Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó

Az előadások a következő témára: "Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó"— Előadás másolata:

1 A Paksi Atomerőmű hosszú távú üzeme az ország ellátásbiztonságának záloga
Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, április 9. 1

2 Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Energiastratégia 2011-2030
Az Országgyűlés október 3-án fogadta el a Nemzeti Energiastratégia dokumentumot melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása Ellátásbiztonsági szempontból legfontosabb körülmény, amely mind a Nemzeti Energiastratégia, mind a készülő cselekvési tervek kiindulási pontját jelentette az, hogy hazánk fosszilis energiahordozó import függése miatt energetikailag sebezhető. Ezért meg kell próbálnunk csökkenteni a függőséget, amely a földgáz szektorban a legkritikusabb. Erre öt eszközünk lesz: (i) energiatakarékosság, (i) megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, melynek alapja olyan kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely piacorientált flexibilitással tud váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza előállítás között (iii) a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, (iv) egységes Európai energia infrastruktúra, energiapiac és energiapolitika, és végül (v) a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása. Hazánk energiaellátását tehát mindenképpen egy biztonságosan, előre kalkulálható és megfizethető áron beszerezhető energiahordozóra, vagy energiahordozó mixre kell alapozni. Ellátás-biztonsági megfontolásból ezért minél előbb előtérbe kell kerülnie a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználásának, új hazai kőolaj-, konvencionális- és nem konvencionális gázlelőhelyek művelésbe vonásának. Nem beszélve arról, hogy a hazai szén- és lignitvagyon egyben a magyar energetika krízishelyzeti tartalékát is jelenti, hiszen segítségével nem tolerálható mértékű piaci áremelkedések, tartós hiány, és egyéb szükséghelyzetek esetén bármely más energiaforrás kiváltható. 3. Nemzeti Energia Stratégia. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges volt egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia dokumentumot, amely a hazai és uniós energetikai és klímapolitikai célkitűzésekkel összhangban az ellátásbiztonság, versenyképesség, és fenntarthatóság közös célját tűzte zászlajára. A fosszilis energia függőséget hazai eszközökkel kívánja mérsékelni. A Stratégia fő eszközei: ● az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; ● a megújuló energia a lehető legmagasabb arányban; ● a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a piac, forrás és tranzitdiverzifikáció érdekében; valamint ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása.

3 Nemzeti Energiastratégia 2030
Legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (Energetikai célú hulladékhasznosítás) Állami szerepvállalás erősítése

4 Forgatókönyvek Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 % a 2008-as évhez képest A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik

5 Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig
„Atom – szén – zöld” forgatókönyv Az atomenergia hosszú távú fenntartása A szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS) A megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig

6 Hazai villamos energia termelés (1983-2012)
A Paksi Atomerőmű 386,4 TWh villamos energiát termelt az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta

7 Évi villamos csúcsterhelések
( ) MW Forrás: MAVIR Zrt.

8 Az importszaldó részaránya
( ) Forrás: MAVIR Zrt.

9 Teljesítőképesség- kihasználások
Forrás: MAVIR Zrt.

10 A fenntartható energiaellátás elvárásai
Társadalmi elvárás Biztonságos A társadalom elfogadja Magas a rendelkezésre állása Nagy a megbízhatósága Üzemanyaga jól tartalékolható Üzemanyagpiaca független Gazdasági elvárás Versenyképes Alacsony a termelési költség Stabil az üzemanyag-piac Valós költségalapú működés Távlatokban is megfelelő Környezeti elvárás Fenntartható Termelése CO2 mentes Környezeti hatása minimális Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO2

11 Tények a Paksi Atomerőműről
Az között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az atomerőmű biztonságát - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé.

12 Gazdaságosság, ellátásbiztonság
Az atomerőmű jelenleg a legolcsóbban termelő hazai kapacitás Az atomerőmű az ellátásbiztonságot javítja, mert csökkenti az ország energia-függőségét, elősegíti a felhasznált primer energia diverzitását, az üzemanyag nem a világ krízisrégióiból szerezhető be, az üzemanyag jól tartalékolható, (20t U= 1,6 Mt olaj, 3,9 Mm3 gáz) termelési költsége nem érzékeny az üzemanyag árára. Az atomerőmű rendelkezésre-állása magas, 85%-93% Az atomerőművi termelés valós költség alapú, árában megjelennek az externális költségek Az atomerőmű versenyképes, és ez hosszú távon is fenntartható

13 A teljesítmény-kihasználási tényező alakulása (2004-2012)
1. blokk: 90,81 % blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 % WANO (World Association of Nuclear Operators)

14 Az MVM PA Zrt. piaci pozíciója

15 Környezetre gyakorolt hatások
A Paksi Atomerőmű környezetében ben alapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek. A kiégett kazetták átmeneti tárolása Pakson 50 évre biztonságosan megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladék tároló telephelye Bátaapátiban a nemzetközi szakmai normának is megfelel.

16 Engedélyezett kibocsátások alakulása
( ) Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. az elmúlt években kevesebb, mint 1%-ban használta ki a kibocsátási korlátot, tehát a korlát kihasználásunk igen alacsony. Kibocsátási és a meteorológiai adatok felhasználásával elvégezzük a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó többlet lakossági sugárterhelés kisebb, mint 0,2 mikroSv/év. Ezt a sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból. A Paksi Atomerőmű környezetében ben alapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek.

17 Folyamatos a biztonság növelése
Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az atomerőmű biztonságának növelése már a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött. – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 – 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat

18 Teljesítménynövelés Összesen 134 MW új termelő kapacitás létesült
A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év Fajlagos beruházási költség 30,6 MFt/MW 4. blokk 500 МW 3. blokk 2. blokk 1. blokk

19 Üzemidő-hosszabbítás (ÜH)
Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött. Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat.  A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. Az Országos Atomenergia Hivatal december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét. 19

20 Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?
Társadalmi elfogadás Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?

21 Az atomerőmű bővítése A Parlament megadta az előzetes elvi engedélyt az új blokk előkészítésének megkezdéséhez. ( ) A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. ( ) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. ( ) 21

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!