Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA). feladatuk szerint csoportosíthatók:  vizeletkiválasztó vese  vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső  vizelettároló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA). feladatuk szerint csoportosíthatók:  vizeletkiválasztó vese  vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső  vizelettároló."— Előadás másolata:

1 VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA)

2 feladatuk szerint csoportosíthatók:  vizeletkiválasztó vese  vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső  vizelettároló húgyhólyag VESE (REN): bomlástermékek kiválasztása vízből és vízben oldódó anyagokból vizelet (urina) képződik működése összetett: - kiválasztja a fehérjeanyagcsere végtermékeit (urea, húgysav, kreatinin) - szabályozzák a szervezet só- és vízháztartását, H + koncentrációját - renint termel (vérnyomásemelő)

3 vörösesbarna, bab alakú, páros szerv cm hosszú, 5-6 cm széles, g XII. hát- és I. és II. ágyékcsigolya magasságában (jobb vese egy kicsit lejjebb) vesekapu (hilus renalis): a vese középső harmadában, medialisan a vese erei, idegei és a kilépő húgyvezeték (ureter) látható itt veseöböl (sinus renalis): a vesekapu befelé egy lapos zsákszerű, zsírral ki- töltött üregbe vezet a veséket három tok borítja: - belső, rostos tok (capsula fibrosa) - középső, zsíros tok (capsula adiposa) - külső vesepólya (fascia renalis) a veséket rögzítik az erek, a zsíros tok, a vese- pólya + hasűri nyomás kóros soványság esetén lefelé mozdulhatnak (vándorvese)  megtörheti a húgyvezeték lefutását

4 hosszmetszetükön elkülönül: - vizeletkiválasztó veseparenchyma - vizeletgyűjtő rendszerek (vesekapu, veseöböl, vesekelyhek, vesemedence) a veseparenchyma két részből áll:  kéregállomány:szemcsézettségét a vesetestecskék és a kanyaru- latos csatornák okozzák  velőállomány:hosszanti csíkoltságát a benne futó, vesekelyhek- be nyíló húgycsatornácskák okozzák a kéreg ívszerűen körülveszi a velőt, a két egység nem különül el élesen, a kéreg oszlopszerűen benyomul a velőbe, vesepiramisokat alkot egy vese átlag 30 vesepiramisból áll  hármasával-négyesével csúcsaik- nál összefutnak  vesepapillák  vesemedence kelyheibe nyílnak

5 a vese finomabb szerkezet: nephron a nephron a kiválasztás működési egysége 1-1,5 millió vesénként

6 a nephronok kisebb részekre tagolhatók:  vesetestecske vagy Malpighi-testecske:  hajszálérgomolyag (glomerulus)  Bowman-tok  vesecsatorna (tubulus):  elsődleges kanyarulatos csatorna  Henle-kacs  másodlagos kanyarulatos csatorna  összekötő darab

7 Malpighi-testecske: a kéregállományban helyezkednek el kb. 200  m átmérőjű benne kb. 30 hurokból álló glomerulus az ereket körüleszi a kettős falú Bowman-tok (fali lemez, zsigeri lemez) a Bowman-tok érpólusán bevezető (afferens) és kivezető (efferens) erek lépnek be és ki a vizeleti pólusnál kezdődik a kanyarulatos csatorna-rendszer

8 a Malpighi-testben történik a szűrés (filtráció): a glomeruluson belüli vérnyomás 8-9 kPa (kb Hgmm) – viszonylag magas (az elvezető artéria lumene szűkebb, mint az odavezetőé)  igyekszik a vérplazmát a Bowman-tok üregébe préselni ezzel szemben a vér kolloidozmotikus nyomása 3,5 kPa (kb. 26 Hgmm)  a vért az érpályán belül akarja tartani a vesetokon belüli nyomás kb. 1,5 kPa (kb. 11 Hgmm)  szintén a vérnyo- más ellen hat filtrációs nyomás: ezek eredője, 3-4 kPa (22-30 Hgmm)  ennek hatására a plazma egy része a Malpighi-test üregébe jut fiziológiás állapotban csak a kis molekulatömegű plazmaalkotók jutnak át a filtrátumba a vesékben naponta 180 l elsődleges vizelet (szűrlet) keletkezik sokk  vérnyomásesés  csökken a szűrlet vagy meg is szűnik  anuria gyulladásban, terhelésre nő a glomerulus permeabilitása  fehérje és vér- vizelés

9 a vesecsatornák kanyarulatos csatornáiban történik a visszaszívás (reabszorpció) és a kiválasztás (szekréció): Na+ és vízvisszaszívás: a Na+ aktív transzporttal, passzívan követi a víz visszaáramlása a víz kb. 80%-a már az elsődleges kanyarulatos csatornából visszaszívódik visszaszívást szabályozza: ADH: (hypothalamus  hypophysis hátsó lebenye)  növeli a distalis kanyarulatos csatorna permeabilitását a vízre nézve  nő a víz- visszaszívás diabetes insipidus: csökkent ADH term.  sok vizelet  folyama- tos szomjúság kezelése: szarvasmarha agyalapi mirigyének hátsó lebenyét szá- rítják, porítják  orron felszívni (orrcsepp)  nyálkahártyán fel- szívódik

10 aldoszteron: (mellékvesekéreg – zona glomerulosa) növeli a vérnyomást ha a nephron glomerulusában csökken a vérátáramlás  renint termel vérnyomás emelkedés  visszaállítja a filtrációs nyomást

11 vizelet termelése: 1. - glomerulus falán keresztül filtráció  vérplazma fehérjementes szűrlete a Bowman-tok üregébe, majd a nephron csatornarendszerébe - szűrlet, elő- vagy primer vizelet (kb. 180 l naponta) 2. - az elővizelet besűrűsödik az eredeti mennyiség kb. 1%-ára (kb. 1,5 l naponta) - az elsődleges kanyarulatos csatornából visszaszívódik a primer vizelet - nagy része (víz, Na+, Cl-, glükóz, aminosavak), egyes gyógyszerek kiválasztódnak - a Henle-kacsban tovább koncentrálódik - a másodlagos kanyarulatos csatornában ADH hatására vízvisszaszívás - a velőállomány gyűjtőcsatornájában elnyeri végső koncentrációját a vizelet kiskelyhek  nagykelyhek  vesemedence

12 a vizelet (urina): jellegzetes szagú, szalmasárga  függ a sűrűségétől fajsúlya átlagos folyadékfelvételnél közötti pH-ja 4,5-8,5 a vizelet tartalmaz: vizet, ásványi sókat (főleg NaCl-t), kreatinint, karbamidot (fehérje- anyagcsere bomlásterméke), húgysavat (nukleinsav-anyagcsere bom- lásterméke), urobilinogént (hemoglobin-anyagcsere bomlásterméke), egyéb anyagokat a vizelet fiziológiás körülmények közt nem tartalmaz: fehérjét (albumint), gennyet, vért, cukrot, bilirubint

13 vizeletelvezető és tároló rendszer: HÚGYVEZETÉK (URETER): a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő kb. 30 cm hosszú, 4-6 mm átmérőjű, izmos falú cső a vizeletet szakaszosan továbbítja HÚGYHÓLYAG (VESICA URINARIA): páratlan, izmos falú tömlő a kismedencében (üres állapotban a symphysis mögött találjuk) űrtartalma fiziológiásan ml  ml telítettség felett vizelési ingert vált ki a két húgyvezeték a hólyag hátsó, alsó részébe szájadzik, a húgycső az alsó, elülső részről indul  előnyös, mert a hólyag telődésekor nem változik ezek helyzete a húgycső belső záróizma (sima) akaratunktól függetlenül, reflexesen zár külső záróizma (harántcsíkolt) akaratunktól függően működik

14 HÚGYCSŐ (URETHRA): a vizeletelvezető rendszer utolsó szakasza nemenként eltérő a felépítése, nagysága férfi húgycső: hólyag fenekétől a makk végéig  kb. 25 cm a düllmirigyet átfúró szakaszába ömlik 2 oldalról az ondóvezeték és az ondóhólyag kivezető csöve + a düllmirigy kivezető csövei a gáti szakaszon van az akaratlagos záróizom női húgycső: kb. 3-4 cm hosszú a hüvellyel párhuzamosan fut

15 a vizeletürítés mechanizmusa: reflexes folyamat, ami bizonyos mértékben akaratlagosan befolyásolható a hólyag falában receptorok, reflexközpont a gerincvelő alsó szakaszában hólyagfeszülés  receptorokban ingerület  reflexközpontba  érzőpá- lyán az agykéregbe jut az ingerület, tudatosul a vizelési inger  válasz- reakció: a hólyag simaizomzata összehúzódik, a húgycső záróizma eler- nyed  vizelés az akaratlagos szabályozás képessége tanult viselkedés (szoktatással, életév körül alakul ki)


Letölteni ppt "VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA). feladatuk szerint csoportosíthatók:  vizeletkiválasztó vese  vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső  vizelettároló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések