Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Épületenergetikai Stratégia"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
Bogsch Albert okl. építészmérnök

2 NÉeS elkészítése A 2012/27/EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) 4. cikk előírása A tagállamok hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a magán és köztulajdonban lévő lakó és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítási beruházásainak ösztönzésére. Ez a stratégia magában foglalja az alábbiakat: Nemzeti épületállomány áttekintése a statisztikai mintavételezés alapján Az épület típusoknak és az éghajlati zónáknak megfelelő költséghatékony felújítási megközelítések meghatározása Szakpolitikák és intézkedések a felújítások ösztönzésére Magánszemélyek és építőipar beruházási ösztönzésére való intézkedések Várható energia megtakarítás riportja

3 NÉeS elkészítésének folyamata 1.
Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával ( ) Adatgyűjtés Típusépületek meghatározása Lakóépületek típusok Középület (önkormányzati és állami) típusok Lakóépületek felmérése és állapotfelmérés épülettípusonként Épületmodellek felállítása Műszaki felújítási csomagok meghatározása Költségszámítások a felújítási csomagokhoz

4 NÉeS elkészítésének folyamata 2.
Épületenergetikai adatbázis kialakítása, webes felület elkészítése (NÉeR) Nemzetközi tapasztalatok, stratégiák elemzése Lakossági szociológiai felmérés, kérdőíves kutatás a lakásfelújítások iránti igényről és tapasztalatokról Finanszírozási háttér feltérképezése Épületenergetikai forgatókönyvek elkészítése Makrogazdasági hatások elemzése Stratégiai Környezet Vizsgálat Társadalmi és közigazgatási egyeztetés

5 NÉeS főbb pontjai 1. EU és nemzetközi környezet
2. Hazai szakpolitikai háttér 3. A hazai épületállomány energetikai helyzetének elemzése 4. Felújítási változatok 5. A stratégia jövőképe, prioritásai és céljai 6. Eszközrendszer 7. A NÉeS megvalósításának költségvetési és foglalkoztatási hatásai 8. Monitoring, nyomon követés

6 Módszertan Az épületenergetikai hatékonyság növelésének alapvető feltétele a kiinduló állapot, tehát a jelenlegi épületállomány energiafelhasználásának megismerése, és az energiafelhasználás mennyiségi és különböző szempontok szerinti strukturális adatainak elemzése. Az épületek energiafelhasználásának meghatározása a NÉeS elkészítéséhez két úton történt: az országos energiastatisztikai adatok alapján az egyes épületek, épület típusok felől közelítve

7 Felmérések, modellezés, eredmények

8 Végül 15 lakóépület típus került kialakításra
Meglévő állapot Lakóépület típusok meghatározása KSH és pályázati adatok alapján: a népszámlálási kérdőíven alapuló tipológia volt kizárólag alkalmas az épületállomány olyan modellezésére, mely országos kivetítésre alkalmas, azaz figyelembe veszi az egyes típusok országos előforduló darabszámát és alapterületét. Első körben 31 épülettípust határoztak meg, majd a KSH szűrt adatok alapján megállapították, hogy a típusok mintegy fele esetén az előfordulási gyakoriság nagyon alacsony. A főbb csoportosítási szempontok voltak: Építés éve Falazat típusa Épület mérete szerinti meghatározás Végül 15 lakóépület típus került kialakításra 8

9 Lakóépület típusok meghatározása
Meglévő állapot Lakóépület típusok meghatározása Épülettípus Építési idő Falazat Alapterület Átlag alapterület Épületek száma Lakások száma 1. típus családi ház -1945 80 m2 alatt 58 2. típus 80 m2 vagy több 109 3. típus 61 4. típus 104 5. típus 105 6. típus 111 7. típus 2001 után 113 8. típus társasház 4-9 lakással -2000 373 46 843 279143 9. típus 377 7 763 43 249 10. típus társasház 10 vagy több lakással 1376 10 226 11. típus tégla, egyéb 815 12 596 12. típus közép-vagy nagyblokk, öntött beton 1360 8 345 13. típus panel 1087 14 881 14. típus 1981- 1065 9 271 15. típus 1309 8 706 9

10 Lakóépület állomány megoszlása

11 Családi házak megoszlása
11

12 Energetikai felmérések
Meglévő állapot Energetikai felmérések Az épületmodellek felépítése előtt megvizsgáltuk milyen energetikai adatok állnak rendelkezésre az egyes épülettípusokról: ZBR, KEOP, VÁTI által gyűjtött tanúsítások Lakóépületek esetén minőségi szűrés után db épület energetikai adatai kerültek átvizsgálásra Azon épülettípusoknál, ahol nem volt elegendő pályázati adat, az ÉMI mérnökei energetikai helyszíni felmérést végeztek régiónként több mint 100 épület esetében. a részletes energetikai auditok felvételén túl, a típusonkénti „felújítottsági” arány felmérése Magyarországon először a NÉeS keretében került sor ilyen mértékű energetikai felmérésre 12

13 Műszaki felújítási csomagok
Mind a 15 lakó épülettípusra és a 21 középülettípusra három felújítási változatot határoztak meg: Az első a jelenleg hatályos 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet által, a lényeges felújításra vonatkozó követelmények szerinti felújítást jelenti A második a 1246/2013. (IV. 30.) Korm. Határozatban foglalt költségoptimum követelmények figyelembevételével történt Lakóépületek esetén a közel nulla követelményszint szerinti felújítás esetén a Belügyminisztérium megbízásából a Debreceni Egyetem által készített döntés-előkészítő tanulmánya alapján. Középültek esetében a Magyar Mérnöki Kamara által 2019-től javasolt értékek figyelembevételével történtek a számítások.

14 Lakóépület modellezés eredménye

15 Tipológia szerinti összesítés – közel nulla
Sorrend: Összes megtakarított energia Épülettípus Jelenlegi primer energiafelhasználás Közel 0 szerinti primer energiafelhasználás Fűtő-közeg Fűtőközeg egységár össz megtakarított energia össz megtakarított költség BECSLÉSE   Teljes fajlagos felújítási ktg Össz beruházási ktsg. Össz. Beruházási költség/Össz megtakarított költség kWh/m2/a Ft/m3, GJ kWh/m2 Ft/év Ft/kWh/m2a Ft Ft/lakás Ft/(Ft/év) lakó 1 családi ház -1945 551 100 tüzifa 22 451,00 182,91 27,71 1. lakó 3 517 417,00 184,96 29,75 2. lakó 2 -1944 408 gáz 120 308,00 197,46 15,54 3. lakó 4 405 305,00 134,21 10,56 4. lakó 5 336 86 250,00 180,37 14,20 5. lakó 10 társasház 10 vagy több lakással 344 95 249,00 172,72 13,59 6. lakó 11 299 67 232,00 212,87 16,75 7. lakó 8 társasház 4-9 lakással -2000 312 92 220,00 252,77 19,89 8. lakó 12 244 78 távfűtés 3 916 166,00 144,07 11,34 9. lakó 13 218 74 144,00 148,93 11,72 10. lakó 6 227 135,00 334,27 26,31 11. lakó 14 1981 - 200 77 123,00 173,20 13,63 12. lakó 7 családi vagy sorház (1-3 lakás) 2001 után 173 91 82,00 362,92 28,56 13. lakó 9 125 82 43,00 1 068,67 84,11 14. lakó 15 72 27,90 548,66 43,18 15.

16 Szociológiai kutatás eredményei
A magyarországi lakásállomány több, mint 90%-a magántulajdonban van A felújított épületek többsége csak részleges felújításon ment keresztül, kevés a komplex, megújuló energiaforrásokat is alkalmazó felújítás 1.ablakcsere és ablakszigetelés: 74%, 2.homlokzat szigetelés: 62%, 3.tetőszigetelés: 41%, 4.fűtési rendszer-korszerűsítés: 36%, megújulók 2%! A kutatás tapasztalatai szerint az épület-felújítás a lakás ingatlanpiaci értékét növeli, ugyanakkor a felújítás komplexitásának hiánya miatt a háztartási kiadások csökkenése időleges, nem egyöntetű (10-30%-os kiadás csökkenés), de megkérdezettek 10%-a növekedésről számolt be

17 Középület állomány típusépületei
Középület típusok meghatározása A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi épületfunkciók kerültek kiválasztásra: Egészségügyi és szociális épületek; Irodaépületek; Kereskedelmi épületek; Kulturális épületek; Oktatási épületek. Az épületfunkciókat az építési idő szerint további alcsoportokra osztottuk. Első körben 42 típusépület került kialakításra, majd ezt követően alapterületi összevonások után végül 21 típusépület modellre szűkíthető volt. 17

18 Középület állomány típusépületei
Középület állomány megoszlása Épülettípus Épület darabszám (db) Fütött alapterület (m2) közép 1 Egészségügyi EÜ_1900 730 1008 közép 2 EÜ_ 1 891 1844 közép 3 EÜ_ 3 963 538 közép 4 EÜ_ 1 160 505 közép 5 EÜ_1990 1 367 825 közép 6 Irodaház I_1900 737 1705 közép 7 I_ 1 789 1365 közép 8 I_ 2 725 885 közép 9 I_ 567 681 közép 10 I_1990 753 608 közép 11 Kereskedelmi KER_1979 1 854 535 közép 12 KER_1980 458 503 közép 13 Kulturális KUL_1945 2 113 3037 közép 14 KUL_ 2 414 446 közép 15 KUL_ 334 731 közép 16 KUL_1990 468 213 közép 17 Oktatási OKT_1900 1 401 3811 közép 18 OKT_ 3 163 2826 közép 19 OKT_ 6 601 1770 közép 20 OKT_ 1 810 1929 közép 21 OKT_1990 1 573 1499 18

19 Középület állomány megoszlása

20 Középület modellezés eredménye
Épülettípus Jelenlegi primer energia-felhasználás TNM szerinti követelmény szint 2015 szint Közel 0 követelmény szint TNM szerinti primer energiafelhasználás Fűtőközeg össz megtakarított energia fajlagos energiamegtakarítás költsége 1246/2013 szerinti primer energiafelhasználás Közel 0 szerinti primer energiafelhasználás kWh/m2/a Ft/(kWh/m2/a)  Ft/(kWh/m2/a) közép 1 EÜ_1900 314 210 gáz 103,30 349,99 174 139,59 517,99 172 142,06 közép 2 EÜ_ 281 192 88,95 323,11 162 119,51 478,20 160 121,72 közép 3 EÜ_ 297 201 távfűtés 96,33 337,58 137,07 499,62 155 142,24 közép 4 EÜ_ 196 130 66,54 411,74 103 93,68 609,37 99 97,71 közép 5 EÜ_1990 194 140 53,85 460,47 111 82,90 681,50 107 87,04 közép 6 I_1900 264 170 93,95 349,60 131 133,56 517,41 128 136,38 közép 7 I_ 240 150 90,02 449,61 110 129,56 665,43 108 131,85 közép 8 I_ 195 45,04 328,60 63,98 486,33 75 119,31 közép 9 I_ 167 57,31 333,76 77 89,97 493,96 74 93,45 közép 10 I_1990 144 112 31,61 304,20 88 56,31 450,21 80 63,55 közép 11 KER_1979 268 113,03 438,70 113 154,95 649,28 159,37 közép 12 KER_1980 230 185 45,00 411,13 152 78,59 608,47 80,52 közép 13 KUL_1945 163 104 58,12 391,74 65 97,34 579,78 64 98,54 közép 14 KUL_ 228 109 118,81 449,46 56 172,10 665,20 53 175,35 közép 15 KUL_ 146 85 60,38 441,55 43 102,20 653,49 40 105,45 közép 16 KUL_1990 114 91 22,92 527,01 66 47,80 779,98 59 54,34 közép 17 OKT_1900 234 142 92,56 394,36 129,75 583,65 102 132,31 közép 18 OKT_ 98,24 456,87 135,70 676,17 138,34 közép 19 OKT_ 244 126 118,59 462,70 78 166,02 684,80 72 172,08 közép 20 OKT_ 66,87 366,52 67 107,35 542,45 63 111,31 közép 21 OKT_1990 147 58,65 354,41 54 92,05 524,53 50 96,62 20

21 Tipológia szerinti összesítés – közel nulla
Sorrend: Fajlagos energiamegtakarítás költsége Épülettípus Jelenlegi primer energia-felhasználás Közel 0 szerinti primer energiafelhasználás Fűtőközeg össz megtakarított energia fajlagos energiamegtakarítás költsége kWh/m2/a Ft/(kWh/m2/a) közép 10 I_1990 144 80 gáz 63,55 450,21 1. közép 2 EÜ_ 281 160 121,72 478,20 2. közép 8 I_ 195 75 119,31 486,33 3. közép 9 I_ 167 74 93,45 493,96 4. közép 3 EÜ_ 297 155 távfűtés 142,24 499,62 5. közép 6 I_1900 264 128 136,38 517,41 6. közép 1 EÜ_1900 314 172 142,06 517,99 7. közép 21 OKT_1990 147 50 96,62 524,53 8. közép 20 OKT_ 174 63 111,31 542,45 9. közép 13 KUL_1945 163 64 98,54 579,78 10. közép 17 OKT_1900 234 102 132,31 583,65 11. közép 12 KER_1980 230 150 80,52 608,47 12. közép 4 EÜ_ 196 99 97,71 609,37 13. közép 11 KER_1979 268 108 159,37 649,28 14. közép 15 KUL_ 146 40 105,45 653,49 15. közép 14 KUL_ 228 53 175,35 665,20 16. közép 7 I_ 240 131,85 665,43 17. közép 18 OKT_ 138,34 676,17 18. közép 5 EÜ_1990 194 107 87,04 681,50 19. közép 19 OKT_ 244 72 172,08 684,80 20. közép 16 KUL_1990 114 59 54,34 779,98 21. 21

22 Épületenergetikai nyilvántartó rendszer kialakítása Nemzeti Épületenergetikai Rendszer (NÉeR)
Online adatbázis, webes feltöltő felülettel Adatbázis tartalma Központi kormányzati intézmények ingatlanai, épületei Épületek szerkezeti adatai Épületek energiafogyasztási adatai Épületek hőtermelő és hűtőberendezései Pályázati forrásból támogatott lakóingatlanok adatainak integrálása Lekérdezések generálása lehetséges statisztikai elemzések, döntés-előkészítő anyagok készítéséhez

23 Köszönöm a figyelmüket!
Bogsch Albert okl. építészmérnök