Sávszélesség és adatátvitel

Az előadások a következő témára: "Sávszélesség és adatátvitel"— Előadás másolata:

1 Sávszélesség és adatátvitel

2 A sávszélesség adott idő alatt küldhető adatmennyiséget jelöl.
Amikor az adatot számítógépes hálózaton elküldjük, kis darabokra tördelik, melyeket csomagoknak hívnak. Minden csomag tartalmaz egy fejrészt. A fejrész a csomagokhoz hozzáadott információkat tartalmazza, beleértve a forrás és a cél meghatározását. Ezenfelül tartalmaz olyan információkat, melyek segítségével a célállomáson megfelelő sorrendbe lehet rendezni a csomagokat. A sávszélesség nagysága határozza meg az időegység alatt továbbítható információ mennyiségét.

3 A sávszélességet bit / másodpercben mérik és általában a következő mennyiségi egységekkel jelzik:
bps – bit / másodperc Kbps – kilobit / másodperc Mbps – megabit / másodperc Egy bájt 8 bitnek felel meg, jelölése nagy B betű. 1 MBps hozzávetőlegesen 8 Mbps.

4

5 Váltószámok: Megnevezés Rövidítés Tehát Bit b 1Bit = 1 Bit
Byte B 1B = 8 Bit Kilobit KBit 1KBit = 1024 Bit Kilobyte KB 1KB = 1024 B Megabit MBit 1MBit = 1024 KBit Megabyte MB 1MB = 1024 KB Gigabit GBit 1GBit = 1024 MBit Gigabyte GB 1GB = 1024 MB Terabyte TB 1TB = 1024 GB

6 A hálózaton továbbított adat háromféle módon áramolhat: szimplex, fél-duplex, duplex. Szimplex: Más néven egyirányú. Pl.: az a jel, amit a TV adóállomás otthonunk televíziójára küld. Fél-duplex Az adatok váltakozva egyik vagy másik irányba áramolhatnak a kommunikációs csatornán, de mindig csak az egyik irányba. Pl.: Az olyan adó-vevő rádiók, mint a rendőrségnél van. Duplex Az adatok egy időben mindkét irányba áramlanak. Pl.: A telefonbeszélgetés - mindkét ember beszélhet egyszerre és mindkettőjük hangja hallható.

7 A protokollok határozzák meg a kapcsolattartás módját.
IP Protokoll A protokollok határozzák meg a kapcsolattartás módját.

8 TCP/IP a legelterjedtebb protokollcsalád: a rétegek és kapcsolataik.

9 TCP/IP: (Transmission Control Protokoll / Internet Protokoll)
Az Internet ezzel a protokollal működik, ezért alkalmazása egyre gyakoribb helyi hálózatokon is. A TCP/IP négy rétegben valósítja meg: Alkalmazási Szállítási Hálózati Hálózati csatoló

10 Alkalmazási réteg Az alkalmazások és szolgáltatások ennek segítségével férnek hozzá a hálózathoz. Ha egy program hálózaton keresztül adatot szeretne küldeni, az alkalmazási réteg továbbküldi azt a szállítási rétegnek. Magas szintű protokollok feladatait tartalmazza: megjelenítést, a kódolást és a párbeszéd- szabályozást. Az OSI modell felső három rétegének felel meg.

11

12

13 Szállítási réteg TCP – Transmission Control Protocol
csomagok azonosítószámot kapnak ha a fogadó nem igazolja vissza a csomag vételét, a küldő ismét elküldi azt UDP – User Datagram Protocol TCP egyszerűsített változata nem garantálja a csomagok megfelelő sorrendben történő átvételét (nincs sorszám és visszaigazolás)

14 Hálózati réteg Főprotokoll: IP (Internet Protocol)
feladata a csomagok eljuttatása a a megfelelő hálózatba hálózattól független, egységes címzés: négybájtos azonosító, pl Alprotokolljai: ICMP (Internet Control Message Protocol) számítógépek és útválasztók közötti állapotinformációra, hibajelentésekre IGMP (Internet Group Management Protocol) csoportos üzenetküldéshez állomáscsoportok kialakítására ARP (Address Resolution Protocol) megkeresi, hogy az IP címhez melyik számítógép hálózati kártyája (annak MAC címe) tartozik

15 A hálózati csatoló réteg fontosabb protokolljai
Ethernet protokoll minden hálózati kártyának van úgy nevezett MAC címe (MAC – Media Access Control), MAC cím 6 bájtos, 16-os számrendszerben szokás megadni hálózaton utazó adatcsomagok tartalmaznak egy fejlécet, amiben szerepel a küldő és a címzett MAC címe PPP protokoll (PPP – Point to Point Protocol) elsősorban soros kapcsolatoknál (pl. ADSL, ISDN) használják Az ISDN Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat /nagy sebességű/ Az ADSL digitális előfizetői vonal /telefonos Internetet/ Ethernet környezetben: PPPoE (PPP over Ethernet) használják, amely ADSL vonalaknál van jelentősége.