Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba. A visszafoglaló háború (1683- 1699) következményei -Jelentős népességveszteség (növekmény elvész, kb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba. A visszafoglaló háború (1683- 1699) következményei -Jelentős népességveszteség (növekmény elvész, kb."— Előadás másolata:

1 Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba

2 A visszafoglaló háború ( ) következményei -Jelentős népességveszteség (növekmény elvész, kb. 4 millió fő), népsűrűség csökkent -A települések 1/3-a elpusztult – újratelepítés -A 17. sz.: megrekedt a városfejlődés – reagrárosodási tendencia - Helyi szinten: jogbizonytalanság -A földesúri politikai és gazdasági befolyás csökkent az állammal szemben -Kemény adóztatás – társadalmi elégedetlenség, népmozgalmak, szabadságharc

3 Elképzelések Magyarország birodalmi pozíciójára 17. sz. 2. fele: kameralista gazdaságpolitika létrejötte Célja: 1. Az állami bevételek növelése 2. Ausztria központi helyének erősítése 3. Pozitív külkereskedelmi mérleg elérése 4. A fejlettebb Nyugathoz való felzárkózás J. Becher: birodalmi szemlélet, gyarmatszerzés, kereskedelemfejlődés W. Schröder: angol merkantilista minta alapján – ipart teremteni Au-ban (gyapjú, selyem, bőr stb.), technikai újítások átvétele

4 A gazdasági egység képviselője: von Hörnigk munkássága 1684: „Österreich über alles…” Felismeri a két ország eltérő adottságaiból következő egymásrautaltságot: Magyarország agrárország Ausztria iparosodottabb Munkamegosztási kapcsolat

5 Hörnigk javaslatai: A birodalom képes az autarchiára Magyarországnak a földművelésre és az állattartásra kell koncentrálni Optimális területkihasználást kell elérni Birodalmi szinten: belső fogyasztás erősítése, behozatali tilalom néhány termékre A készárukivitel pénzt hoz (merkantilizmus) – állami gazdagodás, nagyhatalmi pozíció Magyarország helye a birodalomban: „valóságos …kenyér-, zsír- és húsbánya”

6 Az „Einrichtungswerk” (1689) Létrehozója: Kollonich Lipót győri püspök, 5 fejezet, 500 oldal + Compendium. Javaslatai: - az ország betelepítése (bármilyen népesség, adókedvezmények megadása) - átlátható hitelrendszer kialakítása - iparosodás, iparos iskolák, polgárság fejlődése - egységes pénz-, súly- és mértékrendszer - közegészségügy: járványügyi szabályzat - szegénykérdés megoldása, bécsi tűzvédelem - fényűzés kóros hatásainak megakadályozása

7 gróf Esterházy Pál nádor

8 Esterházy Pál beillesztési tervezete Esterházy Pál nádor memoranduma: 1688 Ausztria mellett figyelembe veszi Mo. érdekeit is A Magyar Kamarát gazdaságirányítási központtá akarta tenni Bécs szerepe csökkent volna Állami bevételek növelése (sókereskedelem, vámok revíziója, fiskális birtokok megtartása) Az adórendszer centrális maradt volna A nemesi kiváltságok érintetlenek (Aranybulla)

9 A betagolás folyamata (1) 1687-es országgyűlés: - lemondás a szabad királyválasztási jogról (az önállóság korlátozása), - lemondás az ellenállási záradékról Cserébe: - A hitbizományi rendszer (majorátus, seniorátus) kialakítása (Esterházy, Pálffy stb.) -Néhány magyar főúr megjutalmazása -A szabad királyi városokat korlátozták: az Ogy-en a 32 civitas (= a vármegyék számával) csak egy szavazattal bírt

10 Az Esterházyak fertődi kastélya

11 A beillesztés folyamata (2) Az 1722/23-as Országgyűlésen rendeződik Mo. közjogi helyzete A probléma: az uralkodói pozíció: férfiágon a Habsburg-ház lassan kihalt tc: a nőági örökösödés elismerése - kimondta, hogy Mo. része a birodalomnak - ugyanakkor elismerte, hogy Mo-nak saját törvényei vannak, azok szerint kell kormányozni Kényes egyensúly, lehetőség ennek érvényesítésére, főleg háborúk idején

12 Intézményi irányítás 1.Birodalmi kormányzati intézmények kialakítása (Állami Kancellária, Directoriumok, a gazdasági ügyek központja a Hofkammer) 2.Magyar kormányszervek (régiek és újak): : Helytartótanács (közigazgatási szervezet, egyre fontosabb) - Magyar Kamara (adóbeszedés, vámbevételek begyűjtése, kincstári jövedelmek kezelése) A bevételek nőttek: 1713-ban Ft bevétel 1759-ben 2,7 millió Ft

13 Kaunitz kancellár a 18. század közepén

14 A kettős vámrendszer működése október 1: vámrendelet Merkantilista elgondolás. Cél: birodalmi önellátás + bevételek növelése A külső gazdaságokkal szemben prohibitív vám Mo. – Au. között: eltérő ipari és mg-i szabályozás Mo: mg-i termék olcsón, ipari drágán vihető ki Au: fordítva Ösztönző agrár-ipari termelésre és forgalmazásra A belső ipari piac monopolizálása az osztrák és a cseh termelők számára

15 A vámrendszer működése (2) A külkereskedelem volumene növekedett Kivitel szerkezete hagyományos maradt (marha, gabona, bor, gyapjú, új: dohány) Cserearányok jók, az agrárárak lassan emelkedtek Folyamatos állami kereslet a háborúk miatt Jövedelembeáramlás: kastélyok, irodalom, templomok, közintézmények Gazdasági beruházások (földvásárlás, gazdasági épületek, külföldi eszközök, eljárások) Hátrány: a gazdaság szerkezete konzerválódott

16 A valutarendelet: : Törvény a pénzekről: 1 Ft = 100 dénár, 1 garas = 5 dénár 1753: Pénzlábrendelet: az osztrák értékű ezüstforint ezüsttartalmáról rendelkezett: - 1 kölni márka ezüstből 20 forintot vertek - 1 forint = 20 garas; 1 garas = 3 krajcár A fizetéseknél kötelező elfogadni az osztrák forintot 1762: a forint papírformája is (bankócédula) megjelenik, lassan terjed, gyenge inflálódás Kölcsönügyletek központi szabályozása (kamat)

17 A földtulajdon kérdése a 18. század első felében Kettős jogértelmezés: 1. Au: fegyverrel szerzett terület Mo. 2. Mo: a nemesi földtulajdon nem évülhet el 1688: A Neoacquistica Commissio felállítása - a forgalmi becsérték 10 %-a - A földtulajdon igazolása A szabad földek eladományozása fizetségként hadvezéreknek, hadiszállítóknak, hitelezőknek Köv: a birtokosréteg kicserélődése, új nagy-és középbirtokosi réteg keletkezése

18 Savoyai Jenő szobra a budavári palota előtt

19 allodiális földek (majorság) (lehet indusztriális föld vagy allodiális parasztbirtok is) közös haszonvételű földek (általában: erdő, legelő, nádasok, mocsarak, tavak) úrbéres telki állomány (ezen belül: - házhely, - szántó, - rét) A nagybirtokok földstruktúrája 1767-ben

20 Az úrbérrendelet és gazdasági következményei (1767) Szabályozta a nagybirtokok tulajdoni-használati jogait, 1836-ig érintetlen marad a rendszer. Meghatározta telek utáni szolgáltatásokat: A földesúrnak: - munkajáradék (robot, hosszú fuvar) - terményjáradék (kilenced, ajándék) - pénzjáradék Az államnak: census (személyenként évi 1 Ft) A vármegyének: közmunka, háziadó Megmerevítette a jogi kereteket – mobil népesség letelepedési nehézségei (szerződésesek)


Letölteni ppt "Magyarország betagolása a Habsburg birodalomba. A visszafoglaló háború (1683- 1699) következményei -Jelentős népességveszteség (növekmény elvész, kb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések