Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2356-07. tétel A Duna, mint vonzerő. Általános információk A Duna a második leghosszabb folyam Európában. Németországban, a Fekete-erd ő ben ered. Innen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2356-07. tétel A Duna, mint vonzerő. Általános információk A Duna a második leghosszabb folyam Európában. Németországban, a Fekete-erd ő ben ered. Innen."— Előadás másolata:

1 tétel A Duna, mint vonzerő

2 Általános információk A Duna a második leghosszabb folyam Európában. Németországban, a Fekete-erd ő ben ered. Innen 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgy ű jt ő területe pedig 7 további országot érint. Több jelent ő s település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi f ő város: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút.

3 Története A Duna Európa különböz ő tájain folyik keresztül, ahol a történelem folyamán igen különböz ő népek éltek. Mégis a Duna alapvet ő en meghatározta és hasonlóvá tette e népek történetét, miként táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként, illetve természetes akadályként m ű ködött a folyó. Alsó szakaszán a földm ű velés a i. e. 6. évezredben jelent meg, a fels ő szakaszához gyorsan, a i. e. 5. évezredre elterjedtek a termelés technikák. A bronzkorban a nagyrévi, a vaskorban a hallstatti kultúra elterjedése mind-mind a Dunához köthet ő. A fémm ű velés korai elterjedésének nagyban kedvezett a folyó környéki hegyek magas érctartalma. A primitív cserekereskedelem is hamar kialakult a Duna környékén, kés ő bb ehhez szárazföldi utak is csatlakoztak.

4 Földrajza A Duna meglehet ő sen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Alapvet ő en (mint minden folyót) a Dunát is három szakaszra lehet bontani, a Fels ő -, a Középs ő - és az Alsó- Dunára. A fels ő szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. A középs ő szakasz a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér.

5 Vízrajza A Duna rengeteg mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül a magyarországi legjelent ő sebbek: Kis-Duna (Csallóköznél) Mosoni-Duna Szigetköznél Szentendrei-Duna Ráckevei-Duna A f ő bb, illetve kisebb mellékágak egy vagy több szigetet is körülzárhatnak. Ezek közül a legnagyobbak a Csallóköz, a Szigetköz, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget, a Mohácsi-sziget és a Duna dobrudzsai kanyarulatánál a Bala-sziget.

6 Dunai élettér A Duna amint különböz ő éghajlatú, hidrológiájú területeken folyik keresztül, változatos él ő világnak biztosít megélhetést. A hosszanti tagozódás mellett jellemz ő a folyókörnyék keresztmetszeti tagozódása is. Az áramló víztömegek, a mederfenék, a víz felszíne, a holtágak és az árterek mind- mind különböz ő feltételeket biztosítanak az él ő lények számára.

7 Flórája A holtágakban nagy mennyiség ű hínártársulásokat találni. Ezen társulások legjellemz ő bb fajai a rucaöröm, a békalencse, a tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara. Az alsó szakaszon jellemz ő ek a nádasok, A gyorsabb folyású szakaszoknál füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termet ű fehér f ű z, fehér és fekete nyár jellemz ő. Végül, a kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkez ő területeken a Dunára nagyban jellemz ő „galériaerd ő k” (kocsányos tölgy, mocsártölgy, a szilfa, k ő risfa mellett több kúszónövény: iszalag, vadsz ő l ő és komló). A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán.

8 Faunája I. Alacsonyabb rend ű állatok is élenk itt (folyami szivacs, evez ő lábú rák, pöttyös csiga). A Duna halállománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj ismeretes. Legjellemz ő bb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a les ő harcsa, a rózsás márna, a dévérkeszeg, a kárász, a szivárványos ökle, a csapósügér és a fogas. Csak a Fekete-tengerbe öml ő folyókra jellemz ő továbbá a k ő süll ő, a bagolykeszeg, a tarka géb és a pajzsoshasú pikó, illetve a Duna egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs.

9 Faunája II. A holtágak gazdag állatvilággal rendelkeznek. Els ő sorban a hínárosokban találkozni az árvaszúnyog, a víziskorpió és a vízipoloska fajokkal, de sok rák- és csigafaj is itt talál menedéket. A legjellemz ő bb állatfajok a kering ő béka, a kacagó béka, a kecskebéka, a vízisikló, a kockás sikló és a mocsári tekn ő s. A Duna ártere számtalan madár- és eml ő sfajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemz ő bb madárfaja a dankasirály. Szintén megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Els ő sorban a Duna-delta környékén honos a szürke gém, a vörös gém, a bakcsó, a bölömbika, a függ ő cinke, a batla. Csak a Duna-delta lakói a rózsás pelikánok.

10 Faunája III. A holtágak, árterek legjellegzetesebb apró eml ő sei a vízicickány, a vízipocok, a törpe egér, de a vidra, az újabban visszaköltöztetett hód, és csehszlovák honosítás miatt a kártékony pézsmapocok is jellemz ő. A ragadozókat els ő sorban a vörös róka és a görény képviseli. A 19. században még sok aranysakál („nádifarkas”) is élt a Dunánál, ám ezeket kiirtották. A nagy kiterjedés ű erd ő kben nagyobb nagyvadállomány ( ő z, szarvas, vaddisznó) is található. A nagyvadak számát etetéssel tartják fent és a kipusztított nagyragadozók hiányában vadászattal ritkítják.

11 Tájvédelmi egységei Fels ő -Duna Nemzeti Park Dunamenti erd ő Neuburg és Ingolstadt között Donauleiten Természetvédelmi Terület Donau-Auen Nemzeti Park Szigetközi Tájvédelmi Körzet Dunamenti Ártéri Erd ő k Tájvédelmi Körzet Duna–Ipoly Nemzeti Park Duna–Dráva Nemzeti Park része: Gemenci-erd ő Kopácsi rét Nemzeti Park Fels ő Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum Deliblatska peš č ara Rezervátum Vaskapu Nemzeti Park Kazán-szoros Nemzeti Park Persina Natúrpark Kalimok-Brushlen Természetvédelmi Terület Srebarna bioszféra rezervárum Duna-delta Nemzeti Park

12 Horváth Dominika Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "2356-07. tétel A Duna, mint vonzerő. Általános információk A Duna a második leghosszabb folyam Európában. Németországban, a Fekete-erd ő ben ered. Innen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések