Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szúró, és vágószerszámok evolúciója Kőbunkótól a szuronyig Dani Botond.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szúró, és vágószerszámok evolúciója Kőbunkótól a szuronyig Dani Botond."— Előadás másolata:

1 Szúró, és vágószerszámok evolúciója Kőbunkótól a szuronyig Dani Botond

2 Első kéziszerszámok Pattintott kőszerszámok – Marokkövek – Balták – Nyílhelyek Csontszerszámok – Vadászszerszámok – Nyílhegyek Rézszerszámok

3 Kő, csont és rézeszközök

4 Macuahuitl Közép-Amerikai népcsoportok (legelső mezoamerikaiaktól kezdve) Prizmatikus kialakítás – Fakard obszidián berakásokkal (ragasztva) Obszidián: vulkanikus üveg, éles kagylós törésfelületek Fűrészelő mozgással vágásra és a lapjával ütésre is alkalmas volt Nemcsak halálos fegyver – Beszámolók szerint akár egy lovat is lefejezhettek vele – Fogolyejtés áldozati szertartásokhoz – 0,9 – 1,3 m hosszú, mm széles – az egykezes verzió – kerek pajzzsal használták Nehéz volt Létezett embermagasságú kétkezes verzió is

5

6 Bronzkor Kr. e Bronzkor Bronz: ~90% réz és ~10% ón Bronzkohászat: – Anatóliában jelent meg Réz: Cipruson, Egyiptom, Negev, Irán, Perzsia ->arzénos – Nagy ónszükséglet lépett fel ->fejlődési hullám Alapanyaghiány lépett fel – Anatóliában i.e körül megjelent a vasmegmunkálás

7 Bronzkori kovácsolás Gyártás – Homokformás/agyagformás/kőformás öntés: Az olvasztás hőmérséklete döntően befolyásolja a későbbi élettartamot (nagyobb hőm. -> keményebb) Ezután kalapáccsal felkeményíteni, majd készre csiszolni Markolat általában szegecselve Elsőként több, kisebb tömbből álltak, a késő bronzkorban már egyben öntötték a szerszámokat

8 Kopesh Egyiptom i.e körül ~ 60dkg, 12% ón Agyagformába öntött, majd keményre kalapált él, – Puha gerinc és kemény él – Görbe és a súlypont a kard közepe körül van -> vágás a fő profilja – Nincs keresztvas -> pajzszsal használatos

9 Pro/Kontra Nagyon gyors gyártás Könnyen helyrehozható Nincs rozsda, csak patina, idővel kevéssé degradálódik Könnyű ~70 cm-ben limitált hossz Kevés alapanyag Viszonylag gyenge mechanikai tulajdonságok Csorbulás/pattogzás (kemény/puha él)

10 Vaskor I.e. 8. századtól terjednek el a vasszerszámok Olcsó alternatíva a bronzhoz képest – Tömegtermelést is lehetővé tesz (pl. Róma) – Gyepvas (bucavas) alapanyag -> erős minőségügyi problémák – Nagy szennyezőanyag-tartalom, sok kovácsolás kellett neki – Napokig tartott egy kard elkészítése Nem volt edzés ->puha volt, gyakran hajlott és csavarodott

11 Késő vaskor és Róma Tömegtermelés – Marius reformja miatt Légiós fegyverzete: – Gladius (kard) – Pilum (dárda) – Suctum (pajzs) – Pugio (tőr) – Plumbatae (dart-szerű dobófegyver)

12 Gladius ie. III. századtól rendszeresítették – Hispán ihletettség, gladiátorok fegyvere – Allai csata után kezdték alkalmazni Acélból készült (hivatalosan, de inkább az szennyezett vas volt) Szúrásra alkalmas – Könnyűgyalogság elsőszámú fegyvere – Jobb oldalon is hordható volt ~60 cm-es pengehossz

13 Xiphos A görög-perzsa háborúk során jelent meg – Pl. spártai katonák másodlagos fegyvereként ~30cm-es hossztól egészen 60cm-ig fejlődött Kétélű egykezes kard pajzs mellé – Levélforma, rombusz keresztmetszet Bronz és vas változatai is voltak

14 Spatha Gladiusból fejlődött ki az I. század folyamán, VII századig hasznlták jellemzően – Gladiátori és nehézgyalogos fegyver Germán és kelta auxiliari egységek – Hosszabb a Gladiusnál, hegyes (a lovasságé kerekített) – Viking kardok és lovagi kardok elődjének tekinthető

15 Differenciáledzés Több rétegnyi nedves agyaggal kell befedni – Speciális összetevők – A penge részénél vékonyabb réteg, mint a gerincnél Edzéskor eltérő a lehűlési sebesség a gerincen és az élnél Az él martenzites, a gerinc perlites- ferrites – Puha gerinc és kemény él – Eltérő a szövetszerkezetek rácsa, ezért a kard meggörbül – A hamon jelzi a két réteg határát – sok polírozás hozza elő

16 Damaszkolás/Damasztacél Két vagy több eltérő széntartalmú acél kovácshegesztése – Kelta törzsek – puhább és keményebb acélok párosítása Vikingek tovább fejlesztették a technológiát – kígyós kardok – Lapdamaszkolás -> japán kardoknál is Damaszkuszi penge Egyfajta acél, cementit háló martenzit/perlit mátrixban alakította ki a mintázatot Szén nanocsövek? – Wootz acél: Sri Lankai eredetű ~ III. század – A pontos eredeti technológia elveszett

17 Kard felépítése

18 Középkori és reneszánsz kardok osztályozása R. Ewart Oakshott: megjelenés alapján osztotta fel – Római számokkal jelölve, részek alaki tulajdonságai adják a besorolás alapját

19 Hosszúkard (Longsword=Bastard sword~One-and-a-half- hand sword) Kétkezes használat 1,1-1,8 kg, 100 – 130 cm Szofisztikált technikák – Bloßfechten: páncél nélküli harc – Harnischfechten: páncélos harc

20 Kétkezes kard (Great sword) XV. sz – XVI. század – reneszánsz fegyver Olyan hosszú nagyjából, mint a gazdája 2 – 3,5kg (tehát nem nehéz – myth busted) Csak csatára alkalmas nem önvédelmi fegyver – Lándzsaformációk és pajzsformációk széttörése Másodlagos keresztvas a rikasszó után – Fogás, könnyebb irányíthatóság – Igen fejlett fegyverforgatási technikák

21 Estoc XIV. – XVIII. század Hosszú és vékony penge (~0,9 - 1,3m) Speciális francia verziója a hosszúkardnak Nincs éle, csak hegye – Háromszög, vagy rombusz keresztmetszet – Páncélok réseinek kiaknázása – Csak szúrás

22 Lovagi kard (arming sword=knightly sword) XII. – XIV. század ~1,1 kg Egykezes kard, pajzzsal használatos, vagy másodlagos fegyvernek Személyi védelemre alkalmas

23 Oldalkard Egykezes kardból fejlődött ki, itáliai eredetű Átmenet az egykezes kard és a hosszú tőr között Szúrás és vágás, de a szúrás hangsúlyosabb – Páncélos és páncélozatlan ellenfelekkel szemben is – A forgató az ujját a rikasszóra is rátehette biztonsággal Jobb kontroll

24 „Broadsword” XVI-XVIII. század – Nehézlovassági fegyver egészen a napóleoni korszakig – Civil használat, párbajok Skót kosaras markolatú kard = claymore A broadsword újkeletű kifejezés – Arra utal, hogy vastagabb a penge egy tőrénél Vágásra is alkalmas Kéz védelme

25 „Rövidkard” – Mi a rövid? (reméljük nem AZ) Katzbalger: – Reneszánsz korabeli – A Landsknecht tipikus fegyverzete – Másodlagos közelharci fegyver – cm – Legenda szerint macskabundában tartották, nem hüvelyben

26 „Rövidkard” Cinquedea – Itáliai rövidkard – Reneszánsz fegyver – Civil használat – Konkáv penge – Vércsatornák könnyítésnek – Szúrásra alkalmas – Gyakorlatilag a fenekükből húzták elő

27 Fejsze/Balta Eredetileg nem embermegmunkálásra használták Már Egyiptomban is megjelent a harci verziója Vikingek hozták divatba újra – Minden jó háztartásban van – Penetrálja a páncélt – Ellenfelek megragadása – Nagy tehetetlenségi nyomaték – Egykezes és kétkezes változatok

28 Falchion A kard és a balta nászából XI. – XVI. század Vastagabb a gerinc felé, kissé görbült, van keresztvas Szerszám a ház körül és páncél ellen is Alacsonyabb minőségű anyagból is készülhetett „Középkori machete”

29 Melyik a világ legjobb kardja? Katana Gyengébb alapanyag – Sok előkészítés Differenciáledzés Görbület – Jobb vágóképesség – Gyorsabb előrántás PR Hosszúkard Minőségi (hozzávetőlegesen) alapanyag Keresztvas Jobb szúróképesség – Páncél ellen hatásosabb Kiegyensúlyozottabb

30 Katana XII. század körül jelent meg, a tachi-ból fejlődött ki Ívelt penge – Gyors előrántás – Könnyebb vágás – Speciális hőkezelés Tamahagane – Hagyományos, rituális kohászati és hajtogatás eljárás útján eltérő széntartalmú rétegekből » Szennyezőanyagok eltávolítása » Szálirány beállítása – 1-3 hétnyi csiszolás, polírozás – tükrös felület, esetleg matt felső rész, hogy a hamont hangsúlyozza – Rendszeres ápolást igényel

31 Ōdachi „Nagy japán kard” Ceremóniákra – Áldozatbemutatás – 1645 után törvényileg szabályozták a hordható kardok hosszát -> lassan eltűnt a csataterekről Rohamra – cm hosszú közelharcra kényelmetlen, de rohamozni jó Használat lóhátról Bonyolult előállítás – Nagy méretei miatt nehéz hevíteni és hűteni – Plafonról lógatva csiszolták

32 A lőpor nyomában XVI. században fegyverreform indult meg A tűzfegyverek fejlődésével csökkent az igény a magas minőségű páncélzatokra és szúró- vágófegyverekre Nagy mennyiségű olcsó kisegítőfegyver kellett Szabják, és bajonettek

33 Bajonettek XVI. század – vadászadban (kegyelemdöfés) XVII. század - a svéd hadseregben állandósítják XVIII. Az összes európai hadsereg rendszeresítette Dugós bajonettek – A fegyver csövébe kellett dugni, de már kihúzni nem nagyon lehetett – Kis pika lehetett a fegyverből – lovasság ellen kiváló, gyalogság ellen még a kard hatásosabb maradt Foglalatba ágyazott bajonett – A cső külsejére illeszkedett – Gyakran leesett – Még lehetett a fegyverrel tüzelni a felszerelés után Gyűrűs bajonett – Egy rugós mechanizmussal biztosította, hogy ne essen le – Mindenhol elfogadottá vált

34 Szabják Egyélű, görbe kard – Vágásra kitűnő, páncél ellen szint használhatatlan Magyar vonatkozás -> keleti eredetű fegyver – Mamelukok elleni háború – században nagy térhódítás – Lovassági, tiszti fegyver, rendőrségi alkalmazás – Revolverek kiütötték a nyeregből Megmaradt dísznek – USMC – Rozsdamentes acél – csillog, de törik

35 Harci és Taktikai kések M1918 Trench knife – I. VH, állóháború USMC KA-BAR – II. VH, harci és „háztáji” célokra egyaránt – Vágni is, szúrni is Fallschirmjäger-Messer – Taktikai kés Ballisztikus kés – Eredete: inkább bűnözők használták – Kb. 5 méter a hatótáv (~60 km/h a kilövés sebessége) » Aerodinamikailag rossz, majdnem használhatatlan arra amire kitalálták » Gáz, vagy rugó adja a kilövés energiáját

36 Tévhitek és hagyományok Kardokat nem kellett élezni (vagy mégis?) Győzelem egy csapásra Háton hordott kard Kézfogás Kabátok gombolása Hölgyek a jobb oldalon!

37 Irodalomjegyzék universe.com/Swords/Bronze_Age_Weapons.sht ml Ewart Oakeshott: The Archaeology of Weapons rtalom= rtalom= Thiele Ádám: Középkori vaskohászat metallurgiája

38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szúró, és vágószerszámok evolúciója Kőbunkótól a szuronyig Dani Botond."

Hasonló előadás


Google Hirdetések