Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,"— Előadás másolata:

1 Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak Tájékoztatás, információforrások 5. előadás

2 Általános adattárak Az adattár összefoglaló megnevezés, azokat a tájékoztatási apparátusbeli elemeket soroljuk ide, amelyek az enciklopédiákon és a lexikonokon kívül még az általános direkt tájékoztatást szolgálják. Főbb típusaik:  Almanachok, évkönyvek  Eseménytárak  Cím-és névtárak  Helységnévtárak Jellemzőik: o Főleg gyors, adatszerű tájékoztatásra, ténykérdések megválaszolására alkalmasak (statisztikai adatok, dátumok, stb.) o Bibliográfiai tájékoztatásra nem vagy csak kis mértékben használhatóak. o Kevésbé magyarázatosak, mint az enciklopédiák, lexikonok. Adataikat gyakran táblázatos formában, magyarázatok nélkül közlik. o Tipizálásuk nehézkes, mert sok közöttük az átmeneti változat.

3 Almanachok, évkönyvek Ma szinonimaként használjuk a megnevezéseket, de történeti kialakulásuk eltérő. Almanachok: Arab eredetű szó, mérték, idő, naptár eredeti jelentéssel. Középkorban: csillagászati naptárt, kalendáriumot jelentett. Könyvnyomtatás feltalálása után: a naptár mellett irodalmi szövegek is megjelentek benne, majd ezek túlsúlyával kialakult az irodalmi almanach. (Nálunk az 1820-as, 30-as évekre jellemző az almanach költészet.) Végül: Mindenféle nem folyóirat jellegű kiadványt is almanachnak kezdtek nevezni, a tudományos adattár jellegű évkönyveket is. Évkönyvek: Első megjelenése az ókori annales (latin=évkönyv), amely a történetírás kezdeti műfaja, időrendben rögzítve az eseményeket. Ma három értelemben használatos az évkönyv megnevezés: Valamilyen intézmény, társaság évenkénti közleményeit, beszámolóját tartalmazó kiadvány Egy-egy tudományterület rendszeresen megjelenő szakmai publikációja Az almanach szinonimája: a tudományos tájékoztatás periodikusan megjelenő statisztikai és egyéb adattárai.

4 Nemzetközi és hazai almanachok, évkönyvek, statisztikai adattárak Yearbook of International Organizations (München) Ma már adatbázis formájában is elérhető. Nemzetközi szervezeteket, civil szervezetek kereshetőek benne. Europa World Yearbook (London). Online formája: Europa World Plus: óta jelenik meg, politikai, gazdasági információkat nyújt több, mint 250 országról, területről. The Statesman’s Yearbook. Online formája: The Statesman’s Yearbook. Online : :Minden fontos adatot közöl egy-egy országról.http://www.statesmansyearbook.com/public A világ országai és kormányai a The Statesman’s Yearbook magyar változatának tekinthető. Az MTI Sajtóadatbankja adta ki az 1990-es évek elejétől. Ma ezt a kiadványt felváltotta az internetes forma: A magyar közélet kézikönyve: Az MTI Sajtóadatbankja hozta létre ban. A magyar intézményrendszer legfontosabb adatait, postai és címét, weboldalát, telefon- és faxszámát, főbb vezetőinek elérhetőségét egy helyen, naprakészen tartalmazza. Online és cserelapos könyv formában is elérhető.

5 Tények könyve: 1988-tól követi nyomon a világ és Magyarország legfontosabb mutatóit. Az évről évre megjelenő kötetek végigkísérik a hazai társadalom, kultúra, gazdaság demokratizálódási folyamatát a zárt szocialista rendszerből a nyitott, demokratikus, NATO-tag és EU-országgá válásig. Tények könyve archívum- CD-ROM: Az Elektronikus Archívum a Tények Könyve 8 évfolyamát , 1997, 2001 (angol nyelvű) -, dolgozza fel, továbbá négy tematikus kötetet - NATO, Régiók, Zöld, Medicina - tartalmaz. Magyarország politikai évkönyve: könyvsorozat a rendszerváltás első évétől, 1988-tól kezdve minden évben megjelent és páratlan kordokumentumként járult hozzá a társadalmi-nemzeti önismeret kialakulásához. Nélkülözhetetlen minden közélet iránt érdeklődő diáknak- tanárnak, kutatóknak és újságíróknak egyaránt. A 41 kötetes DVD tartalmazza az összes eddig megjelent politikai évkönyvet és ezen kívül az Országgyűlési Napló (a plenáris ülések szó szerinti jegyzőkönyve) teljes anyagát 1988-tól 2008-ig, a Magyarország évtizedkönyve - A rendszerváltás ( ) I. és II. kötetét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveit 1999-től 2008-ig.

6 Társadalmi riport (TÁRKI): 1990-ben indított, kétévenként megjelenő tanulmánykötet-sorozat. A nemzetközi irodalomban ismert kiadványtípusról van szó. Európa több országában rendszeresen - több helyütt évente - jelennek meg társadalmi riport, adatriport kötetek, amelyek széles körben kívánják ismertté tenni az adott ország legfontosabb társadalmi összefüggéseit. Ezek a kiadványok mindenekelőtt adatokat közölnek jól követhető formában és szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerű interpretálására szorítkoznak. Nem statisztikai kiadványról van tehát szó: ennél bővebb az elemző interpretációs anyag, s bővebb a felhasznált adatok köre is. A statisztikai adatgyűjtéseken túl a kisebb mintájú szociológiai, demográfiai, közvélemény-kutatási adatok is szerepelnek ezekben a kötetekben. Magyar statisztikai évkönyv: (Központi Statisztikai Hivatal) Regionális és megyei adattárak: Magyarország megyei kézikönyvei sorozat (CEBA Kiadó) 1997-től: 23 kötetben. Megyei statisztikai hivatalok évkönyvei.

7

8

9

10

11

12

13 Eseménytárak, évforduló naptárak Alapvető segédeszközei bármely kérdés történeti megközelítésének. Típusai: a) Kurrens eseménytárak: folyamatosan jelennek meg és a legközelebbi múlt eseményeit rögzítik jellemzően időrendben. Ezek általában az intézmények, testületek, települések, stb. honlapjain is elérhetőek. Retrospektív eseménytárak: egyszeri megjelenésűek és hosszabb időszakra tekintenek vissza. A több évtized, évszázad többnyire politikai eseményeit felölelők megnevezése: kronológia, időrendi táblázat. b) Nemzetközi: Archiv der Gegenwart: önálló kurrens volt között a Siegler-Verlag für Zeitarchive kiadó gondozásában Nemzeti, országos: Példál: Országos Nagyi Könyvtári Napok archívuma Helyi:Például: Hajdúböszörmény online újságja c) Önálló: Például: Történelmi eseménytár: Diákenciklopédiák Rejtett: Például folyóirat melléklete, fejezete: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Szín - Közösségi Művelődés című folyóirata eseménytára.

14 Évforduló naptárak Napjainkra jellemzően kurrens változatai már csak elektronikus formában érhetőek el. Egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb adatbázist az MTI szolgáltatja: Tájékoztatójuk szerint az adatbázis a mindenkor előttünk álló 12 hónap évfordulós anyagait tartalmazza. A betekintés az előfizetéstől függően korlátozódik. Az adatbázisban jeles évfordulók kapcsán tájékozódhatunk politikai, történelmi, tudományos és kulturális eseményekről és ismert személyiségekről a politika, a közélet, a történelem, a tudomány, a kultúra és a sport területéről.http://evfordulo.mti.hu/

15

16

17 Cím- és névtárak A cím -és névtárak címeket és neveket tartalmaznak. A hazai címtárak története az 1730-as években kezdődik a katolikus egyházi címtárakkal, majd a 19. századtól találkozhatunk termelési és foglalkozási ágak, intézmények, egyesületek címtáraival. A legnagyobb régi tudományos és közművelődési címtárunk: Magyar Minerva: A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Bp.: Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, Utóda: Könyvtári Minerva. Bp.: OSZK KMK, 1965., Ma: A Könyvtári Intézet honlapján elérhetővé és bárki számára használhatóvá vált a Könyvtári Minerva adatbázis: Az adatbázisban az adatok frissítése végén kezdődött meg és jelenleg is folyik. Eddig az címmel rendelkező könyvtárakat keresték meg az adatok aktualizálása végett. Ilyen módon több mint 700 könyvtár adatait tudták frissíteni az adatbázisban, de a többi - korábban a nyomtatott változatban (Könyvtári Minerva 1996 : a könyvtárak szolgáltatási kalauza./ összeáll. Rácz Ágnes. - Bp.: OSZK KMK, ) szerepelt - könyvtár adatai is megtalálhatók benne.

18

19 Helységnévtárak Ezek az adattárak egy-egy ország, esetleg az egész világ lakott helységeire vonatkozó, fontos adatsorokat tartalmaznak. Közölhetnek kurrens vagy történeti adatokat. Idővel kurrens helységnévtárak is történetivé válnak. Legfontosabb helységnévtárak: A műfaj klasszikusa: Johann Georg Theodor Graesse: Orbis Latinus Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára kötet Tibold Özséb: Világtörténelmi helyek zsebszótára. Pécs, Csuday Jenő: Történelmi helynevek szótára a földrajzi fekvés meghatározásával. Budapest, A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, január 1. A kötet a Központi Statisztikai Hivatalnak 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A kétnyelvű helységnévkönyv áttekintést nyújt a közigazgatási területi egységek – a főváros, a megyei jogú városok, a városok, a nagyközségek és a községek – hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, a települési önkormányzat körjegyzőséghez csatlakozásáról, részletes és összefoglaló adatokkal szolgál a helységek területnagyságáról, lakónépességéről és lakásainak számáról (2009. január 1-jén).

20 A kiadvány egy-egy fejezete tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsájtott településazonosító törzsszámát, az január 2. és január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat, a január 1-jén működő körjegyzőségek és kisebbségi önkormányzatok, valamint a statisztikai kistérséghez tartozó helységek jegyzékét megyénként. Magyarország hivatalos helységnévtárait a Központi Statisztikai Hivatal illetve jogelődei készítik el 1873 óta. MagyarországKözponti Statisztikai Hivatal Magyarország történeti helységnévtára (1773 –1808) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára az 1987-ben indított kézikönyvsorozattal a társadalomtudományi, mindenekelőtt a történelemtudománnyal kapcsolatos kutatásokat szeretné elősegíteni. A "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozat a történelmi Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji településeit megyénként ismerteti. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. Magyar Tudományos Akadémia Történeti Demográfiai Albizottsága – Központi Statisztikai Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma könykvkiadó, Baja, Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest, Kertész Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak.KSH, 2000.

21 Szótárak Olyan fogalomtárak, amelyek egy-egy fogalom szűkszavú, többnyire csak nyelvi magyarázatát adják. A két-és többnyelvű szótárak általában megelégszenek egy szó vagy kifejezés nyelvi ekvivalensének közlésével. Számuk rendkívül nagy, már számbavételükre is készültek bibliográfiák. Például: Thomas Kabdebo-Neil Armstrong: Dictionary of dictionaries (1997), 8500 angol vonatkozású művet ír le. Nyelvük szerint: Egynyelvűek: teljes merítésűek, a teljes szókincset tartalmazzák. Ide tartoznak: Értelmező szótárak: a jelen nyelvállapotot tükrözik, pl.: Czuczor Gergely- Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1-6. köt. ( ), A magyar nyelv értelmező szótára 1-7. köt. Szófejtő szótárak: történetileg írják le a szavak jelentését, pl.: A magyar nyelv etimlógiai szótára, Ladó János: Magyar utónévkönyv, Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára.

22 Válogató jellegű szótárak: Tájszótárak: mint pl.: Új magyar tájszótár 1-3. köt , Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár (1975-től jelenik meg) Elektonikus változata is van: Szakszótárak, terminológiai szótárak: egy adott szakterület fogalomkészletét tárják fel. Konkordanciák: egy-egy szerző vagy mű szókincsének számbavételét végzik el. Pl.: Petőfi-szótár Célorientált szótárak: Helyesírási szótárak, rímszótárak, stílusszótárak. Példák: O. Nagy Gábor-Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, 1978., Magyar szókicstár, Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, 1998, (Gazdag tartalmú szinonimaszótár. A magyar szótárirodalomban először közli a szavak ellentétét vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkeiben található szavak száma Több mint 3800 közmondás, szólás található benne. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem.)

23

24 Két- és többnyelvű szótárak: Ide sorolhatók az idegen nyelv és anyanyelv vagy ennek fordítottját közlő szótárak. Ide sorolandóak az ún. Idegen szavak szótárai is. Pl.: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Egyéb nyelvi segédletek: Idézetgyűjtemények: Pl.: The Oxford Dictionary of Quotations, elektronikusan kereshető adatbázis: Oxford Quotations database Bölcsességek könyve. Aforizmák, szállóigék, Közmondások, szállóigék: O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. „Last words” kiadványok, gyűjtemények

25

26

27 Életrajzi lexikonok, adattárak Két nagy csoportjuk ismert, az egyik a lezárt életutakat ismertető, és az ún. Who is who-k vagy kortárs életrazi lexikonok. Lezárt életutakat ismertető magyar és nemzetközi lexikonok: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14 köt. Bp ben CD-ROM-on is. 30 ezer személy biobibliográfiáját tartalmazza. A szócikkek az illető személy életrajzát, az általa írt művek és a munkásságával foglalkozó közlemények adatait közlik. Gulyás Pál: Életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata , majd a 30’as évek végétől: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Új sorozat. Gulyás Pál halála után: MTA Könyvtárába került a kézirat ben jelent meg: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Írta és összeállította Gulyás Pál. Sajtó alá rendezte Viczián János. MTA Könyvtára digitalizálta az anyagot: Magyar életrajzi lexikon. 1. kötete 1967-ben jelent meg. Új magyar életrajzi lexikon: A Magyar Könyvklub indította 2001-ben Kégli Ferenc: Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz. Regionális és lokális életrajzgyűjtemények válogatott annotált bibliográfiája. Bp.: OSZK:KI, Magyar életrajzi index. Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi mű összesített adatbázisa.www.pim.hu

28

29 Christian Jöcher: Allgemeines Gelehrten-Lexikon.( ) Az egyik legrégebbi nemzetközi életrajzi összefoglalás. Elsősorban a középkorra, de leginkább a 18. sz. vonatkozásában használható. Max Arim-Franz Hodes: Internationale Personalbibliographie. ( ) Írók és tudósok életműveinek 1800 utáni feldolgozásait tartalmazza. „Index bio-bibliographicus notorum hominum” (IBN) elnevezésű vállalkozás a hatvanas években indult.1974-től azt tűzte ki célul, hogy a legfontosabb életrajzi lexikonokhoz, névtárakhoz stb. mutatót készít az azokban ismertetett személyek szerint. Ezernél jóval több ilyen nyomtatott forrást tárnak fel ehhez, immár tudatosan túllépve a sokáig egyedül Európát számba vevő gyakorlaton, most már az egész világból. A latin-, görög-, héber- és cirill betűt használó nemzetek általánosnak nevezett sorozatával párhuzamosan folyik a kínai és az örmény, továbbá tervbe vannak véve további (japán, indiai, mohamedán kultúra stb.) sorozatok publikálása. Érdekes megemlíteni, hogy az „általános” sorozat 1994-ben megjelent 70. kötete éppen Fiáth Pál ( ) fejér megyei főispánnal fejeződik be. A vállalkozás méreteire jellemző, hogy összesen mintegy öt millió személy regisztrálásával számolnak.

30

31

32

33 Kortárs személyeket regisztráló életrajzi gyűjtemények Az első Who is Who Nagy-Britanniában jelent meg 1849-ben, az angol társadalom prominens személyeinek bemutatására. A 19. században főként az arisztokraták, politikusok kerültek be az összeállításba, a 20. században a gazdaság, kultúra, sport, tudomány képviselői. Sok esetben üzleti megfontolás áll a létrejöttük mögött, ezért óvatosan kell kezelni. Ma már vannak: nemzetközi, nemzeti és szakterületi Ki kicsodák is. Biográf Kiadó: Magyar ki kicsoda 1990 óta jelenik meg. Who is who Magyarországon: a svájci Hübner-cég kiadványa 2003-tól. The International Who’s Who. Az Europa Publictions (London) adja ki az 1930-as évektől.

34

35 Indirekt (bibliográfiai) tájékoztatási eszközök Katalógusok Tájékoztatás, információforrások 6. előadás

36 Indirekt tájékoztatási eszközök funkciói: 1. Számbavétel (regisztrálás): A létrejött, közreadott dokumentumok regisztrálása, valamilyen szempont szerint összeválogatott dokumentumkészletről/állományról való tájékoztatás. A számbavétel a dokumentumokról készült bibliográfiai leírásokon keresztül valósul meg. 2. Azonosítás (identifikáció): Az információhordozókról (feldolgozási egységek) szabványok alapján meghatározott formájú bibliográfiai leírások készülnek. Ezeknek a bibliográfiai leírásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a dokumentumok kézbevétele nélkül is biztosítsák azok biztos és egyértelmű felismerését, azonosítását. 3. Informatív funkció: A számbavétel és az azonosítás előfeltételei az informatív funkciónak, melynek lényege, hogy releváns(fontos) információ jut el a használóhoz az adott kérdésre, az adott problémák megválaszolásához. 4. Reprezentatív funkció: Elsősorban a bibliográfiákhoz kötődő funkció, ilyen lehet például egy kiadó működéséről készült retrospektív bibliográfia, amely a kiadó dokumentum kollekcióját reprezentálja.

37 Ezeket a funkciókat társadalmi, tudományos és gyakorlati szükségletek hívták életre. A négy szempont mindegyike jelen van az indirekt tájékoztatási eszközök különböző típusaiban, de eltérő hangsúlyt kapnak. Például: a könyvkereskedelemben használatos indirekt eszközök esetében a reprezentatív funkció nem hangsúlyos, a bibliográfiák esetében viszont kiemelten hangsúlyos. Az indirekt tájékoztatási eszközök két alapformája: Katalógusok Bibliográfiák A katalógusok A katalógus a legnagyobb múlttal rendelkező tájékoztatási eszköz. A bibliográfia közeli rokona, de nem azonos vele. A katalógus mindig konkrét gyűjtemény meghatározott darabjait/példányait veszi számba, a bibliográfia viszont nem az egyedi példányt, hanem a lelőhelytől függetlenül, a megjelent művet regisztrálja. Léteznek átmeneti esetek, például: ősnyomtatvány bibliográfiák: az összes ismert példányt tartalmazzák, tehát katalógusként is funkcionálhatnak, vagy akár egy gyűjtemény katalógusa is tekinthető bibliográfiának, ha a gyűjteményt teljesnek tételezzük fel. A katalógusnak elsősorban számbavételi és azonosítási funkciója van, de feltűnik az informatív és a reprezentatív funkció is. (pl.: antikváriumi katalógusok)

38 A katalógusok belső elrendezésük szerint lehetnek: Leíró katalógusok (számbavétel és azonosítás): a dokumentumokat formai jegyeik alapján tárják fel. (szerző, cím, sorozati cím, kiadó neve, illusztrátor, ISBN szám, stb.) Tárgyi katalógusok (számbavétel, azonosítás, informatív funkció): a dokumentumokat tartalmi jegyeik alapján tárják fel. Típusai: Szakrendi katalógus: valamilyen osztályozási rendszer alapján rendszerezi, csoportosítja a dokumentumokat, katalógustételeket. Az elrendezés logikai rendszert képez (alá-fölérendeltség), a rokon témájú dokumentumok/katalógustételek egymás mellé kerülnek. Tárgyszavas katalógus: a természetes nyelven kifejezett tárgyszavak segítségével rendszerezi a dokumentumokat, katalógustételeket. Az elrendezés mechanikus, betűrendes. A rokon témájú dokumentumok/katalógustételek nagyon távolra kerülhetnek egymástól.

39 Világkönyvtárak publikált katalógusai. Közös katalógusok British Library (UK) BLC Bibliotheque Nationale de France (Franciaország) Library of Congress (USA, Washington)National Union Catalog Ezek a publikált katalógusok egyetemes, általános szelektív bibliográfiaként használhatóak, mert: A kezdetektől törekszenek a bárhol megjelent, legfontosabb irodalom beszerzésére. összegyűjtik egy adott szerző valaha írt műveit bizonyítják, megerősítik egy adott dokumentum létezését A példányok leírása autopszián alapuló, részletes, pontos kiegészítő információkat közölhetnek egy dokumentumról

40

41 British Library Catalogues BLC to 1975 The British Library General Catalogue of Printed Books to 1975 (360 vols. London, ); Supplements (6 vols. London, ). Copies in the Rare Books and Music Reading Room (shelfmark: RAC) and the Humanities Reading Room (shelfmarks: HLC BMC and HUC BMC). Although computerised catalogues take the place of published editions from the 1980s. GK 3 British Museum General Catalogue of Printed Books: Photolithographic Edition to 1955 (263 vols. London, ); Supplements for (London, ). Popularly known as 'GK3', i.e. 'General Katalogue no.3'. Copy in Humanities Reading Room (shelfmark: HLL BMC). Copy of the Readex Compact Edition (59 vols. Ann Arbor, ) in the Rare Books and Music Reading Room (shelfmark: RAR Enquiry Desk). GK 2 The British Museum Catalogue of Printed Books, A - DEZ (51 vols. London, ). Only volumes for the first part of the alphabet were published. Known as 'GK2'. Copy in storage at St Pancras (shelfmark: L.23.g.1). GK 1 Catalogue of Printed Books in the Library of the British Museum (393 parts. London, ); Supplement (44 parts. London, ). Known at 'GK1'.

42 Catalogue of 1841 Catalogue of Printed Books in the British Museum: Volume 1 (457 pages. London, 1841). Only the volume covering the letter 'A' was published. Copies in storage at St Pancras (shelfmarks: 1505/81 and k.11). Catalogue of Librorum Impressorum qui in Museo Britannico, Adservantur Catalogus (7 vols. Londini, ). Copy in the Rare Books and Music Reading Room (shelfmark: RAC). Catalogue of 1787 Librorum Impressorum qui in Museo Britannico, Adservantur Catalogus (2 vols. Londini, 1787). Copy in the Rare Books and Music Reading Room (shelfmark: RAC). Bibliotheque Nationale de France A Francia Nemzeti Könyvtár publikált katalógusai

43

44

45 Library of Congress A Kongresszusi Könyvtár publikált katalógusai A Catalog of books represented by Library of Congress printed cards issued to July 31, Supplement: cards issued August 1, 1942-December 31 Publikálva 1948, J.W. Edwards (Ann Arbor, Mich) Library of Congress catalog; a cumulative list of works represented by Library of Congress printed cards. Jan Published/Created:Washington. [n.d.] Library of Congress catalog. Maps and atlases. Washington : Library of Congress, National union catalog / compiled by the Library of Congress with the cooperation of the Committee on Resources of American Libraries of the American Library Association. New York : Roman and Littlefield, Library of Congress and National union catalog author lists, ; a master cumulation. Compiled by the editorial staff of the Gale Research Company. Detroit, Gale Research Co.,

46

47 Indirekt (bibliográfiai) tájékoztatási eszközök Bibliográfiák Tájékoztatás, információforrások 7. előadás

48 A bibliográfia fogalma, jelentései Görög eredetű szó (bibliosz=könyv, grapheion=leírás). A tágabb értelemben vett irodalmi tevékenységet nevezték így a görögök. A bibliográfia szó évszázadokra eltűnt a szóhasználatból, azzal azonos értelemben a következő szavakat használták: póasz (jegyzék, index), pinakesz (táblák), majd később catalogus, elenchus, bibliotheca (könyvtár). A 17. században jelenik meg a bibliográfia megnevezés a mai értelemben (Gabriel Naudé: Bibliographia politica, Párizs, 1633), de a csak a 19. században szilárdul meg a jelentése. (A 18. században könyvtudományként kezdték el használni, a könyvekre vonatkozó ismeretek összességét jelentette. Ma ezt a tevékenységet a bibliológia szóval jelölik.) Definíciók: A bibliográfia azt a tevékenységet jelöli-egyúttal a tevékenység eredményét, valamint az ezekről szóló ismereteket is-, amelyeknek során a szak-és/vagy szépirodalmat valamilyen szempont szerint számba veszik, regisztrálják, és ezeket az adatokat (leírásokat, rekordokat) valamilyen logikus szempont szerint csoportosítják, minden esetben valamilyen fontos, társadalmilag hasznos, többnyire tudományos cél érdekében. (Horváth Tibor 1978)

49 Kertész Gyula meghatározása szerint a bibliográfia : a) Produktum b) Tevékenység c) Ismeretág Produktum: Sajtótermékek rendszerező jegyzéke Közlésre szánt vagy arra érdemesnek ítélt objektiválódott szellemi alkotások rendszerező és módszeres (analitikus-szintetikus) nyilvántartása és feltárása. Tevékenység: Egyrészről jelenti a bibliográfiáknak mint produktumoknak az összeállítását, szerkesztését (aktív bibliográfiai tevékenység); másrészről pedig a bibliográfiák segítségével a használók szóbeli vagy írásbeli tájékoztatása a szellemi termékekről. (passzív bibliográfia tevékenység) Ismeretág: A bibliográfia mint ismeretág a produktumra és a tevékenységre vonatkozó ismeretek összessége. Csűry István szerint a bibliográfia mint ismeretág szűkebb értelemben a bibliográfiára és a bibliográfiai tevékenységre vonatkozó történeti, elméleti, módszertanai és technikai-formai ismereteket tartalmazza, tágabb értelemben pedig a kultúrára, a tudományra és az információs folyamatra vonatkozó tudományágak egy komplex csoportját alkotja. Kőhalmi Béla szerint: A bibliográfia segédtudomány, de az összes tudományok segédtudománya.

50 Horváth Tibor (1963): A bibliográfiát az ismeretek rendszerező formájaként határozza meg, amelyekben az ismeretek egy-egy kvantumját a bibliográfiai szerkezet megfelelő helyén dokumentum leírás szimbolizálja. Lexikon des gesamten Buchwesens. Stuttgart, 1987 : A bibliográfiák információkat tartalmaznak és közvetítenek. Leírják, feltárják és közvetítik a hatalmas információmennyiséget. Nélkülük a szellemi termékeket sem átlátni, sem hasznosítani nem lehetne. A bibliográfiai tevékenység a tudományos tevékenység egyik ága, és ugyanakkor olyan segédtudomány, amely valamennyi tudománynak a szolgálatában áll. A legfontosabb bibliográfiák ismerete, kezelésük minden kutató, könyvtáros, dokumentátor, antikvárius számára elengedhetetlen.

51 A bibliográfiák funkciói Számbavétel: Azt a törekvést fejezi ki, hogy a világon bárhol és bármikor keletkezett és bármilyen hordozón rögzített információ, illetve az információt tartalmazó dokumentum ne kallódjon el. A számbavétel szándéka nem napjaink érdeme: Ókor: alexandriai könyvtár - regisztrálták és gyűjtötték az akkori világ kéziratos irodalmát Konrad Gesner: Bibliotheca universalis 19. század vége: Paul Otlet, Henri La Fontaine IFLA évi kongresszus: UBC-program (Universal Bibliographic Control): a kiadványok egyetemes számbavétele. Virtuális világbibliográfia létrehozása. (állami bibliográfiai központok, ajánlások, kötelespéldányok, a kurrens és retrospektív nemzeti bibliográfia szerkezete) UNESCO 1971: UNISIST(United Nations Information System in Science and Technology): A tudományos műszaki információkhoz való egyetemes hozzáférés.Tájékoztatás a tudomány és technika új vívmányairól. Párizs: ISDS-központ, Nemzetközi Periodika Adatrendszer: Periodikumok géppel olvasható adatbázisa. Párizs 1977: UNESCO-IFLA: konferencia a nemzeti bibliográfiákról-ajánlások Koppenhága 1998

52 Teljesség, lefedettség kérdése: A közreadott dokumentumok valamennyi darabja regisztrálva legyen. A különböző dokumentumféleségeken belül is megvalósuljon a teljes számbavétel. A nem önállóan megjelent dokumentumok regisztrációja. (repertorizálás, analitikus feltárás) Azonosítás: A számbavétel a dokumentumokról készített bibliográfiai leírásokból épül fel, ezek célja, hogy minden kétséget kizáróan azonosítsák a kiadványt. A nemzetközileg egységes és géppel is olvasható leírást a kiadványok nemzetközi bibliográfiai leírási szabványcsaládja biztosítja. Ezek a kiadást azonosítják.: ISBD/G (International Standard Bibliographic Description General) ISBN (International Standard Book Number) ISSN (International Standard Serial Number) ISMN (International Standard Music Number) Kiemelt szerepe van az azonosításnak az antikváriumokban, bibliofil igények kielégítésekor. A bibliofil bibliográfiák sokszor adatot is feltüntetnek.

53 Szelekció: Szelekcióról csak akkor lehet szó,ha a teljesség már biztosított és ismeretes. („válogatott bibliográfia”=hiányos bibliográfia?) A regisztrált dokumentummennyiség gyakorlatilag nem belátható méretű, ezért szükség van az értékelő válogatásra, szelekcióra, ami a kiválasztás egész rendszerét jelenti. Szakirodalomban megjelenő újdonság, újdonságtartalom kimutatása. Tudománymetriai módszerekkel történő szelektálás: statisztikai módszerek, magfolyóiratok, impakt faktor, hivatkozási, referáltsági mutatók) A tömöríthetőség mint szelekciós kritérium: tézismondatok, központi gondolat, stb. Szakmai konferenciák összegző áttekintései: a kutatás legfrissebb eredményei. A szelekció bibliográfiaelméleti követelményei: A felhasználó problémájának szakirodalmi vonatkozásában teljes biztonsággal támaszkodhasson a bibliográfiára. Legyen egyértelmű, hogy mi található meg a bibliográfiában és mi nem. A bibliográfiának garantálnia kell a biztonságot, következetességet abban, hogy mit regisztrál. A szelekcióban nem érvényesülhetnek ideológia szempontok és minősítések. Egy bibliográfia soha nem lehet gyűjteményfüggő, ezért az egy gyűjtemény alapján készült összeállítások nem bibliográfiák, hanem ajánló jegyzékek.

54 Rendszerezés: Minden bibliográfia esetében követelmény, hogy anyagát valamilyen rendszerben tegye közzé, amely jellemzően tartalmi-logikai rendszert jelent. Általában a tematikai szempont az elsődleges, ezen belül általában betűrend vagy kronológia. Több tartalmi jegy esetén többszörös besorolás vagy utalás. Kiegészítő szolgáltatásként: több szempontú keresést biztosító mutatók. Szakbibliográfiák: kifinomultabb szakrend. A betűrend már csak általában másod –vagy harmadrendű szempont. Bibliográfia adatbázisok: a bibliográfia anyaga már nem eleve rögzített, a hozzáférés számos megközelítése lehetséges.


Letölteni ppt "Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések