„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza.

Az előadások a következő témára: "„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza."— Előadás másolata:

1 „Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza

2 Köszöntő Nagy Miklós Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

3 Budapest városfejlesztési stratégiája Ikvai–Szabó Imre főpolgármester-helyettes

4 Kiemelt fővárosi projektek a városüzemeltetés területén (2007-2013) Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes

5 Budapest építészeti stratégiája Beleznay Éva megbízott főépítész

6 Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus program Nagy Miklós ügyvezető igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

7 A jövő technológiái tervezve Információs és kommunikációs technológia BiotechnológiaAnyag- és nanotechnológia Fejlett adattárolásMesterséges szervekBiokompatibilis felületek Mesterséges intelligenciaBiocsipFűtőanyagelemek Számítógépes egészséggondozásBiomimetikaFunkcionális polimerek Távoktatás (ill. tanulás)KlónozásIntelligens anyagok Elektronikus újságokGenetikai átalakításokMiniatürizálás Ember-számítógép interfészGenetikai gyógyászatÉrzékelők Moduláris szoftverCélzott gyógyszerelésSzupravezető anyagok Neurális hálók Optikai számítógépek Intelligens ágensek Mindenütt jelenlévő számítástechnika – „UbiComp” Virtuális valóság alkalmazása ELGOSCAR ♦ Biotechnológia … 2006/1-2. - 1 -

8 Fejlesztési pólusok és tengelyek NFÜ - 2 -

9 Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program Hosszú távú célokHosszú távú célok Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése; fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése; nemzetközi versenyképesség növelése Elvárt eredményekElvárt eredmények K+F ráfordítások arányának növekedése a GDP-hez viszonyítva; KKV szektor megerősödése, nemzetközi versenyképesség (export) és beszállítói képesség növekedése FinanszírozásFinanszírozás Országosan ~ 600 mrd Ft; Európai uniós források + Hazai K+F források (innovációs alap) + Magántőke - 3 -

10 Támogatásra jelölt területek: Egészségipar Környezetipar Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése Elsődleges célok a nemzetközi gazdaság irányítási-, a turisztikai és kulturális szerep erősítése, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, élhetőbb városi terek kialakítása, és a tudásipar illetve a high-tech iparágak lehetőségeinek bővítése. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program - 4 -

11 Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció jövőképe A Pólus erősíti Budapest nemzetközi láthatóságát; Budapest az adottságai révén az EU tudásgazdaságának fontos nemzetközi központjává válik; Erős, integrált gazdasága egyre kevésbé küszködik a dualitás problémájával (a KKV-k tőkeszégenyek, hogy kutassanak a nagyvállalatok pedig nem vonják be őket kutatásaikba); A fővárosi high-tech gazdaság (gyógyszeripar, gépipar, környezetipar, ICT szektora, stb.) az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése révén fejlődik; Budapest „kapu” a külföldi innovációk fogadásában és „híd” a hazai központok felé történő továbbításában. - 5 -

12 Gyengeségek, fejlődési lehetőségek Törésvonalak találhatók a tudásbázis „pillérei” között (a külföldi nagyvállalatok, KKV és a hazai K+F, egyetemek erőviszonyai egyenlőtlenek), a kooperáció gyenge; hiányoznak a technológiai és szolgáltató transzfer intézmények, irodák; a munkaerőpiac kereslet és a képzési struktúra kínálata nincs egyensúlyban; a kooperáció motivációinak hiánya tapasztalható (a kooperáció nem az innovációs lánc kiépülését szolgálja, az egyetemek nem érdekeltek a piaci hasznosításban, az alap-és alkalmazott kutatások aránya nem megfelelő, kölcsönös a bizalmatlanság); az állami K+F finanszírozás lecsökkent, a vállalati ráfordítások aránya alacsony, a kockázati tőke korlátozott; a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program célja a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése, annak érdekében, hogy a gazdaság innovatív termékeket hozzon létre. - 6 -

13 Klaszterépítés Kormányzat ÖNKORMÁNYZAT Hálózatképző intézmények Külső finanszírozók Cégek Akadémiai szféra Egyetemek Kutató Intézetek Lényeges gyakorlati szempontok: Kulcsszereplők bevonása a piacról (keresleti és kínálati oldalról egyaránt), technológiai, kutatás-fejlesztési, oktatás-képzési, jogalkotói, és adminisztrációs oldalról Szabó Gábor - 7 -

14 A támogatások több OP forrásból tevődnek össze, a pályázók pedig versenyeznek egymással A vállalkozás-fejlesztési támogatások esetén a klaszterek, ill. a klaszterkezdeményezések versenyeznek. A horizontális gazdaságfejlesztési támogatások esetén az első évben az önkormányzatok, később az önkormányzatok a klaszter-kezdeményezésekkel társulva versenyeznek. - 8 -

15 A program vállalkozásfejlesztési pillére az alábbi területeken támogatja a klaszteresedő vállalatokat üzleti szolgáltatások beszerzése, célzott humán erőforrás fejlesztés, gépek, berendezések beszerzése, fizikai infrastruktúra fejlesztése, visszatérítendő finanszírozási források nyújtása. - 9 -

16 Irányelvek A támogatási program hatékonyságának növelése érdekében a célcsoport kiválasztásában a fókuszálást erősíteni kell mind a tematikus pólusok, mind pedig a valós piaci folyamatok irányában. A jól definiált, a piacon már bizonyított termékcsoportok, termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére fókuszálunk, ezért döntő jelentőségű a finanszírozási konstrukciók modellezése. Definiálni szükséges az állami közvetítő intézményrendszerrel kapcsolatos kockázatokat is. Meg kell határozni a programhoz kapcsolódó egyetemi, illetve magyar kutatóintézeti szféra szerepét. A cégkommunikációs és a klaszter inkubációs módszertan kidolgozása szükséges. - 10 -

17 A célcsoport analízise mikro kis közepes nagy erősnormá l gyenge kereskedelmi bankok bank és/vagy faktor követelés- finanszírozás finanszírozhatatlanok Vállalati méretFinanszírozás módszere - 11 -

18 Klaszterépítés folyamata Dr. Szabó Gábor - 12 -

19 Hálózatfejlesztési Központ Susuk István programkoordinációs igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Tel: 269-6869 E - Mail: susuki@bvk.hu ITT Pólus Iroda Dr. Magyar Gábor stratégiai igazgató Budapesti Műszaki Egyetem Tel: 463-2401 E - Mail: magyar@mail.bme.hu Medi Pólus Iroda Dr. Pörzse Gábor igazgató Semmelweis Egyetem Tel: 459-1500/3820 E - Mail: porzse@rekhiv.sote.hu Öko Pólus Iroda Dr. Záray Gyula professzor Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Tel: 372-2542 E - Mail: zaray@ludens.elte.hu Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus - 13 -

20 Dr. Nagy Miklós ügyvezető igazgató 1072 Budapest, Rákóczi út 18. Postai cím: H-1364 Budapest 4., Pf.: 226. Telefon: 269-6869 Fax: 1-268-1800 Internet: http://www.bvk.hu E-mail: info@bvk.hu Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

21 Kérdések, hozzászólások