Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szem, látás, fény Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szem, látás, fény Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ."— Előadás másolata:

1

2 Szem, látás, fény Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ százalékát. A szemtípusok besorolása szerint az ember szeme lencserendszerrel rendelkező hólyag- vagy sötétkamra szem (szerkezetét az ábra mutatja).

3 Szem, látás, fény A szemgolyó burkát kívülről befelé haladva három réteg alkotja: Az ínhártya (sclera), opálszínű külső burok, amelynek elülső 1/6 részén van az átlátszó szaruhártya (cornea) Az eres réteg (uvea), amely három részből áll: az érhártyából (chorioidea), az első pólus irányában folytatódó sugártestből (corpus ciliare), amely az úgynevezett zonularostok segítségével a lencsét felfüggeszti, és a szivárványhártyából (iris), melynek közepén lévő kerek nyílás a pupilla. A pupilla gyenge fényben kitágul, erős fényben összeszűkül, ezzel szabályozza a retinára jutó fény mennyiségét. Az ideg- vagy recehártya (retina), szemünk "képernyője", amelyben a látóideg végződései és az ezekkel összeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok (coni) és pálcikák (bacilli) helyezkednek el; számuk kb. 7, ill. 130 millióra becsülhető. A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átmérõjű sárga folt (macula lutea), közepén van a kb. 0,3 mm átmérőjű látógödör (fovea centralis), ahol a csapok a legsűrűbben vannak, pálcikák viszont nincsenek. A látógödörtől az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, ahol sem csapok sem pálcikák nincsenek, ez a hely a fényre érzéketlen vakfolt (macula coeca).

4 Szem, látás, fény A látógödör vizsgálata: Ha valamit figyelünk (vagyis egészen élesen akarunk látni), szemünket automatikusan úgy irányítjuk, hogy a vizsgált részlet a látógödrünkre essen. Ez a terület azonban nagyon kicsi a retinán, ezért jól megfigyelhető, hogy a képnek csak egészen kis tartományát látjuk igazán élesnek. Figyeld meg a következő számsort úgy, hogy az egyik szemed letakarod, a másikkal pedig a számsor közepén lévő 0-ra összpontosítasz! (Nem könnyű, de figyelj rá, hogy a szemed mozdulatlan legyen!) A 0 környezetében hány számot látsz élesen eközben?

5 Szem, látás, fény A vakfolt vizsgálata: Ahol a látóideg áttöri a retinát, nincsenek érzéksejtek a retinánkon. Ezért a látóterünkben mindig van egy olyan térrész, amit nem érzékelünk. Ez általában azért nem zavaró, mert a két szemnél ez a terület máshová esik, agyunk tehát a másik szem információja alapján pótolja ezt a hiányt. Az alábbi ábrán egy kerek foltot és egy keresztet láthatsz. Takard le a bal szemed, jobb szemmel pedig a képernyőn szemből nézd a foltot! (Ekkor általában a látásod perifériáján érzékeled a keresztet is.) Ha közelíted vagy távolítod a fejed a képernyőtől, találhatsz egy olyan helyzetet, amikor a kereszt teljesen eltűnik. Ilyenkor a kereszt képe éppen a vakfoltodra esik. (A bal szem vizsgálatakor a keresztet nézve a folt képe tűnik el.)

6 Szem, látás, fény Talán meglepő, hogy a látásunk ennyire kevéssé éles és a látóterünkből is hiányoznak helyek. Ezt a szem nagyon egyszerűen kompenzálja. A szemünk szinte állandóan finom mozgásokat végez, így az éleslátás helye is nagyon gyorsan változik. A két szemből érkező képeken a vakfolt máshová esik, ezért amikor az agyunk a két képet egyesíti, az üres helyet a másik szemből érkező képpel "kitölti". Másrészt agyunk a kevésbé élesen látott perifériáról érkező információt is jól feldolgozza. Ezt bizonyítja az is, hogy olvasáskor nem szükséges minden betűt pontosan látnunk, a szemünk egy nem túl hosszú szót egyetlen rátekintéssel átfog úgy, hogy egy betűre "fixál", a többit a perifériális látással érzékeli. Ez természetesen egy hosszabb tanulási folyamat eredménye, és az eredményességét jelentősen befolyásolják az olvasó előzetes ismeretei is.

7 A szem és a fényképezőgép A szem és a fényképezőgép: Ha összehasonlítjuk az emberi szem és a fényképezőgépek felépítését, sok hasonló funkciójú, gyakran hasonló szerkezetű elemet is találunk. Ez valójában nem meglepő, hiszen mindkét "eszköz" ugyanazt a szerepet látja el: különböző fényviszonyok mellett, különböző távolságban lévő tárgyakról kell éles képet létrehoznia egy fényérzékeny felületen.

8 A szem és a fényképezőgép Ennek megfelelően a közös építőelemek: A sötétkamra szerkezet (zárt "doboz", egyik oldalán kicsiny nyílással) A fényképezőgép és a szem fényerősség-szabályozó rendszere A pupilla és a fényrekesz - változtatható átmérőjű lyuk, amelyen a fény a kamrába lép, szerepe a fényerő és a mélységélesség szabályozása. A lencserendszer, amellyel az éles kép előállítható, mindkét esetben több optikai elemből áll. A szem esetén ez a szemlencse fókuszának változtatásával, a fényképezőgépnél az objektív lencse és a film távolságának, vagyis a képtávolságnak a változtatásával történik. Az "ernyő", ahol a kép keletkezik: szemben a retina, a fényképezőgépben a film felülete. A kép előállítása színes vagy fekete-fehér változatban is történhet. A szemben a színes képet a három különböző (vörös, zöld, kék) színtartományra érzékeny csapsejtek, a fekete-fehér képet a pálcikák érzékelik. A színes filmen három, ugyancsak vörös, zöld és kék fényre érzékeny emulzióréteg, a fekete-fehér filmen pedig ezüstvegyületet tartalmazó fényérzékeny réteg található. Természetesen a két szerkezet között lényeges különbségek is vannak. Az optikai leképezés azonban lényegében mégiscsak hasonlóan zajlik a két esetben.

9 Camera obscura /lyukkamera/:

10 A szem fényérzékeny sejtjeinek rendszere:A szem fényérzékeny sejtjeinek rendszere: A külvilágból érkező, a szem optikai elemei által megfelelő módon leképezett képben hordozott információkat a szem hátsó felszínét borító sejtréteg, a retina fogja fel és alakítja idegimpulzusok sorozatává, majd a látóideg vezeti az agyba. Az agyban e jelek értelmezésével létrejön a látási érzékelés, vagyis a megfigyelőt körülvevő formák, színek és mozgások szubjektív észlelete.

11 A retinát három sejtréteg alkotja: 1. A fény energiáját kémiai és elektromos energiává alakító fényérzékelõ sejtek: a pálcikák és csapok. 2. A bipoláris sejtek, amelyek a jeleket továbbítják. 3. A ganglionsejtek (dúcsejtek), amelyek axonjainak együttese képezi a látóideget. Ezek között a sejtek között még két sejtfajta: 4. a horizontális és 5. az amakrin sejtek teremtenek párhuzamos kapcsolatot.

12 A pálcikák és csapok elektromos jeleiA pálcikák és csapok elektromos jelei a szinapszisokon keresztül elõször a bipoláris sejtekre, onnan a ganglionsejtekre kerülnek, ezek axonjai pedig a látókéregbe juttatják a jeleket. A horizontális és az amakrin sejtek az eredetileg párhuzamos idegpályákon futó jeleket összekapcsolják és szétválasztják, ezzel lehetõvé téve olyan bonyolult jel-elemzést, mint például a mozgás érzékelése. A retina - mint a központi idegrendszer kihelyezett része - tehát már egyfajta képelemzést is végez. A még "nyers" vizuális jelekbõl az agy számára elõkészített, komplex információkat tartalmazó jelet állít elõ, amelybõl aztán az agy megalkotja azt a képet, amit voltaképpen észlelünk. Az újabb kutatások szerint ez az öt sejttípus nagyon sok - akár ötven - különbözõ szerkezetû és mûködésû sejtet is magába foglal, és egyáltalán nem olyan egyszerû rendszert alkot, mint ahogy korábban képzelték. Kutatása mégis megéri a fáradságot, hiszen a retina - mint maga is az agykéreg része - jól modellezheti az agy mûködésének folyamatait.

13 Ennek a bonyolult idegi folyamatnak az elsõ lépése a fényenergia idegi jelekké történõ átalakítása. Az átalakítást a szem fényérzékelõ sejtjei, a pálcikák és a csapok végzik, amelyek a retina hátulsó felszínén alkotnak hálózatot. A pálcikák gyenge fényben mûködnek, de annyira érzékenyek, hogy normális, nappali megvilágításnál túlterhelõdnek és mûködésképtelenné válnak. A nappali fényben a látást a csapok biztosítják, amelyek éppen intenzív fényben mûködnek megfelelõen. A csapsejtek által szolgáltatott kép tér- és idõbeli részletekben is gazdagabb, sõt a színek érzékelését is lehetõvé teszi. A pálcikákban és csapokban a jel átalakítását és továbbítását az e feladatra specializálódott sejtszervek végzik. A fényt a sejtek szemlencsétõl távolabb esõ része, az úgynevezett külsõ szegmens nyeli el, amely azután bonyolult biokémiai folyamatok során elektromos jeleket állít elõ. A jelek a sejt másik pólusán, a szinaptikus végzõdésen keresztül adódnak át a retina egyéb idegsejtjei (a bipoláris és horizontális) sejtek felé; a jeltovábbítást bizonyos átvivõanyagok (kémiai transzmitterek) teszik lehetõvé. A pálcikák külsõ szegmense henger alakú, míg a jóval kisebb méretû csapoké általában kúpszerûen elkeskenyedik.fényenergiabonyolult biokémiai folyamatok során

14 Mindkét sejttípus külsõ szegmense nagy kiterjedésû, fényérzékeny membránrendszert tartalmaz, amely a fényt elnyelõ látópigment- molekulákkal van tele. A pálcikák látópigmentje a vöröses színû rodopszin, míg csapsejt háromféle van: a látható fény rövid, közepes, illetve hosszabb hullámhosszúságú tartományára érzékeny pigmentanyagot tartalmazó csapsejt. A háromféle pigment fényelnyelési sávja tehát különbözõ, ez képezi a színlátás alapját. Amikor csak a pálcikasejtek segítségével látunk (például a csillagfényes éjszakákon) minden tárgy színtelennek tûnik.

15 A fény olyan sugárzás, amely fényérzetet kelt. - A fény fogalmának ez a meghatározása természetesen az emberi megismerés során alakult ki, így az emberi látást veszi alapul. A fény azonban nemcsak emberi szemmel, hanem különbözõ hatásai folytán más sugárzásmérõ eszközökkel is tanulmányozható. Ismert például, hogy a fény kémiai változást okoz egy fényképlemezen, mûködésbe hozza a fotocellát, hõhatása pedig érzékeny hõmérõkkel (termoelemekkel) is kimutatható. Ilyen eszközökkel mutatható ki, hogy vannak olyan sugárzások is, amelyek fizikai tulajdonságaikban megegyeznek a látható fény tulajdonságaival, de az emberi szem nem érzékeli õket. Ilyenek például az infravörös vagy az ultraibolya "fény", tágabb értelemben pedig minden elektromágneses sugárzás. A fény fogalma:

16 Az élõlények érzékelésének tanulmányozása során is bebizonyosodott, hogy a különbözõ állatok más-más, az embertõl különbözõ tartományokat látnak az elektromágneses sugárzásból, tehát a fény nemcsak a mûszerek, hanem az élõvilág számára is tágabb fogalmat jelent, mint az emberi szem számára látható fény.

17 Elõdeink evolúciós fejlõdése során - feltehetõen a fán lakó életmód kialakulásával - fokozatosan a szem vált a legfontosabb érzékszervvé. A térbeli látás, a pontos távolságbecslés nélkülözhetetlen feltétele az ágakon való közlekedésnek, a színek megkülönböztetése a táplálékszerzésnek és a veszély felismerésének. Fõemlõs õseinktõl ránk maradt örökségünk, hogy ma is a látásunk révén szerezzük a környezetünkbõl a legtöbb információt, a becslések szerint az összes információ kb %-át. Ennek egyik "mérhetõ" bizonyítéka, hogy a szemet az agyi látóközponttal összekötõ látóideg mintegy tizennyolcszor annyi idegsejtbõl áll, mint a fülbõl jövõ információk szállítására szakosodott hallóideg. Ez a mennyiségi különbség minõségi különbséget is jelent, a vizuálisan értelmezhetõ információ sokkal komplexebb. Míg a hallottakkal gyakran elõfordul, hogy valamit értelmezhetetlen zajként érzékelünk, a látásunkkal ez sokkal ritkábban fordul elõ.

18 Jelentõségének megfelelõen a fénnyel, a látással kapcsolatos ismereteket nagyon sok különbözõ tudományterület is vizsgálja. Ezek (a teljesség igénye nélkül) a következõk: Fizika: A fénytani kísérletek, vizsgálatok szempontrendszerük szerint több kategóriába sorolhatók. A klasszikus optika a fény terjedésének szabályaival foglalkozik, a tárgyaláskor alkalmazott módszere szerint geometriai (sugár-) optikára és fizikai (hullám-) optikára osztható. A geometriai optika a fénysugarakat mint geometriai vonalakat használja fel segédeszközként, a fizikai optika olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyek csak a fény hullámtermészetével értelmezhetõk.

19 A fény keletkezésének, és az anyaggal - köztük az elektromos és mágneses mezõvel - való kölcsönhatásának vizsgálata a kvantumoptika témakörébe tartozik, amely valójában az atomfizika részterületének is tekinthetõ.

20 Biológia, orvostudomány: Az élettan (fiziológia), a szemészet és az agykutatás célja az fénynek az élõ szervezetre, annak biokémiai folyamataira gyakorolt hatásának, valamint a szem mûködésének és a látás folyamatainak feltárása. Pszichológia: A látottak értelmezését, az észlelés jelenségeit a kognitív pszichológia kutatja, hatásaival az alkalmazott pszichológia, reklámpszichológia foglalkozik. (pl. a színek, világítás hatása, stb.)

21 Vizuális művészetek: A látvány esztétikai, mûvészi elõállítása és értelmezése a vizuális mûvészetek (festészet, szobrászat, építészet, fényképezés, filmmûvészet, számítógépes látványtervezés) és az azokat leíró tudományágak (mûvészettörténet, esztétika, stb.) feladata.

22 Fény és fénymérés A fény elektromágneses hullám, kvantumokban terjed, vákumban a sebessége 3×105 km/s. A szemünk 390 nanometer-től 780 nm-ig lévő hullámhosszokat látja (1 nm=109m). Fényerősség: Ha egy 6×105 m2 felületű testet 1700°C-ra (platina dermedéspontja) hevítünk, akkor izzani kezd, erőssége 1 cd (candella). Fénysűrűség: Felületi fényesség egy megvilágított testnél. Mértékegysége 1 sb (stilb) = 104 cd/m2 Fényáram: Az a fénymennyiség, ami 1 cd fényerősség egységnyi térszögben (1 steradian) időegység alatt. Mértékegysége 1 lm (lumen) = 1 cd×sr (steradian). A megvilágítás erőssége: Ha 1 lm fényáram 1 m2-nyi felületre esik merőlegesen. Mértékegysége 1 lx (lux).

23 A fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörösA fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörös A fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörösA fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörös Találtál olyan oldalt, amely ugyanezzel a témával foglalkozik? Küld el a címét!Találtál olyan oldalt, amely ugyanezzel a témával foglalkozik? Küld el a címét! A fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörösA fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött infravörös nm vörös nm narancs nm sárga nm zöld nm kék nm indigó nm ibolya 390 alatt ultraibolya Komplementer színek:Vörös - zöldeskék Zöld - bíbor Kék - sárgaAdditív (összadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék=fehérVörös+kék=bíborZöld+kék=zöldeskékVörös+zöld=sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés:Zöldeskék+bíbor+sárga=feketeZöldeskék+bíbor=kékZöldeskék+sárga=zöldBíbor+sárga=vörös Fény és fénymérés A fény színei hullámhossz szerint változnak: 780 nm fölött: infravörös nm: vörös nm: narancs nm sárga nm: zöld nm: kék nm: indigó nm: ibolya 390 nm alatt: ultraibolya

24 Fény és fénymérés Komplementer színek: Vörös – zöldeskék Zöld – bíbor Kék – sárga Additív (összeadó) színkeverés: Vörös+zöld+kék = fehér Vörös+kék = bíbor Zöld+kék = zöldeskék Vörös+zöld = sárga Szubsztraktív (kivonó) színkeverés: Zöldeskék+bíbor+sárga = fekete Zöldeskék+bíbor = kék Zöldeskék+sárga = zöld Bíbor+sárga = vörös

25 Fény és fénymérés Szeléncellás fénymérő: A szeléncella áramot termel, s ezt mikroampermérővel megmérjük. Ez az adat a fénymennyiségre utal. Hibája, hogy emlékszik nagyobb felgerjesztés után, ezért mindig csukott fedővel kell tárolni. Fotoellenállásos fénymérő: Olyan anyagunk van, amit ha megvilágítunk (változik a fény- mennyiség) változik az ellenállása. Ez nem emlékszik. Beeső fény mérése: A szereplő elé tartom a műszert (szeléncellás fénymérőt), ez világításnál jó a főfény és derítés arányának beállítására. Ha embert világítok, akkor a szeléncella elé félgömb alakú diffúzort, ha lapon akarok fényt mérni, akkor lapos diffúzort kell szerelni. Visszavert fény mérése: Erre a fotoellenállásos fénymérőt használjuk, a spotmetert. Azt a fénymennyiséget méri, ami a tárgyról verődik vissza. A spotmeterben a kis kör 1°-os kúpot mér.

26 Fény és fénymérés Legvilágosabb felület módszerének mérése: Megmérjük azt a felületet, ami szerintünk a legvilágosabb, s a nyersanyag átfogása szerint megnézhetjük a sötétebb felületeket, hogy melyikben lesz még részlet. Legsötétebb felület mérésének módszere: A legsötétebb felület megmérése, s azután meg lehet nézni, hogy a világosabb részeken lesz e részlet. A legfontosabb felület mérésének módszere: A legfontosabb felületet mérem meg pld.: az emberi arcot, s ehhez nézem meg, hogy miben lesz még részlet. Ha nem tudom eldönteni, hogy mi a legfontosabb, akkor egy 18 %-os szürke felületre mérek fényt, ez körübelül egy átlagos fehér ember bőrszíne. Ekkor viszont a képen le kell mondanom a hangulatról.

27 Fekete – fehér szűrők: Narancssárga - A kék eget sötétíti. Viharos hangulat, kiemelkednek a felhők. Kb.: 1 blendét vesz le. Sárga - A kék ég sötétebb, de nincs viharos hangulat. Vörös - Fekete ég, tehát minden ami fehér vagy világos az kiemelkedik. Több mint 1 blendét vesz le. Zöldessárga - Az ég kékje sötétebb, fűben-fában is van részlet.

28 Színhőmérséklet: Olyan feltételezett hőmérséklet, amelyen a fekete testnek sugároznia kell, hogy az emberi szemre ugyanolyan fénybenyomást tegyen, mint a figyelembe vett fényforrás. Mérése: Két fény színének összehasonlítása. Az egyiknek precízen meghatározott fénynek kell lennie. Egy abszolút fekete testet (minden ráeső fényt elnyel) elkezdem melegíteni, izzani kezd, világít, sötét vörös lesz, sárgul, majd kékes. A vizsgált test színének a színhőmérséklete annyi lesz, amennyi az abszolút fekete test színhőmérséklete, amikor a vizsgált tárgy és az abszolút fekete test színe megegyezik. A színhőmérsékletmérő 3 pontot mér (vörös, zöld, kék), s ebből modellez (általánosan ismert szakmai elnevezése: RGB.

29 Néhány színhőmérsékleti adat: Gyertya kb.: 1900K Háztartási izzólámpa kb. : 2800K (b. görbe) Fotóizzó: 3200K Reggeli, délutáni alacsony napállás kb. 4800K Átlagos napfény, vaku 5600K (a. görbe) Napos idő, árnyékban kb.: 6000K Nappal, kissé felhős égbolt kb.: 8000K Borult, ködös idő kb.: K (c. görbe)

30 A látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet. Egysége: Kelvin, K. A színhőmérséklet jele 1972 előtt kelvin fok (°K) volt. A színhőmérsékletet régebben miredben adták meg. 1 mired = / K. Mi a színhőmérséklet mértékegysége ? Meghatározás:

31 A ma használatos vakuk fénye a napfényhez hasonlóan 5600K színhőmérsékletű, tehát fotográfiai szempontból napfénynek tekinthető. A napfény színhőmérséklete évszaktól, napszaktól függően folyamatosan változik. Derült időben, átlagos napsütés esetén ez kb.: 5600K. Hajnalban vagy naplementekor a színhőmérséklet 2500K-re is csökkenhet, viszont borult, párás, ködös időben K-re is növekedhet. Nyílt tengeren, ill. magas hegyekben a színhőmérséklet K-t is elérheti. Felvételkészítésnél a fény színhőmérsékletének módosítására színhőmérséklet módosító szűrőket alkalmaznak. Ezek a szűrők, narancs (ámbra) vagy kék árnyalatukkal, fokozatuknak megfelelően csökkentik vagy növelik a rajtuk áthaladó fény színhőmérsékletét. A legáltalánosabban használt színhőmérséklet módosító szűrők a skylight szűrők, amelyek kis mértékben csökkentik a fény színhőmérsékletét, melegebb tónusúvá teszik a képet. A legtöbb ilyen szűrő egyben az UV tartomány egy részét is kiszűri. A konverziós szűrők lehetővé teszik, hogy műfény megvilágításban napfény film alkalmazásával ill. hogy napfény megvilágításban műfény film alkalmazásával is színhelyes képet kapjunk. A 85 (KR-12) jelű (narancs színű) konverziós szűrő 5600K-ről 3200K-re, míg a 80B (LB-12) jelű (kék színű) konverziós szűrő 3200K-ről 5600K-re módosítja a színhőmérsékletet.

32 Világítástechnika Ha egy tárgyra fény esik, akkor a fénynek egy része elnyelõdik, a másik része visszaverõdik. A felületrõl visszavert rész adja a felület színét. A fényforrások színeit közvetlen színnek, a fényforrás által megvilágított felület színét a közvetett színnek nevezzük. A videofelvétel elengedhetetlen mûvelete a helyszín körültekintõ bevilágítása, mert azzal a személyeket, tárgyakat hangsúlyozni, kiemelni lehet. Törekedni kell az egyenletes, lágy megvilágítás elérésére. A természetesnek látszó árnyék a felvételen növeli a valóságérzetet. Stúdióban és külsõ helyszíneken más-más lehetõség van a megvilágításra. Vannak olyan helyszínek, ahol már megfelelõ számú és minõségû fényforrás áll rendelkezésre - pl.: sportcsarnokok, színháztermek --, de vannak olyan helyszínek, ahol nincs megfelelõ világítás, ezért gondoskodni kell errõl. A megfelelõ világítás kialakítását sok tényezõ befolyásolja (pl.: lámpák fajtája, a díszlet, a szereplõk öltözete stb.). A kamera nem úgy érzékeli a bevilágított helyszínt, mint ahogy az a valóságban látszik, ezért a monitoron nézett képhez kell viszonyítani, hogy az valóságosnak tûnjön. Itt az emberi arc színeire és a fekete illetve fehér színekre kell összpontosítani, és azokat kell tisztára beállítani.

33 Fényforrások: Megkülönböztetünk természetes (pl. a Nap) és mester­séges (pl. egy izzólámpa) fényforrásokat. Minden fényforrás energiát igényel működéséhez. Különböző fényforrásokat fejlesztettek ki a legkülönbözőbb célokra: világítás, (ki)jelzés, jelátvitel, technikai és tudományos célok. A fényforrások fontosabb paraméterei: intenzitás, a kisugárzott fény hullám­hossz szerinti (spektrális) eloszlása, hatásfoka, koherencia- és polarizációs tulajdonságai. A világítástechnikában gyakran a napfényhez hasonló spekt­rális eloszlású fényforrás a cél. Ma is elterjedt még a hagyományos wolfram izzó. Különböző gázokkal töltött gázkisülési csövekkel az ultraibolya (hid­rogén, deutérium) és a látható (higany, xenon) tartományban sugárzó fény­források állíthatók elő. Ezeknél a spektrális tulajdonságok kedvezően módo­síthatók lumineszcens fényporok alkalmazásával. A számítás- és műszer­technikában rendkívül elterjedt a LED (Light Emitting Diode, fényt kibocsátó dióda), amely az integrált optikának is fontos eleme. A lézerek monokro­matikus (egy hullámhosszon sugárzó), koherens fényforrások, amelyek mű­ködhetnek folytonosan vagy impulzusüzemben. Néhány lézertípus: hélium-neon lézer (633 nm), széndioxid lézer (10 μm, infra), argon-ion lézer (zöld, kék), Nd- YAG impulzus lézer (1064 nm, frekvenciatöbbszörözhető). A dió­dalézerek (főleg vörös és infra) széleskörű alkalmazást nyertek (pl. CD-írás és - olvasás).Napultraibolyainfra

34 IZZÓLÁMPÁK Felépítés és mûködés: Az izzólámpában villamos áram által melegített wolfram spirális szál szolgáltatja a fényt. A kb Celsius fokon izzó wolfram szál olyan üvegburában van, amely nemesgázzal töltött. A villamos csatlakozást az üvegbura egyik, vagy mindkét végén speciális fej teszi lehetõvé.fényfej

35 KISFESZÜLTSÉGÛ HALOGÉN IZZÓLÁMPÁK Felépítés és mûködés: Felépítése a következõkben különbözik a normál izzólámpáétól. A fényforrás vonalszerû, a bura kvarcüveg csõ, amiben jódadalék van, innen az elnevezés. A villamos csatlakozók a legtöbb típusnál a csõ két végén vannak. Készül Edison foglalattal is. Mûködése lényegét tekintve olyan, mint az izzólámpáé. fényforrás

36 FÉNYCSÖVEK Felépítés és mûködés: A fénykeltés a fénycsõ falán lévõ fényporokkal történik, ami a csõ gázkisülésének UV sugárzását alakítja át látható sugárzássá. A fénycsõ csak segéd berendezésekkel (elõtét, gyújtó, kondenzátor, elektronikus elõtét és gyújtó) képes üzemelni. Ezek teszik lehetõvé a gázkisülés megindítását, a gyújtást, továbbá a stabil gázkisülést. A leggyakrabban használt fénycsõ - segédberendezés kapcsolást mutatja a következé ábra.

37 HIGANYLÁMPÁK Felépítés és mûködés: A kettõs üvegburából áll. Bekapcsoláskor a segédelektróda indítja a kvarccsõben a kisülést. A belsõ kvarcüveg kisülõcsõben keletkezett, csak részben látható sugárzást, a külsõ bura fénypor bevonata alakítja fénnyé. Mûködéséhez segédberendezés (elõtét) szükséges.

38 FÉMHALOGÉN LÁMPÁK Felépítés és mûködés: A fémhalogén lámpa kettõs üvegburából áll. A belsõ un. kvarcüveg kisülõcsõben higanyon kívül fémhalogénidek vannak. A kisülõcsõben vagy segédelektróda vagy gyújtó impulzus segítségével indul meg a fényt gerjesztõ kisülés. A külsõ üvegbura készülhet fénypor bevonattal vagy anélkül.

39 A világítás típusai A világítás kialakítása függ a helyszíntõl, a díszlettõl, a kamerák számától, a szereplõk mozgásától, ezért ezektõl függõen változhat. A világítási rendszerben lévõ egyes fényforrások típusai: 1. A fõfény, ami az egyetlen fényforrást, a napot, vagy a szobában a lámpát imitálja.

40 2. Az ellenfényt a személy vagy a tárgy mögött helyezzük el, az optikai tengelyen átmenõ függõleges síkban, vagy attól jobbra illetve balra. Ez a fény a tárgy sziluettjét rajzolja körbe és elnyomja az árnyékok egy részét.

41 3. Az élfényt különleges hatások elérésére alkalmazzuk, ez az optikai tengelyre merõleges és felülrõl világít.

42 4. A derítõfény az árnyékok finomítására szolgál, ami a kamera irányából, a fõfénynél kisebb erõsségû, lágy, szórt fénnyel világít.

43 A négy alapfény típuson kívül még használhatunk további derítõfényeket az árnyék vagy a kontraszt viszonyok gyengítésére. A személyek és a tárgyak bevilágításán túl szinte minden stúdióban külön fényeket használnak a díszletekre és a háttérre. Ezzel a képtér tágítása, szûkítése és a különbözõ hatások elérése lehetséges. A forgatás helyszínén a világítást úgy kell beszerelni, hogy a lámpák és a kábelek ne zavarják a szereplõk és a kamera mozgását., és ne legyenek képben. Szép esztétikailag is értékelhetõ videofelvétel csak megfelelõ világosítással készülhet.


Letölteni ppt "Szem, látás, fény Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések