Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011 masszőr évfolyam. Nyirokrendszer A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011 masszőr évfolyam. Nyirokrendszer A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek,"— Előadás másolata:

1 2011 masszőr évfolyam

2 Nyirokrendszer A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek, → főnyirokvezeték → alsó üres véna (VCI) → jobb pitvar A nyirok áramlását segíti –A vénában áramló vér szívó hatása –A nyirokerek zsebes billentyűi –A vázizmok mozgása –A nyirokerek falának aktív összehúzódása –A nyirokerek aktív ozmózishatása A nyirok: –fehérjementes vérplazma fehérvérsejtekkel.

3 Nyirokcsomók Számuk, nagyságuk: db mm-es, de fertőzés hatására 1-2 cm-re is duzzadhat Működésük: az idegen anyagokkal kapcsolatba lépett fehérvérsejtek megtapadási és osztódási helye → megindítják az immunreakciót. Nyiroktüszők: a legkisebb nyirokszervek. Kötőszöveti tokjuk nincs, a nyirokcsomókban vannak Lép: páratlan szerv a hasüreg bal felső oldalán. –Működése: vörös állománya vérraktár, a vörösvértestek lebomlási helye, –fehér állományában fehérvérsejtek termelődnek. Csecsemőmirigy: a szegycsont mögött található. –A T-limfociták beérési helye –Jellegzetessége, hogy serdülőkorig folyamatosan nő, majd fokozatosan elsorvad.

4

5 A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken belül intracellularisan, kisebb része (30%) extracellularisan, a sejtek közötti térben található. A kettőt egymástól elválasztó sejthártya ozmotikus hártyaként működik; a sejtek és a sejtek közötti folyadék molekuláinak áramlási irányát a sejt anyagcsere-folyamatai határozzák meg. A vér és az interstitium között levő hajszálerek fala ún. dializálóhártyához hasonlítható, amely a víz és a benne levő oldott krisztalloidok számára többszörösen átjárható, viszont a vér alakos elemeit, a vérsejteket és a vérplazma nagy molekulájú alkotórészeit, elsősorban a fehérjéket, visszatartja.

6

7 A nyirok jellemzői:  lymphocytákat tartalmaz  áttetsző vagy tejfehér színű, viszkózus folyadék;  vízből, a benne oldott kristályos anyagokból és gázokból (szén-dioxid, nitrogén), valamint kisebb mennyiségben kolloidokból és elvétve különböző sejtekből áll  mennyisége függ a szövetek működési állapotától.  fibrinogéntartalma miatt alvadásra hajlamos.  az egyes szervekből elfolyó nyirok elszállítja az illető szerv – pl. a bélhám – által felvett tápanyagokat, illetve a szerv által termelt specifikus anyagokat is.

8 A nyirokképzés vakon végződő nyirokkapillárisokban megy végbe. Napi több mint 3 liter nyirok szűrődik át!!!!

9 A nyirok áramlása több tényezőtől függ: 1.a nyirok termelődésétől, 2.a felszaporodott nyirok hátulról jövő nyomásától 3.a szerveknek az áramlást elősegítő, azt biztosító mozgásától, amely lehet aktív és passzív; a nyirokerekben levő billentyűk biztosítják a nyirok egyirányú áramlását; a szív, a tüdő, a bélcső működése a nyirokkeringés legfontosabb tényezője 4.a nagy nyirokértörzseknek a vénákhoz hasonló működésétől; telődésük és kiürülésük a légzőmozgások függvénye. A vénás vér áramlása gyorsabb, mint a nyirokáramlás, s ez szívó hatást gyakorol a benyíló nagy nyirokértörzsekre. 5.A nyirokerek falának beidegzése, tónusa, a benne levő simaizomzat összehúzódása szintén befolyásolja a nyirok áramlását.

10 A nyirokerek A nyirokerek nagyságuk és szerkezetük szerint lehetnek: 1.nyirokkapillárisok, 2.nyirokerek, 3.nagy nyirokértörzsek. A nyirokerek révén a nyirokcsomókba juthat:  testnyílásokon át a szervek szöveteibe bejutott por (korom, mész, kő, fémpor stb.)  légzéssel a tüdőbe került porszemcsék ott lerakódnak.  bőr sérülésein át bejutott szemcsék  normális körülmények között igen kis mennyiségben, nagyobbrészt csupán gyulladások esetén kerülnek, főleg fehérjék, a sejt közötti térbe. Ennek folyamatos elszállítását döntően a nyirokhajszálerek végzik; a vér és a vérérkapilláris rendszer szerepe ebben csekély.

11 2. A nyirokerek A vénákhoz hasonló szerkezetűek. Páros, tág állapotban tökéletlenül záró, szimmetrikusan helyeződő billentyűk vannak. Az ér falát simaizomsejt gyűrű övezi, amely segíti a billentyűk működését.

12 3. Nagy nyirokértörzsek Az egy vagy több nyirokcsomón áthaladó nyirokerek a nyirkot a nagy vagy fő nyirokértörzsekbe vezetik, ahonnan az a vénarendszerbe jut. Két nagy nyirokértörzs van: a mellvezeték, ductus thoracicus, az aorta mentén halad. Össze gyűjti a nyirkot:  az alsó végtagokból,  a medencéből, a hasfalból,  a hasüreg és mellüreg szerveiből,  a mellkas falának nagyobb részéből. Ductus lymphaticus dexter.(jobb oldali nyaki nyirokértörzs)  a fej,  a nyak  a mellkas elülső részének  jobb elülső végtagnak a nyirkát gyűjti össze.

13 Ductus thoracicus Ductus lymphaticus dexter Lép Csontvelő Mandula Csecsemőmirigy Nyirokerek Nyirokcsomók

14 Nyirokszervek THYMUS – a csecsemőmirigy A vér őssejtjeiből nyiroksejtek is képződnek, ezek közül azok, amelyek a vérárammal bekerülnek a tímuszba, ott ún. tímusz- függő limfocitákká (röviden T limfocitákká vagy T sejtekké) alakulnak. Bár a születés után még sokáig képződnek T sejtek a tímuszban is, a képzés egyre inkább áttevődik a nyirokcsomókba, ahol e folyamat életünk végéig tart. A tímusz nagysága kb. 4×5 cm A születés után tovább növekszik pubertás korig, majd ettől kezdve fokozatosan csökken a mérete, és szerkezetében egyre több lesz a zsírszövet. A tímusz hiánya súlyos betegséget okoz, az így született gyermekek nem sokáig tudnak életben maradni, mert nem tud szervezetük ellenállni a fertőzéseknek. Ugyanakkor, ha felnőtt korban, bizonyos betegségekben (pl. miaszténiában) eltávolítják a tímuszt, az immunrendszer működésében komoly zavar már nem keletkezik.

15 A nyiroktüszők A tüszők lymphoid sejtek halmazai. A tüsző centrumában a csíraközpont, centrum germinativum, látható, amelyben szaporodnak a lymphoid sejtek. a)nyiroktüszők  az emésztőcsatorna falában  nagy számban találhatók a légzőkészülék  a húgy- és nemi szervek falában  a kötőhártyában  az arachnoideában

16 A LÉP immunreakciói lényegében a nyirokcsomókéhoz hasonlóak. A különbség csupán az, hogy:  a nyirokcsomó a nyirokárammal odajutott idegen anyagokra lokális, később általános immunválaszt produkál,  a lép- és a vérnyirokcsomók viszont csupán a vérbe került idegen anyagok elleni általános immunreakció helyei. A lép nélkülözhető szervünk A lép az elöregedett vörös vértesteket, trombocitákat bontja

17 A nyirokcsomók A nyirokerek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi nagyságú nyiroktüszőkből álló szervekbe, a nyirokcsomókba, nyílnak.  vas afferensek - nyirokcsomók felé vezető nyirokerek  vas efferensek - kilépő nyirokerek A nyirokcsomók nyirkot több szakaszon megszűrik, a nyirokáramba került szemcsés anyagokat (baktérium, por) visszatartja („biológiai szűrők”).

18

19 Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van saját, ún. regionális nyirokcsomója, amelyhez az illető tájék, szerv vagy szervrészlet nyirokerei vezetnek. A nyirok egy labirintusszerű sinusban áramlik, többszörösen érintkezik a sinus falát határoló fagocita sejtekkel, amelyek mindennemű idegen anyagot képesek kiszűrni a nyirokból. A nyiroktüszőben fejlődő nyiroksejtek (lymphocyták) a sinusokba bejutva, a nyirokkal továbbjuthatnak. Megindul a lymphocyták körforgása  a nyirokereken át a vérérrendszerbe  nyirokcsomókat ellátó vérből újból vissza a nyirokcsomókba. Leadják a „periférián szerzett információikat” az olyan anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat kell termelni. Ezután újból visszakerülhetnek a véráramba. LIMFOCITA ŐRJÁRAT

20

21 A mandulák A nyálkahártyák bizonyos meghatározott területein helyeződő, többrétegű, szabálytalan alakú nyiroktüszőhalmazok.

22 A nyirokmasszázs olyan fizioterápiás eljárás, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirok folyadék visszaáramlását. A manuális nyirokmasszázst Emil Vodder dán fizioterapeuta fejlesztette ki 50 évvel ezelőtt Cannes-ban. A kisartériákból kipréselődő folyadék a nyiroknedv, amely ha drasztikusan felhalmozódik egy bizonyos területen és elfolyása gátolt, káros hatású duzzanatot okozó jelenség. Nyirokmasszázs:  meggyorsítja a felgyülemlett folyadék távozását  javítja a nyirokrendszer ellenálló képességét  megszünteti az anyagcserezavarokat  nyugodt idegállapotot eredményez  segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt kiválasztódnak. A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert és az anyagcsere-folyamatokat, kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát-, valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és oxigénellátását is. Rendszeresen érdemes alkalmazni,nincs káros mellékhatása. Egy erősen elsalakosodott testet nem lehet egy kezelés alatt megtisztítani.

23


Letölteni ppt "2011 masszőr évfolyam. Nyirokrendszer A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések