Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Orosz-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2012. október 30. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Orosz-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2012. október 30. 1."— Előadás másolata:

1 Orosz-Magyar Üzleti Fórum Budapest, október 30. 1

2 Állami exportösztönzés területei Komplex tevékenységi kör: Külgazdaság-politikai szakmai irányítás (Külgazdasági stratégia) Befektetés-ösztönzés (külföldi közvetlen tőkebefektetések „elnyerése”) Külpiaci promóció (rendezvények, vásárok, delegációk) Kockázatvállalás Finanszírozás → erre specializálódott intézmények: exporthitel ügynökségek (ECA) Nemzetközi környezet: WTO Szubvenciós kódex OECD Megállapodás (CIRR kamatfeltétel) egyenlő feltételrendszer az államok között = az exportőrök versenyezzenek, ne az állami támogatások!.2 hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység

3 Az exportösztönzés állami rendszere, a keleti nyitás jelentősége Állami kockázatvállalás és/vagy finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy az exportképes, elsősorban kis és közép-vállalkozások minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni külpiaci lehetőségeiket, biztosítani/növelni tudják külpiaci versenyképességüket, ezzel segítve munkahelyek megőrzését/létrehozását, a nemzetgazdaság fejlődését Külgazdasági stratégia, keleti nyitás - Oroszország és a FÁK-országok kiemelt jelentősége Olyan kockázatok vállalása és/vagy finanszírozás nyújtása, amelyeket a kereskedelmi bankok/biztosítók nem tudnak felvállalni kockázatvállalási képességük/készségük hiánya miatt.3

4 A hazai intézmények működésének alapja az évi státusztörvény Eximbank – szakosított hitelintézet 196,4 Mrd Ft 16,7 Mrd Ft 33,5 Mrd Ft 148,7 Mrd Ft 33,6 Mrd Ft 107 fő 0.84%/0.70% MEHIB - biztosító 11,9 Mrd Ft 9,1 Mrd Ft - 152,5 Mrd Ft ** 65 fő 0.54%/0.46% évi XLII. törvény alapján exporthoz kapcsolódó hitelt és garanciát, illetve hitelbiztosítást nyújt magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságoknak * év végi auditált adatok alapján ** Ígérvény, Fedezetbe vett állomány és Kárveszély állomány * ** Eximbank: Jóváhagyott ügyletek/magyar export; MEHIB: Fedezetbevétel/magyar export; első adat: csak áruexport lefedettség, második adat: összes áru- és szolgáltatás exportlefedettség, magyar export adatok forrása: KSH Adatok* Mérlegfőösszeg Saját tőke Szavatoló tőke Hitelállomány Garancia/Fedezeti állomány Létszám Exportlefedettség ***

5 Működés mérőszámai Exportlefedettség 5 Az elmúlt időszak működésének főbb jellemzői

6 A két intézmény működési keretei 6

7 Múlt (válság előtt) Globális, univerzális bankhálózatok Bő likviditás Magas kockázatvállalási hajlandóság Hitelezési expanzió Mi szükség az állami exporthitel ügynökségekre ? Jelen (válság → valóság) Fókusz a kulcs piacokra, régiókra, ügyfelekre, tevékenységekre Szűkülő, egyben dráguló források Növekvő tőkekövetelmények, kockázati költségek Csökkenő hitelezési hajlandóság Egyre nagyobb szerepet kell betöltenie az exporthitel ügynökségeknek! 7 Megváltozott külgazdasági körülmények

8 A május 8-án elfogadott törvény alapján a két intézmény a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került június 15-től közös menedzsment az Eximbank és a MEHIB élén. A szervezeti integráció mellett a két intézmény jogilag megmarad, egy közös brand, az „EXIM” égisze alatt működnek tovább. Az integráció célja gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működni: az exporttevékenységgel foglalkozó magyar cégek igényeinek felmérése és becsatornázása a fejlesztési folyamatokba, azok kielégítése koherens termékekkel. Az új üzleti stratégia fontos eleme, hogy széleskörű együttműködést valósítsunk meg leendő és új partnereinkkel: – Kereskedelmi bankok (refinanszírozási keretek további bővítése hazai és nemzetközi piacokon), – Közvetlenül is el tudjuk érni a bevonni kívánt exportőröket, a kkv szektor szereplőit (HITA, kamarák, ipartestületek, Kárpát Régió Üzleti Hálózat) 8 Változások az Eximbank-MEHIB életében

9 9 Illeszkedés a külgazdasági stratégia/gazdaságfejlesztés céljaihoz Állami eszköz/intézményi rendszerben rejlő szinergiák kihasználása EU/OECD szabályozás adta mozgástér kihasználása Ügyfélhatékonyság javítása Költségvetési kapcsolatok CélügyfelekCsatornák Operáció IT háttér KockázatkezelésTermékek Állami eszköz/ intézményi rendszer Jogszabályi háttér Az integrált exporthitelezési intézmény a gazdaságpolitika egyik fő eszköze

10 2013-ban: A költségvetés által garantált forrásoldali keret megemelése 320Mrd Ft-ról 1200 Mrd Ft-ra; A kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeret megemelése 80Mrd Ft-ról 350 Mrd Ft-ra; A kamatkiegyenlítési költségvetési keret megemelése 6,5 Mrd Ft-ról 7 Mrd Ft-ra s a keret felülről nyitottá válik. A nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állományának globállimit kerete 500 Mrd Ft. 10 Jelentős expanzióhoz igazodó költségvetési lehetőségek

11 Export előfinanszírozásExport utófinanszírozás - MEHIB biztosítás- MEHIB biztosítás nyitva szállításra gyártási kockázatokra- MEHIB vevőhitel biztosítás (önköltség megtérítése)- MEHIB szállítói hitel biztosítás - Eximbank hitelfedezeti bankgarancia- MEHIB követelésvásárlás biztosítás (exportőr cégkockázatának megosztása) Eximbank kereskedelmi bankgaranciák (tender, előleg, teljesítési stb.) 11 Jelenlegi termékpaletta I. - Kockázatátvállalás ALAPANYAG-BESZERZÉS → TERMELÉS → ÉRTÉKESÍTÉS → ÁRBEVÉTEL REALIZÁLÁSA

12 12 Jelenlegi termékpaletta II. - Finanszírozás Export előfinanszírozásExport utófinanszírozás Közvetett KözvetlenKözvetettKözvetlen refinanszírozásexport előfinan-refinanszírozás vevőhitel konstrukciók (CIRR)szírozó hitelek: (CIRR)leszámítolási konstrukciók: rulírozó jellegű ● szállítói hitel középlejáratú fix ● forfetírozás kamatozású (CIRR) kötött segélyhitel ALAPANYAG-BESZERZÉS → TERMELÉS → ÉRTÉKESÍTÉS → ÁRBEVÉTEL REALIZÁLÁSA

13 13 Jelenlegi termékpaletta III. - Összegzés Nem-piacképes országbeli vevők fizetési kockázatának átvállalása (75-95%-ig) (nyitva szállítás esetén is). Magas ország-, illetve bankkockázatok átvállalása (95-100%-ig). Exportőrök cégkockázatának megosztása a kereskedelmi bankokkal (50-75%-ig). Kereskedelmi bankgaranciák (tender, előleg, teljesítési stb.) vállalása ésszerű biztosítékok mellett, illetve kockázatos relációkba. Nemzetközileg versenyképes, fix kamatozású (CIRR alapú) forrás biztosítása: – kkv-k, illetve nagyszámú kkv-t foglalkoztató vállalatok exporthoz kapcsolódó forgóeszköz igényének finanszírozásához elsősorban hazai kereskedelmi bankokon keresztül, – külföldi vevők, illetve azok bankjai részére magyar áruk/szolgáltatások megvásárlásának finanszírozásához.

14 14 CIRR ̶ OECD referencia kamatláb (Commercial Interest Reference Rate) Hivatalosan támogatott exporthitelek legkisebb kamatlába. Az OECD Titkárság által kerül havonta meghatározásra államkötvények hozama alapján. A teljes futamidőre előre meghatározott fix kamatláb. (2 éven túli futamidő, törlesztés egyenlő részletekben, legalább 6 havonta) EUR CIRR: 1,28% p.a.(2-5 éves törlesztés esetében – ig) USD CIRR: 1,34% p.a.(2-5 év alatti törlesztés esetében – ig)

15 15 Finanszírozható ügyfelek és ügyletek Az Eximbank azon ügyfelek részére nyújthat finanszírozást, amelyek a magyar jog szerint legalább egy éve alakultak és érvényesen működnek, székhelye a Magyar Köztársaság területén van, a évi XCIII. törvény rendelkezései szerint devizabelföldinek minősülnek. Az Eximbank nem nyújthat finanszírozást amennyiben a)a gazdasági társaság csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll, lejárt esedékességű adó-, vagy adók módjára behajtható köztartozással bír (kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett), a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik. b) ha a finanszírozási igény jogszabályba ütköző tevékenységre, környezetvédelmi előírásba ütköző tevékenységre, katonai berendezések exportjára, közvetett exportra; re-exportra, két éven túli futamidejű, fix CIRR alapú finanszírozás esetén mezőgazdasági árucikkek exportjára irányul.

16 A klasszikus termékek (előfinanszírozás, utófinanszírozás, garancia és biztosítás) kiegészítéseként alternatív, új pénzügyi eszközök kidolgozása a kereskedelem-finanszírozásban kialakult űr betöltésére, jogszabályi módosítás révén létrejövő lehetőségek alapján: – Nagy exportőrök beszállítóinak finanszírozása (beszállítói láncok), – Exportcélú beruházások finanszírozása, – Exportcélú EU támogatások önerejének finanszírozása és/vagy előfinanszírozása, – 2 évnél rövidebb lejáratú generális termék bevezetése, – Projektfinanszírozás, – Beszállítói hitelgarancia nyújtása, – Import hitelgarancia nyújtása, – Befektetési hitelgarancia nyújtása. 16 Jövőbeni irányok, bővebb termékpaletta

17 17 A Külgazdasági Stratégiával és a Wekerle Tervvel összhangban: FÁK országok (Oroszország, közép-ázsiai, illetve kaukázusi államok) Kelet-Közép-Európa, különösen a Kárpát-medence országai Kína, Délkelet-Ázsia országai (pl. India, Korea) Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes államai (pl. Törökország, Szaúd-Arábia) A bővülés célországai

18 18 A magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok Oroszországban Egészségügy (kórházépítés és orvosi berendezésekkel való felszerelése); Mezőgazdaság (gabonafeldolgozó, tej- és sörüzem); Kommunális, szociális beruházások (szociális lakásépítési program, sportkomplexumok); Energetika és gépipar (gázipari berendezések).

19 19 Oroszországba irányuló magyar export termékforgalom

20 20 Oroszország jelentősége az intézmények portfóliójában EximbankMEHIB

21 21 Moszkvai irodánk is várja az Önök megkeresését Oleg Szlepcov Tel.: Fax: Moscow , ul. Druzhinnikovskaya 15, Office 509.

22 22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Magyar Export-Import Bank Zrt.Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Székhely: 1065 Budapest, Nagymező u Telefon: +36 (1) Telefon: +36(1)


Letölteni ppt "Orosz-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2012. október 30. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések