Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi csere egyenlőtlensége VII. f.. Következő órára! VÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi csere egyenlőtlensége VII. f.. Következő órára! VÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer?"— Előadás másolata:

1 A nemzetközi csere egyenlőtlensége VII. f.

2 Következő órára! VÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer? EszméletEszmélet 23. évf. 92. sz. (2011. tél)23. évf. 92. sz. (2011. tél) „Csak ott, ahol a bérmunka a bázisa, erőszakolja rá magát az árutermelés az egész társadalomra, de csak ott bontakoztatja is ki összes rejtett potenciáit.” (Karl Marx: A tőke)

3 A világgazdaság mint szerves rendszer Fokozottan termeli az egyenlőtlenségeket Jobban, mint a nemzetgazdaságok Szabályozás hiánya A globalizáció jelenlegi formája fokozza Lehetséges-e a szabályozás a jelenlegi keretek között?

4 Asszimetriák a világgazdaságban 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája 6. Technológiai aszimmetriák 6. Technológiai aszimmetriák 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás

5 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban Kinek van komparatív előnye a kulcsiparágakban (ill. abszolút) Kinek van komparatív előnye a kulcsiparágakban (ill. abszolút) Komparatív előny a kulcságazatokban általában komoly gazdasági és kereskedelmi előnnyel is jár egyben. Komparatív előny a kulcságazatokban általában komoly gazdasági és kereskedelmi előnnyel is jár egyben. A kulcságazatok mindig K+F igényesek, ezért a technológia előny következménye a komparatív előny. - Vagyis nem természeti adottság! A kulcságazatok mindig K+F igényesek, ezért a technológia előny következménye a komparatív előny. - Vagyis nem természeti adottság!

6 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - Tőke exportj a, importj a révén alakul ki - Tőke exportj a, importj a révén alakul ki Kölcsönös, de asszimetrikus függésKölcsönös, de asszimetrikus függés A nemzeti szuverenitás kérdése A nemzeti szuverenitás kérdése Az előnyök és hátrányok a hazai gazdasági teljesítménytől függnekAz előnyök és hátrányok a hazai gazdasági teljesítménytől függnek TNC-k szerepeTNC-k szerepe

7 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája Befolyásolja: Befolyásolja: - exportszerkezet és importszerkezet (általában hátrányos a kevés exportfajta és sok importfajta) - exportszerkezet és importszerkezet (általában hátrányos a kevés exportfajta és sok importfajta) - exportszektor kínálati rugalmassága (mennyire képes reagálni a világgazdasági változásokra - ár, termék stb.) - exportszektor kínálati rugalmassága (mennyire képes reagálni a világgazdasági változásokra - ár, termék stb.) - import helyettesíthetősége - import helyettesíthetősége - belső piac nagysága, fogyasztás szerkezete (adott esetben képes-e a belső piac az exporttermékeket felszívni, illetve milyen a belső piac preferenciája az export- és importtermékek kapcsán) - belső piac nagysága, fogyasztás szerkezete (adott esetben képes-e a belső piac az exporttermékeket felszívni, illetve milyen a belső piac preferenciája az export- és importtermékek kapcsán) Hátrányos a saját kereskedelemben a partnerország magas részaránya, és a saját alacsony részarány a partnerország kereskedelmében. Hátrányos a saját kereskedelemben a partnerország magas részaránya, és a saját alacsony részarány a partnerország kereskedelmében. Hátrányos a gyenge belső piac, és az, ha mind a saját piac, mind a külső piac kevésbé prefereálja a saját exportterméket. Hátrányos a gyenge belső piac, és az, ha mind a saját piac, mind a külső piac kevésbé prefereálja a saját exportterméket.

8 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában Ezen a területen az átlagosnál és nagyobb aszimmetria jellemző a fejlett és a fejletlen országok relációjában Ezen a területen az átlagosnál és nagyobb aszimmetria jellemző a fejlett és a fejletlen országok relációjában A technikai fejlődés fokozódó gyorsulása, a termékek élettartalmának rövidülése növeli az aszimmetriát. A technikai fejlődés fokozódó gyorsulása, a termékek élettartalmának rövidülése növeli az aszimmetriát.

9 A legnyitottabb gazdaságok* 2006-ban

10 A 500 legnagyobb árbevételű vállalat földrajzi elhelyezkedése

11 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája Befolyásolja: - finanszírozási függőség - nettó adósságállomány → adósságválság - követelés és tartozás jellege, összetétele (lejárati hosszúság, kamatláb, valutanem, állami v. magán stb.) - milyen a külső forrásigény nagysága a GDP-hez, a hazai megtakarításhoz vagy az exportbevételekhez viszonyítva - mennyire koncentrált vagy diverzifikált az adós-hitelezői viszony relációja - milyen célra fordítják a külföldi pénzforrásokat (fejlesztés, beruházás vagy juttatás)

12 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája Minél nagyobb a saját megtakarítás aránya, saját hitelezés aránya, minél diverzifikáltabb az adósságszerkezet annál kedvezőbb az ország helyzete.Minél nagyobb a saját megtakarítás aránya, saját hitelezés aránya, minél diverzifikáltabb az adósságszerkezet annál kedvezőbb az ország helyzete. Veszélyes, ha a hitelfelvétel önmagát erősítő folyamattá válik. (A hitelfelvétel már azért szükséges, hogy az előző hitelt, vagy csak annak kamatait tudja törleszteni az ország)Veszélyes, ha a hitelfelvétel önmagát erősítő folyamattá válik. (A hitelfelvétel már azért szükséges, hogy az előző hitelt, vagy csak annak kamatait tudja törleszteni az ország) Hátrány, hogy a hitelező ország/szervezet beleszólást nyerhet az adós ország gazdasági folyamatainak és külgazdasági kapcsolatinak alakulásába.Hátrány, hogy a hitelező ország/szervezet beleszólást nyerhet az adós ország gazdasági folyamatainak és külgazdasági kapcsolatinak alakulásába. A nemzetközi monetáris rendszer aszimmetriájaA nemzetközi monetáris rendszer aszimmetriája

13 6. Technológiai aszimmetriák „Technológia determináció” - a technológia a világgazdasági pozíció alapvető meghatározója„Technológia determináció” - a technológia a világgazdasági pozíció alapvető meghatározója Befolyásolja:Befolyásolja: -technológia-fejlesztő, - gyártó, - exportáló ország, vagy csak technológia-vásárló, - átvevő,- alkalmazó (Magyarország: K+F kiadások a GDP 1%-a!!!) - technológiakutatás mely ágazatokra terjed ki (kulcságazatok) - technológia diffúziójának (elterjedésének) gyorsasága - oktatás, képzés, kutatásfejlesztési infrastruktúra színvonala - szellemi tulajdon védelme

14 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete - kétirányú mozgás: Fejletlen ország Fejlett ország szakképzetlen munkaerő (tömegesen) szakképzett munkaerő (részben) ösztöndíjas tanuló (részben) szakképzetlen munkaerő (tömegesen) szakképzett munkaerő (részben) ösztöndíjas tanuló (részben) szakképzett munkaerő (multinacionális vállatoknál vagy tanácsadói, szakértői, oktatói tevékenység) szakképzett munkaerő (multinacionális vállatoknál vagy tanácsadói, szakértői, oktatói tevékenység)

15 Indítékai: - gazdasági okok - munkanélküliség - munkanélküliség - reáljövedelem különbségek - reáljövedelem különbségek - relatív tényezőellátottságban lévő különbségek - relatív tényezőellátottságban lévő különbségek - konjunktúra ciklusok időbeli eltérése - konjunktúra ciklusok időbeli eltérése - adózási különbségek - adózási különbségek - életfenntartás természetes ösztöne (biztonsági és politikai okok) - család számára jobb lakhatási körülmények, egészségesebb éghajlat, jobb iskoláztatási és művelődési feltételek - családegyesítés vagy családi kötelékek felbontása - kalandvágy, idegen tájak kultúrák vonzereje - személyes érvényesülés, önmegvalósítás (munka és tanulás)

16 Előny: - „technikai segély” (technológia- és tudástranszfer) - jövedelemszerzési lehetőség a fejletlen állam lakói számára Hátrány: - a fejletlen ország munkaerő-piaci helyzete a fejlett ország munkaerőpiaca változásainak közvetlen hatása alá kerül - „kulturális kolonizáció” - a fejletlen országban társadalmi feszültség alakulhat ki az eltérő jövedelemviszonyok, a külföldi fogyasztási szokások és luxusigények közvetlen demonstrálása kapcsán - „brain drain” - agyelszívás

17 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás A fejletlen országok az információ megszerzéséhez megfelelő kapacitással nem rendelkeznek: A fejletlen országok az információ megszerzéséhez megfelelő kapacitással nem rendelkeznek: kevésbé pontos informálódás, dezinformálás, gyors reagálóképesség hiánya kevésbé pontos informálódás, dezinformálás, gyors reagálóképesség hiánya Kérdés, hogy a fejletlenebb ország képes-e bekapcsolódni az információs társadalomba, kihasználni a lehetőségeit - korszerűbb közoktatás, távoktatás, távközlés stb. - és ezáltal csökkenteni a fejlődési szakadékot, vagy új, informatikai analfabetizmus alakul ki, és a fejlődési szakadék tovább nő Kérdés, hogy a fejletlenebb ország képes-e bekapcsolódni az információs társadalomba, kihasználni a lehetőségeit - korszerűbb közoktatás, távoktatás, távközlés stb. - és ezáltal csökkenteni a fejlődési szakadékot, vagy új, informatikai analfabetizmus alakul ki, és a fejlődési szakadék tovább nő

18 Berlage- Legesse-féle fejlettség mérése: 1. egy főre jutó GNI nagysága (USA dollárban) 2. egy főre eső energiafogyasztás (olajegyenérték-kilogrammokban) 3. az ipar GDP-n belüli százalékaránya 4. nyerstermékeknek az áruexporton belüli százalékaránya 5. az export GDP-n belüli százalékaránya 6. az egy főre eső élelmiszertermelés 3 év átlagában mért és az 5 évvel korábbi 3 esztendő átlagához viszonyított alakulása 7. az egy főre eső GNI növekedési rátája két évtized átlagában 8. az exportnövekedés üteme 7 év átlagában 9. népesség nagysága 10. népességnövekedés rátája 7 év átlagában 11. mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő aránya 12. városi lakosság aránya 13. gyermekhalandóság aránya (1000 élve születéshez viszonyítva) 14. születéskor várható élettartam 15. egy orvosra eső lakosok száma 16. egy főre eső napi kalóriafogyasztás 17. alsófokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában 18. középfokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában

19 A nemzetközi csere marxi ill. marxista felfogása Egyenértékű csere, vagy egyenlőtlen csere 1. Megközelítés: az értéktörvény nemzetközi érvényesülése 2. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az eltérő szerves összetétel miatt 3. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az eltérő értéktöbbletráták miatt 4. Megközelítés: a monopolárak szerepe 5. Megközelítés: a természeti tényezők járadékának elszívása

20 Kérdések Mi az elemzés egysége? A világ, vagy a nemzet? Különbözik-e a nemzeten belüli és a nemzetközi csere? Nemzeten belül az átlagmunka számít! Társadalmilag szükséges munka, egyéni munkaráfordítás: - Nemzeti átlagmunka, vagy nemzetközi átlagmunka? A lényeg a különböző termelékenységű nemzeti munkák nem egyenlő mennyiségének cseréje!

21 A marxi ill. a marxista megközelítés “Két nemzet cserélhet úgy a profit törvénye szerint, hogy mind a kettő nyer, de az egyiket mindig rászedik.” (uo.) “Abból, hogy a profit az értéktöbblet alatt állhat, tehát a tőke profittal cserélődhet anélkül, hogy szoros értelemben értékesülne, következik, hogy nemcsak egyéni tőkések, hanem nemzetek is folytonosan cserélhetnek egymással, folytonosan egyre növekvő szinten ismételhetik is a cserét anélkül, hogy ezért egyaránt nyerniük kellene. Az egyik folytonosan elsajátíthatja a másik nemzet többletmunkájának egy részét, amelyért semmit sem ad vissza a cserében, csakhogy itt a mérték nem olyan, mint a tőkés és munkás közötti cserében.” (K. Marx, Grundrisse I o.)

22 Az értéktörvény nemzetközi érvényesülése 1.Értelmezés: érvényesül az érték törvény Létezik egy világérték, mint árcentrum, az egyes országok munkaráfordításai pedig eltérnek az átlagtól → a világgazdasági átlagnál termelékenyebb nemzetek (termelői) nyernek, a kevésbé termelékenyek veszítenek Ez feltételezi a „világegységet”, a munka, a tőke, a technológia szabad áramlását ↔ Ez azonban kiegyenlítődéshez vezet, nem jelent tartós egyirányú értéktranszfert De differenciálódást is eredményezhet, ill. a világegység helyett áruk szabad áramlása is elegendő feltétel (VL) A hasonló fejlettségű és viszonylag integrált gazdaságoknál érvényesülhet Kik versenyeznek: országok, vagy vállalatok?

23 2. Értelmezés: nem érvényesül az érték törvény A termelékenyebb nemzetek munkája intenzívebbnek számít Alapfeltevés: a nemzetközi kiegyenlítődésnek tartós akadályai vannak = a tőke és munka áramlása nem szabad A cserén kívüli, de azt meghatározóan befolyásoló tartós egyenlőtlenségek (termelékenység) → azonos irányú, tartós értéktranszfer (munkaelszívás) Ez rímel a komparatív előnyökre A nemzetek árutermelői értékelődnek le, vagy a nemzeti munka egésze? (társadalmi átlagmunka) Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): a nemzetgazdaság általános termelékenységének emelése

24 Az értéktöbblet elszívása, az eltérő szerves összetétel miatt Az egyes országok eltérő szerves összetétellel termelt termékekre (technológia, termelékenység) szakosodnak + szabad tőke és munkaerő áramlás → a profitráták kiegyenlítődnek Ha az alacsony szerves összetételű és/vagy gyors megtérülésű ágazatok az országok egyik csoportjában összpontosulnak a fordítottja pedig a másikban → értéktöbblet áramlik az alacsonyabb szerves összetételű országból a másikba Jellemző lehet az alacsony szerves összetétel a kevésbé fejlettekre, de a gyorsabb megtérülés nem Azonos értéktöbbletráta? Gazdaságpolitika: a tőkeáramlás korlátozása -hátulütői

25 Orsz á g cvmc/v É TÁTÁ p I. „ A ” t II. „ B ” t / Ö sszesen Á tlagprofitr á ta =220/500=0,44, É : 1A=1B, T Á : 1A=1,5B

26 Az értéktöbblet elszívása, az eltérő értéktöbbletráták miatt A munkaerő inmobilitása miatt az értéktöbbletráták (bérek) nem egyenlítődnek ki 1. Eset: a tőkeáramlás korlátozott → az alacsonyabb bérű országokban magasabb profitráta 2. Eset: a tőkeáramlás nem korlátozott → a profitráták kiegyenlítődnek → értéktöbblet áramlik a magasabb bérű országokba Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): az alacsonyabb bér előny is (tőke becsalogatása), hátrány is ( szociális helyzet, kedvezőtlen világpiaci cserearányok)

27 Orsz á g cvmm/v É TÁTÁ p I. „ A ” t , II. „ B ” t , Ö sszesen Á tlagprofitr á ta =160/500=0,32, É : 1A=1,75B, T Á : 1A=1,5B

28 A monopolárak szerepe Az értéktörvény a termelők differenciálódását eredményezi (+ termelőerők fejlődése - VL) → tőke koncentráció és centralizáció → monopóliumok Ha a monopolizált és nem monopolizált ágazatok világméretű megoszlása egyenlőtlen → profitelszívás (a nemzetközi termelési ártól tartósan eltérő árak)

29 A természeti tényezők járadékának elszívása A természeti tényezők magántulajdonának monopóliuma → abszolút járadék A gazdálkodás tárgyának monopóliuma → különbözeti járadék Ki birtokolja a természeti tényezőket

30 Emmanuel koncepciója Az egyenlőtlen csere két formája: 1. Az eltérő szerves összetételből fakadó 2. az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó Mindkettő értéktöbblet elszívást eredményez Szerinte az utóbbi a fő forma, mivel az előbbi nemzetgazdaságon belül is igaz

31 1. Az eltérő szerves összetételből fakadó „Elsődleges és látszólagos” forma A termelés objektív körülményeihez tartozik Csak értékben kap kevesebbet a fejletlenebb, használati értékben nem

32 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó A munka korlátozott mozgásának tulajdonítható – intézményi jellegű (nem tökéletes verseny) A bér mint független változó Optimum alatti = nincs szükségszerű megfelelés az egyes országok természetes előnyei és a bérkülönbségek szerinti munkamegosztás között A fejletlen használati értékben is kevesebbet kap

33 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó A fő ok a fejletlen országok alacsony bére, a fejlett országok munkásainak monopolhelyzete (szervezettség) miatt Nem az eltérő termelékenység magyarázza az eltérő béreket, hanem megfordítva!

34 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó A fő nyertes a fejlett országok munkásosztálya -Rövidtávon: A bérek emelkedése a fejletteknél az egyéni értéket a társadalmi fölé emeli -Hosszútávon: A nemzetközi profitráta csökkenése folytán szintén ők nyernek

35 Kritika Az eltérő szerves összetétel miért nem fontos M/V biztos hogy magasabb a fejletleneknél? (Bettelheim) Ok és okozatfordított: termelékenység → bérek A termelékenységi különbségek a döntőek: egyenlő vagy egyenlőtlen csere

36 Kritika Gazdaságpolitikai konzekvencia: a bérek emelése helyett a termelékenység növelése A külföldi tőke szerepének tagadása A fizetési mérleg problémája: aktív, vagy passzív A termelési ár elszakítása az értéktől – történelmi transzformáció Az árak és jövedelmek tautologikus meghatározása

37 Oscar Braun Miért nem áramlik a fejlődőkbe a tőke, hogy kihasználja az alacsonyabb béreket? Miért nem növelik a béreket a fejlődőkben? Nem a bérek a független változók, hanem az árak

38 Bettelheim Elszakítja az értékalapzattól a jövedelmeket és a termelési árat A jövedelmek objektív alapja éppen az érték „A kizsákmányolás viszonyai nem alapulhatnak a cserén, hanem szükségképpen a termelés szintjén gyökeredznek, mert különben a csere nem volna megújítható” A nem-mobilitás is az újratermelés feltételeinek egy specifikus hatása (migráció)

39 Bettelheim „A gazdasági egyenlőtlenségek bővített újratermelésének anyagi alapját a termelőerők gyors fejlődésének azok a kedvező feltételei alkotják, amelyek a gépi termelés kifejlődésével jelentek meg azokban az országokban, amelyek először iparosodtak … Amíg egy specifikus anyagi alap létezése a termelőerők tőkés világgazdaságon belüli polarizált fejlődésének a meghatározó eleme, ezt a fajta fejlődést azután a gazdag országok által gyakorolt politikai és ideológiai dominancia újraerősíti.”

40 Bettelheim Az uralkodó országok gazdagsága nem az egyenlőtlen cseréből, hanem a termelőerők egyenlőtlen fejlődéséből ered → attól nem szűnne meg az egyenlőtlenség, ha megváltoztatnánk a cserearányokat, vagy a béreket Az sem oldaná meg a problémát, ha lekapcsolódnának

41 Post-keynesiánusok – korai fejlődés- elméletek A nemzetközi csere és munkamegosztás egyenlőtlenségeit hangsúlyozzák Döntően nem belső, vagy külső okok miatt nem fejlődnek a „fejlődő országok”? Eltérés az egyes szerzőknél az okok és a jövedelem-lecsapolás formájában A nemzetközi gazdasági rendszer harmonikus voltának a kritikája

42 Kivonásos megközelítés (Subtraction-approach) A fejlett országok adott állapotának megfelelő jellemzőket vetik össze a fejletlen országokéval – mi az ami nincs illetve fejletlen és akadályozza a fejlődést ← a fejlődés lineáris Történelmi magyarázat: Tradicionális és modern ellentéte Az elmaradottság fő oka a fizikai tőke hiánya Az elmaradottság fő oka a vállalkozók hiánya Az elmaradottság fő oka a szakképzett munkaerő hiánya … Leibeinstein: 35 jellemző ismérv Szociológiai, intézményi magyarázatok

43 Minden ország egyetlen termelési függvényen, így ugyanazon a fejlődési pályán van. Ennek a tételnek egyenes következménye az a második tétel, hogy a különböző országok fejlődése között csak időbeli eltérés van (a fejletlenebbek később indultak), de idővel minden ország vagy társadalom ugyanarra a pályára zárkózik fel, ugyanahhoz az egyensúlyi pályához vagy aranykori növekedési úthoz konvergál. Ennek számos messzemenő, sőt, téves következménye van: „a) a kiinduló feltételek nem számítanak; b) a [mindenkori tényleges] szintek nem számítanak; c) a teljesítmény nem függ a már megtett úttól (there is no path dependence); s ennek folytán d) általános érvényű gazdaságpolitikai ajánlások érvényesek minden országra és minden időben, függetlenül társadalmi, institucionális és gazdasági fejlettségük pillanatnyi állapotától, politikai struktúrájuktól és célkitűzéseiktől.” (Szakolczay)

44 Az elmaradottság mint önmagát ismétlő mozgás (circulus vitiosus) Alacsony megtakarítás Alacsony beruházás Alacsony jövedelem

45 Problémák Statikus Hiányoznak a közvetítések és magyarázatok: Pl. Lewis a megtakarítás és a jövedelem kapcsolata Az egyes tényezők autonóm módon megváltozhatnak „Csaknem szilárd egyensúly” (Leibeinstein) Myrdal „kumulatív spirál mozgás”, kumulatív irreverzibilis folyamatok

46 Mi mozdítja ki a rendszert? Külső sokk: big push Kritikus tömeg: a jövedelem egy bizonyos szintje, ami beindítja a növekedést Külső vagy belső okok ← a mai struktúrák a külső behatolás, vagy a világpiachoz történő alkalmazkodás eredményei eredményei

47 Prebisch A gazdasági növekedés fő akadálya a kedvezőtlen világ kereskedelmi helyzet és a növekvő eladósodás A termelékenység növekedés előnyei a fejletteknél csapódnak le, mert az árak nem a termelékenység változásához igazodnak Rámutat a külföldi tőke káros szerepére: profitlecsapolás, nem csökkenti a deficitet Nemzeti ellenőrzés szükséges Nagyobb segélyek, a fejlettek nyissák meg a piacaikat, iparosítás

48 A kereskedelmen keresztüli jövedelem- lecsapolás Ok: az export-termékek eltérő jövedelem- rugalmassága (?) → cserearány romlás A demonstrációs hatás → nő az import → exportkényszer → marginális ágazatok fenntartása és „technológiai heterogenitás” A végső ok a fejlett országok munkásainak monopol-helyzete (és az oligopóliumok): bérek növekedése az árak növekedéséhez vezet

49 „A centrumban a vállalkozók és a termelési tényezők jövedelme viszonylag gyorsabban nő, mint a termelékenység, míg a periférián a jövedelmek növekedése elmarad a termelékenység növekedése mögött.” Az alacsony bér az ok, vagy okozat? (technológiai diszparitás) A torz struktúra belső ok (bár ez is nemzetközi eredetű – gyarmatosítás, ill. világpiaci alkalmazkodás)

50 W. A. Lewis A kereskedelem a fejlettek és a fejletlenek között egyenlőtlen. A cserearány romlása a fejletlenek tradicionális szektorának korlátlan munkakínálatán alapul Ez alacsonyan tartja a modern szektor bérszínvonalát is = hiába nő a termelékenység nem nőnek a bérek A profitráták kiegyenlítődése miatt jövedelem- elszívás → Iparosítás, dualitás megszüntetése

51 W. A. Lewis „Az exportágazatok hatékonyságának növekedéséből származó összes előny gyakorlatilag a külföldi fogyasztónál csapódik le.” Bármennyire nőjön is a termelékenység az exportszektorban a bérek nem nőnek a tradicionális szektor korlátlan munkakínálata miatt Valójában nem csak a fogyasztók, hanem a tőkések is élvezik (ha feltételezzük a profitráták nemzetközi kiegyenlítődését) ha a bérek növekedése nem követi a termelékenység növekedését + a munkaerő nem korlátlanul helyettesíthető

52 A. O. Hirschman A külföldi tőke káros következményei Nem csak a profit lecsapolás a probléma, hanem a helyi vállalkozói kvalitások elfojtása, a helyi termelési tényezők kiszorítása „Divesztícióra” szólítja fel az amerikai tőkét Nem működnek az ágazatközi kapcsolatok (forward and backward linkages) a gazdasági dualizmus miatt „Big push” koncepciót propagálja

53 „In Hirschman's definition of backward linkages the role of market-size externalities linked to economies of scale is quite explicit: an industry creates a backward linkage when its demand enables an upstream industry to be established at at least minimum economic scale. The strength of an industry's backward linkages is to be measured by the probability that it will in fact push other industries over the threshhold. Forward linkages are also defined by Hirschman as involving an interaction between scale and market size; in this case the definition is vaguer, but seems to involve the ability of an industry to reduce the costs of potential downstream users of its products and thus, again, push them over the threshhold of profitability. So economies of scale were crucial to high development theory. Why did that present a problem? Because economies of scale were very difficult to introduce into the increasingly formal models of mainstream economic theory.” (P. Krugman)

54 T. Balogh A partnerek egyenlőtlensége – „ki húzza a hasznot?” A technikai fejlettségben/fejlődésben meglévő különbségek a nemzeti határokhoz kötődnek Az egyenlőtlen partnerek közti csere nem a konvergenciát, hanem a divergenciát eredményezi

55 T. Balogh A nemzetközi kapcsolatokban nem atomisztikus mikroegységek versenyeznek, hanem „oligopolisztikusan versenyző nemzeti egységek” Ezek között a kereskedelem nem harmonizál, hanem kumulatív egyenlőtlenséget eredményez A tőke mozgása sem követi a klasszikus receptet és a tőkeszegénység ne jelent magasabb jövedelmezőséget (HO-modell érvénytelen) A komparatív előnyök kritikája: állandóan változnak, a fejlettek javára, akik alakítják

56 Furtado A mikroökonómia marshalli apparátusa alkalmatlan a nemzetközi kereskedelem elemzésére – helyette világrendszer, illetve függő alrendszer Külföldi monopóliumok dezintegrációs hatása Komparatív előnyök bírálata: 1. Statikus (Singer ua.), 2. Ki számítja ki nemzetgazdasági szinten? A fejlődő országok torz osztálystruktúrája: - „hamis iparosítás”: a helyi elit igényeiből következik Fejlődő országok – függő alrendszer

57 Függő alrendszer Az elmaradott országok a globális rendszer részei, „amelyeknek viselkedését nem lehet megérteni a globális rendszer struktúrájára és funkcionálására vonatkozó hipotézisek alkalmazása nélkül” Az „elmaradottsági” elmélet a „függés elméletévé” válik „Az elmaradott gazdaságokban a fejlődés mindig nemzetközi abban az értelemben, hogy többnyire olyan cég tevékenységének kiterjesztéséhez fűződik, amelynek döntéshozó központja a szóban forgó alrendszeren kívül esik”

58 Myrdal Az országok közötti egyensúlytalanság a piaci mechanizmusok eredménye –kumulatív egyenlőtlenség irreverzibilis folyamata Ez országon belül is érvényes, nemzetközileg még inkább – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. – Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. A gyakorlatban a backwash hatások a fejlődőknél rendszerint jelentősebbek a fejletlenség miatt, és az állam gyengesége miatt. A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat az állam gazdaságfejlesztési beavatkozására.

59 A visszasodró hatások túlsúlya „Hogy a piaci erők szabad játékának az a belső tendenciája, hogy egyenlőtlenségeket idézzen elő, és hogy ez a tendencia annál inkább dominál, minél szegényebb az illető ország – ez a gazdasági elmaradottság és a laissez–faire melletti gazdasági fejlődés két legfontosabb törvénye. (Economic Theory and Underdevelopped Regions.”) A terjedési hatások azért nem érvényesülnek, mert nincsenek kapcsolódó ágazatok A visszasodróak pedig azért érvényesülnek, mert az egyoldalú szerkezet miatt nagy a függés a világpiactól Nemzetközi méretű relatív elnyomorodás

60 Miért buktak meg a korai fejlődéselméletek? 70-es évek válsága Keynesianizmus bukása – monetarista ellenforradalom Nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel és eleganciával

61 Az elmaradottság fő oka a nem hatékony kormány Ez a kritika nem minden lehetséges kormány, hanem csupán a „nem hatékony kormány” ellen irányul. Adelman érvei: – számos fejlődő ország, így a délkelet-ázsiai országok kormányai hatékonyaknak bizonyultak; – Európában is tapasztalható az 1980-as évek neoliberális filozófiájával szembeni ellenállás, s felmerül az aktívabb kormányzati szerep igénye; – a nemzetközi pénzügyi intézmények is kezdik megérteni, hogy a reformok nem valósíthatók meg a mellettük elkötelezett és a megvalósításukra képes kormányok nélkül; – kialakulóban van a gazdasági fejlődéselmélet új, „revizionista”, „washingtoni konszenzus utáni” irányzata. „A fejlesztési közgazdaságtan egy teljes kör leírása után visszatérőben van a klasszikus fejlesztési közgazdászoknak ahhoz a nézetéhez, hogy a kormányzatnak kritikus szerepe van a gazdasági fejlődésben.”

62 „A gazdasági változás folyamatának megértése képessé tehet minket arra, hogy magyarázatot adjunk a gazdaságok – múltbeliek és jelenlegiek – eltérő teljesítményére. … [Ennek birtokában] képesek lehetünk arra, hogy megmagyarázzuk az Egyesült Államok és Nyugat-Európa folyamatos növekedésének hosszú történetét, a Szovjetunió látványos felemelkedését és pusztulását, az olyan ellentétes teljesítményeket, mint Tajvan és Dél-Korea gyors gazdasági növekedését, Afrika Szaharától délre fekvő részének lehangoló eredményeit, valamint Latin-Amerika és Észak-Amerika ellentétes fejlődését. Azon túl, hogy megértsük a múltat, ez az ismeret a kulcsa annak, hogy javítani tudjuk a jelenlegi és jövőbeni gazdaságok teljesítményét. Annak a tényleges megértése, hogy a gazdaságok hogyan növekszenek, megnyitja a kaput az emberi jólét növelése, valamint a nyomor és a szánalmas szegénység csökkentése előtt.” (D. North 2005.)

63 „A globális gazdaság… végtelenül bonyolult kapcsolatrendszert igényel. … A nyugati világnak hosszú kihordási időre volt szüksége ahhoz, hogy kialakítsa azt a kapcsolatrendszert, amely a piacok hatékony működéséhez szükséges…, noha ez még mindig távol van az ideálistól. A fejlődő országoknak sokkalta félelmetesebb feladattal kell szembenézniük. Fenn kell maradniuk, s növekedniük kell a már fejlett világgal való versengés körülményei között, tudatosan kell kialakítaniuk egy hatékony árrendszert, s azt ki kell egészíteniük olyan intézmények és szervezetek létrehozásával, amelyek kis tranzakciós költségekkel integrálhatják őket… a globalizálódó világba. A hagyományos közgazdaságtan nem adhat ehhez iránymutatást” (uo.)

64 tml tml P. Krugman: THE FALL AND RISE OF DEVELOPMENT ECONOMICS


Letölteni ppt "A nemzetközi csere egyenlőtlensége VII. f.. Következő órára! VÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések