Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Erdélyi magyar történetírás a két világháború között Erdélyi magyar történészek és intézmények magyarországi szakmai és szakmán túli kapcsolatai 1920 után.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Erdélyi magyar történetírás a két világháború között Erdélyi magyar történészek és intézmények magyarországi szakmai és szakmán túli kapcsolatai 1920 után."— Előadás másolata:

1 Erdélyi magyar történetírás a két világháború között Erdélyi magyar történészek és intézmények magyarországi szakmai és szakmán túli kapcsolatai 1920 után Bárdi Nándor, MTA TK Kisebbségkutató Intézet

2 Miről beszélek? 1. Bibliográfiai áttekintés 2. Koncepciók az erdélyi/kisebbségtörténeti kutatásokról 3. A „virtuális történelem” elfogadása és az 1940 utáni új helyzet 4. Tematikai csomópontok

3 Miről beszélünk? a)Erdélyi honismereti könyvtár (98 kötet) Erdély történetek, Erdélyi emlékírók,Néprajzi alapmunkák Irodalomtörténeti alapmunkák,Művészettörténet,Történeti alapművek Székely Oklevéltár, Kisebbségtörténet ndex.ro/belso.php?k=28#alk56 b) Szövegtár az erdélyi humán- és társadalomtudományi kutatások tanulmányozásához (78 t.) Tudománypolitikai, szakirodalmi áttekintések és ankétok Tematikus szövegválogatások 2.1. Népesség, népesedés, 2.2. Falu – város 2.3. Szórvány, asszimiláció, 2.4. Nemzedék – ifjúság – oktatás 2.5. Intézményesség,2.6. Értékvizsgálatok – a mindennapi életvilág elemzése

4

5

6 c) Románia magyar történetírás 1920–1940 bibliográfiai gyűjtés Rovásírás 5/ Kultúra 24/ Bibliográfia 11 Szakbibliográfia16 Társulatok (története) 17 Múzeumok története 27/9 Újságírás (történet) 7 Egyháztörténet, vallástörténet19/8/2 Római katolikus egyház, rendek 33/5 Lutheránusok, reformáció 8/1 Református egyház 34/3 Unitáriusok 6/1 Egyházi oktatás története22

7 772 könyv, ebből: klny. 214, tankönyv: 34, Erdélyi Tud. Fűz.: cikk, tanulmány, Minerva kiadvány 266 köt. 22év: 6984 köt tud., ism. Nemzetiségi kérdés története 30/60 Emlékiratok15 Történelem egyetemes – történelmi kérdések 7 Világtörténet, tankönyvek 17/51 Magyar történelem 31/63 Románia története 15/12/26 Erdély történelme 26/99 Oklevéltan 3/2 Erdélyi régészet 32/3 Erdélyi helytörténet 41/12 Életrajzok 29 Egyes személyek életrajza272/98 Genealogia 1 Címertan 3

8 2. Koncepciók az erdélyi/kisebbségtörténeti kutatásokról + Veress Endre távozása, Pósta Béla halála, Márki Sándor félrehúzódása + MTA, Tört. Társ., egyetemvesztés, SZNM, regionális történelmi társulatok hiánya, EME korlátozott működése + Kelemen Lajos – levéltár Buday Árpád, Kovács István, Roska Márton, Ferenczi Sándor, Herepei János – régiségtár Biró Vencel, Karácsonyi János, Gáll Kelemen – egyházak László Ferenc, Csutak Vilmos, Herepei János – Székely Nemz. Múz. + határterületekről: Bitay Árpád, György Lajos, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér, // Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Magyar Kisebbség, Líceumi Könyvtár – György Lajos + kisebbségvédelmi / azonosságépítő / világnézeti adaptációs funkciók + új elit kinevelése Kolozsvár/Budapest

9 Koncepcióbeli hangsúlyok: alapkutatások – viták a román történetpolitikával– Erdély történet szükségessége – oktatás + Jancsó Benedek: tudatos nemzetiségszervező program 1924/1925 románság tanulmányozása (Bitay), nemzetközi jog (Balogh), gazdasági helyzet (Gyárfás), közoktatás (Gál), sajtóiroda (Sulyok), népszervezés (Gyallay), öndokumentáció (Jakabffy) Erdély történet: külön történet a magyar államon belül + Bánffy Ferenc pályadíja Erdély történetének megírására. Szentimrei és Krenner: a dunai államszervező magyarság elhanyagolt végbástyája/Erdély vagy az erdélyi magyarság történetét kell megírni? + Asztalos Miklós: a kisebbségi történetírás feladatai/ az erdélyi tudat kialakulása / az erdélyi fejedelemség önállóan, saját történeti fejlődése nyomán jött létre, nem a Magyar Királyság maradék menedéke zárt, egységes, az erősek védfala, a protestáns szellem túlsúlya

10 György Lajos – művelődéstörténeti mentőmunka az elsődleges településtörténeti kutatások beindítása műemlékek védelme, dokumentálása az Erdély történet megírását alapkutatásoknak kell megelőzni: egyháztörténeti és életrajzi monográfiák megíratása. Szekfű Gyula – Erdélyi probléma / Az erdélyi tolerancia körül Bethlen Gábor nem fogadja el az Asztalos, Gyárfás koncepciót, de a „virtuális történelmi tudat” funkcióját belátja 1940 után újra államépítő az erdélyi magyarság: Makkai 1944: „Az erdélyi történelem főszereplője tehát nem Erdély, hanem a magyarság Erdélyben, tárgya pedig az a hármas hivatás, melyet a Magyarság Erdélyért, Erdély a magyarságért és a magyarság Erdélyben Európáért teljesít.”

11 Erdély történetek Aranyosrákosi Székely Sándor: Erdélyország története hiteles kutfőkből. Kv Kővári László: Erdély történelme 5 köt., Matusik János: Erdély külön történelem alsóbbrendű iskolák szám, 1863 Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel művelődésére Jancsó Benedek: Erdély története (1923; 1931) 338. Asztalos Miklós szerk: A történeti Erdély Makkai László: Erdély története. Bp Köpeczi Béla főszerk. Erdély történetet I-III. Bp

12 Új nemzedék Tamás Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia-Trajánában, Bp Gáldi László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. NyTK , Uő: A román irodalom tájrajzi problémái. Apolló, klny Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei: Magyarok és románok. I. Szerk. Deér József—Gáldi László. Bp., –313. Fekete Nagy Antal- Makkai László: Documenta historiam Valachorum in Ungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum, Bp., LXI Mályusz Elemér: Erdély és népei. Bp., Szabó István: Ugocsa megye. Bp., 1937, 615. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., Elekes Lajos: A román fejlődés alapvetése. Századok , Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kv., Gáldi László: A XVIII. Századi humanizmusunk és a románság. Bp., Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században. Bp., Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az évi nagyszebeni országgyűlésen. Bp., Bíró Sándor: Tribuna és a magyarországi román közvélemény. Kv., 1941, 98 p. Polónyi Nóra: A Liga Culturala és az erdélyi román nemzetiségi törekvések

13 Új nemzedék -alapművek Elekes Lajos, Juhász István, Polónyi Nóra, Tóth András, I Tóth Zoltán ill. szerk Gáldi László, Makkai László: A románok története. Különös tekintettel az erdélyi románokra. Bp., Magyarok és románok. I-II. Szerk. Deér Lajos-Gáldi László: MTTTI Évkönyve, Bp Makkai László: Erdély története. Bp

14 4.Történeti tematizáció, kisebbségi helyzetben -kontinuitás elmélet cáfolata (névföldrajz, régészet) -székelység eredete (kapcsolatok a románsággal, történeti különállás -a Magyar Királyság nemzetiségpolitikája (összehasonlítások) -a román nemzeti mozgalom múltja, mint hivatkozási alap (korabeli jogokra és sérelmekre való hivatkozások) -az eltérő erdélyi nemzetiségi társadalmi pozíciók eredete -a kisebbségek saját intézményességéhez való joga (egyházi oktatás) - a magyarság államépítő és kulturális támogató hatásának bizonyítása


Letölteni ppt "Erdélyi magyar történetírás a két világháború között Erdélyi magyar történészek és intézmények magyarországi szakmai és szakmán túli kapcsolatai 1920 után."

Hasonló előadás


Google Hirdetések