1810. 11. 07 1893. 06. 15.. A németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, hiszen apja.

Az előadások a következő témára: "1810. 11. 07 1893. 06. 15.. A németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, hiszen apja."— Előadás másolata:

1 1810. 11. 07 1893. 06. 15.

2 A németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. A zene természetes részét képezte életének, hiszen apja és nagyapja is jól képzett zenész volt. Ferenc ügyesen zongorázott és a tudományát be is mutatta a gyulai közönségnek. Magánélete is átalakulóban volt. 1839-ben házasságot kötött Adler Adéllal, 9 gyermekük született. Negyedik fia Sándor kora egyik legnagyobb karmestere lett. Zenész fiakat nevelt, a zenéért élt és tett is, amit tehetett. 1893. június 15-én hunyt el. Szülővárosában szobrot állítottak emlékére. 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott dolgozott karmesterként.

3 Nagyváradon, majd a pozsonyi bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait. 18 évesen Csáky Kálmán grófnál Kolozsvárott zongoratanár lett, közben folyamatosan tanított és fejlesztette magát. 1834-ben bemutatta zongoratudását a pesti Nemzeti Kaszinóban, igen pozitív kritikákat, kifejezetten dicsérő szavakat kapott előadása. 1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál. 25 évesen már operát is vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz. 1838-tól már ott dolgozott karmesterként.

4

5 Református lelkész édesapja ismertette meg a zene szépségével. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott. Erkel Ferenc szövegkönyveihez Egressy komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit. Az elhatalmasodó tüdőbetegség egy gazdag életút végét jelentette. Egressy Béni 1851- ben 37 éves korában hunyt el Pesten. 1840-től rendszeresen komponált. Petőfi- verseket is megzenésített. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat.

6

7 A szülők figyelmet fordítottak a kis Franci nevelésére. Első zongoraleckéit édesapja adta, aki maga is több hangszeren játszott, és csellista volt egykor a kismartoni zenekarban. 1823 májusában először lépett fel Pesten. Ősszel a Luigi Cherubini vezette párizsi Conservatoire-ban és így magánúton, folytatta tanulmányait. Többek közt Ferdinando Paer zeneszerzést tanított az ifjú Lisztnek. Magánélete is átalakulóban volt. Marie d'Agoult-val Svájcba költöztek. Három gyermekük született. Liszt sokszor hónapokig távol volt családjától koncertkörútjai miatt.

8

9 Bolyai Jánost lesújtotta a válasz, egészsége is megrendült, malária- és a kolerafertőzésen esett át. János visszavonult a domáldi birtokra, együtt élt Kibédi Orbán Rozáliával, akivel csak 1849-ben törvényesíthette házasságát. Két gyermekük született. Bolyai János élete végén ideje nagy részét az Üdvtan megírására fordította. Mindmáig legnagyobb matematikusunk, az abszolút geometria megalkotója. A matematikustanár apa korán felfigyelt fia különös éleselméjűségére, matematikai tehetségére. Bolyai János 1818-ban a bécsi katonai akadémiára került, ott 1823-ban kitűnő eredménnyel végzett, hadmérnöki képesítést szerzett. 1832-ben jelent meg Tentamen című könyvének függelékeként az Appendix. Ennek másolatát elküldte 1831-ben Gaussnak, aki azt válaszolta, hogy ő ezt már régen ismeri, és ha ezt dicsérné olyan lenne mintha magát istenítené.

10 Készítette: Szűcs Dorina 8.c