Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Deák Ferenc. Családja Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Deák Ferenc. Családja Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes."— Előadás másolata:

1 Deák Ferenc

2 Családja Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes birtokának központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt.) Családja Zsitkócról származott. Hiteles források szerint biztos, hogy a család 1703-ra már nemesi rangra emelkedett. Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei, Antal, Jozefa és Klára vették magukhoz.

3 Deák Ferenc Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, fafaragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó; ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest, nem volt világlátott ember, olvasmány- élményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott. Személyisége

4 Deák Ferenc Gyermek- és ifjúkora Tanulmányait kisebb vidéki iskolákban kezdte. Keszthelyen a premontrei gimnáziumba, Pápán a bencés algimnáziumba és Nagykanizsán a piarista gimnáziumba járt. A komoly, vissza- húzódó fiú, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. Később Győrött a jogakadémiát végezte el, végül Pesten folytatott jogi gyakorlatot és itt is tett ügyvédi vizsgát. A hagyományt követve, megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Amikor bátyját elküldték követnek az évi országgyűlésre, megbízta öccsét, hogy távollétében alispánként helyettesítse őt elején azonban Deák Antal megbetegedett és lemondott a követségről, a megye így öccsét, Ferencet küldte helyette Pozsonyba.

5 Deák Ferenc Az os országgyűlés Deák Ferencet április 15-én választották követté. Azonnal Pozsonyba érkezte után tevékenyen részt vett az országgyűlés tárgyalásaiban. Első országgyűlési beszédét május 6-án mondta el az alsótáblán. Rövid idő alatt elismert vezére lett a rendi ellenzéknek. Kizárólag rábeszélés, meggyőzés révén kívánt hatni, ebben pedig nemcsak a szó hatalmával rendelkezett, hanem mindenekelőtt a dolog velejére, mélyére tekintő átható ésszel. Csak az igazságra törekedett és arra, hogyan teheti azt hazája számára gyümölcsözővé.

6 Deák Ferenc Az os országgyűlés E fontos, hosszú országgyűlésen alig merült fel kérdés, amit ne tisztázott volna szónoklatával, példájával és akaraterejével ne buzdította volna kitartásra a gyakran széthúzó vagy lankadozó ellenzéket a kormány törvénytelenségeivel és rosszakaratával, s a főrendek huzavonájával szemben. Legnagyobb odaadással és ékesszólással a jobbágyság érdekeit védte az úrbéri törvények tárgyalásakor. Egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy a titkosrendőrség 1834-től megfigyelte. Ennek ellenére az országgyűlés május 2-ai feloszlatása után részt vett a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a lap Zala megyei levelezője lett.

7 Deák Ferenc Az es országgyűléstől a szabadságharcig Deák államférfiúi bölcsessége és önmérséklete a legszebb sikereket az iki országgyűlésen aratta. A kormánynak a szólás- és sajtószabadsága ellen intézett támadásai, Wesselényi és Kossuth üldözése kötelességévé tették az ellenzéknek, hogy a kormány előterjesztéseit csak akkor tárgyalja és fogadja el, amikor a nemzet sérelmeit orvosolják. Másrészt a kormánynak szüksége volt a haderő megszavazására. Deák volt az, aki e viszonyok közt létrehozta a megegyezést. A kormány szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, megígérte az alkotmányos szabadság megtartását és lényegében hozzájárult a nemzeti követelések teljesítéséhez, a diéta pedig megszavazta az adót és a katonaságot. „

8 Deák Ferenc Az es országgyűléstől a szabadságharcig A es országgyűlés után Deák a Büntető Törvénykönyv szerkesztésének szentelte magát. Az évi országgyűlésen nem vett részt. Az ellenzék, többsége dacára, a legfontosabb kérdést, az adózást, nem volt képes keresztül vinni. Az országgyűlés után a Védegylet felállítása foglalkoztatta a kedélyeket. Deák a Védegyletet elvével nem értett egészen egyet, de mivel a mozgalmat már megindították, nem akart elszakadni Kossuthtól, akivel akkoriban igen bensőséges viszonyban volt, s február 9-én Szentgróton (Zalaszentgrót) tartott beszédében felhívta a nemzetet a hazai ipar támogatására.

9 Deák Ferenc Az es országgyűléstől a szabadságharcig Az országgyűlésre ismét nem vállalt követséget. A minisztérium alakításakor Batthyány azonnal felterjesztette őt igazságügy-miniszternek és Deák most már elvállalta a képviselőséget. Pozsonyba sietett és a nagy fontosságú törvények megvitatásában még részt vehetett. Mint miniszter, nemcsak tárcája körében dolgozott, az egész magyar igazságügy korszerű átalakítását készítve elő, hanem az általános politikai kérdések eldöntésébe is belefolyt.

10 Deák Ferenc A szabadságharctól a kiegyezésig Amikor a nemzet viszonya a koronához egyre zavarosabbá vált, többször ő járt a királyi udvarnál a megegyezés végett, Bécsben, de célját nem érte el. Az 1848-as választásokon a sümegi kerületben indult, ahol képviselővé választották. A horvát támadáskor, amikor a bécsi kormány rosszakarata nyilvánossá és a király akarata kétessé vált, Batthyányval együtt lemondott. Amikor Windisch-Grätz 1848 végén Pest-Buda felé közeledett, az országgyűlés békéltető küldöttséget küldött hozzá, ennek Deák is tagja volt. Deák elfogadta e veszélyes megbízatást, bár sikert nem remélt. A küldöttség visszautasítása után Deák visszament Pestre, onnan pedig Kehidára, a birtokára.

11 Deák Ferenc A szabadságharctól a kiegyezésig A szabadságharc után őt is hadbíróság elé idézték, de szabadon bocsátották. Az elnyomatás éveit teljes nyugalomban töltötte. Visszautasította Schmerling miniszter felszólítását, hogy az igazságügyi reformok tárgyalásában vegyen részt, de éppoly kevéssé vett részt az akkori időben annyira elterjedt, titkos forradalmi mozgalmakban után az év legnagyobb részét Pesten töltötte és kis lakosztálya az Angol Királynő Szállóban találkozóhelye lett a hazafiaknak, akik e szomorú időben Deák bölcsességétől vártak útmutatást. A Bach-korszakban a passzív ellenállás (a közügyektől való elzárkózás) vezéralakja volt.

12 Deák Ferenc Deák április 16-án megjelent híres húsvéti cikkével a kiegyezéshez vezető új irányt adott a birodalmi politikának. A königgrätzi csata kimutatta a Magyarországot elnyomni akaró Ausztria gyöngeségét és elkerülhetetlenné tette a Monarchiára nézve hazánk kibékítését. E kedvező helyzetet sokan nagyobb engedmények elérésére kívánták volna felhasználni, de Deák most is hű maradt magához és a törvényesség elvéhez. Július 18-án az uralkodóhoz hívatták, Bécsbe, akinek előadta a magyar minisztérium (kormány) megalakításának szükségességét. Maga nem akart részt venni benne, miniszterelnökül gróf Andrássy Gyulát ajánlotta. A szabadságharctól a kiegyezésig

13 Deák Ferenc A kiegyezéstől a haláláig A Habsburg uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején megállapodás született. A megállapodások összefoglaló elnevezése a kiegyezés, amely az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezte.

14 Deák Ferenc A kiegyezéstől a haláláig Az országgyűlés kívánsága az volt, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzék a I. Ferenc József koronázásának ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott”.

15 Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Ilona, akit ő nevelt fel, és az állatkertben a Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után, január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet. Deák Ferenc A kiegyezéstől a haláláig


Letölteni ppt "Deák Ferenc. Családja Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések