Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk

Az előadások a következő témára: "Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk"— Előadás másolata:

1 Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk

2 ? ? ? ? ? ? ? ? Adott tájban milyen kritériumok alapján választ élőhelyet egy populáció vagy közösség?

3 Adott élőhelyen egy közösség diverzitásának feltételei (Holt 1993): a habitat- szelekció következményei Származási (táji) fajkészlet hatása (táji kényszerek) Specifikus igények (aut- és szünökológiai kényszerek) Forrás és nyelő habitatok (környezeti kényszerek) Élőhely-szelekció heterogén kínálatú tájban (készlet-kényszerek) Metapopulációk dinamikája (kolonizációs-kihalási kényszerek)

4 Ad (1) Származási (táji) fajkészlet (táji kényszerek) hatása
2 Hipotézis: a táji mátrix befolyásolja (ált.: növeli) az élőhely együttesének diverzitását: H(S1) > H(S2). Null-modell, H(0): a mátrix hiánya nem változtat a vizsgált együttes diverzitásán, H(S1) = H(S2). Vizsgálandó: a táji környék és hatása.

5 Ad (2) Specifikus igények. (2. 1
Ad (2) Specifikus igények . (2.1.) Élőhelyi tulajdonságok: A lombkorona magassági diverzitása és a madár-diverzitás közötti korreláció (MacArthur & MacArthur 1961) után

6 (2.1.) Együttesek korrelációja egy közép-tiszai tájban a feltételezett miliőtényezőkkel

7 Ad (2) Specifikus igények
(2.2.) Táplálék jelenléte. A ragadozó/specializált növényevő megtelepedési valószínűsége függ a táplálékállat/tápnövény populációjának meg-telepedési valószínűségétől : p1p2p3 p1 p2 p1

8 (2. 3. ) Versenytársak elkerülése
(2.3.) Versenytársak elkerülése. Az az élőhely, ahol erősebb kompetítor él, nyelő habitat.  Forrás habitat Nyelő habitat „Befogadó” habitat

9 (2.4.) Ragadozók elkerülése
[2.4.1.] Finom szemcsés válaszú ragadozó

10 (2.4.) Ragadozók elkerülése.
[2.4.1.] Durva szemcsés válaszú predátor. A túl erős predációs nyomású élőhely nyelő jellegű.  Nyelő habitat

11 Ad (3) Forrás és nyelő habitatok (környezeti kényszerek)
Nyelő habitat: [3.1.] Táplálékhiány; [3.2.] Kompetíciós nyomás; [3.3.] Predációs nyomás; [3.4.] Fizikai kényszerek

12 Ad (5) Metapopulációk

13 A metapopuláció definíciója
A metapopuláció olyan, egymással kommunikáló lokális populációk halmaza, melyeken belül a génáramlás szignifikánsan nagyobb, mint közöttük.

14 A metapopulációk fajtái (Harrison & Taylor 1997)

15 A metapopulációk fajtáinak kapcsolatai (Harrison & Taylor 1997)
Kontinens-sziget (Boorman-Levitt) A foltméret varianciája Non-equilibrium Klasszikus (Levins) Foltos populáció Folton belüli távolság/diszperzál távolság

16 Levins klasszikus modellje
p = a metapopuláció által elfoglalt foltok aránya (max. 1) m = kolonizációs koefficiens e = extinkciós koefficiens

17 A „rescue effect” Instabil egyensúly a populáció vagy minden foltot elfoglal vagy kipusztul!

18 A „rescue effect”: instabil egyensúly

19 A „rescue effect”: sztochasztikus verzió

20 „Propagulum-eső”

21 R escue effect + propagulum-eső
Értelmetlen!!!

22 A „rescue effect” és Hanski elmélete

23 Lokalis/regionális gyakoriság kapcsolata

24 Ökostátusz-tér szerkezete
Partikulum-méret „Táplálék összetétel”

25 Ritkaság-gyakorisági metrikák (1)
Hanski (1982): „core-satellite” elmélet Rabinowitz & al. (1986): lokális populációméret – habitat specificitás – elterjedési terület mérete. Papp (1998): DEBRAH’s magic cube Gyakori Regionális elterjedtség N Habitat specificitás

26 Ritkaság-gyakorisági metrikák (2)
Módosított Rabinowitz-Papp kocka Egyenletességi metrika Lokális denzitás Elfoglalt élőhelyek száma

27 Ritkaság-gyakorisági metrikák (3)
Logika: (1) A lokális denzitást figyelembe kell venni (2) Az elfoglalt élőhelyek száma és az egyenletesség az elterjedtség információtartalmának két oldala (3) Azonos metrikák minden skálán. Módszer: Az elterjedtség információtartalma minden léptéken (lokális, táji, regionális)

28 A különböző skálákon mért ritkaság és gyakoriság közötti kapcsolat