A földfelszín domborzata

Az előadások a következő témára: "A földfelszín domborzata"— Előadás másolata:

1 A földfelszín domborzata

2 A domborzat elemei sík lejtő síkságok völgyek medencék hegyek
hegységek sík lejtő sík lejtő lejtő sík

3 Lejtőtípusok Domború: pusztuló Homorú: épülő
Normális: felül pusztul, alul épül Egyenes: kőzetminőség alakítja ki

4 Völgyek Két oldalról lejtőkkel határolt, hosszanti mélyedések Alakjuk:
V alakú (folyóvíz alakította) U alakú (gleccserjég alakította) Speciális völgyek: (meredek, csaknem függőleges falakkal) Kanyon: száraz területeken Szurdok: csapadékos vidékeken

5 U alakú völgy V alakú völgy szurdok kanyon

6 Medencék Minden oldalról lejtőkkel határolt mélyedések
Méretei eltérőek: néhány km2 (hegységek belső medencéi) – 2 millió km2 (Amazonas-medence)

7 Síkságok Vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területek, melyek lejtése kisebb mint 6‰ (60 cm/100 m), és 1 km2-en a magasságkülönbség nem haladja meg az 50 métert. Keletkezésük: Feltöltődéssel (pl. Alföld) Lepusztulással (pl. Finn-tóvidék)

8 Síkságok Tengerszint feletti magasságuk síkságok mélyföld <0 m
Pl. Kaszpi-mélyföld Holland-mélyföld alföld 0-200m Pl. Alföld Kisalföld fennsík 200m< Pl. Bükk-fennsík Tibet

9 Síkságok jelentősége Mezőgazdasági termelés Emberi letelepedés
Nagy kiterjedésű szénhidrogén-készletek Felszín alatti vizek (termálvizek, artézi víz)

10

11 Tökéletes síkság (pl. Hortobágy) Tökéletlen síkság (pl. Kiskunság)

12 Hegyek Minden oldalról lejtőkkel határolt kiemelkedések

13 Hegységek Nagy kiterjedésű kiemelkedések sora, amelyeket völgyek és medencék tagolnak hegységek középhegység 500 m-1500 m Pl. Északi-khg Német-khg magashegység 1500 m< Pl. Alpok Himalája

14 középhegység (Mátra) magashegység (Alpok)

15