Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Tudomány Ünnepe MTA - DE - PTE - SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága NYELVELMÉLET, ADAT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Tudomány Ünnepe MTA - DE - PTE - SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága NYELVELMÉLET, ADAT."— Előadás másolata:

1 A Magyar Tudomány Ünnepe MTA - DE - PTE - SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága NYELVELMÉLET, ADAT ÉS NYELVI EVIDENCIA tudományas szimpózium Pécs, november 16. Miről tanúskodik a „tényellenes érvelési mód”? Komlósi László Imre

2 2007 márciusában „ Le paradoxe et ses usages” címmel tudományos kollokviumot szervezett Simonffy Zsuzsanna Pécsett, többek között Oswald Ducrot (Paris) és Pierre-Yves Raccah (Limoges) részvételével.

3 Discoursive resolution of presumptive fallacies című előadásomban azt vizsgáltam: milyen kapcsolat létezik, vagy milyen kapcsolat tételezhető fel a téves érvelési módok és a paradoxikus érvelési módok között.

4 Hagyományosan érvényesnek tartjuk azt a megállapítást, miszerint A paradox is an apparently true statement or group of statements that leads to a contradiction or a situation which defies intuition.truestatementcontradictionintuition Typically, either the statements in question do not really imply the contradiction, the puzzling result is not really a contradiction, or the premises themselves are not all really true or cannot all be true together.premises The word paradox is often used interchangeably and wrongly with contradiction; but whereas a contradiction asserts its own opposite, many paradoxes do allow for resolution of some kind.contradiction

5 A paradox tehát „feldolgozási hiba” eredménye, hiszen egy perceptuális vagy interpretációs „hézag” okozza azt az érzést, hogy a „paradoxikus kifejezés” intuíció ellenes, holott csupán „meglepő”. The term fallacy is often used more generally to mean an argument which is problematic for any reason, whether it be a formal or an informal fallacy. fallacy In philosophy, a logical fallacy or a formal fallacy is a pattern of reasoning which is always or at least most commonly wrong. This is due to a flaw in the structure of the argument which renders the argument invalid. philosophyargumentinvalidphilosophyargumentinvalid A formal fallacy is contrasted with an informal fallacy, which has a valid logical form, but is false due to one or more of its premises being false. informal fallacypremisesinformal fallacypremises

6 An informal fallacy is any other invalid mode of reasoning whose flaw is not in the form of the argument. Recognizing fallacies in everyday arguments may be difficult since arguments are often embedded in rhetorical patterns that obscure the logical connections between statements. Informal fallacies may also exploit the emotions or intellectual or psychological weaknesses of the audience. rhetoricalemotions psychological

7 Megoldási javaslatom a paradoxon (paradoxikus érvelési séma) lehetséges feloldására: In the logical analysis, an attempt is made to reconstruct the argument as one that has a valid argument form. In the pragmatic analysis, the unexpressed premise is then more precisely defined on the basis of contextual information and background knowledge.

8 A kontextuális bővítés (információ pótlás) a konverzációs implikátumoknál is „eldöntő” szerepet játszik, ld. Levinson implikatúráit: (i) generalized conversational implicature (ii) particularized conversational implicature Ez tehát a meglepő, intuíció-ellenes érvelési sémáknál is hasonlóan döntő lehet. Megfelelő módon és mértékben kiterjesztett információ a paradoxonok megoldáshoz, feloldásához vezethet. Not having a fashion is a fashion; that's a paradox.

9 Paradox: “Man is what he is not and he is not what he is.” (Jean-Paul Sartre) (Jean-Paul Sartre)

10 Ezen felül meg kell különböztetnünk érvelési szinteket és kontextus-bővítést. Paradoxes which are not based on a hidden error, generally originate from (i) the confusion of the levels of reasoning, reasoning (ii) or happen at the fringes of context or language, and require extending the context or language to lose their paradoxical quality. contextlanguagecontextlanguage (cf. „the missing evidence”) (cf. „the missing evidence”)

11 Egy paradoxon feloldása egy kicsit olyan, mint amikor egy viccet megmagyarázunk egy kisgyermeknek. A formális (logikai) és informális természetű téves következtetések, valamint a paradoxonok feloldása „intellektuális gyakorlatozás”: nem megszokott, nem szembetűnő „váltásokat” kell végrehajtani ahhoz, hogy „meglássuk a hézagot”. Érvelési szintek és viszonyítási rendszerek közötti „hasítást” (split), „tömörítést” (compression), „eltolást” (shift) és „kiterjesztést” (meaning extension) kell végrehajtani.

12 A tényellenes érvelési mód (counter-factual reasoning) If cars were men, you'd want your daughter to marry this one. [A Volvo ad] [A Volvo ad] Nem metaforikus szerkezet! (ld. a zsiráf és a villamos esetét: „A zsiráf íííígy hosszú, a villamos pedig íííígy sárga!”) A tulajdonságoknak egy ötvözött mentális térbe történő részleges projekciójával van itt dolgunk!

13 Hétköznapi tényellenes érvelési sémák In France, Watergate would not have harmed Nixon. If I were his wife, I would have been his widow long ago. Meglepő tényellenes érvelési sémák „If I were dead, I would be the first to know„ or „If I were dead, I would be the last to know„ Paul McCartney „The rumors of my death have been greatly exaggerated” Mark Twain Mark Twain

14 When Michael Jackson was accused of child molestation, his defence attorney said: "If the accusations were true, Michael would be the first to be outraged„ “Michael would be the first to outrage if the allegations turned out to be true!”

15 A mentális terek ötvözése – technikájában – nagyon hasonlít a lehetséges világok, vagy világ-részek közötti közös tulajdonságok átvitelére. A tényellenes érvelések is életre hívnak (aktiválnak) olyan lehetséges világokat, amelyek bizonyos elemei lesznek újabb mentális terek építő elemei.

16 Blending theory sets out to show the high plasticity of cognition and to identify the various powers of the mind to shape new meanings by such operations as selection, compression, projection, counterfactual reasoning, integration, etc. Thinking in blending theory is perceived as selective, manipulative, and powerful in transforming experience.

17 I am convinced that Cognition ought to be seen as a special mixture of different cognitive abilities and a result of a culture-specific, contextualized socialization that ought to make use of both the reproductive-analytic mode (mapping existing conceptal structures) and the experimenting-holistic mode (blending and integrating elements of potential input mental spaces) of meaning construction.

18 Mental spaces are small, ephemeral conceptual pockets constructed as we think and talk, for purposes of local understanding and action. They are very partial assemblies containing elements structured by frames and cognitive models. They are interconnected and can be modified as thought and discourse unfold. (cf. Fauconnier 1998) (cf. Fauconnier 1998)


Letölteni ppt "A Magyar Tudomány Ünnepe MTA - DE - PTE - SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága NYELVELMÉLET, ADAT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések