Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár -"— Előadás másolata:

1 Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár -
európai vonatkozások Ujj Emese ELTE TTK Földrajz BSc 2013. november 28.

2 Általános tudnivalók Árvíz fogalma: egy folyóvíz vízszintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Árvizek típusai Európában: folyami árvizek parti áradások városi árvizek hirtelen árhullám Az árvizekhez hozzájáruló tényezők: meteorológiai tényező (hőmérséklet, havazás, hóolvadás, stb.) hidrológiai tényező (talajvíz szintje, domborzat, stb.) + emberi tényező (urbanizáció, erdőirtás, csatornahálózat hatékonysága stb.) ezek kombiná-ciója

3 Árvizek trendek Európában
„Az árvizek az egyik legsúlyosabbak a klímával összefüggő természeti katasztrófák között.” (Yukiko Hirabayashi ) Az árvizek gyakorisága, helyszíne és intenzitása változik a csapadék évszakonkénti és területi változásai, egyéb időjárási tényezők miatt. A hosszútávon jelentkező éghajlati változások erősíteni fogják a hidraulikus ciklust, mely jelentősebb és gyakoribb áradásokat eredményez. Az esőzések intenzitásának erősödése a klímaváltozás eredménye  átlagmennyiség nem feltétlenül változik Fontos tényező emellett  hol és hogyan élünk (milyen mértékben) „Az árvizek alakulása sok mindenen múlik, például a mezőgazdaságon, az erdőirtáson vagy az urbanizáción, és ezért ugyanakkora csapadék mellett lehet, hogy nagyobb lesz az áradás.” (Hervé Douville) Az árvizek gyakoriságának és intenzitásának jövőbeni alakulása erősen összefügg a csapadékeloszlás és a folyók vízhozamának változásaival, és így az egyéb, hosszú távon jelentkező éghajlati változásokkal is.

4 Árvízi trendek Európában
Az erősen csapadékos időszakok gyakorisága növekszik  folyók vízgyűjtő medencéiben megnő az árvizek kockázata Emelkedő hőmérséklet következtében  téli csapadék egyre gyakrabban eső formájában hullik le  azonnali lefolyás  megnövekedett árvízkockázat Hőmérséklet- és csapadékmennyiség-változások felerősítik a folyók éves vízhozamának változásait Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

5 Árvízi trendek Európában
A tényezőket együttesen figyelembe véve, növekedni fog: A folyami árvizek kockázata számos nyugat-európai és közép-kelet-európai országban. (kivételek!) A városi árvizek száma különösen Nyugat- és Észak-Európában. A parti áradások kockázata a városokban, az észak-nyugat-európai, észak-olaszországi és román területeken a tengerszint emelkedése miatt. A regisztrált árvizek száma Európában, Forrás:http://www.em-dat.net/documents/Publication/FLOOD-EUR.pdf

6 A természeti katasztrófák megoszlása Európában
Források:  1000 ember halálát okozta, ember életére volt hatással, a közvetlen gazdasági kár összege pedig 60 milliárd euró volt. Európában jelenleg, a természeti katasztrófákat figyelembe véve az árvíz szerepel az első helyen.

7 A folyók 100 éves periódusban előforduló legmagasabb vízszintje, ( es szintre vetített 100 év) Az 1 m-es folyóvízszint emelkedés esetén elöntött területek a városok területének százalékában Forrás

8 Árvízi trendek Európában
Nagy népsűrűségű területek Urbanizáció Árterek beépítése Árvízvédelmi területek beépítése árvízi kockázat emelkedése Drezda példája Regisztrált árvízi események száma Európában között Forrás: Forrás:

9 Árvizek Közép-Európában (2002, augusztus)
Több érintett ország: Csehország, Ausztria, Szlovákia, Németország, Románia, Magyarország, Horvátország Árvizek kialakulásának oka: az Alpok keleti részén kialakult heves, egy hétig tartó esőzések. Az áradások főként a Duna és az Elba vízgyűjtőire terjedtek ki. Több helyen a vízszint több mint 10 méterrel emelkedett meg. Az árvízzel kapcsolatos balesetben 12-en haltak meg Németországban és 9-en Csehországban. Az anyagi kár több milliárd euró volt. Források:http://www.seos-project.eu/modules/heritage-conservation/images/dresden_flood.jpg,

10 Árvizek Közép-Európában (2002, augusztus)
A helyi ökoszisztéma sérült. Az események hatásai hosszú ideig érezhetőek. A víz elmosta a talajt és a terményeket  mezőgazdasági területek károsodása. Talajvíz nagy mennyisége problémákat eredményezett Belvizek  szikesedés Megrongálódtak az utak, épületek  sokan nem tudták újjáépíteni házukat. Károk Prága és Drezda történelmi városnegyedében 2000 2002 augusztus (árvíz után) Műholdképek az Elbáról Forrás:

11 Árvizek Közép-Európában (2013, június)
Érintett területek: Svájc, Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Csehország Az árvízhelyzetet egy lassan mozgó ciklon okozta, melynek központja május 31-én Csehország felett volt. Innen a ciklon hátsó oldalán lévő É-i áramlás az Alpok térségébe szállította a magas nedvességtartalmú levegőt. A legnagyobb mennyiségű csapadék az Alpok É-i részén hullott le. Forrás: Csak Németországban összesen hatszázezer embert érintett az áradás, közülük százezernek el is kellett hagynia otthonát, a közvetlenül az árvíz által okozott kár pedig 8,1 milliárd euróra (mintegy 2400 milliárd forintra) rúgott.

12 További árvizek Európában a legutóbbi öt évben
A kiváltó ok: a heves esőzések kialakulása 2008. Írország, Nagy-Britannia 2009. Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Törökország, Nagy-Britannia, Olaszország, Írország 2010. Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Franciaország, Albánia 2011. Írország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia 2012. Oroszország, Nagy-Britannia, Írország, Románia 2013. Németország, Csehország, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Fehéroroszország, Lengyelország, Magyarország Az ezt megelőző években, főleg a 2000-es évek előtt, a mostaniakhoz hasonló árvizek sokkal ritkábban fordultak elő és jellemzően kevesebb (sok esetben egyetlen) országra koncentrálódtak.

13 Árvizek következményei
Emberek egészségében (emésztőszervi megbetegedések és a gyulladásos bőrbetegségek számának megnövekedése, valamint a lelki problémák jelentkezése) kárt tesz Hirtelen árhullámok  halálesetek nagy számát eredményezi Infrastruktúrára és a tulajdonra negatív hatással van Településeket zár el Folyóvízi ökoszisztémára, talajvíz utánpótlásra, talaj termékenységére (pozitív, hosszabb ideig tartó: negatív) belvíz Hatalmas anyagi kár Forrás:http://news.bbcimg.co.uk/media/images/ /jpg/_ _281106%281%29.jpg

14 Árvizek következményei
Forrás: Forrás: -csak-most-jonnek/ Forrás: https://www.allianz.com/v_ /media/press/photo/Allianz-RP-NL04-E-InfGrfk-A-E01.jpg

15 Árvizek következményei
Forrás:

16 A klímaváltozás várható hatása a jövőbeni árvízkárokra
Forrás:

17 Összefoglalás A szélsőséges események a jövőben gyakoribbá válhatnak. A folytatódó felmelegedés miatt gyakoribb és erősebb árvizeket tapasztalhatunk az egyes nagy európai folyókon. Ezek milliárd eurós károkat okozhatnak az országoknak…

18 Forrásjegyzék

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések