁS Elfolyás és erózió HÚS TEJ TERMÉNYEK ÁLLATOK SZERVES TRÁGYÁK MŰTRÁGYÁK NH3 elillanás ülepedés SZERVES N SZERVETLEN N NO3 -KILÚGZÁS TALAJ VÍZ

19 P körforgalom a mezőgazdaságban
LÉGKÖR WATER SOIL FARM ATMOSPHERE CROPS ANIMALS MANURES FERTILIZERS OFFTAKE MEAT MILK FEEDS ORGANIC P non - labile INORGANIC P HÚS TEJ ELADÁS TAKARMÁNY SZERVES TRÁGYÁK TERMÉNYEK MŰTRÁGYÁK ÁLLATOK labilis nem-labilis SZERVES P labilis nem-labilis SZERVETLEN P TALAJ VÍZ áthelyezés mint oldott, kolloid vagy partikulált részecske

20 A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 20

21 A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 21

22 A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008) 22

23 Hazai talajok becsült N-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 23

24 Hazai talajok becsült P-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 24

25 Hazai talajok becsült K-ellátottsága, 1960-2006
Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán 25

26 Mintázott gazdaságok (152 db), 30000 db talajminta
Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

27 Foszfor ellátottság termőhelyi kategóriánként
% Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

28 Kálium ellátottság termőhelyi kategóriánként
% Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedelmi Üzletág

29

30 Talajok %-os területi megoszlása a pH függvényében

31 pH-mérések eredményei

32 Magyarország becsült mészmérlege 2000-2005 között
Források Meszezés: 76 kg/ha/év Műtrágyázás: 10 kg/ha/év Szerves tr.: 9 kg/ha/év Összesen: 95 kg/ha/év Veszteségek Terméssel kivont: kg/ha/év Savas esők: kg/ha/év Kimosódás: kg/ha/év Műtr. sav. hatása: kg/ha/év Összesen: kg/ha/év Egyenleg:  kg/ha/év

33