Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az evidencia problémája a nyelvészetben − tendenciák és perspektívák Kertész András Rákosi Csilla Pécs, 2007. nov. 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az evidencia problémája a nyelvészetben − tendenciák és perspektívák Kertész András Rákosi Csilla Pécs, 2007. nov. 16."— Előadás másolata:

1 Az evidencia problémája a nyelvészetben − tendenciák és perspektívák Kertész András Rákosi Csilla Pécs, nov. 16.

2 2 1. Problématörténeti vázlat

3 3 Tudományelméleti háttér A huszadik század domináns tudományszem- léletének kialakulásában meghatározó szerepet játszott az analitikus tudományelmélet stan- dard nézete. Ez utóbbi lényegében két irányzatot foglalt magában: a logikai pozitivizmusban (Bécsi Kör) gyökerező induktivista és a deduktív- hipotetikus irányzatot.

4 4 Közös vonások Az eltérések mellett lényeges kérdésekben azonos állásponton voltak. Mindenekelőtt:  A „felfedezés kontextusának” irrelevánssá bé- lyegzése és az „igazolás kontextusának” kizá- rólagos figyelembevétele.  Azon módszertani előírások megadása, ame- lyekkel a tudományos és a nem tudományos is- meretek elválaszthatók egymástól.

5 5 Az evidencia A tudományos és nem-tudományos ismeretek elhatárolásának kritériuma: az empiricitás. Az empirikus elméleteknek olyan kijelenté- sekből kell állniuk, amelyek evidenciák alap- ján tesztelhetők. Az evidencia az adatok kitüntetett részhal- maza. Az evidencia azért kitüntetett adat, mert olyan kijelentés, amely objektíve megfigyelhető, térben és időben lejátszódó események alap- ján közvetlenül adottnak tekinthető.

6 6 A evidencia explikációi A standard nézetnek ezt az evidenciára vonat- kozó közös magját egyes irányzatai eltérően explikálták:  Az induktivizmus szerint az evidencia a kije- lentések igazságának alátámasztását szolgálja: feladata a verifikáció.  A deduktív-hipotetikus módszer szerint az evidencia a kijelentések cáfolatát szolgálja: feladata a falszifikáció.  Konfirmáció: az evidencia a kijelentést meg- erősíti, de nem bizonyítja.

7 7 A standard nézet és a nyelvészet A 20. század meghatározó nyelvészeti irány- zatai a standard nézetből merítették meto- dológiai normáikat. A generatív nyelvészet fellépése egymással összefüggő tudomány-módszertani viták so- rozatát váltotta ki. E viták – a standard nézet központi probléma- felvetésével összhangban – a nyelvészeti elmé- letek empirikus megalapozottságára vonat- koztak.

8 8 Négy vita A nyelvészeti elméletek empirikus megalapo- zottságának kérdését ugyanakkor vitáról vitára másként explikálták, más részkérdésekre re- dukálták, eltérő szempontok alapján közelítet- ték meg. Annak érdekében, hogy világossá tehessük je- len előadás problémafelvetésének motivá- cióját, e viták közül négyre kell röviden utal- nunk.

9 9 Az első két vita: a 60-as – 70-es évek 60-as évek: a taxonomikus nyelvészet indukti- vizmusa vs. a generatív nyelvészet dedukti- vizmusa. 70-es évek: az analitikus tudományelmélet vs. a hermeneutika mint az elméleti nyelvé- szet metaelmélete.

10 10 A harmadik vita 70-es  90-es évek:  korpusz-adatok (korpusznyelvészet + induktív univerzálékutatás) vs.  introspektív adatok (generatív nyelvé- szet). E két nézetnek, bármily antagonisztikusak is, van közös vonása. A közös vonás: egyaránt dogmatikusak.

11 11 A dogmatikus nézet (DN) Az adatok egyetlen típusa legitim: az egyik tábor szerint csak az introspektív, a másik sze- rint csak a korpusz-adatok. Kizárólag az adatok eredete dönti el, mi szá- mít legitim adattípusnak. Saját adatkezelési eljárását mindkét tábor problémamentesnek ítéli. Az evidencia az empirikus adatok kitüntetett részhalmaza. Az evidencia és az elmélet hipotézisei közötti kapcsolat egyirányú.

12 12 A negyedik vita Az ezredforduló: “What is being discussed is [...] not whether empirical evidence may or should be used, but rather what type of empirical evidence, and how it is to be used.” (Penke & Rosenbach 2004: 480) Tehát az új probléma fókusza: (P1)Mit nevezünk evidenciának a nyelvészeti elméletekben, és mi a nyelvészeti evidencia alapvető funkciója?

13 13 State of the art “Obviously, we had hit some nerve, and the field was ripe for a discussion of linguistic evidence.” (Penke & Rosenbach 2007: vii) Szinte egyszerre jelentek meg az adatokkal és az evidenciával foglalkozó vitaanyagok. Mindegyik hangsúlyozza: “[…] linguistic evidence is an extremely important topic as well as a challenging problem for linguists of all persuasions.” (Kepser & Reis 2005: 1f.)

14 14 A művek Schütze: The empirical base of linguistics (1996). A Studies in Language tematikus száma (Penke & Ro- senbach 2004, 2007). A Lingua tematikus száma (Borsley 2005). A Tübingeni Egyetem projektje (Kepser & Reis 2005). A The Linguistic Review tematikus száma (Lehmann 2004). Kristiansen et al. (eds.) (2006) a kognitív nyelvészet empirikus alapjait tárgyalja. Az Institut für Deutsche Sprache Mannheim kong- resszusa (Kallmayer & Zifonun 2007).

15 15 Problémafelvetés Jelen előadás célja, hogy áttekintse a (P1)-re adott megoldási javaslatokat a jelenlegi szak- irodalom elemzésével. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy (P1) olyan me- tatudományos kérdés, amely nem választható el tudományelméleti háttérfeltevésektől. Ezért az előadás problémafelvetése: (P2)Mi a metatudományos reflexió szerepe a (P1)-re javasolt megoldásokban?

16 16 2. A jelenlegi szakirodalom megoldási javaslatai (P1)-re

17 17 A fogalomzavar Az újabb szakirodalom nem explikálja a nyel- vészeti evidencia fogalmát. Az említett írásokban világosan kimutatható az a zavar, amely e fogalom kezelését jellemzi. Másrészt viszont felfedezhető egy olyan tenden- cia, amely alapján kitapintható e fogalom né- hány relevánsnak ítélt tulajdonsága. Az alábbiakban négy felfogás példáján szem- léltetjük a fogalomzavart és a kiútkeresést.

18 18 Penke & Rosenbach I. Szinonimákként használják az ’adat’ és az ’evidencia’ kifejezést. Ugyanakkor az adatok egyik funkciójaként említik, hogy a hipotézisek mellett szóló evi- denciaként szolgálhatnak. Általános módszertani követelmény: sziszte- matikusság. Releváns tulajdonságok: elmélet- és problé- mafüggőség.

19 19 Penke & Rosenbach II. Utalnak az elmélet- és problémafüggőség kö- zötti potenciális konfliktusokra.  Előfordulhat, hogy olyan adattípusok tűnnek relevánsnak a kutatás egy pontján, amelyeket az adott elmélet módszertana vagy nem is- mer, vagy esetleg megtilt.  Ilyen esetekben a nyelvész „nyitottsága” vi- heti előre kutatást.

20 20 Penke & Rosenbach III. Tisztázatlanok maradnak azok a metodológiai normák, amelyek alapján az adatok megbízha- tóságának ellenőrzése elhelyezhető volna az elméletalkotás folyamatában. Reflektálatlan marad az a viszonyrendszer, amely az elmélet hipotézisei, metodológiai hát- térfeltevései, az adatok elfogadhatósági krité- riumai, valamint e kritériumok alkalmazásának eredményei, azaz a tárgytudományos tevé- kenység folyamata között fennáll.

21 21 Kepser & Reis I. Az evidencia kiválasztása nem hajtható végre álta- lános metodológiai normák alapján. Csakis az adott elmélet, valamint a konkrét prob- léma sajátosságainak függvényében dönthető el, hogy mi minősül evidenciának. Az evidenciának relevánsnak és adekvátnak kell lennie, azaz alkalmasnak arra, hogy alátámassza vagy cáfolja az elmélet valamely hipotézisét. Az adatok akkor szolgálhatnak „igaz evidencia- ként”, ha megbízhatók és reprodukálhatók.

22 22 Kepser & Reis II. Ez a naiv realista álláspont azonban erősen prob- lematikus:  Az elméletalkotást meg kell előznie a megbíz- ható és reprodukálható evidencia kiválasztásának. Intenció: független módon kell biztosítani azokat az adatokat, amelyek a hipotézisalkotás kiinduló- pontjai lehetnek, és az elmélet állításainak ellen- őrzését is elláthatják.

23 23 Kepser & Reis III.  Fellép „a kísérletező regresszusának” problé- mája.  Mint Lehmann több példával illusztrálja, a fi- zikától vagy egyes egyéb természettudomá- nyoktól eltérően bizonyos típusú nyelvészeti kutatásokban az adatok nem reprodukálha- tók, hanem egyediek és egyszeriek. Például: történeti adatok, beszélt nyelvi ada- tok, stb.

24 24 Lehmann I. Az adatok egyik funkcióját abban jelöli meg, hogy a „megkérdőjelezhetetlen evidencia” sze- repét töltik be az érvelésben. Ezzel megfordítja az adat és az evidencia ka- tegóriája közötti viszonyt: nem az evidenciát kell kiválasztanunk a rendelkezésünkre álló adatokból, hanem az evidencia-státus lesz elő- feltétele annak, hogy valami adat lehessen. Így az adatok evidencia voltát a mindenkori érveléshez viszonyítja.

25 25 Lehmann II. Másfelől viszont azt állítja, hogy az evidencia csupán az olvasó meggyőzését szolgáló retori- kai eszköz, és nem argumentációs, hanem logi- kai kapcsolat köti össze az adatokat és a hipo- téziseket. Ezzel a standard nézetet követve az elméletek esetében a logikai szerkezetet tekinti rele- vánsnak, az argumentációs szerkezetet csupán az elmélet kifejtésében juttatja szerephez.

26 26 Lehmann III. Ez pedig azt jelenti, hogy felveti, de expliká- latlanul hagyja a nyelvészeti elméletek logikai szerkezete, illetve a nyelvészeti argumentá- ció viszonyát.

27 27 Schütze Az adatok megbízhatóságának megítélése nem szakítható el az elméletalkotás folyamatától. Csak akkor tudjuk kontrollálni vagy éppen kikü- szöbölni az adataink megbízhatóságát befolyásoló tényezőket, ha szisztematikus módon feltárjuk azoknak a forrásoknak a tulajdonságait, ame- lyekből az adataink származnak – azaz ha hipoté- ziseket állítunk fel az adott adatforrások struktú- rájáról és működésmódjáról.

28 28 A nyelvészeti evidencia: Összegzés Egyrészt továbbra is jelen van a (DN)-ben összefoglalt szemlélet, csakúgy, mint a stan- dard nézetből reflektálatlanul átvett metodoló- giai elvek sora. Másrészt jól kimutathatóan megjelennek az egyes felfogásokban olyan elemek, amelyek már nem egyeztethetők össze a standard nézet- tel, és relativizálják, differenciálják, rugal- massá teszik a nyelvészeti evidencia fogalmát.

29 29 3. Következtetések

30 30 Kétarcú megoldási javaslatok (P1)-re Láttuk az elemezett szakirodalomban: (DN)-t nem egy radikálisan új szemléletmód váltja fel, hanem egy kétarcú tendencia. E tendencia egy sor különböző nézetet foglal magában, amelyek közös vonása:  Egyfelől számos ponton kötődnek (DN)-hez.  Másfelől megkísérelnek elszakadni tőle. Ezért ellentmondásosak és következetlenek.

31 31 Kétarcú megoldási javaslatok (P2)-re Láttuk az elemzett szakirodalomban: Egyfelől az elemzett nézetek felismerik a nyelvészeti adatokra és evidenciára való meta- tudományos reflexió szükségességét. Másfelől ez nem lép túl a nyelvésznek a saját kutatói gyakorlatára való naiv önreflexióján. Noha a standard nézet folyamatos konfrontá- ciója a kutatói gyakorlattal utal az előbbi tart- hatatlanságára, mégsem vetődik fel alternatív tudományelméleti eszközök kidolgozásának a szükségessége.

32 32 Végkövetkeztetés I. Saját válaszunk (P2)-re: Tudomásul kell vennünk: (P1) nem oldható meg tudományelméleti módszerek alkalmazása nélkül. Ugyanakkor a tudományelméleti reflexió nem merülhet ki valamilyen előre gyártott tudo- mányelméleti irányzat dogmatikus alkalmazá- sában, hanem a nyelvészeti elméletalkotás gyakorlatához kell igazodnia.

33 33 Végkövetkeztetés II. Ezért a metatudományos reflexióban tiszta la- pot kell nyitnunk. A nyelvészeti adatok és az evidencia vizsgála- ta nem korlátozódhat arra a problémakörre, amelyet az analitikus tudományelmélet stan- dard nézete az evidencia, a konfirmáció és az igazolás fogalmával kapcsol össze.

34 34 Végkövetkeztetés III. Célunk csak az lehet, hogy a fenti felismerések felhasználásával, de azokon túllépve jussunk el a nyelvészeti kutatómunka gyakorlatának mé- lyebb, a szisztematikus metatudományos ref- lexió nélkül el nem érhető megértéséhez. Tehát: kísérletet kell tennünk egy szisztemati- kusan felépített, ugyanakkor a nyelvészeti el- méletalkotás gyakorlatához igazodó, eredeti tudományelméleti modell kidolgozására. E feladat végrehajtására a következő hónapok- ban kerül sor.

35 35 Folyt. köv. egy év múlva

36 36 Irodalom I. Borsley, R.D. (2005): Introduction. Lingua 115, Kristiansen, G., Achard, M., Dirven, R. & Mendoza Ibáñez (eds.)(2006): Cognitive linguistics: Current ap- plications and future perspectives. Berlin & New York: de Gruyter. Kepser, S. & Reis, M. (ed.)(2005): Linguistic evidence. Empirical, theoretical and computational perspectives. Berlin & New York: de Gruyter.

37 37 Irodalom II. Kallmeyer, W. & Zifonun, G. (Hrsg.)(2007): Sprach- korpora  Datenmengen und Erkenntnisfortschritt. Berlin & New York: de Gruyter. Lehmann, C. (2004): Data in linguistics. The Linguistic Review 21, Penke, M. & Rosenbach, A. (2004): What counts as evidence in linguistics? Studies in Language 28/3, Schütze, C.T. (1996): The empirical base of linguistics. Grammaticality judgments and linguistic methodology. Chicago & London: The University of Chicago Press.


Letölteni ppt "Az evidencia problémája a nyelvészetben − tendenciák és perspektívák Kertész András Rákosi Csilla Pécs, 2007. nov. 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések