Dr. Stumpf István elnök, Századvég Alapítvány egyetemi docens volt kancelláriaminiszter Államépítés, avagy a kormányzási kapacitás növelése Pénzügyi Csúcstalálkozó.

Az előadások a következő témára: "Dr. Stumpf István elnök, Századvég Alapítvány egyetemi docens volt kancelláriaminiszter Államépítés, avagy a kormányzási kapacitás növelése Pénzügyi Csúcstalálkozó."— Előadás másolata:

1 Dr. Stumpf István elnök, Századvég Alapítvány egyetemi docens volt kancelláriaminiszter Államépítés, avagy a kormányzási kapacitás növelése Pénzügyi Csúcstalálkozó II. Hungarian Business Leaders Forum ICEG Európai Központ Magyar Tudományos Akadémia, 2005. szeptember 16.

2 Az állam szerepének újraértékelése - az állam újrafelfedezése 1. a tradicionális államszerep válsága: a liberalizáció, dereguláció, privatizáció radikálisan csökkentette az állam képességét a gazdasági folyamatok befolyásolására; a neoliberalizmus politikai térnyerése a közszolgálat leépítést, a minimális állam koncepciójának elterjedést eredményezte a túlterhelt állam nem tudja kielégíteni a vele kapcsolatos igényeket, pénzügyi válságok, eladósodás, restrikciós intézkedések;

3 Az állam szerepének újraértékelése - az állam újrafelfedezése 2. megcsappant az állam hagyományos szervezőképességébe vetett hit, megroppant az állam legitimációja; az állam és társadalom közötti tradicionális kapcsolatrendszer erodálódott, új munkamegosztás a szolgáltatások biztosítására az állam és civil társadalom között; alternatív stratégia iránti igény a közösségi érdekek érvényesítésre: kormányzás előtérbe kerülése, mint az állam képességének erősítése annak érdekében, hogy a külső és belső változásokhoz adaptálódni tudjon.

4 Kormányzati kapacitás növelése: válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra kétféle megközelítés: államközpontúállamközpontú: politikai és intézményes képesség az állami prioritások kijelölésére illetve a gazdasági-társadalmi folyamatok irányítására; társadalomközpontútársadalomközpontú: az állam koordinációs és együttműködési valamint stratégiai befolyásoló képességének erősítése a privát szférával, a policy hálózatok révén.

5 Kormányzati kapacitás növelése: válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra nem az állam jelentőségének csökkenéseséről van szó, hanem szerepének átalakulásáról; revízió alá kell venni az állam, a társadalom és a civilizáció végét prognosztizáló elméleteket, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a kormányzás minőségének, mint megkerülhetetlen és relatíve független faktornak;

6 Kormányzati kapacitás növelése: válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra a globális változások megkövetelik az iránymutatást azért, hogy elkerüljük a negatív következményeket és kihasználjuk a pozitív lehetőségeket. A valóságban és normatív értelemben sem a piac, sem pedig a civil társadalom nem képes átfogó iránymutatásra és szabályozásra, erre csupán a kormányzás képes; éppen azért, hogy a jövő egyre összetettebb kihívásainak meg tudjunk felelni, új tartalmat kell adni a politikának, a demokratikus intézmények működésének és radikálisan át kell alakítani a kormányzást is.

7 Állami funkciók: Államépítés koncepciói I. „... amellett érvelek, hogy az államépítés minden társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a gyenge vagy elbukott államok a Föld legégetőbb problémáinak szolgálnak táptalajul, például a szegénységnek, az AIDS-nek, a drogfogyasztásnak, a terrorizmusnak.” Francis Fukuyama, 2004.

8 Állami funkciók: Államépítés koncepciói II. „egy évtizeddel a korábban volt szocialista, rendszerváltó államokat három szóval tudtam volna jellemezni: privatizáció, privatizáció, privatizáció. De tévedtem, kiderült, hogy a jogrend valószínűleg alapvetőbb a privatizációnál” Milton Friedman, 2002

9 A kormányzat szerepe a modern társadalomban és gazdaságban A stabilitás megteremtése makroszinten; A gazdaság szabályozása iparági és mikroszinten; Közjavak és közszolgáltatások biztosítása; A jövedelmek újraelosztása (adórendszer – támogatási rendszer).

10 Alapfeladatok 1. szint Joguralom, a magántulajdon biztonsága (belbiztonság); Honvédelem (külső biztonság); Nemzeti statisztikai információk előállítása; Külügyek; Bevándorláspolitika; A termelés és a munkahelyek biztonsága; Makroökonómiai biztonság (monetáris politika).

11 Alapfeladatok 2. szint Alap- és középfokú oktatás biztosítása; Infrastrukturális ráfordítások; Tudományos kutatások támogatása; Környezetvédelem; Természetes monopóliumok szabályozása.

12 Lehetséges kiegészítő funkciók Felsőoktatás; Egészségügyi szolgáltatások, társadalombiztosítás; Nyugdíjak; Jövedelemtámogatás a szegényeknek; Munkanélküli segélyek;

13 Államháztartási kiadások funkciók szerint Állami működési funkciók (igazgatás, külügyek, védelem, jogbiztonság, igazságszolgáltatás); Jóléti funkciók (oktatás, egészségügy, tb., szociális, jóléti, stb. szolgáltatások); Gazdasági funkciók (támogatott gazdasági tevékenységek: energiaellátás, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés); Államadósság kezelés (az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások).

14 Az államképesség (Fukuyama)

15 Magyar helyzet jellemzői többféle kihívás egymásra csúszása: –a tradicionális jóléti állammodell általános válsága –a rendszerváltoztatás államának válsága –az EU-s csatlakozás állami konzekvenciáinak végiggondolatlansága

16 A rendszerváltozás államának válsága koherens államfelfogás és azt követő politikai gyakorlat hiányában: sodródó állami szerepvállalás; strukturális és funkcionális feszültségek a magyar közigazgatás rendszerében: önkormányzatok kontra központi kormányzat, hiányzó kormányzati középszint;

17 A rendszerváltozás államának válsága „kamikaze” kormányzat kudarca után válságkezelési stratégiák: Bokros csomag: antiszociális sokkterápia, makrogazdasági egyensúly, növekedési pályával; patrióta gazdaság és társadalompolitika kísérlete, aktív állami szerepvállalással, felemás eredményekkel; a „jóléti rendszerváltás” politikájának csődje az államháztartás válságának elmélyülése;

18 Állami funkciók: Államépítési koncepció ?. „ a liberálisok lenézik, a konzervatívok istenítik az államot, hát mi szocialisták majd használni fogjuk” Gyurcsány Ferenc, 2004. október

19 A rendszerváltozás államának válsága a társadalmi- gazdasági- politikai normativitás totális eróziója: a kormányzati gazdaságpolitika hitelvesztése; a költségvetési politika ellehetetlenülése, fiskális terror koncepcionális háttér nélkül, a jövő elzálogosítása; a közigazgatás folyamatos kampány- üzemmódra állítva, gyakori személycserék felsővezetői posztokon, bizonytalanság, kaotikus viszonyok, politikai zsákmányrendszer;

20 A rendszerváltozás államának válsága a politikai párbeszéd-képtelenség miatt az elemi szakmai kommunikáció és koordináció hiánya; az átfogó reformelképzelések jegelése, választási időszámítás bevezetése, rövidtávú szavazat -és gazdasági profitmaximalizálás abszolút dominanciája; stratégiai gondolkodás és cselekvés teljes hiánya,

21 A rendszerváltozás államának válsága romló környezeti feltételek: demográfia folyamatok, gazdasági aktivitási mutatók, élő munkát terhelő költségek, egyenlőtlenségi mutatók romlása; az EU kormányzati magatartás ad hoc jellege, nemzeti politikai és parlamenti kontrollmechanizmusok kidolgozatlansága;

22 A rendszerváltozás államának válsága a társadalmi tervezés rendszerének kiépületlensége, összehangolási problémák a közigazgatáson belül és kívül; a Nemzeti Fejlesztési Tervhez fűződő illúziók szétfoszlása; „látványpékség” a mediatizált konfliktusok világában.

23 Állami kiadások (AHT arányában), 2003 Kormányzati főfunkciók szerint

24 Összes kiadás a GDP arányában az új tagországokban és az EU 15-ben

25 Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért az állam új szerepfelfogásának tisztázása: elmozdulás a „governance” szemlélet felé; normativitás morális tartalmának visszaállítása: az antikorrupciós elkötelezett, pártfinanszírozás és a közbeszerzési rendszer reformja, szigorú szankciórendszer; erőforrásokat mobilizáló, képességerősítő kormányzati filozófia és magatartás: állami funkciók újragondolása és megerősítése;

26 Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért átfogó kormányzati és közigazgatási reform, a választási rendszerrel és az elektronikus közigazgatással együtt a köztisztviselői kar hosszú távú érdekeltségének és szakmai minőségének megteremtése;

27 Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért policy intézetek és think thank hálózatok együttműködésének megteremtése; a kormányzati kapacitás kiszélesítés a választások után: –feltételei –feltételei: kidolgozott elképzelések, szakmai viták és kritikák eredményeinek beépítése, politikai bátorság elkötelezettség és támogatás

28 Összegzés 1.a kormányzati tevékenység társadalmi- gazdasági rizikófaktorrá válása; 2.az elkövetkező ciklus kormányzatának beszűkült mozgástere; 3.az Uniós támogatások elbizonytalanodása, csökkenő önerős források; 4.pro aktív kormányzati magatartás; 5.nincs mód várni, az idő nem nekünk dolgozik.