Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településfejlődés Bevezető – hatóerők, folyamatok, tevékenységek, várostípusok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településfejlődés Bevezető – hatóerők, folyamatok, tevékenységek, várostípusok."— Előadás másolata:

1 Településfejlődés Bevezető – hatóerők, folyamatok, tevékenységek, várostípusok

2 Bevezetés - alapkérdések falu és város független út és transzmisszió kontinuitás és diszkontinuitás városképző és -alakító hatóerők folyamatok, tevékenységek városok archetípusai

3 Falu és város

4 Bosham, Sussex - halászfalu

5

6 A megkülönböztetés kritériumai településföldrajzi szociológiai komplex jogi

7 Településföldrajzi kritériumok helyi és helyzeti energia központi helyi szerep

8 Helyi és helyzeti energia Helyi energia: A település a közvetlen környezetében fellelhető erőforrásokra támaszkodik. Helyzeti energia: A település a nagyobb távolságokban fekvő területekről beszerezhető erőforrásokra támaszkodik.

9 Helyi és helyzeti energia a Felső-Rajna vidékén

10

11 Bruges, Belgium piactér

12 A város mint központi hely A város intézményeivel és munkahelyeivel központi jellegű funkciókat biztosít a környező települések számára. Megkülönböztetendő: általános központi funkciók speciális („bázis”) központi funkciók Eredmény: településhálózati hierarchia

13 Cambridge

14 Történetszociológiai kritériumok Az európai - autonóm - város megkülönböztető jegyei : - saját igazgatás - saját bíráskodási jog - piactartási jog - „autokefália” - „helyőrség” (Max Weber – orientális és oxidentális város)

15 A mai komplex megközelítés - nagyobb méret, lélekszám - magas beépítési sűrűség - nem mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya - jelentős kistérségi, regionális („központi”) szerepek - várossá nyilvánítás közigazgatási eljárása („Globális” város, világváros, regionális város stb. Funkciók szerint: komplex, lakó, üdülő)

16 Független út - transzmisszió Független út: egy városkultúra kiemelkedik a mezőgazdasági települések hálózatából – nincsen vagy csak részlegesen van kontinuitás, a világtörténetben többször előfordult – „szerves” fejlődés. Transzmisszió: egy városkultúra más települési kultúrák területén terjeszkedik – kontinuus fejlődés kiegészítése – többször előfordult – „beavatkozás”, tervezés.

17

18 Calleva Atrebatum – Silchester, Hampshire

19 Split (Spalato) Város Diocletianus császár palotájában

20 Róma a középkorban

21 Anglia, elpusztult falu (pestisjárvány )

22 Old Sarum, Wiltshire – katedrális vaskori erődben ( )

23 Az áttelepített Salisbury – katedrális 1220-tól

24 Rotterdam a 2. világháború után

25

26 Városképző, városalakító erők - elméleti megközelítések Környezeti („hidraulikus”) teóriák – várost a felesleg termelés hozza létre, alakítja. Gazdasági (piaci) teóriák – a várost az árucsere hozza létre, alakítja. Katonai és védelmi teóriák – a várost a terjeszkedő erőszak és a vele szembeni védelem hozza létre, alakítja. Kultikus teóriák – a város létrejöttében és alakulásában alapvető szerepe van a kultikus elemnek.

27 A környezeti teória (Gordon Childe, Leonard Woolley) egalitariánus, falusi törzsi társadalom megfelelő klíma, termékeny talaj a létfenntartáshoz képest felesleg termelés a felesleg csereeszközként való használata a törzsi rendszerből kiváló „kereskedők” a felesleg és jövedelmének elsajátítása társadalmi specializáció, „osztálykülönbségek” tőke az innovációhoz: öntözés hatalmi, bürokratikus kontroll

28 A környezeti teória - néhány igazoló tény a neolit falvakban (ie ) keleten: állatok háziasítása, földművelés, első öntözőművek, környezetpusztítás és/vagy éghajlatváltozás, koncentráció a folyóvölgyekben – első városok európai kora-középkorban alapvető innovációk: modern, a földet kifordítani tudó eke a kaparóeke helyett, szügyhám az állaton a nyaki hám helyett, faluközösségi gazdálkodás, nyomásos gazdálkodás, vízimalom – az európai városépítés újjáéledése az ezredfordulón a felesleg tárolás a városok alapfunkciója – granáriumok, kincsesházak, közraktárak, bankok stb.

29

30

31

32 Baltistan, India teraszos földművelés

33

34 Erbil, Irak város „tell”-en

35

36

37

38

39 A környezeti teória – néhány fontos fenntartás Korai erődök, várak, „városok”, melyek környezetében a régészek nem találták a földművelés, állatok háziasításának jeleit (Szíria, ie. 8000, Jerikó) Komoly kereskedelem, fejlett kerámia, miközben az állattenyésztés éppen csak kezdődik (Chatal Hüyük, obszidián, ie. 7500) Már komoly földművelés, de még több ezer évig nem jelenik meg a város (Mexikó, ie. 5000) (Jane Jacobs: „Cities came first” – a mezőgazdasági innovációkat a városi koncentráció kényszeríti ki.)

40 A gazdasági teória „A civilizáció az ember kereskedő ösztönének terméke, … azé a kereskedő kultúráé, ami Babilonban jött létre” (Polányi Károly Hammurabbi törvénykönyvéről). Kérdés azonban, hogy a távolsági kereskedelem, vagy a helyi piac volt-e a városképző, városalakító erő. Jane Jacobs: A neolitikumban az „első” várost, Chatal Hüyük-öt a kereskedelem, a vadász társadalom fegyver iránti kereslete hozta létre. Piaci hely jött létre, amit az obszidián kereskedők és iparosok leleményessége éltetett (ie. 7500).

41

42

43 Chatal Hülyük Az első „várostérkép” Chatal Hülyük Az első „várostérkép” Chatal Hűyűk (Anatólia, Törökország) … … és az első „várostérkép

44

45 Obszidián eszközök

46 Obszidián kereskedelem Kr.e től

47 Bronzkori hajó rakománya

48 Ostia, Róma kikötővárosa

49

50 Genova régi kikötő

51 Athén agóra

52 Athén – agóra az Akropoliszról

53 Krakkó Rynek, posztócsarnok

54 A gazdasági teória - igazolások és fenntartások Az első igazi kereskedők „státus” kereskedők voltak, a hatalom megbízására, annak luxus igényeit kiszolgálandó, nem saját profitra dolgoztak (Babilon). A városkultúrák első városaiban még nem voltak piacterek, a piac vagy a fallal körülvett magban vagy a falakon kívül működött (a görög agórák is későbbi képződmények - „Messe” = mise, „Messe” = piac). A kereskedelem működni tudott a városok kialakulása előtt is (ld. Chatal Hüyük, Magyarország a 13. század előtt – hármas településcsoportok: „szerda”-hely, „zsidány”, „igrice” / Major Jenő)

55 Egisheim, Elzász-Lotharingia

56 A püspök megáldja a piacot

57 Vásárhely típusú településcsoportok Magyarországon

58 Katonai és védelmi teória A várost külső erők hozzák létre: a katonáskodó (vadász) társadalom „rátelepül” a termelő falura, elsajátítja a felesleget, „erődjében” védi, de megállapodásra kell jusson a településsel, mert rászorul, ezért annak védelmét is biztosítja, engedi (Lewis Mumford: a vadász Gilgames mint városalapító). Elsőként mindig a hatalmi („égi”, „földi”) központ köré épül fal, a városfal általában későbbi képződmény. A városkultúrák első városai mindig e mag körül, illetve magok (pl. középkori kolostorok, monostorok) összenövésével alakulnak ki. A várostörténetben gyakoriak a kimondottan hadi (hódítás, illetve területvédelem) célból épült erődvárosok.

59 Siena városfal (Lorenzetti)

60 Bronzkori angol település … …kettős földművel („earthwork”)

61 Ur, Mezopotámia a védett „mag” és a városfal

62 Caerwent, Gwent, Dél Wales - falu római falak között

63 Conway, Gwynedd, Észak-Wales – erőd ( )

64 Conway, az erődváros

65 York, Anglia … …városfal, mint sétaút

66 Holland település barokk védművel

67 A kultikus teória – az „égi hatalom” és a város A varázsló, a pap elődje a törzsi, nemzetségi társadalom első specializált alakja („értelmiségije”), aki rituális szertartásokon biztosítja az égiek jóindulatát, „védelmét” (napjárás, csillagok állása stb.). Áldozati, fogadalmi ajándékokon keresztül gazdagság koncentrálódik a papi osztály kezében, ami felett kizárólagosan rendelkezik. Égi hatalma idővel fizikai formát is ölt: szentélykerület, templomkerület épül, majd körülötte település, „város” (Kevin Lynch gondolatkisérlete).

68 A kultikus teória – igazoló tények és egy fenntartás Babilonban a „nemzetközi” kereskedelem a papság kezében összpontosul, ők váltják ki a külhonban elfogott kereskedőket. Az ókori Attikában a „polis-közösség” kialakulásának egyik legelső eseménye a „synoecismus”, Athén Synoecia istenének közös ünneplése. Az ókori Etruriában és Rómában a város határainak és főutcáinak kijelölése kultikus szertatással történt. Európában egy városnak a pápa általi kiközösítése gazdasági tönkremenetellel lehetett egyenlő. De: az „irracionalitás” kisajátítása egy külső hatalom által az anyagi kisajátítást is jelenti.

69 Chatal Hülyük – halotti szentély

70 Khafadzsi – templomkerület, Mezopotámia

71 Athén. Akropolisz

72 Durham, Anglia – normann vár (1073-tól) és norman katedrális (1093-tól)

73

74 Téri folyamatok, tevékenységek

75 „Spontaneitás” – „Tervszerűség” Helyfoglalás, megtele- pedés Elhatárolódás, határ- kijelölés Növekedés, kiterjedés Átalakulás Alapítás, letelepítés, Lehatárolás, elkerítés Bővítés, növelés, kiter- jesztés Átalakítás, beavatkozás A tárgyalás szintjei: 1) egyedi telek, földrészlet, 2) utca, tömb, 3) település- rész, település, 4) épületcsoport, „együttes”

76 Helyfoglalás-megtelepedés Egy embercsoport (pl. nemzetség, nagycsalád), vagy valamely hatalmi tényező (pl. egy törzsfő, feudális úr) a tér egy részét saját használatára alakítja ki. Afrikai törzsfő „vára” Őriszentpéter (Vas megye) Csíkszentlé- lek (Erdély)

77

78 Alapítás – letelepítés Valamely kellő hatalommal és megfelelő erőforrásokkal rendelkező személy vagy társadalmi egység (pl. város, állam) új települést hoz létre. Az alapítást általában jogi/ceremoniális akciók kísérik, illetve rögzítik, a telepítést valamilyen szintű tervezés előzi meg. Megara Hyblia görög telepes-város Szicíliában

79 Raahe telepített kikötőváros Finnországban és Per Brahe gróf, a telepítő szobra a városka főterén

80 Megtelepedés és telepítés kettőssége négy magyar településben

81 Alapítás vagy beavatkozás? A lakóterület „hálója” volt előbb, vagy a kultikus tengely a piramisokkal? (Teotihuacan és Palenque)

82

83 Elhatárolódás – határkijelölés Egy embercsoport vagy egy kellő hatalommal és erőforrással rendelkező személy valamilyen célszerű módon elhatárolja magát az elfoglalt hely környezetétől. Az elhatárolás elsődleges célja a védelem. Két brit példa: Avebury (neolit kor), Rostermel Castle (norman korszak)

84 Hajdúszoboszló (1783) A szabályos elrende- zésű, telepített, sűrűn lakott belsőséget pa- lánk védte. A környező elkerített ólaskertek a házi állatokat – közvet- ve a települést – véd- ték.

85 Lehatárolás – elkerítés A tevékenység fizikai értelemben hasonló az előzőhöz, de végre- hajtását általában valamilyen hatalommal rendelkező szereplő kezdeményezi vagy támogatja. Célja a védelem mellett gyakran agresszív szándékok támogatása, hódítás is. Aigues Mortes (Franciaország), Convey (Wales, UK)

86 Hildesheim (É-Németország) Falakkal elkerített egyházi létesítmények és elkerített telepített városrészek (Altstadt, Neustadt) – közöttük a „nőtt” település a legfontosabb összekötő utakat követő beépítéssel. A város teljes bekerítése még várat magára.

87 Növekedés – kiterjedés Egy már létrejött települési egység térbeli növekedése kisebb- nagyobb egyedi döntések eredményeként. A növekedés helyeit, irányait főként a megközelíthetőség, a gazdasági előnyök ki- használásának térbeli előnyei befolyásolják. Strassburgban az első „polgári” piac a püspöki város kapujánál létesült

88 Párizs Merian 1620-ban készített metszetén jól látszik, hogy a városkapukhoz vezető utak menti spontán növekedés mellett a Medici Katalin által épített Tuileriák palotája és kertje új városfal építését is generálta.

89 Utrecht (Hollandia) A város az újkori városfal kapuihoz vezető utak mentén növekszik mező- gazdasági használatú telkek fokozatos beépülésével.

90 Bővítés – növelés Egy már kialakult település kiterjedésének növelése nagyobb összefüggő területi egység(ek) elrendezésének terve(i) szerint. E tervezés – a „városszabályozás” – legalább a közterületek lehatárolását tartalmazza. Budapest Újlipótváros A város évi „általános város- szabályozási” tervének részle- te. Feltűnő, hogy a terület nagy ré- szén a kialakult telekállapot nincs összhangban a szabályozással.

91 Két szabályozási terv Szombathelyre 1896-ból és 1924-ből. A régebbi terv kisebb egységekkel bővít, az újabb „átfogó koncepciót” vázol fel.

92 Amszterdam 1500-as évek végi térképén jól látszanak a növekedés eltérő formái: a 3 csatorna mentén tervezett, kijjebb a telekhatárokhoz való igazodás.

93 Aix en Provence (Dél-Franciaország) A madártávlati képen jól látható a sűrű beépítésű, nőtt jellegű középkori vá- rosrész és a szá- zadban épült tervezett városbővítés. A zöld sé- tányt teraszok övezik.

94 Terület növelés nagyméretű új építési egységgel: Gazdagrét, lakótelep

95 Átalakulás Egy terület használatának, beépítésének fokozatos, kisebb egy- ségek szerinti átalakulása. Társadalmi-gazdasági változások eredményezhetik, de katasztrófa helyzetek is kikényszeríthetik. Végrehajtói általában a tulajdonosok, használók. Erzsébetváros kertjei a 18. században és a városrész mai sűrű beépítése

96 Az előző kép magyarázata: az erzsébetvárosi átalakulások kezdeményezői - beleértve az új keresztutcák megnyitását is – a kertek tulajdo- nosai voltak.

97 Átalakítás – beavatkozás A kialakult települési szövetbe történő szándékos beavatkozás változatos célok mentén: reprezentáció, átjárhatóság javítása, rendezettebb állapot létrehozása, elavult struktúrák lecserélése, szociális jellegű építés stb. Úgyszólván minden eddig felsorolt tevékenység kikényszeríti. Salzburg (Ausztria) A középkori város központi részeit a hercegérsek ba- rokk rezidenciája foglalja el. Az ere- deti beépítést le- bontották.

98 Róma, Piazza del Popolo A „Népek Tere” a város Európa felőli kapuját jelezte a 16. századtól kezdve általánossá vált zarándok- latok számára. A térség szabályos rendje miatt valószínű, hogy a há- rom sugárút megnyitásával együtt „városszabályozás” is történt.

99 A nagy szegedi árvíz utáni városszabályozásnak az új telkek kialakítása is részét képezte: mindenki „kapott” az elpusztult helyett megfelelő méretű új házhelyet.

100 Firenze főterének transzformációi A középkori főtér, a Mercato Vecchio („régi piac”) az ókori város fóruma egy részét foglalta el. A teret körülvevő városrészt a 19. század végén lebontották, ekkor létesült a Piazza Reppublica.

101 Kőbánya, Pest szőlőhegye, transzformációk A szőlőültetvények 19. század végi, filoxéra általi kipusztulása után a szabályozási terv derék- szögű úthálózatot tartalmazott. A megvalósítás során az ere- deti dűlőutak vonalai részben megmaradtak.

102 Egy komoly „sejtés” – Győr középkori alaprajza A város térképét szemlélve feltűnik, hogy a keskeny sikátorok vonalai folytonosak, „folytathatók”. Azt jelentheti ez, hogy a később „rátett” háló mellett megőrződött régebbi utcaszerkezet?

103 Egy fontos tanulság: a mindenkori telekrendszer – mezőgazda- sági, városias használatú – jelentősen befolyásolja a későbbi fejlődést/fejlesztést, mert a megváltoztatása beavatkozás a tulaj- donviszonyokba.

104 Tagosítás Svédországban A termelés hatékonyságát nö- velő beavatkozás a település- rendszer radikális átalakulásá- val is járt

105 Az ókori római cen- turizáció rendje mai légifotókon is érzé- kelhető. Firenze - ortofofó

106 Telkek átalakulása a budai hegyvidéken – szőlők és téglagyár helyén. Az egy tagban lévő „üzemi terület” helyén szabályos osztások jöttek létre, másutt a meglévő telkek osztódnak tovább.

107 Zuglóban a kialakult telekállapottal ellentétes irányú utcák és tér terve csak nehezen valósul meg. A szánt telkeket maguk a tulajdonosok osztatják lakó- telkekre, vagy (ld. a kék sraffozást) a magasabb árra „spekulálva” késleltetik a megvalósítást.

108 A városok formai „archetípusai” a „mag(ok)” körül, között organikusan növekvő város a tervezett szabályos vagy szabálytalan „háló” ill. geometrikus szerkesztés A „szimbolikus” város („eternal christal” – Kevin Lynch)

109 A magból nőtt „organikus” város A városképződés „független útjának” kezdetekor A mag mindig valamely hatalmi központ (egyházi, világi) A hatalmi központ „nagyfogyasztó” (király, püspök, földesúr), kiemelkedő („luxus”) kereslete vonzza a távolsági kereskedőket A központ védettsége letelepedésre ösztönöz (kereskedők, kézművesek) a falak, kapuk mentén A város beépülése a maghoz, kapukhoz vezető utak mentén, majd a köztes területek besűrűsödése („organikus” úthálózat – hurokutcák, zsákutcák) A városi polgárság elsődlegesen „külső” eredetű, a hatalmi központhoz való viszonya meghatározó a város társadalmi karakterére nézve (ld. autonómia)

110

111 Gurnia, Kréta – a palota és a nőtt városszerkezet kapcsolata

112 Pembroke Castle, Dyfed, Dél-Wales (1097)

113

114

115 A szabályos és szabálytalan „háló” A létrejöttét kiváltó fő okok: Túlnépesedés, földhiány – telepítés (pl. ókori görögök, németek a középkorban K-Európában) A hatalmi központ gazdasági érdekei - pénzbeli jövedelem (pl. Zahringerek: Bern, felvidéki bányavárosok) Hatalom területi kiterjesztése, kiszolgált katonák letelepítése (pl. római „castrumok” I. Edward Walesben, középkori erődvárosok) Pusztulás, gyors városnövekedés Új fővárosok (pl. Babilon, 20. század)

116

117 Chicago

118 Bern, Svájc

119

120 Cittadella, Padova erődvárosa

121

122

123 A „szimbolikus” város Városépítészeti rendjével általában a hatalom (égi/földi) „erejét, magasztosságát ” jeleníti meg: monumentalitás, tengelyesség, szimmetria. E jelleg egyaránt megjelenik a települések elsődleges „magterületein” (pl. Maya „piramisvárosok”), új „fejedelmi” városokban (pl. Versailles, Karlsruhe), városbővítéseknél (Babilon, a római 3 sugárút), de meglévő városokba történő beavatkozásoknál is (barokk rezidenciavárosok, pl. Salzburg, Nancy). Ezek az eszközök megjelentek a 19. század végi nagy város-átalakításoknál (Párizs, Bécs), egyes új fővárosok építésénél (Brazilia-város) is.

124 El-Mirador

125

126

127 Karlsruhe III. Károly Vilmos Baden-durlachi gróf alapítása (1715)

128 Mexico-város

129 Peking Tiltott város

130 Albert Speer Berlin - nagytengely

131 Lucio Costa Brazilia-város terve


Letölteni ppt "Településfejlődés Bevezető – hatóerők, folyamatok, tevékenységek, várostípusok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések