Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kézvédelem Általános Ismeretek A kéz a leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel bármely munkafolyamatról vagy technológiáról legyen szó, elkerülhetetlen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kézvédelem Általános Ismeretek A kéz a leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel bármely munkafolyamatról vagy technológiáról legyen szó, elkerülhetetlen."— Előadás másolata:

1

2 Kézvédelem Általános Ismeretek

3 A kéz a leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel bármely munkafolyamatról vagy technológiáról legyen szó, elkerülhetetlen a használata. Nemzetközi adatok és tapasztalatok tanúsítják, hogy a legtöbb sérülés a kezet éri, miközben védelme szinte a legszélesebb körben lefedett a különféle védőkesztyűk és más kézvédő eszközök által. A munkavégzéshez igazodó, szükséges mértékű érzékelést minden kézvédő eszköznek lehetővé kell tenni, mivel a tárgyak biztonságos megfogásáról történő meggyőződés hiánya balesetet okozhat. Ezért a munkához mindig megfelelő minőségű, formájú és méretű védőkesztyűt kell használni. A varrások, ragasztások folyamatosságát, az alkatrészek felerősítettségét, a fémrészek rozsdamentességét és épségét használat előtt ellenőrizni kell. Az egy darabból készített védőeszközt soha nem szabad megtoldani.

4 A KÉZRE HATÓ JELLEMZŐ KOCKÁZATOK: mechanikai hatás, ezen belül a szúró, vágó, dörzsölő és koptató hatás, vegyi hatások, így a savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, alkoholok, mérgek, szélsőséges hőhatások sugárzó és kontakt formában, rezgések, villamos jelenségek köréből az áramütés veszélye, az ívhatás, sztatikus feltöltődés, biológiai tényezők

5 A kockázatok gyakran összetetten vannak jelen, ezért együttes hatásuk ellen is csak összetett védőképességgel rendelkező védőkesztyű alkalmazása nyújt megfelelő védelmet. A kiválasztásnál szem előtt kell tartani a munkavégzés sajátosságait is, aminek szempontjai igen sokfélék. Ezek közé tartozhat a jó fogásbiztonság, a komfortosság, a kívánt élettartam, a kéz akadálytalan mozgása, az ujjak kényelmes elhelyezkedése, a védett terület nagysága, az expozíció ideje. Mielőtt a kézvédelmi eszközt megválasztanánk, vizsgáljuk meg, hogy: -hő, súrlódás, szúrás, vágás, vegyszerek vagy ezek kombinációi ellen kívánunk-e védelmet nyújtani -mekkora a hőmérséklet -meddig kell a meleg tárgyat tartani -nedves vagy száraz-e a tárgy

6 - vannak-e éles szélei a tárgynak -milyen vegyszer ellen akarunk védelmet biztosítani -teljesen ki van-e téve a kéz a vegyi hatásnak, vagy csak fröccsenés elleni védelemre van szükség -mekkora kézügyesség szükséges a munkához

7 A kesztyű szerkezete: A kesztyű egy vagy több anyagrétegből állhat. Az anyag kiválasztását a végleges használat követelményei határozzák meg. A külső ionizáló sugárzás elleni (röntgen-, alfa-, béta-, gamma- vagy neutron) védelem esetében a kesztyű tartalmazhat ólmot (PbO, Pb3O4) vagy más nehézfém- elemet védőközegként egy vagy több rétegben. A fémelem-eloszlás, lehet egyenletes vagy azt a gyártó és a felhasználó közötti megállapodásban kell meghatározni. Általában fémelemként ólmot alkalmaznak. A radioaktív szennyeződés elleni védelem esetében a szennyeződések természetétől vagy állapotától (porok, gázok, folyadékok vagy elegyek) függően a szükséges védelem elérhető a kesztyű megfelelő áthatolhatatlanságával. Különleges vizsgálatok lehetnek a vegyszerállóság és a sugárzásállóság, mely igény szerint történik.

8 A KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK LEHETNEK:  egyujjas kesztyűk,  két- és háromujjas kesztyűk,  ötujjas kesztyűk,  tenyérvédők,  karvédők,  alkarvédők,  csuklószorítók,  érmelegítők,  ujjvédők,  vállvédők.

9 Védőkesztyű kategóriák: Védőkesztyűk mechanikai veszélyek ellen: A mechanikai veszélyek ellen védő kesztyűknek elsődlegesen meg kell felelniük az MSZ EN 420:xxxx és az MSZ EN 388:xxxx szabvány alapvető követelményeinek. A kesztyűk viselkedését a kopásállósággal, a késvágással, a továbbszakítással és az átszúrással szembeni ellenállásuk alapján védelmi szintekkel jelölik. A védelmi szintek száma 4 fokozatú, kivéve a késvágással szembeni ellenállást, ahol a 5 szintet különböztet meg a szabvány. mechanikai hatások esetében elsődlegesen bőr, textil-bőr, textil-műbőr, textil (pl.Kevlar) hasíték bőr, műbőr - textília kombináció,

10 Termikus veszélyek ellen védő kesztyűk (MSZ EN 407:xxxx): A védőkesztyű a hő- illetőleg a tűzhatás következő formáinak egyike vagy több változata ellen a kezet védi: tűz, kontakt hő, átadott hő, sugárzó hő, olvadt fém kis- vagy nagymértékű fröccsenése hő hatás esetén bőr, textil, kerámia (hő ártalom elleni védelemre műbőr alkatrészű, vagy viszkóz- illetőleg műszáltartalmú textíliából készült védőkesztyű nem alkalmazható), Védőkesztyűk hideg ellen (MSZ EN 511:1998): Alkalmazási terület Ez a szabvány követelményeket és vizsgálati módszereket határoz meg az áramlással vagy vezetéssel terjedő hideg ellen védő kesztyűkre (-50 fokig)

11 Hegesztő védőkesztyűk MSZ EN 12477:2002: A hegesztők kezei kockázatainak jelleg és a súlyosság miatt változik a különböző hegesztési folyamatoknak megfelelően. A védőkesztyűk szükséges teljesítménye (védelem és mozgásképesség) a használatuktól függően ezért változhat. E körbe tartoznak a kézi fémhegesztési, vágási és hasonló folyamatokban használt védőkesztyűk. Védik a kezeket és a csuklókat a hegesztési folyamat és a hasonló feladatok során. A hegesztők védőkesztyűi védenek a : megolvadt fém kismértékű fröccsenésével, korlátozott lánggal való rövid érintkezéssel, áramló hővel, kontakt hővel, ezenkívül védenek a mechanikai kockázatok ellen.

12 Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998) Rezgések hatása ellen védelmet biztosító kesztyűk különböző vastagságú rezgéscsillapító betéttel vannak ellátva. Valamennyi típus védelmet nyújt max m/sec2 impulzus értékű lokális ütésjellegű rezgések hatása ellen. biológiai tényezők fennállásakor természetes vagy natúr latex alapanyagú kesztyű használata ajánlott A felsorolás természetesen a teljesség igénye nélküli, mivel az előforduló alapanyag kombinációk száma ennél jóval több.

13 Vegyi hatások ellen védő kesztyűk (MSZ EN 374-1, 374-3:2003): gumi (pl: nitril, latex), műbőr (pl. olaj ellen), PVC Vegyi oldatba merített tárgyak mozgatásához hosszú szárú, vegyszerálló védőkesztyűt kell viselni. A gumi, műanyag illetve nem légáteresztő alapanyagból készült, valamint a sav- és lúgálló védőkesztyűt használat előtt belül síkporral be kell szórni.

14 Átbocsátás A vegyi anyag áttörés elleni védőkesztyűket a mért átbocsátási idő szerint az alábbi védelmi szintekbe sorolható: Mért átbocsátási idő/perc Védelmi szint Mért átbocsátási idő> 10 perc 1. szint Mért átbocsátási idő> 30 perc 2. szint Mért átbocsátási idő> 60 perc 3. szint Mért átbocsátási idő> 120 perc 4. szint Mért átbocsátási idő> 240 perc 5. szint Mért átbocsátási idő> 480 perc 6. szint

15 Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők (MSZ EN :2000): A lánckesztyűk és bizonyos textil (Kevlar), a fém vagy műanyag karvédők, olyan munkákhoz használhatók, ahol a kés a használó keze vagy karja felé mozog, különösen a vágóhidakon, a hús-, a hal-, és a kagyló- feldolgozó iparban, vendéglátó-ipari létesítményben a húsok, a vadak és a szárnyasok kézi kicsontozásakor. Szúrással szemben csak bizonyos védelmet nyújtanak.(!) Villamos jelenségek: esetében gumi (elektromos áramütés), textilalapra mártott szintetikus latex (sztatikus feltöltődés), bőr ( ívállóság)

16 Különleges követelmények: Kopásállóság (MSZ EN 388) Késvágással szembeni ellenállás(MSZ EN 388) Továbbszakító erő (MSZ EN 388) Átlyukasztással szembeni ellenállás(MSZ EN 388) Égési viselkedés (MSZ EN 407) Kontakt hőállóság(MSZ EN 407) (100 0C-os kontakt hőmérséklettel) Átadott hőállóság (MSZ EN 407) Ellenállás megolvadt fém kismértékű kifröccsenésével szemben (MSZ EN 407) Mozgásképesség, általános követelmény(MSZ EN 420) (legkisebb átmérő 11 mm)4(legkisebb átmérő 6,5 mm) Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen (MSZ EN 374-1:2003, MSZ EN 374-2:2003, MSZ EN 374-3:2003) Láncfűrész kezelők védőkesztyűi (MSZ EN 381:2001, MSZ EN 381-7:2001) Egyszer használatos orvosi kesztyűk (MSZ EN 455-1:2002) Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)

17 Feszültség alatti munkákhoz használt, öt- és kevesebb ujjas, szigetelőanyagú kesztyűk előírásai (MSZ EN 60903): Példa egy az NF EN (MSZ EN 60903:1999) alapján elvégzett minősítésre: A védőeszköz megnevezése: Villamos szigetelő kesztyű Típusszám: A védőeszköz védelmi képessége és védelmi fokozata: A védőkesztyű villamos áramütés ellen V váltakozó feszültségig biztosít védelmet. Védelmi osztály: 2 (MSZ EN 60903:1999 szabvány szerint) Védelmi fokozata: közepes védelmi osztály Vizsgálati feszültség: V Alapanyaga: latex Tekintettel arra, hogy a kesztyűkön elvégezték a szigetelésvizsgálatot - váltakozó feszültségen -, ezért a szabványban Us kV effektív értékkel megadott alkalmazási határok érvényesek. Természetesen ennek megfelelő a védőkesztyű védelmi képességének meghatározása is.

18 A szigetelő kesztyűk általános jellemzői: A kesztyűket elasztomerből, bélelt vagy béleletlen, illetőleg kivitelben kézelőperemmel vagy anélkül kell készíteni. A tenyér és az ujjak felületén lévő mintázatok a tapadást segítik. Az átvételi vizsgálatok a vonatkozó előírások (rendeletek, szabványok), a gyártó és a megrendelő megállapodása szerint történnek, de azokat a kesztyűket, amelyeket vizsgálatoknak vetettek alá, nem szabad (újra) használatba venni. Az alkalmazás: Minden használatbavétel előtt javasolt a kesztyű felfújása – légáteresztési próba elvégzése – a levegőveszteség észlelésére. Szemrevételes vizsgálattal a kesztyű általános állapotát kell ellenőrizni. A 2, 3, és a 4 osztályú kesztyűknél ajánlott a kesztyűk belsejének vizsgálata is. A kesztyűket értelemszerűen óvni kell minden károsító hatástól (hő, fény, olaj, zsír, stb.).

19 Időszakos ellenőrzés és villamos vizsgálat: Az 1, 2, 3, és 4 osztályú kesztyűket hat hónapon belül időszakos vizsgálatnak kell alávetni, ennek elmulasztása esetén nem szabad használni, még akkor sem, ha ez idő közben raktárban vagy más helyen csupán csak tárolták azokat. Az ellenőrzés során el kell végezni a légáteresztési próbát, a felfújt kesztyűt szemrevételezni kell, és el kell végezni a szilárdsági vizsgálatot és a szivárgó áram mérését a szilárdsági vizsgálat alatt. A vizsgálat dátumát a védőkesztyűn fel kell tüntetni. A 00 és 0 osztályú kesztyűk esetén a légáteresztési próba és a szemrevételezéses vizsgálattal kell meggyőződni a termék megfelelőségéről, használhatóságáról.

20 Osztály Vasta gság (mm) Hos sz SzínVizsgálati feszültség ( kV)Szivárgó áram (mA)Különleges tulajdonságok VáltóáramEgyenáramA vizsgált kesztyű teljes hossza (mm) KategóriaTulajdonságok nor mál lök őf. nor mál lök őf beige NANA NANA ASaválló piros HOlajálló fehér120 40NANA ZÓzonálló sárga NANA MEllenáll nagy mechanikai hatásoknak zöld NANA RR Saválló, olajálló, ózon és mechanikai hatás naran cs NANA NANA 1618Ckülönlegesen hidegálló

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kézvédelem Általános Ismeretek A kéz a leggyakrabban veszélyeztetett testrész, mivel bármely munkafolyamatról vagy technológiáról legyen szó, elkerülhetetlen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések