A felélt jövő1 Feléljük a jövőnket? Vagy már fel is éltük? A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport (FFEK) és Hetesi Zsolt tanulmánya nyomán (ELTE.

Az előadások a következő témára: "A felélt jövő1 Feléljük a jövőnket? Vagy már fel is éltük? A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport (FFEK) és Hetesi Zsolt tanulmánya nyomán (ELTE."— Előadás másolata:

1 A felélt jövő1 Feléljük a jövőnket? Vagy már fel is éltük? A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport (FFEK) és Hetesi Zsolt tanulmánya nyomán (ELTE Fizika Tanszék – 2007-2008) Ismerteti: Prof. Em. Dr. Vermes László Budapesti Corvinus Egyetem

2 A felélt jövő2 Tartalom 1. A jövő – ami tulajdonképpen nincs is Fő problémák Alaptétel 2. Éghajlati- és erőforrásválság 2.1 Időjáráscsinálók lettünk 2.2 Az éghajlatváltozás következményei 2.3 Erőforrásválság 2.4 Ami nem megoldható 3. Ami megoldható 3.1 … itthon is (7 lépés) 3.2 Közösségi csoportok, az Egyház szerepe (teendők) 3.3 Lehetséges jövő (3 lehetőség)

3 A felélt jövő3 (folyt.) 3.3 Lehetséges jövő 3.3.1 Bukás (a rosszabbik helyzet) 3.3.2 Megállunk a lejtőn (a sikeres forgatókönyv) 3.3.3 Még ez is álomnak tűnhet (a közepesen sikeres változat) 4. Erkölcsi felelősségünk 4.1 Az ember szerepének újfajta értelmezéséről a teremtésben 4.2 Az egyén 4.3 Kereszténység és közösség 5. Összefoglalás (Ha nem teszünk semmit…)

4 A felélt jövő4 1. A jövő – ami nincs is (1) A tanulmány célja: a várható jövőre vonatkozólag feltárt tények alapján az írástudó felelősségével szót emelni, figyelmeztetni mindenkit, de különösen a döntéshozókat Az FFEK – 5 éves lazább együttműködés után – 2007 őszén alakult a mai fogyasztás és a túlnépesedés okozta válság vizsgálatára Weboldaluk: http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html

5 A felélt jövő5 (2) Kiindulás: nemzedékünk meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló összeomlását Az 1960 után születetteknek nagy esélye van arra, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen velük. Ennek valószínűsége földrészenként változó: - a harmadik világban 80-90 % (járvány, éhínség) - a fejlett nyugati világban 40-50 % (erőszak)

6 A felélt jövő6 (3) Fő problémák: - éghajlatváltozás - erőforrásválság  10 éven belül teljes rendezetlenségbe taszíthatja a társadalmunkat - világhatalmi sakkjátszma - genetikai örökségünk  rövid távú előnyökre kódolt Alaptétel: A növekvő népesség és gazdaság növekvő erőforrás-felhasználást kíván, amely gerjeszti a népesség- növekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg: a felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul a két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.

7 A felélt jövő7 (4) A Szt. Máté sziget példája: 1944: 29 állatból álló rénszarvascsorda betelepítés, 10 cm vastag rénszarvaszuzmó réteg 1957: 1350 egyed – exponenciális szaporodás 1963: 6000 egyed – de a kemény tél végzett az állománnyal 1964: 41 tehén és 1 terméketlen bika maradt meg A kipusztulás törvényszerű volt, mert az állatok felszabadultak a létszámukat szabályozó hatások alól.

8 A felélt jövő8 2. Éghajlati- és erőforrásválság (1) 2.1 Időjáráscsinálók lettünk az 1950-es évek óta  a világméretű éghajlatváltozás tény! 235 W/m 2 Napból érkező teljesítménnyel szemben csak 234,15 W/m 2 a kisugárzás  felmelegedés! Emberi hatásra 0,6 C fokot emelkedett a Föld átlag- hőmérséklete A légköri CO 2 mennyisége 280 ppm volt 1960-ban 380 ppm volt 2000-ben a növekedés mértéke 1970-80 között 10 ppm/10 év 1980-90 között 15-18 ppm/10 év 1990-2000 között ~30 ppm/10 év ilyen ütem mellett 2050-re az átlaghőm. 2-5 C fokkal nőhet

9 A felélt jövő9 (2) 2.2 Az éghajlatváltozás következményei: - 2 C fok növekedés hatására a fajok 1/3-a kipusztul - MA jelentés (2007): 23 ökológiai nagyrendszerből 15 jelentősen sérült, többségük visszafordíthatatlanul 4 csapás: 1) elolvad az É-i sark jege  a golf-áram lelassul  hígul a tengervíz  Európában 4-5 C fok lehűlés  néhány méteres tengerszínt emelkedés 2) a világtenger is melegszik  CO 2 -megkötése csökken 3) összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága  a levegő CO 2 -szintje 150-200 ppm-mel nő

10 A felélt jövő10 (3) 4) felolvad a jégtakaró Szibériában  450 milliárd tonna metán kerül a légkörbe Fogynak a víztartalékok  aszályok  a gabonatartalékok az 1986. évi 100 napról 2004-re 40-50 napra zsugorodtak, 2008-ra elfogyhatnak! A Föld lakossága naponta ~ negyed millióval nő! 2.3 Erőforrásválság Az óriási teljesítmények háttere a ma még olcsó fosszilis energia, amivel bármit gyárthatunk, mozgathatunk, kényelmesebbé tehetjük életünket USA: éves erőforrás-fogyasztása 3-szor több mint amennyit a területén élő növényzet összesen megköt A készletek kimerülőben  állandó népesség mellett is egyre többet használunk

11 A felélt jövő11 (4) Olajcsúcs: 2008-ban! (egy évben kitermelt legnagyobb olajmennyiség) A könnyen kitermelhető (1 hordó ráfordítással 5 hordó) olajból már nincs több a Földön A nehezen kitermelhető (1 hordóval 2-3 hordó) is kevés A nyersolaj készletek tetőzése 2005 nyarán volt, az összes folyékony készletet tekintve 2006 májusában. 2015-re a várt növekedés és a valódi készletek különbsége 35,2 % lesz (derülátó becslés szerint) Ábra: az 1 főre eső erőforrások alakulása (görbéje) Az olajcsúcs utáni években a kitermelés csökkenése 2-3 % lehet, míg a világ igénye ugyanennyivel nő évente! Ez 

12 A felélt jövő12

13 A felélt jövő13

14 A felélt jövő14

15 A felélt jövő15 (5)  5 éven belül 15-20 %-os réshez vezet  energiaválság! Olajra alapozódik - a villamos áram termelés 40 %-a, - a közlekedés erőforrásainak 90 %-a Súlyos ellátási zavarok várhatóak! - pl. a benzin átlagár Mo-on: 2008: 345 Ft/l 2009: 422 2010: 577 2011: 778 2012: 1027 Az OPEC 1979-ben nem volt hajlandó olajat adni, 2009-től nem lesz képes! 2012-ben az 1970-es színt alá esik vissza a kitermelés!

16 A felélt jövő16 (6) Eközben a gazdasági nehézségekre a növekedés erőltetése történik, pedig a társadalom nyersanyag-felhasználása már így is megegyezik a teljes élővilág nyersanyag-forgalmával A fotoszintézissel előállított növényi erőforrások felét az ember hasznosítja  az ÜHG megkétszereződik a légkörben  az élővilág összeomlik  feléljük az utolsó fosszilis erőforrást  az erre épült társadalom is összeomlik Mégis: a társadalom tudatos szellemi befolyásolása zajlik:  reklámok, figyelem elterelés, fogyasztóvá silányítás  ember-voltunk lerombolása

17 A felélt jövő17 (7) Néhány következmény: - 5-10 éven belül fokozatos áramkorlátozások, végül teljes kimaradás  szállítások ellehetetlenülése, élelmiszerellátási zavar  vízellátási problémák  tájékozódás, hírközlés (világháló, mobiltelefonálás) visszaesése - műanyaggyártás visszaszorulása - műtrágya- és vegyszergyártás leállása, korlátozott géphasználat  termésátlagok csökkenése (1/3 – 1/5-re)

18 A felélt jövő18 (8) - növekvő energiaárak  pénzromlás  gazdasági válság, munkanélküliség  a fogyasztói társadalom bukása - általános árszínvonal-növekedés és fogyasztás-csökkenés  tartós világválság következik be - az összeomlás sorrendje: erőforrás-kínálat csökken  a gazdaság zsugorodik  a közegészségügy összeomlik  zavargások, járványok, éhínségek törnek ki  háborúk, forradalmak indulnak… - a fejlődő világban 20 % esélye lesz az embernek élelemhez jutni, 50-60 % túlélni a járványokat és a zavargásokat, össz. 85-90 % életben maradni  2040-ig 4,0-4,5 milliárd ember halála várható

19 A felélt jövő19 (9) - a fejlett nyugaton is az igények jó részéről le kell mondani a túléléshez, de az emberveszteség ~ 700 millió (mintegy 50 %) lesz 2.4 Ami nem megoldható Mai fő szlogen: „Majd a tudomány kitalál valamit!” De: A tudomány is erőforrás-igényes! Az átütő felfedezésre nincs sok esély: a felfedezések aránya az 1600-as évek szintjén van, messze az 1870-es évek csúcsidőszakától A piac nem téríthető ki a beláttatás erejével a pusztító növekedés folyamatából Az energiaforrások helyzete kritikus  (folyt.)

20 A felélt jövő20 (10) - olaj lelőhelyek – kimerülőben, bővítésükre az esély 5 % - megújuló (zöld) erőforrások – ma 1-2 %-ot tesznek ki az össz-termelésből, felfejlesztésük időigényes  2015-ig naponta 400 MW új erőforrás rendszerbe állítása kellene (Paks: egy blokkja 440 MW-ot termel) - hidrogén – előállítása, szállítása hagyományos energiát igényel, ugyanakkor CO 2 termelő - atomenergia – veszélyes, az urán-készletek is végesek (2030: tetőzés) - fúziós erőművek – 2040-re várható üzembe állításuk, de még sok a megoldandó technológiai probléma - az emberiség nagyléptékű felismerése és összefogása nem várható  - a piac túlságosan uralja és kiélezte a fogyasztói ösztönöket - az ember genetikailag a rövid távú előnyökre van hangolva

21 A felélt jövő21 3. Ami megoldható… 3.1 … itthon is (1) Célszerű falura költözni – önellátásra berendezkedni – földművelés kézzel, állatokkal (2) Kézműves szakmákat újraéleszteni (kovács, takács, molnár, fazekas, stb), ápolni az erről szóló tudást (3) Alapellátást helyben megszervezni (napelem, fúrt kút, földterület, pince, fatüzelésű kályha, stb) (4) Egy vagy több szakmát kitanulni, a túlélést segítő ismeretanyagot bővíteni (5) Egészségünket fenntartani, ápolni (gyógynövények, természetes gyógymódok) (6) Hagyományos közösségeket kialakítani – 500-1000 fős falvakban

22 A felélt jövő22 [2] (7) Tájegységenként tudásközpontokat kiépíteni (könyvtárak, tudásmegőrzés) 3.2 Közösségi csoportok, az Egyház szerepe Teendők: - KÉSZ segítségével szakemberek toborzása és egyház- megyei tudásközpontok létrehozása - meglévő egyházi közösségek felkészítése arra, hogy közösségi maggá váljanak - egyházmegyénként 5-10 plébánia felszerelése a fenntartható életre

23 A felélt jövő23 3.3 Lehetséges jövő 3.3.1 Bukás (a rosszabbik helyzet) - A világgazdasági rendszer mindenképpen igyekszik fenntartani arculatát Az USA erőforrásainak nagy részét a tartós háborúskodás felemészti - Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék mélyül, a súrlódások és összecsapások egyre hevesebbek A szélsőséges iszlám erők bizonytalanná teszik a fejlett világ olajellátását - A globalizáció (egyetemesítés) káros mellékhatásai felerősödnek, ugrásszerűen nő a nemzetközi bűnözés, ami az államéletbe is beépül

24 A felélt jövő24 (2) - A fogyasztói társadalom ragaszkodik lényegéhez, a folytonos gazdasági növekedéshez  még erőszakosabb reklámok  az emberek egyre hajszoltabbak és remény- vesztettek lesznek A globalizáció révén azonossá gyúrt emberek társadalma (falanszter!) nagy veszélyek hordozója  nem lesz kiszámítható, különösen a válsághelyzetekre adott válaszaiban - Tekintet nélkül a válság fenyegetéseire folytatódik az energiakészletek kiaknázása  ugrásszerű áremelkedés, miközben a pazarló rendszer fennmarad  tovább pusztul a természetes környezet  mélyül a szegények és gazdagok közötti ellentét  bevándorlások a gazdag országokba  népvándorlás a természeti csapások miatt

25 A felélt jövő25 (3) - A szegény és nagy népsűrűségű országokban az erőforrás hiány miatt csökken az élelmiszertermelés  éhínség általánossá válik  összetűzések, háborúk törnek ki - A környezetromlás újabb és pusztítóbb betegségekhez vezet  az emberi immunrendszer romlása nem képes kivédeni a változásokat, az újabb járványokat az egészségügyi szervezet nem képes kezelni - A kaotikus folyamatok egymást erősítő hatása általánossá válik  szétesik a pénzügyi és gazdasági rendszer  a világrend összeroppan  a globalizált tömegek nem képesek alkalmazkodni  a társadalom megbénul, a hatalmi maffia kiszolgáltatottja lesz  megpróbál mégis bűnbakot keresni és vezetői ellen fordul (különösen az ún. fejlett országokban)

26 A felélt jövő26 3.3.2 Megállunk a lejtőn (a sikeres forgatókönyv) – esélye 10-15 % - A vezető (fejlett) országokban az emberek felismerik a veszélyt  takarékoskodni kezdenek  gondolnak a távolabbi jövőre is  tudatosabban vásárolnak, csak a legszükségesebbeket  átalakul az ipar és a fogyasztási cikkek gyártása - A hadiipar és a fegyverkereskedelem veszít súlyából (?) - Elterjednek a szélerőművek és a napelemek (kollektorok) - Kialakulnak az ún. többfeladatos termelési rendszerek  kevesebb központi energiaigénnyel  enyhébb válság - Az emberi fehérjeszükségletet elsősorban növényi fehérjékkel fedezik

27 A felélt jövő27 (2) - A felesleges „cuccok” ára a magas olajárak miatt nagyon megnő  eltűnnek a piacról - A tudatos vásárlások elterjedésével visszaszorulnak az erőszakos reklámok  eltűnik az ebből élő kereskedelmi média  megszűnik a „tájékoztatási szemét” termelése - Az emberek a tartalmasabb élet felé fordulnak  jobban egymásra hangolódnak  oldottabbakká válnak  a bolygó népessége egy adott szinten állandósul - Megállítják az erdőterületek csökkenését, újabb erdőtelepítések lesznek  nem csökken tovább a fajok száma  mérséklődik az éghajlatváltozás okozta csapások ereje

28 A felélt jövő28 (3) - A 20. szd-ban felhalmozott mérgek ártalmatlanításával a a természet szennyezettsége csökken  javul az emberiség egészségi állapota  az egészségügy fő feladata az egészség megőrzése és a megelőzés lesz - Az egyetemesítés (globalizáció) vívmányaiból a világra kiterjedő informatikai rendszer marad meg  szellemi megújulást tesz lehetővé  az igazi személyiséggé válást segíti  a társadalom valóban tudásalapúvá válik  100-200 éven belül az emberiség életrendje valóban fenntartható pályára állítható

29 A felélt jövő29 3.3.3 Még ez is álomnak tűnik (a közepesen sikeres változat) – esélye 30-40 % Jellemzői: - tudásközpontok meghatározó szerepe - többségében vidéken élő lakosság - gőzvontatású vonatközlekedés, repülők nélkül - korlátozott áramhasználat (még vidéken is) - szélkerekek, biomasszás erőművek, napkollektorok és napelemek a helyi energiatermelésben - az éjszakai árammal előállított hidrogént csak a buszok és az alapvető feladatokat ellátó gépkocsik használják - korlátozott számítógép- és telefon hálózat

30 A felélt jövő30 [2] - tömegközlekedés általánossá válása - bioüzemanyaggal önmagát ellátó mezőgazdaság - szervezett – és csak a legfontosabbakra kiterjedő – közellátás - csökkenő károsanyag kibocsátás - ésszerű munkavégzés a lélekölő (és fölösleges) munka helyett - az erőszakos reklámozás és „népbutítás” megszűnése a médiában

31 A felélt jövő31 4. Erkölcsi felelősségünk 4.1 Az ember szerepének újfajta értelmezéséről a teremtésben Hogyan jutottunk idáig? Alapvető hiba a Teremtés Könyvének félreértelmezése: Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember minden hatalmat megkapott a Földön, hogy uralkodjon rajta (pl. „nevezze el [  ismerje meg] az állatokat és a növényeket”) - de ez nem jelenti azt, hogy „leigázhatja” és tönkre teheti! Az „uralkodás” valójában azt jelenti: felelősséggel művelje és őrizze a világot!

32 A felélt jövő32 (2) Az istenképűség jellemzői a gondosság és a távlatiság: - térben: felelőssége nem csak a közvetlen környezetére vonatkozik, hanem tágabb (globális) értelemben - időben: az utódok jövőjét is figyelembe veszi  életének nyoma („ökológiai lábnyom”) elég teret hagy másoknak (térbeli) és leszármazottainak (időbeli) is Nem elég az okosság, hanem a bölcsességnek kell az irányítónak lenni  ebben az erkölcsi értékek is érvényesülnek Okos az, aki az okok láncolatát végigköveti és helyesen ismeri föl a következményeket Ellentéte a buta, aki nem képes átlátni az ok-okozati hálót

33 A felélt jövő33 (3) Bölcs az, aki az élettapasztalatokat olyan helyzetben is hasznosítani képes, amikor nem látni az okok rendszerét, pl. aki a tudást az erkölcsi ítélettel párosítja  BÖLCSESSÉG = TUDÁS + ERKÖLCS Ellentéte a bolond, aki képtelen megérteni egy-egy helyzet bonyolultságát és mindent (tévesen) leegyszerűsít Az ember nem bölcsként fogott hozzá a természet birtokbavételéhez, hanem (csak) okosan  vagyis beszűkült tér- és időbeliséggel látott hozzá annak leigázásához, közben elfelejti, sőt tagadja az istenképűséget  nem ismeri el a keresztség és a megváltás erejét, önmagát állítja Isten helyébe 

34 A felélt jövő34 (4)  aki nem képe másnak csak önmagának, csak magára hasonlít és csak önmagának felelős -Hiányzik a szeretet igazi, újszövetségi értelmezése és megélése, helyette egy csupán emberléptékű, önzéssel párosuló érzésvilág válik uralkodóvá  a világ vezető erői szekularizálódtak -4.2 Az egyén Közhelyszerű a felismerés: a társadalom csoportjai egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve  a közösségek feldarabolódnak  az elüzletiesedett fogyasztói világrend legvégül a család ellen is támadást indított  az egyénekre szakadt társadalom tagjai nehezebben védekezhetnek a globális hatásokkal szemben

35 A felélt jövő35 (5) Mit tehet az egyén? - gyors döntések sorozatát kénytelen meghozni, hosszú távra szóló mérlegelések helyett  el sem képzelheti, hogy másképp is élhetne, kitörhetne a fogyasztói mókuskerékből - dolgozik, hogy növelje az előállított ócskaságok mennyiségét, amihez egyre nehezebben jut hozzá - de azért eszeveszetten vásárol (hitelbe is!), hogy ezzel (akaratán kívül) fenntartsa az ócskaságok gyártóit - nem veszi észre, hogy lassan alapvető életfeltételei szűnnek meg azzal, hogy egyre növeli a termelést, duzzasztja az új rendet, közben egyre reménytelenebb és boldogtalanabb lesz az élete

36 A felélt jövő36 (6) A Szerző, Hetesi Zsolt saját tapasztalata, hogy az emberek többségének fejében 2-3 naptól ~30 napig terjedő időre léteznek feladatok és tervek, ezek is rangsorolva  az ezt meghaladó időre vonatkozó válságok és problémák (pl. az éghajlatváltozás és az erőforrás válság) nem épülhet be ebbe a rendszerbe  időkorlát A médiában megjelenő képek a válság első jeleiről ugyanakkor kívül esnek a tucatember tapasztalásán  térbeli korlát Következmény: a válság előbb-utóbb (2012-ig biztosan!) belép a tér- és időbeli látókörbe, de akkor már késő  ez már a vizsga lesz!

37 A felélt jövő37 (7) Az egyének közt az írástudóknak különösen nagy a felelőssége: - át kell tudni látniuk az egész helyzetet - bölcsként irányítani a dolgok folyását - rámutatni a jóra és a rosszra - segíteni a tér- és időkorlátok megszüntetését Mindez csak megfelelő világképű, az ember istenképűségét hívő és valló egyéneknek sikerülhet, akik nem csak az emberért rajonganak (mint pl. a humanisták), hanem az egész teremtett világért Napjainkban ráadásul azon kevesek, akik látják a bajt, a köznevetség tárgyai, pedig a bajt már sokan érzékelik…

38 A felélt jövő38 (8) 4.3 Kereszténység és közösség Az összeomlást csak olyan közösségek képesek túlélni, amelyek rendelkeznek a fenntartható élethez szükséges ismeretekkel, de ismerik azt a hibás utat is, amit elődeik bejártak Ilyen közösségek a történelmi egyházak, leginkább a Katolikus Egyház - országos hálózatuknak fontos szerepe van az értékek mentésében - rendelkeznek azokkal a bölcseleti és erkölcsi elemekkel, amelyek az ember istenképűségét helyreállíthatják - képesek hálót alkotni egy új társadalom létrejöttéhez

39 A felélt jövő39 5. Összefoglalás Ha nem teszünk semmit, hazánk a nyugati világ részeként 2015-ig bezárólag belesodródik a polgárosult világ végét jelentő erőforrásválságba, amely porba dönti a tudományos és ipari vívmányok mellett a ma megszokott egész életünket. Ha ezt akarjuk, nem kell semmi mást tenni mint folytatni eddigi életünket. Ha mégsem ezt akarjuk, változtatni kell mindazokon, amiket a Szerző és a témával foglalkozó más írástudók, valamint az ELTE keretében 2003 óta működő FFEK tagjai felismertek és már eddig is előre jeleztek, s akiknek további részletes számításaik, programjaik, kész javaslataik vannak az ország átállására, az élet fenntarthatóságára.

40 A felélt jövő40 A világvége illemtana – Túlélőkönyv Meszlényi Attila festőművész, grafikus Milyen életet él a magunkfajta városi ember abból a szempontból, hogy mennyi erőforrást veszünk ki a természetből és mennyit adunk vissza, továbbá mennyi szemetet, hulladékot termelünk és azzal mi lesz? A kérdés első felének jó fokmérője az ökológiai lábnyom: „hektárban megadott érték, amelynek számításakor számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, ill. leadott energiát és anyagokat; azt mutatja, hogy hány hektár föld- és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához” (William Rees és Mathis Wackermagel, ~ 1990)

41 A felélt jövő41 Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 ha földterületre volt szükség, kétszer annyira mint amennyi a Föld biológiai kapacitásának egyenlő elosztása esetén jutna Biológiai kapacitás: hány hektár biológiailag produktív terület – szántóföld, legelő, erdő és halászterület – áll rendelkezésre a Földön vagy az adott országban, térségben Egy ország ökológiai lábnyomát a népesség mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, ill. a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának energiaigénye határozza meg. Az emberi szükségletek figyelembe vett kategóriái: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, ill. szolgáltatások – mindezekre megnézik, hogy hány hektárra van szükség a kielégítésükhöz

42 A felélt jövő42 Magyarországon az egy főre eső biológiai kapacitás csak 2 ha, azaz fejenként 1,5 ha-ral többet veszünk igénybe mit amit az ország területe lehetővé tenne: nagylábon élünk! Az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó produktív földterület a század eleji 5 ha-ról 2003-ra 1,8 ha- ra csökkent; az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom viszont 2,2 ha-ra növekedett, ami 0,4 ha-ral meghaladta a rendelkezésre álló tényleges földterületet. Az 1980-as évek vége óta egyfajta „túllövést” produkál az emberiség, mivel nagyobb az ökológiai lábnyoma mint a Föld biológiai kapacitása. Ez a különbség 2003-ban már 25 % volt, vagyis nagyobb ütemben használjuk a természet erőforrásait mint amivel annak regeneráló képessége lépést tud tartani.

43 A felélt jövő43 Az ökológiai lábnyom komponensei közül leggyorsabban a fosszilis tüzelőanyagok CO2 kibocsátása növekszik: 1961 és 2003 között több mint kilencszeresére nőt ennek az értéke 120-szoros a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között 2003-ban az Egyesült Arab Emírségekben volt a legnagyobb az ökológiai lábnyom (Ö.L.): ~ 12 ha/fő Ha mindenki így élne, több mint 5 Földre volna szükség! Az USA-ban 9,6 ha/fő; Finnországban 7,6 ha/fő az Ö.L. A 3 legkisebb Ö.L. ország: Banglades (0,5), Szomália (0,4) és Afganisztán (0,1 ha/fő) A nagy jövedelmű országok lakosainak Ö.L. átlagosan 8- szor akkora mint a kis jövedelműeké

44 A felélt jövő44 Mi vár ránk, ha ez így megy tovább? Meszlényi Attila és Dr. Vida Gábor professzor szerint is… … a biztos pusztulás, de nem az élővilág fog kipusztulni a Földön, hanem csak az ember. Az 50 éve tartó trendet egyelőre semmi sem változtatja meg… Mit lehet tenni? – A fogyasztásunkat kellene minden szinten nagyon erősen korlátozni, pl. - null (vagy közel null) energiás házakban lakni, - maximálisan igénybe venni a megújuló energiákat, - az autózást törölni vagy minimalizálni, - a luxus fogyasztást törölni, - a szemét „termelést” minimalizálni, - csak a legszükségesebbeket vásárolni, akár van pénzem, akár nincs.