Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ”Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Stratégiai Kutatási terve Boródi Attila Az MNÉTP elnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ”Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Stratégiai Kutatási terve Boródi Attila Az MNÉTP elnöke."— Előadás másolata:

1 Az ”Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Stratégiai Kutatási terve Boródi Attila Az MNÉTP elnöke

2 Európa (2008) GDP-ben: 13,4 % Legnagyobb feldolgozó iparág Termelői árbevétel: 913 millió euró Foglalkoztatottak: 4,3 millió fő Cégek száma: 308 ezer Külkermérleg: + 2,0 millió euró K+F kiadások: 0,3 % Háztartási kosárban: 12,6 % Magyarország GDP-ben: 3,7 (+3, ,5 = 11-12) % 3. legnagyobb feldolgozó ágazat Termelői árbevétel 2008: 2,609 millió Ft Foglalkoztatás 2009: ezer fő (6,8 %) Pozitív külkermérleg Cégek száma 2007: 6,780 (>8,379) EU-ban: 16. (kb. 1 %) K+F kiadások: n.a. (<0,05 %) Háztartási kosárban 2007: 29,1 % Európai Unió mikro 1-9 fő kicsi fő közepes fő KKV, összesen nagy >249 fő cégek száma78,5%17,0%3,6%99,1%0,9% árbevétel7,0%14,8%26,7%48,5%51,5% Magyarország KSH, 2007 mikro 1-9 fő kicsi fő közepes fő KKV, összese n nagy >249 Cégek száma74,5%19,5%4,9%98,8%1,2% Árbevétel 49,3%50,7%

3 Élelmiszergazdaság = mezőgazdaság + feldolgozó élelmiszeripar Nemcsak termelés, hanem vidékfejlesztés is Fenntartható mezőgazdaság nincs feldolgozóipar nélkül Szociális hatások: foglalkoztatás, lakossági élelmezés és népegészségügy, életminőség, jó közérzet Biztonságos élet! Élelmiszer stratégiai cikk (energia,víz), világigények növekednek Valódi kincsünk Termőföld, víz, éghajlat Emberi kreativitás, alkotásvágy Sajátosságok 1989 előtt: erős gazdasági szektor Kedvező jogi és politikai környezet, szakmai tudás, fejlett mezőgazdasági háttér, nemzetközi együttműködések 1990 után: elsődleges privatizálási célpont Duális gazdaság létrejötte (előnyök és kockázatok) Jelentős külföldi tulajdonrészek Nagy multinacionális és külföldi cégek megjelenése, összességében meghatározó belföldi és exportpiaci részesedéssel Nagyszámú a mikro-, kis- és középvállalkozás (hazai nagyvállalatok is!) 2004-től: külföldi cégek kivonulása (tulajdoni részarány: 47,6 %), gyártási kultúrák megszűnése Nincs hazai befektetési szándék Növekvő kockázat

4 Jelenlegi hazai helyzet Jelentősége GDP-ben csökkent Nagy belföldi piacrészesedés Pozitív külkereskedelmi mérleg Alapvető versenyképességi gondok Termelés folyamatosan csökken Csökkenő belföldi piacrészesedés (kb. 73 %) Egyoldalú kivitel: főleg gabona és olajmagvak, feldolgozott termékek csökkenése (>20 %) Adózott eredmény egyre csökken Kevés hozzáadott érték és innováció Növekvő lemaradás az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben is Jelenlegi válság hatása kisebb mint egyéb ágazatokban Okok sokfélék (pl.) Romló üzleti környezet Mezőgazdaság versenyképessége (földkérdés, hatékonyság, stb.) Kevés együttműködés az élelmiszerpálya mentén Tartalékok kimerültek: tőkehiány, súlyos finanszírozási gondok Oktatás, szakmai hiányosságok Kettős szorításban: drága nyersanyagok, élelmiszerláncok erőfölényben, aránytalan nyereségmegosztás termékpálya mentén Kevés fogyasztói elkötelezettség hazai termékek iránt Kormányzat részéről: Stratégia és programok hiánya Nagy adóterhek Jogi környezet hiányosságai (jogbiztonság, együttműködés és innováció ösztönzés, tisztességes verseny, stb.)

5 Célok Duálgazdaságot valamelyest ki kell egyensúlyozni Élelmiszergazdaságot rentábilissá kell tenni! (versenyképesség és életképesség, üzleti profit) Visszaesést meg kell állítani, belső piaci pozíciókat helyre kell állítani Növelni kell a helyi gyártást és foglalkoztatást Fentiek mentén kell az exportot növelni Élelmiszergazdaságot nemzet-stratégiai ágazatnak kell nyilvánítani! KKV-k Relatíve flexibilisek, gyorsak, kreatívak Nagy az élni akarás, még optimisták Egzisztencia kérdés De: tőkeszegények, kockázatokat nem tudják egyedül viselni! Eszközök Állam nélkül nem megy! Hazai vállalkozások (KKV-k) tudatos és elkötelezett segítése, ösztönzése Általános üzleti és jogi környezet javítása Együttműködés (termékpálya,K+F) ösztönzés Innováció ösztönzése és ehhez anyagi források megteremtése (privát, nemzeti, EU) Innováció = Emberi kreativitás, Vállalkozási kedv = Tudás alkalmazása Nyersanyagelőállitásban Termelésben Termékekben Disztribúcióban Szolgáltatásokban Erőforrások felhasználásában Piacon (Piacrajutásban, Értékesítésben) Munkafeltételekben Cégvezetésben Általános szakmai ismeretek bővítésében és megújításában

6 Innováció finanszírozása átgondolásra szorul Közös kutatások ösztönzése Piacrajutás, marketingköltségek és új értékesítési csatornák támogatása Takarékosság a pénzügyi forrásokkal (alkulehetőségek, reális megtérülés számonkérése) Új pénzügyi alapok és adókedvezmények innováción alapuló üzemi méretű műszaki fejlesztések megvalósítására Kiemelt élelmiszeripari innovációs lehetőségek Hozzáadott értéknövelés, minőségi és biztonságos hagyományos élelmiszerek Intenzívebb K+F együttműködés Termékpálya mentén (mezőgazdaság és feldolgozás) Interdiszciplináris területeken Technológia transzfer Fenntartható fejlődés érdekében pl. Takarékoskodás erőforrásokkal Melléktermékhasznositás Új, radikálisan hatékonyabb gyártási eljárások Egészséges táplálkozás, életmód, népegészségügy Innováció a leggyorsabb és relatíve legolcsóbb út, amely mozgósítja az emberi kreativitást és önmegvalósítást is, noha nem kockázatmentes!

7 Alapelvek Alulról felfelé építkezés, piaci alkalmazást hozó területek megtalálása Hazai cégek és kutatási bázisok egymásrátalálása, hálózatépítés Nyitottság, demokratikus irányító testület ipari többséggel Kapcsolatfelvétel hazai társterületekkel Nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás Hazai kormányzati programokhoz való illeszkedés, mirror-csoport fontossága Kis- és középvállalkozások számára közös kutatások ösztönzése Kommunikáció, információcsere – eredmények, oktatás, nemzetközi tapasztalatok Kedvező személyi feltételek Koordinátori részvétel az Európai ÉT Platform Irányító Testületében Folyamatos részvétel európai projektekben Szoros együttműködés nemzeti platformokkal, Ismertség hazai ipari és kutatói szakemberek körében és Európai kutatási központok, egyetemek vezetőivel Előzetes információk és tapasztalatok európai pályázatokkal kapcsolatban Részvétel EU Bizottság High Level Group KKV munkacsoportban Háttér kutatások és ismeretek Középpontban a KKV-k november: Nemzetközi tanácskozás és tanulmány értékelés a KKV-k versenyképességéről és innovációjukat akadályozó tényezőkről július: Európai tanácskozás a KKV-k számára a technológiai transzfer fontosságáról

8 NKTH szerződés megvalósítása Pályázat megvalósítása Helyzetelemző tanulmányok készítése január: Élelmiszeripari verseny-képességi feltételek feltárása és elemzése (AKI) április: Hazai élelmiszerek külpiaci helyzete, különös tekintettel a ‘vezető piaci’ termékekre (AKI) ősze: Elkészült az Európai Innovációs Stratégiai Kutatási Terven alapuló Európai Megvalósítási Terv Hazai közzététel és workshopban való megvitatás (honlapon) Adatbázis kiépítés megkezdése kérdőíves és személyes kapcsolatfelvétellel: fejlesztési igények és folyó kutatási témák feltérképezése több mint 100 gyártó és kutatási központ bevonásával november 21. Testületi tagság megújítása 270 egyéni önkéntes tag és felhasználó, amelyből 102 fő 68 gyártó céget képvisel MNÉTP lógó jóváhagyása december eleje: MNETP honlap üzembe helyezése (via és közvetlenül (www. technoplatform.hu) január 13: Irányító Testület újraalakulása (29 tag) >50 %-nál nagyobb ipari reprezentáció 10 fő ipari és 9 fő kutató 10 fős mirror group január 13. Magyar Élelmiszeripar Innovációs Stratégiai Kutatási Tervének aktualizálása és szakmai vitára bocsátása november – április: Népszerűsítő rendezvények az MNÉTP szerepéről és a hálózatépítés lehetőségeiről kapcsolatfelvétel kompetenciaközponttal (Debrecen), INNOVA regionális fejlesztési és innovációs ügynökséggel (Kaposvár) Egyetemmel (Szeged) más Platformokkal, kölcsönös bemutatkozások és látogatások (nanotechnológia, kommunikáció, manufuture, Budapest) Kezdeményezés fiatal kutatók bevonása

9 2009. január – május 15: Innovációs Stratégiai Terv többfordulós megvitatása, megkülönböztetett figyelem és hangsúly mezőgazdasági kutatási tervekkel való összhangon, speciális egyeztetések április 27. KÉKI szakembereinek véleményén (nép)egészségügyi és táplálkozási prioritásokon új zélandi tapasztalatokon nemzeti platformok eredményein (Brüsszel, 2008: Róma, Budapest, 2009: Barcelona, Riga), fókuszban: a közös kutatások május 15. Stratégiai Kutatási Terv véglegesítése és jóváhagyása október február. Workshopok szervezése KKV-k részére Csoportos kutatások szervezésének és finanszírozásának módszereiről MNÉTP projekt-menedzseléssel kapcsolatos szolgáltatásairól Technológiai transzfer előnyeiről és lehetőségeiről Truefood projektről A jövő október – március. Megvalósítási Terv elkészítése munkacsoportok megalakítása munka folyamatban. Kiemelt célja: Projektszintű téma-meghatározás Költségelőirányzatok elkészítése április – május 31. Végleges Megvalósítási Terv közzététele és ismertetése Platform tagjaival Szélesebb szakmai körökkel, kutatókkal Kormányzati szervekkel Tervek, tapasztalatok és ovábbi együttmüködési lehetőségek megvitatása európai nemzeti platformokkal A MNÉTP további működési feltételeinek kidolgozása, javaslattétel a finanszírozásra


Letölteni ppt "Az ”Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Stratégiai Kutatási terve Boródi Attila Az MNÉTP elnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések