Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Jó történetek” a szlovének Mátyás királyáról Lukács István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Jó történetek” a szlovének Mátyás királyáról Lukács István."— Előadás másolata:

1 „Jó történetek” a szlovének Mátyás királyáról Lukács István

2 A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban c. monográfia (2001) Mátyás király és a szlovén területek történelmi viszonya A Mátyás-mítosz keletkezése a szlovén néphagyományban A szlovén mondák és népdalok Mátyás királya A Mátyás-mítosz szépirodalmi recepciója Arhetipikus szimbólumok Szlovén nemzeti szimbólumok A mítosz romantikus értelmezése és interpretációja (Prešeren) A nemzeti mítosz rekonstruálásának kísérlete (Trdina, Aškerc ) A mítosz szociális és politikai aktualizálása (Aškerc) Demitizálás a századelőn és később (Župančič, Eller, Kozak, Destovnik-Kajuh) A Mátyás-mítosz eszmei és poétikai szintézise (Cankar) – bővítés, értlemezés, aktualuzálás és demitizálás (Sodba) – szintézis (Potepuh Marko in kralj Matjaž) – a szintézisből kiágazó individuális és univerzális (Grešnik Lenart, Podobe iz sanj)

3 A téma újragondolása és folytatása A Mátyás királyra vonatkozó népi szövegeknek mint a kollektív emlékezet, a kollektív narratíva és a nemzeti identitás szövegeinek az értelmezése Mátyás király és a szlovén területek történelmi kapcsolatainak alaposabb feltárása Amennyiben lehetséges: a történelmi tények és a Mátyás királlyal kapcsolatos motívumok, kollektív elbeszélések (narratívák) összevetése

4 Fogalmak meghatározása: kollektív emlékezet, nemzeti identitás, narratívaképzés Kollektív emlékezet – Maurice Halbwachs (1925) Úgy véli, hogy az emberi emlékezet nem individuális természetű, hanem a társadalmi kommunikációhoz kapcsolódik. Magyarán: csakis arra emlékezhetünk, amit a különféle társadalmi csoportok kommunikációja során közvetítünk, amit el tudunk helyezni a különféle szociális sémákba és a társadalmi kontextusba. – Jan Assmann (1992) Kommunikatív és kulturális emlékeztetet különböztet meg. A kommunikatív emlékezet a közelmúlt és a jelen mindazon emlékeit tartalmazza, amelyekben a kortársak osztoznak. A kulturális emlékezet egésze a közösség eredetéig nyúlik vissza. A kulturális emlékezet tárgyiasítja a közösség számára fontos élményeket és emlékeket, azokat történetekbe kódolja, s ezáltal megőrzi őket. Nemzeti identitás – Pierre Nora (1984) Hogyha megszakad az emlékezet folytonossága, eltávolodunk saját múltunktól. Csakis úgy emlékezhetünk, hogyha léteznek az emlékezet helyei (intézmények, földrajzi pontok, kulturális alkotások, társadalmi szoksáok, rítusok, narratívák) Az emlékezet helyeinek legfontosabb feladata a nemzeti identitás megszilárdítása és közvetítése Narratívák képzése – Hayden White (1973) Bizonyos események nem azért valóságosak, mert megtörténtek, hanem azért, mert az események kronológiai rendjében helyet találtak maguknak.

5 Mechanizmus ( kollektív emlékezet, nemzeti identitás és narratívák keletkezése) Közös esemény mint a kollektív narratíva alapja – Bizonyos epizód események különleges szerepe – Ezeknek az epizódoknak a kollektív stilizálása A kollektív elbeszélések funkciója: – a közösség fizikai megőrzései – időbeni folytonosság – az egyén öntudatának kiépítése és tartós újjászervezése A narrítávák tartós változása: a jelentések ismétlése és bővítése A jelentések zárt rendszere: bizonyos eszmék csak a közösség számára érthetőek A nemzeti narratívák jelentősége a közösség megteremtésében, valamint a közösség és az egyén identitásának megőrzésében A kollektív narratívák képzésének mechanizmusáról keveset tudunk

6 A fuvaros Mátyás királynál Egy szlovén férfi bort szállított haza Magyarországról. Egyik nap útja során hatalmas erdőn halad keresztül, aztán egy magas hegy felé veszi az irányt, ezen megpillant egy félig a sziklába épített házikót, amelynek a tetejét alig lehetett a földből kilátni. Az ajtó előtt megpillant egy deli vitézt szablyával az oldalán. Amikor a szlovén férfi kocsijával egyre közelebb ér, a vitéz megszólal, és megkérdi tőle: »Barátom! te a mi felsőbb vidékeinkről való vagy. Mondd csak meg nekem, másznak- e még hangyácskák e három hegyre: a Szent Kristófra, a Szent Magdolnára és a Szent Ulrikra?« A szlovén ember így válaszolt: »Másznak még, de egyre ritkábban.« »Mondd meg otthon: amikor a hit olyannyira meggyengül, hogy már senki sem jár erre a három hegyre, akkor majd én felkelek és eljövök fekete seregemmel.« »Ki vagy te hát?« kérdi tőle a szlovén. »Én Mátyás király vagyok! Lépj közelebb és gyere velem ebbe a kunyhóba, hogy saját szemeddel győződj meg erről.« A szlovén ember vele megy a házacskába, és Mátyás király megparancsolja neki: »Lépj itt mögém és jobb vállamon keresztül pillants keresztül ezen az ablakon.« A férfi úgy tesz, ahogy megparancsolja neki, és sík mezőt lát, hosszút és széleset. A mező telis–tele van csupa fegyveres lovas katonával. Minden nyugodt és csöndes. Egyikük sem moccan, mintha a lovak és a katonák aludnának. »Látod, ez a fekete sereg!« mondja Mátyás király a csodálkozó szlovénnak. – »Tekints ki ismét az ablakon.« – Az ember ismét kitekint, a király pedig könnyedén megfogja kardját és kissé kihúzza a tokjából. Hát láss csodát! az egész sereg megéled! A katonák felegyenesednek, a lovak fejüket mozgatják, nyerítenek és patáikkal kaparnak. »Látod!« mondja Mátyás király, »nem sok idő fog eltelni majd, én felkelek és kivonom kardomat. Lágy szellő fog majd fújdogálni, minden emberben egy gondolatot ébreszt. Katonáim felpattannak majd lovaikra. Ekkor majd a fekete sereg az ősi szent régi hitért és jogért fog síkraszállni. (Így szólott Mátyás király.)

7 Hegedűs a pokol kapujában Széles mező van előttem, Szép sima út a mezőben. Elmerülve búbánatban Mátyás király megyen rajta. Öreg vándor jön most itten: E vándor az öreg Isten. „Mátyás király, hol a kedved? Búnak fejed mért ereszted?” – Kérdésedért Isten áldjon! Nagy az én szomorúságom. Kedvesem rég fekszik holtan, Kedvesem rég fekszik holtan S lelke lenn ég a pokolban. „Sebaj Mátyás? Gond ne hányjon! Menj, s az első új vásáron Hegedűt végy, sárgát szépet, Poklok előtt húzd rá szépen. Kis vártatva majd a sátán Megjelenik a portáján: „Mondsza igric, Mátyás király, Fizetésbe ezért mi jár?” S megengedi, hogyha kéred, Hogy magad vedd ki a béred.” Mátyás elment szép vásárra, Hegedőt vett, az szép sárga. S poklok előtt s a pokolba Hegedőjén sír a nóta. Három percig alig húzta, Már a sátán tudakolta: „Mondsza igric, Mátyás király, Fizetésbe ezért mi jár?” „”Halljad sátán, csak azt kérem, Én vehessem ki a bérem.” S kezét fogva kedvesének, A pokolból kijövének. De alig hogy őt kihozta, Kedvese kél ilyen szóra: „Tüzes pokol átkozott légy, Üres maradj, elhagyott légy!” Ám alighogy ezt kimondta, A pokol elnyelte nyomba. „Átkozott légy nyelvem, ajkam, Mért voltál szófogadatlan? Most örökké fogsz ezért te Égni a pokol tüzébe'!”

8 Mellékszereplő, jelentős természeti jelenség, látványos katonai parádé ban Erazem Predjamski Napfogyatkozás Győzelem utáni seregszemle

9 Erazem Predjamski (?? ) A fuvaros Mátyás királynál Rablóvitéz, aki Mátyás király szövetségese volt a Vipava folyó völgyében az északi- itáliai terjeszkedésben “Egyik nap útja során hatalmas erdőn halad keresztül, aztán egy magas hegy felé veszi az irányt, ezen megpillant egy félig a sziklába épített házikót, amelynek a tetejét alig lehetett a földből kilátni.”

10 Jelentős természeti jelenség március 18- án Kronenburg, március 18. „Elfoglalta tehát a király Kronenburgot, amelyet Bécs bástyájának tartanak… Azon a napon olyan nagy napfogyatkozás volt, hogy számos csillagot lehetett látni. Sokan jósolták, hogy a napfogyatkozás szerencsétlenséget hoz a császárnak.” (Antonio Bonfini: Mátyás király) (A leírt napfogyatkozás március 16-án volt és Linzet, Kőszeget és Esztergomot érintette. Bécsben és Budán pedig szinte teljes volt a napfogyatkozás. A Merkúr, a Vénusz és Jupiter fényes csillagként volt látható.

11 Katonai szemle, július 9. Bécsújhely elfoglalása után Mátyás király fényes hadiszemlét tartott Sollenau mezején „Bécsújhely előtt a széles mezőn felsorakoztatta az összes légiót, hadrendbe állította… A sereg, amely a táborból kivonult a mezőre, hogy hadrendbe állva meginduljon a noricumi hegyszorosok és völgytorkolatok elfoglalására, nyolcezer gyalogból, húszezer lovasból, valamint (az apródok, csicskások, markotányosok nélkül) körülbelül kilencezer szekérből állt. A király pedig személyesen kívánta felállítani az összes hadoszlopot, és a harci feladatokat maga osztotta ki érdemesség szerint... Akkora engedelmesség uralkodott mindenütt, akkora volt a vezér iránti szeretettel párosult félelem és tisztelet, hogy parancsát mindenki a szónál gyorsabban teljesítette, és hogy utasításának eleget tegyen, az életét is semmibe vette. Akkora csönd honolt mindenütt, hogy a parancsszón kívül nemhogy emberi hang, de egy lónyerítés sem hallatszott sehol. Ezután, ahogy az egyes hadoszlopok kissé előbbre haladtak, adott jelre a fejedelem előtt hadgyakorlatot mutattak be, és a sorok váltakozva fejlődtek hol ék alakba, hol körbe, hol három- vagy négyszögbe, fűrész meg olló formájára. (Antonio Bonfini, / /: Hungaricarum rerum decades) A férfi úgy tesz, ahogy megparancsolja neki, és sík mezőt lát, hosszút és széleset. A mező telis–tele van csupa fegyveres lovas katonával. Minden nyugodt és csöndes. Egyikük sem moccan, mintha a lovak és a katonák aludnának. »Látod, ez a fekete sereg!« mondja Mátyás király a csodálkozó szlovénnak. – »Tekints ki ismét az ablakon.« – Az ember ismét kitekint, a király pedig könnyedén megfogja kardját és kissé kihúzza a tokjából. Hát láss csodát! az egész sereg megéled! A katonák felegyenesednek, a lovak fejüket mozgatják, nyerítenek és patáikkal kaparnak.

12 Hegedűs a pokol kapujában Ebbe a típusba több szöveg is tartozik, ám a korábbi változatokban nem Mátyás király, hanem a kilencedik király szerepel. Ennek a szövegnek két változata létezik: – S. Vraz eredeti, kéziratban maradt változatában: Mátyás király a hegedűs saját anyját menti ki a pokolból – A közzétett változatban S. Vraz: az Orfeuszról és Eurüdikéről szóló trák-görög monda alapján az anya helyett a feleséget szerepelteti.

13 Ptuj Jelentős politikai és társadalmi esemény, Orpheusz-emlékmű Mátyás király 1476-ban feleségül vette I. Ferdinánd nápolyi király leányát, Beatrixot. A népes magyar delegációban, amely lánykérés céljából utazott Nápolyba, 20 török fogoly is volt. A leendő magyar királyné meglehetősen veszélyes szárazföldi útja Krajnán és Stájerországon keresztül vezetett. Útközben török csapatok veszélyeztették útjukat. December első napjaiban értek Ptujba, ahol a leendő királynét Hunyadi Mátyás özvegye, Mátyás anyja várta és Székesfehérvárra kísérte, ahol aztán királynévé koronázták. Ptuj mint történelmi helyszín, ahol az anya és a leendő feleség találkoztak. Az oda vezető út veszélyes volt, onnan már veszélytelen.

14 Orpheusz-emlékmű Joseph L. Henderson: Orfeusz és az Ember Fia A korai keresztény egyház Krisztus előképének tekintette A jó pásztor Emberi-isteni származás Az isteni princípium közvetítője

15

16

17

18

19 Ivan Cankar: Mihaszna Marko és Mátyás király „Bejáratánál két vitéz támaszkodott a falnak. Fejük mélyén a mellükre konyult, kezeik hosszú dárdanyélen nyugodtak. Hajszálnyira olyanok voltak, mint azok a római katonák, akiket Marko az Isten sírja előtt látott valamikor a templomban. Az arcuk is olyan szakállas és marcona volt.”

20 A “Megváltó” Mátyás király Marsilio Ficino ( ) a firenzei humanizmus kivételes alakja, neoplatonista és teológus, a firenzei Platón Akadémia alapítója, Platón műveinek fordítója. De triplica vita c. művének harmadik kötetét, amelyben elsősorban asztrológiával foglalkozik, Mátyás királynak ajánlotta. Az 1480-ban Mátyáshoz írott ajánlólevelében azt olvassuk, hogy a görög kor filozófusai, költői, szónokai és történetírói annyi évszázad után kénytelenek a török iga alatt senyvedni. A továbbiakban ezt írja: „És miként az egykor a limbusban veszteglő ama régi szentek a Messiást, úgy hívják ezek a nyomorult bölcsek örökös hangos kiáltással Mátyást, mint megváltó Mátyást, hogy őket a limbusból vagy inkább a pokolból a fényre és életre visszavezesse.”

21 Ficino kijelentésének történelmi kontextusa Közép-Európa dinamikus fejlődése a középkor vége felé A hatalomért küzdő erős dinasztiák jelenléte a térségben A török és a huszita mozgalom elleni küzdelmek veszélyes területe – Itália felől nézve A pápák ismételt kísérlete a keresztes háború megszervezésére, amelyben vezető szerepet szántak Mátyás királynak Mátyás jajcei győzelme (1463) után nyilvánvalóvá vált Európa számára, hogy a török elleni sikeres hadviselés egyetlen bázisa a Magyar Királyság lehet 1470-től komoly változások Mátyás politikájában: – feszült viszony a Szentszékkel – nemzeti egyház megteremtésének kísérlete – kevesebb figyelem a török elleni harcoknak – III. Frigyes elleni küzdelmek kezdete A Beatrix-szal történő házasság révén humanista monarchia megteremtése Antonio Bonfini: De Corvinae domus origine. Geneologiai kapcsolat a Corvin-ház és Jupiter között (részben éppen a román származásnak is köszönhetően) Mátyás 1490-ben bekövetkezett váratlan halála után az ország gyors politikai és gazdasági összeomlása A Mátyás király alakjához tapadó Megváltó-mítoszban összesűrűsödik, hogy a kivételes képességű hadvezér, a keresztes háborúk potenciális vezetője, aki majd legyőzi a hitetleneket és a az eretnekeket, olyan uralkodó, aki Európának ezt a részét megszabadítja a barbárságtól és meghonosítja a humanista és a reneszánsz szellemet.


Letölteni ppt "„Jó történetek” a szlovének Mátyás királyáról Lukács István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések