Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. KOPPÁNYVÖLGY A 24. ÓRÁBAN – Összefogás a fenntartható vidék kialakításáért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgyi VKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Koppányvölgyi VKE területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 47, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tab 4,947 fő 2,972 fő 2,599 fő 2,302 fő Balatonszabadi Zamárdi Ádánd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 11 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 39 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 28 Koppányvölgyi VKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,451,935 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Koppányvölgyi VKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪1,368,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪11▪2,451,935 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪5▪5▪1,646,200 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪332,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪8▪8▪614,672 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪623,292 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪1▪1▪11,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪46,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪90,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Koppányvölgyi VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A lakosság elöregedett, elszegényedett, a népességmegtartó képesség drasztikusan csökkent, mivel: ▪- a fiatalok, főként a képzettebbek elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, az elmaradottság és a romló életminőség miatt; ▪- a társadalom dezintegrálódott, a közösségek elsorvadtak, érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességük megszűnt; ▪- a helyi örökség turisztikai potenciált jelentő kulturális és természeti értékei pusztulnak és kihasználatlanok; ▪- a domináló intenzív növénytermesztés környezetromboló, a háztáji gazdálkodás megszűnőben van, feldolgozás, helyi termékek nincsenek; ▪- a térségnek nincs markáns identitása. ▪A népességmegtartó erő növelése: ▪- a fiatalok helyben maradásának segítése a jövedelemforrások és az életminőség fejlesztésével; ▪- az oktatás és a helyi közösségek fejlesztése, érdekérvényesítő képességük erősítése, a romák felzárkóztatása; ▪- a helyi örökség értékeinek megóvása, fejlesztése és turisztikai célú kihasználása; ▪- a fosszilis energiafüggőség csökkentése; ▪- a mezőgazdaság paradigmaváltásának segítése az öko-szociális agrárium kialakítása felé, a diverzifikáció, a feldolgozás fejlesztése; ▪- a térség identitásának megerősítése.

7 6 Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Koppányvölgyi VKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 24% 12% 8% 7% 4% 3% 21% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.9%, ami 2.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.9% ▪Változás 2003-hoz képest 2.1 százalékpont

20 19 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tab székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 2,704 fő 18% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 18%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪1,800 ▪200 ▪160 ▪130 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tab ▪Igal ▪Tab ▪Kapoly Főtevékenység ▪3230 Híradás- technikai fogyasztási cikk gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪3120 Áramelosztó, - szabályozó készülék gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪3220 Ipari híradás- technikai termék gyártása Név ▪Flextronics International Kft ▪Fornetti Pannon Kft ▪SIME Kft ▪MKB Hungária Kft ▪EPRO Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪71 ▪70 ▪60 ▪55 ▪48 ▪Balatonszabadi ▪Tab ▪Bábonymegyer ▪Nágocs ▪Balatonszemes ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2821 Fémtartály gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5510 Szállodai szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Siómente Zrt Név ▪BÉTA-ROLL Zrt ▪Nágocsi Mg Zrt ▪OTP Bank Nyrt Üdülője ▪TAG Kft

25 24 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység19 Vallással kapcsolatos tevékenység9 Sporttal kapcsolatos tevékenység37 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység59 Oktatással kapcsolatos tevékenység23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 48 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 446 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 446 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 47,56247,49547,27247,20947,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 31% 9% 5% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 21% 30% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %1391% %1360%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,302 ▪Község▪1,163 ▪Község▪896 ▪Község▪1,414 ▪Város▪2,295 ▪Község▪551 ▪Község▪2,972 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ádánd Andocs Bábonymegyer Balatonendréd Balatonföldvár Balatonőszöd Balatonszabadi Munkanél- küliség (%) ▪9.64% ▪15.00% ▪10.84% ▪6.86% ▪5.34% ▪4.76% ▪6.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪396,723 ▪283,149 ▪356,096 ▪430,637 ▪541,897 ▪421,674 ▪488,899 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.063 ▪0.372 ▪2.828 ▪2.358 ▪0.738

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪2,185 ▪Község▪1,868 ▪Község▪593 ▪Község▪487 ▪Község▪304 ▪Község▪428 ▪Község▪791 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Bedegkér Bonnya Büssü Értény Munkanél- küliség (%) ▪6.64% ▪6.52% ▪13.01% ▪27.04% ▪20.32% ▪13.57% ▪21.45% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪471,661 ▪439,652 ▪282,463 ▪236,686 ▪193,722 ▪156,731 ▪165,723 Magas** kat. (db/fő) ▪ ▪ ▪0.000 ▪6.809 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪ ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪197 ▪Község▪164 ▪Község▪1,075 ▪Nagyközség▪1,267 ▪Község▪478 ▪Község▪710 ▪Község▪66 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fiad Gadács Gölle Igal Kánya Kapoly Kára Munkanél- küliség (%) ▪12.93% ▪9.78% ▪15.43% ▪5.68% ▪12.21% ▪9.57% ▪11.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪199,343 ▪232,994 ▪347,916 ▪425,161 ▪426,402 ▪227,955 ▪326,707 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.653 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.504 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪361 ▪Község▪585 ▪Község▪510 ▪Község▪226 ▪Község▪405 ▪Község▪1,503 ▪Község▪561 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kazsok Kereki Kisbárapáti Kisgyalán Koppányszántó Kőröshegy Kötcse Munkanél- küliség (%) ▪14.58% ▪7.77% ▪17.33% ▪11.94% ▪21.15% ▪7.51% ▪10.54% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪198,853 ▪364,954 ▪262,260 ▪347,559 ▪181,407 ▪387,209 ▪284,120 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.282 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.601 ▪0.258

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪222 ▪Község▪252 ▪Község▪627 ▪Község▪1,423 ▪Község▪384 ▪Község▪323 ▪Község▪415 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lulla Miklósi Nágocs Nagyberény Nagycsepely Nyim Pusztaszemes Munkanél- küliség (%) ▪15.04% ▪12.84% ▪9.73% ▪12.17% ▪17.34% ▪6.51% ▪8.43% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪274,667 ▪428,651 ▪408,699 ▪383,160 ▪283,900 ▪351,683 ▪430,689 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.618 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.027 ▪0.000 ▪0.335 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪508 ▪Község▪1,934 ▪Község▪169 ▪Község▪613 ▪Község▪728 ▪Község▪229 ▪Község▪185 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ráksi Ságvár Sérsekszőlős Siójut Som Somogyacsa Somogydöröcske Munkanél- küliség (%) ▪11.28% ▪8.33% ▪9.35% ▪9.97% ▪8.58% ▪23.48% ▪15.13% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪451,301 ▪389,834 ▪377,025 ▪403,760 ▪376,230 ▪162,451 ▪340,902 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.344 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.055 ▪0.000 ▪0.186 ▪0.000

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪236 ▪Község▪558 ▪Község▪853 ▪Község▪587 ▪Község▪621 ▪Község▪114 ▪Város▪4,947 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Somogyegres Somogymeggyes Somogyszil Szántód Szólád Szorosad Tab Munkanél- küliség (%) ▪12.96% ▪18.33% ▪12.07% ▪4.47% ▪12.59% ▪14.29% ▪6.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪402,305 ▪117,860 ▪281,617 ▪693,734 ▪315,499 ▪417,092 ▪572,041 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪8.876 ▪0.000 ▪0.243

48 47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/8 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪240 ▪Község▪528 ▪Község▪322 ▪Község▪480 ▪Község▪260 ▪Nagyközség▪2,599 ▪Község▪402 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Teleki Tengőd Torvaj Törökkoppány Zala Zamárdi Zics Munkanél- küliség (%) ▪12.95% ▪16.77% ▪11.85% ▪10.73% ▪6.43% ▪4.58% ▪16.28% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪174,344 ▪261,669 ▪209,333 ▪381,724 ▪413,707 ▪503,279 ▪262,338 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.115 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.063 ▪0.000 ▪ ▪0.000

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 1/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ádánd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejeztével elvándorolnak a településről, elöregszik a lakosság.” ▪Andocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékekre (ferences kolostor), alapozott turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 2/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bábonymegye r ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Balatonendré d ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség ( Endrédi Csipke )értékeire épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 3/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonföldvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid: igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportok elérését nem biztosítja, a tömegturizmus hatására kialakult épített környezet jellegtelen, és hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” ▪Balatonőszöd ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében ( bor-, lovas turizmus ), együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„A programkínálat bővítése a part életének megújítása, valamint az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amely lehetővé tehetné egyben az együttműködés kialakulását a háttértelepülésekkel.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 4/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszaba di ▪„A település turisztikai vonzereje gyenge, fejlesztéséhez igényesebb belföldi társadalmi csoportokat is elérő programok és szolgáltatások, helyi termékek hiányoznak, mindehhez azonban nélkülözhetetlen a helyi, ill. a kistérségi közösségi kohéziót erősítő megfelelő szervezeti háttér, mely nyitott a háttértelepülések felé is.” ▪Balatonszársz ó ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség növelése a természeti, kulturális örökség értékeire épülő turizmus fejlesztésével, helyi termékek előállításával, azok piacra jutásának segítésével.” ▪„A szezon meghosszabítása érdekében a programkínálat bővítése, amelyben fontos szerepe van az együttműködésnek a háttértelepülésekkel, a helyi kulturális örökségük bemutathatóvá tételében és termékeik piacra jutásának segítésében.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 5/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszeme s ▪„A turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, magasabb színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Bálványos ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A programkínálat bővítése az igényesebb célcsoportok elérése érdekében, amelyhez elengedhetetlen a különböző szektorok közötti összefogás megteremtése, valamint az együttműködés a természeti, épített, és kulturális örökségben gazdag háttértelepülésekkel.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 6/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bedegkér ▪„Gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Bonnya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus ) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 7/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Büssü ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú etnikai kisebbségre.” ▪Értény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, és a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség miatti elszegényedés, különösen a magas arányú roma lakosság körében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, valamint az etnikai kisebbség felzárkóztatása, közösségfejlesztés.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása érdekében.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 8/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fiad ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Gadács ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, különös tekintettel a biogazdálkodás elterjesztésére.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 9/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gölle ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Igal ▪„A gyógyfürdő és környezete fejlesztésre szorul, potenciálja kihasználatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség növelése, a természeti tőkére és a kulturális örökség értékeire (Fekete István munkássága) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„A gyógyfürdő vonzerejének jobb kihasználása a helyi és környékbeli turisztikai, vendéglátó szolgáltatások fejlesztésével, a geotermikus lehetőségek kihasználásával.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 10/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kánya ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukrurális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kapoly ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 11/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kára ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Kazsok ▪„Közösség-formáló szervező erő és az információszerzési lehetőségek ( szélessávú internet elérési lehetőség ) ▪hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Közösségi tér kialakítása szélessávú internet elérési lehetőséggel.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 12/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kereki ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a közeli háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kisbárapáti ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti értékekre és helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus (pl.Fehér-kő Vár)fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 13/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisgyalán ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Koppányszánt ó ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 14/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőröshegy ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Kötcse ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a bor-, a lovas és a völgyhídra épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: főként a bor- és lovas turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 15/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lulla ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Miklósi ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus ( lovas turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 16/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nágocs ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nagyberény ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és helyi kulturális örökség értékeire ( Zichy kastély) épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti értékekre épülő turizmus ( a településen található termálvíz), a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 17/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagycsepely ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Nyim ▪„A munkalehetőségek hiánya, az infrastrukturális elmaradottság, és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejezése után elhagyják a települést, ezáltal a lakosság elöregszik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus (pl. horgász turizmus) és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi termékek fejlesztésével.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 18/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaszeme s ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Ráksi ▪„Munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség hiánya, szocializációs lehetőségek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus és a helyi termékek fejlesztésével ( különös tekintettel a biogazdálkodásra ).”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 19/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ságvár ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Sérsekszőlős ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, rossz megközelíthetőség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a hátttértelepülések közötti összefogást.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 20/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Siójut ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok a tanulmányaik befejeztével elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Som ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, valamint a helyi háztáji gazdálkodás fejlesztésével, a helyi termékek piacra jutásának segítésével.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 21/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyacsa ▪„A nagyfokú munkanélküliség ( a térségben legmagasabb ), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság ( a térségben a legmagasabb a népességfogyási ráta ).” ▪Somogydöröc ske ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és helyi kulturális örökség értékeire (földvár, egyházi épületek)épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékű falura, művészeti alkotó közösségekre épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 22/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyegres ▪„A rossz megközelíthetőség, nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Somogymegg yes ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs elérhető közelségben munkahely), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 23/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyszil ▪„Közöségi terek, események, szocializációs lehetőségek hiányában a közösségi élet elsekélyesedett.” ▪Szántód ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, valamint hiányoznak a tó kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közösségfejlesztés, közösségi terek ( életház ) létrehozása.” ▪„A part életének megújítása érdekében együttműködés a háttértelepülésekkel a turisztikai kínálat bővítésében, a térség természeti és kulturális örökségeinek bemutathatóvá tételében.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 24/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szólád ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” ▪Szorosad ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A part életének megújítása érdekében a programkínálat bővítése, amelybe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának, megteremtve ezzel a parti és a háttértelepülések közötti összefogás lehetőségét.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 25/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tab ▪„Egy nagy foglalkotatótól függ a település foglalkoztatottsági helyzete, forráshiányos helyi vállalkozások miatt kevés munkahely, emiatt a fiatalok elvándorolnak a településről.” ▪Teleki ▪„A munkanélküliség, helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a népesség helyzete egyre nehezebb, különös tekintettel a nagyarányú roma kisebbségre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi jövedelemtermelő képesség erősítése, az autópálya közelségének és a rendelekzésre álló geotermikus energia kihasználásával.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére, valamint a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés, a roma lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatása.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 26/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tengőd ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Torvaj ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a védett építészeti értékű falura és a természeti tőkére épülő turizmus (vadász turizmus) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 27/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Törökkoppány ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” ▪Zala ▪„A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és kulturális örökség értékeire ( török hódoltság kori emlékek ) épülő turizmus fejlesztésével.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és az épített örökségre épülő turizmus (Zichy Mihály Múzeum) és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 28/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zamárdi ▪„A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok.” ▪Zics ▪„A nagyfokú munkanélküliség (nincs munkahely elérhető közelségben), infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nyári turisztikai szezon meghosszabítása a programkínálat bővítésével, a különböző szektorok közötti összefogás megteremtésével a part életének megújítása érdekében, együttműködve a háttértelepülésekkel a helyi természeti, épített, és kulturális örökség bemutathatóvá tételében.” ▪„Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a turizmus (főként lovas turizmus ) és a helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.”

77 76 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

78 77 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése” ▪„A természeti tőke védelme, gyarapítása” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése” ▪„A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése” ▪„Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése” ▪„A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 77 2 db 3 db 2 db 12,272,000 5,039,172 3,661,435 2,400,000 1,592,492 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 2 db 3 db 1,380, , ,000

79 78 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 11 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 78 2 db 3 db 1 db 95,000 90,000 0 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

80 79 ▪A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Faluszépítés Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 10,860,000 1,412,000

81 80 ▪A természeti tőke gyarapítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése ▪A természeti környezet terhelésének csökkentése Fő fejlesztési prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Allokált forrás (EUR) 3,632,000 11,000 1,396,172

82 81 ▪Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése, összehangolása ▪Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,000, ,000 1,515,800

83 82 ▪Gazdasági környezet fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások megerősítése Fő fejlesztési prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 400,000 2,000,000

84 83 ▪A mezőgazdasági és kertészeti ágazatban termelt hozzáadott érték növelése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemteremtő képességének növelése érdekében Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Allokált forrás (EUR) 592,492 1,000,000

85 84 ▪Erdőterületek növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Fafeldolgozás fejlesztése ▪Az erdők értékének növelése és a fenntartható erdőgazdálkodás elterjesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 960,000 60, ,000

86 85 ▪Nem biomassza alapú megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Biomassza alapú energiaforrások hasznosításának fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaforrások közösségi hasznosításának fejlesztése Allokált forrás (EUR) 720, ,000

87 86 ▪Természeti örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi kulturális örökség értékeinek megőrzése, fejlesztése ▪A helyi örökség értékeinek számbavétele Fő fejlesztési prioritás: A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 7, ,000 0

88 87 ▪Népességfogyás mérséklése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Fiatalok helyben maradásának ösztönzése Fő fejlesztési prioritás: Népességfogyás mérséklése, fiatalok helyben maradásának ösztönzése Allokált forrás (EUR) 50,000 45,000

89 88 ▪Nemzeti és nemzetközi szintű együttműködések fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Társadalmi felelősség erősítése ▪Az LHH települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességének növelése Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 90,

90 89 ▪Szakmai és általános tudásfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 11/11 A legtöbb forrás – 960,000 EUR – a(z) Erdőterületek növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 0

91 90 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 8% 24% 12% 5% 15% 9% 0% 15% 3% 15% 31% 15% 10% 9% 5% 4% 0% 10% 2% 20% 70% 0% 10% 0% 21% 8% 3% 13% 0% 33% 23% 0% 10% 0% 10% 0% 60% 20% 0%

93 92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának (szoftver és tartalomfejlesztés, rendszertervezés, honlap, stb) támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a különböző turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. A HPME összefügg az LHH falvak szállásfejlesztési (GF-A-12), a delizsánsz rendszer (GF-A-16), az öko- szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2011 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit, és legalább 1 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá.”

94 2 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez.”

95 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre.”

96 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (GF-A-16), és a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot.” ▪„2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését.” 95 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

97 96 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre kevésbé alkalmas domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a rendezv.szervezési (GF-1-02), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (SZF-1-06) HPME-kkel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2010-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 10 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi millió Ft összárbevétellel).”

98 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non- profit, közösségi lovaskocsis személyszállító rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (GF-1-03 sz.), az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (GF-A- 12 sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (SZF-1-06 sz.) HPME-kkel.” ▪„2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre.” 97 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

99 98 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá.” Szektor

100 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Olyan meglévő és új, hazai és külföldi kapcsolatokra épülő együttműködési projektek támogatása mikrotérségi szinten, amelyek meghatározott közösségek (Leader csoportok, egy adott mezőgazdasági termékhez, vagy tevékenységhez - pl. bor, sajt, gyümölcsfeldolgozás, stb – kötődő közösségek, kulturális hagyományőrző csoportok, stb) jól meghatározható céllal létrejött, vagy létrehozott együttműködését (tapasztalatcserék, termékcserék, környezeti fenntarthatóságot segítő célok, meghatározott célú fórumokon való részvétel, egyéb szakmai célok, stb) segítik. Összefügg a kulturális örökség bemutatását segítő SZF-5-10 sz. HPME-vel.” ▪„2011 végéig legalább 2 új nemzetközi, konkrét együttműködési projekt indul el. A térségünk lakosságának identitástudata erősödik, Koppányvölgy nemzetközi ismertsége, elismertsége nő, nemzetközi civil és gazdasági kapcsolatai erősödnek.” 99 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

101 100 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba, stb) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány előállítás) létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága és kisebb termelői számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-2- 02, valamint a GF-A-11 HPME-vel.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2011 végére legalább 1 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő.”

102 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„A helyben megtermelt, vagy gyűjtött termékekre alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését és előállítását lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódó logisztikai kapacitások (szállítás, raktározás, elárusító- értékesítő helyek, stb). létrehozása a leghátrányosabb helyzetű települések lakossága számára. A HPME összefügg az értékesítést segítő GF-A-11 sz. HPME-vel.” ▪„2010 végére legalább 1 raktározó, szállító vagy elárusító kapacitás jön létre a közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódóan, amelyek beindításukat követő második év végére legalább 3- 4 munkahely létrehozásához, illetve megőrzéséhez járulnak hozzá.” 101 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

103 102 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

104 103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A- 32 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

105 104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-38 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

106 105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A- 35, az SZF-A-36, és a SZF-A-37 számú HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

107 106 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb). Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2012 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 500 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

108 107 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Olyan kisebb léptékű (lakó, vagy kisebb közösségi épületekben alkalmazható), kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, víz- és energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (Gf-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2012 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

109 108 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a GF-1-01 sz. land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a GF-A-16 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

110 109 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Az LHH településeken olyan művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak. A HPME összefügg a kulturális szolgáltatásokat fejlesztő (SZF-A-30 sz)HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 1 alkotóműhely jön létre, amely től minimum 100 óra foglalkozást biztosít évente a helyi fiataloknak. Ez növeli a helyi kötődésüket és néhányuknak a pályaválasztásban is segítséget nyújt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

111 110 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Telekommunikáció” Fejlesztési téma

112 111 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a SZF- A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-31, SZF-A- 33, SZF-A-32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

113 112 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Összefügg a turisztikai információs és TDM (GF-1-03 sz), és az értékeket védő, fejlesztő SZF-5-10 és SZF-A-29 sz. HPME-kkel.” Megoldási javaslat ▪„2011 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

114 113 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/67 Kód: DD-25-SzF-A-26 Sorszám: 1981 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. A HPME összefügg az SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 településen jön létre integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely 15 munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá, valamint legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/67 Kód: DD-25-SzF-A-26 Sorszám: 1981 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/67 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tabi Kistérség több településén (Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd) jelentős problémát jelent, hogy a településeken átvezető utak vonalvezetése miatt a településen átmenő forgalomban közlekedő személygépkocsik és tehergépjárművek vezetői nem tartják be a közlekedési sebességkorlátozásokat. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út építése szerepel a kiemelt projektek között. Helyzet/ adottság ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó gépjárművek (elsősorban tehergépjárművek) miatt balesetveszélyes az úttesten való átkelés elsősorban az általános iskolások és az idős korúak számára. Tab esetében a várost a Balaton-parttal összekötő út jelenlegi kereszteződésének kialakítása nem megfelelő a várhatóan megnövekedő forgalom biztonsága szempontjából Probléma/ lehetőség ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd településeken forgalomlassító szigetek építése a településeken átvezető utakon, Tab Város esetében a meglevő útkereszteződés helyett körforgalom kialakítása. Megoldási javaslat ▪2013-ra Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, és Tengőd települések esetében a kerékpáros és gyalogos balesetek száma 25 %-al csökken, Tab Város esetében a megnövekedő forgalom mellett a balesetek száma nem haladja meg a jelenlegi értéket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/67 Kód: DD-25-SzF-B-05 Sorszám: 3314 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bonnya, Kánya, Somogymeggyes, Tab, Tengőd ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/67 Kód: DD-25-SzF-A-30 Sorszám: 1985 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-31, SZF-A-33, SZF-A- 32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/67 Kód: DD-25-SzF-A-30 Sorszám: 1985 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/67 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség összes településén (kiépített vezetékes ivóvízhálózat található, azonban a térség 16 településén (Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly, Miklósi) a víztisztító berendezések rossz állapota miatt a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalma meghaladja a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített, az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket. Helyzet/ adottság ▪A magas vas és mangán tartalom az ivóvíz több tulajdonságát (szín, szag) olyan mértékben lerontja, hogy az jelentős ront annak ivóvízként való felhasználhatóságán. A lakosság emiatt palackozott ásványvíz beszerzésére szorul. Probléma/ lehetőség ▪Az elavult és rossz állapotú víztisztító berendezések új, korszerű berendezésekre való cseréje a vezetékes ivóvíz vas és mangán tartalmának csökkentése érdekében Andocs, Ádánd, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kára, Koppányszántó, Lulla, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány, Kapoly és Miklósi településeken. Megoldási javaslat ▪2013-ra min. legalább 14 településen kerül felújításra a vezetékes ivóvízhálózat, amelynek köszönhetően az ivóvíz vas és mangán tartalma nem haladja meg az egészséges ivóvízre vonatkozó határértékeket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/67 Kód: DD-25-SzF-B-06 Sorszám: 3589 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bonnya, Büssü, Értény, Gölle, Kapoly, Kára, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/67 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1983 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a szabadidős, rekreációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között szabadidős és rekreációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a közösségi rendezvényterek kialakítására és működtetésére, kül- és beltéri sport és egyéb rekreációs létesítményekre. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33, SZF-A-32, valamint a SZF-1-05 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/67 Kód: DD-25-SzF-A-34 Sorszám: 1983 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/67 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1982 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. Probléma/ lehetőség ▪Kereskedelmi és adminisztratív szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZT-khez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: önkormányzati ügyintézés, vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, posta, irodai szolgáltatások, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), polgárőrség, stb. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZ-F-34, SZF-A-30, SZF-A-31, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 25 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/67 Kód: DD-25-SzF-A-27 Sorszám: 1982 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/67 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1986 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. A HPME összefügg a SZF-A-26, SZF-A-27, SZF-A-34, SZF-A-30, SZF-A-33 és a SZF-A-32 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 7/67 Kód: DD-25-SzF-A-31 Sorszám: 1986 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/67 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1988 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra és a jelentős roma etnikai kisebbségre, szükség lenne a szociális ellátó szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között a szociális ellátó szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a gyermekjóléti, családsegítő, falugondnoki, gyermekfelügyeleti és idősek nappali ellátásához kapcsolódó szolgáltatásokra. A HPME összefügg a SZF-A-26 és a SZF-A-33 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 12 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 8/67 Kód: DD-25-SzF-A-32 Sorszám: 1988 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/67 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1987 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A helyi alap és egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Tekintettel az erősen elöregedett és rossz egészségi állapotú lakosságra szükség lenne az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között egészségügyi szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel a megelőzést, szűrést és rehabilitációt segítő infrastruktúra megteremtésére és a fiókpatikák létrehozására. A HPME összefügg a SZF-A-26 és a SZF-A-32 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 8000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 9/67 Kód: DD-25-SzF-A-33 Sorszám: 1987 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/67 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 3881 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-38 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/67 Kód: DD-25-SzF-A-37 Sorszám: 3881 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/67 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1992 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A-35, a SZF-A-37, és a SZF-A-38 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/67 Kód: DD-25-SzF-A-36 Sorszám: 1992 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/67 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1991 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Helyzet/ adottság ▪A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek (pl. a településközpontban lévő, elavult, használaton kívüli infrastrukturális létesítmények, épületmaradványok) megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából a térség teljes területén. A HPME összefügg az SZF-A-36, a SZF-A-37, és a SZF-A-38 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/67 Kód: DD-25-SzF-A-35 Sorszám: 1991 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/67 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3898 Prioritás: Falumegújítás, a helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Faluszépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Helyzet/ adottság ▪A 35 LHH besorolású falu népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH falvak településképét meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. A HPME összefügg az SZF-A-35, az SZF-A-36, és a SZF-A-37 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/67 Kód: DD-25-SzF-A-38 Sorszám: 3898 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/67 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéjének fontos elemei a nagyobb felszíni vízfolyások és vízrendszereik (pl. a Koppány folyó). A térség egykor nagyon gazdag volt vizes, mocsaras élőhelyekben. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A felszíni vízfolyások hibás szabályozása (lecsapolások, egyenes trapézmedrek kialakítása, kotrás, stb) a lefolyás gyorsításával rontja a vízháztartást és csökkenti a biodiverzitást. A vízgyűjtők tavak, meder rehabilitációs intézkedések orvosolnák e problémákat, emellett jelentős turisztikai vonzerőt képeznének. Probléma/ lehetőség ▪A vízháztartás javítását, a biodiverzitás növelését, a turisztikai vonzerő, a helyi életminőség javítását célzó víztározók, tavak és rehabilitált (meanderező) mederszakaszok létrehozásának támogatása. Összefügg az öko-szolgálati (SZF-1-06), a túraútvonalak (GF-A-21) és az élőhelyek (SZF-B-07) kialakítását célzó HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2010 végéig legalább 3 víztározó, tó, vagy meder visszaállítási projekt terve készül, amelyből 2012 végéig legalább 1 megvalósul, jelentősen javítva a helyi vízháztartást, a biodiverzitást, a helyi életminőséget és a turisztikai vonzerőt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/67 Kód: DD-25-SzF-B-08 Sorszám: 3947 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/67 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. Probléma/ lehetőség ▪A biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme és az így létrejövő rendszer védelem alá helyezésének előkészítése az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével. Az élőhelyek kialakítása, védelme összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 20 élőhely kerül kialakításra, vagy visszaállításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét. Ezen kívül legalább 5 élőhely kerül helyi védelem alá helyezésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/67 Kód: DD-25-SzF-B-07 Sorszám: 2003 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/67 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2007 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. Probléma/ lehetőség ▪Szakmai intézmények, non profit szervezetek által kidolgozott Natura2000 kezelési/fejlesztési tervek elkészítésének támogatása, amelyek az egyes területekre nézve tartalmazzák a természetvédelmi célkitűzéseket és kezelési előírásokat. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2009 végéig legalább 5 Natura 2000 kezelési terv készül el, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/67 Kód: DD-25-SzF-A-40 Sorszám: 2007 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/67 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 2004 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. Probléma/ lehetőség ▪A táj arculatának javítását, értékének növelését célzó fejlesztések, beavatkozások támogatása, a természeti tájkép és az azt alkotó táji elemek (pl. löszformációk, útmenti jegenyesorok, stb) állapotának javítása, azok visszaállítása, kialakítása az érintett önkormányzatok és civil szervezetek segítségével nem NATURA 2000 besorolású területeken. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz), a túraútvonalak kialakítását célzó (GF-A-21 sz) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME- kkel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 1 tájképi fejlesztési projekt kerül megvalósításra, amelyek jelentősen növelik a helyi biodiverzitást és javítják az érintett táj értékét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56200 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/67 Kód: DD-25-SzF-A-39 Sorszám: 2004 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/67 Kód: DD-25-SzF-1-06 Sorszám: 2006 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti tőke gyarapítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) és a védendő értékek felmérését segítő (SZF-5-02 sz) HPME-kkel. Nem jövedelemtermelő, komplex projektet alkot a GF-1-01 sz. land art galéria HPME-vel és egy másik komplex projektet a GF-A-16 sz. delizsánsz rendszer HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működés költségei ( bér, üzemanyag, egyenruházat ) (10%), Eszközbeszerzés (100%), Képzés/Oktatás (10%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/67 Kód: DD-25-SzF-1-06 Sorszám: 2006 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/67 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. A keletkező háztartási szemét 20-30, helyenként 40%-a komposztálható szerves, vagy szervetlen (egyes papírfélék) hulladék. Probléma/ lehetőség ▪A településeken keletkező háztartási szemét jelentős mértékben csökkenthető lenne település szintű komposztálási rendszerek kialakításával, amelyekkel a szemét keletkezés megelőzésén, a szemétszállítási díjak csökkentésén kívül a helyi mezőgazdasági tápanyag visszapótlással, vagy ennek kereskedelmi célú hasznosításával jelentős haszon érhető el. A HPME közvetlenül a környezeti fenntarthatóság kialakítását segíti és összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01) és az öko-szolgálati (SZF-1-06) HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2012 végéig legalább 2 települési szintű komposztáló rendszer létesül, amely az érintett településen keletkező háztartási hulladék mennyiségét legalább 15%-kal csökkenti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/67 Kód: DD-25-SzF-B-09 Sorszám: 3954 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/67 Kód: DD-25-SzF-2-05 Sorszám: 4038 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Probléma/ lehetőség ▪Olyan kisebb léptékű kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2012 végéig legalább 4 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/67 Kód: DD-25-SzF-2-05 Sorszám: 4038 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/67 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2011 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés. Probléma/ lehetőség ▪A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók, szórványszemét felszámolását és új funkciók (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek, stb) szerinti átalakítását célzó, valamint az illegális lakossági szemételhelyezés visszaszorítását eredményező, a helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett fejlesztések támogatása. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.), az öko-szolgálati (SZF-1-06 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) és mobil turisztikai szolgáltatási (GF-A-22 sz., pl. íjászat) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2012 végéig legalább 3 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/67 Kód: DD-25-SzF-1-08 Sorszám: 2011 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/67 Kód: DD-25-SzF-1-07 Sorszám: 2009 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A természeti környezet terhelésének csökkentése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Probléma/ lehetőség ▪Olyan kisebb léptékű (lakó, vagy kisebb közösségi épületekben alkalmazható), kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, víz- és energiatakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (Gf-B-01 sz.), a szemléletformálást segítő (SZF-4-01 sz) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2012 végéig legalább 1 bemutató célú energiatakarékossági, vagy szennyezés megelőző, csökkentő és kezelő megoldást jelentő projekt megvalósításra kerül, ami a szemléletformáló hatás révén hozzájárul a lakossági környezetterhelés csökkenéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55172 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/67 Kód: DD-25-SzF-1-07 Sorszám: 2009 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/67 Kód: DD-25-SzF-4-01 Sorszám: 2012 Prioritás: A természeti tőke védelme, gyarapítása Intézkedés: A helyi társadalom környezettudatosságának erősítése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Helyzet/ adottság ▪A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. Probléma/ lehetőség ▪A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb). Összefügg az erdei iskolák kialakítását segítő (GF-B-01 sz.) HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2012 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 500 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (15%), Képzés/Oktatás (60%), Kiadvány készítés (20%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/67 Kód: DD-25-SzF-4-01 Sorszám: 2012 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/67 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, pedig különösen az ifjúsági, ismeretterjesztő turisztikai formák számára alkalmas terepet nyújthatna. Probléma/ lehetőség ▪Olyan erdei iskolai kapacitások és szolgáltatások kiépítésének támogatása, amelyek képesek a térség gazdag kulturális örökségét és természeti gazdagságának bemutatására és bevonják a helyi társadalom és gazdaság valós szereplőit, valamint a térségi általános iskolák környezettudatos szemléletformálási hálózatában résztvevő iskolákat. Összefügg a megújuló energiahasznosítási bemutatóhelyek (GF-B- 02) és a környezettudatosságra nevelő kampányok (SZF-4-01) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2010-ig legalább 3 színvonalas erdei iskola szolgáltatási rendszer jön létre, amelyek 2012-ig legalább évi 500 diák környezeti nevelését végzik el és egyben népszerűsítik a Koppányvölgy kulturális és természeti örökségét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 24/67 Kód: DD-25-GF-B-01 Sorszám: 3520 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/67 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2074 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A térség településein a Balatontól eltekintve és a háttértelepülések épített öröksége és természeti tőkéje által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nincs karakteres identitása, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Fontos e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen profit orientált projektek formájában, a térség vállalkozói számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17). Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 10, színvonalas turisztikai szolgáltatást kínáló projekt jön létre, amelyhez kapcsolódóan legalább évi 600 vendégéjszaka többlet jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/67 Kód: DD-25-GF-A-19 Sorszám: 2074 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/67 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2076 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪Az LHH településeken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, a meglévő vonzerők, adottságok és hagyományok állapota, bemutathatósága, kihasználtsága nem megfelelő. Az LHH települések számára kiutat jelenthet e vonzerők fejlesztése és újak létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪A térség meglévő, eddig turisztikailag nem, vagy csak jelentéktelen mértékben kihasznált vonzerőinek, adottságainak fejlesztése és új vonzerők fejlesztése elsősorban a bor-, lovas-, vadászati-, agro-, öko-, erdei-, horgász és gasztronómiai területen non-profit projektek formájában, a háttértelepülések egyházai, civil szervezetei és önkormányzatai számára. Összefügg a promóciós rendezvények támogatásával (GF-A-17). Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 10 színvonalas turisztikai vonzerő fejlesztési projekt jön létre, amely jelentősen emeli az érintett háttértelepülések vonzerejét és hozzájárulnak a parti turisztikai szezon kibővítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/67 Kód: DD-25-GF-A-20 Sorszám: 2076 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/67 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 2069 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪Az LHH településeken a helyi örökség által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással. Ez ugyanakkor előny is, hiszen így a fenntarthatósági elveknek megfelelően fejleszthetőek. Elsőként olyan innovatív vonzerők megteremtésére van szükség, amelyek az megismertetést, imázsépítést szolgálják. Probléma/ lehetőség ▪A térség egyes LHH településein különleges, európai szinten is egyedi agro-, ill. ökoturisztikai és kult. szolg.-ként, visszatérő rendezvényként, olyan 5-15 db, egyenként 0,25-0,5 ha méretű, egynyári virágokból alkotott képek létrehozásának támogatása a meredek, művelésre kevésbé alkalmas domboldalakon, amelyeket a legnevesebb hazai kortárs művészek alkotnak az így létrejövő új land-art műfaj lehetőségeinek figyelembevételével. A képek minden év májusában készülnének el, az így létrejövő szabadtéri galéria egy egyhetes kulturális fesztivál keretében kerül megnyitásra nagy médianyilvánosság mellett. Komplex projektet alkot a rendezv.szervezési (GF-1-02), az ápolási, őrzési feladatot megoldó (SZF-1-06) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2010-ben megrendezésre kerül az első PHYTOPIC fesztivál legalább látogatóval, amely az országos sugárzású televíziós csatornákon is megjelenik ben létrejön a második PHYTOPIC fesztivál. Az akció hatásaként évről-évre 10 emberhónapnyi helyi munkalehetőség jön létre és fellendül az egynyári virágpalánták nevelése mint helyi jövedelemkiegészítő tevékenység (évi millió Ft összárbevétellel). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Virágmag, virágpalánta, ültetés, ápolás, szoftverfejlesztés (100%), Eszközbeszerzés (25%), Építés, felújítás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/67 Kód: DD-25-GF-1-01 Sorszám: 2069 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/67 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken sok turisztikai vonzerő található elszórtan. A táj, éppen a sok évtizedes elmaradottság miatt változatos, vonzó képet mutat. A lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás jelentős a térségben. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepülések, különösen az LHH minősítésűek turisztikai potenciálja kihasználatlan. A háttértelepülések fenntartható turisztikai fejlesztése igényes, kisebb léptékű, a konkrét helyi vonzerőkre épülő formákban lehetséges. Ezek desztináció menedzsment (TDM) rendszerbe foglalása és egy önmagában is vonzerőt jelentő lovaskocsis személyszállító rendszerrel való összekötése erősítené a helyi turizmust. Probléma/ lehetőség ▪A háttértelepülések turisztikai szolgáltatásait, vonzerőit összekötő, a helyi lovas kapacitásokat kihasználó, egységes, non-profit, közösségi lovaskocsis személyszállító rendszer kialakításának támogatása a térség szállásadó vállalkozóinak bevonásával. A rendszer az M7 közelében kialakított pontokról a földutak hálózatát használva szállítja a látogatókat, így a táji szépség bemutatásán túl a fenntarthatóságot is segíti. A javaslat komplex egységet képez az Internet alapú TDM rendszert kialakító (GF-1-03 sz.), az LHH települések szálláskapacitását fejlesztő (GF-A-12 sz.) és az utak karbantartását biztosító ökológiai szolgálatot kialakító (SZF-1-06 sz.) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2010-re min. létrejön egy min. 20 egységes megjelenésű és minőségű, korszerű, fedett, személyszállító kocsiállományból álló non-profit közösségi szállítórendszer, amely a Völgykalauz Internet alapú desztináció menedzsment rendszerhez kapcsolódik. A rendszerben részt vevő szolgáltatók bevétele 2011-re 15%-kal nő, és a rendszer 2010 végéig 3-4 munkahelyet hoz létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/67 Kód: DD-25-GF-A-16 Sorszám: 2016 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/67 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre. A térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól megközelíthetővé vált. A háttértelepüléseken jelentős a lótartás, lovas hagyományőrzés, szaktudás és több évtizedes hagyományai vannak a fogathajtási versenykultúrának. Helyzet/ adottság ▪A Balatoni szezon szűk, a háttértelepülések turisztikai programkínálata szerény. A lovas sportokhoz kötődő szolgáltatási kapacitások szűkek, korszerűtlenek, a versenykultúrához kapcsolódó kapacitások (pályák, kiszolgáló építmények, eszközök, stb) szintén elavultak és nem képesek nagyobb szabású (regionális, országos, nemzetközi), színvonalasabb sportrendezvények kiszolgálására. Probléma/ lehetőség ▪A térségben megtalálható, önkormányzatok és civil szervezetek által fenntartott fogathajtó pályák és kapcsolódó kiszolgáló épületeik, létesítményeik és egyéb kiegészítő kapacitásaik felújításának, bővítésének és korszerűsítésének támogatása a turisztikai programkínálat bővítése érdekében. Megoldási javaslat ▪2010-re legalább 8 pálya kerül felújításra, a versenyek látogatottsága a felújítást követő második év végére 20%-kal nő. A programkínálat bővítésével és minőségének javításával a térség lovas turisztikai imázsa és vonzereje jelentősen megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/67 Kód: DD-25-GF-A-18 Sorszám: 2018 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/67 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Vonzerő specifikus turizmusfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. Probléma/ lehetőség ▪A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok és helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása. Összefügg a vonzerőfejlesztési (GF-A-19, GF-A-20 sz. HPME-kkel). Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 20 bemutató projekt kerül megvalósításra, amelyek várhatóan legalább fős összlátogatottságot vonzanak, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/67 Kód: DD-25-GF-A-17 Sorszám: 2017 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/67 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz szükséges falusi magánszálláshelyek nem állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Helyi lakosok és vállalkozók által kiépítendő minőségi falusi, illetve magánszálláshelyek létesítésének és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének támogatása a leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken, különösen a lovaskocsis személyszállításhoz kapcsolódóan (GF- A-16), és a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) HPME-kkel, amelyekkel komplex projektet alkot. Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 20 színvonalas, minőségi falusi magánszálláshely jön létre, összesen minimum 100 ágy kapacitással, amely nagyban segíti a háttértelepülések turisztikai fejlesztését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/67 Kód: DD-25-GF-A-12 Sorszám: 2079 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/67 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A leghátrányosabb helyzetű háttértelepüléseken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű vendéglátóipari kapacitás, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a turizmus fejlesztéséhez. Sok LHH településen még a turisztikai kívánalmaknak messze nem megfelelő kocsma sincsen. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH településeken a helyi vállalkozók által létesítendő gasztronómiai szolgáltatások (hideg, vagy melegkonyhás vendéglő, kávézó, teázó, cukrászda és más hasonló kapacitások) létesítésének támogatása a kiépítendő turisztikai szálláshelyekhez és vonzerőkhöz kötődően, azok jellegének megfelelő minőségben. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment HPME-vel (GF-1-03). Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 4 színvonalas vendéglátóhely jön létre, amely legalább 3 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/67 Kód: DD-25-GF-A-13 Sorszám: 2090 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/67 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH státuszú háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03), a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) és az erdei iskola (GF-B-01) HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/67 Kód: DD-25-GF-A-14 Sorszám: 2102 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/67 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Sok a kihasználatlan önkormányzati és egyházi tulajdonú épület. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a szálláskapacitások mennyisége és minősége nem elégséges. Különösen az elmaradott, aprófalvas jellegnek megfelelően fejleszteni kívánt turisztikai irányzatokhoz (pl. kerékpáros turizmus) szükséges ifjúsági-, turistaház jellegű szálláshelyek nem állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪A háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok és egyházak tulajdonában lévő, arra alkalmas küllemű és állapotú épületek turisztikai hasznosításának (ifjúsági és diákszállások kialakítása) támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03), a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) és az erdei iskola (GF-B-01) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 4 színvonalas, minőségi falusi ifjúsági szálláshely jön létre összesen legalább 50 ágyas kapacitással, amely lehetővé teszi az iskolai csoportok fogadását, támogatva ezzel az erdei iskolákat és egyéb csoportos turisztikai formákat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/67 Kód: DD-25-GF-A-15 Sorszám: 3539 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/67 Kód: DD-25-GF-1-02 Sorszám: 2116 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a térség identitását erősítő, turisztikai vonzerejét növelő és az adott település adottságait, termékeit népszerűsítő vagy más tartalmakat kínáló szabadtéri rendezvényeket megfelelő eszközök hiányában nem tudják színvonalasan megrendezni. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH háttértelepüléseken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett szabadtéri rendezvényeket, különösen a land art galériát bevezető rendezvénysorozatot kiszolgáló közösségi eszközök beszerzése oly módon, hogy több település önkormányzatai és civil szervezetei működnek együtt egy közösen használható teljes felszerelés (színpad, színpadsátor, hang és fénytechnika, stb) beszerzésében. Ez lehetővé tenné, hogy turisztikai jelentőséggel bíró, színvonalas rendezvényeket, előadásokat rendezhessenek meg. Összefügg az utakat és a land art galériát karbantartó SZF-1-06 sz. HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2010 végéig legalább 2 nagyobb szabású szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi berendezés kerül beszerzésre, amellyel 2012-ig összesen legalább 6 alkalommal, legalább összesen 1000 főt vonzó rendezvényt tartanak meg. Ez nagymértékben hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/67 Kód: DD-25-GF-1-02 Sorszám: 2116 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/67 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2097 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪Az LHH településeken a kiépítendő vonzerők és szálláshelyek mellett nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő szolgáltatások, amelyek a fejlesztendő turisztikai jellegnek megfelelőek. Probléma/ lehetőség ▪A háttértelepülések helyi vállalkozói, vagy lakosai által működtetett, nem helyhez kötött, a fejlesztendő turisztikai irányoknak megfelelő szolgáltatások (erdei-mezei sportok, pl íjászat, lovas íjászat, fotós-vadászat, madármegfigyelés, mezei-erdei piknik, siklóernyős csörlőzés, sporteszköz kölcsönzés, stb) beindításának támogatása. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) és a lovaskocsis személyszállítás (GF-A-16) HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2010 végéig legalább 4 színvonalas kiegészítő szolgáltatással bővül a háttértelepülések kínálata, ami legalább 2 új munkahely létrejöttéhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá és növeli a település turisztikai potenciálját. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/67 Kód: DD-25-GF-A-22 Sorszám: 2097 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/67 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2083 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A térség turisztikai potenciáljának teljes kihasználásához szükség lenne a meglévő, de elhanyagolt túraútvonal rendszer fejlesztésére és hasonló új ösvények létrehozására, amivel új célcsoportokat (ifjúsági, sport, ökoturizmus formák) vonzhatna. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő túraútvonalak felújításának és újak kialakításának támogatása a megfelelő jelölőrendszerek, információs felületek létrehozásával és kihelyezésével együtt a nem városi státuszú településeken. Összefügg a turisztikai desztináció menedzsment (GF-1-03) és a karbantartást végző öko-szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 2 színvonalas túraútvonal jön létre, vagy kerül kiépítésre a megfelelő információs felületek és jelzések kihelyezésével, ami növeli a térség turisztikai vonzerejét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56200 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/67 Kód: DD-25-GF-A-21 Sorszám: 2083 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/67 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2106 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai kapacitások és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A part vízi sportolásra alkalmas. Helyzet/ adottság ▪A parti települések vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúrája fejletlen. Fejlesztésével a minőségi szolgáltatást kereső célcsoportok elérése és a szűk szezon kibővítése is lehetővé válna. Probléma/ lehetőség ▪A parti települések vállalkozói által kezdeményezett, a vízi sportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységeket segítő infrastruktúra minőségi fejlesztésének (eszközfejlesztés és felújítás, bővítés) támogatása, különös tekintettel az eddig a településen még nem létező, illetve a szezon kibővítésére alkalmas szolgáltatásokra. Megoldási javaslat ▪2012-ig legalább 2 új, színvonalas, minőségi szolgáltatással bővül a Balaton-part turisztikai kínálata, amely legalább öt idényjellegű munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45800 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/67 Kód: DD-25-GF-A-23 Sorszám: 2106 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Szántód, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/67 Kód: Sorszám: 3573 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával a fővárosból jól és gyorsan megközelíthetővé vált. A part hátterében elterülő dombvidék Balatoni Kiemelt üdülőkörzethez tartozó településeinek turisztikai potenciálja a táj szépsége, a gazdag természeti és kulturális helyi örökség folytán jelentős. Helyzet/ adottság ▪A balatoni turisztikai szezon szűk, a tömegturizmus kiszolgálására berendezkedett turisztikai szolgáltatásai az igényesebb célcsoportok kiszolgálására nem alkalmasak, a programkínálat szegényes. A Balaton imázsa a vitathatatlan potenciál ellenére megkopott, a tóhoz kötődő idegenforgalomnak teljes paradigmaváltásra van szüksége. Probléma/ lehetőség ▪A Pécs Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsoltan létrehozni a Balaton Európa Kulturális Tava (BEKT) programot, ami elsőként egy imázsteremtő, minőségi védjegyrendszert létrehozó és működtető, valamint projekteket generáló tevékenység támogatásából állna. A tevékenység összefogná a tó körüli helyi társadalmi és gazdasági szereplőket, együttműködést alakítana ki közöttük és az új imázsnak megfelelő tartalmú és minőségű projekteket generálna és menedzselne. Megoldási javaslat ▪2008 végéig létrejön a BEKT programiroda, amely megkezdi a 2010 év projektjeinek előkészítését és az új imázs megformálását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 39/67 Kód: Sorszám: 3573 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/67 Kód: DD-25-GF-1-03 Sorszám: 2117 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A térség turisztikai marketingjének és információs szolgáltatási rendszereinek fejlesztése... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. Helyzet/ adottság ▪A parti települések és a háttértelepülések turisztikai potenciáljához elengedhetetlen egy átfogó turisztikai desztináció menedzsment rendszer, amely tartalmazza a kulturális és természeti örökségre és egyéb vonzerőkre, valamint turisztikai vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű információt és egyben program összeállítási, foglalási lehetőséget is kínál és a háttérben szervezi a helyi szolgáltatókat. Probléma/ lehetőség ▪Egy olyan, a teljes térségre vonatkozó, Internet alapú, turisztikai desztináció menedzsment rendszer (Völgykalauz) létrehozásának (szoftver és tartalomfejlesztés, rendszertervezés, honlap, stb) támogatása, amely a helyi örökségre, vonzerőkre és szolgáltatásokra vonatkozó információkat térképes tájékozódási rendszer alapján, strukturálva tartalmazza és lehetőséget nyújt a különböző turisztikai formák iránt érdeklődőknek programjaik megtervezésére és lefoglalására. A HPME összefügg az LHH falvak szállásfejlesztési (GF-A-12), a delizsánsz rendszer (GF-A-16), az öko-szolgálat (SZF-1-06) HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig létrejön a teljes térséget lefedő Völgykalauz, amely hatékonyan katalizálja a térség turisztikai fejlesztéseit, és legalább 1 munkahely létesítéséhez, illetve megőrzéséhez járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Szoftver és tartalomfejlesztés ( grafikai tervezés, honlap szerkesztés és fenntartás ) (100%), Digitális térkép beszerzés (30%), Eszközbeszerzés (10%), Képzés/Oktatás (25%), Kiadvány készítés (50%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret65000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/67 Kód: DD-25-GF-1-03 Sorszám: 2117 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/67 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015 Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. Helyzet/ adottság ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására. Probléma/ lehetőség ▪A térségben működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások termékeik piacrajutását segítő fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: marketing tevékenységek és ehhez kapcsolódó, káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések. A HPME összefügg a GF-A-24 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 40 mikrovállalkozás valósít meg a piacra jutást segítő fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 20 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 41/67 Kód: DD-25-GF-B-03 Sorszám: 2015 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/67 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 3861 Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. Helyzet/ adottság ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. Az LHH települések mikrovállalkozásai ugyanakkor a súlyos tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 25 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 12 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56200 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/67 Kód: DD-25-GF-A-25 Sorszám: 3861 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

199 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/67 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2014 Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások megerősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A statisztikák a legnagyobb foglalkoztató (Flextronics 1800 fő) miatt a feldolgozóipar dominanciáját jelzik de a mikrovállalkozások körében inkább az építőipar, kiskereskedelem és kézműipar jellemző. Helyzet/ adottság ▪A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben javítani. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. Probléma/ lehetőség ▪A térségben, a nem LHH településeken működő, vagy létrejövő mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatása a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével: káros környezeti hatással nem járó technológiai és egyéb fejlesztések, eszközbeszerzések, a tevékenységhez kötődő építési és épületfelújítási munkák. A HPME összefügg a GF-B-03 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 15 mikrovállalkozás valósít meg fejlesztési projekteket, amelynek következtében összárbevételük a projektek megvalósulását követő második év végéig minimum 10%-kal javul és a fejlesztések legalább 8 munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járulnak hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

200 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56200 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/67 Kód: DD-25-GF-A-24 Sorszám: 2014 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Igal, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Zamárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

201 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/67 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870 Prioritás: A helyi vállalkozói szféra és a gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balatonparti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. A háttértelepülések, főként az LHH települések vállalkozói szférája rendkívül fejletlen, kevés az új vállalkozás. Helyzet/ adottság ▪A leghátrányosabb helyzetű településeken a vállalkozói aktivitást, az új vállalkozások alakulását és megerősödését az alapvető jogi és pénzügyi ismeretek hiánya is akadályozza, valamint az is, hogy nem értesülnek a pályázati lehetőségekről és technikákról. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH településeken, önkormányzat, vagy civil szervezet által rendelkezésre bocsátott helységekben olyan vállalkozásfejlesztési non- profit ügyfélszolgálatok kialakításának támogatása, amelyek képesek a vállalkozások indításához és működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi, munkaügyi, adó és más eljárási ismeretek átadására és forráskoordinációs, illetve pályázati tanácsadást is végeznek az ügyfelek számára. Megoldási javaslat ▪2011 végéig legalább 3 településen létrejön LHH vállalkozásfejlesztési ügyfélszolgálat, amely legalább 3 félmunkaidős munkahely létesítéséhez, vagy megőrzéséhez járul hozzá és növeli a térségbe áramló vállalkozásfejlesztési forrásokat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

202 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 44/67 Kód: DD-25-GF-B-04 Sorszám: 3870 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

203 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/67 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219 Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség leghátrányosabb helyzetű településeinek meghatározó tevékenysége a gabonafélékre, kukoricára, napraforgóra és repcére alapozott szántóföldi növénytermesztés. Helyzet/ adottság ▪A termelési szerkezet elaprózott, sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító gazdálkodó. Megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában termésminőségük, termésbiztonságuk és piaci kiszolgáltatottságuk nagyfokú, ami technológiai fejlesztéssel mérsékelhető lenne. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mezőgazdasági kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését segítő technológiai fejlesztések támogatásával. Összefügg a feldolgozást segítő GF-A-09 sz. HPME-vel. Megoldási javaslat ▪A térség mezőgazdasági és kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek elindítását követő harmadik év végére 15%-kal javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

204 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 45/67 Kód: DD-25-GF-A-01 Sorszám: 219 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

205 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/67 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220 Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A parti és a part közeli településeken a különösen kedvező agro-ökológiai adottságok miatt jelentős a szőlő-gyümölcstermesztés, de a háttértelepülések adottságai és elaprózott birtokszerkezete is alkalmasak a kertészeti kultúrák számára. Helyzet/ adottság ▪Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító termelő. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő gépi és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. Probléma/ lehetőség ▪A kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutásukat segítő technológiai fejlesztések támogatásával. A HPME összefügg a GF-A-09, GF-2-01, GF-A-11, GF-2-02 számú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪A térség kertészeti termelőinek jövedelmezősége a projektek indítását követő negyedik év végére 15%-kal javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

206 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 46/67 Kód: DD-25-GF-A-02 Sorszám: 220 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

207 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/67 Kód: DD-25-GF-A-03 Sorszám: 221 Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a szántóföldi növénytermesztés meghatározó tevékenység. A termelési szerkezet elaprózott, a termelői összefogások, új típusú szövetkezetek száma elenyésző. Helyzet/ adottság ▪Sok a korszerűtlen technológiával termelő, változó minőségű termékeket előállító kisebb, sőt szuboptimális birtokméreten termelő gazdálkodó. Termésbiztonságuk erősen csapadékfüggő, piaci kiszolgáltatottságuk megfelelő betakarító, szállító, szárító, tisztító és egyéb kapacitás hiányában nagyfokú. E problémákat enyhítő termelői összefogások, hálózatok nincsenek a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mezőgazdasági és kertészeti termelők megerősítése termésminőségük javítását, standardizálását, a termésbiztonságuk növelését és a piacra jutáshoz szükséges termelési volumen és minőség elérését célzó hálózatépítési fejlesztések támogatásával. Összefügg a GF- A-01 és GF-A-02 sz. HPME-kkel. Megoldási javaslat ▪Az összefogásokban érintett mezőgazdasági és kertészeti termelők jövedelmezősége a csoportok megalakulását követő második év végére 15%-kal javul, valamint ugyanebben az időszakban legalább 5 új termelői összefogás/hálózat jön létre a minőség, termésbiztonság fokozására és a piacrajutás segítésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása

208 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 47/67 Kód: DD-25-GF-A-03 Sorszám: 221 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szántód, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zamárdi, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

209 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/67 Kód: DD-25-GF-A-04 Sorszám: 224 Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának. Helyzet/ adottság ▪Az őshonos állatfajták szinte teljesen kiszorultak a termelésből, az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. Probléma/ lehetőség ▪Őshonos állatfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (GF-2-01 sz. HPME). Megoldási javaslat ▪A projektek indítását követő harmadik év végére az őshonos állatfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...

210 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 48/67 Kód: DD-25-GF-A-04 Sorszám: 224 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

211 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 210 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/67 Kód: DD-25-GF-A-05 Sorszám: 225 Prioritás: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése Intézkedés: A helyi mezőgazdasági és kertészeti ágazatok korszerűsítése a helyi társadalom jövedelemte... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A háttértelepüléseken, különösen a Koppány folyó mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪Az őshonos növényfajtákból szinte teljesen kiszorultak a termelésből, alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. Probléma/ lehetőség ▪Őshonos növényfajták, különösen a helyi gyümölcs-tájfajták génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések gazdálkodói körében. Összefügg a „niche” piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével (GF-2-01 sz. HPME). Megoldási javaslat ▪A projektek indítását követő ötödik év végére az őshonos növényfajták génmegőrzéséhez kapcsolódó térségi jövedelmek mintegy 20%-kal nőnek és a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2012 végéig legalább 1 őshonos fajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214C Genetikai erőforrások megőrzése

212 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 49/67 Kód: DD-25-GF-A-05 Sorszám: 225 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ádánd, Andocs, Bábonymegyer, Balatonendréd, Balatonszabadi, Bálványos, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Igal, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kereki, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Kőröshegy, Kötcse, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ráksi, Ságvár, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szólád, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat