Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)  Tk. 37-43. o.  3. A frank társadalom  Tk. 49-51. o.  4. A frank alkotmány (a Meroving.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)  Tk. 37-43. o.  3. A frank társadalom  Tk. 49-51. o.  4. A frank alkotmány (a Meroving."— Előadás másolata:

1 2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)  Tk o.  3. A frank társadalom  Tk o.  4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok)  Tk o.  Források: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.

2 0. Nemzetségi szerveződés:  Vérségi kapcsolaton alapul (családokba és nemzetségekbe tömörülnek)  Vándorló közösség  „Karizmatikus” uralom

3 1. Törzsi vagy nomád állam:  Vérségi kapcsolat helyett katonai szervezet  Önállósuló közfunkciók – a társadalom egészétől elkülönülő állami szervezetrendszer  Letelepedés – területi hatalom (nemzetségek helyett pl. vármegyék a „végrehajtók”)  Kialakuló központi kormányzat (udvar – legfelsőbb TH, VH, BH)

4 Germán törzsek a népvándorlás korában (Skandinávia nélkül) Forrás: wanderungkarte.png wanderungkarte.png

5  A germán társadalom intézményeinek egyes elemei még a 19. században is megvoltak  A germanisztika külön tudományos irányzattá alakult  A Frank Birodalom részint e germán intézményekből nőtt ki

6 A) Közszabadok (Freilinge, Kerle)  Állattenyésztés, földművelés, háborúban katonáskodás B) Nemesség (Adel, Blutadel)  Vérségi alapon kiválasztott vezetők és alkalmasság alapján kiválasztott harcosok – a nemesi jelleg öröklődik  Funkció: vezetői feladatok ellátása

7 Kíséret (trustis, Gefolgschaft):  Nemesi vezetők által tartott harcosok csoportja  Fegyverforgató, saját családot még nem alapított fiatal férfiak  Uruknak hűségesküt tettek  Az úr házközösségébe tartoznak (védelem, ellátás, esetleg zsold)  Békeidőben „problémásak” (rablóhadjáratok)  Saját család („tűzhely”) alapításakor kiválnak a kíséretből

8 C) Szolgák (servus):  Szolgává válás: hadifogság, születés, adósság  Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz hasonló jogállás, hanem szabadabb státusz (bizonyos körben önálló gazdálkodás)  Személyes szolgálat a családfő hatalma alatt  Felszabadítás esetén is megmarad az úri védőhatalom (Munt) A lényeges társadalmi különbség: szabadság állapota vagy nemléte  Csak szabadok – közszabadok és nemesek – tartozhatnak a nemzetségbe.

9 Közszervezet = személyi közösségek egymásra épülő rendje  Részben vérségi, részben mesterségesen létrehozott közösségeké A) Család (házközösség):  Vérségi kötelék által megalapozott munka- és vagyonközösség  Egyszerre több generáció  Monogám házasság

10 B) Nemzetség (Sippe):  Közös őstől leszármazó férfiak szakrális közössége  Házasság révén nők is tagjává válnak (de státusuk nem azonos a férfiakéval)  Annak vannak jogai a közösségben, aki a nemzetséghez tartozik Funkciói:  Békeközösség (békevesztés)  Védőközösség (becsületvédelem – bosszú, Fehde)  Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági jog, öröklési rend, bírói fórum)  Hadiközösség  Települési közösség (a 3. századra nemzetségenkénti letelepülés)

11 C) Század (Hundertschaft, Gau):  Nemzetségek által alkotott magasabb rendű szerveződés  Rokon és szövetkezett népek katonai célú együttműködése  Később területi egység (századkerület)  Békehelyreállító szerep nemzetségek közti konfliktusokban (századkerületi gyűlések) D) Törzs (Tacitus: „civitas”):  Századokból alkotott mesterséges egység  Olykor közös hadi megmozdulások  Később kialakuló germán kisállamok alapja.

12 A) Gyűlés (thing, Ding):  A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a svájci Landsgemeinde elődje)  Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek  Rendes gyűlés (echtes Ding) havonta  Rendkívüli gyűlés (gebotenes Ding) szükség esetén  Funkciók: › Seregszemle › Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás) › Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a megválasztása › Legfelső ítélkezési fórum

13 B) Fejedelmi tanács:  Egyes germán törzseknél nem egy személy a vezető, hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek tanácsa Más törzseknél ill. a későbbi időkben: C) Király/fejedelem:  Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció)  Öröklési és választási elv: › A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben › A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak › Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott utódját  Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék, lándzsa, jogar)  A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”)

14 A király funkciói:  Papi funkció  Hadsereg vezetése  Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a népgyűlés hoz ítéletet) Hatalmának anyagi alapjai:  Földbirtokai  Hadizsákmány  Bírságok Utazó udvar:  Kíséretével folyamatosan „körbeutazza” országát

15 D) Herceg (hadvezér):  Egyes törzseknél a király mellett külön választja a népgyűlés  Kivételes, időleges megbízatás  Fő szempont a harci-hadvezetői alkalmasság  Tevékenységének mércéje a katonai siker (antik Róma: „salus rei publicae suprema lex esto”) E) Tanács:  A király tanácsadói, de érdemi beleszólásuk is lehet

16 Forrás:

17 A frankok:  Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak) szövetségéből alakult germán nép  A 4. században vonulnak be Galliába  A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá hajtják a mai Franciaország jelentős részét és Németország nyugati területeit – Frank Birodalom  Meroving dinasztia: 5-8. század  Első jelentős uralkodó: Klodvig ( ), felveszi a kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között  A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja meg (8. sz.)  Fia, Kis Pippin 754-ben megalapítja a Karoling dinasztiát (8-10. század)  Az ő fia, Nagy Károly ( ) császárrá koronáztatja magát a pápával; megteremti a keresztény Nyugat- Európa politikai egységét  Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom: › Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és Észak-Itália) – a későbbi Német-római Birodalom › Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság

18 A) Nemesség:  A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai  Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel, földbirtokkal B) Közszabadok („átmeneti” réteg):  Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy lecsúsznak a félszabadok közé C) Félszabadok:  Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott közszabadok, vagy  felszabadított szolgák  Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik, cselekvőképességük

19 D) Szolgák:  Jogképesség nélküliek  Uraik házában, birtokán szolgálatot teljesítők E) Idegenek:  Vagy jogvédelem nélküliek (nem tagolódtak be a társadalomba)  Vagy valamely „vendéglátó” patrónus, esetleg a király oltalma alatt állók

20 Az európai államfejlődés egy következő stációja (a törzsi/nomád állam után)  A frankoknál a Karoling korban bontakozott ki A 4-5. századi római vazallitás és a germán kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve utóbb a hűbérbirtokkal.

21 A) A latifundiumok és a vazallitás:  Késő római időkben egyes kisparaszti elemek „védnök”, patrónus oltalma alá helyezik magukat  Földjükért és személyes felajánlkozásukért cserébe védelmet kapnak (patrocinium)  A felajánlkozás „liturgiája”: kommendáció Hűbérúr (senior)Hűbéres (vazallus) Védelem, ellátás, segélyezés (saját udvarban) Szolgálat karral, fegyverrel, engedelmesség Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék

22 B) Germán kíséreti hűség:  A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai személyes hűséget fogadnak uruknak  Hűségesküt is tesznek A hűbéri kapcsolat személyi oldala:  a vazallus engedelmessége  és a kíséret személyes hűségkötelezettsége.

23 C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját udvarában tartja és ellátja, inkább földbirtokot vagy más hasznot hajtó jogot (állást, megbízatást) bocsát a vazallus rendelkezésére. Hűbérviszony: Személyi elemDologi elem Kölcsönös hűségHűbérbirtok, javadalom

24 D) Hűbéri lánc:  A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia. E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”:  Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott,  Később „kvázi” örökölhetővé vált F) Hűbéri állam:  Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra. G) Territoriális hatalmak:  A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi hatalommal  Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos) Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a századra elterjedő struktúra.

25  A hatalom alapjává a föld válik, a földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok védelmet kérnek a nagybirtokosoktól). A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is kiterjed: › Akár mint vazallusokra (felemelkedési lehetőség) › Akár mint alávetettekre (csekély járadékért dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)

26 B) A földesúri birtok részei:  Udvarház (uradalom központja)  Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó)  Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt (szabadon elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében  Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen hatalmából) A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún. banalitások ból:  Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat, halászat

27 1. Mi az újdonság a germán korhoz képest?  Germán törzsi differenciáltság – frank egységes, koncentrált államhatalom  Megerősödő királyi hatalom  Vérségi kötelékek helyett területi közigazgatás › Különbség az északi és déli területek közt (északon még csak letelepedőfélben vannak a nemzetségek – délen már új típusú területi igazgatás)

28 Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint germán elődeinek). A) Tisztségének elnyerése:  Germán típusú „választás” és külsőségek (előkelők általi jelölés, nép általi megerősítés – akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar)  Előd általi kijelölés  Egyházi legitimáció (felkenés krizmával, egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése Nagy Károly óta)

29 B) Hatalmának alapja:  Hűbéri struktúra (a nép mintegy a király kísérete, személyes hűségkötelezettség)  Megnövekedett földbirtokok (patrimoniális berendezkedés – állami vagyon és uralkodói magánvagyon nem válik el élesen)  Megerősödő és egyre strukturáltabb központi kormányzat (személyesen az uralkodónak felelős tisztviselőkkel)

30 C) Hatalmának köre: A. Norma-alkotás: › Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs) › Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot kiegészítő törvénymű) B. Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett): › Bizonyos személyi körre (pl. előkelők) › Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon) › Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel büntetendőkre) C. Új jogosítványok: › Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás) › Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche) D. Közigazgatás: › Központi igazgatás › Területi igazgatás (grófságokon keresztül).

31 a) Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon) b) Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők, méltóságok:  Major domus (háznagy): általános királyhelyettes (eredetileg a király földbirtokok intézője)  Palotagróf (comes palatii): a király igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója (eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője)  Referendárius: az adminisztráció, az udvari írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és írnokok)  Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius)  Lovászmester (marschall): az udvari istállók, később a királyi lovagság vezetője  Étekfogó (senechal), pohárnok

32 A központi kormányzat intézkedéseinek végrehajtása érdekében:  Birodalmi küldöttek (missi dominici) a helyi tisztviselők ellenőrzésére  A területi igazgatási egységek újjászervezése (grófságok - grófok)

33 Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási kerület (határvidéken határgrófságok/őrgrófságok)  Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül alárendelt tisztviselő  A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot kap) 614-től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki, hanem a grófok közössége választja (a tisztség a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)

34 A. Gyűlések: › A hadsereggyűlések elveszítették korábbi kompetenciáikat (marad katonai mustrának – „márciusi mező”: találkozás az uralkodóval, panaszok előterjesztése, uralkodói igazságszolgáltatás) B. Századok – századkerületek (jelentőségüket vesztik) C. Placita – előkelők tanácsa (a király tetszése szerint kér tőlük tanácsot)

35 Egyházi és világi előkelőknek a királytól kapott azon joga, hogy saját birtokukon mentesek legyenek a helyi közigazgatás hivatalos személyeitől: › Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi küldöttek) be nem léphetnek, adót nem szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak) › Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr maga gyakorolja Az államhatalom egységével (és a jogegységgel) szemben ható tényező.


Letölteni ppt "2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)  Tk. 37-43. o.  3. A frank társadalom  Tk. 49-51. o.  4. A frank alkotmány (a Meroving."

Hasonló előadás


Google Hirdetések