Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Populációk szabályozásának elméletei. 1. Naív elméletcsoport Teológiai teóriák (Southwood 1967): A populációk egyedszámának változásait földöntúli okokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Populációk szabályozásának elméletei. 1. Naív elméletcsoport Teológiai teóriák (Southwood 1967): A populációk egyedszámának változásait földöntúli okokban."— Előadás másolata:

1 Populációk szabályozásának elméletei

2 1. Naív elméletcsoport Teológiai teóriák (Southwood 1967): A populációk egyedszámának változásait földöntúli okokban keresték

3 2. „Meteorológiai teóriák” (1) A populációk szabályozásában külső, elsősorban az időjárási és a klimatikus faktoroknak van meghatározó szerepe, melyek nem függenek a populációk nagyságától ill. denzitásától, ezért denzitástól független (density independent) faktoroknak is nevezik.

4 2. „Meteorológiai teóriák” (2) Képviselőik: Bodenheimer, Uvarov, Rubcov, Schwerdtfeger, Andrewartha, Birch stb. Érveik: (1) A fajok elterjedési határai gyakran a klimatikus határokkal esnek egybe; (2) Az időjárás fluktuációja előrejelezhetetlen, ez véletlen változásokat okoz a populációk egyedszámában; (3) Az időjárás mindennél nagyobb mortalitást okoz a populációkban; (4) A populációs ciklusok okai a napfolt- tevékenységekben ill. a ezekkel kapcsolatos időjárási eseményekkel magyarázhatók;

5 2. „Meteorológiai teóriák” (3) (5) Az időjárás befolyásolja a rovarok tápnövényeinek minőségét és így szabályozza a populációikat (“trofoklimatikus elmélet” Kozár és mtsai 1992); (6) Az élőhely heterogén, ettől függő megtelepedési és kihalási ráták vannak (Andrewartha és Birch 1954). (7) Azon időszakok tartama korlátozott, amikor a szaporodási ráta (r) pozitív.

6 2. „Meteorológiai teóriák” (4) (8) Az r változásaiban az időjárásnak, de egyéb tényezőknek, pl. a ragadozóknak is jelentős szerep jut (Andrewartha és Birch 1954, Andrewartha 1961). (9)A populácók egyedszámának meghatározásában nagy szerepet kap a természetes készletek (táplálék, ivóvíz, fészkelési hely) abszolút hiánya, ill. korlátozott hozzáférhetősége (relatív hiánya).

7 2. „Meteorológiai teóriák” (5) Thompson: (1) különböző, denzitástól független faktorok felelősek a populációkban végbemenő eseményekért (többfaktoros elmélet). Ha minden külső feltétel kedvez a populációnak, akkor tömeges elszaporodás (gradáció, outbreak) következhet be. (2) A „környezet”–idő heterogentása következtében vannak olyan helyek ill. időszakok, amelyek a populáció szaporodásának kedveznek, más helyeken vagy időben a populáció csökken. (3) E folyamatok nagyobb léptéken kompenzálják egymást és nagyobb léptékben a populáció szabályozottan viselkedik.

8 2. „Meteorológiai teóriák” kritikája (1) Keveredik a limitáció és reguláció fogalma (2) Hiányzik a negatív feedback. (3) Ugyanakkor nem tagadható a fizikai és denzitástól független faktorok jelentős hatása, de nem a regulációban.

9 3.„Density dependence”: korai elméletek (1) Howard és Fiske (1911, gyapjaslepkéről szóló munka) katasztrofális és fakultatív mortalitás. (2)Thompson: generális vagy független, illetve kiegyénült vagy függő faktorok. (3) Smith (1935) denzitástól független (density independent) és denzitástól függő (density dependent) tényezők. (V.ö. den Boer és Reddingius 1996).

10 3. A „density dependence”: Nicholson iskolája (1) (1) A populáció önálló, önszabályozó egység, a környezettel összehangolt egyensúlyi ponttal. (2) A környezetet denzitástól függő és denzitástól független faktorok alkotják. (3) A populációk regulációjáért a denzitástól függő faktorok felelnek, legfontosabb a populáción belüli kompetíció, de a ragadozók, paraziták és parazitoidok is hatása is lehet denzitástól függő.

11 3. A „density dependence”: Nicholson iskolája (2) (4) Egynél több denzitástól függő faktor is hathat, ezek erősíthetik vagy kölcsönösen gyengíthetik egymás hatását. (5) Kis populációméretnél a denzitástól függő faktorok hatása elhangyagolható. (6) A scramble („tolongásos”) kompetíció a populáció túlszaporodását és ciklusokat eredményez, a contest (“kizáró”) a ciklusokat csillapítja és egyensúlyhoz vezet.

12 Nicholson iskolájának kritikája Milne (1960 körül): az egyetlen tökéletes denzitástól függő faktor a populáción belüli kompetíció. Ez viszont rikán jut szerephez, mert a populációkat a denzitástól nem vagy csak tökéletlenül függő tényezők alacsony egyedszám- szinten tartják. Utalt a korábbi elméletekben a limitáció (korlátozás) és a reguláció (szabályozás) közötti konfúzióra is.

13 Christian, Chitty és Krebs elmélete Fiziológiai és genetikai elmélet. (1) Az endokrin rendszer befolyásolja a reprodukciót az agresszivitáson és a szteroidok termelésének befolyásolásán keresztül. Nagy denzitáskor a kisemlősök agresszivvé válnak, csökken a szaporodási idő és az utódszám. (2) Krebs és Chitty egyedszámváltozásokat populációgenetikai változások kísérik: „Erős” és gyenge” genotípusok.

14 Zeiraphera diniana esete Baltensweiler (1958): Zeiraphera diniana (griseana) vörösfenyőn élő molylepke kicsiny denzitásakor jól szaporodó forma szaporodik fel (sötét), a maximumon a granulovírussal szemben ellenállóbb forma jut előnyhöz (világos), de a paraziták jobban kedvelik, a differenciális parazitáltság pedig egyedszámának csökkenéséhez vezet, így a populáció leszálló ágba kerül. A táplálék minőségének is szerepe van. Turchin (2003): fontos faktorok a (1) táplálékminőség (lerágott ágakon rövidebb tűk) (2) parazitizmus (3) tritrofikus interakciók

15 Vándorlás szerepe Nagy denzitásokkor megnő a migrációs hajlam. Néhány hangyafaj (pl. a trópusi vándorhangyák, Dorylinae, de bár egészen más mechanizmussal, de hasonlóan tesz a közismert fáraóhangya, Monomorium pharaonis is), amennyiben kolóniája kritikus méretet halad meg, a kolóniát kettéosztják és az újonnan keletkezett utódkolónia egy már vagy később adoptált királynővel él tovább. Gyovai F.: a bugaci pusztán kimutatta, hogy a homoki gyík (Podarcis taurica) fiatalabb, tehát feltehetően gyengébb egyedei migrálnak erőteljesen, de számos hasonló eredmény ismeretes emlősök (pl. lemming), madarak körében is.

16 Den Boer : “spreading of risk” A nem vagy csak gyengén szabályozott populációk is képesek túlélni azáltal, hogy különböző környezethatású élőhelyeket népesítenek be és a különböző foltokon eltérő hatásoknak vannak kitéve, tehát az erőteljes, esetleg kipusztuláshoz vezető fluktuáció kockázata nem egyforma a eltérő foltokban (“mikrokörnyezetekben”), így a populáció egy részének megvan a reménye a túléléshez ill. a populáció megmenekült részletei biztosítják a teljes populáció fennmaradását.

17 Wynne-Edwards (1962, 1986) Viselkedési mechanizmusok a populációt az eltartóképesség alatti szinten tartják. „Kollektív bemutatkozási formák” (pl. kollektív éneklés); Ritualizált agresszív viselkedési formákat produkálnak (“vértelen erődemonstrációk”); A territoriális viselkedés szerepe. Csoport-szelekciós felfogás: azok a populációk ill. populáció-részletek eredményesek, amelyek viselkedési mechanizmusaival a fentiek szerint biztosítják, hogy a készletek ne legyenek túlzottan kihasználva és kimerítve.

18 Ritkaság és gyakoriság A természetvédelmi biológiát egyik fő problémája, a ritkaság és gyakoriság vizsgálata (pl. Hanski 1982, 1985, Rabinowitz és mtsai 1986, Gaston 1994, Kunin és Gaston 1997, Margóczi 1998). Főleg determinisztikus magyarázattal próbálkoznak. (1) szaporodási rendszerek; (2) reproduktív ráfordításbeli különbségek; (3) diszperziós (terjedési) képesség eltérő volta; (4) genetikai polimorfizmus; (5) kompetitív képesség; (6) készlethasznosítási stratégiák; (7) a táplálkozási hálózatban elfoglalt szint és (8) testnagyság (vö. Gaston és Kunin 1997).

19 Hanski, Rabinowitz, Papp elmélete Hanski (1982): törzs („core”) fajok: sok élőhelyen élnek és az élőhelyen belüli denziztásuk nagy; járulékos (satellite) fajok: kevés élőhely, kicsiny helyi denzitás. Rabinowitz et al. (1986): lokális populációméret– habitat-specificitás – regionális elterjedtség. Papp (1998): többféle ritkaság, „törvénytisztelő” és törvényenkívüli fajok.

20 Hanski, Papp elmélete

21 „Újabb elméletek” (Hixon et al 2002) (1) A populációt demografikus denzitásfüggés regulálja, de: nem omnipotent (Wiens), a denzitástól független modell populáció (random walk) kipusztul (Nisbet & Gurney) (2) Denzitásfüggés szükséges, de nem elegendő feltétel, az erőssége is fontos a diszruptív hatásokkal szemben (Turchin, Middleton & al) (3) Kompetíció és a predáció is forrásai a denzitásfüggésnek (bottom-up and top-down regulációk) (4) Denzitásfüggés fontos nagy, nyílt populációkban is (pl. metapopulációk problémája)

22 Turchin „szintetikus” felfogása (1999, 2003) (1) Vizsgálandó mennyiség: r = ln[N(t+1)/N(t)] (per capita szapőorodási koefficiens) (2) Kétféle feltétel: exogén (denzitástól független), endogén (denzitástól függő) (3) Denzitásfüggés szükséges, de nem elegendő feltétel, az erőssége is fontos. (4) A populációk dinamikája bonyolult, nemlineáris folyamat. (5) A populációk változásának mértékét nem csak a jelenlegi, hanem az előző időszakok (generációk) populációinak denzitása is befolyásolja. (6) A különböző faktorok hatásának és erősségének vizsgálatához esettanulmányok szükségesek.

23 A sztochaszticitás szerepe: a bizonytalan denzitás tartománya N bizonytalan denzitás Születési és halálozási ráta B D

24 Nem-egyensúlyi elméletek: liberálisan szabályozott populáció t y


Letölteni ppt "Populációk szabályozásának elméletei. 1. Naív elméletcsoport Teológiai teóriák (Southwood 1967): A populációk egyedszámának változásait földöntúli okokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések