Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Összefogással Felső-Bácska felemelkedéséért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Bácska VNP Kft. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 48 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 16 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 36 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Felső-Bácska VNP Kft. területe 34 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 77,477 fő, a városokban élő lakosok száma 19,465 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 77, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Jánoshalma 9,751 fő 7,484 fő 5,688 fő 4,094 fő Bácsalmás Mélykút Sükösd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 13 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 48 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 36 Felső-Bácska VNP Kft. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 4,382,642 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Felső-Bácska VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪14▪4,382,642 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪6▪6▪804,230 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪1,388,034 ▪A kulturális örökség megőrzése▪4▪4▪730,545 ▪Leader közösségi fejlesztés▪12▪518,163 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪21▪1,055,512 ▪Leader képzés▪2▪2▪33,578 ▪Leader rendezvény▪8▪8▪223,097 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪4▪4▪94,388 ▪Leader komplex projekt▪3▪3▪36,554 ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Felső-Bácska VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség és a romló demográfiai adatok. ▪A munkanélküliség eredendően az egy (mezőgazdaság) ágazaton nyugvó gazdaság következménye, az ipari tevékenységek szinte teljes hiánya jellemző. Kialakítatlan a térség öntözési rendszere. ▪A munkanélküliségi ráta magas, ami többek között a nem megfelelő képzési palettával függ össze. ▪A települések demográfiai mutatói rosszabbak az országos átlagnál. ▪A térség termelői és humán infrastruktúrája nem megfelelő. ▪A kedvező turisztikai adottságok kihasználatlansága jellemző a térségre. ▪A térség kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a nagy munkaigényű mezőgazdasági termelés megteremtésére, és arra épülő ipar fejlesztésére. Hagyományokkal rendelkezik a minőségi élelmiszer előállítás (pl: méz, bor pálinka). A jelenlévő szabad munkaerő kapacitás kihasználásával és a kisvállalkozások fejlesztésével lehetséges a könnyű- és a feldolgozóipar erősítése. Kitörési pont a megújuló és alternatív energiatermelés és felhasználás. ▪Élhetőbb településekkel a demográfiai mutatók jelentősen javulhatnak. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésével és komplex programcsomagok kidolgozásával a turisztikai potenciál kiaknázható, melyben a civil szervezetek szintén nagy szerepet játszhatnak.

7 6 Felső-Bácska a települések történelmi hagyományait figyelembe véve, természeti erőforrásait és adottságait jól kihasználva gazdasági teljesítőképességben, életszínvonalban felzárkózik a magyarországi átlaghoz, illetve egyes területeken meg is haladja azt, tudatos, fenntartható és partnerségben megvalósuló fejlesztések következtében élhetőbb kisrégiós környezet alakul ki. Gazdaságfejlesztési koncepció a.A gazdaságfejlesztési intézkedéseink megvalósításánál a gazdaság valamennyi szegmensének javítására, erősítésére törekszünk. A helyi gazdaság fejlesztésének alapfilozófiája a helyi adottságokra – nyersanyagokra – épülő termék előállítás, turizmus kialakítás, vállalkozás és szolgáltatás fejlesztés, valamint egy önellátó piaci modell kialakítása a termelés-feldolgozás-értékesítés együttesének megvalósításával. A nagyüzemi, versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékeinek felhasználásával új iparág jelenik meg a mikrorégióban.A fejlődőképes ágazatokban működő mikro- és kisvállalkozások erősítése által új munkahelyek teremtődnek, melynek hatására csökken a munkanélküliségi ráta. Egymásra épülő turisztikai fejlesztések megvalósításával növekszik a térség vonzereje, látogatottsága, amely további idegenforgalmi és szolgáltatásfejlesztési projekteket indukál. b.Legfőbb erőforrásunk a termőföld, valamint a mezőgazdasági termelés hagyományai, melyre a mezőgazdaság megújítása, és az erre épülő ipar kiépítése, fejlesztése alapozható. A térség természeti értékei, illetve a helyi termékek előállítása, promóciója a turizmus fellendülését szolgálja. c.A térség feldolgozóiparának hiányát a megújuló energiahordozókat előállító új üzemek, vállalkozások megjelenése, valamint a helyi élelmiszeripari termékeket előállító gazdaságok kapacitásának növelése, fejlesztése enyhíti. A helyenként elhanyagolt természeti értékek látogathatóságának javításával új potenciál jelenik meg a turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozók számára. A térségre jellemző nagyfokú munkanélküliség enyhítésére a gazdaságpolitikai koncepciónk lehetőséget ad úgy munkahelyek teremtésével, mint jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás Szolgáltatásfejlesztési és életminőség javítási koncepciónk lényegét tekintve az összefogáson alapul. A vidékfejlesztésre, falumegújításra vonatkozó projektek megvalósulásával a szolgáltatások minőségi és mennyiségi változására kerül sor. A gazdaságfejlesztés témakörében megvalósuló fejlesztések nagy része jelentős szolgáltatásfejlesztést és életminőség javulást eredményez. Hátrányos helyzetünk mérséklésére a településeken elérhetőbbé, színvonalasabbá kívánjuk tenni a települési és közszolgáltatásokat. A nemzetiségek hagyományának, kultúrájának feltárása, az ebben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása közösségeket összefogó és szolgáltatás fejlesztő jelentőséggel bír. Olyan közösségi terek fejlesztését, programok létrehozását tervezzük, ahol az érintett csoportok összehangolják elképzeléseiket. A társadalmi együttműködés megvalósításához szükséges humán erőforrás fejlesztés az igényeken alapuló képzések segítségével valósul meg. Felső-Bácska a települések történelmi hagyományait figyelembe véve, természeti erőforrásait és adottságait jól kihasználva gazdasági teljesítőképességben, életszínvonalban felzárkózik a magyarországi átlaghoz, illetve egyes területeken meg is haladja azt, tudatos, fenntartható és partnerségben megvalósuló fejlesztések következtében élhetőbb kisrégiós környezet alakul ki. Gazdaságfejlesztési koncepció a.A gazdaságfejlesztési intézkedéseink megvalósításánál a gazdaság valamennyi szegmensének javítására, erősítésére törekszünk. A helyi gazdaság fejlesztésének alapfilozófiája a helyi adottságokra – nyersanyagokra – épülő termék előállítás, turizmus kialakítás, vállalkozás és szolgáltatás fejlesztés, valamint egy önellátó piaci modell kialakítása a termelés-feldolgozás-értékesítés együttesének megvalósításával. A nagyüzemi, versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékeinek felhasználásával új iparág jelenik meg a mikrorégióban.A fejlődőképes ágazatokban működő mikro- és kisvállalkozások erősítése által új munkahelyek teremtődnek, melynek hatására csökken a munkanélküliségi ráta. Egymásra épülő turisztikai fejlesztések megvalósításával növekszik a térség vonzereje, látogatottsága, amely további idegenforgalmi és szolgáltatásfejlesztési projekteket indukál. b.Legfőbb erőforrásunk a termőföld, valamint a mezőgazdasági termelés hagyományai, melyre a mezőgazdaság megújítása, és az erre épülő ipar kiépítése, fejlesztése alapozható. A térség természeti értékei, illetve a helyi termékek előállítása, promóciója a turizmus fellendülését szolgálja. c.A térség feldolgozóiparának hiányát a megújuló energiahordozókat előállító új üzemek, vállalkozások megjelenése, valamint a helyi élelmiszeripari termékeket előállító gazdaságok kapacitásának növelése, fejlesztése enyhíti. A helyenként elhanyagolt természeti értékek látogathatóságának javításával új potenciál jelenik meg a turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozók számára. A térségre jellemző nagyfokú munkanélküliség enyhítésére a gazdaságpolitikai koncepciónk lehetőséget ad úgy munkahelyek teremtésével, mint jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás Szolgáltatásfejlesztési és életminőség javítási koncepciónk lényegét tekintve az összefogáson alapul. A vidékfejlesztésre, falumegújításra vonatkozó projektek megvalósulásával a szolgáltatások minőségi és mennyiségi változására kerül sor. A gazdaságfejlesztés témakörében megvalósuló fejlesztések nagy része jelentős szolgáltatásfejlesztést és életminőség javulást eredményez. Hátrányos helyzetünk mérséklésére a településeken elérhetőbbé, színvonalasabbá kívánjuk tenni a települési és közszolgáltatásokat. A nemzetiségek hagyományának, kultúrájának feltárása, az ebben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása közösségeket összefogó és szolgáltatás fejlesztő jelentőséggel bír. Olyan közösségi terek fejlesztését, programok létrehozását tervezzük, ahol az érintett csoportok összehangolják elképzeléseiket. A társadalmi együttműködés megvalósításához szükséges humán erőforrás fejlesztés az igényeken alapuló képzések segítségével valósul meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Bácska VNP Kft. – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége (FEBÖSZ) területén elhelyezkedő települések történelmi hagyományait és területi elhelyezkedését figyelembe véve, a Bajai, a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség települései, valamint Homorúd község és Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat közösen kíván részt venni a LEADER programban. Baja városa a helyi közösséggel szemben támasztott feltételek miatt csak külterületével vesz részt a programban A Felső-Bácska Helyi Közösségnek összesen 34 település a tagja, melyek az alábbiak: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút. A vidékfejlesztési térség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található, melyet nyugaton a Duna határol, déli határa pedig egyben a Szerbia-Montenegró - Magyar országhatár is. Területe több mint km2, lakónépessége hozzávetőlegesen 0 ezer fő, mely Bács-Kiskun megye negyed részének felel meg. A népsűrűség 65 fő/km2, tehát Felső-Bácska a megye ritkábban lakott területi egysége. A Felső-Bácskai települések tipikus alföldi települések. Benépesedésének hajtóereje a föld, a mezőgazdaság volt, települési formája pedig az alföldi agrártermelésnek megfelelő óriásfalvak és kisvárosok. A 34 településből mindössze három település rendelkezik városi ranggal: Baja, Bácsalmás és Jánoshalma, ezen települések a statisztikai kistérségek központjai is egyben. Baja a megye második legnagyobb városa, kisugárzása a Bajai kistérség határain kívül is érezhető. Ez fontos a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség lakói számára is, hiszen egyik sem tudja ellátni maradéktalanul a központi funkciókat. A térségben a 3000 fős lélekszámot csak Madaras, Mélykút, Sükösd és Vaskút községek lakosszáma haladja meg, Bácsszentgyörgy, Bácszőlős, Csikéria, Dunafalva, Érsekhalma, Kéleshalom, Mátételke és Homorúd népessége pedig az ezer főt sem éri el. A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége (FEBÖSZ) területén elhelyezkedő települések történelmi hagyományait és területi elhelyezkedését figyelembe véve, a Bajai, a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség települései, valamint Homorúd község és Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat közösen kíván részt venni a LEADER programban. Baja városa a helyi közösséggel szemben támasztott feltételek miatt csak külterületével vesz részt a programban A Felső-Bácska Helyi Közösségnek összesen 34 település a tagja, melyek az alábbiak: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút. A vidékfejlesztési térség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található, melyet nyugaton a Duna határol, déli határa pedig egyben a Szerbia-Montenegró - Magyar országhatár is. Területe több mint km2, lakónépessége hozzávetőlegesen 0 ezer fő, mely Bács-Kiskun megye negyed részének felel meg. A népsűrűség 65 fő/km2, tehát Felső-Bácska a megye ritkábban lakott területi egysége. A Felső-Bácskai települések tipikus alföldi települések. Benépesedésének hajtóereje a föld, a mezőgazdaság volt, települési formája pedig az alföldi agrártermelésnek megfelelő óriásfalvak és kisvárosok. A 34 településből mindössze három település rendelkezik városi ranggal: Baja, Bácsalmás és Jánoshalma, ezen települések a statisztikai kistérségek központjai is egyben. Baja a megye második legnagyobb városa, kisugárzása a Bajai kistérség határain kívül is érezhető. Ez fontos a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség lakói számára is, hiszen egyik sem tudja ellátni maradéktalanul a központi funkciókat. A térségben a 3000 fős lélekszámot csak Madaras, Mélykút, Sükösd és Vaskút községek lakosszáma haladja meg, Bácsszentgyörgy, Bácszőlős, Csikéria, Dunafalva, Érsekhalma, Kéleshalom, Mátételke és Homorúd népessége pedig az ezer főt sem éri el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A települések többsége zárt település, jelentősebb arányú külterületi népességgel csupán néhány rendelkezik. A települések közül nyolc határmenti. Különös szépségű a Duna menti táj, ahol a Duna szabályozása után visszamaradt holtágakban Európa szerte híres, egyedi természeti környezet alakult ki. A vadban, halban gazdag ártéri táj és Gemenc erdősége kitűnő lehetőség a vadászat, horgászat és az ökoturizmus számára. E vidék népessége a régiós jellemzőkhöz képest sokkal színesebb nemzetiségi összetételű. Németek, horvátok, szerbek élnek együtt a több hullámban a környékre települt székelyekkel is gyarapodó magyarsággal. A térségben szinte minden település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn déli szomszédunk közeli községeivel, valamint néhány távolabbi településsel. A határmenti települések találkozói jelentős mértékben hozzájárulnak az országok közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felújításához, illetve fellendüléséhez. A települések többsége zárt település, jelentősebb arányú külterületi népességgel csupán néhány rendelkezik. A települések közül nyolc határmenti. Különös szépségű a Duna menti táj, ahol a Duna szabályozása után visszamaradt holtágakban Európa szerte híres, egyedi természeti környezet alakult ki. A vadban, halban gazdag ártéri táj és Gemenc erdősége kitűnő lehetőség a vadászat, horgászat és az ökoturizmus számára. E vidék népessége a régiós jellemzőkhöz képest sokkal színesebb nemzetiségi összetételű. Németek, horvátok, szerbek élnek együtt a több hullámban a környékre települt székelyekkel is gyarapodó magyarsággal. A térségben szinte minden település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn déli szomszédunk közeli községeivel, valamint néhány távolabbi településsel. A határmenti települések találkozói jelentős mértékben hozzájárulnak az országok közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felújításához, illetve fellendüléséhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Felső-Bácska a Duna-Tisza köze déli részén helyezkedik el, a Duna-menti síkság, a Bácskai-löszhát és a Kiskunsági-homokhátság, mint földrajzi középtájegységek területein. A térség levegőminőségi állapota kedvezőnek tekinthető, mely a térség adottságaival - kevés ipari létesítmény, kedvező ipari szerkezet, gáz tüzelőanyag - magyarázható. A kedvező helyzetet rontja a közlekedésből származó légszennyezés, valamint az ülepedő és szálló por, továbbá a pollen - ezen belül a parlagfű pollen - jelentős koncentrációja. Kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, a térségen két szélcsatorna is található, melyek kiváló adottságot teremtenek a megújuló energiaforrások felhasználásához. A térségben a mezőgazdasági tevékenység okozta diffúz szennyezés (szakszerűtlen műtrágya adagolás és növényvédő-szerek felhasználása) átlagos mértékű. A pontszerű talajszennyeződések kisebb területre korlátozódnak, szennyező hatásuk azonban lényegesen nagyobb lehet. Ilyen szennyeződési pontok fordulnak elő a mezőgazdasági nagyüzemek üzemanyag tárolóinak, a nagyüzemi (hígtrágyás) állattartó telepek térségeiben, a települések szilárd hulladéklerakóin, valamint a folyékony hulladék leürítő helyein. A Felső-Bácskai terület hátsági részének vízrajza szegényes, a Duna-völgy felszíni vízhálózata viszont annál gazdagabb. A vízrendszerek elsődleges funkciója a belvízelvezetés, de a halastavak és tározók már a mezőgazdasági hasznosítás (öntözés, halgazdálkodás) lehetőségét is megteremtették. A térségben lévő kisebb tavak, lefűződött tószerű holtágak üdülési, természetvédelmi, halászati célokat szolgálnak. A talajvízkészletek használata a térségben minimális. A hasznosítást nehezíti a víz viszonylag magas keménysége és bakteriális fertőzöttsége. A térség észak-nyugati részén számottevő talajvízszint csökkenés következett be az elmúlt évtizedekben. A Bácskai löszháton kitermelhető rétegvizek vastartalma és egyes esetekben arzén tartalma túllépi az ivóvíz határértéket. A Felső-Bácskai terület mélységi vízkészlete számottevő. A települési és épített környezetben az általános elszegényedés okán egy leépülési tendencia jelentkezik. A Felső-Bácska a Duna-Tisza köze déli részén helyezkedik el, a Duna-menti síkság, a Bácskai-löszhát és a Kiskunsági-homokhátság, mint földrajzi középtájegységek területein. A térség levegőminőségi állapota kedvezőnek tekinthető, mely a térség adottságaival - kevés ipari létesítmény, kedvező ipari szerkezet, gáz tüzelőanyag - magyarázható. A kedvező helyzetet rontja a közlekedésből származó légszennyezés, valamint az ülepedő és szálló por, továbbá a pollen - ezen belül a parlagfű pollen - jelentős koncentrációja. Kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, a térségen két szélcsatorna is található, melyek kiváló adottságot teremtenek a megújuló energiaforrások felhasználásához. A térségben a mezőgazdasági tevékenység okozta diffúz szennyezés (szakszerűtlen műtrágya adagolás és növényvédő-szerek felhasználása) átlagos mértékű. A pontszerű talajszennyeződések kisebb területre korlátozódnak, szennyező hatásuk azonban lényegesen nagyobb lehet. Ilyen szennyeződési pontok fordulnak elő a mezőgazdasági nagyüzemek üzemanyag tárolóinak, a nagyüzemi (hígtrágyás) állattartó telepek térségeiben, a települések szilárd hulladéklerakóin, valamint a folyékony hulladék leürítő helyein. A Felső-Bácskai terület hátsági részének vízrajza szegényes, a Duna-völgy felszíni vízhálózata viszont annál gazdagabb. A vízrendszerek elsődleges funkciója a belvízelvezetés, de a halastavak és tározók már a mezőgazdasági hasznosítás (öntözés, halgazdálkodás) lehetőségét is megteremtették. A térségben lévő kisebb tavak, lefűződött tószerű holtágak üdülési, természetvédelmi, halászati célokat szolgálnak. A talajvízkészletek használata a térségben minimális. A hasznosítást nehezíti a víz viszonylag magas keménysége és bakteriális fertőzöttsége. A térség észak-nyugati részén számottevő talajvízszint csökkenés következett be az elmúlt évtizedekben. A Bácskai löszháton kitermelhető rétegvizek vastartalma és egyes esetekben arzén tartalma túllépi az ivóvíz határértéket. A Felső-Bácskai terület mélységi vízkészlete számottevő. A települési és épített környezetben az általános elszegényedés okán egy leépülési tendencia jelentkezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Ez elsősorban az épületek állagának-, a köztisztasági helyzet romlásában nyilvánul meg. Ezzel együtt az életminőség romlása is megfigyelhető. Biztató jel, hogy egyes településeken elindult a településközpontok tervszerű rendezése. A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása regionális hulladéklerakó keretein belül történik. A folyékony hulladékok kezelésének, gyűjtésének problémája elsősorban a csatornázatlan településeken és település részeken jelentkezik. A mezőgazdasági hulladékok közül a hígtrágya megfelelő szintű hasznosítása nem teljesen megoldott. Problémák mutatkoznak az állati tetemek és vágóhídi melléktermékek hasznosítása és ártalmatlanítása tekintetében is. Az üzemi zajkibocsátás mértéke nem számottevő a térségben, a legtöbb embert a közlekedési zaj érinti. Térségünkben a környezet biztonságát közvetlenül veszélyeztető, mérgező vagy fertőző anyagot előállító, tároló gazdálkodó szervezet nincsen. Ez elsősorban az épületek állagának-, a köztisztasági helyzet romlásában nyilvánul meg. Ezzel együtt az életminőség romlása is megfigyelhető. Biztató jel, hogy egyes településeken elindult a településközpontok tervszerű rendezése. A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása regionális hulladéklerakó keretein belül történik. A folyékony hulladékok kezelésének, gyűjtésének problémája elsősorban a csatornázatlan településeken és település részeken jelentkezik. A mezőgazdasági hulladékok közül a hígtrágya megfelelő szintű hasznosítása nem teljesen megoldott. Problémák mutatkoznak az állati tetemek és vágóhídi melléktermékek hasznosítása és ártalmatlanítása tekintetében is. Az üzemi zajkibocsátás mértéke nem számottevő a térségben, a legtöbb embert a közlekedési zaj érinti. Térségünkben a környezet biztonságát közvetlenül veszélyeztető, mérgező vagy fertőző anyagot előállító, tároló gazdálkodó szervezet nincsen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A Felső-Bácska Helyi Közösség három kistérségéből kettő, a Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A Bácsalmásit 8, a Jánoshalmi kistérséget 4 település alkotja. Így a közösség 34 településéből összesen 12 sorolható e kedvezőtlen kategóriába, mely meghaladja a térség településszámának 35%-át. A kedvezményezett települések besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint az összesített komplex mutatószám alapján a Jánoshalmi kistérség a 10., a Bácsalmási kistérség pedig a 11. helyen szereplő leghátrányosabb kistérség. A komplex mutató ezeknél a térségeknél 1,83 és 1,87. Ennek legfőbb oka, hogy a térségek települései a kistérségi központok kivételével társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottak. A mutatók közül legkirívóbbak az alábbiak: Infrastrukturális téren: - Szinte 0 értékű a szennyvíz csatornázottsági mutató - Kiemelkedően magas (60 perc) a gyorsforgalmi csomópontok elérhetőségi ideje Gazdasági téren: - Kevés a jól működő, fejlődőképes, tőkeerős vállalkozás - Alacsony a vendégéjszakák száma - Jelentős a megújulni nem képes, mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Demográfiai, humánpolitikai téren: - Alacsony a térségben az iskolázottsági mutató - Kiemelkedően rossz a vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga (-3,4) Foglalkoztatáspolitikai téren: - Magas a rendszeres szociális segélyezettek száma - Magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya - 4%-nál magasabb a tartós álláskeresők aránya (12 hónapja állás nélküli) - Kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta A helyi közösség két tagja Homorúd és a Mohács-szigeti Településrészi Önkormányzat a Mohácsi kistérséghez tartozik. A Felső-Bácska Helyi Közösség három kistérségéből kettő, a Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A Bácsalmásit 8, a Jánoshalmi kistérséget 4 település alkotja. Így a közösség 34 településéből összesen 12 sorolható e kedvezőtlen kategóriába, mely meghaladja a térség településszámának 35%-át. A kedvezményezett települések besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint az összesített komplex mutatószám alapján a Jánoshalmi kistérség a 10., a Bácsalmási kistérség pedig a 11. helyen szereplő leghátrányosabb kistérség. A komplex mutató ezeknél a térségeknél 1,83 és 1,87. Ennek legfőbb oka, hogy a térségek települései a kistérségi központok kivételével társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottak. A mutatók közül legkirívóbbak az alábbiak: Infrastrukturális téren: - Szinte 0 értékű a szennyvíz csatornázottsági mutató - Kiemelkedően magas (60 perc) a gyorsforgalmi csomópontok elérhetőségi ideje Gazdasági téren: - Kevés a jól működő, fejlődőképes, tőkeerős vállalkozás - Alacsony a vendégéjszakák száma - Jelentős a megújulni nem képes, mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Demográfiai, humánpolitikai téren: - Alacsony a térségben az iskolázottsági mutató - Kiemelkedően rossz a vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga (-3,4) Foglalkoztatáspolitikai téren: - Magas a rendszeres szociális segélyezettek száma - Magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya - 4%-nál magasabb a tartós álláskeresők aránya (12 hónapja állás nélküli) - Kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta A helyi közösség két tagja Homorúd és a Mohács-szigeti Településrészi Önkormányzat a Mohácsi kistérséghez tartozik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Ezen térség komplex mutatója 2,64, ezzel a kistérség a rangsorban a 73. helyen áll. A Bajai kistérség az ország 95. leghátrányosabb kistérsége. A 240/2006. számú kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazza. A Felső-Bácskai Helyi közösség települései közül társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak a következők: Bácsborsód, Csátalja, Dávod, Felsőszentiván, Hercegszántó, Kéleshalom, Mélykút, Nagybaracska és Tataháza. A térségből Szeremlén haladja meg a munkanélküliség több mint 1,75-szörösen az országos átlagot. Mind társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból, mind pedig munkanélküliség szempontjából igen kedvezőtlen a helyzet a térség alábbi településein: Homorúd, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csávoly, Csikéria, Dunafalva, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Rém. Ezen térség komplex mutatója 2,64, ezzel a kistérség a rangsorban a 73. helyen áll. A Bajai kistérség az ország 95. leghátrányosabb kistérsége. A 240/2006. számú kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazza. A Felső-Bácskai Helyi közösség települései közül társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak a következők: Bácsborsód, Csátalja, Dávod, Felsőszentiván, Hercegszántó, Kéleshalom, Mélykút, Nagybaracska és Tataháza. A térségből Szeremlén haladja meg a munkanélküliség több mint 1,75-szörösen az országos átlagot. Mind társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból, mind pedig munkanélküliség szempontjából igen kedvezőtlen a helyzet a térség alábbi településein: Homorúd, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csávoly, Csikéria, Dunafalva, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Rém. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 12% 11% 30% 6% 5% 14% 6% 0% 12% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 22% 27% 11% 3% 5% 3% 2% 21% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.0%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.0% ▪Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

20 19 Napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája a munkanélküliség, mely Felső-Bácska térségét is erősen sújtja. A csökkenő népességszám, a magas elöregedési index, az alacsony iskolai végzettség és az alacsony gazdasági diverzifikáció mellett a magas munkanélküliségi ráta is egy olyan tényező, probléma, amellyel foglalkozni kell. A térség foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatói változatos képet mutatnak: Regisztráltakkal számított munkanélküliségi ráta 2006-ban Foglalkoztatási ráta 2006-ban Bácsalmási kistérség 14,62%57,9% Jánoshalmi kistérség 11,60%56,3% Bajai kistérség 10,26%54,0% A munkanélküliségi ráta mindhárom kistérségben magasabb mint a megyei (6,2%), régiós (6,2%), illetve országos (5,8%) átlag. Jánoshalma és Bácsalmás vonzáskörzetében az agrárszektor aránytalanul magas súlya a mezőgazdaság leépülésével vezetett a magas munkanélküliségi rátához, illetve a tartós munkanélküliek magas arányához. Egyéb dimenziók között említhető a településnagyság és a települések megközelíthetősége, a népesség kor szerinti megoszlása. E dimenziók együttes hatását tükrözik a mutatók, hatásuk nem választható szét, szorosan összefüggnek. Példaként szolgál erre Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Csikéria községek, ahol a munkanélküliség százalékos, majdnem háromszorosa a megyei átlagnak. Fontos befolyásoló tényező az iskolai végzettség is, a munkanélküliség elsősorban a szakmunkás és szakmai képesítéssel nem rendelkező alulképzett réteget sújtja, viszont megfigyelhető, hogy az utóbbi időben nőtt a főiskolát, egyetemet végzett munkanélküliek aránya is. Az alacsony iskolázottság főleg a bácsalmási kistérségben tapasztalható. Felső-Bácskai szinten az összes aktív keresők átlagosan 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárszektorban foglalkoztatottak létszámaránya mind Bács-Kiskun megyében, mind országos viszonylatban az elsők között van. Napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája a munkanélküliség, mely Felső-Bácska térségét is erősen sújtja. A csökkenő népességszám, a magas elöregedési index, az alacsony iskolai végzettség és az alacsony gazdasági diverzifikáció mellett a magas munkanélküliségi ráta is egy olyan tényező, probléma, amellyel foglalkozni kell. A térség foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatói változatos képet mutatnak: Regisztráltakkal számított munkanélküliségi ráta 2006-ban Foglalkoztatási ráta 2006-ban Bácsalmási kistérség 14,62%57,9% Jánoshalmi kistérség 11,60%56,3% Bajai kistérség 10,26%54,0% A munkanélküliségi ráta mindhárom kistérségben magasabb mint a megyei (6,2%), régiós (6,2%), illetve országos (5,8%) átlag. Jánoshalma és Bácsalmás vonzáskörzetében az agrárszektor aránytalanul magas súlya a mezőgazdaság leépülésével vezetett a magas munkanélküliségi rátához, illetve a tartós munkanélküliek magas arányához. Egyéb dimenziók között említhető a településnagyság és a települések megközelíthetősége, a népesség kor szerinti megoszlása. E dimenziók együttes hatását tükrözik a mutatók, hatásuk nem választható szét, szorosan összefüggnek. Példaként szolgál erre Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Csikéria községek, ahol a munkanélküliség százalékos, majdnem háromszorosa a megyei átlagnak. Fontos befolyásoló tényező az iskolai végzettség is, a munkanélküliség elsősorban a szakmunkás és szakmai képesítéssel nem rendelkező alulképzett réteget sújtja, viszont megfigyelhető, hogy az utóbbi időben nőtt a főiskolát, egyetemet végzett munkanélküliek aránya is. Az alacsony iskolázottság főleg a bácsalmási kistérségben tapasztalható. Felső-Bácskai szinten az összes aktív keresők átlagosan 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárszektorban foglalkoztatottak létszámaránya mind Bács-Kiskun megyében, mind országos viszonylatban az elsők között van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A térségen belül azonban jelentősek a különbségek. A Bajai kistérségben a mezőgazdaságban dolgozók aránya csak 11% körül mozog (ez az érték alacsonyabb a megyei átlagnál), viszont Jánoshalma és Bácsalmás térségében ez százalék, vagyis jelentős mértékben magasabb arányú. Az ipar és a szolgáltatások terén foglalkoztatottak aránya csak a Bajai kistérségben nem marad el a megyei átlagtól. Az iparban foglalkoztatottak aránya 32,5%, a tercier (szolgáltató) szektorban 56% százalék. Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának fokozatos csökkenése mellett a tercier szféra vált a térség legfőbb foglalkoztatójává. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya átlagosan 1,4 százalékkal magasabb a munkanélküliek körében. Ez részben magyarázható a népesség nemek szerinti megoszlásával, melynek mérlege átlagosan 4%-kal a nők javára billen. A térségen belül azonban jelentősek a különbségek. A Bajai kistérségben a mezőgazdaságban dolgozók aránya csak 11% körül mozog (ez az érték alacsonyabb a megyei átlagnál), viszont Jánoshalma és Bácsalmás térségében ez százalék, vagyis jelentős mértékben magasabb arányú. Az ipar és a szolgáltatások terén foglalkoztatottak aránya csak a Bajai kistérségben nem marad el a megyei átlagtól. Az iparban foglalkoztatottak aránya 32,5%, a tercier (szolgáltató) szektorban 56% százalék. Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának fokozatos csökkenése mellett a tercier szféra vált a térség legfőbb foglalkoztatójává. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya átlagosan 1,4 százalékkal magasabb a munkanélküliek körében. Ez részben magyarázható a népesség nemek szerinti megoszlásával, melynek mérlege átlagosan 4%-kal a nők javára billen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) szektorban* működő vállalkozások száma ▪ székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10 db db 2,629 fő 12% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 12%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik Szektor Fogl. száma (fő) ▪350 ▪334 ▪320 ▪300 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben FőtevékenységNév ▪Pick Zrt. ▪Mogyi Kft. (Csávoly) ▪Bácsalmási Agráripari Zrt. ▪Axiál Kft. ▪Mogyi Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪300 ▪200 ▪165 ▪160 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik ▪Bács-Tak Kft. Név ▪Tesco ▪Fenster-X Kft. ▪Schumacher István ▪Sole-Mizo Zrt

25 24 Felső-Bácska térsége a vállalkozásszerkezet tekintetében az adottságokhoz megfelelőnek jellemezhető. A rendszerváltozást követően a korábbi üzemi szerkezet a tulajdonviszonyok átrendeződése következtében alapvetően megváltozott, mely főként a mezőgazdaság területén okozott problémát. Az előző időszakban jelentős számban alakultak ki a mezőgazdaságot mellékfoglalkozásként, kiegészítő tevékenységként végző kisgazdaságok, bár ezek előfordulása nem éri el a régi „háztáji” rendszerben gazdálkodók számát. Ezek mellett a régi nagyüzemek helyén főállású gazdálkodók által működtetett mezőgazdasági vállalkozások jöttek létre. Működési formáik igen változatosak: őstermelő, családi gazdálkodás, társaság, szövetkezet. Az őstermelők száma magas, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások száma alacsony. A térség agrárgazdasági szerkezetében a szántóföldi növénytermesztés meghatározó szerepe mellett jelen van a szőlő-gyümölcs, a szántóföldi és fóliás kertészet, az istállózó és néhol a legeltetésen alapuló állattenyésztés, valamint a régi hagyományokra épülő méhészkedés. Az állati hústermék alapanyag előállításban meghatározó szerepe van az iparszerű rendszereknek, de megtalálhatóak a kisüzemi módszerek is. Béda, Karapancsa, Gemenc természetvédelmi térségében és a vonzáskörzetükhöz tartozó településeken jelentős vadgazdálkodás folyik. A térségben hagyományos iparág volt a könnyűipar, de a rendszerváltás óta az üzemek többségét felszámolták. A faipar különböző területei is megtalálhatók: fűrészáruk, épületasztalos termékek, bútorok, stb. termelése jellemző. A korábbi nagy fémfeldolgozó és gépgyártó üzemek helyett több kisebb vállalkozás foglalkozik ezzel az iparággal. Az építési szakipart is számos kisebb-nagyobb vállalkozás képviseli. A térségben a szolgáltató szektor is szép számban képviselteti magát. Baja város vonzáskörzetében már jelentős a belföldi és külföldi tulajdonú kis- és nagykereskedelem. A térségben lakók viszonylagos szegénysége ellenére az akcióterülethez szorosan kapcsolódó Baja városával együtt a Felső-Bácskai terület egy 120. Felső-Bácska térsége a vállalkozásszerkezet tekintetében az adottságokhoz megfelelőnek jellemezhető. A rendszerváltozást követően a korábbi üzemi szerkezet a tulajdonviszonyok átrendeződése következtében alapvetően megváltozott, mely főként a mezőgazdaság területén okozott problémát. Az előző időszakban jelentős számban alakultak ki a mezőgazdaságot mellékfoglalkozásként, kiegészítő tevékenységként végző kisgazdaságok, bár ezek előfordulása nem éri el a régi „háztáji” rendszerben gazdálkodók számát. Ezek mellett a régi nagyüzemek helyén főállású gazdálkodók által működtetett mezőgazdasági vállalkozások jöttek létre. Működési formáik igen változatosak: őstermelő, családi gazdálkodás, társaság, szövetkezet. Az őstermelők száma magas, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások száma alacsony. A térség agrárgazdasági szerkezetében a szántóföldi növénytermesztés meghatározó szerepe mellett jelen van a szőlő-gyümölcs, a szántóföldi és fóliás kertészet, az istállózó és néhol a legeltetésen alapuló állattenyésztés, valamint a régi hagyományokra épülő méhészkedés. Az állati hústermék alapanyag előállításban meghatározó szerepe van az iparszerű rendszereknek, de megtalálhatóak a kisüzemi módszerek is. Béda, Karapancsa, Gemenc természetvédelmi térségében és a vonzáskörzetükhöz tartozó településeken jelentős vadgazdálkodás folyik. A térségben hagyományos iparág volt a könnyűipar, de a rendszerváltás óta az üzemek többségét felszámolták. A faipar különböző területei is megtalálhatók: fűrészáruk, épületasztalos termékek, bútorok, stb. termelése jellemző. A korábbi nagy fémfeldolgozó és gépgyártó üzemek helyett több kisebb vállalkozás foglalkozik ezzel az iparággal. Az építési szakipart is számos kisebb-nagyobb vállalkozás képviseli. A térségben a szolgáltató szektor is szép számban képviselteti magát. Baja város vonzáskörzetében már jelentős a belföldi és külföldi tulajdonú kis- és nagykereskedelem. A térségben lakók viszonylagos szegénysége ellenére az akcióterülethez szorosan kapcsolódó Baja városával együtt a Felső-Bácskai terület egy 120. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 fős belső piacot, jelentős vásárlóerőt jelent. A térségi fejlődés elindulásához egy mezőgazdasági termelésre alapozott, feldolgozóipari fejlesztés teremthetné meg az alapot, amelynek nyomán más, kapcsolódó tovább-feldolgozó egységek is létesülhetnének. Régi gazdasági tapasztalat, hogy a gazdasági felemelkedés záloga a térségi alapanyag- előállítás mellett a minél teljesebb feldolgozás, és kézben tartott, ellenőrzött értékesítés. A térségi fejlesztések esetében különös figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására. A térség ereje – főként a 2000 fő alatti településeken – kicsi ahhoz, hogy önállóan megoldja problémáit, mindenképpen külső támogatás és tőkebefektetés szükséges. 000 fős belső piacot, jelentős vásárlóerőt jelent. A térségi fejlődés elindulásához egy mezőgazdasági termelésre alapozott, feldolgozóipari fejlesztés teremthetné meg az alapot, amelynek nyomán más, kapcsolódó tovább-feldolgozó egységek is létesülhetnének. Régi gazdasági tapasztalat, hogy a gazdasági felemelkedés záloga a térségi alapanyag- előállítás mellett a minél teljesebb feldolgozás, és kézben tartott, ellenőrzött értékesítés. A térségi fejlesztések esetében különös figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására. A térség ereje – főként a 2000 fő alatti településeken – kicsi ahhoz, hogy önállóan megoldja problémáit, mindenképpen külső támogatás és tőkebefektetés szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység34 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység41 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység64 Oktatással kapcsolatos tevékenység44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 26 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 28 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Mint az térségünkben is érezhető, az 1989-es egyesülési törvénnyel életre hívott önszerveződő civil társadalom az évek során óriási változáson ment keresztül. A kezdeti kulturális témák, kisebbségi csoportok köré szerveződő egyesülések mellett a későbbiek során fokozottan megjelentek a nagy szaktudást felvonultató, speciális szakterületeken is kimagaslót alkotó, fokozott normakontrolt érvényesítő nonprofit szerveződések. A civil társadalomban, mint a társadalmi struktúra harmadik lábában rejlő lehetőségeket az állami szektorba tartozók egyre jobban kezdik felismerni és kihasználni. Ez nem mondható el a piacorientált termelő szektorban ténykedőkről, akik téves előítéleteiktől sújtva piaci ellenfelet, konkurenciát látnak a feltörekvő civil társadalomban. A térség nonprofit rétegére az első időszakban jellemző volt, hogy a céljaik között nem szerepelt előrelépés, csak a kialakult status quo megőrzésére törekedtek. A mai nonprofit társadalomra ezzel szemben már a közös érdekképviselet kialakítása és a növekvő társadalmi és gazdasági szerep kialakulása a jellemző. A térség településein működő civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, művészetek, közművelődés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (EPAP) internetes tervezői felületén 295 civil szervezet van feltüntetve, ezzel szemben a rendelkezésünkre álló információk szerint hozzávetőlegesen 400 civil szervezet található, melyek összes taglétszáma megközelítően fő. A nonprofit szektorban tevékenykedők által vállalt társadalmi szerepek: lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez, széles körben szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten fontos szerepet töltenek be a kulturális és sportéletben, képviselik az állampolgárok érdekeit különböző hatóságok előtt, kiemelten fontos szerepet játszanak az emberi jogok megvalósítása és gyakorlása érdekében. A Felső-Bácskában létrejött szervezetek között az egyesületek mellett megtalálhatók az alapítványok, különböző klubok, szakkörök. Mint az térségünkben is érezhető, az 1989-es egyesülési törvénnyel életre hívott önszerveződő civil társadalom az évek során óriási változáson ment keresztül. A kezdeti kulturális témák, kisebbségi csoportok köré szerveződő egyesülések mellett a későbbiek során fokozottan megjelentek a nagy szaktudást felvonultató, speciális szakterületeken is kimagaslót alkotó, fokozott normakontrolt érvényesítő nonprofit szerveződések. A civil társadalomban, mint a társadalmi struktúra harmadik lábában rejlő lehetőségeket az állami szektorba tartozók egyre jobban kezdik felismerni és kihasználni. Ez nem mondható el a piacorientált termelő szektorban ténykedőkről, akik téves előítéleteiktől sújtva piaci ellenfelet, konkurenciát látnak a feltörekvő civil társadalomban. A térség nonprofit rétegére az első időszakban jellemző volt, hogy a céljaik között nem szerepelt előrelépés, csak a kialakult status quo megőrzésére törekedtek. A mai nonprofit társadalomra ezzel szemben már a közös érdekképviselet kialakítása és a növekvő társadalmi és gazdasági szerep kialakulása a jellemző. A térség településein működő civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, művészetek, közművelődés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (EPAP) internetes tervezői felületén 295 civil szervezet van feltüntetve, ezzel szemben a rendelkezésünkre álló információk szerint hozzávetőlegesen 400 civil szervezet található, melyek összes taglétszáma megközelítően fő. A nonprofit szektorban tevékenykedők által vállalt társadalmi szerepek: lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez, széles körben szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten fontos szerepet töltenek be a kulturális és sportéletben, képviselik az állampolgárok érdekeit különböző hatóságok előtt, kiemelten fontos szerepet játszanak az emberi jogok megvalósítása és gyakorlása érdekében. A Felső-Bácskában létrejött szervezetek között az egyesületek mellett megtalálhatók az alapítványok, különböző klubok, szakkörök. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 A térség települései között nagy különbségek tapasztalhatóak a civil szervezetek számában és ezek együttműködésében. A kiemelkedően jó példákkal szemben a térség civil szervezeteinek feléről (ezek jórészt a régebben alakult főként hagyományőrző és kisebbségek köré szerveződő egyesületek) elmondható, hogy nem rendelkeznek kapcsolatokkal sem a többi civil szervezet felé, sem pedig a háromszektoros gazdasági modell más résztvevői felé, ez nagyrészt az együttműködési szándék hiánya, kisebb részben az információk hiánya miatt alakult ki. A civil társadalom legnagyobb problémái között jelenleg a tőkehiány a legjelentősebb, ennek következménye a kismértékű pályázati aktivitás is. A nonprofit réteg másik kiemelkedő problémája az információhiány, mely miatt sem a nonprofit szervezetek, sem a gazdaság többi rétege nem tud a másikról. A jövőben kívánatos lenne egy széleskörű helyzetelemzésre épülő kistérségi civil stratégia megalkotása, amely megteremtené a nonprofit szervezetek egymás közötti, illetve a társadalom más szereplőivel történő együttműködésük alapjait, lehetőségeit. A térség települései között nagy különbségek tapasztalhatóak a civil szervezetek számában és ezek együttműködésében. A kiemelkedően jó példákkal szemben a térség civil szervezeteinek feléről (ezek jórészt a régebben alakult főként hagyományőrző és kisebbségek köré szerveződő egyesületek) elmondható, hogy nem rendelkeznek kapcsolatokkal sem a többi civil szervezet felé, sem pedig a háromszektoros gazdasági modell más résztvevői felé, ez nagyrészt az együttműködési szándék hiánya, kisebb részben az információk hiánya miatt alakult ki. A civil társadalom legnagyobb problémái között jelenleg a tőkehiány a legjelentősebb, ennek következménye a kismértékű pályázati aktivitás is. A nonprofit réteg másik kiemelkedő problémája az információhiány, mely miatt sem a nonprofit szervezetek, sem a gazdaság többi rétege nem tud a másikról. A jövőben kívánatos lenne egy széleskörű helyzetelemzésre épülő kistérségi civil stratégia megalkotása, amely megteremtené a nonprofit szervezetek egymás közötti, illetve a társadalom más szereplőivel történő együttműködésük alapjait, lehetőségeit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,985 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,985 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 79,46278,95778,61978,11677,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 61% 23% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 14% 5% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 32% 8% 4% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Népességi adatok A három statisztikai kistérséget felölelő 34 településen ember él, mely Bács-Kiskun megye lakosságának kb. 14%-át teszi ki. A térség demográfiai jellemzőit egyrészt a teljes megyére jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A népességcsökkenés 50 év átlagát tekintve folyamatos, bár nem egyenletes. A kistérségek településeinek népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság, amihez még hozzájárul a negatív vándorlási különbözet is. Az ezer főre jutó természetes szaporodás az elmúlt évtizedben a Bajai kistérségben –7,09, a Bácsalmási kistérségben –9,61, illetve a Jánoshalmi kistérségben –9,24, tehát mind a három kistérségben az értékek jóval meghaladják a megyei (-4,2) és az országos (-4,1) átlagot is. A térségben az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az elmúlt hat év adatai alapján a Bajai kistérségben a legkedvezőtlenebb (–7,73), mely értékkel Bács-Kiskun megye kistérségeinek rangsorában az utolsó előtti helyre szorul. Népsűrűségi adatok Bajai kistérség átlag: 65 fő/km2 (Baja várossal együtt) Bácsalmási kistérség átlag: 47 fő/km2 Jánoshalmi kistérség átlag: 44 fő/km2 A legsűrűbben lakott település Jánoshalma (74 fő/km2). A legritkábban lakott Kéleshalom (9,04 fő/km2). Korösszetétel Az öregek arányának növekedése mellett a fiatalok, és azon belül főleg a gyerekek aránya valamivel jobban csökken, ennek eredménye, hogy az öregedési index (öregkorúak gyerekekhez viszonyított aránya) folyamatosan növekszik. A térség minden hatodik lakosa 14 évnél fiatalabb, minden harmadik ember fiatal illetve középkorú, míg minden ötödik térségi lakos hatvan év fölötti. Ez az erőteljes öregedési folyamat fő indoka a természetes fogyás és a fiatalok térségből való elvándorlása. Népességi adatok A három statisztikai kistérséget felölelő 34 településen ember él, mely Bács-Kiskun megye lakosságának kb. 14%-át teszi ki. A térség demográfiai jellemzőit egyrészt a teljes megyére jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A népességcsökkenés 50 év átlagát tekintve folyamatos, bár nem egyenletes. A kistérségek településeinek népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság, amihez még hozzájárul a negatív vándorlási különbözet is. Az ezer főre jutó természetes szaporodás az elmúlt évtizedben a Bajai kistérségben –7,09, a Bácsalmási kistérségben –9,61, illetve a Jánoshalmi kistérségben –9,24, tehát mind a három kistérségben az értékek jóval meghaladják a megyei (-4,2) és az országos (-4,1) átlagot is. A térségben az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az elmúlt hat év adatai alapján a Bajai kistérségben a legkedvezőtlenebb (–7,73), mely értékkel Bács-Kiskun megye kistérségeinek rangsorában az utolsó előtti helyre szorul. Népsűrűségi adatok Bajai kistérség átlag: 65 fő/km2 (Baja várossal együtt) Bácsalmási kistérség átlag: 47 fő/km2 Jánoshalmi kistérség átlag: 44 fő/km2 A legsűrűbben lakott település Jánoshalma (74 fő/km2). A legritkábban lakott Kéleshalom (9,04 fő/km2). Korösszetétel Az öregek arányának növekedése mellett a fiatalok, és azon belül főleg a gyerekek aránya valamivel jobban csökken, ennek eredménye, hogy az öregedési index (öregkorúak gyerekekhez viszonyított aránya) folyamatosan növekszik. A térség minden hatodik lakosa 14 évnél fiatalabb, minden harmadik ember fiatal illetve középkorú, míg minden ötödik térségi lakos hatvan év fölötti. Ez az erőteljes öregedési folyamat fő indoka a természetes fogyás és a fiatalok térségből való elvándorlása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Nemek szerinti összetétel Az állandó lakosság nemek szerinti megoszlása nem mutat jelentős különbségeket. Mindhárom kistérség lakosságának valamivel több mint 52%-a nő, amely megegyezik a megyei átlaggal. Ettől az értéktől településenként legfeljebb 1-3%-os eltérés mutatkozik. Nemzetiségi arányok A térségben sokféle nemzetiség él együtt (magyar, német, szerb, horvát, székely, roma). A nemzetiségiek aránya a korábbi évekhez viszonyítva mindegyik kistérségben nőtt es adatok szerint a Bajai kistérségben 7,23% a nemzetiségiek aránya. Az átlagot jóval meghaladó nemzetiség él Nemesnádudvaron (42,34%) Garán, Hercegszántón (22%). A Bácsalmási kistérségben 3,1% a nemzetiségek aránya, a legkisebb arány pedig a Jánoshalmi kistérségben mutatkozik 2,3%-kal. Nemek szerinti összetétel Az állandó lakosság nemek szerinti megoszlása nem mutat jelentős különbségeket. Mindhárom kistérség lakosságának valamivel több mint 52%-a nő, amely megegyezik a megyei átlaggal. Ettől az értéktől településenként legfeljebb 1-3%-os eltérés mutatkozik. Nemzetiségi arányok A térségben sokféle nemzetiség él együtt (magyar, német, szerb, horvát, székely, roma). A nemzetiségiek aránya a korábbi évekhez viszonyítva mindegyik kistérségben nőtt es adatok szerint a Bajai kistérségben 7,23% a nemzetiségiek aránya. Az átlagot jóval meghaladó nemzetiség él Nemesnádudvaron (42,34%) Garán, Hercegszántón (22%). A Bácsalmási kistérségben 3,1% a nemzetiségek aránya, a legkisebb arány pedig a Jánoshalmi kistérségben mutatkozik 2,3%-kal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 9% 18% 0% 97% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Különleges természet-megőrzési terület Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A Felső-Bácskai térség településeinek infrastrukturális ellátottsága általában hasonló a magyar vidéken tapasztalhatókhoz. Az elsődleges energiahordozók tekintetében (földgáz, villany) a kiépítettség úgyszólván teljes, csupán egyes periférikus részen szorul kiegészítésre. A kommunikációs lehetőségek szélesedésével a vezetékes telefon használata kissé háttérbe szorult, a szélessávú Internet-hálózat kiépítése megteremtette a korszerű, olcsó kommunikáció feltételeit. A térségben mindhárom mobilszolgáltató jelen van. A települések belterületén az úthálózat nem teljes mértékben kiépített, illetve a szilárd burkolattal ellátott utak minősége sem megfelelő. Az és 55. számú főközlekedési útvonalak a térség több településén keresztülhaladnak, hiányoznak a településeket elkerülő útszakaszok, és a főutak minősége sem kielégítő. Autóbusz közlekedés mindenhol, vasúti közlekedés a térség 6 településén vehető igénybe. A szolgáltatások színvonala nem elégíti ki a mai kor követelményeit, a járatok időbeli összehangolása nem megfelelő. Összefüggő kerékpárút hálózata egyik településnek sincs, néhány főút mellett megépült szakasz a közlekedésbiztonságot szolgálja. A Duna töltésén húzódik az EuroVelo kerékpárút-hálózat, melynek egyes szakaszai már kiépültek. A folyami hajózás lehetőségét teszi lehetővé a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő. Baján a Duna-híd, Dunafalván és Mohácsnál a komp biztosít összeköttetést a Duna túloldalával. Határátkelőhely található Hercegszántón, illetve Bácsalmáson is működik egy személyforgalmú határátkelőhely. A vezetékes ivóvíz ellátás a térségben megoldott, de cél az ivóvíz-minőség javításával az EU normatíváknak való megfelelés. A mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló infrastruktúra (belvízcsatornázás, öntöző rendszerek) állapota csak részben adottság, mert ésszerű kiegészítéssel javítani lehetne a térséget is sújtó víz- és csapadékhiányon. A jelenlegi belvíz rendszer csupán a levezetést szolgálja, a vízvisszatartást, vagy a vízkormányzást nem. A kiépített szennyvízhálózat és szennyvízcsatornára kötött lakások száma arányában elmaradott a térség, de a jövőben ez az arány változni fog, mivel a települések további fejlődéséhez elkerülhetetlen a csatornarendszerek kiépítése és további szennyvíztelepek építése (egyes településeken a fejlesztések folyamatban vannak). A Felső-Bácskai térség településeinek infrastrukturális ellátottsága általában hasonló a magyar vidéken tapasztalhatókhoz. Az elsődleges energiahordozók tekintetében (földgáz, villany) a kiépítettség úgyszólván teljes, csupán egyes periférikus részen szorul kiegészítésre. A kommunikációs lehetőségek szélesedésével a vezetékes telefon használata kissé háttérbe szorult, a szélessávú Internet-hálózat kiépítése megteremtette a korszerű, olcsó kommunikáció feltételeit. A térségben mindhárom mobilszolgáltató jelen van. A települések belterületén az úthálózat nem teljes mértékben kiépített, illetve a szilárd burkolattal ellátott utak minősége sem megfelelő. Az és 55. számú főközlekedési útvonalak a térség több településén keresztülhaladnak, hiányoznak a településeket elkerülő útszakaszok, és a főutak minősége sem kielégítő. Autóbusz közlekedés mindenhol, vasúti közlekedés a térség 6 településén vehető igénybe. A szolgáltatások színvonala nem elégíti ki a mai kor követelményeit, a járatok időbeli összehangolása nem megfelelő. Összefüggő kerékpárút hálózata egyik településnek sincs, néhány főút mellett megépült szakasz a közlekedésbiztonságot szolgálja. A Duna töltésén húzódik az EuroVelo kerékpárút-hálózat, melynek egyes szakaszai már kiépültek. A folyami hajózás lehetőségét teszi lehetővé a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő. Baján a Duna-híd, Dunafalván és Mohácsnál a komp biztosít összeköttetést a Duna túloldalával. Határátkelőhely található Hercegszántón, illetve Bácsalmáson is működik egy személyforgalmú határátkelőhely. A vezetékes ivóvíz ellátás a térségben megoldott, de cél az ivóvíz-minőség javításával az EU normatíváknak való megfelelés. A mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló infrastruktúra (belvízcsatornázás, öntöző rendszerek) állapota csak részben adottság, mert ésszerű kiegészítéssel javítani lehetne a térséget is sújtó víz- és csapadékhiányon. A jelenlegi belvíz rendszer csupán a levezetést szolgálja, a vízvisszatartást, vagy a vízkormányzást nem. A kiépített szennyvízhálózat és szennyvízcsatornára kötött lakások száma arányában elmaradott a térség, de a jövőben ez az arány változni fog, mivel a települések további fejlődéséhez elkerülhetetlen a csatornarendszerek kiépítése és további szennyvíztelepek építése (egyes településeken a fejlesztések folyamatban vannak). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A szilárd hulladék szervezett és szelektív gyűjtése, valamint ártalmatlanítása megoldott a térségben, ugyanakkor a folyékony hulladék kezelés és az állati eredetű hulla ártalmatlanítás problémája, valamint a települési hulladéklerakók revitalizációja megoldandó feladat. A térség humán infrastruktúrája fejlesztésre szorul. Az óvodák, iskolák épületeinek állaga igen leromlott, a legtöbb településen felújításra szorul. A térségben csak Baján található kórház, de az sem tartozik a kiemelt kórházak közé. A járóbeteg szakrendelők és a háziorvosok segítségével a betegellátás biztosított. A térség szociális otthonai fejlesztésre, bővítésre szorulnak. A szilárd hulladék szervezett és szelektív gyűjtése, valamint ártalmatlanítása megoldott a térségben, ugyanakkor a folyékony hulladék kezelés és az állati eredetű hulla ártalmatlanítás problémája, valamint a települési hulladéklerakók revitalizációja megoldandó feladat. A térség humán infrastruktúrája fejlesztésre szorul. Az óvodák, iskolák épületeinek állaga igen leromlott, a legtöbb településen felújításra szorul. A térségben csak Baján található kórház, de az sem tartozik a kiemelt kórházak közé. A járóbeteg szakrendelők és a háziorvosok segítségével a betegellátás biztosított. A térség szociális otthonai fejlesztésre, bővítésre szorulnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %5% %4%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪7,484 ▪Nagyközség▪3,074 ▪Község▪1,303 ▪Község▪191 ▪Község▪413 ▪Város▪1,584 ▪Község▪1,711 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Baja Bátmonostor Munkanél- küliség (%) ▪10.43% ▪5.62% ▪6.77% ▪16.36% ▪16.60% ▪7.50% ▪9.02% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪400,816 ▪373,065 ▪340,575 ▪273,355 ▪177,524 ▪519,205 ▪333,556 Magas** kat. (db/fő) ▪0.106 ▪0.000 ▪0.685 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.010 ▪0.000 ▪0.302 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,525 ▪Község▪1,658 ▪Község▪2,035 ▪Község▪927 ▪Község▪2,213 ▪Község▪997 ▪Község▪2,960 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Borota Csátalja Csávoly Csikéria Dávod Dunafalva Érsekcsanád Munkanél- küliség (%) ▪12.23% ▪8.26% ▪10.61% ▪14.26% ▪10.33% ▪11.62% ▪8.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪303,789 ▪326,382 ▪357,911 ▪250,373 ▪356,798 ▪307,687 ▪341,224 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.184 ▪0.024 ▪0.143

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪675 ▪Község▪2,032 ▪Község▪2,502 ▪Község▪2,223 ▪Község▪667 ▪Város▪9,751 ▪Község▪2,384 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Érsekhalma Felsőszentiván Gara Hercegszántó Homorúd Jánoshalma Katymár Munkanél- küliség (%) ▪8.55% ▪8.21% ▪9.70% ▪9.44% ▪16.51% ▪10.77% ▪13.89% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪379,805 ▪329,916 ▪319,126 ▪362,176 ▪306,521 ▪361,605 ▪278,828 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.345 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪516 ▪Község▪1,796 ▪Község▪3,198 ▪Község▪586 ▪Nagyközség▪5,688 ▪Város▪646 ▪Község▪2,499 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kéleshalom Kunbaja Madaras Mátételke Mélykút Mohács Nagybaracska Munkanél- küliség (%) ▪10.97% ▪12.22% ▪16.62% ▪14.65% ▪11.98% ▪12.94% ▪7.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪176,595 ▪314,888 ▪307,920 ▪263,099 ▪317,291 ▪509,491 ▪302,618 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.366 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.325 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,019 ▪Község▪1,429 ▪Nagyközség▪4,094 ▪Község▪1,602 ▪Község▪1,390 ▪Község▪3,705 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nemesnádudvar Rém Sükösd Szeremle Tataháza Vaskút Munkanél- küliség (%) ▪6.10% ▪12.20% ▪9.98% ▪11.94% ▪12.67% ▪8.55% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪337,012 ▪283,741 ▪320,351 ▪314,534 ▪307,976 ▪385,341 Magas** kat. (db/fő) ▪0.702 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.136 ▪0.000 ▪0.050 ▪0.000

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bácsalmás ▪„Munkanélküliség, alacsony iskolázottság, gyenge gazdaság” ▪Bácsbokod ▪„Munkanélküliség, elöregedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kistérségi központ” ▪„Infrastruktúra teljes körű kiépítése(szennyvízberuházás)”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bácsborsód ▪„Helyi foglalkoztatás szűkössége” ▪Bácsszentgyö rgy ▪„Zsáktelepülés, elöregedés, elnéptelenedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Horgász- és vadászturizmus, víztározóra alapozott kerti kultúra integrációban” ▪„Hercegszántóval összekötő út megépítése”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bácsszőlős ▪„Zsáktelepülés, lakosság "elöregedett", munkanélküliség, lakosság elszegényedése” ▪Baja ▪„Munkanélküliség, befektetők hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Hasznosítható ingatlan (általános iskola)” ▪„Térségi központ, ipari fejlesztésre alkalmas területek”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bátmonostor ▪„Munkanélküliség” ▪Borota ▪„Infrastruktúra hiányossága, munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Baja elővárosához csatlakozva lakópark kialakítása, ipari park kialakítása.” ▪„M9-es útfejlesztés ▪Turisztikai fejlesztések”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csátalja ▪„Munkanélküliség, elvándorlás” ▪Csávoly ▪„Elöregedés, munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipartelepítésre alkalmas területek” ▪„Fermentáló üzem megépítése”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csikéria ▪„Munkahelyek hiánya, népesség elöregedése, fiatalok elvándorlása” ▪Dávod ▪„A gyereklétszám csökkenése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasági művelésre, vadászatra alkalmas területek, határközelség” ▪„A dávodi fürdő, üdülőövezet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dunafalva ▪„Szeremle és Dunafalva között közforgalmú közlekedésre alkalmas út hiánya” ▪Érsekcsanád ▪„Települést átszelő 51-es fő közlekedési út” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet” ▪„Kedvező demográfiai adatok”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Érsekhalma ▪„Munkanélküliség, elöregedő lakosság” ▪Felsőszentivá n ▪„Munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztika (sajtmúzeum, földvár),M9-es út fejlesztése” ▪„Mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gara ▪„Munkanélküliség és elöregedés” ▪Hercegszántó ▪„Munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztika” ▪„Turisztikai vonzerő”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Homorúd ▪„Munkanélküliség” ▪Jánoshalma ▪„Munkanélküliség, elavult infrastruktúra” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus, erdei iskola létesítése” ▪„M9-es út fejlesztés”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Katymár ▪„Munkanélküliség, elöregedés, képzetlenség” ▪Kéleshalom ▪„Munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó minőségű termőföld, turisztika” ▪„Turisztikai célkitűzések megvalósítása, vendégfogadóház felújítása”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 12/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kunbaja ▪„Munkanélküliség” ▪Madaras ▪„Munkahelyek hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvíz hasznosítás, alternatív energiatermelő rendszer kiépítése” ▪„Turisztika fejlesztése”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 13/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátételke ▪„Munkanélküliség, elszegényedés” ▪Mélykút ▪„Munkanélküliség, behatárolt anyagi lehetőségek” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település központjának megújításával, a szolgáltatások színvonalának javításával, a meglévő infrastruktúra fokozatos, ütemezett korszerűsítésével, a hagyományok ápolásával, munkahelyteremtéssel, az elidősödő lakosságot érintő segítségnyújtási szolgálat további fejlesztésével élhető falu kialakítása, az életminőség javítása.” ▪„Termálvíz hasznosítása a mezőgazdaságban és a turizmusban”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 14/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mohács ▪„Infrastruktúra hiánya (út), elavult épített környezet” ▪Nagybaracska ▪„Infrastruktúra(úthálózat,szennyvízcsatorna) ” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Központi szerep a Mohácsi-szigeten, természeti környezet, turizmus” ▪„Gyógyvíz”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 15/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemesnádudv ar ▪„Elavult épített környezet, infrastruktúra hiánya(vízelvezetés)” ▪Rém ▪„Munkanélküliség, zsáktelepülés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus” ▪„Rém-Nemesnádudvar összekötőút megépítése”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 16/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sükösd ▪„Munkanélküliség és bűnözés növekedése” ▪Szeremle ▪„Infrastruktúra, közutak, szennyvízelvezetés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése és M9-es autóút kiépítése” ▪„természeti környezet, néprajzi kultúra”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 17/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tataháza ▪„Alacsony foglalkoztatottság, gyenge szolgáltatási színvonal mellett folyamatosan elöregszik a lakosság, elnéptelenedik a település.” ▪Vaskút ▪„Munkanélküliség, elszegényedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen áthaladó 55. számú országos főútból származó lehetőségek maximális kihasználásával olyan fejlesztések megvalósítása, amely munkahelyeket eredményez, szolgáltatásokat (önkormányzati kötelező feladatokat) fejleszt a lakossági igényekhez alkalmazkodva.” ▪„Történelmi, kulturális, természeti és gazdasági adottságok kihasználása”

63 62 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

64 63 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi gazdaság fejlesztése” ▪„Életminőség javítása” ▪„Helyi turizmus fejlesztése” ▪„Bácskai identitástudat fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 63 4 db 2 db 3 db 4,985,885 2,106,870 1,135,282 1,038,706 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

65 64 ▪Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutásának elősegítése hálózatépítéssel Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 791,699 EUR – a(z) Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutásának elősegítése hálózatépítéssel fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi jellegű mezőgazdasági alapanyagok előállítása, különös tekintettel a bio- öko-, réspiaci termékekre, illetve az e tárgyban szerveződő termelői csoportokra, integrációkra ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése céljából ▪Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Allokált forrás (EUR) 791, ,286 3,637, ,585

66 65 ▪Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejlesztése érdekében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 791,699 EUR – a(z) Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutásának elősegítése hálózatépítéssel fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Humán erőforrás fejlesztés ▪Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösségi terek kialakítása, fejlesztése, rendezvények támogatása ▪Falumegújítás és fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása Allokált forrás (EUR) 542,320 33, ,938 1,388,034

67 66 ▪Turisztikai létesítmények kialakítása és fejlesztése, eszközbeszerzés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 791,699 EUR – a(z) Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutásának elősegítése hálózatépítéssel fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai attrakciófejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 692, ,834

68 67 ▪Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 791,699 EUR – a(z) Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutásának elősegítése hálózatépítéssel fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Nemzetiségi és bácskai hagyományok megőrzése, továbbadása, térségi identitástudat erősítését szolgáló, egymásra épülő projektek megvalósítása ▪Térségeken és országhatárokon átívelő partnerségépítés lehetőségeinek megteremtése Fő fejlesztési prioritás: Bácskai identitástudat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 730, , ,937

69 68 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

70 69 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 12% 11% 30% 6% 5% 14% 6% 0% 12% 4% 28% 35% 14% 3% 7% 3% 2% 0% 6% 2% 13% 25% 13% 4% 0% 33% 8% 4% 0% 10% 20% 10% 0% 20% 10% 0%

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A mezőgazdaságra épülő élelmiszer feldolgozási tevékenységek megújítása. Elhagyott, feldolgozási tevékenységre alkalmas ingatlanok (pl. malmok, felvásárló telepek, borászati egységek) megújítása, fejlesztése, illetve új létesítés, kertészeti kultúrák feldolgozására, csomagolására. A gyümölcs feldolgozás vertikumának szélesítésére irányuló tevékenységek (konzerváló üzemek, aszaló üzemek, ivólé illetve szörp készítő üzemek, párlat előállító üzemek)létesítésének, fejlesztésének támogatása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a tevékenység színvonalának, hatékonyságának növelésére irányuló fejlesztések, eszközbeszerzések megvalósítása. Új, innovatív termék feldolgozási tevékenységek elindításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A rendelkezésre álló források felhasználásával 15 élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás fejlesztése valósul meg oly módon, hogy a helyben előállított termékek helyi feldolgozása 35%-kal növekszik. 6 új élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás jön létre az akcióterületen. Ezen a területen a foglalkoztatottak száma a fejlesztések révén 30 fővel növekszik.”

72 2 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A mezőgazdaságra épülő élelmiszer feldolgozási tevékenységek megújítása. Elhagyott, feldolgozási tevékenységre alkalmas ingatlanok (pl. malmok, felvásárló telepek, borászati egységek) megújítása, fejlesztése, illetve új létesítés, kertészeti kultúrák feldolgozására, csomagolására. A gyümölcs feldolgozás vertikumának szélesítésére irányuló tevékenységek (konzerváló üzemek, aszaló üzemek, ivólé illetve szörp készítő üzemek, párlat előállító üzemek)létesítésének, fejlesztésének támogatása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a tevékenység színvonalának, hatékonyságának növelésére irányuló fejlesztések, eszközbeszerzések megvalósítása. Új, innovatív termék feldolgozási tevékenységek elindításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A rendelkezésre álló források felhasználásával 15 élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás fejlesztése valósul meg oly módon, hogy a helyben előállított termékek helyi feldolgozása 35%-kal növekszik. 6 új élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás jön létre az akcióterületen. Ezen a területen a foglalkoztatottak száma a fejlesztések révén 30 fővel növekszik.”

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A meglévő kereskedelmi vállalkozások szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések (létesítmények bővítése, költségtakarékos üzemeltetése, új funkció szerinti megújítása), eszközbeszerzések megvalósulása (polcok, pultok, irodatechnikai eszközök) a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A területileg hiányos kereskedelmi tevékenységek pótlása, új kereskedelmi profilok (tevékenységek) megjelenésének elősegítése a településeken.A lakosság költségtakarékos ingatlanfenntartását célzó eszközök, termékek terjesztésére, alkalmazására irányuló kereskedés. A modern (online) kereskedés bevezetése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az akcióterületen tevékenykedő kereskedelmi vállalkozások közül 25 tevékenységben, színvonalban megújul, 5 új kereskedelmi vállalkozás kezdi meg a tevékenységét a program zárását követő 2 év végéig. A fejlesztések, új vállalkozások megindulása révén ezen a területen a foglalkoztatottak száma 25 fővel megnövekszik. A kereskedelmi (elsősorban kiskereskedelmi) szolgáltatások lakossági igénybevétele, ezzel együtt árbevétele is 25%-kal megnövekszik a beruházás megvalósulását követő évben.”

74 ▪„Kereskedelem, javítás” 4 ▪„A meglévő kereskedelmi vállalkozások szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések (létesítmények bővítése, költségtakarékos üzemeltetése, új funkció szerinti megújítása), eszközbeszerzések megvalósulása (polcok, pultok, irodatechnikai eszközök) a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A területileg hiányos kereskedelmi tevékenységek pótlása, új kereskedelmi profilok (tevékenységek) megjelenésének elősegítése a településeken.A lakosság költségtakarékos ingatlanfenntartását célzó eszközök, termékek terjesztésére, alkalmazására irányuló kereskedés. A modern (online) kereskedés bevezetése.” ▪„Az akcióterületen tevékenykedő kereskedelmi vállalkozások közül 25 tevékenységben, színvonalban megújul, 5 új kereskedelmi vállalkozás kezdi meg a tevékenységét a program zárását követő 2 év végéig. A fejlesztések, új vállalkozások megindulása révén ezen a területen a foglalkoztatottak száma 25 fővel megnövekszik. A kereskedelmi (elsősorban kiskereskedelmi) szolgáltatások lakossági igénybevétele, ezzel együtt árbevétele is 25%-kal megnövekszik a beruházás megvalósulását követő évben.” 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térségi ökológiai adottságokhoz igazodó profillal, a mai és jövőbeli várható igények kielégítésére alkalmas, termékek előállítására képes, kisebb kapacitású feldolgozó üzemek létesüljenek a termelő helyek közelében, hogy lehetőség szerint a nyersanyagot keveset kelljen szállítani. A feldolgozó üzem a beszállított termést nagykonyhai felhasz- nálásra előfeldolgozza, és lehűti, igény szerint további feldolgozást is végez mélyhű-tés alkalmazásával. Ezt a post-harvest alkalmazást egészítené ki a helyi kiskapacitású szárítás, konzerválás, savanyítás, zöldség-gyümölcslé kinyerés és késztermék előállítás. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Mezőgazdasági pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Nem mezőgazdasági termelők, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik. Támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Azokon a településeken, ahol erre a humán, az ökológiai, a telepítési és beruházás-finanszírozási, valamint a hosszabb távú fenntarthatósági feltételek a legkedvezőbbek, létrejönnek olyan kisebb kapacitású, de szélesebb profilú zöldség- gyümölcs feldolgozók, amelyek biztosítják a helyiek foglalkoztatását, jövedelmet termelnek, növelik a térség gazdasági teljesítményét. Várható, hogy 3-4 településen megkezdődik a szabadföldi zöldségtermesztés. Az újszerű termelések beindulásával igény mutatkozik a kertészettel összefüggő szolgáltatások iránt, helyi képzések célirányos megszervezésére, és magasabb képzettségű szakemberek kinevelésére és idevonzására.”

76 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 6 ▪„A térségi ökológiai adottságokhoz igazodó profillal, a mai és jövőbeli várható igények kielégítésére alkalmas, termékek előállítására képes, kisebb kapacitású feldolgozó üzemek létesüljenek a termelő helyek közelében, hogy lehetőség szerint a nyersanyagot keveset kelljen szállítani. A feldolgozó üzem a beszállított termést nagykonyhai felhasz- nálásra előfeldolgozza, és lehűti, igény szerint további feldolgozást is végez mélyhű-tés alkalmazásával. Ezt a post-harvest alkalmazást egészítené ki a helyi kiskapacitású szárítás, konzerválás, savanyítás, zöldség-gyümölcslé kinyerés és késztermék előállítás. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Mezőgazdasági pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Nem mezőgazdasági termelők, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik. Támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek.” ▪„Azokon a településeken, ahol erre a humán, az ökológiai, a telepítési és beruházás-finanszírozási, valamint a hosszabb távú fenntarthatósági feltételek a legkedvezőbbek, létrejönnek olyan kisebb kapacitású, de szélesebb profilú zöldség- gyümölcs feldolgozók, amelyek biztosítják a helyiek foglalkoztatását, jövedelmet termelnek, növelik a térség gazdasági teljesítményét. Várható, hogy 3-4 településen megkezdődik a szabadföldi zöldségtermesztés. Az újszerű termelések beindulásával igény mutatkozik a kertészettel összefüggő szolgáltatások iránt, helyi képzések célirányos megszervezésére, és magasabb képzettségű szakemberek kinevelésére és idevonzására.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Az integrált termelői tevékenység újbóli meghonosítása jelentős létszámú, jelenleg kihasználatlan munkaerőt von be a gazdaságba az önfoglalkoztatás speciális modelljének megvalósítá-sával. A "háztáji állattartás" lehetővé teszi a családi munkaerő bekapcsolását is. Az uniós állatjóléti és környezeti követelményeket is kielégítő tartási körülmények megteremtéséhez a pályázók külső forrást szereznek, az integrátor biztosítja a termelés egyéb feltételeit a piaci értékesítéssel együtt. A pályázóknak meglévő integrációhoz való csatlakozási szándékukat előszerződés felmutatásával igazolniuk szükséges a támogatás feltételéül. Kedvezményezettek: Természetes személyek akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként, vagy betéti társaság tagjaként végzik. Non-profit szervezetek. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. támogatandó tevékenység: Fejlesztési tevékenységek: építés, gép- és eszköz- beszerzés, tevékenységhez szükséges kisléptékű infrastruktúra beruházás, szolgál- tatások igénybevétele, marketing költségek, induló állatállomány.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A munkanélküliek nagyszámú seregéből az ebben a munkában gyakorlattal rendelkezők pionírként újból néhányan (településenként a családok 1-2 %-a vállalkoznak) a tevékenység ismételt elindítására, illetve a vízi szárnyas tartásban való elindulásban.” Szektor

78 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Az egyénileg tevékenykedő kistermelők bevonásával szisztematikusan megtervezett termékszerkezetű, önfoglalkoztató modellre alapított zöldségtermesztési integráció megszervezése vezethet el a térségi zöldség önellátáshoz. A biztos termék-felvevői kört jelenleg a minden településen működő közkonyhák adhatják. A termelők hálózata nem tudna elismert termelői csoport lenni,mert ehhez nincsenek meg az alapok. A legfőbb cél,hogy hasznosulhasson a munkaerő- és termelési potenciál, az emberek saját létfenntartásukat biztosíthassák, csekély jövedelem megszerzése mellett. A pályázóknak meglévő integrációhoz való csatlakozási szándékukat előszerződés felmutatásával igazolniuk szükséges a támogatás feltételéül. Biztosítva lesz termékek nyomon-követhetősége és az élelmiszerbiztonság. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot.támogatási intenzitást ás támogatható tevékenységeket lásd exel táblázat” ▪„Ez a megoldás nagyban fékezhetné az erőforrások kiáramlását, a külső térségi beszállítókat ki lehetne iktatni, ugyanakkor jelentős mértékű foglalkoztatást (50-80 fő kertészeti, 5-10 fő logisztikai munkaerő) vonna maga után jövedelemtermelés mellett. A gyakorlati siker megalapozhatja a további terjeszkedést, és bizonyos feldolgozási tevékenységek kiépülését is, mivel a termelésből a piacon nem jól eladható csekélyebb mennyiségek is előállnak, amelyek tartósítva, termékké formálva a későbbiekben felhasználhatók, eladhatók lesznek.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

79 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Az előállított javak, termékek jobb megismertetése, értékesítése érdekében kiterjesztésre kerül a védjegyes rendszer további mezőgazdasági területről származó termékekre. A létrehozott termékcsalád részére az akcióterület legforgalmasabb településein, illetve kistérségi központokban kialakításra kerül egy-egy kereskedőház (építési, eszköz- és gépbeszerzési fejlesztés révén), ahol kizárólag a Bácskában termelt, védjegyes termékek kerülnek bemutatásra, értékesítésre. A kialakított kereskedőházak népszerűsítése marketing eszközök felhasználásával (honlap, hirdetések, szórólapok, útszéli reklámfelületek, híradás egyéb helyi, megyei és országos kommunikációs csatornákon) történik. Kedvezményezettek: Vállalkozások, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. Támogatandó tevékenységek: Építés, eszköz és gépbeszerzés, marketing tevékenységek, szolgáltatások igénybevétele, egyéb szolgáltatások (max. a támogatás 6 %-ig)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A jelenleg 15 termékből álló védjegyes termékcsalád száma a megvalósítás évének végére 100 termékre bővül. Létrejön az akcióterületen áthaladó két gyorsforgalmi (két számjegyű) országos közút mellett egy-egy kereskedőház (közel 150 illetve 200 m2 alapterületen). A kereskedőházakban valamennyi védjegyes termék kiállításra kerül. A marketing csatornákon keresztül történő meghirdetések révén a termékeket előállítók megkétszerezik forgalmukat (újabb fejlesztések alapját képezve). A nemzetközi kiállításokon történő megjelenés révén a termékcsalád a megvalósítást követő 2 év végén országos hírnévre tesz szert, fémjelzi az akcióterületet.”

80 ▪„Kereskedelem, javítás” 10 ▪„Az előállított javak, termékek jobb megismertetése, értékesítése érdekében kiterjesztésre kerül a védjegyes rendszer további mezőgazdasági területről származó termékekre. A létrehozott termékcsalád részére az akcióterület legforgalmasabb településein, illetve kistérségi központokban kialakításra kerül egy-egy kereskedőház (építési, eszköz- és gépbeszerzési fejlesztés révén), ahol kizárólag a Bácskában termelt, védjegyes termékek kerülnek bemutatásra, értékesítésre. A kialakított kereskedőházak népszerűsítése marketing eszközök felhasználásával (honlap, hirdetések, szórólapok, útszéli reklámfelületek, híradás egyéb helyi, megyei és országos kommunikációs csatornákon) történik. Kedvezményezettek: Vállalkozások, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. Támogatandó tevékenység: Építés, eszköz és gépbeszerzés, marketing tevékenységek, szolgáltatások igénybevétele, egyéb szolgáltatások (max. a támogatás 6 %-ig).” ▪„A jelenleg 15 termékből álló védjegyes termékcsalád száma a megvalósítás évének végére 100 termékre bővül. Létrejön az akcióterületen áthaladó két gyorsforgalmi (két számjegyű) országos közút mellett egy-egy kereskedőház (közel 150 illetve 200 m2 alapterületen). A kereskedőházakban valamennyi védjegyes termék kiállításra kerül. A marketing csatornákon keresztül történő meghirdetések révén a termékeket előállítók megkétszerezik forgalmukat (újabb fejlesztések alapját képezve). A nemzetközi kiállításokon történő megjelenés révén a termékcsalád a megvalósítást követő 2 év végén országos hírnévre tesz szert, fémjelzi az akcióterületet.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

81 80 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A fiatalok megismertetése a hagyományokkal, értékekkel. Olyan gyűjtemények kialakítása, kiadványok megteremtése, amelyből a fiatalok megismerkedhetnek a még fellelhető értékekkel. Önkormányzat, egyház, non- profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 65%, vállalkozók, term. személyek 65%. A projekt a következő HPME-kel alkot komplex projektet: 2972; 2873; 2982; 2871; 2870.” Megoldási javaslat ▪„A fiatalok identitástudata kialakul, illetve erősödik, növekszik a Bácskához, szülőhelyhez, szülőföldhöz való ragaszkodás. Átörökítődnek a hagyományok. Növekszik a települések népességmegtartó képessége. A LEADER program segítségével hozzávetőlegesen 6 szervezet tudja megvalósítani a hagyományok ápolására vonatkozó álmát.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A fiatalok megismertetése a hagyományokkal, értékekkel. Olyan gyűjtemények kialakítása, kiadványok megteremtése, amelyből a fiatalok megismerkedhetnek a még fellelhető értékekkel. Önkormányzat, egyház, non- profitszervezetek és társulásaik, amennyiben közösségi célú fejlesztést hajtana végre 100%, ugyenezen szervezetek valamint a vállalkozók és magán személyek 60%. A projekt a következő HPME-kel alkot komplex projektet: 2871; 2873; 2889; 2972; 2982.” Megoldási javaslat ▪„A fiatalok identitástudata kialakul, illetve erősödik, növekszik a Bácskához, szülőhelyhez, szülőföldhöz való ragaszkodás. Átörökítődnek a hagyományok. Növekszik a települések népességmegtartó képessége. A LEADER program segítségével hozzávetőlegesen 3 szervezet tudja megvalósítani a hagyományok ápolására vonatkozó álmát.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A hagyományok megőrzését célzó infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések (hagyományos öltözékek, bútorok, stb.), mellyel felkelthető az emberek érdeklődése a régi szakmák, táncok világa iránt, ezzel is segítve az értékek tovább élését. Ezeknek bemutatóhely kialakítása, felújítása, ahol a látogatók életszerű környezetben ismerkedhetnek meg a hagyományőrző tárgyakkal, kultúrával. Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 60%. A projekt a következő HPME-kel alkot komplex projektet: DA-59- SzF-4-04; DA-59-SzF-7-03; DA-59-SzF-2-03; DA-59-SzF-7-02; DA-59-SzF-7-01” Megoldási javaslat ▪„A bemutatótermek segítségével a hagyomány nemzedékről nemzedékre szállása nem szűnik meg, ezáltal a magyar kultúra örök léte biztosított. A hagyomány ápolása révén az időseket megelégedettség tölti el, hogy gyermekeik és azok további gyermekei is részesei lehetnek e kultúrának. A kiállítások testközelből elevenítik meg a régi kor hagyományait, és talán kedvet is csinálnak a látogatók számára azok űzésére. A LEADER program segítségével kb. 5 projekt valósulhat meg.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A hagyományok megőrzését célzó infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések (hagyományos öltözékek, bútorok, stb.), mellyel felkelthető az emberek érdeklődése a régi szakmák, táncok világa iránt, ezzel is segítve az értékek tovább élését. Ezeknek bemutatóhely kialakítása, felújítása, ahol a látogatók életszerű környezetben ismerkedhetnek meg a hagyományőrző tárgyakkal, kultúrával.Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 65%. A projekt a következő HPME-kel alkot komplex projektet: DA-59- SzF-4-04; DA-59-SzF-2-02; DA-59-SzF-7-03; DA-59-SzF-7-02; DA-59-SzF-7-01” Megoldási javaslat ▪„A bemutatótermek segítségével a hagyomány nemzedékről nemzedékre szállása nem szűnik meg, ezáltal a magyar kultúra örök léte biztosított. A hagyomány ápolása révén az időseket megelégedettség tölti el, hogy gyermekeik és azok további gyermekei is részesei lehetnek e kultúrának. A kiállítások testközelből elevenítik meg a régi kor hagyományait, és talán kedvet is csinálnak a látogatók számára, azok űzésére. A LEADER program segítségével kb. 12 projekt valósulhat meg.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek közreműködésével vagy szervezésében megvalósuló olyan komplex identitástudatot erősítő rendezvénysorozat lebonyolításának támogatása, amelyben legalább öt település részt vesz. Olyan projekt megvalósítása, amely nem egy-egy adott településhez, hanem a településen élő nemzetiségek, társadalmi csoportok szociális, kulturális, vallási vagy gasztronómiai hagyományaihoz kötődik. Ehhez kapcsolódó kis értékű eszközök támogatása maximum 20%-ban.” Megoldási javaslat ▪„Összehangolt, színvonalas térségi rendezvények, ezzel a látogatottság és az idegenforgalom lehetőségének fokozása. Olyan sokszínű fesztivál megvalósítása, amely az összefogásra épül, erősíti a testvér- települési kapcsolatokat. A megvalósuló társadalmi összefogás gazdasági hasznot is jelentene a településeknek és az ott működő vállalkozásoknak. A LEADER program segítségével 7 olyan kétnapos fesztivál támogatható, amely nagy tömegeket vonz és a társadalom legszélesebb rétegeit mozgósítja.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek közreműködésével vagy szervezésében megvalósuló olyan komplex identitástudatot erősítő rendezvénysorozat lebonyolításának támogatása, amelyben legalább öt település részt vesz. Olyan projekt megvalósítása, amely nem egy-egy adott településhez, hanem a településen élő nemzetiségek, társadalmi csoportok szociális, kulturális, vallási vagy gasztronómiai hagyományaihoz kötődik. Ehhez kapcsolódó kis értékű eszközök támogatása maximum 20%-ig.” Megoldási javaslat ▪„Összehangolt, színvonalas térségi rendezvények, ezzel a látogatottság és az idegenforgalom lehetőségének fokozása. Olyan sokszínű fesztivál megvalósítása, amely az összefogásra épül, erősíti a testvér- települési kapcsolatokat. A megvalósuló társadalmi összefogás gazdasági hasznot is jelentene a településeknek és az ott működő vállalkozásoknak. A LEADER program segítségével 3 olyan legalább kétnapos fesztivál támogatható, amely nagy tömegeket vonz és a társadalom legszélesebb rétegeit mozgósítja.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Az adott település, illetve az akcióterület népszerűsítését, a lakosság kulturált szabadidő eltöltését elősegítő települési rendezvények támogatása. A rendezvények lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésének támogatásán, az akcióterületen belül működő (elsősorban kulturális) civil szervezetek széles körű megismerésének megteremtésén túl a rendezvények egyéb hasznosságának kihasználása valósul meg (gazdasági termék bemutató, új technológiai ismertetők, fejlesztési programok, támogatási lehetőségek bemutatása stb.), amely új fejlesztéseket indukálnak. Települések közötti új sportrendezvények szervezése és lebonyolítása (pl. önkormányzati dolgozók olimpiája).” Megoldási javaslat ▪„Az akcióterületen a megvalósulást követő 2 év végére legalább 3 országos hírű, hagyománnyal rendelkező települési rendezvény megrendezésére kerül sor minden évben. A megvalósulást követő 2 év végén legalább 3, új elsősorban a sportegyesületek összefogásával létrejött sportrendezvény megszervezésére kerül sor rendszeresen. A települési rendezvényekre kilátogatók száma 25%-kal megnövekszik a megvalósulást követően. A térségbe – rendezvényekre – érkező vendégek száma a megvalósulást követően 25%-kal megnövekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Az adott település, illetve az akcióterület népszerűsítését, a lakosság kulturált szabadidő eltöltését elősegítő települési rendezvények támogatása. A rendezvények lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésének támogatásán, az akcióterületen belül működő (elsősorban kulturális) civil szervezetek széles körű megismerésének megteremtésén túl a rendezvények egyéb hasznosságának kihasználása valósul meg (gazdasági termék bemutató, új technológiai ismertetők, fejlesztési programok, támogatási lehetőségek bemutatása stb.), amely új fejlesztéseket indukálnak. Települések közötti új sportrendezvények szervezése és lebonyolítása (pl. önkormányzati dolgozók olimpiája).” Megoldási javaslat ▪„Az akcióterületen a megvalósulást követő 2 év végére legalább 3 országos hírű, hagyománnyal rendelkező települési rendezvény megrendezésére kerül sor minden évben. A megvalósulást követő 2 év végén legalább 3, új elsősorban a sportegyesületek összefogásával létrejött sportrendezvény megszervezésére kerül sor rendszeresen. A települési rendezvényekre kilátogatók száma 25%-kal megnövekszik a megvalósulást követően. A térségbe – rendezvényekre – érkező vendégek száma a megvalósulást követően 25%-kal megnövekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Egy "Buy Local" klubrendszer kialakításához szükséges ismeretterjesztő, népszerűsítő, marketing kampány rendezvényeinek támogatása amely a helyi gazdaságot hozza helyzetbe a tudatos Bácskai vásárlói magatartás kialakításával (vásárolj helyben). A helyi védjegy kialakításának támogatása is a program részét képezi. A klubrendszer egy új bácskai szellemet valósit meg a térségben és a tapasztalatokat közreadja hozzájárul a jövő tervezéséhez. A támogatás eredményeként létrejön egy termelőkből, szolgáltatókból, feldolgozókból, forgalmazókból és vásárlókból álló klub amely a helyi fogyasztás erősödését szolgálja.” Megoldási javaslat ▪„Egy olyan nonprofit rendszer kialakítása, amely a helyi gazdaság fejlődésére alapozott szemléletváltozással formálja a BÁCSKAI tudatot. Kialakul egy helyi védjegyezési eljárás, ennek minőségbiztosításával, és teljes információs hátterével, WEB és papíralapon.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A vidéki életminőségi szint emeléséhez szükséges a helyben működő alapszolgáltatások skálájának, minőségének és elérhetőségének javítása. Szükség van az alapvető szociális és egészségmegőrző szolgáltatások fejlesztésének segítésére, azok személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére.Szükség lenne szociális, állampolgári, munkavállalói és önálló életvezetési kézségek erősítése, kulcskompetenciák fejlesztésére, szenvedélybetegségek megelőzését és gyógyulását segítő programok, önsegítő csoportok létrehozására. Tám. intenzítás: Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 65%” Megoldási javaslat ▪„Fokozatosan megszűnnek a társadalmi kirekesztések különböző formái. Az esélyegyenlőség elve ki tud teljesedni. A szociális és egészségmegőrző szolgáltatások nyújtásával foglalkozó szervezetek és non-profit vállalkozások jöhetnek létre.Fenőtt képzési törvényben meghatározott intézményi akreditációkhoz juthatnak a térség különböző intézményei, szervezetei akik ezeket a feladatokat felvállalják. A településekhez való kötődések erősödnek. Fiatalok munkához jutnak, hisz munkahelyek is létrejöhetnek ezáltal, hogy újabb illetve minőségesebb szolgáltatások jelennek meg a térségben.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma 10

92 91 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/84 Kód: DA-59-GF-A-01 Sorszám: 3310 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az akcióterület mezőgazdasági berendezkedésű. A területen a szántóföldi termesztés mellett a kertészeti kultúrák is felfedezhetőek. A jánoshalmai kistérségben számos gyümölcsös található. A bácsalmási és bajai kistérség erős borászati, pálinka készítői múlttal, hagyománnyal rendelkezik. A megtermelt mezőgazdasági termékek nagy részének 70%-nak felhasználás nélküli kiszállítása révén csak részben keletkeznek helyben nagyértékű élelmiszeripari termékek. Ugyanakkor az akcióterületen a mezőgazdasági múltból adódóan fellelhetőek azok az infrastrukturális feltételek, amelyek az élelmiszeripari tevékenységek fokozására, továbbfejlesztéséhez szükségesek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termékek jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az akcióterületet. A mezőgazdaság dominanciáját az erre épülő ipar (élelmiszeripari termék előállítás illetve könnyűipar) térhódítása, megerősödése törheti meg, amely jelentős munkaerőt igényel. A mezőgazdasági termelők számára biztos értékesítési csatornát jelent a helyben működő feldolgozóipari létesítmény. Az akcióterületen található elhagyott épületek (pl. malmok, kisebb borászati egységek) átalakítás révén újra termelő üzemekké alakíthatóak. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdaságra épülő élelmiszer feldolgozási tevékenységek megújítása. Elhagyott, feldolgozási tevékenységre alkalmas ingatlanok (pl. malmok, felvásárló telepek, borászati egységek) megújítása, fejlesztése, illetve új létesítés, kertészeti kultúrák feldolgozására, csomagolására. A gyümölcs feldolgozás vertikumának szélesítésére irányuló tevékenységek (konzerváló üzemek, aszaló üzemek, ivólé illetve szörp készítő üzemek, párlat előállító üzemek)létesítésének, fejlesztésének támogatása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a tevékenység színvonalának, hatékonyságának növelésére irányuló fejlesztések, eszközbeszerzések megvalósítása. Új, innovatív termék feldolgozási tevékenységek elindításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A rendelkezésre álló források felhasználásával 15 élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás fejlesztése valósul meg oly módon, hogy a helyben előállított termékek helyi feldolgozása 35%-kal növekszik. 6 új élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás jön létre az akcióterületen. Ezen a területen a foglalkoztatottak száma a fejlesztések révén 30 fővel növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/84 Kód: DA-59-GF-A-01 Sorszám: 3310 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/84 Kód: DA-59-GF-A-07 Sorszám: 3303 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akcióterületen közel 2000 kiskereskedelmi üzlet tevékenykedik. Ennek 30%-a élelmiszer- és élelmiszerjellegű üzlet, 13%-a ruházati szaküzlet, 7%-a vasáru-, festék-, üveg-, barkács szaküzlet, 7%-a járműszaküzlet. Ugyanakkor ezek az arányok kistelepülések esetében lényegesen eltolódnak az élelmiszer jellegű üzletek irányába. A települések nagy részén találhatóak használaton kívüli kereskedelmi tevékenység végzésre igénybe vehető ingatlanok, épületek. A szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya meghaladja az 50%-ot. Helyzet/ adottság ▪A kereskedelmi tevékenységekre minden településen szükség van. Ugyanakkor nem mindenfajta kereskedelmi szolgáltatás biztosított a kistérségekben. Számos helyen alapvető kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak. Az elszegényedett lakosság jelentős része (elsődlegesen a bácsalmási és a jánoshalmai kistérségben élők) nem tudja igénybe venni a településétől távol (30-50 km) található kereskedelmi szolgáltatásokat. A kereskedelmi tevékenységek fejlesztése más szolgáltatások fejlesztését vonja maga után (pl. banki tevékenységek, árufuvarozás stb.) Probléma/ lehetőség ▪A meglévő kereskedelmi vállalkozások szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések (létesítmények bővítése, költségtakarékos üzemeltetése, új funkció szerinti megújítása), eszközbeszerzések megvalósulása (polcok, pultok, irodatechnikai eszközök) a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A területileg hiányos kereskedelmi tevékenységek pótlása, új kereskedelmi profilok (tevékenységek) megjelenésének elősegítése a településeken.A lakosság költségtakarékos ingatlanfenntartását célzó eszközök, termékek terjesztésére, alkalmazására irányuló kereskedés. A modern (online) kereskedés bevezetése. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen tevékenykedő kereskedelmi vállalkozások közül 25 tevékenységben, színvonalban megújul, 5 új kereskedelmi vállalkozás kezdi meg a tevékenységét a program zárását követő 2 év végéig. A fejlesztések, új vállalkozások megindulása révén ezen a területen a foglalkoztatottak száma 25 fővel megnövekszik. A kereskedelmi (elsősorban kiskereskedelmi) szolgáltatások lakossági igénybevétele, ezzel együtt árbevétele is 25%-kal megnövekszik a beruházás megvalósulását követő évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/84 Kód: DA-59-GF-A-07 Sorszám: 3303 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/84 Kód: DA-59-GF-A-05 Sorszám: 3281 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az egyéni vállalkozók, a mikro- és a kisvállalkozások terén az egyik legnagyobb számban jelenlévő vállalkozás szám a szerviz tevékenységek területén van, köszönhető ez a – folyamatos karbantartást igénylő – mezőgazdasági gépek nagy számának, az elszegényedett lakosságnak. Számos lakossági igényt kielégítő szolgáltatás területén hiány mutatkozik az akcióterületen, illetve egyes településeken (pl. nincs cipész Bácsalmáson). Helyzet/ adottság ▪A meglévő egyéni vállalkozók, mikro- és kisüzemek kisléptékű fejlesztések megvalósításával, szolgáltatásuk színvonalának növelésével, bővítésével új munkahelyeket képesek teremteni, miközben lakossági igényeket elégítenek ki. Ugyanakkor az akcióterületen nem megfelelő számban állnak rendelkezésre szerviz tevékenység végzésére alkalmas szolgáltatások. Sok szolgáltatás túlterhelt (elsődlegesen a gépjármű szervizeléssel foglalkozók), fejlesztéssel a tevékenysége megosztható, gyorsabb, minőségibb szolgáltatást képes nyújtani. A szerviz tevékenységek terén vannak fehér foltok, le nem fedett területek. Probléma/ lehetőség ▪Új, eddig hiány tevékenységként jelentkező szolgáltatások elindításának támogatása, kiemelten az új vállalkozások létrehozásával. A meglévő szerviz(ipari szolgáltatói) tevékenységek minőségi fejlesztésére irányuló törekvések révén – infrastrukturális fejlesztések, eszköz- berendezés beszerzés, marketing tevékenység- komplex, gyors szolgáltatások kialakítása, amelynek eredményeként valamennyi kistérségben rendelkezésre állnak, könnyen, gyorsan elérhetőek az alapvető szerviz szolgáltatások. Meglévő szervíztevékenységek esetében költségtakarékos megoldásokkal(pl.modernizálás, energiatakarékosság) a szolgáltatás további fenntartása, választékának szélesítése, minőségének javítása. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen a szerviz tevékenységek szélesítésével 10 új egyéni vállalkozó illetve mikrovállalkozás kezdi meg a tevékenységét. A tevékenységek minőségi javulásával – valamint az új vállalkozások révén – az akcióterületen ezen a területen foglalkoztatottak száma 20 fővel növekszik a megvalósulást követő 1 éven belül. A szerviz tevékenységet végző vállalkozások eloszlása egyenletesebbé válik, lakossági elérhetősége gyorsabb, könnyebb. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/84 Kód: DA-59-GF-A-05 Sorszám: 3281 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/84 Kód: DA-59-GF-A-03 Sorszám: 3289 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪Noha az akcióterület mezőgazdasági beállítottságú nem számottevő turizmussal, ennek ellenére megtalálhatóak a területen az ipari tevékenységeket végző mikro- és kisvállalkozások. Ezek jelentős része építőipari, fémipari, gépgyártói, könnyűipari tevékenységet végez. A perifériás helyzet, a nehéz megközelíthetőség miatt ezen vállalkozások lépéshátrányban vannak más központi régiók hasonló vállalkozásaival. A vállalkozások fele állandó, konkrét megrendelésekkel, fix felvevő piaccal rendelkezik. A településeken számos elhagyott iparterület, ipari tevékenységre átalakítható terület található. Az akcióterületen szakiskolák, középiskolák működnek, amelyek biztosítani képesek az ipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakember állományt. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdaság mellett az akcióterületen a foglalkoztatási helyzet javítására az ipari tevékenységek megerősödése jelent megoldást. A jól működő vállalkozások fejlesztése, esetleges támogatásból megvalósuló profilbővítése mellett szükség van az ezen a területen működő, életképes, kisebb vertikumú vállalkozások támogatására, megerősítésére. Mind az önkormányzatok, mind a vállalkozások fejlesztések, beruházások előtt állnak (igény van rá), amelyekhez nélkülözhetetlen a helyi ipar megléte, alkalmazása (kis beruházásokhoz). Probléma/ lehetőség ▪Profilváltó, profilbővítő, adott tevékenység színvonalát növelő tevékenységek támogatása az ipari tevékenységet végző vállalkozásoknál. Infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések révén új iparcsarnokok létesítése, amely munkahelyeket teremt. Export értékesítésre épülő ipari tevékenységet végző vállalkozások megindítása (együttműködések a határ túloldalán levő ipari vállalkozásokkal). Megoldási javaslat ▪10 ipari vállalkozás megerősödése, fejlődése, amelynek következtében 200 fővel több munkahely teremtődik az akcióterületen a beruházások megvalósulását követő 2. évben. 3-4 új ipari tevékenységet végző vállalkozás megindulása, amely elsődlegesen határmenti együttműködésre épülve export célú termékeket állít elő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/84 Kód: DA-59-GF-A-03 Sorszám: 3289 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/84 Kód: DA-59-GF-A-08 Sorszám: 3306 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akcióterületen közel 2000 kiskereskedelmi üzlet tevékenykedik. Ennek 30%-a élelmiszer- és élelmiszerjellegű üzlet, 13%-a ruházati szaküzlet, 7%-a vasáru-, festék-, üveg-, barkács szaküzlet, 7%-a járműszaküzlet. Ugyanakkor ezek az arányok kistelepülések esetében lényegesen eltolódnak az élelmiszer jellegű üzletek irányába. A települések nagy részén találhatóak használaton kívüli kereskedelmi tevékenység végzésre igénybe vehető ingatlanok, épületek. A szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya meghaladja az 50%-ot. Helyzet/ adottság ▪A kereskedelmi tevékenységekre minden településen szükség van. Ugyanakkor nem mindenfajta kereskedelmi szolgáltatás biztosított a kistérségekben. Számos helyen alapvető kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak. Az elszegényedett lakosság jelentős része (elsődlegesen a bácsalmási és a jánoshalmai kistérségben élők) nem tudja igénybe venni a településétől távol (30-50 km) található kereskedelmi szolgáltatásokat. A kereskedelmi tevékenységek fejlesztése más szolgáltatások fejlesztését vonja maga után (pl. banki tevékenységek, árufuvarozás stb.) Probléma/ lehetőség ▪A meglévő kereskedelmi vállalkozások szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések (létesítmények bővítése, költségtakarékos üzemeltetése, új funkció szerinti megújítása), eszközbeszerzések megvalósulása (polcok, pultok, irodatechnikai eszközök) a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A területileg hiányos kereskedelmi tevékenységek pótlása, új kereskedelmi profilok (tevékenységek) megjelenésének elősegítése a településeken.A lakosság költségtakarékos ingatlanfenntartását célzó eszközök, termékek terjesztésére, alkalmazására irányuló kereskedés. A modern (online) kereskedés bevezetése. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen tevékenykedő kereskedelmi vállalkozások közül 25 tevékenységben, színvonalban megújul, 5 új kereskedelmi vállalkozás kezdi meg a tevékenységét a program zárását követő 2 év végéig. A fejlesztések, új vállalkozások megindulása révén ezen a területen a foglalkoztatottak száma 25 fővel megnövekszik. A kereskedelmi (elsősorban kiskereskedelmi) szolgáltatások lakossági igénybevétele, ezzel együtt árbevétele is 25%-kal megnövekszik a beruházás megvalósulását követő évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/84 Kód: DA-59-GF-A-08 Sorszám: 3306 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/84 Kód: DA-59-GF-A-04 Sorszám: 3298 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪Noha az akcióterület mezőgazdasági beállítottságú nem számottevő turizmussal, ennek ellenére megtalálhatóak a területen az ipari tevékenységeket végző mikro- és kisvállalkozások. Ezek jelentős része építőipari, fémipari, gépgyártói, könnyűipari tevékenységet végez. A perifériás helyzet, a nehéz megközelíthetőség miatt ezen vállalkozások lépéshátrányban vannak más központi régiók hasonló vállalkozásaival. A vállalkozások fele állandó, konkrét megrendelésekkel, fix felvevő piaccal rendelkezik. A településeken számos elhagyott iparterület, ipari tevékenységre átalakítható terület található. Az akcióterületen szakiskolák, középiskolák működnek, amelyek biztosítani képesek az ipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakember állományt. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdaság mellett az akcióterületen a foglalkoztatási helyzet javítására az ipari tevékenységek megerősödése jelent megoldást. A jól működő vállalkozások fejlesztése, esetleges támogatásból megvalósuló profilbővítése mellett szükség van az ezen a területen működő, életképes, kisebb vertikumú vállalkozások támogatására, megerősítésére. Mind az önkormányzatok, mind a vállalkozások fejlesztések, beruházások előtt állnak (igény van rá), amelyekhez nélkülözhetetlen a helyi ipar megléte, alkalmazása (kis beruházásokhoz). Probléma/ lehetőség ▪Profilváltó, profilbővítő, adott tevékenység színvonalát növelő tevékenységek támogatása az ipari tevékenységet végző vállalkozásoknál. Infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések révén új iparcsarnokok létesítése, amely munkahelyeket teremt. Export értékesítésre épülő ipari tevékenységet végző vállalkozások megindítása (együttműködések a határ túloldalán levő ipari vállalkozásokkal). Megoldási javaslat ▪10 ipari vállalkozás megerősödése, fejlődése, amelynek következtében 200 fővel több munkahely teremtődik az akcióterületen a beruházások megvalósulását követő 2. évben. 3-4 új ipari tevékenységet végző vállalkozás megindulása, amely elsődlegesen határmenti együttműködésre épülve export célú termékeket állít elő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/84 Kód: DA-59-GF-A-04 Sorszám: 3298 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/84 Kód: DA-59-GF-A-06 Sorszám: 3286 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az egyéni vállalkozók, a mikro- és a kisvállalkozások terén az egyik legnagyobb számban jelenlévő vállalkozás szám a szerviz tevékenységek területén van, köszönhető ez a – folyamatos karbantartást igénylő – mezőgazdasági gépek nagy számának, az elszegényedett lakosságnak. Számos lakossági igényt kielégítő szolgáltatás területén hiány mutatkozik az akcióterületen, illetve egyes településeken (pl. nincs cipész Bácsalmáson). Helyzet/ adottság ▪A meglévő egyéni vállalkozók, mikro- és kisüzemek kisléptékű fejlesztések megvalósításával, szolgáltatásuk színvonalának növelésével, bővítésével új munkahelyeket képesek teremteni, miközben lakossági igényeket elégítenek ki. Ugyanakkor az akcióterületen nem megfelelő számban állnak rendelkezésre szerviz tevékenység végzésére alkalmas szolgáltatások. Sok szolgáltatás túlterhelt (elsődlegesen a gépjármű szervizeléssel foglalkozók), fejlesztéssel a tevékenysége megosztható, gyorsabb, minőségibb szolgáltatást képes nyújtani. A szerviz tevékenységek terén vannak fehér foltok, le nem fedett területek. Probléma/ lehetőség ▪Új, eddig hiány tevékenységként jelentkező szolgáltatások elindításának támogatása, kiemelten az új vállalkozások létrehozásával. A meglévő szerviz(ipari szolgáltatói) tevékenységek minőségi fejlesztésére irányuló törekvések révén – infrastrukturális fejlesztések, eszköz- berendezés beszerzés, marketing tevékenység- komplex, gyors szolgáltatások kialakítása, amelynek eredményeként valamennyi kistérségben rendelkezésre állnak, könnyen, gyorsan elérhetőek az alapvető szerviz szolgáltatások. Meglévő szervíztevékenységek esetében költségtakarékos megoldásokkal(pl.modernizálás, energiatakarékosság) a szolgáltatás további fenntartása, választékának szélesítése, minőségének javítása. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen a szerviz tevékenységek szélesítésével 10 új egyéni vállalkozó illetve mikrovállalkozás kezdi meg a tevékenységét. A tevékenységek minőségi javulásával – valamint az új vállalkozások révén – az akcióterületen ezen a területen foglalkoztatottak száma 20 fővel növekszik a megvalósulást követő 1 éven belül. A szerviz tevékenységet végző vállalkozások eloszlása egyenletesebbé válik, lakossági elérhetősége gyorsabb, könnyebb. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága99049 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/84 Kód: DA-59-GF-A-06 Sorszám: 3286 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/84 Kód: DA-59-GF-B-01 Sorszám: 3092 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a foglalkoztatás bővítése c... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Leader térség hátrányos helyzetű településein különösen igen kevés vállalkozás működik, és ezek legtöbbje is kereskedelmi (40%), és egyéni, önfoglalkoztató vállalkozás (55%). Ezek a vállalkozások komolyabb mértékű foglalkoztatást megvalósítani nem tudnak, a mikrovállalkozássá válásukhoz is komolyabb befektetésre lenne szükségük. Ehhez nincsenek meg az akkumulált és pályázat útján elérhető fejlesztési források, hogy a tevékenységekhez minimálisan szükséges termelői infrastruktúrát meg tudják teremteni. A vállalkozásra kényszerülő, korábban alkalmazottként dolgozó emberek a szakismereteiken, szorgalmukon, és innovatív elképzelésükön kívül egyébbel nem rendelkeznek, de megsegítve őket mások alkalmazását is tudnák biztosítani. Helyzet/ adottság ▪Önkormányzatok a vállalkozások helybeni létrehozásának elősegítésére, letelepítéséhez nem rendelkeznek felkínálható ingatlan, vagy telephely lehetőségekkel. Az induló vállalkozások számára, vagy még kellően nem kifejlődöttek megerősödéséhez szükség mutatkozik, legalább a kistérség egyes nagyobb 5000 fő-nél nagyobb lakosságszámú településein inkubációs lehetőségekre. Egy inkubátorház megfelelő induló feltételeket tudna biztosítani a vállalkozás elkezdéséhez, és a szükséges segítő támogatást a közszféra pénzéből létrehozott létesítmény bérlője igénybe vehetné. Az inkubátorháznak nem csak telephelyként kellene funkcionálnia, hanem komplett szolgáltatóként kellene fellépnie általában a vállalkozások pénzügyeinek, forrásszerzéseinek, marketing ügyeinek intézésében. Probléma/ lehetőség ▪Létesüljön pilot jelleggel a Leader térségben legalább egy helyen inkubátorház, amely biztosítani tudná 5-8 mikrovállalkozás betelepülését azokban a termelői, szolgáltatói profilokban, amelyek az adott kistérségben életképesnek látszanak. Erre a célra igénybe kellene venni olyan használaton kívüli ingatlanokat, létesítményeket, amelyek kihasználására korábbi funkciójukban nincsen remény, de többnyire el vannak látva az általában szükséges alapvető infrastruktúrákkal. Az inkubátorház tényleges kiépítését elsősorban a betelepülő vállalkozásokra szabottan lenne célszerű elvégezni, de a még nem ismertek számára a várható, vagy irányított fejlesztési irányokhoz igazodóan, de kellően rugalmasan célszerű a kiépítést elvégezni. Megoldási javaslat ▪Létrejön a Leader térségben legalább egy olyan inkubátorház, amely a betelepülő vállalkozások szempontjából megfelelően van kialakítva, és jól illeszkedik a térség adottságaihoz és a későbbi fejlődés alapjául is szolgál. A sikeres inkubációt követően a megerősödő vállalkozások saját telephelyre tudnak majd költözni a számukra vállalkozási szempontból leginkább megfelelő településre. Az inkubátorház kapcsolódó szolgáltatásaival (irodai szolgáltatások, képzések, könyvelés, projektek lebonyolítása, stb.) általában is hozzájárul saját szervezetének fenntartásához, és elősegíti a térségi gazdasági tevékenység élénkítését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 8/84 Kód: DA-59-GF-B-01 Sorszám: 3092 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/84 Kód: DA-59-GF-A-02 Sorszám: 3316 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az akcióterület mezőgazdasági berendezkedésű. A területen a szántóföldi termesztés mellett a kertészeti kultúrák is felfedezhetőek. A jánoshalmai kistérségben számos gyümölcsös található. A bácsalmási és bajai kistérség erős borászati, pálinka készítői múlttal, hagyománnyal rendelkezik. A megtermelt mezőgazdasági termékek nagy részének 70 % felhasználás nélküli kiszállítása révén csak részben keletkeznek helyben nagyértékű élelmiszeripari termékek. Ugyanakkor az akcióterületen a mezőgazdasági múltból adódóan fellelhetőek azok az infrastrukturális feltételek, amelyek az élelmiszeripari tevékenységek fokozására, továbbfejlesztéséhez szükségesek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termékek jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az akcióterületet. A mezőgazdaság dominanciáját az erre épülő ipar (élelmiszeripari termék előállítás illetve könnyűipar) térhódítása, megerősödése törheti meg, amely jelentős munkaerőt igényel. A mezőgazdasági termelők számára biztos értékesítési csatornát jelent a helyben működő feldolgozóipari létesítmény. Az akcióterületen található elhagyott épületek (pl. malmok, kisebb borászati egységek) átalakítás révén újra termelő üzemekké alakíthatóak. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdaságra épülő élelmiszer feldolgozási tevékenységek megújítása. Elhagyott, feldolgozási tevékenységre alkalmas ingatlanok (pl. malmok, felvásárló telepek, borászati egységek) megújítása, fejlesztése, illetve új létesítés, kertészeti kultúrák feldolgozására, csomagolására. A gyümölcs feldolgozás vertikumának szélesítésére irányuló tevékenységek (konzerváló üzemek, aszaló üzemek, ivólé illetve szörp készítő üzemek, párlat előállító üzemek)létesítésének, fejlesztésének támogatása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a tevékenység színvonalának, hatékonyságának növelésére irányuló fejlesztések, eszközbeszerzések megvalósítása. Új, innovatív termék feldolgozási tevékenységek elindításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A rendelkezésre álló források felhasználásával 15 élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás fejlesztése valósul meg oly módon, hogy a helyben előállított termékek helyi feldolgozása 35%-kal növekszik. 6 új élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás jön létre az akcióterületen. Ezen a területen a foglalkoztatottak száma a fejlesztések révén 30 fővel növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/84 Kód: DA-59-GF-A-02 Sorszám: 3316 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/84 Kód: DA-59-GF-2-07 Sorszám: 3093 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Leader térségben zöldség- és gyümölcs-feldolgozó üzemeket tekintve meglehetősen gyenge a kiépítettség (3 zöldségszárító működik 3000t/év kapacitással). Kisebb teljesítményű szárítók, speciális kistételű szárítmányok előállítására jelenleg nincsenek, így nem lehetséges olyan termékek piacra vitelével megpróbálkozni, amelyek nem a nagy levespor-gyártók igényeihez igazodik. Az egészséges táplálkozás igényének előtérbe kerülésével olyan feldolgozási módok is hiányként jelentkeznek, amelyekkel gyümölcs- és zöldséglevek, velők, ezek keverékei, különféle zöldségkrémek, pástétomok zöldség- és gyümölcsporok stb. is előállíthatók lennének (nem csak a szárításos feldolgozási mód alkalmazható). Helyzet/ adottság ▪A térségben már kialakulófélben lévő gyümölcstermesztés megerősödését hátráltatja a termelői kézben lévő, legalább rövid idejű tárolást biztosító kisebb kapacitású hűtőház hiánya. Az almatermelők a kiváló minőségű piacos almájukat is kénytelenek olcsón átadni a gyümölcslégyártóknak. A frissen szedett zöldségfélék átmeneti tárolása a kamionba rakásig szintén igényelné a rövid idejű hűtve tárolást. A zöldség-gyümölcs feldolgozók profiljának meghatározásánál a korábbi egyoldalúságot felszámolva kellene biztosítani a folyamatos működtetés és foglalkoztatás lehetőségét. A régi szövetkezetekben alkalmazott belső munkaerő-átcsoportosítási módszer azonban csak nagyon jó vállalkozásközi együttműködéssel, vagy cégcsoportos tulajdonlással kezelhető. Probléma/ lehetőség ▪A térségi ökológiai adottságokhoz igazodó profillal, a mai és jövőbeli várható igények kielégítésére alkalmas, termékek előállítására képes, kisebb kapacitású feldolgozó üzemek létesüljenek a termelő helyek közelében, hogy lehetőség szerint a nyersanyagot keveset kelljen szállítani. A feldolgozó üzem a beszállított termést nagykonyhai felhasz-nálásra előfeldolgozza, és lehűti, igény szerint további feldolgozást is végez mélyhű-tés alkalmazásával. Ezt a post-harvest alkalmazást egészítené ki a helyi kiskapacitású szárítás, konzerválás, savanyítás, zöldség-gyümölcslé kinyerés és késztermék előállítás. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Mezőgazdasági pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Nem mezőgazdasági termelők, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik. Támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪Azokon a településeken, ahol erre a humán, az ökológiai, a telepítési és beruházás-finanszírozási, valamint a hosszabb távú fenntarthatósági feltételek a legkedvezőbbek, létrejönnek olyan kisebb kapacitású, de szélesebb profilú zöldség-gyümölcs feldolgozók, amelyek biztosítják a helyiek foglalkoztatását, jövedelmet termelnek, növelik a térség gazdasági teljesítményét. Várható, hogy 3-4 településen megkezdődik a szabadföldi zöldségtermesztés. Az újszerű termelések beindulásával igény mutatkozik a kertészettel összefüggő szolgáltatások iránt, helyi képzések célirányos megszervezésére, és magasabb képzettségű szakemberek kinevelésére és idevonzására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18382 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/84 Kód: DA-59-GF-2-07 Sorszám: 3093 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/84 Kód: DA-59-GF-2-05 Sorszám: 3084 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A magyar méztermelés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 83 %-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek, 1 %-át kiszerelve kiskereskedőknek, további 1%-át ipari felhasználóknak, 15 %-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak (háztól és piacon) értékesítik. Ezek az országos számadatok a Leader akcióterületre is érvényesek. A térségben nagy hagyománya van a méhészetnek (az ország méztermelésének 10 %-át adja a térség), de sajnos nincs egyetlen mézfeldolgozója sem a méhészek társadalmának, amely biztosíthatná a megtermelt áru nyomon követhetését. A méhészek döntő hányada a mézet hordóban értékesíti, a kiszerelők viszont a megvásárolt anyaggal „bármit” kezdhetnek. Helyzet/ adottság ▪A kereskedők, felvásárlók (valójában begyűjtők) közvetítésével kerülnek kapcsolatba a termelőkkel. Az egyénileg termelő méhészek különösen, de még a termelői szövetkezések sem (kis méretük miatt) nem tudnak megfelelő erővel fellépni a piacon. A nagybani felvásárlási ár mélyen alatta van, alig közelíti meg a felét a nettó 1000 forintos kilogrammonkénti közvetlen eladási árnak. Ennek alapján is látható, hogy mennyire fontos lenne egy termelői kézben lévő mézfeldolgozó létesítése. A minőség garantálása, a hamisítás és hígítás kizárása eleve biztosított lenne, mert a méhészek saját hitelüket kockáztatnák, de erkölcsiségük amúgy sem engedné meg a csalást. Probléma/ lehetőség ▪Egy saját mézfeldolgozó üzem létesítése a méhészek szövetkezete részéről, hogy az éves hazai 2500 tonnás felhasználás itthoni hasznából fokozottabb mértékben részesedhessenek a térség méhészei (a külföldi szállítások általában nem lehetségesek végkiszerelve, hanem csak lédig formában). A mézfeldolgozó létrehozása mellett fokozottan kell törekedni a közösségi marketinggel, a térség megismertetésével, és a minőség elismertetésével. kedvezményezettek: egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek nem minősülnek mezőgazdasági termelőnek, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik, és olyan új vállalkozók, akik eddig ilyen tevékenységet nem folytattak. támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A szövetkezés kiterjesztése a feldolgozásra jótékony hatással lehet a csírába induló közös tevékenységek további bővítésére, és a hasznos tapasztalatok megosztására. A mézfeldolgozó üzem működtetése, az értékesítéssel összefüggő tevékenységek helyben munkaerőt igényelnek. A különböző helyeken létesülő üzemek egyenkénti létszámigénye 5-8 fő. A feldolgozás technológiájának telepítésével a tágabb térség kohéziója is erősödne, mert a haszonból való részesedés esélye megnövelheti a szövetkezési kedvet. Elképzelhető, hogy a fejlődés magával hozza a térségben több helyen létrejövő szövetkezések hálózatba szerveződését is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret91912 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága83794 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18382 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/84 Kód: DA-59-GF-2-05 Sorszám: 3084 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/84 Kód: DA-59-GF-1-05 Sorszám: 3033 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Leader akcióterület legnagyobb részére a múlt század szinte teljes időszakában, főként a homok- illetve a homokos jellegű területeken jellemző volt a szőlő termesztése. Jelenleg a Hajós- Bajai borvidék 8 települése és a Kunsági borvidék 4 települése tagja az akció csoportnak. A nagyüzemi mezőgazdaság időszakában nagyarányú szélessortávú telepítések indultak meg meliorált síkvidéki területeken külföldi eredetű világfajtákra alapozva. A régi hagyományos művelésmódú, egykori magyar fajták termesztése visszaszorult, de nem számolódott fel. Ilyen ültetvények megtalálhatók a Jánoshalmai Kistérség szőlőtermesztő településein, valamint a szomszédos Hajósi szőlőtermesztő körzetben. Helyzet/ adottság ▪Az alföldi borvidékek főként a tömegborok előállításával tűntek eddig ki, de bizonyos fogyasztói körök az igazi borkülönlegességeket keresnék. A homoki viszonyok között termesztett világfajtájú szőlők bora kevés egyediséget képes felmutatni, de a megőrzött hagyományos fajtáink ugyanezen a területeken képesek egyediséget hozni. Ezek a fajták különösen a Kövidinka és a Kadarka, amelyeket a Hajós-Bajai Borvidék és a Kunsági Borvidék településein sok helyütt, pl. Borotán, Jánoshalmán, Mélykúton, Hajóson stb. termesztik. Az ezekből a szőlőfajtákból előállítható borokkal visszaidézhető a már kissé elfelejtett híres térségi borkultúra. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományos szőlő- és gyümölcsfajtákból készülő borokhoz a ma már speciálisnak nevezhető régi borkészítési technológiákat is újból, modernizált formában célszerű felhasználni. A világfajták mellett a hazai gyalogművelésre alkalmas borszőlőfajták (Kadarka, Kövidinka) termesztéséhez szükséges szakértelemmel az akcióterület szőlő- és gyümölcstermelő gazdái rendelkeznek. A cél az, hogy a borkészítés eredményeként különleges minőségű bor álljon elő mind vörös, és rozé, mind pedig fehér borok formájában. Ehhez a borászati technológia elemeit, az eszközöket, a módszereket hozzá kell igazítani borfajták előállítási igényeihez. kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek Megoldási javaslat ▪Megvalósul a hagyományos régi magyar szőlőfajták termesztése, feldolgozása legalább 4 település szőlőterületein, és hungarikumnak is nevezhető borfajták állnak elő. A borok termékskálája bővül, különösen a térségi különleges borok kínálatában, de természetes igény a távolabbi piacokra való szállítási cél is. Az értékesítések volumene a különlegesnek számító ősi borfajták tekintetében legalább 20 %-kal bővülhet. A nem kommersz borok kínálatának bővülése gazdasági eredményeivel képes gazdagítani a térség szőlész-borász szektorának termelőit, de szinergikusan kihat a turizmus bevételeire is, mert eggyel több vonzerő segítheti az idelátogatni szándékozókat elhatározásuk megvalósítása felé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret36765 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69829 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/84 Kód: DA-59-GF-1-05 Sorszám: 3033 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/84 Kód: DA-59-GF-1-06 Sorszám: 3047 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Leader akcióterület legnagyobb részére a múlt század szinte teljes időszakában, főként a homok- illetve a homokos jellegű területeken jellemző volt a szőlő termesztése. Jelenleg a Hajós- Bajai borvidék 8 települése és a Kunsági borvidék 4 települése tagja az akció csoportnak. A nagyüzemi mezőgazdaság időszakában nagyarányú szélessortávú telepítések indultak meg meliorált síkvidéki területeken külföldi eredetű világfajtákra alapozva. A régi hagyományos művelésmódú, egykori magyar fajták termesztése visszaszorult, de nem számolódott fel. Ilyen ültetvények megtalálhatók a Jánoshalmai Kistérség szőlőtermesztő településein, valamint a szomszédos Hajósi szőlőtermesztő körzetben. Helyzet/ adottság ▪Az alföldi borvidékek főként a tömegborok előállításával tűntek eddig ki, de bizonyos fogyasztói körök az igazi borkülönlegességeket keresnék. A homoki viszonyok között termesztett világfajtájú szőlők bora kevés egyediséget képes felmutatni, de a megőrzött hagyományos fajtáink ugyanezen a területeken képesek egyediséget hozni. Ezek a fajták különösen a Kövidinka és a Kadarka, amelyeket a Hajós-Bajai Borvidék és a Kunsági Borvidék településein sok helyütt, pl. Borotán, Jánoshalmán, Mélykúton, Vaskúton stb. termesztik. Az ezekből a szőlőfajtákból előállítható borokkal visszaidézhető a már kissé elfelejtett híres térségi borkultúra. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományos szőlő- és gyümölcsfajtákból készülő borokhoz a ma már speciálisnak nevezhető régi borkészítési technológiákat is újból, modernizált formában célszerű felhasználni. A világfajták mellett a hazai gyalogművelésre alkalmas borszőlőfajták (Kadarka, Kövidinka) termesztéséhez szükséges szakértelemmel az akcióterület szőlő- és gyümölcstermelő gazdái rendelkeznek. A cél az, hogy a borkészítés eredményeként különleges minőségű bor álljon elő mind vörös, és rozé, mind pedig fehér borok formájában. Ehhez a borászati technológia elemeit, az eszközöket, a módszereket hozzá kell igazítani borfajták előállítási igényeihez. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Támogatandó tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪Megvalósul a hagyományos régi magyar szőlőfajták termesztése, feldolgozása legalább 4 település szőlőterületein, és hungarikumnak is nevezhető borfajták állnak elő. A borok termékskálája bővül, különösen a térségi különleges borok kínálatában, de természetes igény a távolabbi piacokra való szállítási cél is. Az értékesítések volumene a különlegesnek számító ősi borfajták tekintetében legalább 20 %-kal bővülhet. A nem kommersz borok kínálatának bővülése gazdasági eredményeivel képes gazdagítani a térség szőlész-borász szektorának termelőit, de szinergikusan kihat a turizmus bevételeire is, mert eggyel több vonzerő segítheti az idelátogatni szándékozókat elhatározásuk megvalósítása felé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56472 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/84 Kód: DA-59-GF-1-06 Sorszám: 3047 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/84 Kód: DA-59-GF-2-03 Sorszám: 3080 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség vidékies jellege, az évszázados hagyományok miatt megszokott dolog, hogy az emberek ragaszkodnak a saját maguk által, vagy mástól vásárolt, de hagyományos módon felnevelt és meghizlalt állatok levágásához és feldolgozásához. Ez a településeken elfogyasztott hús és hústermékek 45%-át jelenti ma is. Ennek eddig alkalmazott módja volt egyebek között a népi folklór eseményeinek sorába emelkedett házi-disznóvágás, de ugyanilyennek tekinthető a nagyobb falusi, családi eseményekre helyben levágott marha, borjú, vagy birka alkalmi vágása is. Ennek aránya az akcióterületen mértékadó becslések alapján eléri a családok %-át a mai kiegyensúlyozottnak nevezhető húsellátási viszonyok között is. Helyzet/ adottság ▪A hagyományok tovább élésének megtartása mellett a mai korban elvárt higiéniai követelmények betartására törekedve a fejleszteni szükséges a nem iparszerű módon való állatvágásokat és a kapcsolódó húsfeldolgozást. Az Eu-hoz csatlakozást megelőzően és azóta is, túlságosan szigorú szabályok kerültek bevezetésre, de ugyanakkor a természetesnek is mondható helyi igények kielégítésére nem nyílt szabályos lehetőség. A legális módon való értékmentésre és a kiskörzetben jelentkező helyi igények kielégítésére egyelőre nincs megfelelő megoldás. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőség szerint ésszerű távolságban egymástól (20-25 km), az ilyen irányú igényeket kielégítendő, létesíteni kell olyan kiskapacitású, megfelelő higiéniai és felszereltségi feltételeket teljesítő vágópontokat, amelyek funkciójukban hasonló szerepűek a valamikori falusi kényszervágókhoz, biztosíthatják egy kis körzetben az olcsóbb, nem teljes értékű, de fogyasztásra alkalmas húsellátást legális, és ellenőrizhető módon. E megoldásnak biztosítania kell azt is, hogy a régebben szokásban volt házi állatvágásokat megváltozott, korszerű, higiénikus körülmények között el lehessen végeztetni. kedvezményezettek: egyéni vállalkozók, egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, amelyek nem minősülnek mezőgazda-sági termelőnek, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik, és olyan új vállalkozók, akik eddig ilyen tevékenységet nem folytattak támogatandó tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A vágópont létesítése elősegítheti a higiéniai kultúra normává válását, segít hozzájutni mindenki számára az egészséges élelmiszerhez. Mindenegyes vágópont legalább időszakosan 2-3 fő foglalkoztatásának megoldásával hozzájárulhat a munkanélküliség enyhítéséhez. Megmaradhat az a vidéki környezetben nem elhanyagolható szempont, hogy adott esetben a tenyésztő, vagy állattartó a saját maga által nevelt, vagy kiválasztott állatából készült feldolgozott terméket viheti haza saját mélyhűtőjébe, illetve használhatja fel. A remélhetőleg minden nagyobb településen, ahol erre igény mutatkozik, létrejönnek ezek a vágópontok, és fokozatosan háttérbe szorul a „fekete-vágás” sok kockázatot magában hordozó gyakorlata. A vágopontokon a háznál történő vágással szemben az előírások szigorú betartása miatt csökken a talajt és a talajvizet szennyerő veszélyes hulladék nem megfelelő kezelése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55863 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11029 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/84 Kód: DA-59-GF-2-03 Sorszám: 3080 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/84 Kód: DA-59-GF-2-08 Sorszám: 3094 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Leader térségben zöldség- és gyümölcs-feldolgozó üzemeket tekintve meglehetősen gyenge a kiépítettség (3 zöldségszárító működik 3000t/év kapacitással). Kisebb teljesítményű szárítók, speciális kistételű szárítmányok előállítására jelenleg nincsenek, így nem lehetséges olyan termékek piacra vitelével megpróbálkozni, amelyek nem a nagy levespor-gyártók igényeihez igazodik. Az egészséges táplálkozás igényének előtérbe kerülésével olyan feldolgozási módok is hiányként jelentkeznek, amelyekkel gyümölcs- és zöldséglevek, velők, ezek keverékei, különféle zöldségkrémek, pástétomok zöldség- és gyümölcsporok stb. is előállíthatók lennének (nem csak a szárításos feldolgozási mód alkalmazható). Helyzet/ adottság ▪A térségben már kialakulófélben lévő gyümölcstermesztés megerősödését hátráltatja a termelői kézben lévő, legalább rövid idejű tárolást biztosító kisebb kapacitású hűtőház hiánya. Az almatermelők a kiváló minőségű piacos almájukat is kénytelenek olcsón átadni a gyümölcslégyártóknak. A frissen szedett zöldségfélék átmeneti tárolása a kamionba rakásig szintén igényelné a rövid idejű hűtve tárolást. A zöldség-gyümölcs feldolgozók profiljának meghatározásánál a korábbi egyoldalúságot felszámolva kellene biztosítani a folyamatos működtetés és foglalkoztatás lehetőségét. A régi szövetkezetekben alkalmazott belső munkaerő-átcsoportosítási módszer azonban csak nagyon jó vállalkozásközi együttműködéssel, vagy cégcsoportos tulajdonlással kezelhető. Probléma/ lehetőség ▪A térségi ökológiai adottságokhoz igazodó profillal, a mai és jövőbeli várható igények kielégítésére alkalmas, termékek előállítására képes, kisebb kapacitású feldolgozó üzemek létesüljenek a termelő helyek közelében, hogy lehetőség szerint a nyersanyagot keveset kelljen szállítani. A feldolgozó üzem a beszállított termést nagykonyhai felhasz-nálásra előfeldolgozza, és lehűti, igény szerint további feldolgozást is végez mélyhű-tés alkalmazásával. Ezt a post-harvest alkalmazást egészítené ki a helyi kiskapacitású szárítás, konzerválás, savanyítás, zöldség-gyümölcslé kinyerés és késztermék előállítás. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Mezőgazdasági pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Nem mezőgazdasági termelők, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik. Támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪Azokon a településeken, ahol erre a humán, az ökológiai, a telepítési és beruházás-finanszírozási, valamint a hosszabb távú fenntarthatósági feltételek a legkedvezőbbek, létrejönnek olyan kisebb kapacitású, de szélesebb profilú zöldség-gyümölcs feldolgozók, amelyek biztosítják a helyiek foglalkoztatását, jövedelmet termelnek, növelik a térség gazdasági teljesítményét. Várható, hogy 3-4 településen megkezdődik a szabadföldi zöldségtermesztés. Az újszerű termelések beindulásával igény mutatkozik a kertészettel összefüggő szolgáltatások iránt, helyi képzések célirányos megszervezésére, és magasabb képzettségű szakemberek kinevelésére és idevonzására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73529 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50825 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/84 Kód: DA-59-GF-2-08 Sorszám: 3094 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/84 Kód: DA-59-GF-2-06 Sorszám: 3089 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A magyar méztermelés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 83 %-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek, 1 %-át kiszerelve kiskereskedőknek, további 1%-át ipari felhasználóknak, 15 %-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak (háztól és piacon) értékesítik. Ezek az országos számadatok a Leader akcióterületre is érvényesek. A térségben nagy hagyománya van a méhészetnek (az ország méztermelésének 10 %-át adja a térség), de sajnos nincs egyetlen mézfeldolgozója sem a méhészek társadalmának, amely biztosíthatná a megtermelt áru nyomon követhetését. A méhészek döntő hányada a mézet hordóban értékesíti, a kiszerelők viszont a megvásárolt anyaggal „bármit” kezdhetnek. Helyzet/ adottság ▪A kereskedők, felvásárlók (valójában begyűjtők) közvetítésével kerülnek kapcsolatba a termelőkkel. Az egyénileg termelő méhészek különösen, de még a termelői szövetkezések sem (kis méretük miatt) nem tudnak megfelelő erővel fellépni a piacon. A nagybani felvásárlási ár mélyen alatta van, alig közelíti meg a felét a nettó 1000 forintos kilogrammonkénti közvetlen eladási árnak. Ennek alapján is látható, hogy mennyire fontos lenne egy termelői kézben lévő mézfeldolgozó létesítése. A minőség garantálása, a hamisítás és hígítás kizárása eleve biztosított lenne, mert a méhészek saját hitelüket kockáztatnák, de erkölcsiségük amúgy sem engedné meg a csalást. Probléma/ lehetőség ▪Egy saját mézfeldolgozó üzem létesítése a méhészek szövetkezete részéről, hogy az éves hazai 2500 tonnás felhasználás itthoni hasznából fokozottabb mértékben részesedhessenek a térség méhészei (a külföldi szállítások általában nem lehetségesek végkiszerelve, hanem csak lédig formában). A mézfeldolgozó létrehozása mellett fokozottan kell törekedni a közösségi marketinggel, a térség megismertetésével, és a minőség elismertetésével. Kedvezményezettek: egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek nem minősülnek mezőgazdasági termelőnek, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik, és olyan új vállalkozók, akik eddig ilyen tevékenységet nem folytattak. Támogatandó tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A szövetkezés kiterjesztése a feldolgozásra jótékony hatással lehet a csírába induló közös tevékenységek további bővítésére, és a hasznos tapasztalatok megosztására. A mézfeldolgozó üzem működtetése, az értékesítéssel összefüggő tevékenységek helyben munkaerőt igényelnek. A különböző helyeken létesülő üzemek egyenkénti létszámigénye 5-8 fő. A feldolgozás technológiájának telepítésével a tágabb térség kohéziója is erősödne, mert a haszonból való részesedés esélye megnövelheti a szövetkezési kedvet. Elképzelhető, hogy a fejlődés magával hozza a térségben több helyen létrejövő szövetkezések hálózatba szerveződését is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33883 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/84 Kód: DA-59-GF-2-06 Sorszám: 3089 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/84 Kód: DA-59-GF-2-04 Sorszám: 3082 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Nagy hozzáadott értékű helyi termékek, hungarikumok előállítása, fejlesztése, piacra jutás... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség vidékies jellege, az évszázados hagyományok miatt megszokott dolog, hogy az emberek ragaszkodnak a saját maguk által, vagy mástól vásárolt, de hagyományos módon felnevelt és meghizlalt állatok levágásához és feldolgozásához. Ez a településeken elfogyasztott hús és hústermékek 45%-át jelenti ma is. Ennek eddig alkalmazott módja volt egyebek között a népi folklór eseményeinek sorába emelkedett házi-disznóvágás, de ugyanilyennek tekinthető a nagyobb falusi, családi eseményekre helyben levágott marha, borjú, vagy birka alkalmi vágása is. Ennek aránya az akcióterületen mértékadó becslések alapján eléri a családok %-át a mai kiegyensúlyozottnak nevezhető húsellátási viszonyok között is. Helyzet/ adottság ▪A hagyományok tovább élésének megtartása mellett a mai korban elvárt higiéniai követelmények betartására törekedve a fejleszteni szükséges a nem iparszerű módon való állatvágásokat és a kapcsolódó húsfeldolgozást. Az Eu-hoz csatlakozást megelőzően és azóta is, túlságosan szigorú szabályok kerültek bevezetésre, de ugyanakkor a természetesnek is mondható helyi igények kielégítésére nem nyílt szabályos lehetőség. A legális módon való értékmentésre és a kiskörzetben jelentkező helyi igények kielégítésére egyelőre nincs megfelelő megoldás. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőség szerint ésszerű távolságban egymástól (20-25 km), az ilyen irányú igényeket kielégítendő, létesíteni kell olyan kiskapacitású, megfelelő higiéniai és felszereltségi feltételeket teljesítő vágópontokat, amelyek funkciójukban hasonló szerepűek a valamikori falusi kényszervágókhoz, biztosíthatják egy kis körzetben az olcsóbb, nem teljes értékű, de fogyasztásra alkalmas húsellátást legális, és ellenőrizhető módon. E megoldásnak biztosítania kell azt is, hogy a régebben szokásban volt házi állatvágásokat megváltozott, korszerű, higiénikus körülmények között el lehessen végeztetni. kedvezményezettek: egyéni vállalkozók, egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, amelyek nem minősülnek mezőgazda-sági termelőnek, akik árbevételének legalább 50 %-a nem feldolgozatlan termék értékesítéséből származik, és olyan új vállalkozók, akik eddig ilyen tevékenységet nem folytattak, támogatható tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A vágópont létesítése elősegítheti a higiéniai kultúra normává válását, segít hozzájutni mindenki számára az egészséges élelmiszerhez. Mindenegyes vágópont legalább időszakosan 2-3 fő foglalkoztatásának megoldásával hozzájárulhat a munkanélküliség enyhítéséhez. Megmaradhat az a vidéki környezetben nem elhanyagolható szempont, hogy adott esetben a tenyésztő, vagy állattartó a saját maga által nevelt, vagy kiválasztott állatából készült feldolgozott terméket viheti haza saját mélyhűtőjébe, illetve használhatja fel. A remélhetőleg minden nagyobb településen, ahol erre igény mutatkozik, létrejönnek ezek a vágópontok, és fokozatosan háttérbe szorul a „fekete-vágás” sok kockázatot magában hordozó gyakorlata. A vágopontokon a háznál történő vágással szemben az előírások szigorú betartása miatt csökken a talajt és a talajvizet szennyerő veszélyes hulladék nem megfelelő kezelése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret36765 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28236 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/84 Kód: DA-59-GF-2-04 Sorszám: 3082 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/84 Kód: DA-59-GF-2-01 Sorszám: 3018 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi jellegű mezőgazdasági alapanyagok előállítása, különös tekintettel a bio- öko-, résp... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben korábban nagyon népszerű volt a háztáji állattartás (a családok 25 %-a foglalkozott vele), de ez mára szinte teljesen megszűnt az akkor volt környezeti és tartás-technológiai problémákkal együtt. A térségben több integrátor is volt, ezek közül három (Bácsalmási Agráripari Zrt-sertésintegráció, Bácstak-Mélykút-viziszárnyas integráció, Bácska Agráripari Zrt- nyúlintegráció) még ma is folytatja ilyen irányú tevékenységét. Nem a legjobbak a gazdálkodási feltételek, hektikusak a piaci viszonyok, ezért nem nagyon akad vállalkozó a tevékenységre. A korábban lakott területen folytatott állattartás engedélyi feltételei alapvetően megváltoztak, vagyis lakott területen kívül tanyás térségben kellene a jövő állattartását megvalósítani. Helyzet/ adottság ▪Az integrátorok jelenléte a termelő tevékenység elindításához nagyon szükséges a nagyfokú forgótőke-hiány miatt, azonban jelenleg nem megfelelő a piac biztonsága. Fejleszteni kellene, de a felvásárló termelésszervező integrátor hosszútávú saját befektetést nem kíván végrehajtani az állattartó létesítmények terén. Kínálkoznak azonban olyan rövid időszakok, amikor termelés felfuttatására mégis szükség lenne. A bővülés lehetősége csak nagyon olcsón kivitelezhető létesítmények létrehozásában, és ezek jó pénzügyi konstrukcióban való létrehozásában látszik. Probléma/ lehetőség ▪Az integrált termelői tevékenység újbóli meghonosítása jelentős létszámú, jelenleg kihasználatlan munkaerőt von be a gazdaságba az önfoglalkoztatás speciális modelljének megvalósítá-sával. A "háztáji állattartás" lehetővé teszi a családi munkaerő bekapcsolását is. Az uniós állatjóléti és környezeti követelményeket is kielégítő tartási körülmények megteremtéséhez a pályázók külső forrást szereznek, az integrátor biztosítja a termelés egyéb feltételeit a piaci értékesítéssel együtt. A pályázóknak meglévő integrációhoz való csatlakozási szándékukat előszerződés felmutatásával igazolniuk szükséges a támogatás feltételéül. Kedvezményezettek: Természetes személyek akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként, vagy betéti társaság tagjaként végzik. Non-profit szervezetek. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. támogatandó tevékenység: Fejlesztési tevékenységek: építés, gép- és eszköz-beszerzés, tevékenységhez szükséges kisléptékű infrastruktúra beruházás, szolgál-tatások igénybevétele, marketing költségek, induló állatállomány. Megoldási javaslat ▪A munkanélküliek nagyszámú seregéből az ebben a munkában gyakorlattal rendelkezők pionírként újból néhányan (településenként a családok 1-2 %-a vállalkoznak) a tevékenység ismételt elindítására, illetve a vízi szárnyas tartásban való elindulásban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73529 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3676 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/84 Kód: DA-59-GF-2-01 Sorszám: 3018 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/84 Kód: DA-59-GF-1-01 Sorszám: 3020 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi jellegű mezőgazdasági alapanyagok előállítása, különös tekintettel a bio- öko-, résp... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A nagyüzemi mezőgazdasági rendszer felszámolódásával a fejlesztési tevékenységek eredményei nem könnyen hozzáférhetők, a versenyző 240 magángazdaság nem érdekelt az ismeretek, a módszerek, a jó gyakorlatok átadásában. A fejlődés szakadatlanul folyik, a tudományos és szakmai kísérletek, eredmények helyi adaptációjára jelenleg nincs egyetlen szervezet sem. A nagy vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazók helyben beállított kísérletei, és bemutatói elsősorban az ő saját üzleti érdekeiket szolgálják, de a gazdáknak a fejlődési irányaik meghatározására, és egyáltalán a tájékozódásra hitelesebb tájékozódásra van szükségük. Helyzet/ adottság ▪A szakmai felkészültség eltolódott a gyakorlat felé, és nem nagyon van vidéken agrárértelmiség, aki megfelelő ismeretátadással segíthetné a gazdákat. Az uniós rendszerű szaktanácsadás egyelőre még nem funkcionál, mert a hazai szaktanácsadás jelenleg még a támogatások megszerzésének adminisztratív segítésével van lekötve. A változó uniós agrárkörnyezetben való eligazodáshoz komoly segítséget adhat bemutatóhelyek létesítése, kísérletek beállítása, majd ezek kiértékelése, amelynek révén a tudatos fejlesztés és a választás lehetősége nemcsak szakmailag felkészültebb, erősebb, vagy bátrabb gazdák számára lesz lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪A térségi mezőgazdasági fejődés elősegítésére a hiányzó mintaüzemek létrejöttét kell támogatni. Az akcióterület helyi termelői számára fontos (releváns) bemutató-üzemekből néhánynak létrehozása lenne a cél. Mivel ez a terv általában közösségi érdekeket szolgálna, ezért a megvalósító pályázók lehetnének a közszféra, a civilszféra képviselői is az érdeklődő vállalkozásokon kívül. Az üzemeknek célszerűen speciális profilúak lennének, úgymint alternatív szántóföldi növénytermesztés, szabadföldi kertészet gyümölcstermesztés,vadtenyésztés,bioenergia-növény-termesztés, stb. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények, támogatás intenzitás: Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 65%, Támogatandó tevékenységek: építés, gépbeszerzés Megoldási javaslat ▪A megvalósuló bemutatóüzemek (induláskor 4-5 ilyen létrehozása képzelhető el), illetve terek növelni fogják a térség termelőinek szakmai kapcsolódásait, növekedni fog a térségi kohézió, és sokan felismerik az egymásra-utaltság jelentőségét. Terjed a korszerű szakmai ismeret, a környezeti és a minden-oldalú fenntarthatóság eszméje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73529 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága83794 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11029 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/84 Kód: DA-59-GF-1-01 Sorszám: 3020 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/84 Kód: DA-59-GF-2-02 Sorszám: 3076 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi jellegű mezőgazdasági alapanyagok előállítása, különös tekintettel a bio- öko-, résp... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A munkaerő-igényes szabadföldi és fóliás kertészeti termesztések a rendszerváltozás előtt inkább a kisegítő háztáji gazdaságokra voltak jellemzők, de ez is felszámolódott szövetkezetek felbomlása következtében. A mostani helyzetben a jó természeti adottságok kihasználása (napsütéses órák jó talajok, csapadék stb.) és a szabad munkaerő lekötése, valamint jövedelemszerzési céljából életképesnek látszik a kertészeti termesztések újbóli felélesztése. A Felső-Bácska térsége a fűszer- és gyógynövény-termesztéséről volt nevezetes még a múlt század ’70-es éveiben is, így megvan az alapja a hagyományra támaszkodásnak, de természetesen bevonhatók lennének a funkcionális tulajdonságot hordozó gyökérzöldségek és gumósok is a termesztésekbe. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincsen olyan kiinduló alap, amelyre támaszkodva el lehetne indulni nagyobb volumenek termeltetésével. A lokális felvevő piacok (közkonyhák, iskolák, nagy éttermek stb.) bázisán (ez jelenthet felvevő egységet is), fokozatos bővítéssel lehetne újból megteremteni a feltételeket egy, vagy néhány integrátor által megszervezendő termelésnek a friss zöldség, és a tartósított zöldségtermékek piacán. Az egyes településeken szervező erő, vállalkozó híján nincsenek meg a termelés megszervezésének sem a személyi, sem pedig az alapvető szervezeti, pénzügyi és infrastrukturális feltételei (a zöldség-szükségletek beszállítói feladatát leginkább térségen kívüliek végzik. Probléma/ lehetőség ▪Az egyénileg tevékenykedő kistermelők bevonásával szisztematikusan megtervezett termékszerkezetű, önfoglalkoztató modellre alapított zöldségtermesztési integráció megszervezése vezethet el a térségi zöldség önellátáshoz. A biztos termék-felvevői kört jelenleg a minden településen működő közkonyhák adhatják. A termelők hálózata nem tudna elismert termelői csoport lenni,mert ehhez nincsenek meg az alapok. A legfőbb cél,hogy hasznosulhasson a munkaerő- és termelési potenciál, az emberek saját létfenntartásukat biztosíthassák, csekély jövedelem megszerzése mellett. A pályázóknak meglévő integrációhoz való csatlakozási szándékukat előszerződés felmutatásával igazolniuk szükséges a támogatás feltételéül. Biztosítva lesz termékek nyomon-követhetősége és az élelmiszerbiztonság. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot.támogatási intenzitást ás támogatható tevékenységeket lásd exel táblázat Megoldási javaslat ▪Ez a megoldás nagyban fékezhetné az erőforrások kiáramlását, a külső térségi beszállítókat ki lehetne iktatni, ugyanakkor jelentős mértékű foglalkoztatást (50-80 fő kertészeti, 5-10 fő logisztikai munkaerő) vonna maga után jövedelemtermelés mellett. A gyakorlati siker megalapozhatja a további terjeszkedést, és bizonyos feldolgozási tevékenységek kiépülését is, mivel a termelésből a piacon nem jól eladható csekélyebb mennyiségek is előállnak, amelyek tartósítva, termékké formálva a későbbiekben felhasználhatók, eladhatók lesznek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74961 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3676 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/84 Kód: DA-59-GF-2-02 Sorszám: 3076 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/84 Kód: DA-59-GF-1-02 Sorszám: 3024 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi jellegű mezőgazdasági alapanyagok előállítása, különös tekintettel a bio- öko-, résp... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akcióterület nem hátrányos térségében a nagyüzemi mezőgazdasági rendszer felszámolódásával a fejlesztési tevékenységek eredményei nem könnyen hozzáférhetők, a versenyző 130 magángazdaság nem érdekelt az ismeretek, a módszerek, a jó gyakorlatok átadásában. A fejlődés szakadatlanul folyik, a tudományos és szakmai kísérletek, eredmények helyi adaptációjára jelenleg nincs egyetlen szervezet sem. A nagy vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazók helyben beállított kísérletei, és bemutatói elsősorban az ő saját üzleti érdekeiket szolgálják, de a gazdáknak a fejlődési irányaik meghatározására, és egyáltalán a tájékozódásra hitelesebb tájékozódásra van szükségük. Helyzet/ adottság ▪A szakmai felkészültség eltolódott a gyakorlat felé, és nem nagyon van vidéken agrárértelmiség, aki megfelelő ismeretátadással segíthetné a gazdákat. Az uniós rendszerű szaktanácsadás egyelőre még nem funkcionál, mert a hazai szaktanácsadás jelenleg még a támogatások megszerzésének adminisztratív segítésével van lekötve. A változó uniós agrárkörnyezetben való eligazodáshoz komoly segítséget adhat bemutatóhelyek létesítése, kísérletek beállítása, majd ezek kiértékelése, amelynek révén a tudatos fejlesztés és a választás lehetősége nemcsak szakmailag felkészültebb, erősebb, vagy bátrabb gazdák számára lesz lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪A térségi metőgazdasági fejődés elősegítésére a hiányzó mintaüzemek létrejöttét kell támogatni. Az akcióterület helyi termelői számára fontos (releváns) bemutató-üzemekből néhánynak létrehozása lenne a cél. Mivel ez a terv általában közösségi érdekeket szolgálna, ezért a megvalósító pályázók lehtnének a közszféra, a civilszféra képviselői is az érdeklődő vállalkozásokon kívül. Az üzemeknek célszerűen speciális profilúak lennének, úgymint alternatív szántóföldi növénytermesz-tés, szabadföldi kertészet gyümölcstermesztés,vadte- nyésztés,bioenergia-növény-termesztés, stb. kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. A pályázó gazdaságának mérete nem haladhatja meg a 4 EUME nagyságot. Non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények. támogatás mértéke: Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 60%, támogatandó tevékenységek: lásd exel táblázat. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló bemutatóüzemek (induláskor 4-5 ilyen létrehozása képzelhető el), illetve terek növelni fogják a térség termelőinek szakmai kapcsolódásait, növekedni fog a térségi kohézió, és sokan felismerik az egymásra-utaltság jelentőségét. Terjed a korszerű szakmai ismeret, a környezeti és a minden-oldalú fenntarthatóság eszméje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45178 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/84 Kód: DA-59-GF-1-02 Sorszám: 3024 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/84 Kód: DA-59-GF-2-11 Sorszám: 3274 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akcióterületen domináns a mezőgazdaság, a foglalkoztatottak 31 %-a (őstermelőkkel együtt) mezőgazdasági jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék, részleges vagy végleges feldolgozásuk révén élelmiszeripari termék kerül előállításra. Az akcióterületen található valamennyi megtermelt, előállított termékről az akcióterületen élők sem tudnak pontosan. A bácsalmási kistérségben a Leader+ program során kialakításra került a Bácska Kincse védjeggyel előállított termékcsalád (jellemleg 15 termékcsoport), amelynek meghirdetése kandelláberekre szerelt reklámfelületeken megtörtént. A többi termék meghirdetése esetleges, értékesítése nem megoldott. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen megtermelt mezőgazdasági illetve előállított élelmiszeripari termékek bemutatása, megismertetése révén lehetőség van a termelés növelésére, az akcióterületen belüli értékesítés növelésre illetve akcióterületen kívüli megismertetésre. Hiányoznak azok a feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen termékek jobban megismerhetőek, értékesíthetőek legyenek. Ezen hiányosság megszűntetése új lehetőséget nyit a helyi termelők, termék előállítók részére. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított javak, termékek jobb megismertetése, értékesítése érdekében kiterjesztésre kerül a védjegyes rendszer további mezőgazdasági területről származó termékekre. A létrehozott termékcsalád részére az akcióterület legforgalmasabb településein, illetve kistérségi központokban kialakításra kerül egy-egy kereskedőház (építési, eszköz- és gépbeszerzési fejlesztés révén), ahol kizárólag a Bácskában termelt, védjegyes termékek kerülnek bemutatásra, értékesítésre. A kialakított kereskedőházak népszerűsítése marketing eszközök felhasználásával (honlap, hirdetések, szórólapok, útszéli reklámfelületek, híradás egyéb helyi, megyei és országos kommunikációs csatornákon) történik. Kedvezményezettek: Vállalkozások, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. Támogatandó tevékenységek: Építés, eszköz és gépbeszerzés, marketing tevékenységek, szolgáltatások igénybevétele, egyéb szolgáltatások (max. a támogatás 6 %-ig) Megoldási javaslat ▪A jelenleg 15 termékből álló védjegyes termékcsalád száma a megvalósítás évének végére 100 termékre bővül. Létrejön az akcióterületen áthaladó két gyorsforgalmi (két számjegyű) országos közút mellett egy-egy kereskedőház (közel 150 illetve 200 m2 alapterületen). A kereskedőházakban valamennyi védjegyes termék kiállításra kerül. A marketing csatornákon keresztül történő meghirdetések révén a termékeket előállítók megkétszerezik forgalmukat (újabb fejlesztések alapját képezve). A nemzetközi kiállításokon történő megjelenés révén a termékcsalád a megvalósítást követő 2 év végén országos hírnévre tesz szert, fémjelzi az akcióterületet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret84559 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55863 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret36764 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/84 Kód: DA-59-GF-2-11 Sorszám: 3274 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/84 Kód: DA-59-GF-2-09 Sorszám: 4175 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Felső-Bácska mezőgazdasági jellegű térség területének több mint 90%-a mező és erdőgazdasági művelés alatt áll. Energiafelhasználása szinte teljes egészében a fosszilis energiákra alapozódik, annak ellenére hogy több mint 500 ezer tonna melléktermék (biomassza) keletkezik évente.. Az alternatív, megújuló energiák (biomasszára alapuló, földhő, geotermia, szél-, nap-) alkalmazása gyakorlatilag még a kezdeti szintet sem érte el, pedig mindenkinek fontos érdeke lenne a fosszilis energiaigény csökkentése. A bácsalmási kistérségben tanulmány készül az előző LEADER programhoz kapcsolódóan a témakör frltárására, és Baja város is készíttetett koncepció tervet, de jelenleg sehol nem üzemel megújuló energiát előállító ill. felhasználó létesítmény. Helyzet/ adottság ▪Nem nagyon tud gyökeret verni a szemlélet, hogy a fosszilis energiák felhasználását mindenképpen csökkenteni, az alternatív energiákat használni szükséges. A térség vállalkozásai, lakossága nem kellően ismeri az alternatív energiákat és a bennük rejlő gazdasági, környezeti, és foglalkoztatási előnyöket. A probléma komplex, mert a fokozatosan terjedő szakmai ismeret, a külső kormányzati támogatás sem elegendő az alternatív energiák meggyökeresedéséhez, és mert a kialakult rendszerek fokozatos átalakításához nincsen minta, de elegendő akkumulált forrás sem. Kiemelt fontosságú lenne egy olyan gazdasági modell létrehozása pilot projektként, amely segítségével a most jelentkező akadályok nagy részben lebonthatók lennének. Probléma/ lehetőség ▪Olyan legfeljebb 10 millió forint bekerülési értékű pilot projektek létrejöttét kell támogatni, amelyekben a helyben alkalmazható alternatív energiák (biomassza tüzelés, napenergia, szélenergia, hőszivattyúzás és hővisszanyerés a környezetből)közül legalább 3 felhasználásra kerülne, ugyanakkor az „energiahatékony” építkezések műszaki megoldásaira, anyagaira stb. is bemutató például szolgálhatna. Ez a projekt kiegészülne a kapcsolódó energia-alapanyagok helyi termelésének bemutatásával, a rendszer elemeinek tájékoztató, oktató programokon való megismertetésével. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények. Támogatandó tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, fejlesztéshez kap-csolódó tanulmány, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A pályázati lehetőség kihasználásával létrejöhet legalább kettő olyan projekt, amely bemutatja a nálunk is alkalmazható alternatív energiákat, ezek felhasználásához a szükséges ismereteket közvetíti, és segítséget is nyújt az érdeklődők számára a maguk elképzeléseinek kiformálásához Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪fejlesztéshez kapcsolódó tanulmány készíttetése szolgáltatás, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33088 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41897 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11029 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/84 Kód: DA-59-GF-2-09 Sorszám: 4175 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/84 Kód: DA-59-GF-2-12 Sorszám: 3279 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akcióterületen domináns a mezőgazdaság, jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék, részleges vagy végleges feldolgozásuk révén élelmiszeripari termék kerül előállításra. Az akcióterületen található valamennyi megtermelt, előállított termékről az akcióterületen élők sem tudnak pontosan. A bácsalmási kistérségben a Leader+ program során kialakításra került a Bácska Kincse védjeggyel előállított termékcsalád, amelynek meghirdetése kandelláberekre szerelt reklámfelületeken megtörtént. A többi termék meghirdetése esetleges, értékesítése nem megoldott. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen megtermelt mezőgazdasági illetve előállított élelmiszeripari termékek bemutatása, megismertetése révén lehetőség van a termelés növelésére, az akcióterületen belüli értékesítés növelésre illetve akcióterületen kívüli megismertetésre. Hiányoznak azok a feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen termékek jobban megismerhetőek, értékesíthetőek legyenek. Ezen hiányosság megszűntetése új lehetőséget nyit a helyi termelők, termék előállítók részére. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított javak, termékek jobb megismertetése, értékesítése érdekében kiterjesztésre kerül a védjegyes rendszer további mezőgazdasági területről származó termékekre. A létrehozott termékcsalád részére az akcióterület legforgalmasabb településein, illetve kistérségi központokban kialakításra kerül egy-egy kereskedőház (építési, eszköz- és gépbeszerzési fejlesztés révén), ahol kizárólag a Bácskában termelt, védjegyes termékek kerülnek bemutatásra, értékesítésre. A kialakított kereskedőházak népszerűsítése marketing eszközök felhasználásával (honlap, hirdetések, szórólapok, útszéli reklámfelületek, híradás egyéb helyi, megyei és országos kommunikációs csatornákon) történik. Kedvezményezettek: Vállalkozások, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. Támogatandó tevékenység: Építés, eszköz és gépbeszerzés, marketing tevékenységek, szolgáltatások igénybevétele, egyéb szolgáltatások (max. a támogatás 6 %-ig). Megoldási javaslat ▪A jelenleg 15 termékből álló védjegyes termékcsalád száma a megvalósítás évének végére 100 termékre bővül. Létrejön az akcióterületen áthaladó két gyorsforgalmi (két számjegyű) országos közút mellett egy-egy kereskedőház (közel 150 illetve 200 m2 alapterületen). A kereskedőházakban valamennyi védjegyes termék kiállításra kerül. A marketing csatornákon keresztül történő meghirdetések révén a termékeket előállítók megkétszerezik forgalmukat (újabb fejlesztések alapját képezve). A nemzetközi kiállításokon történő megjelenés révén a termékcsalád a megvalósítást követő 2 év végén országos hírnévre tesz szert, fémjelzi az akcióterületet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55147 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33883 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25735 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/84 Kód: DA-59-GF-2-12 Sorszám: 3279 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/84 Kód: DA-59-GF-2-10 Sorszám: 4179 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Felső-Bácska mezőgazdasági jellegű térség területének több mint 90%-a mező és erdőgazdasági művelés alatt áll. Energiafelhasználása szinte teljes egészében a fosszilis energiákra alapozódik, annak ellenére hogy több mint 500 ezer tonna melléktermék (biomassza) keletkezik évente.. Az alternatív, megújuló energiák (biomasszára alapuló, földhő, geotermia, szél-, nap-) alkalmazása gyakorlatilag még a kezdeti szintet sem érte el, pedig mindenkinek fontos érdeke lenne a fosszilis energiaigény csökkentése. A bácsalmási kistérségben tanulmány készül az előző LEADER programhoz kapcsolódóan a témakör frltárására, és Baja város is készíttetett koncepció tervet, de jelenleg sehol nem üzemel megújuló energiát előállító ill. felhasználó létesítmény. Helyzet/ adottság ▪Nem nagyon tud gyökeret verni a szemlélet, hogy a fosszilis energiák felhasználását mindenképpen csökkenteni, az alternatív energiákat használni szükséges. A térség vállalkozásai, lakossága nem kellően ismeri az alternatív energiákat és a bennük rejlő gazdasági, környezeti, és foglalkoztatási előnyöket. A probléma komplex, mert a fokozatosan terjedő szakmai ismeret, a külső kormányzati támogatás sem elegendő az alternatív energiák meggyökeresedéséhez, és mert a kialakult rendszerek fokozatos átalakításához nincsen minta, de elegendő akkumulált forrás sem. Kiemelt fontosságú lenne egy olyan gazdasági modell létrehozása pilot projektként, amely segítségével a most jelentkező akadályok nagy részben lebonthatók lennének. Probléma/ lehetőség ▪Olyan legfeljebb 10 millió forint bekerülési értékű pilot projektek létrejöttét kell támogatni, amelyekben a helyben alkalmazható alternatív energiák (biomassza tüzelés, napenergia, szélenergia, hőszivattyúzás és hővisszanyerés a környezetből)közül legalább 3 felhasználásra kerülne, ugyanakkor az „energiahatékony” építkezések műszaki megoldásaira, anyagaira stb. is bemutató például szolgálhatna. Ez a projekt kiegészülne a kapcsolódó energia-alapanyagok helyi termelésének bemutatásával, a rendszer elemeinek tájékoztató, oktató programokon való megismertetésével. Kedvezményezettek: Természetes személyek, akik termelői tevékenységüket egyéni vállalkozóként, őstermelőként,vagy betéti társaság tagjaként végzik. Non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok és önkormányzati intézmények. Támogatandó tevékenységek: építés, gép-és technológia beszerzés, infrastrukturáls fejlesztés,szolgálta-tás igénybevétele, fejlesztéshez kap-csolódó tanulmány, marketing költségek. Megoldási javaslat ▪A pályázati lehetőség kihasználásával létrejöhet legalább kettő olyan projekt, amely bemutatja a nálunk is alkalmazható alternatív energiákat, ezek felhasználásához a szükséges ismereteket közvetíti, és segítséget is nyújt az érdeklődők számára a maguk elképzeléseinek kiformálásához Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪fejlesztéshez kapcsolódó tanulmány készítése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25735 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16942 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/84 Kód: DA-59-GF-2-10 Sorszám: 4179 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/84 Kód: DA-59-GF-1-03 Sorszám: 4181 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Törölve Helyzet/ adottság ▪Törölve Probléma/ lehetőség ▪Törölve Megoldási javaslat ▪Törölve Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% 0 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/84 Kód: DA-59-GF-1-03 Sorszám: 4181 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Jánoshalma, Madaras, Nagybaracska ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/84 Kód: DA-59-GF-1-04 Sorszám: 4185 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Önálló gazdasági modell (pilot projekt) létrehozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Törölve Helyzet/ adottság ▪Törölve Probléma/ lehetőség ▪Törölve Megoldási javaslat ▪Törölve Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% 0 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/84 Kód: DA-59-GF-1-04 Sorszám: 4185 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Baja, Érsekcsanád, Sükösd ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/84 Kód: DA-59-SzF-A-25 Sorszám: 3267 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települési önkormányzatok számos olyan ingatlannal, épületegységgel, különálló épülettel rendelkeznek, amelyek nem az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatellátását szolgáló létesítmény. Ezen épületek jelentős része funkció nélküli, állagromlott, ugyanakkor központi fekvésűek, a település megjelenésében szereppel bírnak. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzati költségvetésből nem tudnak a települések fontos csomópontjaiban, központjaiban lévő nem önkormányzati kötelező feladat ellátás helyszínéül szolgáló épületek megújulni. Mivel jelentős részük funkció nélküli, vagy részben hasznosított, ezért állag megóvásukra, külső felújításukra szükség van. Minden megújuló épület egy új lehetőség, amelynek gazdasági szempontból történő kihasználása előtérbe kerül, csábítóbb egy vállalkozás számára. Ugyanakkor a funkcióval ellátott épületek esetében a külső megújítás gazdaságos üzemeltetést eredményez. Probléma/ lehetőség ▪A települések központjában található (a központot alkotó illetve övező) nem önkormányzati kötelező feladatot ellátó önkormányzati, egyházi, civil szervezetek által működtetett épületek külső homlokzati, tetőzeti megújítása a gazdaságosabb működtetés, új hasznosítás szempontjából. A külső épület felújítások révén az ingatlanok hasznosulására kell törekedni oly módon, hogy az épület gazdaságosan működtethető legyen. A fejlesztés kizárólag a külső megújításra vonatkozik. Megoldási javaslat ▪A településközpontok esztétikai megújulása. A használatban lévő, folyamatos karbantartás miatt rendezett ingatlanok mellett a központokban található egyéb épületek külső megújítása valósul meg valamennyi településen kisebb-nagyobb volumenben. A megújulást követő 2 éven belül a megújított funkció nélküli épületek 20%-a hasznosul, funkcióval töltődik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33125 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2344 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/84 Kód: DA-59-SzF-A-25 Sorszám: 3267 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/84 Kód: DA-59-SzF-A-21 Sorszám: 3270 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A település pozitív összképét a megújított épületek mellett a karbantartott, rendezett közterületek adják. A közterületek az önkormányzatok tulajdonában, kezelésében vannak. A települések közel 50%-a külön szolgáltató szervezettel rendelkezik, amelynek feladata – az önkormányzatok költségvetési keretei szerint – a közterületek rendezése, megújítása. Valamennyi település rendelkezik játszótérrel, ugyanakkor a játszóterek 90%-a nem felel meg a játszóterekre vonatkozó előírásoknak, szabványoknak. A játszóterek 95% önkormányzati tulajdonban van. Helyzet/ adottság ▪Minden korosztály számára jó találkozási helyet jelentenek a kulturáltan kialakított közterületek, amelyeket sétáik alkalmával szívesen vesznek igénybe az idősebb korosztályok is (pl. templomlátogatás során). Kevés az olyan gondozott, minden igényt kielégítő közterület, amely vonzó a lakosság számára. A játszóterek jelentős része nem felel meg az Európai Unió követelményrendszerének. Ugyanakkor a gyermekes családok részéről igény mutatkozik a játszóterek megújítására, számuk növelésére. Probléma/ lehetőség ▪A közterületek igény szerinti megújítása: védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak felújítása parkosítási, fásítási programok megvalósítása, utcabútorok beszerzése, hulladékkezelés, kerékpártárolás problémájának megoldása, sétányok létesítése. A meglévő játszóterek szabványossági felülvizsgálatát követő előírás szerinti felújítása, új játszóterek létesítése frekventált helyeken, zöldterületek közelében. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen megújul 30 közterület, amelynek igénybevétele a beruházás megvalósulását követő 2 év végéig 50%-kal megnövekszik. Létesül 5 új játszótér, valamint szabványosság, előírás szerint megújul az akcióterületen 15 játszótér, amelynek látogatottsága, kihasználtsága a beruházás megvalósulását követő évben 40%-kal megnövekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33125 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2344 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/84 Kód: DA-59-SzF-A-21 Sorszám: 3270 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/84 Kód: DA-59-SzF-A-26 Sorszám: 3269 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települési önkormányzatok számos olyan ingatlannal, épületegységgel, különálló épülettel rendelkeznek, amelyek nem az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatellátását szolgáló létesítmény. Ezen épületek jelentős része funkció nélküli, állagromlott, ugyanakkor központi fekvésűek, a település megjelenésében szereppel bírnak. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzati költségvetésből nem tudnak a települések fontos csomópontjaiban, központjaiban lévő nem önkormányzati kötelező feladat ellátás helyszínéül szolgáló épületek megújulni. Mivel jelentős részük funkció nélküli, vagy részben hasznosított, ezért állag megóvásukra, külső felújításukra szükség van. Minden megújuló épület egy új lehetőség, amelynek gazdasági szempontból történő kihasználása előtérbe kerül, csábítóbb egy vállalkozás számára. Ugyanakkor a funkcióval ellátott épületek esetében a külső megújítás gazdaságos üzemeltetést eredményez. Probléma/ lehetőség ▪A települések központjában található (a központot alkotó illetve övező) nem önkormányzati kötelező feladatot ellátó önkormányzati, egyházi, civil szervezetek által működtetett épületek külső homlokzati, tetőzeti megújítása a gazdaságosabb működtetés, új hasznosítás szempontjából. A külső épület felújítások révén az ingatlanok hasznosulására kell törekedni oly módon, hogy az épület gazdaságosan működtethető legyen. A fejlesztés kizárólag a külső megújításra vonatkozik. Megoldási javaslat ▪A településközpontok esztétikai megújulása. A használatban lévő, folyamatos karbantartás miatt rendezett ingatlanok mellett a központokban található egyéb épületek külső megújítása valósul meg valamennyi településen kisebb-nagyobb volumenben. A megújulást követő 2 éven belül a megújított funkció nélküli épületek 20%-a hasznosul, funkcióval töltődik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33125 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2344 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/84 Kód: DA-59-SzF-A-26 Sorszám: 3269 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/84 Kód: DA-59-SzF-A-22 Sorszám: 3273 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Falumegújítás és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A település pozitív összképét a megújított épületek mellett a karbantartott, rendezett közterületek adják. A közterületek az önkormányzatok tulajdonában, kezelésében vannak. A települések közel 50%-a külön szolgáltató szervezettel rendelkezik, amelynek feladata – az önkormányzatok költségvetési keretei szerint – a közterületek rendezése, megújítása. Valamennyi település rendelkezik játszótérrel, ugyanakkor a játszóterek 90%-a nem felel meg a játszóterekre vonatkozó előírásoknak, szabványoknak. A játszóterek 95% önkormányzati tulajdonban van. Helyzet/ adottság ▪Minden korosztály számára jó találkozási helyet jelentenek a kulturáltan kialakított közterületek, amelyeket sétáik alkalmával szívesen vesznek igénybe az idősebb korosztályok is (pl. templomlátogatás során). Kevés az olyan gondozott, minden igényt kielégítő közterület, amely vonzó a lakosság számára. A játszóterek jelentős része nem felel meg az Európai Unió követelményrendszerének. Ugyanakkor a gyermekes családok részéről igény mutatkozik a játszóterek megújítására, számuk növelésére. Probléma/ lehetőség ▪A közterületek igény szerinti megújítása: védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak felújítása, parkosítási, fásítási programok megvalósítása, utcabútorok beszerzése, hulladékkezelés, kerékpártárolás problémájának megoldása, sétányok létesítése. A meglévő játszóterek szabványossági felülvizsgálatát követő előírás szerinti felújítása, új játszóterek létesítése frekventált helyeken, zöldterületek közelében. Megoldási javaslat ▪Az akcióterület nem hátrányos településein megújul 10 közterület, amelynek igénybevétele a beruházás megvalósulását követő 2 év végéig 50%-kal megnövekszik. Létesül 3 új játszótér, valamint szabványosság, előírás szerint megújul az akcióterületen 5 játszótér, amelynek látogatottsága, kihasználtsága a beruházás megvalósulását követő évben 40%-kal megnövekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33125 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2344 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/84 Kód: DA-59-SzF-A-22 Sorszám: 3273 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/84 Kód: DA-59-GF-A-17 Sorszám: 3321 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben jellemzően alacsony a mikro (284 db) és kisvállalkozások (153 db) száma. Jelentős részük, több mint 30% a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. Többségük egy-két fős kényszervállalkozás, alacsony technológiai színvonallal. Több településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Helyzet/ adottság ▪Az általános tőkehiány mellett hangsúlyos probléma az üzleti tervezési, pénzügyi, piaci és szakmai ismeretek hiánya. Az önálló tevékenységek segítségre szorulnak. A lakossági szolgáltatások színvonal emelését a vállalkozói és civil szektor jelenlegi struktúrája szakmai segítségnyújtás nélkül képtelen végrehajtani. ▪Az önkormányzati fejlesztési stratégiák, helyi tanácsadók hiánya miatt nehezen tudnak megvalósulni, illetve váratnak magukra. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek ebben a térségben szakmai tanácsadási szolgáltatások bevezetését, meglévők bővítését határozzák el. Projektgeneráló folyamatok elősegítése érdekében szükség mutatkozik azokra a tanácsadókra (pl. jogász, közgazdász, építész, gépész, erdész, agrármérnök, környezetvédelmi szaktanácsadó,élelmiszer-technológus, munka és tűzvédelmi tanácsadó, számviteli ill. adótanácsadó) akik vállalkozáson, illetve non-profit szervezeten keresztül, ezeket a szolgáltatói tevékenységeket lakosság, a vállalkozások számára közelibbé, elérhetőbbé teszik. Támogatandó az a vállalkozás is, amely a különféle szaktanácsadói tevékenységek rendszeres, térben koncentrált elérését közvetített szolgáltatásként(integrátor) biztosítja. Megoldási javaslat ▪A szaktanácsadói tevékenységek (könyvelés, közbeszerzés, tervezés, pénzügyi- és jogi tanácsadás, mérnöki felülvizsgálat, piackutatás stb.) helyben történő igénybe vétele megkönnyíti nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozói és önkormányzati struktúra életét. Javul a vállalkozói hajlandóság, a térség fejlesztése összehangoltabb. A lakosság és a közszféra együttműködési hajlandósága ezeken a szolgáltatókon keresztül növekszik. ▪Munkához juthatnak pályakezdő és 50 év feletti felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek egyaránt. Növekszik a térség népesség megtartó ereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/84 Kód: DA-59-GF-A-17 Sorszám: 3321 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/84 Kód: DA-59-GF-A-15 Sorszám: 3256 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A területi különbségek kiegyenlítésére vonatkozóan a z Európai Unió és a magyar állam elkülönített forrásokat biztosít, segítve a térségi felzárkózást. A források felhasználásához a gyors és hatékony információáramlásra, kommunikációs csatornák erősítésére vonatkozó koncentrált, egymásra épülő fejlesztésekre, együttműködésekre van szükség. A bácsalmási és a jánoshalmai kistérségben kiépült a szélessávú internet hálózat gerince (akcióterület 39,5%-a), ugyanakkor az akcióterület lehetőségei elektronikusan nem ismertek a régióban, az országban, a világon. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen rossz, gyenge az információ áramoltatás sebessége, módja. A meglévő szolgáltatók egymástól elkülönülve, elavult technológiával végzik a tevékenységeiket oly módon, hogy az információáramlás nem teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat. A végső felhasználókhoz későn érkezett információ már induláskor hátrányos helyzetet teremt az akcióterületen élők részére. Nincsenek kihasználva az akcióterületen az informatikában rejlő lehetőségek (fejlesztések, marketing stb.) Probléma/ lehetőség ▪Javítani szükséges az információáramlás módját(településen belül és települések között egyaránt), minél szélesebb spektrum (lehetőségek) kialakításával, a meglévő szolgáltatások technológiai színvonalának, kapacitásának emelésével. Ösztönözni kell az információáramlásban résztvevő szolgáltató szervezeteket az együttműködésre, olyan adatbázisok létrehozására, amelyek a térségben élő emberek információhoz jutását, sajátos információigényét szolgálják. Megoldási javaslat ▪4-5 új, az információáramlással foglalkozó vállalkozás jelenik meg az akcióterületen, ezzel együtt a megvalósulást követő 2 év végére az informatikai szolgáltatási területen foglalkoztatottak száma 10 fővel növekszik. Az információ áramlás technikai feltételeinek javulásával az akcióterületen tevékenykedő új és meglévő vállalkozások, civil és állami szervezetek gyorsabban jutnak pontos, hasznos információkhoz, ennek eredményeként további lakossági igényekre irányuló, támogatott fejlesztések előkészítése, megvalósulása indul el az akcióterületen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/84 Kód: DA-59-GF-A-15 Sorszám: 3256 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/84 Kód: DA-59-GF-A-19 Sorszám: 3396 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az akcióterületen a népesség egészségi állapota lesújtó. Nagy arányú a krónikus és a szenvedély betegek száma a lakosság körében. Az egészséges életmód elvének terjesztésében nem történtek különösebb megmozdulások. A vidék elöregedő lakossága nem sokat törődik az egészségével. A munkavállalói réteg a munkaadókon keresztül, azok támogatásával (lásd. üdülési csekk, uszoda bérlet, stb) csak kis számban jut hozzá egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételéhez. A lakosság ezen szolgáltatásokat helyben nem tudja megvásárolni Helyzet/ adottság ▪A szépség és a jó közérzet, egészség megtartásában a vidék a fejlettebb régiókhoz képest lemaradásban van. Nincsenek olyan vállalkozások, amelyek ilyen szolgáltatásokat nyújtanak általában a nagyobb településeken illetve városokban lehet őket megtalálni. Időbeni korlátok miatt a vidéki lakosság nem veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve ezen termékek használatát nem ismeri. Sok a nem legálisan működő vállalkozás. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell, az olyan vállalkozói tevékenységeket, melyek az egészséges életvitelre, táplálkozásra, mozgásra, időskori illetve rehabilitációs ápolásra, alternatív gyógymódokra, humán gyógyászatot kiegészítő tevékenységekre irányulnak, és a szolgáltatás mellett széleskörű ismeretterjesztést is ellátnak. A települések elöregedése miatt támogatni indokolt a házi ápolás - gondozás vonatkozásában ismeretterjesztő kiadvány, rendezvény illetve előadássorozat tartását, az önfenntartó vállalkozási modell kialakításának alapvető ismereteit. Fejleszteni illetve létre kell hozni a kis alkalmazotti létszámmal működő egészség és szépség területet érintő vállalkozásokat. Kiemelkedően fontos a gyógyhatású és szépségápolást elősegítő termékek (bio-élelmiszerek, gyógyhatású készítmények, stb.) forgalmazási illetve azokhoz kapcsolódó szolgáltatási (gyógy- masszázs, szauna, fitneszklub üzemelése, szolárium, szépségszalon: fodrász, manikűr, pedikűr, konditermek üzemeltetése) lehetőségek megteremtése. Megoldási javaslat ▪Létrejönnek azok az információs csatornák a térségben (civil szervezeteken keresztül), amelyek segítségével a térség népességéhez hamarabb és szélesebb körben jutnak el azok az információk, amelyek egészség megőrzésben tudatformáló hatással lesznek. Kialakulnak azok a kis szolgáltató egységek, amelyek a vidéki életminőség színvonalát emelik, azáltal, hogy az egészség és szépség megőrzésében a lakosság felé szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága67845 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/84 Kód: DA-59-GF-A-19 Sorszám: 3396 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/84 Kód: DA-59-SzF-2-16 Sorszám: 3401 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségre jellemző, különösen a hátrányos helyzetű kis településekre, a perifériára szorult személyek és csoportok szegénysége és kirekesztettsége. A térség korfáját tekintve elöregedő tendenciát mutat. Nagy a munkanélküliség, folyamatos a lakosság szellemi ( nem tudja elfogadni az új dolgokat) és testi leépülése. A szegénység következtében sok a szenvedélybeteg, gyakori eset a depresszió és a drogfüggőség. Helyzet/ adottság ▪A szociális és egészségmegőrző szolgáltatások az alacsony jövedelmezőség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt nem jönnek létre. A közhasznú szervezetek támogatása nem megfelelő szinten elegendő. Az idősek, a betegek, a fogyatékkal és szegénységben élők fokozott terhet jelentenek eltartóik számára. A szenvedély beteg és drogfüggő nemzedék nem tud bekapcsolódni a felzárkózási folyamatokba. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki életminőségi szint emeléséhez szükséges a helyben működő alapszolgáltatások skálájának, minőségének és elérhetőségének javítása. Szükség van az alapvető szociális és egészségmegőrző szolgáltatások fejlesztésének segítésére, azok személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére.Szükség lenne szociális, állampolgári, munkavállalói és önálló életvezetési kézségek erősítése, kulcskompetenciák fejlesztésére, szenvedélybetegségek megelőzését és gyógyulását segítő programok, önsegítő csoportok létrehozására. Tám. intenzítás: Önkormányzat, egyház, non-profitszervezetek és társulásaik amennyiben a projekt közösségi célú 100%; egyéb esetben 65% Megoldási javaslat ▪Fokozatosan megszűnnek a társadalmi kirekesztések különböző formái. Az esélyegyenlőség elve ki tud teljesedni. A szociális és egészségmegőrző szolgáltatások nyújtásával foglalkozó szervezetek és non-profit vállalkozások jöhetnek létre.Fenőtt képzési törvényben meghatározott intézményi akreditációkhoz juthatnak a térség különböző intézményei, szervezetei akik ezeket a feladatokat felvállalják. A településekhez való kötődések erősödnek. Fiatalok munkához jutnak, hisz munkahelyek is létrejöhetnek ezáltal, hogy újabb illetve minőségesebb szolgáltatások jelennek meg a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret29412 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41897 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/84 Kód: DA-59-SzF-2-16 Sorszám: 3401 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/84 Kód: DA-59-GF-A-16 Sorszám: 3257 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A területi különbségek kiegyenlítésére vonatkozóan a z Európai Unió és a magyar állam elkülönített forrásokat biztosít, segítve a térségi felzárkózást. A források felhasználásához a gyors és hatékony információáramlásra, kommunikációs csatornák erősítésére vonatkozó koncentrált, egymásra épülő fejlesztésekre, együttműködésekre van szükség. A bácsalmási és a jánoshalmai kistérségben kiépült a szélessávú internet hálózat gerince (akcióterület 39,5%-a), ugyanakkor az akcióterület lehetőségei elektronikusan nem ismertek a régióban, az országban, a világon. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen rossz, gyenge az információ áramoltatás sebessége, módja. A meglévő szolgáltatók egymástól elkülönülve, elavult technológiával végzik a tevékenységeiket oly módon, hogy az információáramlás nem teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat. A végső felhasználókhoz későn érkezett információ már induláskor hátrányos helyzetet teremt az akcióterületen élők részére. Nincs kihasználva az akcióterületen az informatikában rejlő lehetőségeket (fejlesztések, marketing stb.) Probléma/ lehetőség ▪Javítani szükséges az információáramlás módját(településen belül és települések között egyaránt), minél szélesebb spektrum (lehetőségek) kialakításával, a meglévő szolgáltatások technológiai színvonalának, kapacitásának emelésével. Ösztönözni kell az információáramlásban résztvevő szolgáltató szervezeteket az együttműködésre, olyan adatbázisok létrehozására, amelyek a térségben élő emberek információhoz jutását, sajátos információigényét szolgálják. Megoldási javaslat ▪4-5 új, az információáramlással foglalkozó vállalkozás jelenik meg az akcióterületen, ezzel együtt a megvalósulást követő 2 év végére az informatikai szolgáltatási területen foglalkoztatottak száma 10 fővel növekszik. Az információ áramlás technikai feltételeinek javulásával az akcióterületen tevékenykedő új és meglévő vállalkozások, civil és állami szervezetek gyorsabban jutnak pontos, hasznos információkhoz, ennek eredményeként további lakossági igényekre irányuló, támogatott fejlesztések előkészítése, megvalósulása indul el az akcióterületen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39619 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/84 Kód: DA-59-GF-A-16 Sorszám: 3257 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/84 Kód: DA-59-GF-A-18 Sorszám: 3390 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben jellemzően alacsony a mikro (284 db) és kisvállalkozások (153 db) száma. Jelentős részük, több mint 30% a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. Többségük egy-két fős kényszervállalkozás, alacsony technológiai színvonallal. Több településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Helyzet/ adottság ▪Az általános tőkehiány mellett hangsúlyos probléma az üzleti tervezési, pénzügyi, piaci és szakmai ismeretek hiánya. Az önálló tevékenységek segítségre szorulnak. A lakossági szolgáltatások színvonal emelését a vállalkozói és civil szektor jelenlegi struktúrája szakmai segítségnyújtás nélkül képtelen végrehajtani. ▪Az önkormányzati fejlesztési stratégiák, helyi tanácsadók hiánya miatt nehezen tudnak megvalósulni illetve váratnak magukra. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek ebben a térségben szakmai tanácsadási szolgáltatások bevezetését, meglévők bővítését határozzák el. Projektgeneráló folyamatok elősegítése érdekében szükség mutatkozik azokra a tanácsadókra (pl. jogász, közgazdász, építész, gépész, erdész, agrármérnök, környezetvédelmi szaktanácsadó,élelmiszer-technológus, munka és tűzvédelmi tanácsadó, számviteli ill. adótanácsadó) akik vállalkozáson, illetve non-profit szervezeten keresztül, ezeket a szolgáltatói tevékenységeket lakosság, a vállalkozások számára közelibbé, elérhetőbbé teszik. Támogatandó az a vállalkozás is, amely a különféle szaktanácsadói tevékenységek rendszeres, térben koncentrált elérését közvetített szolgáltatásként(integrátor) biztosítja. Megoldási javaslat ▪A szaktanácsadói tevékenységek (könyvelés, közbeszerzés, tervezés, pénzügyi- és jogi tanácsadás, mérnöki felülvizsgálat, piackutatás stb.) helyben történő igénybe vétele megkönnyíti nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozói és önkormányzati struktúra életét. Javul a vállalkozói hajlandóság, a térség fejlesztése összehangoltabb. A lakosság és a közszféra együttműködési hajlandósága ezeken a szolgáltatókon keresztül növekszik. ▪Munkához juthatnak pályakezdő és 50 év feletti felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek egyaránt. Növekszik a térség népesség megtartó ereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39619 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/84 Kód: DA-59-GF-A-18 Sorszám: 3390 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/84 Kód: DA-59-SzF-2-17 Sorszám: 3403 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségre jellemző, különösen a hátrányos helyzetű kis településekre, a perifériára szorult személyek és csoportok szegénysége és kirekesztettsége. A térség korfáját tekintve elöregedő tendenciát mutat. Nagy a munkanélküliség, folyamatos a lakosság szellemi ( nem tudja elfogadni az új dolgokat) és testi leépülése. A szegénység következtében sok a szenvedélybeteg, gyakori eset a depresszió és a drogfüggőség. Helyzet/ adottság ▪A szociális és egészségmegőrző szolgáltatások az alacsony jövedelmezőség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt nem jönnek létre. A közhasznú szervezetek támogatása nem megfelelő szinten elegendő. Az idősek, a betegek, a fogyatékkal és szegénységben élők fokozott terhet jelentenek eltartóik számára. A szenvedély beteg és drogfüggő nemzedék nem tud bekapcsolódni a felzárkózási folyamatokba. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki életminőségi szint emeléséhez szükséges a helyben működő alapszolgáltatások skálájának, minőségének és elérhetőségének javítása. Szükség van az alapvető szociális és egészségmegőrző szolgáltatások fejlesztésének segítésére, azok személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére.Szükség lenne szociális, állampolgári, munkavállalói és önálló életvezetési kézségek erősítése, kulcskompetenciák fejlesztésére, szenvedélybetegségek megelőzését és gyógyulását segítő programok, önsegítő csoportok létrehozására. Megoldási javaslat ▪Fokozatosan megszűnnek a társadalmi kirekesztések különböző formái. Az esélyegyenlőség elve ki tud teljesedni. A szociális és egészségmegőrző szolgáltatások nyújtásával foglalkozó szervezetek és non-profit vállalkozások jöhetnek létre.Fenőtt képzési törvényben meghatározott intézményi akreditációkhoz juthatnak a térség különböző intézményei, szervezetei akik ezeket a feladatokat felvállalják. A településekhez való kötődések erősödnek. Fiatalok munkához jutnak, hisz munkahelyek is létrejöhetnek ezáltal, hogy újabb illetve minőségesebb szolgáltatások jelennek meg a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18382 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28236 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7353 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/84 Kód: DA-59-SzF-2-17 Sorszám: 3403 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/84 Kód: DA-59-GF-A-20 Sorszám: 3397 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az akcióterületen a népesség egészségi állapota lesújtó. Nagy arányú a krónikus és a szenvedély betegek száma a lakosság körében. Az egészséges életmód elvének terjesztésében nem történtek különösebb megmozdulások. A vidék elöregedő lakossága nem sokat törődik az egészségével. A munkavállalói réteg a munkaadókon keresztül, azok támogatásával (lásd. üdülési csekk, uszoda bérlet, stb) csak kis számban jut hozzá egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételéhez. A lakosság ezen szolgáltatásokat helyben nem tudja megvásárolni Helyzet/ adottság ▪A szépség és a jó közérzet, egészség megtartásában a vidék a fejlettebb régiókhoz képest lemaradásban van. Nincsenek olyan vállalkozások, amelyek ilyen szolgáltatásokat nyújtanak általában a nagyobb településeken illetve városokban lehet őket megtalálni. Időbeni korlátok miatt a vidéki lakosság nem veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve ezen termékek használatát nem ismeri. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell, az olyan vállalkozói tevékenységeket, melyek az egészséges életvitelre, táplálkozásra, mozgásra, időskori illetve rehabilitációs ápolásra, alternatív gyógymódokra, humán gyógyászatot kiegészítő tevékenységekre irányulnak, és a szolgáltatás mellett széleskörű ismeretterjesztést is ellátnak. A települések elöregedése miatt támogatni indokolt a házi ápolás - gondozás vonatkozásában ismeretterjesztő kiadvány, rendezvény illetve előadássorozat tartását, az önfenntartó vállalkozási modell kialakításának alapvető ismereteit. Fejleszteni illetve létre kell hozni a kis alkalmazotti létszámmal működő egészség és szépség területet érintő vállalkozásokat. Kiemelkedően fontos a gyógyhatású és szépségápolást elősegítő termékek (bio-élelmiszerek, gyógyhatású készítmények, stb.) forgalmazási illetve azokhoz kapcsolódó szolgáltatási (gyógy- masszázs, szauna, fitneszklub üzemelése, szolárium, szépségszalon: fodrász, manikűr, pedikűr, konditermek üzemeltetése) lehetőségek megteremtése. Megoldási javaslat ▪Létrejönnek azok az információs csatornák a térségben (civil szervezeteken keresztül), amelyek segítségével a térség népességéhez hamarabb és szélesebb körben jutnak el azok az információk, amelyek egészség megőrzésben tudatformáló hatással lesznek. Kialakulnak azok a kis szolgáltató egységek, amelyek a vidéki életminőség színvonalát emelik, azáltal, hogy az egészség és szépség megőrzésében a lakosság felé szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19810 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/84 Kód: DA-59-GF-A-20 Sorszám: 3397 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/84 Kód: DA-59-SzF-B-05 Sorszám: 3391 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Mikrovállalkozások és nonprofit szervezetek támogatása a lakossági szolgáltatások fejleszt... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben elenyésző számban működnek magán (családi) óvodák illetve gyermekek napközi elhelyezését biztosító intézmény, mint bölcsőde nincs is. A ritkán lakott területeken és a külterületi népesség számára fokozott igényként vetődik fel a gyermekek nappali elhelyezése, őrzése, óvodai nevelése. Fiatal szülők esetében fizető képes kereslet mutatkozik egy-egy magán bölcsődei illetve óvodai szolgáltatás iránt. Az önkormányzati és gyermekvédelmi törvények kötelezik az önkormányzatokat a gyermekek napközbeni ellátásának biztosításáról. Helyzet/ adottság ▪A családokra egyre nagyobb terhet ró a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése, amelynek csak megfelelő napközbeni ellátást biztosító intézményrendszer segítségével tudnak megfelelni. Nincsen szülői igényekhez igazodó, jó színvonalú, családias, a gyermekek jólétét szolgáló, rugalmas rendszerben működő óvoda illetve napközi. Az önkormányzatoknak szűkös finanszírozási kapacitása miatt új óvodai illetve bölcsődei férőhelyek létrehozására nincs lehetősége. Probléma/ lehetőség ▪A családi óvodák a gyermekek ellátásában olyan "új", a szociális gazdasággal összhangban lévő, alternatívaként jelenhetnek meg, melyek rugalmasan látnak el olyan feladatokat, melyeket egyes településeken sem állami, sem piaci elven működő intézmény nem tud ellátni minden igényt kielégítve. Segíteni kell a már működő magán óvodákat az eszközfejlesztésben, kapacitás bővítés lehetőségének megteremtésével. Újak létrehozását kell támogatni, ösztönözve lehetőleg az önkormányzati együttműködést. Megoldási javaslat ▪Az állam által emelkedő normatívák biztosítása mellett az akcióterületen létrejöhetnek a külföldi jó gyakorlatoknak megfelelően működő családi napközik. Az új gyermekjóléti intézmények közvetlenül segítik a nők vállalkozóvá válását illetve olyan szolgáltatási rendszerbéli hiány lesz kiküszöbölve, amely közvetetten járul hozzá a foglalkoztathatósági szint emeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 4. prioritás - Humán-infrastruktúra fejlesztése

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 40/84 Kód: DA-59-SzF-B-05 Sorszám: 3391 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/84 Kód: DA-59-SzF-2-20 Sorszám: 3259 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösség... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az akcióterület településeinek 90%-án működik egy vagy több sportegyesület. A sportolásra alkalmas sportobjektumok (pályák, létesítmények, kiszolgáló egységek) nem minden településen állnak rendelkezésre. Valamennyi településen igény jelentkezik a mozgás, a tömegsport iránt. A településeken megtalálhatóak azok a kihasználatlan létesítmények, zöldterületek, amelyek – beruházások révén – sportolásra használhatóak. Az akcióterületen szinte valamennyi Magyarországon honos sportágra vonatkozóan működnek egyesületek, a tömeg- és versenysportként űzött sportágak fajtaszáma magas. Az akcióterületről származnak olyan országos szinten elismert aktív sportolók, mint pl. dr. Csábi Bettina bokszoló, Földes Vilmos, Árpás István biliárdozó. Helyzet/ adottság ▪A térségi összetartozás, a kollektívák kialakulása szempontjából jelentős szerep jut a tömeg- és versenysportnak. Az aktív, rendszeres sportoláshoz fejlett, a XXI. századi követelményeknek megfelelő sportlétesítményekre van szükség. Noha az akcióterületen szép számmal (több mint 150) működnek sportegyesületek, az infrastrukturális fejletlenség, a felszerelések hiánya nem miatt a sportélet nem tud kilépni jelenlegi színvonaláról. Az utánpótlás neveléshez, a diáksport fejlesztéséhez, a hasznos szabadidős tevékenységekhez, a helyi, megyei, regionális és országos versenysporthoz nem állnak rendelkezésre a feltételek. Probléma/ lehetőség ▪Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, futópályák, teniszpályák, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró – kialakítása). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) sportlétesítmények létesítése használaton kívüli létesítményekben (pl. birkozó, karate, dzsudo terem egy elhanyagolt raktárépületben stb.)Támogatás: Önkormányzatok, non-profit szervezetek közcélú tevékenységeihez 100%, vállalkozói tevékenységeihez 65 % a hátrányos helyzetű térségekben Megoldási javaslat ▪A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%- ot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22059 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55863 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3676 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/84 Kód: DA-59-SzF-2-20 Sorszám: 3259 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/84 Kód: DA-59-SzF-4-06 Sorszám: 3264 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösség... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterület mind a 34 településén tartanak települési rendezvényeket több-kevesebb számban. A rendezvények lebonyolításában az önkormányzatok mellett szerepet vállalnak a civil szervezetek és a vállalkozások is. Ezáltal a társadalmi rétegek együttműködése fokozatosan erősödik. A lakosságnak igénye a magas színvonalú, településeket összekötő rendezvények megléte. A sport területén kiemelkedő az iskolai sportrendezvények magas száma. Az akcióterületen számos (kb. 150) sportrendezvény szervezésre alkalmas sportegyesület található. Helyzet/ adottság ▪A közös probléma megoldás a partnerségben, az összefogásban rejlik. A települési rendezvények, valamint a településeket összekötő (pl. sport terén) rendezvények lehetőséget teremtenek az összefogások, együttműködések erősítésére. Mivel a rendezvények a társadalmi élet valamennyi szereplőjét (önkormányzatot, civil és gazdasági szervezetet) érintik, továbbá a lakosság kellemes szabadidő eltöltésére irányulnak, ezért a színvonalas rendezvények nagyobb tömegeket képesek megmozgatni, hagyománnyá, népünnepéllyé, az akcióterület országos image-nek meghatározó tényezőjévé tudnak válni. Kevés az akcióterületen a színvonalas, nagy tömeget mozgósító rendezvény. Probléma/ lehetőség ▪Az adott település, illetve az akcióterület népszerűsítését, a lakosság kulturált szabadidő eltöltését elősegítő települési rendezvények támogatása. A rendezvények lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésének támogatásán, az akcióterületen belül működő (elsősorban kulturális) civil szervezetek széles körű megismerésének megteremtésén túl a rendezvények egyéb hasznosságának kihasználása valósul meg (gazdasági termék bemutató, új technológiai ismertetők, fejlesztési programok, támogatási lehetőségek bemutatása stb.), amely új fejlesztéseket indukálnak. Települések közötti új sportrendezvények szervezése és lebonyolítása (pl. önkormányzati dolgozók olimpiája). Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen a megvalósulást követő 2 év végére legalább 3 országos hírű, hagyománnyal rendelkező települési rendezvény megrendezésére kerül sor minden évben. A megvalósulást követő 2 év végén legalább 3, új elsősorban a sportegyesületek összefogásával létrejött sportrendezvény megszervezésére kerül sor rendszeresen. A települési rendezvényekre kilátogatók száma 25%-kal megnövekszik a megvalósulást követően. A térségbe – rendezvényekre – érkező vendégek száma a megvalósulást követően 25%-kal megnövekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5515 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41897 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1838 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/84 Kód: DA-59-SzF-4-06 Sorszám: 3264 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/84 Kód: DA-59-SzF-4-07 Sorszám: 3265 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösség... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterület mind a 34 településén tartanak települési rendezvényeket több-kevesebb számban. A rendezvények lebonyolításában az önkormányzatok mellett szerepet vállalnak a civil szervezetek és a vállalkozások is. Ezáltal a társadalmi rétegek együttműködése fokozatosan erősödik. A lakosságnak igénye a magas színvonalú, településeket összekötő rendezvények megléte. A sport területén kiemelkedő az iskolai sportrendezvények magas száma. Az akcióterületen számos (kb. 150) sportrendezvény szervezésre alkalmas sportegyesület található. Helyzet/ adottság ▪A közös probléma megoldás a partnerségben, az összefogásban rejlik. A települési rendezvények, valamint a településeket összekötő (pl. sport terén) rendezvények lehetőséget teremtenek az összefogások, együttműködések erősítésére. Mivel a rendezvények a társadalmi élet valamennyi szereplőjét (önkormányzatot, civil és gazdasági szervezetet) érintik, továbbá a lakosság kellemes szabadidő eltöltésére irányulnak, ezért a színvonalas rendezvények nagyobb tömegeket képesek megmozgatni, hagyománnyá, népünnepéllyé, az akcióterület országos image-nek meghatározó tényezőjévé tudnak válni. Kevés az akcióterületen a színvonalas, nagy tömeget mozgósító rendezvény. Probléma/ lehetőség ▪Az adott település, illetve az akcióterület népszerűsítését, a lakosság kulturált szabadidő eltöltését elősegítő települési rendezvények támogatása. A rendezvények lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésének támogatásán, az akcióterületen belül működő (elsősorban kulturális) civil szervezetek széles körű megismerésének megteremtésén túl a rendezvények egyéb hasznosságának kihasználása valósul meg (gazdasági termék bemutató, új technológiai ismertetők, fejlesztési programok, támogatási lehetőségek bemutatása stb.), amely új fejlesztéseket indukálnak. Települések közötti új sportrendezvények szervezése és lebonyolítása (pl. önkormányzati dolgozók olimpiája). Megoldási javaslat ▪Az akcióterületen a megvalósulást követő 2 év végére legalább 3 országos hírű, hagyománnyal rendelkező települési rendezvény megrendezésére kerül sor minden évben. A megvalósulást követő 2 év végén legalább 3, új elsősorban a sportegyesületek összefogásával létrejött sportrendezvény megszervezésére kerül sor rendszeresen. A települési rendezvényekre kilátogatók száma 25%-kal megnövekszik a megvalósulást követően. A térségbe – rendezvényekre – érkező vendégek száma a megvalósulást követően 25%-kal megnövekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3676 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22589 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1838 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/84 Kód: DA-59-SzF-4-07 Sorszám: 3265 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/84 Kód: DA-59-SzF-2-21 Sorszám: 3260 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösség... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az akcióterület településeinek 90%-án működik egy vagy több sportegyesület. A sportolásra alkalmas sportobjektumok (pályák, létesítmények, kiszolgáló egységek) nem minden településen állnak rendelkezésre. Valamennyi településen igény jelentkezik a mozgás, a tömegsport iránt. A településeken megtalálhatóak azok a kihasználatlan létesítmények, zöldterületek, amelyek – beruházások révén – sportolásra használhatóak. Az akcióterületen szinte valamennyi Magyarországon honos sportágra vonatkozóan működnek egyesületek, a tömeg- és versenysportként űzött sportágak fajtaszáma magas. Az akcióterületről származnak olyan országos szinten elismert aktív sportolók, mint pl. dr. Csábi Bettina bokszoló, Földes Vilmos, Árpás István biliárdozó. Helyzet/ adottság ▪A térségi összetartozás, a kollektívák kialakulása szempontjából jelentős szerep jut a tömeg- és versenysportnak. Az aktív, rendszeres sportoláshoz fejlett, a XXI. századi követelményeknek megfelelő sportlétesítményekre van szükség. Noha az akcióterületen szép számmal (több mint 150) működnek sportegyesületek, az infrastrukturális fejletlenség, a felszerelések hiánya nem miatt a sportélet nem tud kilépni jelenlegi színvonaláról. Az utánpótlás neveléshez, a diáksport fejlesztéséhez, a hasznos szabadidős tevékenységekhez, a helyi, megyei, regionális és országos versenysporthoz nem állnak rendelkezésre a feltételek. Probléma/ lehetőség ▪Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, futópályák, teniszpályák, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró – kialakítása). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) sportlétesítmények létesítése használaton kívüli létesítményekben (pl. birkozó, karate, dzsudo terem egy elhanyagolt raktárépületben stb.)Támogatás:Önkormányzatok, non-profit szervezetek közcélú tevékenységeihez 100%, vállalkozói tevékenységeihez 60 % a nem hátrányos helyzetű térségekben Megoldási javaslat ▪A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%- ot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11029 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22589 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3676 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/84 Kód: DA-59-SzF-2-21 Sorszám: 3260 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsbokod, Baja, Bátmonostor, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Mohács, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/84 Kód: DA-59-SzF-A-27 Sorszám: 3404 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi, illetve települési, a társadalmi élet színteréül szolgáló létesítmények, közösség... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Szinte minden településen van általános értelembe vett művelődési ház, melyek alapvetően kulturális, közösségi szolgáltatói térként funkcionálnak. A vidéki lakosság számára jelenleg a közigazgatási szolgáltatások minősége alacsony szintű. Az információs és kommunikációs csatornák nem igazán működnek a lakosság, a gazdaság és a közszféra között, az információáramoltatás hatékonyatlan, pontatlan és lassú. Helyzet/ adottság ▪A ritkán lakott területek vagy a külterületi népesség számára a közszolgáltatói struktúra működtetése egyre inkább megoldatlan feladatot jelent. Az új típusú feladatokhoz (pl. elektronikus közigazgatás, ifjúsági információs pont, helyi vidékfejlesztési iroda, falugazdász, kistérségi koordinációs rendszer, könyvtári-, közösségi közművelődés, stb.) a jelenlegi intézményi háttér nagy részben korszerűtlen infrastruktúrával és eszköztárral rendelkezik. Közérdekű információk nem illetve nehezen jutnak el a helyi közösségek számára, döntéshozatalaikból hiányzik a partnerség. Probléma/ lehetőség ▪A térségben létre kell hozni integrált, kistelepülési, közösségi és szolgáltató tereket. Ezek a terek a település lakossága számára egymással összefüggő elsősorban közigazgatási, humán, közösségszervezési szolgáltatások nyújtására alkalmas, fizikailag is egységes épületként vagy összetartozó épületegyüttesként funkcionálnak. Minden ilyen térben, a közösségi programok szervezésével megbízott, legalább egy fő helyi munkaerő is dolgozik. Át lehetne alakítani például a jelenleg létező művelődési központokat (belső felújítás, alapinfrastruktúra beszerelése, eszközök, berendezések vásárlása) integrált közösségi és szolgáltató térré. Megoldási javaslat ▪A vidéki gazdaság és a lakosság számára biztosítva lesz az a hely (integrált közösségi tér) ahol hatékony, pontos és gyors információk mellet a helyi döntéshozatalban partnerség fog érvényesülni. Ebben a multifunkcionális közösségi térben a közszolgáltatások széles választékban lesznek elérhetők. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 45/84 Kód: DA-59-SzF-A-27 Sorszám: 3404 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/84 Kód: DA-59-SzF-3-01 Sorszám: 3408 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az akcióterület jelentős része az ország 33 leghátrányosabb helyzetű térsége közé sorolódott, így ebből adódóan elég nagy arányt képviselnek az itt élők körében (becslések szerint ez eléri a 25 %-ot) a hátrányos helyzetűek. Azok, akik társadalmilag kirekesztettségben élnek (szegénységtől fenyegetettek, rosszak a lakáskörülményeik, nincs aktív kereső, kimaradnak az iskolából, nem férnek hozzá az információs technológiához stb.), a társadalom peremén élők, a munkapiacról kiszorultak megszólítása mind gazdaságilag, mind társadalmilag fontos. Az alacsony foglalkoztatási esélye. Helyzet/ adottság ▪A szegénységben szerepet játszó okok között különösen az alacsony iskolai végzettség, a korszerű szakképzettség hiánya áll. A leghátrányosabb helyzetű alacsony iskolázottságú, tartósan inaktív, vagy elbocsátott emberek, csoportok munkapiaci esélyei rosszak. Különösen így van ez a romákkal, a megváltozott munkaképességűekkel, vagy fogyatékossággal élőkkel, a szenvedélybetegekkel, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalokkal. A részükre biztosított szociális (folyt. excel tábl.) Probléma/ lehetőség ▪Olyan képzési programok indítása, és fenntartása, amelyek képessé teszik a kibocsátottakat az önállóbb életvitelre, növelik önbizalmunkat. Motiváltakká, felelősségvállalókká együttműködőbbekké válnak, ami nagymértékben javítja munkapiaci elhelyezkedési esélyeiket. Az ilyen emberekkel azután jóval könnyebb elvégeztetni a munkába állításhoz megkövetelt betanító tanfolyamokat, kevesebb probléma, konfliktus keletkezik a munkahelyen, a családban, mert javul a tűrőképesség és a másik ember iránti szolidaritás képessége. A mentális megerősítést követő szakmai jellegű képzéseken az inaktivitásban eltöltött időszakban elvesztett munkavégző képességet, a munkavégzéshez szükséges ismeretek felfrissítését, a készségek felidézését kell elvégezni. Célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, munkavállalásukban korlátozott emberek önálló életvitelének, foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetővé, elérhetővé tételével, az önálló élet (folyt. excel tábl.) Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű csoportok munkavégző képessége jelentős mértékben javulni fog, ami jelenti a személyes és szociális kulcskompetenciák bizonyos mértékű birtoklását. Képessé válhatnak a csoportok tagjai jogaik, korlátaik, szükségleteik azonosítására, képesek lehetnek helyzeteket, relációkat, erőviszonyokat elemezni. Elsajátítják a konfliktusok menedzselését, megoldását, a szabályok betartásának kötelmét. Mindezeken kívül az integráció kiterjed a szakmai felkészítésre is a várható alkalmazás igénye szerint. Az integrálásba bevonható személyek számát (várhatóan ez elérhet az akcióterületen főt is) nagymértékben a (folyt. excel tábl.) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7353 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27931 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1838 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/84 Kód: DA-59-SzF-3-01 Sorszám: 3408 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bácsalmás, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Rém, Szeremle, Tataháza ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/84 Kód: DA-59-SzF-3-02 Sorszám: 4137 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az akcióterület jelentős része az ország 33 leghátrányosabb helyzetű térsége közé sorolódott, így ebből adódóan elég nagy arányt képviselnek az itt élők körében (becslések szerint ez eléri a 25 %-ot) a hátrányos helyzetűek. Azok, akik társadalmilag kirekesztettségben élnek (szegénységtől fenyegetettek, rosszak a lakáskörülményeik, nincs aktív kereső, kimaradnak az iskolából, nem férnek hozzá az információs technológiához stb.), a társadalom peremén élők, a munkapiacról kiszorultak megszólítása mind gazdaságilag, mind társadalmilag fontos. Az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező emberek foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a térségi felzárkózást kell, hogy szolgálja. Helyzet/ adottság ▪A szegénységben szerepet játszó okok között különösen az alacsony iskolai végzettség, a korszerű szakképzettség hiánya áll. A leghátrányosabb helyzetű alacsony iskolázottságú, tartósan inaktív, vagy elbocsátott emberek, csoportok munkapiaci esélyei rosszak. Különösen így van ez a romákkal, a megváltozott munkaképességűekkel, vagy fogyatékossággal élőkkel, a szenvedélybetegekkel, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalokkal. A részükre biztosított szociális támogatásoknak és a szociális szolgálatoknak támogatni kell az egyének munkaerő-piaci beilleszkedését, hogy növeljék jövedelemszerző képességüket, kevésbé legyenek ráutalva az ellátásokra, és mérsékeljék a szegénység generációk közötti továbbélésének veszélyét. Probléma/ lehetőség ▪Olyan képzési programok indítása, és fenntartása, amelyek képessé teszik a kibocsátottakat az önállóbb életvitelre, növelik önbizalmunkat. Motiváltakká, felelősségvállalókká együttműködőbbekké válnak, ami nagymértékben javítja munkapiaci elhelyezkedési esélyeiket. Az ilyen emberekkel azután jóval könnyebb elvégeztetni a munkába állításhoz megkövetelt betanító tanfolyamokat, kevesebb probléma, konfliktus keletkezik a munkahelyen, a családban, mert javul a tűrőképesség és a másik ember iránti szolidaritás képessége. A mentális megerősítést követő szakmai jellegű képzéseken az inaktivitásban eltöltött időszakban elvesztett munkavégző képességet, a munkavégzéshez szükséges ismeretek felfrissítését, a készségek felidézését kell elvégezni. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű csoportok munkavégző képessége jelentős mértékben javulni fog, ami jelenti a személyes és szociális kulcskompetenciák bizonyos mértékű birtoklását. Képessé válhatnak a csoportok tagjai jogaik, korlátaik, szükségleteik azonosítására, képesek lehetnek helyzeteket, relációkat, erőviszonyokat elemezni. Elsajátítják a konfliktusok menedzselését, megoldását, a szabályok betartásának kötelmét. Mindezeken kívül az integráció kiterjed a szakmai felkészítésre is a várható alkalmazás igénye szerint. Az integrálásba bevonható személyek számát (várhatóan ez elérhet az akcióterületen főt is) nagymértékben a létesülő munkahelyek mennyisége befolyásolja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása