Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben."— Előadás másolata:

1 Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben jól oldódó vegyületek Felnőtt napi zsírfogyasztása: g - 90% trigliceridek - maradék: koleszterin, koleszterin-észterek, foszfolipidek, zsírsavak

2 trigliceridekfoszfolipidek koleszterin Növényekben nincs, hormonok kiinduló anyaga + állati sejtek membránjában is sok van Fontos membránalkotó

3 zsírsavak Linolsav (  -6) Arachidonsav (  -6) Linolénsav (  -3)

4 lipáz Lipolízis: a raktározott zsírsavak felszabadulása a zsírszövetből

5 A lipidek nem oldódnak a vérben => szállítómolekulák kellenek Lipoproteinek: lipid + fehérje LDL: low density HDL: high density Gömböcske. Felszíne poláris (foszfolipipidek), befelé zsírsavak (apol.) + koleszterin van benne. Belül szállítja a lipideket

6 Lipidek felhasználása Megesszük Raktárból elővesszük: LIPOLÍZIS Lipáz enzim: trigliceridekből karbonsav és glicerin Az első sav leszorítása a kritikus Triglicerid bontás: ha éhesek vagyunk vagy idegesek, vagy mozgunk Triglicerid lipáz Diglicerid lipáz Monoglicerid lipáz

7 A glicerin sorsa: Vérkeringéssel a májba jut gliceringlicerin-3-foszfát glicerin-kináz triglicerid szintézisdihidroxi-aceton-foszfát glikolízisglükoneogenezis

8 A zsírsavak sorsa: A vérkeringésbe kerül, ahol albuminhoz kötődik, így jut el a szervekhez oxidációenergia Zsírsavfelhasználás -szívizom - harántcsíkolt izom Nincs zsírsavfelhasználás - idegszövet - vörösvértest - mellékvesevelő Jóllakottság függvénye is Jóllakott: szénhidrátfelhasználászsírsavraktározás nincs zsírsavoxidáció Éhezés, tartós fizikai munka: zsírsavoxidáció

9 A zsírsavak a sejtekbe diffundálnak Koenzim A-val aktiválódnak Az aktiválódás helyszíne: endoplazmás retikulum vagy mitokondrium külső membrán koenzim A: számára átjárhatatlan a mitokond. belső membránja. A membránban van karnitin: hozzákapcsolódik a zsírsavhoz => acil-karnitin: befordul a belső membránon belülre -> a zsírsav átadódik a mitokondriumban lévő KoA-nak

10 A zsírsavoxidáció helyszíne a mitokondriális mátrix A mitokondrium belső membránja átjárhatatlan a koenzim A-ra Karnitin: zsírsavszállító a mitokondrium belső membránjában

11 A zsírsav mitokondriumba jutása karnitin segítségével

12 A zsírsavak  -oxidációja 1.oxidáció: FADH 2, transz helyzetű kettős kötés 2. Hidratálás: L-konfigucációjú  -hidroxi zsírsav 3.  -szénatom lévő OH csoport oxidációja 4. tiolízis

13 Eredmény ciklusonként: 2 szénatommal rövidebb zsírsav, 1 acetil-KoA, 1 FADH 2, 1 NADH Citrát ciklus Terminális oxidáció FADH 2,NADH ENERGIA 1 palmitinsav (16 C-atom) lebontása: - 7 ciklus - 8 acetil-KoA - 7 FADH2 - 7 NADH Nettó: 129 ATP

14

15 A ketontestek keletkezése

16 Hyperketonaemia, ketonuria Normálisan alacsony az vércukorszint, éhezéskor méginkább. Nem tud bejutni az AcKoA a citrát-ciklusba Emiatt ketontesteket szintetizálunk. Ezeket pl. az agy fel tudja használni energia- termelésre, a perifériás sejtek vissza tudják majd alakítani AcKoA-vá, és benyomják a citromsav-ciklusba

17 Fehérje, aminosavlebontás Az energiaraktárak megoszlása (kJ) Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Felnőtt napi átlagos fehérjefogyasztása: 40 g Elsődleges szerepük nem az energiatermelés és raktározás.

18 szintézis lebontás A fehérjék emésztése

19 A fehérjeemésztésben részt vevő fontosabb enzimek: - pepszin: gyomor, alacsony pH-n aktív, limitált proteolízis - tripszin - kimotripszin - elasztáz - karboxipeptidáz A Bélben találhatóak, aktiválódásuk limitált proteolízissel történik

20 Limitált proteolízis proteolízis: peptidkötések bontása limitált: csak jól definiált helyen történő Általában proteáz enzimek aktiválása történik így, hogy csak az adott helyen (emésztőenzimek) és csak az adott körülmények között (véralvadási enzimek) legyenek aktivak. Proformában zimogénként szintetizálódnak és csak késöbb aktiválódnak. Másik szsabályozási lehetőség: Proteáz inhibitorok Inaktiv zimogének és aktiválódásuk 1. Az aktív centrum kialakult csak a fehérje egy másik része lefedi (pl.: pepszinogén) 2. Az aktiv centrum csak a limitált proteolízist követő szerkezetváltozás kapcsán alakulhat ki (pl.: tripszinogén)

21 Az aminosavak sorsa 1 lépés leggyakrabban a nitrogén eltávolítása A glutamát a folyamatban mint fontos közvetítő szerepel. Transzaminázok: aminocsoport átvitelét katalizáló enzimek 1.Direkt oxidatív dezaminálás 2.Glutamáton keresztüli oxidatív dezaminálás Glutamát dehidrogenáz

22 Az ammónia eltávolításának legjelentősebb útja: ornitinciklus NH HCO ATP + 2H 2 O + Asp Urea + 2 ADP + 2 P i +AMP + PP i + fumarát

23 Az aminosavak szénláncának sorsa 1.Ketoplasztikus aminosavak: acetoacetáttá alakulnak, majd zsírsav és ketontest szintetizálódik belőlük. 2.Glükoplasztikus aminosavak: piruvát,  -ketoglutarát, szukcinát, oxálacetát képződik belőlük és a glükoneogenezisben vehetnek részt.  -aminocsoroport NH 4 + urea szénlánc citrát ciklus

24


Letölteni ppt "Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések