Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Example: the “Affectedness Constraint” The “Affectedness Constraint” on complement preposing with nominalizations (Anderson 1978,Giorgi& Longobardi 1991):

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Example: the “Affectedness Constraint” The “Affectedness Constraint” on complement preposing with nominalizations (Anderson 1978,Giorgi& Longobardi 1991):"— Előadás másolata:

1 Example: the “Affectedness Constraint” The “Affectedness Constraint” on complement preposing with nominalizations (Anderson 1978,Giorgi& Longobardi 1991): preposing the complement is grammatical only when the referent of the complement is affected by the denoted event. Preposed possessor nominals are grammatically possible despite being unaffected, when they are appropriately contextualized to maximize topicality (Taylor 1994, 1996).

2 Példa: Az „Érintettségi megszorítás" Az „Érintettségi megszorítás": a vonzatok beszúrása a nominalizációk elé (Anderson 1987, Giorgi & Longobardi 1991): a vonzatot a nominalizációk elé csak akkor lehet beszúrni, ha a vonzat referense érintett a denotált esemény által. a nominalizációk elé beszúrt birtokost kifejező névszók grammatikailag lehetségesek annak ellenére is, hogy nincsenek érintve az esemény által. Ez akkor lehetséges, ha a névszók megfelelő szövegkörnyezettel rendelkeznek, hogy minél nagyobb mértékben növekedjék a topikszerűségük. (Taylor 1994, 1996).

3 The complement is affected a. the city’s destruction b. the boy’s removal c. the picture’s defacement d. *the event’s recollection e. *the problem’s perception f. *the picture’s observation

4 A vonzat érintett az esemény által a. the city’s destruction b. the boy’s removal c. the picture’s defacement d. *the event’s recollection e. *the problem’s perception f. *the picture’s observation a. város lerombolása b. a fiú eltávolítása c. a kép elcsúfítása d. az esemény felidézése e. a probléma felfogása f. a kép megfigyelése

5 Complement not affected a. Certainly, between the presentation of information to the senses and its recollection, various cognitive processes take place. b. Lesson 2: Sound Properties and Their Perception. c. But the standard idea that an event is inseparable from its observation is just scientific silliness.

6 A vonzat nem érintett az esemény által a. Természetesen az információnak szervekhez való közvetítése és ugyanennek a felidézése között számos kognitív folyamat zajlik le. b. Második lecke: A hangok tulajdonságai és percepciójuk. c. De az általános nézet, hogy egy esemény elválaszthatatlan a megfigyelésétől, csak tudományos ostobaság.

7 Typological evidence Taylor: possessor nominals have to be topical and informative relative to the possessed. To what extent does the web reflect grammatical (though perhaps infrequent) possibilities rather than sporadic errors? This is one place where awareness of typological patterns can aid the researcher. Typological studies of nominalization constructions show a pattern with more “highly referential” arguments favoring prenominal genitive positions, and less highly referential arguments favoring postnominal positionsTypological studies of nominalization constructions show a pattern with more “highly referential” arguments (pronouns, definites, and/or animates) favoring prenominal genitive positions, and less highly referential arguments (lexical nouns, indefinites, and/or inanimates) generally favoring postnominal positions (Koptjevskaja- Tamm 1993: 73–76, 172–176, 201–203). This type of split occurs more or less variably in Bulgarian, Russian, Czech, French, Samoan, and varieties of modern Greek and Hebrew, among other languages.

8 Segít a tipológiai bizonyíték Taylor: a birtokost jelentő főnévnek topik jellegűnek és informatívnak kell a birtokra nézve. Milyen mértékben mutat az internet (noha talán ritka) grammatikai lehetőségeket, nem pedig szórványos hibákat? Ez egy olyan pont, ahol a tipológiai minták ismerete segítheti a kutatót. A nominalizációs szerkezetekről végzett tipológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a „nagyfokúan referenciális" argumentumok (névmások, határozók és/vagy élőt jelentő szavak) a prenominális birtokos pozíciót kedvelik, míg a kevésbé „nagyfokúan referenciális" argumentumok (lexikális főnevek, határozatlan és/vagy élettelen jelentésűek) általában a posztnominális pozíciókat.(Koptjevskaja-Tamm 1993: 73– 76, 172–176, 201–203). Ez a fajta referenciális szórendi megkülönböztetés többek között a bolgárban, oroszban, csehben, franciában, szamoaiban és a modern görög és héber változataiban figyelhető meg.

9 Bresnan’s conclusion By means of traditional methods of generative syntax, for instance, Affectedness constraint wrongly locates the boundary of what is grammatical in English (Bresnan 2007:298). However, corpus studies also rely on subjective judgments. The intended lesson is not about the subjectivity of linguistic judgments, but about the need to support claimed generalizations with multiple empirical sources of converging evidence.

10 Bresnan következtetése A generatív szintaxis hagyományos módszerei például az „érintettségi megszorítás” rosszul határozza meg, hogy hol a grammatikalitás határa az angolban (Bresnan 2007:298) Mindazonáltal a korpusztanulmányok szintén szubjektív ítéleteken alapulnak. Az egésznek a tanulsága nem a nyelvészeti ítéletek szubjektivitásáról szól, hanem arról, hogy a javasolt általánosításokat több bizonyítékkal, egy irányba mutató empirikus forrásokkal kell alátámasztani.

11 New differences in the research agenda “Over the past decade, typology has begun to emancipate itself from this goal and to turn from a method into a full- fledged discipline, with its own research agenda, its own theories, its own problems. What has reached center-stage is a fresh appreciation of linguistic diversity in its own right, and the new goal of typology is the development of theories that explain why linguistic diversity is the way it is... Instead of asking “what’s possible?”, more and more typologists ask “what’s where why?”’ Balthasar Bickel (2007)

12 Új kutatási kérdések "Az utóbbi évtizedben a tipológia elkezdte felszabadítani magát az egykori célja alól. Puszta módszerből önálló diszciplínná kezd válni, saját kutatási tervével, saját elméleteivel és saját problémáival. Ami most az érdeklődés középpontjába került, az a nyelvi sokféleség elismerése. A tipológia új célja olyan elméletek fejlesztése, amik megmagyarázzák, miért olyan a nyelvek sokfélesége, amilyen. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: "mi lehetséges?", egyre több tipológus kérdezi "miért fordul valami elő ott, ahol megtaláljuk, és ez miért ott lehetséges, ahol van?” Balthasar Bickel (2007)

13 Change in research questions: Finiteness A universal definition of finiteness in terms of specific morphological categories (person, number, tense, mood) is impossible since the categories vary from language to language, and even within one and the same language properties commonly associated with finiteness do not always occur together. (Nikolaeva 2007, Dahl 2009) An example of a problematic case is Swedish perfective subordinate clause with an optional auxiliary: Han säger att han (har) kommit ’he says that he (has) comeSUP’. One could treat morphological, syntactic and semantic/pragmatic finiteness separately, or finiteness as a graded phenomenon, or abandon the notion of finiteness altogether – or not to view finiteness as a property; instead, search for finiteness-related phenomena. (Dahl 2009) ’It may be better to ask ”Where do finite inflections occur?” than ”What is the function of finite inflections?”, because it is hard to find anything precise semantic or syntactic correlate to them.’ Dahl (2009:14)

14 Változás a kutatási kérdésekben: finitség A finitség univerzális definíciója lehetetlen, ha ezt specifikus morfológiai kategóriákon keresztül (személy, szám, idő, mód) szeretnénk megfogalmazni. A kategóriák nyelvről nyelvre változnak, és még egy és ugyanazon nyelven belül sem fordulnak mindig elő együtt olyan nyelvi tulajdonságok, amelyeket általában a finitség fogalmával kapcsolunk össze (Nikolaeva 2007, Dahl 2009). a problematikus eset egy példája a svéd perfektív alárendelő szerkezet egy opcionális segédigével: Han säger att han (har) kommit "azt mondja hogy megjött". Külön tárgyalhatjuk a morfológiai, mondattani és jelentéstani/pragmatikus finitséget, vagy a finitséget mint fokozati jelenséget, vagy teljesen mellőzhetjük a finitség fogalmát. Vagy megtehetjük, hogy a finitséget nem tekintjük tulajdonságnak, hanem finitségre utaló jelenségeket kereshetünk (Dahl 2009) Jobb lenne azt kérdezni "Hol lépnek fel finit ragok?”, mint hogy "Mi a funkciója a finit ragoknak?", mert a finitséggel kapcsolatos ragokhoz nehéz bármilyen pontos szemantikai vagy szintaktikai kiváltó okot találni. Dahl (2009:14)

15 Qualitative typology Qualitative typology develops cross- linguistically viable notions or types which provide a framework for the description and comparison of individual languages. Qualitative typology establishes typological systems.

16 Minőségi tipológia a minőségi tipológia olyan használható fogalmakat vagy típusokat dolgoz ki, amelyek keretet biztosítanak az egyes nyelvek leírásához és összehasonlításához a minőségi tipológia tipológiai rendszereket állapít meg

17 Examples of qualitative typology Such typological systems are, for instance, –Subject-Verb-Object positioning –Morphosyntactic alignment –Morphological type

18 Példák a minőségi tipológiára Ilyen tipológiai rendszerek például: - Alany-Állítmány-Tárgy pozíciója - Morfoszintaktikai konfiguráció - Morfológiai típus

19 Subject-Verb-Object positioning One set of types is determined by the basic order of subject, verb, and direct object in sentences: Subject Verb Object Subject Object Verb Verb Subject Object Verb Object Subject Object Subject Verb Object Verb Subject

20 Alany- Állítmány-Tárgy pozíciója Az egyik tipológiai rendszertipust az alany- állítmány-tárgy alapvető pozíciója határozza meg: - Alany-Állítmány- Tárgy - Alany-Tárgy- Állítmány - Állítmány- Alany- Tárgy - Állítmány- Tárgy- Alany - Tárgy- Alany- Állítmány - Tárgy- Állítmány- Alany

21 Morphosyntactic alignment Another common classification is according to whether a language is nominative-accusative or ergative-absolutive. In a language with cases, the classification depends on whether the subject of an intransitive verb has the same case as the agent or the patient of a transitive verb. If a language has no cases, but the word order AVP or PVA, then a classification may be based on whether the subject of an intransitive verb appears on the same side as the agent or the patient of the transitive verb.

22 Morfoszintaktikai csoportosítás egy másik osztályozás lehetséges aszerint, hogy egy nyelv nominatív-akkuzatív vagy ergatív-abszolutív-e esetekkel rendelkező nyelvben az osztályozás attól függ, hogy egy intranzitív ige alanya ugyanabban az esetben van-e, mint a tranzitív ige ágense, vagy mint a tranzitív ige páciense. ha egy nyelvben nincsenek esetek, de a szórend ágens ige páciens vagy páciens ige ágens, akkor az osztályozás azon is alapulhat, hogy egy intranzitív ige alanya ugyanazon az oldalon jelenik-e meg mint a tranzitív ige ágense vagy mint a tranzitív ige páciense.

23 Morphosyntactic alignment 2

24

25 Morphological type Morphological typology is a way of classifying the languages of the world according to their common morphological structures, on the basis of how those languages form words by combining morphemes.

26 Morfológiai típus a morfológiai tipológia a világ nyelveit a morfológiai felépítésük szerint csoportosítja, annak alapján, hogy a nyelvek a morfémáikból hogyan építenek fel a szavakat

27 Morphological typology Isolating - words are composed of a single morpheme Polysynthetic - a high morpheme-to-word ratio, a highly regular morphology, and a tendency for verb forms to include morphemes that refer to several arguments besides the subject Agglutinative - several clearly differentiable morphemes, each morpheme represents only one grammatical meaning Fusional (inflecting, flectional) - one form of a morpheme can simultaneously encode several meanings

28 Morfológiai tipológia Izoláló - a szavak egyetlen morfémából állnak Poliszintetizáló - magas morféma/szó arány, a nyelv alaktana igen szabályos, és az igei szerkezetekre jellemző, hogy tartalmaznak olyan morfémákat, melyek az alanyon kívül más argumentumokra is vonatkoznak Agglutináló - több elkülöníthető morféma, minden morféma csak egy grammatikai jelentést hordoz. Fuzionáló (flektáló) - egy morféma több jelentéssel is bírhat

29 Agglutination, genetic relationship Agglutination is a typological feature and does not imply a linguistic relation, but there are some families of agglutinative languages. For example, the Proto-Uralic language, the ancestor of Uralic languages, was agglutinative, and most descended languages inherit this feature. But since agglutination can arise in languages that previously had a non-agglutinative typology and it can be lost in languages that previously were agglutinative, agglutination as a typological trait cannot be used as evidence of genetic relationship to other agglutinative languages.

30 See further the materials by Havas, starting from slide 11

31 Agglutináció, genetikai kapcsolat az agglutináció tipológiai jegy, és nem utal nyelvrokonságra, bár léteznek jellegzetesen agglutináló nyelvcsaládok is. Például a protouráli nyelv, az uráli nyelvek őse, agglutináló volt, és a legtöbb származéknyelve örökölte ezt a tulajdonságot. Ám, minthogy agglutináció keletkezhet olyan nyelvben is, amely azelőtt tipológiailag nem-agglutináló volt, és kiveszhet olyan nyelvekből, amelyek azelőtt agglutinálók voltak, az agglutináció mint tipológiai jellegzetesség nem használható bizonyítékként a más nyelvekkel való genetikai rokonságra.

32 Concepts and database representation These traditional morphological types can be divided into distinct parameters: morpheme-per-word ratio degree of fusion between morphemes flexivity

33 Fogalmak és adatbázis- reprezentációk Ezeket a hagyományos alaktani típusokat különböző paraméterekre lehet felosztani: szavanként megjelenő morfémák aránya a morfémák fúziójának foka flektálás

34

35 Quantitative typology Quantitative typology deals with the distribution and co-occurrence of structural patterns in the languages of the world. Two major types of non-chance distribution are –preferences (for instance, absolute and implicational universals, semantic maps, hierarchies) and –correlations (areal patterns, for instance, Sprachbund).

36 Mennyiségi tipológia a mennyiségi tipológia a szerkezeti minták eloszlásával (disztribúcióval) és együttes előfordulásával foglalkozik a világ nyelveiben. két fő típusa a nem véletlen (nem tetszőleges) eloszlásnak - preferenciák (például, abszolút és implikációs univerzálék, jelentéselosztási minták, hierarchiák) és - korrelációk (areális minták, például nyelvszövetségek).

37 Linguistic universals A linguistic universal is a statement that is true for all natural languages. Joseph Greenberg derived from a set of some thirty languages a set of basic universals, mostly dealing with syntax. All languages have nouns and verbs All spoken languages have consonants and vowels.

38 A nyelvi univerzálék a nyelvi univerzálé egy olyan állítás, amely minden természetes nyelvre igaz. Joseph Greenberg harmincvalahány nyelvből vezetett le egy sor alapvető univerzálét, főképp a szintaxissal foglalkozva. Minden nyelvben vannak főnevek és igék Minden beszélt nyelvben vannak mássalhangzók és magánhangzók

39

40 Two kinds of universals 1 absolute (opposite: statistical, often called tendencies) implicational (opposite non-implicational). Absolute universals apply to every known language and are quite few in number; an example is All languages have pronouns. An implicational universal applies to languages with a particular feature that is always accompanied by another feature, such as If a language has trial grammatical number, it also has dual grammatical number, while non- implicational universals just state the existence (or non- existence) of one particular feature.

41 Az univerzálék két fajtája 1. abszolút (ellentét: statisztikai, gyakran tendenciáknak nevezik) implikációs (ellentét: nem-implikációs). az abszolút univerzálék minden ismert nyelvre vonatkoznak és igen kis számúak; például Minden nyelvben vannak névmások. egy implikációs univerzálé egy bizonyos vonással rendelkező nyelvre vonatkozik, amely mindig együtt jár egy másik vonással, mint például Ha egy nyelvnek van triális grammatikai száma, akkor van duális grammatikai száma, míg a nem implikációs univerzálék csak egy bizonyos vonás (nyelvtani jegy) létezését (vagy nem létezését) állapítják meg.

42 Two kinds of universals 2. bidirectional : -languages with postpositions usually have SOV order, -and likewise SOV languages usually have postpositions. unidirectional : -languages that place relative clauses before the noun they modify again usually have SOV order, so pre- nominal relative clauses imply SOV. -SOV languages show little preference for pre-nominal relative clauses, and thus SOV implies little about the order of relative clauses.

43 Az univerzálék két fajtája 2. kétirányú: - a posztpozícióval (névutóval) rendelkező nyelveknek rendszerint SOV típusúak, - és hasonlóan: az SOV típusú nyelveknek rendszerint van posztpozíciójuk (névutójuk). egyirányú: - azoknak a nyelveknek, amelyek a vonatkozó mellékmondatokat a főnév elé teszik, rendszerint SOV a szórendjük, tehát a prenominális vonatkozó mellékmondat utal az SOV-re. - az SOV nyelvekre viszont ritkán jellemzők a prenominális vonatkozó mellékmondatok. Tehát az SOV szórendből semmi sem következik a vonatkozó mellékmondatok sorrendjére nézve.

44 Are universals relevant for theoretical work? A standard goal of typological research since Greenberg has been to discover (and explain) “universals” of human language by sampling widely among all the attested natural languages. The universals that have been proposed are of three main types: 1. Truly universal claims, of the form “no language/every language has feature X.” (important) 2. Statistical regularities, of the form “Languages with feature X are very (un)common.” (not important) 3. Implicational universals, of the form “If a language has X then it will also have Y.” Two classes of implicational universal can also be distinguished---absolute implicational universals (“If X, then always Y”) and statistical implicational universals (“If X, then usually Y”). (important)

45 Lényegesek az univerzálék a teoretikus munkában? Greenberg óta alapvető célja a tipológiai kutatásnak felfedezni (és megmagyarázni) az emberi nyelv "univerzáléit”, mégpedig széles körű mintavétellel az összes ismert természetes nyelvből. Az eddig javasolt univerzálék három fő típusra oszthatók: 1. valódi univerzálé, „minden nyelvben megvan / egyetlen nyelvben sincsen jelen az X vonás. (fontos) 2. statisztikai szabályszerűségek, "az X vonással rendelkező nyelvek nagyon gyakoriak / nem gyakoriak. (nem fontos) 3. implikációs univerzálé, "ha egy nyelvnek van X vonása, akkor Y vonása is van”. Két osztálya különíthető el az implikációs univerzáléknak --- abszolút implikációs univerzálék ("ha X, akkor mindig Y) és statisztikailag implikációs univerzálék (" ha X, akkor általában Y"). (fontos)

46 Non-chance distribution. Family trees One of the reasons why languages differ is because they change. The history of such changes can be reconstructed by comparing different languages and interpret the differences as the result of change. As not all changes are equally likely to occur in the history of language, the study of the limits of change will enhance our efforts to reconstruct "family trees" for the world's languages.

47 Nem véletlen (nem tetszőleges) eloszlás. Családfák A nyelvek különbözőségének egyik oka az, hogy változnak. A változások története rekonstruálható különböző nyelvek összehasonlításával. A különbségeket a változás eredményként lehet értelmezni. mivel nem minden változás következik be egyforma valószínűséggel a nyelv története folyamán, a változás korlátainak tanulmányozása segít rekonstruálni a családfákat.

48

49 Source Numbers from 1 to 10 in over 5000 Languages

50 Some sentences –Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. –Jää all talvel elavad kalad ujuvad. Jég alatt télen eleven halak úszkálnak. –Kivistä verinen oli vävyn käsi. –Kividest oli väimehe käsi verine. Kövektől véres volt veje keze. –Orvon silmä kyyneliä täynnä. –Orvu silm täis pisaraid. Árva szeme könnyel tele. –Kuka meni meidän edessämme? –Kes läks meie ees? Ki ment mielőttünk? –Miniäni antoi voita. –Minia andis võid. Menyem adott vajat.

51 Some words Hung. k é z (hand) = Finn. k ä s i, Hung. v é r (blood) = Finn. v e r i, Hung. m é z (honey) = Finn. m e s i, Hung. s z a r v (horn) = Finn. s a r v i, Est sarv Hung. v a j (butter) = Finn. v o i, Est või Hung. e l e v e n (alive) = Finn. e l ä v ä, Est elav Hung. m e n n i (to go) = Finn. m e n n ä, Est minna Hung. r e p e d (to be torn) = Finn. r e p e ä ä Est riba Hung. f e j (head) = Finn. p ä ä, Est pea Hung. f é s z e k (nest) = Finn. p e s ä, Est pesa Hung. f é l (to be afraid) = Finn. p e l k ä ä, Est pelgama Hung. f a k a d (to become fulfilled) = Finn. p a k a h t u a Finn. n i e l l ä (swallow) = Hung. n y e l n i, Est neela Finn. m i n i ä (daughter-in-law) = Hung. m e n y Est. minia Hung. k ő [the accusative case k ö v e t ] (stone) = Finn. k i v i, Est kivi Hung. t ő (tree base) = Finn. t y v i Est tüvi Hung. v ő (son-in-law) = Finn. v ä v y. Est. väimees

52 Néhány szó Hung. k é z (hand) = Finn. k ä s i, Hung. v é r (blood) = Finn. v e r i, Hung. m é z (honey) = Finn. m e s i, Hung. s z a r v (horn) = Finn. s a r v i, Est sarv Hung. v a j (butter) = Finn. v o i, Est või Hung. e l e v e n (alive) = Finn. e l ä v ä, Est elav Hung. m e n n i (to go) = Finn. m e n n ä, Est minna Hung. r e p e d (to be torn) = Finn. r e p e ä ä Est riba Hung. f e j (head) = Finn. p ä ä, Est pea Hung. f é s z e k (nest) = Finn. p e s ä, Est pesa Hung. f é l (to be afraid) = Finn. p e l k ä ä, Est pelgama Hung. f a k a d (to become fulfilled) = Finn. p a k a h t u a Finn. n i e l l ä (swallow) = Hung. n y e l n i, Est neela Finn. m i n i ä (daughter-in-law) = Hung. m e n y Est. minia Hung. k ő [the accusative case k ö v e t ] (stone) = Finn. k i v i, Est kivi Hung. t ő (tree base) = Finn. t y v i Est tüvi Hung. v ő (son-in-law) = Finn. v ä v y. Est. väimees

53

54

55 Non-chance distribution. Areal contact One of the difficulties of establishing "family trees" for the world's languages is that languages are in constant interaction with each other, and often change dramatically in response to such contact. Not only words can be borrowed from other languages, also sounds and complex grammatical structures can be changed. Typologists investigate linguistic processes of contact to gain a better understanding of their impact on the history and development of languages.

56 Nem véletlen (nem tetszőleges) eloszlás. Areális kapcsolat az egyik nehézség a világ nyelvei családfáinak rekonstrukciójánál az, hogy a nyelvek állandóan kapcsolatban állnak egymással, és ezen kapcsolatok hatására gyakran rendkívül gyorsan változnak. nemcsak szavakat kölcsönözhetnek más nyelvekből, hanem a hangok és komplex nyelvtani szerkezetek is változhatnak a nyelvi kontaktus hatására. a tipológusok azért vizsgálják a nyelvi kontaktus hatására törtenő nyelvi folyamatokat, hogy jobban megértsék e folyamatok hatását a nyelvek történetére és fejlődésére.

57 Sprachbund A Sprachbund is a group of languages that have become similar in some way because of geographical proximity and language contact. They may be genetically unrelated, or only distantly related. Where genetic affiliations are unclear, the sprachbund characteristics might give a false appearance of relatedness. Areal features are common features of a group of languages in a Sprachbund.

58 A nyelvszövetség A nyelvszövetség nyelvek csoportja, melyek valamilyen módon hasonlóvá váltak egymáshoz a földrajzi közelség és nyelvi érintkezés miatt. lehetnek genetikailag nem rokonok vagy csak távoli rokonok is. ahol a genetikai kapcsolatok nem világosak, a nyelvszövetség jellegzetességei tévesen rokonság jeleinek tűnhetnek. az areális tulajdonságok: a nyelvek egy csoportjának közös tulajdonságai egy nyelvszövetségben.

59 Balkan sprachbund In Europe, the so-called Balkan sprachbund comprises Albanian, Romanian, the South Slavic languages of the southern Balkans (Bulgarian with Macedonian and to a lesser degree Serbian), Greek, and Romani.

60 Balkáni nyelvszövetség Európában az ún. balkáni nyelvszövetség magában foglalja az albán, román, a dél- balkáni délszláv nyelveket (a bolgár, macedón nyelvet és valamivel kevésbé, a szerbet), a görögöt és a romani (roma vagy cigány) nyelvet.

61

62 Estonian in areal typology An example of areal typological work containing chapters on Finnic: Dahl, Östen and Maria Koptjevskaja-Tamm eds The circum- Baltic languages : typology and contacts. …studies “the various areal phenomena in the languages spoken around the Baltic Sea (the circum-Baltic languages). The main question has been whether it is possible to talk of a Sprachbund, a linguistic area around the Baltic Sea. The answer to the question is NO. The notions of Sprachbund and linguistic area, in any of their less trivial interpretations, hardly do justice to an area of such historical and linguistic complexity as the one found around the Baltic Sea. What we find instead is a Contact Superposition zone, with many layers of micro- and macro-contacts and mutual influences superimposed on each other over a long period of time.”

63 Az észt nyelv az areális tipológiában egy példa az areális tipológiai munkára, mely finnségi fejezeteket is tartalmaz: Dahl, Östen és Maria Koptjevskaja-Tamm The circum-Baltic languages: typology and contacts....tanulmányozza "a különféle areális jelenségeket a Balti tenger környékén beszélt nyelvekben (a Baltikum-övezet nyelvei). A fő kérdés az, vajon beszélhetünk-e nyelvszövetségről a Balti tenger körüli nyelvterületen. A válasz NEM. A nyelvszövetség és a nyelvi térség fogalmai - bármely kevésbé triviális értelmezésben - nehezen vonatkoztathatók egy történelmi és nyelvi szempontból ennyire összetett területre, mint amilyen a Balti tenger körül található. Amit találunk helyette az egy „Contact Superposition zone” (kapcsolatok által alakított térség). Kontaktszuperpoziciós zóna, mikro- és makro-kapcsolatokkal és kölcsönös hatásokkal, amelyek egymásra rétegződtek az idők hosszú során.”

64 Typological distances.

65 (c) 2009 Michael Cysouw

66 Hardest language to learn? Re: Hardest language to learn? Posted by: Agentgates (IP Logged)Agentgates Date: June 27, :23PM From European languages, I think the most complex languages are: 1. Hungarian 2. German 3. Russian In all of these languages the words are being generated in real time by the user. There are permanent components to use for building the words, the certain components of the words are in specified order. They are all phonetic languages, what you write is (almost) always the same what you read. In the grammar there are different genders in the German and Russian, the Hungarian has no genders or different tones, but despite of the facts has an extremely complex grammar and rules of pronunciation. The already used vowels in an incomplete word has an affect on the other components you may use to complete it. The vowels are in tight relation and therefore many vowels (if not all of them) will be the same in the completed word. That's why it sounds like they are singing when speaking.

67 Estimating language difficulty Category I: Languages closely related to English weeks ( class hours) Afrikaans Danish Dutch French Italian Norwegian Portuguese Romanian Spanish Swedish

68 Category II: Languages with significant linguistic and/or cultural differences from English 44 weeks (1100 class hours ) Albanian Amharic Armenian Azerbaijani Bengali Bosnian Bulgarian Burmese Croatian Czech *Estonian *Finnish *Georgian Greek Hebrew Hindi *Hungarian Icelandic Khmer Lao Latvian Lithuanian Macedonian *Mongolian Nepali Pashto Persian (Dari, Farsi, Tajik) Polish Russian Serbian Sinhalese Slovak Slovenian Tagalog *Thai Turkish Ukrainian Urdu Uzbek *Vietnamese Xhosa Zulu

69 Category III: Languages which are exceptionally difficult for native English speakers 88 weeks (second year of study in-country) (2200 class hours) Arabic Cantonese Mandarin *Japanese Korean Other languages German 30 weeks (750 class hours) Indonesian, Malaysian, Swahili 36 weeks (900 class hours)

70 Summary Typological research uses typological surveys in order to find out what properties are common to all human languages ("language universals") and the ways in which languages can differ from each other ("linguistic typology"). Beyond this, typology aims to answer the question why language universals and cross- linguistic variation are the way they are. To this end, typology studies various linguistic phenomena across a wide range of languages.

71 Összefoglalás a tipológiai kutatások tipológiai kutató elemzéseket használnak, hogy kiderítsék, milyen jellemzők közösek az összes emberi nyelvben („nyelvi univerzálék”), és hogy a nyelvek milyen módon különböznek egymástól („nyelvészeti tipológia”). emellett a tipológia célja választ találni arra a kérdésre, hogy miért olyanok a nyelvi univerzálék, amilyenek, és miért úgy különböznek egymástól a nyelvekben a struktúrák, ahogyan különböznek. ezért a tipológia különböző nyelvi jelenségeket vizsgál a nyelvek széles körében.


Letölteni ppt "Example: the “Affectedness Constraint” The “Affectedness Constraint” on complement preposing with nominalizations (Anderson 1978,Giorgi& Longobardi 1991):"

Hasonló előadás


Google Hirdetések