Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Pannónia Kincse LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Pannónia Kincse LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Pannónia Kincse LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „ Az erőt adó régiók összefogása a térség felemelkedéséért ”

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Pannónia Kincse LE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 35 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 35 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Pannónia Kincse LE területe 65 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 82,860 fő, a városokban élő lakosok száma 7,629 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 82, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Győrújbarát 5,480 fő 4,077 fő 3,985 fő 3,552 fő Tét Nyúl Pannonhalma Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 35 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 35 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 25 Pannónia Kincse LE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 3,016,434 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Pannónia Kincse LE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪2,606,300 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪5▪5▪1,822,368 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪6▪6▪3,016,434 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪481,647 ▪Leader közösségi fejlesztés▪7▪7▪865,291 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪4▪4▪618,590 ▪Leader képzés▪1▪1▪75,497 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪302,405 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪149,589 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪160,721 ▪Leader komplex projekt▪3▪3▪0▪0 ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪18,699

6 5 Pannónia Kincse LE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A nagy területet eltérő jellegzetességeivel egy egységben kezelve a legfontosabb probléma a települések alacsony népességmegtartó ereje, ami visszavezethető a helyi munkahelyteremtésre és a munkalehetőségek szűkösségére. A beruházások szempontjából túlzott városközpontúság érvényesül, aminek oka többek között az, hogy a kommunális infrastruktúra sok helyen nem teljes, az oktatási intézmények helyi szintről intézményi társulási szintre helyeződnek át. A megfelelően összehangolt marketing és PR hiánya nagymértékben gátolja a térség turisztikai és gazdasági lehetőségeinek kiaknázását. ▪A térség legfontosabb lehetősége gazdaság több aspektusból történő fejlesztése. A helyi vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásával biztosítható a települési foglalkoztatás növelése, és ezzel erősíthető a megtartó erő is. Emellett a turisztikai szempontú gazdaságfejlesztés egységes irányvonalat biztosíthatna az öko-, vízi-, bor-, lovas-, szakrális stb. turizmusnak, ami egy egységes marketing szemlélettel párosítva megfelelő kitörési pontot jelenthet a térség egészének.

7 6 A Közösség településein a turizmus a fejlődés motorját jelenti, különösen fontos, hogy komplex fejlesztésekben gondolkodjunk nemcsak az adott településen belül, hanem térségi szinten. Fontos, hogy egy településen belül ne csak egy adott létesítmény fejlesztésére fókuszáljunk, hanem összetett, minden igényt, kielégítő szolgáltatáscsomagot hozzunk létre. A nagyobb turistaforgalom természetesen visszahat a települések egyéb ágazataira is, ezáltal fejlesztéseket generál a települések egészére vonatkozóan. Új munkahelyek jönnek létre, infrastrukturális fejlesztések generálódnak, erősödik a térségre gyakorolt kohéziós hatás, és összességében megnő a települések versenyképessége. A turizmus fejlesztését egyértelműen lehetetlen megvalósítani értékmegőrzés és vidékfejlesztés nélkül, ellenben e fejlesztések kihatással vannak a civil társadalom összefogásának a megerősítésére és a hátrányos helyzetű csoportok, illetve romák projektbe történő hatékony bevonására. A jól átgondolt és megfelelő marketinggel alátámasztott fejlesztéseknek nagyszabású gazdaságfejlesztési, illetve munkahelyteremtő potenciálja van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Pannónia Kincse LE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Pannonhalmai-Sokoróaljai-Rábcatorok Helyi Közösséghez 65 település tartozik, és a sugaras elhelyezkedésű főutaknak köszönhetően jó megközelíthetőséggel rendelkezik. A helyi közösség települései a téti, pannonhalmi, győri, csornai és pápai kistérséghez tartoznak. Az első kettő kistérség korábban hátrányos helyzetű kistérség volt, de a csornai és a pápai kistérség helyi közösséghez tartozó települései is hasonló problémákkal küzdenek: A települések lakosságszáma alacsony (jellemzően fő közötti) és folyamatosan csökken, elöregedő a népesség, a fiatalok elvándorolnak, nincs helyben munkalehetőség, alacsony a vállalkozási hajlandóság és kedv, jelentős a tőkehiány, a termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő, az összefogás minden területen csekély, a kereskedelmi egységek száma alacsony, az idegenforgalmi koordináció hiányzik, zárkózottak az emberek, elégtelen a turisztikai infrastruktúra, pl. szállás- és vendéglátóhelyek, pénzváltóhelyek, ATM-ek, tourinform irodák hiánya. A térség 2 városa, Pannonhalma és Tét jellemzően falusias jellegű (hiányos szociális és egészségügy ellátási rendszer, szolgáltatások szerepének alacsony aránya). A Győri kistérség települései jóval fejlettebb képet mutatnak, ami elsősorban Győr közelségének köszönhető, valamint a közlekedési utak és lehetőségek jóval szélesebb skálájának, pl. Pér – repülőtér, Gönyű – kikötő, M1-es autópálya közelsége vonzza a befektetőket és a letelepülőket, valamint az infrastrukturális ellátottság is magasabb. Győr város közelsége a fejlődési irányvonalat egyértelműen meghatározza elszívó hatásának és az agglomerálódott települések tekintetében érzékelhető mind a gazdaság, mind az ügyintézés és a kereskedelem területén. Megemlíthető a mezőgazdaság hanyatló helyzete, mivel a térség nagyrészt szakított ezzel a tradicionális ágazattal az iparosult környezetnek köszönhetően. A közösség számos pontján jelentkező gyenge infrastrukturális ellátottság miatt számos terület „hátrányos” helyzetbe kerülhet, amelyek megakadályozhatják a beruházások megvalósítását, emellett további probléma a térségi arculat hiánya. Földrajzi helyzetéből adódóan a közösségre jellemző az erdők, tájvédelmi területek, nemzeti parkok és műemlék jellegű templomok, kastélyok, kúriák, kegyhelyek megléte (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannontáj- Sokoró Natúrpark, Szigetköz Tájvédelmi Terület, Pannonhalmi Apátság, Fehér-tavi ökotáj, gyógy- és termálkincs stb. A Pannonhalmai-Sokoróaljai-Rábcatorok Helyi Közösséghez 65 település tartozik, és a sugaras elhelyezkedésű főutaknak köszönhetően jó megközelíthetőséggel rendelkezik. A helyi közösség települései a téti, pannonhalmi, győri, csornai és pápai kistérséghez tartoznak. Az első kettő kistérség korábban hátrányos helyzetű kistérség volt, de a csornai és a pápai kistérség helyi közösséghez tartozó települései is hasonló problémákkal küzdenek: A települések lakosságszáma alacsony (jellemzően fő közötti) és folyamatosan csökken, elöregedő a népesség, a fiatalok elvándorolnak, nincs helyben munkalehetőség, alacsony a vállalkozási hajlandóság és kedv, jelentős a tőkehiány, a termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő, az összefogás minden területen csekély, a kereskedelmi egységek száma alacsony, az idegenforgalmi koordináció hiányzik, zárkózottak az emberek, elégtelen a turisztikai infrastruktúra, pl. szállás- és vendéglátóhelyek, pénzváltóhelyek, ATM-ek, tourinform irodák hiánya. A térség 2 városa, Pannonhalma és Tét jellemzően falusias jellegű (hiányos szociális és egészségügy ellátási rendszer, szolgáltatások szerepének alacsony aránya). A Győri kistérség települései jóval fejlettebb képet mutatnak, ami elsősorban Győr közelségének köszönhető, valamint a közlekedési utak és lehetőségek jóval szélesebb skálájának, pl. Pér – repülőtér, Gönyű – kikötő, M1-es autópálya közelsége vonzza a befektetőket és a letelepülőket, valamint az infrastrukturális ellátottság is magasabb. Győr város közelsége a fejlődési irányvonalat egyértelműen meghatározza elszívó hatásának és az agglomerálódott települések tekintetében érzékelhető mind a gazdaság, mind az ügyintézés és a kereskedelem területén. Megemlíthető a mezőgazdaság hanyatló helyzete, mivel a térség nagyrészt szakított ezzel a tradicionális ágazattal az iparosult környezetnek köszönhetően. A közösség számos pontján jelentkező gyenge infrastrukturális ellátottság miatt számos terület „hátrányos” helyzetbe kerülhet, amelyek megakadályozhatják a beruházások megvalósítását, emellett további probléma a térségi arculat hiánya. Földrajzi helyzetéből adódóan a közösségre jellemző az erdők, tájvédelmi területek, nemzeti parkok és műemlék jellegű templomok, kastélyok, kúriák, kegyhelyek megléte (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannontáj- Sokoró Natúrpark, Szigetköz Tájvédelmi Terület, Pannonhalmi Apátság, Fehér-tavi ökotáj, gyógy- és termálkincs stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 ). Szintén a térségre jellemző a bortermelés, a közösség területén található a Pannonhalmi borvidék. Ezen tulajdonságok a turizmust (lovas, vadász, halász, vízi, kulturális, öko, falusi, aktív, bor stb.) és ezen keresztüli gazdaságfejlesztést predesztinálják, ellenben a nem megfelelő feltárás, megközelíthetőség, marketing és kombinált turisztikai programcsomagok hiánya gátolja a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását. A helyi közösségben a természeti és kulturális örökségre alapozva gyakran szerveznek fesztiválokat (Nyúli Húsvét, Börcsi lovas vígasságok, rábaközi fesztiválok, Pannonhalmi bornapok és generációk találkozása). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A biodiverzitás szempontjából változatosnak tekinthető a helyi közösség területe. A mezőgazdasági jelleg csökkenésével előtérbe került a tájpotenciál csökkenő leterheltsége, amely egyértelműen kedvez a turisztikai adottságok felszínre hozatalának (pl. ökoturizmus). A térség számos felszín alatti és felszíni vízhálózattal rendelkezik. Ezt a vízbázist diffúz szennyeződés nem éri (kedvez a vízi turizmusnak), előfordulhatnak mezőgazdasági eredetű és kommunális hulladékok, amelyek kisebb mértékben károsíthatják a talajt és a vizet. Az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően folyik a felszíni víztestek meghatározása, illetve azok mesterséges vagy erősen módosított víztest kategóriába történő besorolása. A legfontosabb veszélyeztető tényezők a térségen kívülről eredő szennyeződések (pl. Rába folyó habzása). Meghatározó tényezők a térségben a NATURA 2000 területek, bár a főutak, valamint a nagyobb ipari egységek közelségének köszönhetően fokozottan növekszik a környezeti terhelésük. Ezekre a területekre fenntartási-fejlesztési tervek sem készültek, így a természeti fenntarthatóságuk nem teljes körű, ismertségük az érintett településeken alacsony. Emellett jelentős természeti kincs a Pannontáj-Sokoró Natúrpark, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is, melyek egyedi flórájukkal és faunájukkal egyediséget kölcsönöznek a természeti értékek sorában, ám mindezek ellenére a táji adottságok kihasználása nem megfelelő. Számos ritka és éppen ezért szigorúan védett faj is megtalálható a térségben: kosborok, nőszirom, tavaszi hérics, holló, fekete gólya, gyurgyalag. A klímavédelem érdekében szükség van a CO2 kibocsátás csökkentésére (új technológiák alkalmazása) és a káros anyagok megkötésére (pl. megfelelő erdőgazdálkodással – Ravazd, bakonyi területek), valamint az alternatív energiaellátó technológiák fejlesztésére és elterjesztésére, melyre egyre több településen vannak kezdeményezések és tervek: pl. bioüzem Mórichidán, szélkerék Börcsön, a termálvízkincs kihasználása Pannonhalma és környékén. A pannonhalmi és pápai kistérség dombvidékén erdőségek (barna erdőségi talaj), gyümölcs- és zöldség- szőlőtermesztés a jellemző (homokos lösz). A győri és a téti kistérségben pedig főként alacsonyabb területeken szántóföldi növényeket (barna mezőségi és homokos talaj), zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek. A biodiverzitás szempontjából változatosnak tekinthető a helyi közösség területe. A mezőgazdasági jelleg csökkenésével előtérbe került a tájpotenciál csökkenő leterheltsége, amely egyértelműen kedvez a turisztikai adottságok felszínre hozatalának (pl. ökoturizmus). A térség számos felszín alatti és felszíni vízhálózattal rendelkezik. Ezt a vízbázist diffúz szennyeződés nem éri (kedvez a vízi turizmusnak), előfordulhatnak mezőgazdasági eredetű és kommunális hulladékok, amelyek kisebb mértékben károsíthatják a talajt és a vizet. Az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően folyik a felszíni víztestek meghatározása, illetve azok mesterséges vagy erősen módosított víztest kategóriába történő besorolása. A legfontosabb veszélyeztető tényezők a térségen kívülről eredő szennyeződések (pl. Rába folyó habzása). Meghatározó tényezők a térségben a NATURA 2000 területek, bár a főutak, valamint a nagyobb ipari egységek közelségének köszönhetően fokozottan növekszik a környezeti terhelésük. Ezekre a területekre fenntartási-fejlesztési tervek sem készültek, így a természeti fenntarthatóságuk nem teljes körű, ismertségük az érintett településeken alacsony. Emellett jelentős természeti kincs a Pannontáj-Sokoró Natúrpark, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is, melyek egyedi flórájukkal és faunájukkal egyediséget kölcsönöznek a természeti értékek sorában, ám mindezek ellenére a táji adottságok kihasználása nem megfelelő. Számos ritka és éppen ezért szigorúan védett faj is megtalálható a térségben: kosborok, nőszirom, tavaszi hérics, holló, fekete gólya, gyurgyalag. A klímavédelem érdekében szükség van a CO2 kibocsátás csökkentésére (új technológiák alkalmazása) és a káros anyagok megkötésére (pl. megfelelő erdőgazdálkodással – Ravazd, bakonyi területek), valamint az alternatív energiaellátó technológiák fejlesztésére és elterjesztésére, melyre egyre több településen vannak kezdeményezések és tervek: pl. bioüzem Mórichidán, szélkerék Börcsön, a termálvízkincs kihasználása Pannonhalma és környékén. A pannonhalmi és pápai kistérség dombvidékén erdőségek (barna erdőségi talaj), gyümölcs- és zöldség- szőlőtermesztés a jellemző (homokos lösz). A győri és a téti kistérségben pedig főként alacsonyabb területeken szántóföldi növényeket (barna mezőségi és homokos talaj), zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A talajerózió főként a folyók mentén, a dombvidéken pedig a lezúduló csapadékvíz miatt jelentősebb. Egyre több településen hoznak létre hulladékudvart, szelektíven gyűjtik a hulladékot, a megelőzés érdekében pedig szemétgyűjtő és felvilágosító napokat tartanak. A levegő tisztasága és a zaj mértéke változó: napszaktól és várostól való távolságtól függően, elsősorban a közlekedés növekedésének köszönhetően. A levegőszennyezettség az alternatív energiaforrások növekedésével jelentősen csökkenthető. A természeti erőforrásokat főként a mezőgazdaság, fafeldolgozás, alternatív energiával foglalkozó ipar hasznosítja. A területre föld tulajdonviszonyainak átrendeződése, a tsz-ek megszűnése, a kisgazdaságok, családi gazdaságok nagy száma jellemző A talajerózió főként a folyók mentén, a dombvidéken pedig a lezúduló csapadékvíz miatt jelentősebb. Egyre több településen hoznak létre hulladékudvart, szelektíven gyűjtik a hulladékot, a megelőzés érdekében pedig szemétgyűjtő és felvilágosító napokat tartanak. A levegő tisztasága és a zaj mértéke változó: napszaktól és várostól való távolságtól függően, elsősorban a közlekedés növekedésének köszönhetően. A levegőszennyezettség az alternatív energiaforrások növekedésével jelentősen csökkenthető. A természeti erőforrásokat főként a mezőgazdaság, fafeldolgozás, alternatív energiával foglalkozó ipar hasznosítja. A területre föld tulajdonviszonyainak átrendeződése, a tsz-ek megszűnése, a kisgazdaságok, családi gazdaságok nagy száma jellemző Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A térségben 8 darab hátrányos helyzetű település található: Csornai kistérség: Rábcakapi (189 fő), Cakóháza (67 fő), Markotabödöge (500 fő), Tárnokréti (218 fő), Téti kistérség: Sobor (322 fő), Szerecseny (857 fő), Pannonhalmi kistérség: Lázi (582 fő), Pápai kistérség: Nagydém (428 fő). A hátrányos helyzetű települések többségének legnagyobb problémája, hogy a lakosság elöregedő, lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A legtöbb település semmilyen intézménnyel nem rendelkezik, iskolája, óvodája már régóta nincs vagy bezárás fenyegeti. A szolgáltatások hiányosak vagy szinte teljesen hiányoznak. A legközelebbi városok a rossz közlekedés miatt nehezen megközelíthetőek. Ebből adódóan is magas a munkanélküliek száma, hiszen a faluban, de a környéken sincs munkalehetőség. Az önkormányzatok anyagi lehetőségei egyre szűkülnek. Önerőből fejleszteni nem tudnak, a pályázati lehetőségekben bíznak. Több család próbálja kényszerből mezőgazdasági tevékenységből megélhetését biztosítani, ami úgy tűnik egyre nehezebb. A települések a közösség periférikus területein helyezkednek el, többnyire zsáktelepülések. A helyzetük miatt számos olyan problémával küzdenek, melyeknek a megoldása elkülönített támogatás nélkül nem lenne megoldható. Az érintett településeken multi-szektorális gazdaságélénkítésre, illetve vállalkozásfejlesztésre van szükség, különös tekintettel a települések egyéni természeti és táji adottságaira. Az egyes települések legfontosabb adottságai (hiányosságai): Rábcakapi: A táj szépsége, a Hanság közelsége a pihenni vágyóknak kedvező lehetőséget nyújt. A faluban vezetékes gáz van, szennyvízcsatorna nincs. Cakóháza: A kultúrházzal rendelkező faluban található 34 lakás 90%-a vezetékes vízzel, vezetékes gázzal ellátott, mintegy 30 %-ában telefon is van. Markotabödöge: A település infrastruktúrával jól ellátott, csak szennyvízcsatorna nincs. Óvodája és általános iskolája is van. Tárnokréti: Szép nádas és cserépfedésű házak várnak megmentésre. A kicsi falu fejlesztésének lehetőségei szerények, de a vezetékes gáz szervezése és kivitelezése megtörtént, a szennyvízcsatorna-rendszer szervezése pedig folyamatban van. A térségben 8 darab hátrányos helyzetű település található: Csornai kistérség: Rábcakapi (189 fő), Cakóháza (67 fő), Markotabödöge (500 fő), Tárnokréti (218 fő), Téti kistérség: Sobor (322 fő), Szerecseny (857 fő), Pannonhalmi kistérség: Lázi (582 fő), Pápai kistérség: Nagydém (428 fő). A hátrányos helyzetű települések többségének legnagyobb problémája, hogy a lakosság elöregedő, lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A legtöbb település semmilyen intézménnyel nem rendelkezik, iskolája, óvodája már régóta nincs vagy bezárás fenyegeti. A szolgáltatások hiányosak vagy szinte teljesen hiányoznak. A legközelebbi városok a rossz közlekedés miatt nehezen megközelíthetőek. Ebből adódóan is magas a munkanélküliek száma, hiszen a faluban, de a környéken sincs munkalehetőség. Az önkormányzatok anyagi lehetőségei egyre szűkülnek. Önerőből fejleszteni nem tudnak, a pályázati lehetőségekben bíznak. Több család próbálja kényszerből mezőgazdasági tevékenységből megélhetését biztosítani, ami úgy tűnik egyre nehezebb. A települések a közösség periférikus területein helyezkednek el, többnyire zsáktelepülések. A helyzetük miatt számos olyan problémával küzdenek, melyeknek a megoldása elkülönített támogatás nélkül nem lenne megoldható. Az érintett településeken multi-szektorális gazdaságélénkítésre, illetve vállalkozásfejlesztésre van szükség, különös tekintettel a települések egyéni természeti és táji adottságaira. Az egyes települések legfontosabb adottságai (hiányosságai): Rábcakapi: A táj szépsége, a Hanság közelsége a pihenni vágyóknak kedvező lehetőséget nyújt. A faluban vezetékes gáz van, szennyvízcsatorna nincs. Cakóháza: A kultúrházzal rendelkező faluban található 34 lakás 90%-a vezetékes vízzel, vezetékes gázzal ellátott, mintegy 30 %-ában telefon is van. Markotabödöge: A település infrastruktúrával jól ellátott, csak szennyvízcsatorna nincs. Óvodája és általános iskolája is van. Tárnokréti: Szép nádas és cserépfedésű házak várnak megmentésre. A kicsi falu fejlesztésének lehetőségei szerények, de a vezetékes gáz szervezése és kivitelezése megtörtént, a szennyvízcsatorna-rendszer szervezése pedig folyamatban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Sobor: Győr-Moson-Sopron megye déli szögletében, a Rába bal partjára települt község. A csendet és nyugalmat biztosító új kastélyszállójáról híres, amely többek között a horgászatot és vadászatot kedvelő turisták számára épült. Szerecseny: A téglagyári tavak közül az egyik turisztikai célokat szolgál, ahol horgászni, sátrazni lehet. Ezenkívül lovagolási lehetőség is van a faluban és annak környékén. A sportolni vágyók pedig a sportpályát, vagy a tornatermet vehetik igénybe. A település érdekessége, hogy három templom is található a faluban. Óvodával és teleházzal rendelkezik. Lázi: Lázi infrastruktúrája teljesen kiépült, így az önkormányzat a soron következő években a gazdasági és a közösségi élet fejlesztésére koncentrál. Nagydém: Sokoróalja déli lábánál települt. Szerény méretű evangélikus temploma a XIX. század közepe táján épült. Sobor: Győr-Moson-Sopron megye déli szögletében, a Rába bal partjára települt község. A csendet és nyugalmat biztosító új kastélyszállójáról híres, amely többek között a horgászatot és vadászatot kedvelő turisták számára épült. Szerecseny: A téglagyári tavak közül az egyik turisztikai célokat szolgál, ahol horgászni, sátrazni lehet. Ezenkívül lovagolási lehetőség is van a faluban és annak környékén. A sportolni vágyók pedig a sportpályát, vagy a tornatermet vehetik igénybe. A település érdekessége, hogy három templom is található a faluban. Óvodával és teleházzal rendelkezik. Lázi: Lázi infrastruktúrája teljesen kiépült, így az önkormányzat a soron következő években a gazdasági és a közösségi élet fejlesztésére koncentrál. Nagydém: Sokoróalja déli lábánál települt. Szerény méretű evangélikus temploma a XIX. század közepe táján épült. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 10% 20% 6% 8% 21% 7% 0% 18% 3%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 37%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 9% 37% 12% 3% 9% 4% 2% 15% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.2%, ami 0.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.2% ▪Változás 2003-hoz képest 0.6 százalékpont

20 19 A térségi foglalkoztatottsági helyzet több pólusú. Egyrészt egységesen meghatározó jelleget biztosít az ingázás megjelenése Győr közelsége miatt. Az agglomerálódott területeken jellemző az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arány, valamint a magas felsőfokú szakképesítésű munkavállalók aránya. Másrészt a közvetlen vonzáskörzeten kívüli, délebbre fekvő településeken a foglalkoztatás és a jövedelmek összetett dimenziójában a régióban az egyik leghátrányosabbnak mondható. A foglalkoztatottak és eltartottak aránya rendkívül kedvezőtlen, a munkaerő képzettségi szintje nem kielégítő, valamint az egy főre jutó éves jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól, amit gazdaságfejlesztési intézkedésekkel lehet orvosolni. Az agrárium háttérbe szorulását a térség sikeresen átvészelte, megállapítható, hogy a munkanélküliség ráta regionális szint alatti, ennek ellenére az aktív foglalkoztatottak aránya alacsony. A helyben történő foglalkoztatottság aránya a települések lakosságához viszonyítva elenyésző. A fejletlenebb mikrotérségekben a szellemi foglalkozásúak és pályakezdő munkanélküliek aránya a regionális szint fölött van. A kisebbség (főleg a roma közösségek) helyzete a számuk alapján meghatározó a térségben, a foglalkoztatottságuk ennek ellenére rendkívül alacsony, aminek legfőbb oka az alacsony iskolázottság. A nők szempontjából sem a szolgáltatás területén, sem a termelőszférában helyi szinten nem biztosítanak teljes körűen munkalehetőségeket, ennek oka a települési munkahelyek alacsony száma. A falusi vendéglátás növelése elősegítheti a női foglalkoztatást. A térségi foglalkoztatottsági szint javítása, a meglévő vidéki munkahelyek mellett, az újak létesítésének esélye nagyban függ attól, hogy a térségben működő kis- és közepes vállalkozások képesek-e stabil piacot jelenteni, illetve van-e tőkéjük finanszírozni a fejlesztéseiket. Ezért szükséges az innováció támogatása, a turizmus, megújuló energia, helyi termékek promóciója, mikrovállalkozások támogatása, a tevékenység diverzifikáció. Az előzőeket erősíti még a helyi termékek előállítása, védjegy kialakítása és nem utolsósorban a vállalkozások ösztönzése. Különleges gyógynövényekre alapozott terápiás eljárásokat a Pannonhalmi Főapátságban évszázadok alatt felhalmozott tudására lehet alapozni. A térségi foglalkoztatottsági helyzet több pólusú. Egyrészt egységesen meghatározó jelleget biztosít az ingázás megjelenése Győr közelsége miatt. Az agglomerálódott területeken jellemző az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arány, valamint a magas felsőfokú szakképesítésű munkavállalók aránya. Másrészt a közvetlen vonzáskörzeten kívüli, délebbre fekvő településeken a foglalkoztatás és a jövedelmek összetett dimenziójában a régióban az egyik leghátrányosabbnak mondható. A foglalkoztatottak és eltartottak aránya rendkívül kedvezőtlen, a munkaerő képzettségi szintje nem kielégítő, valamint az egy főre jutó éves jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól, amit gazdaságfejlesztési intézkedésekkel lehet orvosolni. Az agrárium háttérbe szorulását a térség sikeresen átvészelte, megállapítható, hogy a munkanélküliség ráta regionális szint alatti, ennek ellenére az aktív foglalkoztatottak aránya alacsony. A helyben történő foglalkoztatottság aránya a települések lakosságához viszonyítva elenyésző. A fejletlenebb mikrotérségekben a szellemi foglalkozásúak és pályakezdő munkanélküliek aránya a regionális szint fölött van. A kisebbség (főleg a roma közösségek) helyzete a számuk alapján meghatározó a térségben, a foglalkoztatottságuk ennek ellenére rendkívül alacsony, aminek legfőbb oka az alacsony iskolázottság. A nők szempontjából sem a szolgáltatás területén, sem a termelőszférában helyi szinten nem biztosítanak teljes körűen munkalehetőségeket, ennek oka a települési munkahelyek alacsony száma. A falusi vendéglátás növelése elősegítheti a női foglalkoztatást. A térségi foglalkoztatottsági szint javítása, a meglévő vidéki munkahelyek mellett, az újak létesítésének esélye nagyban függ attól, hogy a térségben működő kis- és közepes vállalkozások képesek-e stabil piacot jelenteni, illetve van-e tőkéjük finanszírozni a fejlesztéseiket. Ezért szükséges az innováció támogatása, a turizmus, megújuló energia, helyi termékek promóciója, mikrovállalkozások támogatása, a tevékenység diverzifikáció. Az előzőeket erősíti még a helyi termékek előállítása, védjegy kialakítása és nem utolsósorban a vállalkozások ösztönzése. Különleges gyógynövényekre alapozott terápiás eljárásokat a Pannonhalmi Főapátságban évszázadok alatt felhalmozott tudására lehet alapozni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A nonprofit szféra foglalkoztató szerepének erősítése (hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, a munkapiaci (re) integráció szervezeti feltételeinek megteremtése rendkívül fontos lehetőséget teremthet. A helyi foglalkoztatás növelését aktív munkaerő-piaci politikák folytatásával kell elősegíteni. Nemcsak a hátrányos helyzetűek érdekében, de mindenképpen szükség van az esélyegyenlőség kialakítására különféle programokon keresztül, pl. fórumok szervezése, marketing-tevékenység az irányukban, hogy elhelyezkedésüket minél inkább elősegítsék. Elő kell segíteni a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok és inaktívak foglalkoztatását, amire megoldást nyújthatnak alternatív munkavégzési módok, mint pl. a távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás. A nonprofit szféra foglalkoztató szerepének erősítése (hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, a munkapiaci (re) integráció szervezeti feltételeinek megteremtése rendkívül fontos lehetőséget teremthet. A helyi foglalkoztatás növelését aktív munkaerő-piaci politikák folytatásával kell elősegíteni. Nemcsak a hátrányos helyzetűek érdekében, de mindenképpen szükség van az esélyegyenlőség kialakítására különféle programokon keresztül, pl. fórumok szervezése, marketing-tevékenység az irányukban, hogy elhelyezkedésüket minél inkább elősegítsék. Elő kell segíteni a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok és inaktívak foglalkoztatását, amire megoldást nyújthatnak alternatív munkavégzési módok, mint pl. a távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Abda székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 2 db 2,900 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪962 ▪512 ▪283 ▪253 ▪250 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tét ▪Kunsziget ▪Enese ▪Abda Főtevékenység ▪3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪1513 Hús-, baromfihús- készítmény gyártása ▪3420 Gépjármű- karosszéria, pótkocsi gyártása Név ▪Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. ▪Federál Mogul S.S.H. Bt. ▪KACO Hungary Kft. ▪Kaiser Food Kft. ▪Fliegl Abda Gépgyártó Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪186 ▪150 ▪110 ▪105 ▪89 ▪Kunsziget ▪Koroncó ▪Nagyszentjános ▪Rábapatona ▪Veszprémvarsány ▪2611 Síküveggyártás ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪7470 Takarítás, tisztítás ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Sick Kft. Név ▪Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. ▪GEG és Társai Kft. ▪Agro-Milch Kft. ▪Horker Kft

25 24 A közösség területén a profitorientált szektor két irányt mutat. Egyrészt a fejlettebb mikrorégiókban jelentős arányú a külföldi tőke, a területek gazdaságának karakterét a fejlett ipar határozza meg, nagyobb termelési volumennel rendelkező vállalatokkal, a jelentős részük győri ipari egységek beszállítójaként működik. A gépjárműipar és hatásai erősen rányomják a bélyegüket ezekre a területekre is. A másik oldalon jellemző, hogy sok a kisvállalkozás, nem megfelelő tőkeerősséggel és foglalkozatási potenciállal. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében gátoló tényező a forgótőke hiánya és a Győri felvevő piacon kialakult verseny, ahol a kisebb termelési kapacitású vállalkozók nincsenek előnyös versenypozícióban. Számos területen a működő vállalkozások lakosságra vetített aránya elmarad az országos átlagtól, gazdaságfejlesztési intézkedésekkel hozhatók versenyhelyzetbe. A kisvállalkozások nagy része a turizmus, a vendéglátás, borászat területén működik, de sok esetben nem erősödtek meg. A térségi agráriumnak nagy hagyományai vannak, a csökkenő szerepe ellenére a közösség területén elismert borkultúra és szőlőtermesztés a meghatározó mind arculati, mind fejlesztési szempontból (borturizmus és bormarketing szerepének növelése). Legfőbb probléma a megfelelően összehangolt marketing és PR hiánya. További probléma, hogy a szolgáltatási szektor szerepe a fejlett város közelsége miatt alacsony jelentőségű. Győri kistérség: Győr és térsége gazdasági sikereit ipari és kereskedelmi hagyományainak és kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. A betelepülő vállalkozásokat több ipari park, logisztikai bázisok és komplex szolgáltatások várják, ezek azonban elsősorban Győr városára koncentrálódnak. Pannonhalmi kistérség: Pannonhalma gazdasági szerepköre szűk, jelentősebb foglalkoztatást az apátság biztosít. Más kiemelkedő munkahely nincs, a lakosok zöme Győrbe jár dolgozni. Pannonhalmának, mint városnak a vonzáskörzete kicsi. Sajnos a kisvárosban elérhető lakossági szolgáltatások is fejlesztésre szorulnak. Az országosan számon tartott Pannonhalmi történelmi borvidék területe a kistérség felét öleli fel és átterjed a szomszédos kistérségekre is. Téti kistérség: A térség hagyományos ipari bázisa gyenge, a TSZ melléküzemágakon kívül csak a falusi iparosítás utolsó hullámában (a hetvenes évek közepe táján) telepedtek meg ipari egységek az érintett falvakban. A közösség területén a profitorientált szektor két irányt mutat. Egyrészt a fejlettebb mikrorégiókban jelentős arányú a külföldi tőke, a területek gazdaságának karakterét a fejlett ipar határozza meg, nagyobb termelési volumennel rendelkező vállalatokkal, a jelentős részük győri ipari egységek beszállítójaként működik. A gépjárműipar és hatásai erősen rányomják a bélyegüket ezekre a területekre is. A másik oldalon jellemző, hogy sok a kisvállalkozás, nem megfelelő tőkeerősséggel és foglalkozatási potenciállal. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében gátoló tényező a forgótőke hiánya és a Győri felvevő piacon kialakult verseny, ahol a kisebb termelési kapacitású vállalkozók nincsenek előnyös versenypozícióban. Számos területen a működő vállalkozások lakosságra vetített aránya elmarad az országos átlagtól, gazdaságfejlesztési intézkedésekkel hozhatók versenyhelyzetbe. A kisvállalkozások nagy része a turizmus, a vendéglátás, borászat területén működik, de sok esetben nem erősödtek meg. A térségi agráriumnak nagy hagyományai vannak, a csökkenő szerepe ellenére a közösség területén elismert borkultúra és szőlőtermesztés a meghatározó mind arculati, mind fejlesztési szempontból (borturizmus és bormarketing szerepének növelése). Legfőbb probléma a megfelelően összehangolt marketing és PR hiánya. További probléma, hogy a szolgáltatási szektor szerepe a fejlett város közelsége miatt alacsony jelentőségű. Győri kistérség: Győr és térsége gazdasági sikereit ipari és kereskedelmi hagyományainak és kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. A betelepülő vállalkozásokat több ipari park, logisztikai bázisok és komplex szolgáltatások várják, ezek azonban elsősorban Győr városára koncentrálódnak. Pannonhalmi kistérség: Pannonhalma gazdasági szerepköre szűk, jelentősebb foglalkoztatást az apátság biztosít. Más kiemelkedő munkahely nincs, a lakosok zöme Győrbe jár dolgozni. Pannonhalmának, mint városnak a vonzáskörzete kicsi. Sajnos a kisvárosban elérhető lakossági szolgáltatások is fejlesztésre szorulnak. Az országosan számon tartott Pannonhalmi történelmi borvidék területe a kistérség felét öleli fel és átterjed a szomszédos kistérségekre is. Téti kistérség: A térség hagyományos ipari bázisa gyenge, a TSZ melléküzemágakon kívül csak a falusi iparosítás utolsó hullámában (a hetvenes évek közepe táján) telepedtek meg ipari egységek az érintett falvakban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Kivételt csak Tét jelent, ahol az ötvenes évek elejétől gépállomás működött, mely később a gépipari profil további fejlődésének lett az alapja. A kistérségben jelentősebb ipari vállalkozás, üzem alig található. A kistérség legnagyobb ipari vállalkozása a Sokoró Kft, mely több, mint 1000 embert foglalkoztat. Korábban az agráriumnak nagy hagyományai voltak a kistérségben, mára azonban jelentősége erőteljesen csökkent, jövedelemtermelő képessége számottevően romlott. Csornai kistérség: Az ipari és szolgáltató tevékenységeknek nincs a térségben jelentős múltja. A térségben a munkalehetőséget főként a mezőgazdasági vállalkozások jelentik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység22 Vallással kapcsolatos tevékenység9 Sporttal kapcsolatos tevékenység67 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység44 Oktatással kapcsolatos tevékenység45 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 20 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 27 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 30 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 25 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 11 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Jellemző a térségben a non-profit szervezetek jelentős aktivitása a települések életében, amely kimutatható az identitástudat fejlesztésében, rendezvényszervezésben fizikai és szellemi értékek megőrzésében, kulturális tevékenységekben egyaránt. A legjelentősebb civil szervezetek a térségből: BÖFME – Börcs, Rendezvényműhely Közhasznú Egyesület – Nyúl, Pándzsa Klub – Pannonhalma, Tárnokrétiek Egyesülete Tárnokréti, Boróka Táncegyesület – Mórichida, Rábaparti Lovasklub – Kisbabot stb. A változatos földrajzi táji adottságok és a történelmi múlt sokszínű kulturális hagyományokat teremtett. Kiemelkedő szerepük van a népi hagyományok őrzésében (pl. Besenyők, svábok, horvátok stb.), valamint a kézművesség és kismesterségek fenntartásában. Problémát jelent, hogy nem rendelkezik a közösség olyan non-profit vagy civil szervezettel, amely az egész térségben éreztetné a hatását. Az ilyen civil szervezetek elsősorban megyei hatókörrel rendelkező Győri székhelyű egyesületek és alapítványok, például Vakok és Gyengénlátok Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, Győr-Moson-Sopron Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, Reflex Környezetvédő Egyesület melyeknek csak ritkán létezik helyi szinten tagszervezete). Számos településen megoldott a roma kisebbségi érdekvédelmi képviselet a szintén megyei hatókörű Győr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének köszönhetően, amelynek több településen is van helyi szervezete (Pázmándfalu, Győrszemere stb.). A településeken működő civil szervezeteknek elsősorban közösségépítő szerepük van (ifjúságvédelem, művelődő egyesületek, sport, szabadidős), a szervezetek hálózatba történő integráltsága és a tanácsadó szolgáltató rendszer kiépítettsége hiányzik. A non-profit szervezetek másik része szociális téren fejti ki tevékenységét vagy az oktatás intézményeinek támogatásához járul hozzá. A térség szinte összes településére kiterjed a non-profit szervezetek által nyújtott kiegészítő szolgáltatások léte (önkéntes tűzoltóságok, polgárőrségek, nyugdíjas klubok, sportegyesületek). Civil szervezetek találkozási pontját és együttműködési helyszínt biztosító teleházak, valamint integrált közösségi terek hiányoznak vagy a meglévő létesítmények nem felelnek meg a funkciójuknak számos településen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 A legtöbb információs pont technikával átlagosan felszerelt, de a működésért felelős munkatárs bérének előteremtése nagyon sok helyen jelentős gondot okoz. A civilek önkormányzati támogatásból, NCA és egyéb pályázati úton igyekeznek forráshoz jutni, de egyre jelentősebb az 1 %-os felajánlások mértéke is. Civil szervezetek erősödése és összefogásának támogatása rendkívül fontos, ugyanis egyre több fejlesztő tevékenységet vállalnak magukra. A kistérségi együttműködés erősítéséhez többek között alulról építkező, térségi fejlesztési kezdeményezésekre van szükség. A civil társadalom a civil szervezetek számának növelésével, hálózatuk kiépítésével, a térség ügyeibe való beleszólásuk lehetőségeinek megteremtésével erősödhet meg. A legtöbb információs pont technikával átlagosan felszerelt, de a működésért felelős munkatárs bérének előteremtése nagyon sok helyen jelentős gondot okoz. A civilek önkormányzati támogatásból, NCA és egyéb pályázati úton igyekeznek forráshoz jutni, de egyre jelentősebb az 1 %-os felajánlások mértéke is. Civil szervezetek erősödése és összefogásának támogatása rendkívül fontos, ugyanis egyre több fejlesztő tevékenységet vállalnak magukra. A kistérségi együttműködés erősítéséhez többek között alulról építkező, térségi fejlesztési kezdeményezésekre van szükség. A civil társadalom a civil szervezetek számának növelésével, hálózatuk kiépítésével, a térség ügyeibe való beleszólásuk lehetőségeinek megteremtésével erősödhet meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,452 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,452 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 81,40881,81482,15282,50382,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 20% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 29% 11% 5% 23% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A helyi közösség területén megfigyelhető alapvető demográfiai folyamatok alakulása nagyjából megegyezik a regionális tendenciákkal. A népesség korösszetétele kedvezőtlen, számos településen megfigyelhető az elöregedő lakosság, a férfiak korábbi halálozása miatt különösen ezeken a településeken figyelhető meg a nők magasabb aránya. Ennek ellenére megállapítható, hogy a térség lakosságszáma gyarapodó jellegű, és az aktív korú lakosság száma többszöröse a nyugdíjas korúak számának. A migráció térségi vándorlási különbözete 1990 óta folyamatosan pozitív, ami elsősorban a szuburbanizációs folyamatokkal magyarázható. A demográfiai adatok szempontjából is a legkedvezőbb képet Győri kistérség mutatja, hiszen a foglalkoztatás egyik központja Győr. A városhoz közel eső települések lélekszáma folyamatosan emelkedik a városból történő kiköltözések miatt. Itt általában lehetőség van az iskolák, óvodák, posták, szolgáltatások megtartására, a várostól távolabb erre fokozatosan csökken az esély, ami elvándorláshoz vezethet. A többi kistérség demográfiai adatai kevésbé kedvezőek, a városoktól távolabb eső településeken, különösen a hátrányos helyzetű településeken folyamatosan csökken a lakosságszám, ami alapvetően a munkahelyek és a szolgáltatások hiányára vezethető vissza. Az idősebb korosztály nagy aránya miatt a szociális ellátórendszer megerősítésére is szükséges lenne (pl. házi segítségnyújtás). Továbbá problémát jelent az ingázás következtében megjelenő alvótelepüléseknél, hogy nem alakul ki a „lokálpatriotizmus”, a települési identitástudat sokszor gyenge. A közösségek vezetői elkötelezettek a fejlesztések iránt, tradicionális iparágak, képzett agrárszakemberek és borászok, erős gazdálkodási tradíciók jellemzik a térséget. A gazdaság munkaerő-kereslete és a képzéskínálat közötti összhang azonban hiányzik, alacsony a jövedelemszint, a frissen végzett diplomás fiatalok elvándorolnak, a helyi lakosság nem érdeklődik a közügyek iránt, alacsony innovációs és alkalmazkodási képesség. A romák és a hátrányos helyzetű emberek elsősorban a városoktól távolabb eső településeken telepednek le, hiszen a városhoz közeli településeken a lakásárak nem elérhetők a számukra. A helyi közösség területén megfigyelhető alapvető demográfiai folyamatok alakulása nagyjából megegyezik a regionális tendenciákkal. A népesség korösszetétele kedvezőtlen, számos településen megfigyelhető az elöregedő lakosság, a férfiak korábbi halálozása miatt különösen ezeken a településeken figyelhető meg a nők magasabb aránya. Ennek ellenére megállapítható, hogy a térség lakosságszáma gyarapodó jellegű, és az aktív korú lakosság száma többszöröse a nyugdíjas korúak számának. A migráció térségi vándorlási különbözete 1990 óta folyamatosan pozitív, ami elsősorban a szuburbanizációs folyamatokkal magyarázható. A demográfiai adatok szempontjából is a legkedvezőbb képet Győri kistérség mutatja, hiszen a foglalkoztatás egyik központja Győr. A városhoz közel eső települések lélekszáma folyamatosan emelkedik a városból történő kiköltözések miatt. Itt általában lehetőség van az iskolák, óvodák, posták, szolgáltatások megtartására, a várostól távolabb erre fokozatosan csökken az esély, ami elvándorláshoz vezethet. A többi kistérség demográfiai adatai kevésbé kedvezőek, a városoktól távolabb eső településeken, különösen a hátrányos helyzetű településeken folyamatosan csökken a lakosságszám, ami alapvetően a munkahelyek és a szolgáltatások hiányára vezethető vissza. Az idősebb korosztály nagy aránya miatt a szociális ellátórendszer megerősítésére is szükséges lenne (pl. házi segítségnyújtás). Továbbá problémát jelent az ingázás következtében megjelenő alvótelepüléseknél, hogy nem alakul ki a „lokálpatriotizmus”, a települési identitástudat sokszor gyenge. A közösségek vezetői elkötelezettek a fejlesztések iránt, tradicionális iparágak, képzett agrárszakemberek és borászok, erős gazdálkodási tradíciók jellemzik a térséget. A gazdaság munkaerő-kereslete és a képzéskínálat közötti összhang azonban hiányzik, alacsony a jövedelemszint, a frissen végzett diplomás fiatalok elvándorolnak, a helyi lakosság nem érdeklődik a közügyek iránt, alacsony innovációs és alkalmazkodási képesség. A romák és a hátrányos helyzetű emberek elsősorban a városoktól távolabb eső településeken telepednek le, hiszen a városhoz közeli településeken a lakásárak nem elérhetők a számukra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Mivel általában nem megfelelő képzettséggel és hiányos szakmai támogató háttérrel rendelkeznek, ez az elszigetelődésüket tovább fokozza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 17% 6% 2% 92% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A kommunális infrastruktúra területén a térség átlagon felüli a víz, villany, gáz, kommunikációs szolgáltatások (szélessávú internet, e-Magyarország pontok léte, mobil- és vezetékes telefonhálózatok), hulladékszállítás tekintetében. A zárt közcsatorna kiépítettsége számos területen alacsony, aminek nemcsak környezetvédelmi jelentősége van, hanem az ott élők komfortérzetének meghatározásában is. A közlekedési infrastruktúra Győr központú, és meghatározóan sugaras szerkezetű az úthálózat. Az eltérő utak mentén elhelyezkedő települések közötti átjárás nem mindig megfelelően megoldott, vagy rossz minőségű, illetve a szilárd útburkolat hiánya is megjelenik számos helyen, gyakoriak a „zsáktelepülések”. A közösségi közlekedés tekintetében a települések nagy része megközelíthető vasúton, és egy kivételével helyközi buszjáratokkal. Problémát jelentenek a közösségi közlekedésben jelentkező járatritkítások és a vonalak megszüntetése. Ennek hatásaként a személygépkocsi forgalom a közelmúltban (a kiköltözésekkel párhuzamosan) erőteljesen emelkedett. A környező megyeszékhely és városok (Győr, Tét, Pápa, Mosonmagyaróvár) gyorsan elérhetőek. Nagy jelentőséggel bír, hogy a közösség területén található az M1-es autópálya, a péri repülőtér, a gönyűi kikötő, így valamennyi közlekedési útvonalon könnyen elérhető. A tömegközlekedési infrastruktúra (utak, autóbusz-pályaudvar, utas tájékoztatás stb.) szolgáltatásai azonban korszerűtlenek, hiányosak, leromlottak, a különböző ágazatok összehangolatlanok. A meglévők mellett további iskolabuszokra, valamint közösségi buszokra lenne nagy szükség, az elöregedő lakosság (pl. orvoshoz, rendezvényekre történő szállításhoz) és az iskolaösszevonások miatt. Az oktatási infrastruktúra tekintetében megállapítható, hogy növekvő tendenciát mutat a közoktatási intézményfenntartó társulások megjelenése, mind az óvodák, mind az általános iskolák tekintetében. A társulások megalakulásának kiváltó okai egyértelműen a finanszírozási problémák és a jelentkező gyermekhiány megoldása. Egységesen megállapítható, hogy vagy a településen vagy térségében az alapvető oktatási intézmények megtalálhatók. A közép- és felsőoktatási intézmények tekintetében Győr biztosít széleskörű lehetőségeket, amely egyetemi város is egyben. A kommunális infrastruktúra területén a térség átlagon felüli a víz, villany, gáz, kommunikációs szolgáltatások (szélessávú internet, e-Magyarország pontok léte, mobil- és vezetékes telefonhálózatok), hulladékszállítás tekintetében. A zárt közcsatorna kiépítettsége számos területen alacsony, aminek nemcsak környezetvédelmi jelentősége van, hanem az ott élők komfortérzetének meghatározásában is. A közlekedési infrastruktúra Győr központú, és meghatározóan sugaras szerkezetű az úthálózat. Az eltérő utak mentén elhelyezkedő települések közötti átjárás nem mindig megfelelően megoldott, vagy rossz minőségű, illetve a szilárd útburkolat hiánya is megjelenik számos helyen, gyakoriak a „zsáktelepülések”. A közösségi közlekedés tekintetében a települések nagy része megközelíthető vasúton, és egy kivételével helyközi buszjáratokkal. Problémát jelentenek a közösségi közlekedésben jelentkező járatritkítások és a vonalak megszüntetése. Ennek hatásaként a személygépkocsi forgalom a közelmúltban (a kiköltözésekkel párhuzamosan) erőteljesen emelkedett. A környező megyeszékhely és városok (Győr, Tét, Pápa, Mosonmagyaróvár) gyorsan elérhetőek. Nagy jelentőséggel bír, hogy a közösség területén található az M1-es autópálya, a péri repülőtér, a gönyűi kikötő, így valamennyi közlekedési útvonalon könnyen elérhető. A tömegközlekedési infrastruktúra (utak, autóbusz-pályaudvar, utas tájékoztatás stb.) szolgáltatásai azonban korszerűtlenek, hiányosak, leromlottak, a különböző ágazatok összehangolatlanok. A meglévők mellett további iskolabuszokra, valamint közösségi buszokra lenne nagy szükség, az elöregedő lakosság (pl. orvoshoz, rendezvényekre történő szállításhoz) és az iskolaösszevonások miatt. Az oktatási infrastruktúra tekintetében megállapítható, hogy növekvő tendenciát mutat a közoktatási intézményfenntartó társulások megjelenése, mind az óvodák, mind az általános iskolák tekintetében. A társulások megalakulásának kiváltó okai egyértelműen a finanszírozási problémák és a jelentkező gyermekhiány megoldása. Egységesen megállapítható, hogy vagy a településen vagy térségében az alapvető oktatási intézmények megtalálhatók. A közép- és felsőoktatási intézmények tekintetében Győr biztosít széleskörű lehetőségeket, amely egyetemi város is egyben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A turisztikai infrastruktúra (szállás- és vendéglátóhelyek) fejlesztése és bővítése egyértelműen kitörési pontot jelenthet a térségnek. Az egészségügyi ellátás tekintetében a központi ügyelet, a járóbeteg és szülészeti ellátás nem helyi szinten valósul meg, ezek a szolgáltatások kizárólag Győrben vehetők igénybe. Összességében elmondható, hogy a térség másik két városában (Tét, Pannonhalma) nem teljes körű az egészségügyi ellátás, de a közösség településein az alapszintű ellátás megoldott. Mindkét város UMVP-s pályázatok segítségével már tervezi a járóbetegellátás helyben történő biztosítását. A bölcsődei és időskori ellátás a térségben nincs megfelelően megoldva. A szolgáltató helyek elszórtan találhatók, és nem hatékonyan működnek. Az önkormányzatok és a kis- és középvállalkozások is tőkehiányosak A turisztikai infrastruktúra (szállás- és vendéglátóhelyek) fejlesztése és bővítése egyértelműen kitörési pontot jelenthet a térségnek. Az egészségügyi ellátás tekintetében a központi ügyelet, a járóbeteg és szülészeti ellátás nem helyi szinten valósul meg, ezek a szolgáltatások kizárólag Győrben vehetők igénybe. Összességében elmondható, hogy a térség másik két városában (Tét, Pannonhalma) nem teljes körű az egészségügyi ellátás, de a közösség településein az alapszintű ellátás megoldott. Mindkét város UMVP-s pályázatok segítségével már tervezi a járóbetegellátás helyben történő biztosítását. A bölcsődei és időskori ellátás a térségben nincs megfelelően megoldva. A szolgáltató helyek elszórtan találhatók, és nem hatékonyan működnek. Az önkormányzatok és a kis- és középvállalkozások is tőkehiányosak Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %19% %17%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪3,121 ▪Község▪260 ▪Község▪162 ▪Község▪300 ▪Község▪1,930 ▪Község▪753 ▪Község▪475 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Abda Árpás Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Bakonytamási Bezi Munkanél- küliség (%) ▪2.47% ▪8.20% ▪2.50% ▪3.05% ▪4.08% ▪7.38% ▪3.10% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪742,129 ▪515,993 ▪396,966 ▪422,464 ▪492,232 ▪446,301 ▪494,177 Magas** kat. (db/fő) ▪0.287 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.186 ▪0.000 ▪1.788 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪334 ▪Község▪2,216 ▪Község▪1,196 ▪Község▪67 ▪Község▪531 ▪Község▪1,850 ▪Község▪1,750 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bodonhely Bőny Börcs Cakóháza Csikvánd Écs Enese Munkanél- küliség (%) ▪5.50% ▪3.60% ▪3.25% ▪10.00% ▪4.33% ▪3.88% ▪2.34% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪505,821 ▪553,366 ▪665,662 ▪426,029 ▪449,753 ▪593,275 ▪667,045 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.189 ▪0.000 ▪0.570

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪489 ▪Község▪882 ▪Község▪153 ▪Község▪423 ▪Község▪3,187 ▪Község▪1,353 ▪Község▪1,348 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fehértó Felpéc Fenyőfő Gic Gönyű Gyarmat Gyömöre Munkanél- küliség (%) ▪5.50% ▪4.33% ▪4.65% ▪6.72% ▪3.16% ▪3.10% ▪4.52% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪448,370 ▪584,529 ▪233,836 ▪478,686 ▪661,507 ▪589,564 ▪559,408 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.231 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.096 ▪0.000 ▪1.157 ▪0.000 ▪0.080 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪541 ▪Község▪1,458 ▪Község▪811 ▪Község▪3,025 ▪Község▪5,480 ▪Község▪1,837 ▪Község▪1,380 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Győrasszonyfa Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Ikrény Kajárpéc Munkanél- küliség (%) ▪3.44% ▪3.57% ▪4.51% ▪3.50% ▪3.90% ▪5.10% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪528,407 ▪590,203 ▪636,946 ▪596,073 ▪800,923 ▪642,061 ▪548,909 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.218 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.107 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪232 ▪Község▪2,709 ▪Község▪1,973 ▪Község▪1,194 ▪Község▪582 ▪Község▪500 ▪Község▪94 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kisbabot Kóny Koroncó Kunsziget Lázi Markotabödöge Mérges Munkanél- küliség (%) ▪3.25% ▪2.09% ▪3.50% ▪2.64% ▪4.55% ▪3.13% ▪7.14% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪472,016 ▪592,934 ▪532,674 ▪644,624 ▪409,544 ▪458,974 ▪409,706 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.532 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.023 ▪0.528 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪969 ▪Község▪872 ▪Község▪428 ▪Község▪1,918 ▪Község▪453 ▪Község▪3,985 ▪Község▪2,856 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mezőörs Mórichida Nagydém Nagyszentjános Nyalka Nyúl Öttevény Munkanél- küliség (%) ▪4.83% ▪1.69% ▪11.89% ▪3.12% ▪4.50% ▪2.80% ▪2.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪565,591 ▪528,903 ▪307,435 ▪612,998 ▪585,218 ▪700,464 ▪718,497 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.603 ▪1.003 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.071 ▪0.000 ▪0.405

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪3,552 ▪Község▪991 ▪Község▪2,438 ▪Község▪620 ▪Község▪2,522 ▪Község▪530 ▪Község▪131 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pannonhalma Pázmándfalu Pér Rábacsécsény Rábapatona Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Munkanél- küliség (%) ▪4.98% ▪4.13% ▪2.48% ▪2.91% ▪2.98% ▪3.75% ▪8.14% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪581,734 ▪580,059 ▪632,762 ▪574,671 ▪581,146 ▪517,192 ▪479,866 Magas** kat. (db/fő) ▪0.319 ▪0.000 ▪0.936 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.407 ▪0.000 ▪0.071 ▪0.000

48 47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪189 ▪Község▪1,245 ▪Község▪572 ▪Község▪339 ▪Község▪338 ▪Község▪322 ▪Község▪1,118 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Rábcakapi Ravazd Rétalap Románd Sikátor Sobor Sokorópátka Munkanél- küliség (%) ▪3.48% ▪3.43% ▪4.95% ▪2.78% ▪5.69% ▪5.62% ▪2.59% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪354,125 ▪553,242 ▪455,854 ▪528,423 ▪421,694 ▪254,950 ▪559,006 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.068 ▪1.685 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.252 ▪0.022

49 48 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 9/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪857 ▪Község▪734 ▪Község▪906 ▪Község▪391 ▪Község▪218 ▪Község▪1,522 ▪Város▪4,077 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szerecseny Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Tét Munkanél- küliség (%) ▪4.81% ▪2.61% ▪2.93% ▪3.55% ▪5.97% ▪4.42% ▪4.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪447,669 ▪592,215 ▪582,701 ▪614,581 ▪322,683 ▪101,891 ▪574,718 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.401 ▪0.301 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.031 ▪0.120

50 49 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 10/10 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,107 ▪Község▪1,064 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Töltéstava Veszprémvarsány Munkanél- küliség (%) ▪2.16% ▪2.83% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪603,297 ▪645,736 Magas** kat. (db/fő) ▪0.907 ▪0.010 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 1/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abda ▪„A fejlesztések egyik legnagyobb gátját a saját forrás hiánya jelenti, viszont az egyik legfejlettebb régió településeként sok pályázat nem vonatkozik a településre.” ▪Árpás ▪„A településen a legfontosabb probléma a szennyvíz hálózat kiépítettségének hiánya, amelynek fő kiváltó oka a forráshiány” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti értékek (pl. vizek közelsége) kiaknázása hozzájárulhat a turizmus fellendüléséhez, ami további munkahelyeket teremthet, ide vonzhatja a letelepedni szándékozókat, és növelheti a falu megtartó képességét.” ▪„A legfontosabb lehetőség a település épített történelmi emlékeiből ered ( Árpád- kori templom), amire építkezve a turizmus területe, ehhez kapcsolódó falusi szálláshelyek kialakítása és az épületek turisztikai hasznosítása.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 2/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bakonygyirót ▪„A legnagyobb probléma a településen a csökkenő és elöregedő lakosság. Sok a megüresedett öreg ház, a nem használt ingatlanok állaga romlik.” ▪Bakonypéterd ▪„A településen nincs kiépített szennyvízhálózat, a háztartások szennyvízelvezetése, a lakossági folyékony hulladék szállítás nehezen megoldott.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Öreghegy oldalában található pincesor turisztikai hasznosítása. A régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. Régebben külterületi lakott hely volt a Pincesor, amely kiránduló és szórakozó helye volt idősnek, fiatalnak. Ma már csak 2 ember lakik ott. Központilag védett pincék is találhatók, de az egész terület helyi védettség alatt áll.” ▪„A községben élők életkörülményeinek javítására az Önkormányzat pályázatot nyújt be új falugondnoki busz vásárlására.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 3/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bakonyszentl ászló ▪„Munkahelyek hiánya a legnagyobb probléma. A környék településeinek sorsa is Bakonyszentlászló lehetőségeinek kihasználástól függ, pl. volt bauxit bánya központi telephelye európai szintű infrastukturával bír, ahová az új munkáltatóknak csak be kellene "költözni". A munkahelyteremtés lehetőségeivel bíró ingatlanok most már magán tulajdonban vannak.” ▪Bakonytamási ▪„A legfontosabb probléma, hogy nincsenek munkahelyek a településen, az elhelyezkedést tovább nehezíti a városoktól való nagy távolság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az egyedülálló természeti környezetből adódó lehetőségek kihasználása a potenciális munkahelyteremtési adottságok összhangjának megteremtésével.” ▪„A csodálatos természeti környezet, a turizmus és a vendéglátásban levő lehetőségek kiaknázása, erdei kerékpárutak kiépítése.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 4/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bezi ▪„A település legnagyobb problémája, hogy nem épült ki zárt közcsatorna, a szennyvízelvezetést szállítással kell megoldani, ami nagyon költséges.” ▪Bodonhely ▪„A település legfontosabb problémája a helyi munkalehetőségek hiánya, a lakosság nagy része ezért más településeken (Győr, Csorna) vállal munkát, alvótelepüléssé vált, így a jövedelmet nem helyben költik el, az ebből eredő bevételkiesés megakadályozza a fejlesztő beruházásokat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legfontosabb lehetőség vállalkozások részére letelepedési lehetőség biztosítása, ehhez ipari terület kialakítása a tervezett M85-ös gyorsforgalmi út mellett.” ▪„Rába folyó közelsége a legfontosabb lehetőség Bodonhelynek, ami több szinten kihasználható, legfőként a turizmus területén (vízi- és ökoturizmus) mivel a Rába összeköti a településeket, közös fejlesztések valósíthatók meg, a településnek kitörési pontként szolgálhat.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 5/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bőny ▪„Az intézményeink és útjaink forráshiány miatt rossz állapotban vannak, így a község kevésbé vonzó a letelepedők számára, de a fejlesztéseket nagy mértékben hátráltatja, hogy a szomszédos város, Győr, kevésbé együttműködő.” ▪Börcs ▪„Szélessávú internetelérhetőség korlátozottsága, amely az információk szabad áramlását nagymértékben korlátozza.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gazdasági, ipari és szélerőmű park beruházás megvalósulása, amely amellett, hogy munkahelyeket teremt, az adók és fejlesztési hozzájárulások révén megteremtheti a fejlesztésekhez szükséges forrásokat.” ▪„Az 1-es számú főközlekedési út mellett meglévő fejlesztési lehetőségeink hozzájárulhatnak új munkahelyek létrehozásához, és az iparűzési adók révén a fejlesztések megvalósításához.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 6/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cakóháza ▪„Az aránylag nagyszámú mg-i nehézgépekkel a belterületi utak fokozott igénybevétele miatt útfelújítások kellenének, melyekhez megfelelő pályázatra lenne szükség.” ▪Csikvánd ▪„A település legfontosabb problémája, hogy nagyon sok a kihasználatlan, üres telek, nem használják ki sem magánszemélyek, sem beruházók, és így nem biztosított a helyi foglalkoztatás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A mezőgazdaság, illetve a kistelepülések fokozott támogatása.” ▪„A helyben megvalósított foglalkoztatás, munkahelyteremtés, melynek révén a fiatalok elvándorlása a településről jelentős mértékben csökkenne és valószínűsíthető, hogy a keletkező bevételek pozitívan hatnának az idegenforgalomra is.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 7/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Écs ▪„A legfontosabb probléma a helyi adottságokból eredő talajerózió. A helyzetet rontja, hogy nem megfelelő a területek művelési módja és a mezőgazdasági földutak erózió védelme sem megoldott.” ▪Enese ▪„Sportcsarnok hiánya miatt nehezen tudunk rendezvényeket szervezni, amely hozzájárulhatna a közösségi élet fejlesztéséhez.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Település belső arculatának építészeti kialakítása, környezetbarát arculat megteremtése, közben a lakott területek otthonosabbá tétele, ehhez játszóterek, parkok és hagyományokat, értékeket bemutató szabadidőközpont kialakítása.” ▪„Falusi turizmus továbbfejlesztése hozzájárulhatna munkahelyek teremtéséhez, a község ismertségének növeléséhez, értékeink megőrzéséhez.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 8/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fehértó ▪„A település legfontosabb problémája a szennyvízkezelésből adódik, mivel zárt közcsatorna hiányában a szennyvizet el kell szállítani, ami nagyon költséges és környezetszennyező.” ▪Felpéc ▪„A helyi foglalkoztatás hiánya miatt a település alvófalu, csak aludni jár ki sok család. A gyerekeket is magukkal viszik a városba oviba és iskolába is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legfontosabb lehetőség a település elhelyezkedéséből adódóan az ökoturizmus fejlesztése. A falu mellett elterülő Fehér-tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, amely szigorúan védett terület, hiszen madárvilága egyedülálló.” ▪„A gyönyörű környezet, természeti adottságok /ősborókás / kihasználása révén az idelátogatók letelepülésének ösztönzése. A megnövekedett lakosságszám pedig további fejlesztéseket generálna, úgy mint helyi munkalehetőség biztosítása, kialakulása.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 9/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fenyőfő ▪„A település legnagyobb problémája a zsáktelepülés jellege, amelyből adódóan rossz a közlekedése, nincs munkahelye ( a vállalkozások a jobb elérhetőséggel rendelkező területeket választják), ezért a fiatalok elvándorolnak, elöregedő népesség jellemző, mely érdektelenséget eredményez.” ▪Gic ▪„Közintézményeink felújításra szorulnak. Probléma, hogy a kiírt pályázatok lakosságszámhoz kötöttek, így csak az 1000 fő feletti településeknek van pályázati lehetőségük, a kistelepülések hátrányt szenvednek. Egyes hatóságok határidőt szabnak annak teljesítésre. Pénz hiányában viszont megoldhatatlan, az orvosi rendelő átalakítása 9 millió forint.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legfontosabb lehetőség a természeti környezet (Magas Bakony Tájvédelmi Körzet, homoki ősfenyves, ősborókás) turisztikai hasznosítása.” ▪„Falusi turizmus kialakítása, amely fellendítené a község életét.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 10/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gönyű ▪„Helyi utak nagyon rossz állapota megnehezíti a fejlesztéseket.” ▪Gyarmat ▪„Ipari üzemek hiánya, a helybeli foglalkoztatás elenyészően kicsi, annak ellenére, hogy a 83-as számú út a településen halad át.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Győr-Gönyű Kikötő területén a közel jövőben betelepülő vállalkozások, illetve az ez évben elkezdődő erőmű építése munkahelyeket teremhet, valamint hozzájárulhat a további fejlesztési források előteremtéséhez.” ▪„A közel 200 éves helyi védettségű pincesor turisztikai vonzereje. A szőlősor /pincék és környezetük/ eredeti állapotba történő visszaállításával, melybe beletartozik a jelenlegi villanyvezeték föld alá helyezése, valamint az itt található út murvásítása. Ezen fejlesztések következtében valószínűsíthető az ide látogató turisták számának növekedése.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 11/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyömöre ▪„Az önkormányzati tulajdonban lévő belterületi utak fejlesztése, felújítása, mely megnehezíti a település további fejlődését több szinten, amely magában foglalja a turizmus fejlesztését. Kevesebb a betelepülő vállalkozás a helyi munkahelyteremtés ezáltal nem valósul meg.” ▪Győrasszonyf a ▪„A legnagyobb probléma, hogy a településen kevés a vállalkozás, ebből kifolyólag a munkahelyek száma is kevés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szociális foglalkoztató létrehozása, ennek eredményeként megszűnik az elvándorlás, mivel a helyi munkahelyteremtés miatti kapacitástöbblet révén újabb fejlesztési elképzelések valósíthatók meg.” ▪„Az egészséges életmód lehetőségének megteremtése által a lakosság közérzetének javítása. Ehhez olyan mezőgazdasági vállalkozások támogatása, melyek az élelmiszerek előállításában olyan technológiát alkalmaznak, mely csak a szükséges mennyiségű vegyszer ill. műtrágya alkalmazását teszi lehetővé.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 12/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Győrság ▪„Gyermeklétszám folyamatos csökkenése, mely az iskola és óvoda fenntartását veszélyezteti.” ▪Győrsövényhá z ▪„Az alapvető közművek közül hiányzik a szennyvízcsatorna, mely nagyon fontos lenne. A tengelyen való szennyvízelszállítás nagyon költséges és csak meglévő tisztítóhelyre lehetséges, ami 20 km-en belül nincsen, ezért a környezetszennyezés egyik forrása a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lakópark létrehozásával a lakosságszám növelése. Az Otthonteremtő programunk keretében új építési telkeket kínálunk kedvező áron. A letelepedő gyermekes családok az óvoda és az iskola fenntartását segítik, másrészt az építési telkek eladása bevételt jelent az önkormányzatnak.” ▪„A legfontosabb lehetőség a természetvédelmi terület közelsége, csendes, nyugodt falusi környezet turisztikai hasznosítása.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 13/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Győrszemere ▪„Az infrastrukturális kiépítettség, amely magában foglalja a zárt közcsatorna hiányát, a megfelelő úthálózat hiánya tovább nehezíti az amúgy is távolfekvő településrészek megközelíthetőségét. Ebből a hátrányból származóan kevés a betelepülő vállalkozás és a helyi munkahelyteremtés nem tud teljes körűen megvalósulni.” ▪Győrújbarát ▪„Az utak, járdák állapota, mely szorosan összefügg a felszíni vízelvezetés problémával, kevésbé teszik vonzóvá a turisták számára a települést és megnehezítik a helyiek életét.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Győrszemere legfontosabb lehetősége a település földrajzi elhelyezkedése / M1-es autópálya közelsége, a Győrt, Tétet, Pápát összekötő 83-as út; vasúton jól megközelíthető; kedvező domborzati viszonyok/ révén logisztikai központ kialakítása és fejlesztése; bor és ökoturizmus fejlesztése.” ▪„Az ipari park területének növelése, amely az adóbevételek révén forrást teremthet a további fejlesztésekhez és alapját képezheti újabb munkahelyek létrehozásának.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 14/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ikrény ▪„Intézményeink, épületeink és útjaink állapota folyamatosan romlik, egyre inkább felújításra szorulnak, de az önerő biztosítása nagy gondot jelent.” ▪Kajárpéc ▪„Helyi munkahelyek hiánya révén a itt élők Győrben keresnek munkát és ezért alvó településsé válik a település.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Amennyiben sikerül az intézményeinket, útjainkat felújítani, a már rendelkezésre álló sportcsarnokkal együtt vonzó turisztikai célponttá válhatunk, hiszen községünk egy csendes kis falu, amely tökéletesen kielégítheti a pihenni vágyók igényeit.” ▪„A település fekvése, amely magában foglalja a Győrtől való távolságot illetve a 83-as út közelségét, valamint a kedvező természeti környezetet, melynek révén, mind logisztikai lehetőségek és a turizmus fejlesztése kiaknázható.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 15/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisbabot ▪„A település legmeghatározóbb problémája a munkahelyek hiánya, mely a falu elöregedését, az elvándorlást generálja.Ennek eredményeként a település alvó faluvá válik és jövedelem kiesést eredményez, mivel nem helyben költik el a kisbaboti lakosok.” ▪Kóny ▪„A legfontosabb probléma, hogy az óvoda és az általános iskola befogadóképessége alacsony, mert a környező települések részére is biztosítja az oktatási infrastruktúrát. Az intézmények bővítésére forráshiány miatt nincs lehetőség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legfontosabb lehetőséget a település természeti kincsében, a Rába folyóban látjuk. A falu elhelyezkedéséből adódóan a viziturizmus, valamint a lovasturizmus fejlesztésével mindenképp szeretnénk az ide letelepedők számát növelni.” ▪„A legfontosabb lehetőség pályázat benyújtása az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, amely magában foglalja az óvoda bővítését valamint egy épületbe való összevonását, és az iskola bővítését, azzal a céllal, hogy a település alapellátási színvonala és a megtartóképessége növekedjen.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 16/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Koroncó ▪„A vállalkozói övezet és a közlekedési kapcsolatok hiánya, illetve minősége nagymértékben hátráltatja a település fejlődését, hiszen jelenleg ezáltal kevésbé vonzó a befektetők és a letelepedni vágyók számára.” ▪Kunsziget ▪„A falu megközelítését biztosító 14-es út és a települési utak állapota rossz, ezek felújításához pályázati forrásokra lenne szükség, és az önerő biztosítása is gondot okoz.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai fejlesztésekkel az idegenforgalmat szeretnénk növelni, telkek kialakításával pedig a község lélekszámát, mert mindkettő nélkülözhetetlen a település fennmaradásához és fejlődéséhez.” ▪„A termálprojekt a község fejlődésének egyik alapköve, amely hozzájárulhat a lakosság számának növekedéséhez, az infrastruktúra fejlesztéséhez, az adóbevételek növekedéséhez és a fejlesztési források megteremtéséhez.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 17/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lázi ▪„Női munkahelyek száma kevés a településen és a térségben. A hagyományos mezőgazdasági modell leépülésével elveszett megélhetési lehetőségek, nincs jelentősebb ipari tevékenység, kevés az egyéni vállalkozók száma, innovációra nem fogékony a lakosság, helyi szolgáltatások hiánya, mind hozzájárul a nők nehéz helyzetéhez, a település gyenge népesség megtartó erejéhez.” ▪Markotabödög e ▪„A legfontosabb probléma a munkahelyek hiánya. Nincsenek vállalkozók a településen, ezért az állami támogatáson kívül más bevételi forrással nem rendelkezünk. Így nem jut pénz fejlesztésekre sem. Munkahelyek teremtésével hosszú távon elérhető az elöregedési folyamat megállítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Teljes mértékben kiépített infrastruktúra, jó intézményi ellátottság, jó közmű ellátottság hasznosítása.” ▪„Érték a településen a csend és a jó levegő, ezért a turisztika adta lehetőségeket kívánjuk megragadni.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 18/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mérges ▪„Kis lélekszámú település, amely ebből kifolyólag hátrányosabb helyzetben van a többi településnél, ebből eredően nincsenek beruházások és új letelepedők.” ▪Mezőörs ▪„Hátrány, hogy a település lélekszáma a kritikus 1000 fő határ körül ingadozik, és tovább nehezíti a helyzetet, hogy nem rendelkezik jelentős ipari létesítménnyel sem.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Építési telkek kialakítása révén a lakosság lélekszámának a növekedése, ezzel beruházásokat generálni és helybeni foglalkoztatást biztosítani.” ▪„Jelentős ipari központokat (Székesfehérvár - Győr) összekötő fő közlekedési útvonal mentén, valamint a Péri reptér közelében helyezkedik el, így új ipari, kereskedelmi létesítmények és lakóterületek kialakításával vonzóvá tehető a település.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 19/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mórichida ▪„A település legfontosabb problémája az oktatási intézmények (óvoda és általános iskola) fenntartása, az intézmények finanszírozása nem megoldott teljes körűen, és esetlegesen az oktatási infrastruktúra felszámolásával a település népesség megtartó ereje csökken” ▪Nagydém ▪„Közösségi terek felújításra szorulnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település legjelentősebb lehetősége a már megkezdett csatorna hálózat befejezése, a zárt közmű-csatorna kiépítése, mivel ez ellensúlyozni tudja egy bizonyos mértékben az elvándorlást és új beruházók is megjelenhetnek a településen” ▪„A falusi és a lovas turizmus fejlesztése a mezőgazdasági őstermelők bevonásával.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 20/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyszentján os ▪„A szennyvízcsatorna hiánya megnehezíti a lakók életét és kevésbé teszi vonzóvá a települést a letelepedők számára.” ▪Nyalka ▪„Az internet biztosítása a fiatalok körében valós igényként merül fel, azonban erre alkalmas közösségi hely nincs a településen, kultúrházunk állapota, belső elrendezése nem felel meg a kor igényeinek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község elhelyezkedése - M1 mellett, Győr-Gönyű Kikötő közelében, Budapest - Bécs vasútvonal mellet - vonzó lehet a jövőben a befektetők számára, ami munkahelyeket teremthet és forrásokat a fejlesztésekhez.” ▪„Természeti adottságaink mellett a civil szervezeteink aktív feladat vállalása a jellemző. Programjaikkal sok érdeklődőt vonzanak a környező településekről is (pl.: tánccsoport, aratónap, határbajárás, játszóházak, adventi koncert). Kultúrházunk adottságai alapján a mikrotérségi kulturális élet központja lehetne. Az apátság közelségét érezzük turisztikai szempontból.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 21/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyúl ▪„Felszíni vízelvezetés megoldatlansága megnehezíti a lakók életét a folyamatos magas talajvíz miatt, ami a lakóépületek állagát nagy mértékben rontja.” ▪Öttevény ▪„Az utak, járdák, intézményeink állapota és a közösségi tér hiánya nagymértékben megnehezíti a település lakóinak életét, és kevésbé teszi vonzóvá a községet a betelepülők számára.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település peremén, külterületen 100 hektáros területen logisztikai központ építése munkahelyeket és fejlesztési forrásokat teremthet.” ▪„A sportcsarnok rendezvények szervezésére kiválóan megfelel, ami az idelátogatók számára vonzó lehet.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 22/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pannonhalma ▪„Az utak és az önkormányzati tulajdonban levő épületek állagának leromlott állapota, ami az épületek turisztikai hasznosításást ellehetetleníti.” ▪Pázmándfalu ▪„Legfontosabb problémánk, hogy a nincs a településen több funkciós közösségi ház, ahol fiatalok és öregek egyaránt teret kaphatnak közösségi programok szervezéséhez. Hiányzik a helyi lakosság összefogó ereje is, sajnos több próbálkozásunk is kudarcba fulladt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kiemelkedő turisztikai adottságok kihasználása a kulturális- (Pannonhalmi Főapátság, mint a Világörökség része) és borturizmus (Pannonhalmi borvidék) területén, amely egyértelműen meghatározza a város és a kistérség fejlődését, és egyben olyan kitörési pontot biztosít, amely az egész térség nemzeti és nemzetközi ismertségét meghatározza.” ▪„Megújulást jelenthet az önkormányzati telkek árusítása és az építkezők támogatása. Új telkek kialakítását is tervezzük.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 23/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pér ▪„Számottevő ipari tevékenység hiánya miatt nehezen biztosíthatok a fejlesztési források, és helyben kevés a munkahely.” ▪Rábacsécsén y ▪„A település legfontosabb problémája a középületek állapota, gátat szab mind a lakossági ügyintézés, mind a településközösségi programjainak illetve az oktatás területén egyaránt, valamint negatív befolyással bír a település megítélésében is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A repülőtér léte, az autópálya közelsége, Győr és Pannonhalma vonzáskörzete egy kiemelkedő ipari és turisztikai központtá teheti a községet.” ▪„A település legfontosabb lehetősége a faluközpont kialakítása és felújítása, mivel így a falukép javul, lehetőség lesz több közösségi program megvalósítására, a lakosság közérzete jelentősen javulhat.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 24/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábapatona ▪„A belterületi utak rossz állapota és a munkahelyek hiánya megnehezíti a településen lakók életét, ami a fejlesztési források hiánya miatt nehezen orvosolható.” ▪Rábaszentmih ály ▪„A település legmeghatározóbb problémája a munkahelyek hiánya, mely a falu elöregedését, az elvándorlást generálja. Ennek eredményeként a település alvó faluvá válik és jövedelem kiesést eredményez, mivel nem helyben költik el jövedelmüket a lakosok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pályázati forrásokból a turizmus fejlesztése: már meglévő, helyi néprajzi gyűjtemény épületének felújítása, átalakítása, turista-szálláshelyek kialakítása, kerékpáros és vízi turizmus beindítása, a Rába folyó menti településeken kerékpár- és csónakkölcsönzők létrehozása, közösségi tér kialakítása hozzájárulhat a bevételi források növeléséhez, munkahelyek teremtéséhez.” ▪„A legfontosabb lehetőséget a település természeti kincsében, a Rába folyóban látjuk. A falu elhelyezkedéséből adódóan a víziturizmus, valamint a lovasturizmus fejlesztésével mindenképp szeretnénk az ide letelepedők számát növelni.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 25/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábaszentmik lós ▪„A legfontosabb probléma a szennyvízhálózat, zárt közmű csatorna nem teljes kiépítettsége, amelynek a kiváltó oka a beruházás magas költségvonzata, a beruházáshoz szükséges önrész nem áll rendelkezésre” ▪Rábcakapi ▪„Az aránylag nagyszámú mezőgazdasági nehézgépekkel a belterületi utak fokozott igénybevétele miatt útfelújításokra lenne szükség. Ehhez pályázati forrásra van szüksége az önkormányzatnak mert önerőből nem megoldható.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település adottságai, mind természeti, mind pedig az épített öröksége. A víziturizmus és ökoturizmus fejlesztése, valamint a ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplom jobb megközelíthetőségnek biztosítása.” ▪„A legfontosabb lehetőség a település elhelyezkedéséből adódóan az ökoturizmus fejlesztése és ehhez kapcsolódóan szálláshely kialakítása.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 26/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ravazd ▪„A település nem tud terjeszkedni, mert az önkormányzat tulajdonában nincs sem lakóterület, sem ipari terület kialakítására alkalmas terület. Ez gátat vet a település fejlődésének, hiszen hátráltatja a lakosságszám növelését, vállalkozások letelepedését, ezáltal új munkahelyek létrehozását. ▪A probléma forrása, hogy az alkalmas területek magántulajdonban vannak.” ▪Rétalap ▪„Nincs átmenő forgalom, nincs iskola, a várostól és a munkahelyektől távol van, ami jelentősen megnehezíti a településen lakók életét.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település mind természeti, mind történelmi értékekben gazdag. Ezen adottságokra alapozva a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével, a kínálat bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósítása, kiállítás keretében a településen fellelhető tárgyi emlékek bemutatása, hatékony marketing tevékenységgel a településre látogatók számának növelése.” ▪„Nagy földterület, amely ipari és lakóterületnek is kialakítható, így vonzóvá tehető mind a befektetők, mind a letelepülni szándékozók számára.”

77 76 Települések egy mondatos jellemzése 27/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Románd ▪„Szennyvíztisztítás hiánya részben forráshiány részben a szennyvíztisztító helyének hiánya miatt.” ▪Sikátor ▪„A községben egyáltalán nincsenek munkahelyek. A környező településekre és Győrbe történő ingázás főképp a gyermekeket nevelő nők számára nehezíti meg a munkavállalást. Az utazás rendkívül sok időt vesz igénybe, mivel a közlekedési lehetőség a távolsági autóbuszokra szűkült le. Mivel a falu zsákfalu és rossz utak miatt a munkásjáratok nem mennek be a községbe.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi és aktív turizmus beindítása, archeológiai park interaktív szolgáltatásaihoz kapcsolódó tájjellegű turizmus. A fő szolgáltatáshoz vállalkozók bemutató gazdaságai kapcsolódnának. A projekt része a 4 település (Bakonyszentlászló, Bakonygyirót, Fenyőfő, Románd) által megalkotott Bakonykapu programnak.” ▪„A település szép természeti környezetben található. Lovaglás, vadászat, kerékpáros és gyalogos turizmus számára egyaránt ideális. Sajnos azonban a turisták számára nehezen megközelíthető a település elhelyezkedése miatt.”

78 77 Települések egy mondatos jellemzése 28/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sobor ▪„A település lakosságának elöregedése. A munkahelyek hiánya a térségben, amit a környező városok nem tudnak kezelni, inkább csak Győr, ami messze van a településtől.” ▪Sokorópátka ▪„A település legfontosabb problémája a zártság, és önkormányzati telkek hiánya, emiatt alacsonyak az önkormányzati bevételek, melynek eredményeképpen nincsenek munkahelyteremtő beruházások.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi adottságok figyelembevételével termékfejlesztések, amely magában foglalja az alternatív energia (elsősorban szélenergia) hasznosítását. Térségi munkaerőre, földrajzi elhelyezkedés előnyeire alapozott munkahelyteremtés. Komplex turizmusfejlesztés.” ▪„Infrastrukturális kiépítettség, kedvező természeti adottságokból eredő turizmusfejlesztés, amely magában foglalja az ökoturizmust, lovasturizmust, falusi szálláshelyek és a vendéglátás színvonalának továbbfejlesztését.”

79 78 Települések egy mondatos jellemzése 29/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szerecseny ▪„A település legmeghatározóbb problémája a munkahelyek hiánya, mely a falu elöregedését, az elvándorlást generálja. Ennek eredményeként a település alvó faluvá válik és jövedelem kiesést eredményez, mivel nem helyben költik el a szerecsenyi lakosok.” ▪Táp ▪„Községünk a pannonhalmi dombok tövében fekszik, a község egy része felnyúlik a domboldalra, másik része pedig a sík vidékre. A nagyobb záporok évente többször elöntik a község területét, kárt okozva ezzel az épületekben, kertekben, utakban és járdákban is. A jelenlegi csapadékvíz elvezető, és bel- ill. külterületi útjainak hálózata nem megfelelő.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település legfontosabb lehetősége a falu alatt húzódó jó minőségű termálvíz a mélyben, amelynek kiaknázása pozitív hatással lenne a turizmusfejlesztésre, amely magában foglalja a wellness, gyógyászati lehetőségek megteremtést.” ▪„A turizmus fejlesztése. A Hegysor 8 épülete alkalmas a "szelíd" turizmusra, hagyományőrző-, kézműves táborok, ökoéletmód programok, szervezésére. A turisztikai kínálat bővítésére épülhetne olyan üzem, ahol a helyben termelt élelmiszerek feldolgozását "látványfőzés" (pl. lekvárfőzés, befőttek elrakása) során bemutatnák az érdeklődőknek.”

80 79 Települések egy mondatos jellemzése 30/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tápszentmikló s ▪„Szennyvízcsatorna hálózat hiány a település fejlődése tekintetében már sürgető probléma. A vízjogi engedélyek beszerzése már az utolsó fázisban van, de pályázati forrás még nincs.” ▪Tarjánpuszta ▪„Az önkormányzat tulajdonában levő 10,5 hektáros belterületi ingatlan közműellátottsága nem megoldott. Ez megnehezíti az értékesítést és ezek hiányban az önkormányzatnak további költségeket jelent.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Két templom található a településen, ezek állagának megóvását tartjuk fontosnak, hogy műemlék jellegük fennmaradjon az utókor számára, illetve turisztikai hasznosításuk sem elhanyagolható.” ▪„A fent említett 10,5 hektáros terület hasznosítása lakóterületnek. Ezáltal növekedne a lakosságszám, rentábilissá téve az óvoda működését, esetleg bölcsőde kialakítását. Ki lennének használva a meglévő közművek.”

81 80 Települések egy mondatos jellemzése 31/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tárnokréti ▪„Településünk legfontosabb problémája az elnéptelenedés, a lakosság elöregedése, fiatal letelepedők hiánya, amelynek egyik legfontosabb oka a munkahely hiánya.” ▪Tényő ▪„A jelenlegi nem megfelelő infrastrukturális helyzetből eredő problémák /mint például az utak állapota, zárt közműcsatorna hiánya/ amely a település fejlődését nagymértékben gátolják. A teljes körű település revitalizációja jelentős forrásigénnyel bír” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmusba való bekapcsolódással munkahely teremtés, kihasználva a természet adta lehetőségeket, a bio-, öko-, és kerékpáros turizmushoz való csatlakozás.” ▪„A település legfontosabb lehetősége a turizmus és az ehhez kapcsolódó jövőbeni fejlesztések, a településen és közvetlen környéken megtalálható a lovasturizmus, az ökoturizmus, mivel a tényői dombról festői kilátás nyílik a községre és a környező dombokra egyaránt. A turizmuson belül fontos szerepet játszik a borturizmus is.”

82 81 Települések egy mondatos jellemzése 32/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tét ▪„A város nem tudja biztosítani a foglakoztatását - megfelelő számú munkahelyekkel- sem az itt élőknek, sem a város agglomerációjának és tágabb értelemben a kistérségnek. Továbbá nem rendelkezik megfelelő közösségi térrel és művelődési házzal sem, ahol a mai kor igényeinek megfelelő kulturális és közösségi élet kialakulhatna.” ▪Töltéstava ▪„A faluközpont rendbe tétele, valamint parkok, játszóterek kialakítása régóta meglévő probléma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A város legfontosabb lehetősége a jövőbeni pályázatok, amelynek révén mind munkahelyteremtő, jövedelemtermelő beruházások megvalósulhatnak, mind pedig a településnek egyediséget adó rendezvények színvonalasabb megrendezésre kerülhetnek a többlet forrásból.” ▪„Győr közelsége miatt a telkek értékesítése hozzájárulhat a lakosság számának növekedéséhez.”

83 82 Települések egy mondatos jellemzése 33/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Veszprémvars ány ▪„A község által nyújtott szolgáltatások hiányossága miatt a lakosság száma - főként a gyermekek és fiatalok száma - csökken. A falu komfortosabbá tétele érdekében szükség lenne egy többfunkciós térre a faluközpontban, ami játszóteret, színpadot, parkot és néhány elárusítóhelyet foglalna magába.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó közlekedési infrastruktúra kihasználása. A községen áthalad a Győrt Veszprémmel összekötő 82. számú főút, valamint az ugyanezen városokat összekötő vasútvonal. A község határában halad el a Pápát-Kisbérrel (Tatabánya, M1 autópálya felé) összekötő közút is.”

84 83 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

85 84 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 35 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása” ▪„Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása” ▪„Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése” ▪„Pannónia Kincse, mint turisztikai célpont kínálatának bővítése és fejlesztése” ▪„Közösségi kezdeményezések és a civil társadalom erősítése az esélyegyenlőség biztosításával” Fő fejlesztési prioritás ▪„Pannónia Kincse térségének arculat, marketing és PR központú fejlesztése” 84 8 db 6 db 4 db 6 db 23,596,224 23,294,304 17,730,372 7,602,270 2,002,359 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db149,589

86 85 ▪Hátrányos helyzetű településeken megvalósított falumegújítás és közösségi célokat érintő fejlesztések megvalósítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Települési és közösségi célokat szolgáló épületek korszerűsítése és bővítése ▪Település szintű "zöldfelületek" és kikapcsolódási lehetőségeket szolgáló terek kialakításának támogatása ▪Települési információs rendszer korszerűsítésének elősegítése ▪Települési alapinfrastruktúra fejlesztése a településkép és a megtartó erő növelése céljából ▪Falusias jellegű térségi városok fejlesztésének és funkcióbővítésének támogatása ▪Közlekedésbiztonság és bűnmegelőzés támogatásának ösztönzése ▪Települési és térségi szintű értékesítési és felvevő piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Allokált forrás (EUR) 87, , , , , ,930 20,229,654 1,430,050

87 86 ▪Környezettudatos vállalatfejlesztési beruházások ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hátrányos helyzetű települések gazdasági felzárkóztatásának elősegítése ▪Gazdasági célú szolgáltatásfejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozásán és fejlesztésén keresztül ▪Térségi termál- és ivóvízkincs kiaknázásának elősegítése ▪III. tengelyre nem jogosult területek gazdaság- és szolgáltatásfejlesztési elképzeléseinek megvalósítása ▪Térségspecifikus termékek létrehozásának, fejlesztésének és bemutatásának ösztönzése ▪Humánerőforrás fejlesztése a gazdasági potenciál kihasználása érdekében ▪Helyi szintű termények és nyersanyagok előállításának és fejlesztésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Allokált forrás (EUR) 7,825, ,392 4,710,224 4,431,257 4,110, , ,027 1,287,054

88 87 ▪Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi állat és növény "génállomány" megőrzésének támogatása ▪Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédelmi és turisztikai célzattal ▪Környezettudatos nevelésre való ösztönzés és akciók elősegítése ▪Helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális értékek bemutathatóvá tételének támogatása ▪Természeti és történelmi örökség megőrzéséhez kapcsolódó tanulmányok és tervek elkészítése Fő fejlesztési prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Allokált forrás (EUR) 9,787,298 77,065 7,654, ,

89 88 ▪Térségre jellemző turisztikai ágazatok színvonalának növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Nem kereskedelmi célú turisztikai és ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének és bővítésének támogatása ▪Turisztikai információs rendszerek kiépítése ▪Képzések és workshopok a helyi turisztikai értékek kihasználhatóvá tétele érdekében Fő fejlesztési prioritás: Pannónia Kincse, mint turisztikai célpont kínálatának bővítése és fejlesztése Allokált forrás (EUR) 7,243, ,

90 89 ▪Generációk helyzetét és összekapcsolódását segítő rendezvények, közösségfejlesztő képzések támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil információs központok és civil portálok létrehozásának támogatása ▪Helyi identitástudat fejlesztése, hagyományápolás a térségi rendezvénykínálat bővítésével ▪Térségen túlmutató együttműködések elősegítésének ösztönzése ▪Tematikus civil hálózatok kialakításának elősegítése ▪Térségi kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok ösztönzésének és érdekérvényesítési lehetőségeinek támogatása Fő fejlesztési prioritás: Közösségi kezdeményezések és a civil társadalom erősítése az esélyegyenlőség biztosításával Allokált forrás (EUR) 86, , ,638 19,050 1,124,038 0

91 90 ▪Helyi, illetve térségi online marketing támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 9,787,298 EUR – a(z) Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egységes térségi arculat (PANNÓNIA KINCSE ARCULAT) kialakítása ▪Egyéni és közösségi marketing kiadványok készítésének és kiadásának támogatása Fő fejlesztési prioritás: Pannónia Kincse térségének arculat, marketing és PR központú fejlesztése Allokált forrás (EUR) 149,

92 91 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 7% 10% 20% 6% 8% 21% 7% 0% 18% 3% 11% 43% 14% 4% 10% 5% 3% 0% 9% 1% 20% 70% 0% 10% 0% 6% 14% 0% 20% 0% 11% 17% 31% 0% 20% 10% 0% 30% 0% 40% 0%

94 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” ▪„A helyi vállalkozásokat korszerű (mezőgazdaságon kívüli tevékenységekre vonatkozóan) technológiával és eszközparkkal segíteni, hogy a túlnyomórészt agglomerálódott területeken a jelen lévő egyéni, mikro kis-és középvállalkozások saját lábukra állva teljes körű, standardan magas minőséget tudjanak a fogyasztóknak nyújtani, ennek érdekében minőségbiztosítási szabványrendszerek bevezetésének támogatása, illetve a periférikus területen működő vállalkozások gazdasági felzárkóztatásának elősegítése. A fejlesztés tartalama a mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó bekezdésben meghatározott, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre, szabványok beveztése és alkalmazása, gazdasági épületrészhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés, gépbeszerzés.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A gazdaságfejlesztési intézkedés eredményeként a gazdasági potenciál növekszik, az intézkedésben résztvevő vállalkozásoknál min 5%-os bevételnövekedést várunk, illetve a térségi munkahelyteremtés is min fővel növekszik az első évben, majd ezután prognosztizálható munkahelynövekedés várható, amely munkahelyteremtéssel az esélyegyenlőség biztosításával valósulna meg (pl.: kisebbségi munkavállalók, részmunkaidős állások kismamáknak).”

95 2 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Megoldási javaslatként kellő számú kezdeményezéssel párosítva a turisztikai ágazatok megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez szükséges alapinfrastruktúra megteremtése, kialakítása, és az irányvonalakhoz kapcsolódó eszközök beszerzése. A fejlesztés alapja a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, közösségi- kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje, a foglalkoztást előmozdító fejlesztése a térségi turisztikai célterüketeken.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat eredményeként a térségi kínálat bővítése és a turisztikai vonzerő növekedése megvalósítható lenne, illetve mérhetően növekszik a térségbe látogatók száma (min. 15%-kos növekedés várható). Az ingázás hatásainak csökkenése várható a helyben történő adottságok kihasználása miatt, valamint a turizmus gazdaságfejlesztési vonzata is erősödik a jövedelemszerzési lehetőségek bővülése miatt.”

96 95 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Komplex, LEADER-szerűen felépített, innovatív megoldásokat is tartalmazó elképzelések, illetve erre épülő összetett turisztikai fejlesztések megvalósítása. A fejlesztés célja komplex célú LEDAER közösségi centrum és multifunkcionális LEADER-szerű szolgáltató központok kialakítása turisztikai és közösségi céllal. A komplexitás miatt a megvalósítandó projektekhez hozzárendelve az itt megrendezésre kerülő rendezvények, képzések megtartását, kiegészítve a projektekhez kapcsolódó marketing tevékenységekkel is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztés eredményeként minimum két multifunkcionális szolgáltató központ kialakítása megvalósul. A komplex csomagok megvalósításának eredménye a gazdasági és turisztikai előnyök mellett az összetett fejlesztési szemlélet elterjedése. A komplexitás és a partnerség elvének figyelembe vételével és erősítésével fenntartható és széleskörű turisztikai fejlődés indul meg a térségben a megvalósítás után, a települések látogatottsága és a széleskörű kínálati lehetőségek megteremtése megvalósulhat, valamint képzéseknek és rendezvényeknek megfelelő infrastrukturális háttér kialakítható lesz.”

97 ▪„Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” 4 ▪„A helyi termékek létrehozásához szükséges egyedi gyártású és kiegészítő eszközök beszerzésének, illetve az előállítás keretét biztosító műhelyek, előállító és célzott bemutató helyek kialakításának támogatása, hogy az előállítás standard, magas minőségben, illetve szélesebb körnek elérhetően valósulhasson meg. A megoldási javaslat keretén belüli minőségjavulás a termék expókon és kiállításokon való megjelenést is biztosítaná egyben. A fejlesztés tartalma a helyi termékek előállításához kapcsolódó (nem mezőgazdasági jellegű) gépbeszerzés és infrastrukturális beruházás” ▪„Az eszközfejlesztésekkel a helyi termékekkel foglalkozó gazdálkodók nem kerülnek kényszerpályára, magas minőségben tudják az eddigi terméküket nyújtani. A NYD-91-GF sorszámú HPME-ben szereplő szakmai hálózatokkal való összekapcsolással, a NYD-91-SZF- A-37 sorszámú HPME-ben szereplő helyi piacok megerősítésével az értékesítés területén, illetve a NYD- 91-SZF-A-28 sorszámú HPME-ben szereplő közösségi terekben történő bemutathatóvá tétel elősegítése miatt, a NYD-91-GF-6-02 sorszámú HPME-ben szereplő védjegy kialakításával a következő 5 évben a helyi termékek előállításával foglalkozóknak biztosabb gazdasági háttér nyújtható.” 96 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

98 97 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térségi gazdaság élénkítéséhez szükséges gazdasági alapfeltételek megteremtése irodaházak, inkubátorházak és ipari parkok létrehozásával. A megoldási javaslat célja egyrészt a helyi vállalkozásokat az indításában segíteni, másrészt a külföldi beáramló tőke igényeit is célzottan kielégíteni. A gazdaságsegítő intézkedéseket kiegészítve a 657. sorszámú HPME-ben megfogalmazott megújuló energiaforrások hasznosításával kiegészítő szolgáltatást biztosíthatna az ipari park jellegű területeken.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A gazdaságjavító intézkedésekkel elsősorban alapszintű gazdaságfejlesztés valósulna meg munkahelyteremtéssel párosulva 2013-ra. A térségben jelenlévő és működő vállalkozások számát min. 10%-kal növelhetnénk, valamint a megfelelő gazdasági háttér megteremtésével a külföldi tőke beáramlása a helyi gazdaságfejlesztési húzóágazatokba (pl.: gépipar) tovább növekedhet, szerepük kiterjeszthető lenne a periférikus területekre. A munkanélküliségi arány csökkentésével párosítva az elmaradottabb térségek jövedelemtermelő képessége is szignifikánsan emelkedhet 2015-ig.”

99 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„A mezőgazdasági célú fejlesztésket és beruházásokat támogató HPME-ben ismertetett technológiai fejlesztések és a szőlészet megléte nem egyenlő a borturizmussal. A hagyományos borturizmust kiszolgáló pincesorok állapota elhanyagolt, illetve a térségi borászatot erősítő borházak jelenléte hiányzik a térségben, többnyire a termelés helyén vagy saját tulajdonban lévő fogadókban árusítják a borokat. A borászati kínálat nem jelenik meg egy helyen, erős széthúzás tapasztalható. Megoldási javaslat keretében eszközölhető a hagyományos, térségre jellemző pincesorok rekonstruálása szaktudásra és a hagyományok ismeretére alapozva, illetve a borházak kialakítása a borturizmus erősítése céljából. A törekvés célja a helyi borkultúra erősítése, illetve a minőségi alapokra helyezett borfogyasztás elterjesztése. A fejlesztés lényege, a borpincékre, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex szolgáltatások kiépítése,fejlesztése és bővítése” ▪„Összekapcsolva az NYD-91-GF-A- 12. sorszámú HPME-vel, illetve a NYD-91-GF-A-07 sorszámú HPME- vel nemcsak a turisztikai kínálati paletta és a térségbe látogatók száma növekedne, hanem a térségi borok is széleskörűen ismertek lennének. A helyi termék védjeggyel kibővítve egységes megjelenés lenne biztosítható az árusítóhelyeken, valamint a következő időszakokban a térségi borkultúra húzóágazat lehetne, mind a turizmus, mind a jövedelemtermelés területén. Végül pedig a minőségi borok elterjedése várható kedvezőbb ár mellett.” 98 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

100 99 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A mezőgazdasági szektor erősítése érdekében a legfontosabb megoldási javaslat a mezőgazdasági termelés technológiai korszerűsítése, ideértve mind a géppark fejlesztését, mind a mezőgazdasági termelő üzemek korszerűsítését, kiegészítve ezt a 658. sorszámú HPME-ben megfogalmazott környezetkímélő termelési módozatok és szabványok bevezetésével. Ennek következtében Európai Uniós színvonalú mezőgazdasági termelés valósulhat meg a helyi közösség területén.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A korszerű termelési módozatok bevezetésével a versenyképes, fenntartható fejlődést mutató, modern mezőgazdaság valósulhatna meg 2013-ra, összekapcsolva a sorszámú HPME kezdeményezésével, a térségi felvevő és árusító piacok kialakításával pedig a termelés értékesítési oldala is erősíthető lenne. Másrészt pedig a gazdasági egyensúly is helyreállítható lenne a térségi munkahelyteremtés erősítésével.” Szektor

101 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„A növekvő kereslet mennyiségi és minőségi kielégítésére korszerű fakitermelő, feldolgozó technológiák beszerzésére van szükség. A cél, a helyi szintű alapanyag a feldolgozókhoz történő minél kedvezőbb eljuttatására és kapcsolatépítésre alapozva a 684. sorszámú HPME alapján szakmai faipari hálózat kialakítása, valamint a 679. sorszámú HPME kapcsolódásával közös arculattal a piacon történő megjelenés. A faipari melléktermékek a kialakult hálózat segítségével. az 657. sorszámú HPME-ben megvalósuló bioerőművekben felhasználásra kerülhetnek.” ▪„A fakitermelés és faipari feldolgozás termelési volumene a korszerűsített technológia parknak köszönhetően nő, a termelékenység mellett pedig a helyi szintű munkahelyteremtéssel a szakemberek elhelyezkedése, illetve a teljes faipari értéklánchoz kötődő fejlesztések biztosítottak lennének a következő 5 évre.” 100 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

102 101 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A hátrányos helyzetű településeket érintő problémák ellensúlyozására multiszektorális, nem mezőgazdasági tevékenységre vonatkoztatható gazdaságélénkítés, illetve a vállalkozásfejlesztés megvalósításának elősegítése a jövedelemtermelő képesség növelésével, különös tekintettel a települések egyéni természeti és táji adottságaira. Ide értve mind az alapszintű technológiai fejlesztéseket és eszközbeszerzések, mind a kapcsolódó alapinfrastrukturális háttér kialakítását is, valamint s szükséges szabványok bevezetését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Eredményként előrejelezhető a hátrányos helyzetű települések gazdaság élénkítése, az itt termelt jövedelmekből számos újabb fejlesztési beruházás valósulhat meg. Amennyiben sikerül megtalálni ezeken a településeken azt az egyedi vonást, amiért a befektetőknek érdemes ott beruházni, akkor jelentős fejlődés várható. Előrejelezhetően a hátrányos helyzetű településeken eszközölt fejlesztések a munkanélküliség csökkenését és akár az egy főre jutó átlagkereset 5- 10%-os emelkedését is generálhatják.”

103 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 10 ▪„A megújuló energiaforrások teljes körű kiaknázása, energiatermelő egységek (bio-,hő-,vízi- és geotermikus erőművek) kialakításával, pályázati források és külföldi befektetők bevonásával, az energia termeléséhez kapcsolódó területigény megoldása konzorciális együttműködéssel, illetve tartós bérlettel. A fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiai partnerségi (mezőgazdaság jellegű alapanyag beszállítói, illetve fogyasztói szintű) hálózat megteremtése a fenntartható működtetés érdekében.” ▪„A megújuló energiaforrásra alapozó energiatermelés megteremtésével az egyeduralkodó energiaszolgáltató általi monopol ármeghatározás szerepe csökkenne, előre jelezhetőbb költségkalkulációkat lehetne készíteni, valamint a környezetromboló hatások szignifikáns csökkenésére lehetne számítani az elkövetkező 5 évben, továbbá a térségben emelkedne a munkahelyek száma (minimum 10 fővel) mind a szellemi, mind a fizikai ágazatokban. A mezőgazdasági melléktermékek biztos felvásárlási láncolata is kialakulhat eredményként 3 éven belül.” 102 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

104 103 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

105 104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Megoldási javaslat a védelem alatt álló épített emlékek külső és/vagy belső felújítása, illetve a szükséges eszközök,, a szakrális jellegű épületeknél külön szakembereket igénylő freskók, illetve oltárok restaurálása, a látogathatóság és a komplex lehetőségek érvényesítésének megteremtésével.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat elindítása után az első három évben minimum 10 db szakrális emlék felújítására kerülne sor, összekapcsolva a NYD-91-GF- A-19 sorszámú HPME-ben szereplő Nyitott Kapuk programmal és a teljes területrekonstrukcióval a szakrális turizmusba bekapcsolható állomáspontokat alkothatnának.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

106 105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Megoldási javaslatként megvalósíthatnánk a települési szintű, komplex települési alapinfrastruktúra fejlesztést. Ehhez nagy mértékben hozzájárulnak az uniós források. A Regionális Operatív Programok keretein belül a belvíz elvezetésének, csatornázásoknak, a széles körű úthálózat fejlesztésének, szilárd burkolatú utak számának növelésének, valamint az egészségközpontok és integrált közösségi házak fejlesztésének és kialakításának elősegítése.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként, mivel kiépül a teljes körű települési alapinfrastruktúra a térség népességmegtartóereje egyértelműen nő, a társadalmi jólétet növeli a települések komfortérzetének emelkedése az "élhetőbb falu" koncepciójának erősödését szolgálhatja. A megfelelő településszintű fejlettség beruházókat és további fejlesztéseket generáló beáramló tőkét eredményezhet, aminek következtében növekedhet a helyi munkahelyteremtés, az elvándorlási arány mérséklődhet. A megfelelő közmű kiépítettségével pedig a környezeti fenntarthatóságot erősítve, csökkenek a szennyezési források négy éven belül.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

107 106 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Közoktatási intézményfejlesztésére szintén uniós forrást biztosítottak a Regionális Operatív Program keretein belül (NYDOP 5.3/2 F). A szociális infrastruktúra fejlesztésére szintén megjelentek támogatási források TIOP és ROP keretében. A gyermekek utaztatását rendszerint iskolabuszokkal lehet megoldani, amelyek szintén uniós forrás megpályázása esetén lehetséges.” Megoldási javaslat ▪„Az oktatási intézmények a településeken a társadalmi jólétet növelik, ezek karbantartása elengedhetetlen. Amennyiben helyben az iskola fenntartása nem megoldható, az iskolabuszokkal a társulásban működő oktatás hatékonyan megvalósítható, így a települések közötti átjárhatóság biztosítása a népeségmegtartó erő növekedését vonhatja maga után, mivel a fiatalabb korosztály térségi oktatási intézményekbe való eljuttatásának terhét leveszi a szülők válláról.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

108 107 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztésével hozzájárulhatnánk a települési alapinfrastruktúra fejlesztéséhez. Egészségfejlesztés és egészségügyi intézmények fejlesztésén keresztül pedig helyi egészségházakat, járóbeteg szakrendelőket alakíthatnánk ki pályázati forrásból.” Megoldási javaslat ▪„Az egészségügyi ellátás biztosítása, területi kiegyenlítése a társadalmi esélyegyenlőség csökkentését eredményezi. Az intézmények állapotának javítása a lakosság komfortérzetét növeli. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésével szélesebb körű társadalmi szintű fenntarthatóság valósulhat meg a térségben. A korszerű technikai feltételrendszer megteremtésével pedig minőségi ellátást tudunk biztosítani.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egészségügyi ellátás” Fejlesztési téma

109 108 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térségi rendezvénykínálat bővítése, új rendezvények megteremtésének biztosítása, a rendezvények költségeihez való hozzájárulás megteremtése, valamint ezekeknek az újonnan megtartott rendezvényeknek biztosítani kell, hogy az idő elteltével rendezvénysorozatokká formálódjanak, a fenntarthatóság elvének megfelelően egyre szélesebb területre (települési, kistérségi, majd közösségi szintre) kiterjesztve. A rendezvények A fejlesztési irány alapja az új rendezvények megtartásának támogatása. Elszámolható: rendezvény járulékos költségei, bérleti és fellépti díjak, 15%-ig étel- és italfogyasztás költségei, kapcsolódó marketing, kisértékű eszközbeszerzés, projekt költségének 10%-ig tereprendezés, valamint egyéb elszámolható kiadások.” Megoldási javaslat ▪„Bővül a térségi rendezvénykínálat már az elkövetkező évben is, a rendezvények színvonalas megtartásából mindhárom szféra profitálhat, hiszen ismertségük egyértelműen nő, illetve a rendezvényeken keresztül a sajtóban történő megjelenések száma is. Összekapcsolva egy megfelelően kialakított rendezvénynaptár koncepcióval, a térség rendezvénykínálatában megszűnnek az átfedések, a látogatottság rendezvényenként min. 10%-kal nő.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

110 109 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A településeken uniós normáknak megfelelő parkok, játszóterek, pihenőhelyek kialakítására van szükség. Az ehhez szükséges források lehívására a jelenlegi pályázati kiírásokban lehetőség van. A megvalósítására lehetőség nyílik társadalmi összefogás keretében is. A zöldfelületek a funkciójuknak megfelelően kerüljenek kialakításra megfelelő növényesítéssel. A fejlesztés tartalma a védelem alatt nem álló közparkok felújítása, pihenőhelyek, sétautak, térelemek, útvonalak menti zöldfelületek kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„A települések megtartó ereje növekszik a társadalmi tér kialakításával. Lehetővé válik a szabadidő kulturált és aktív eltöltése, valamint a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Olyan zöldfelületek alakulnak ki, amelyek a településekre jellemző vizuális környezeti élményt nyújtanak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

111 110 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Térségi és települési értékesítő és felvevő piacok létrehozása és a feladat teljes körű ellátásához szükséges eszközök beszerzése. Megoldás lehet a termelők számára az engedélyek beszerzésének egyszerűsítése, a védjegyhez való csatlakozás lehetősége, valamint a helyi értékesítés népszerűsítése és támogatása. A termékek helyi piacon való közvetlen árusítása csökkenti a termelő költségeit, és így szélesebb réteg számára válik elérhetővé.” Megoldási javaslat ▪„A helyi termények és termékek ismertsége növekszik, a kereslet és kínálat helyben találkozik. A magasabb minőséget biztosítja a közvetlen értékesítés. A termékek kiváló és állandó minősége a turisták számára is vonzóvá teszi térségünket. Az értékesítés biztonsága a kihalóban lévő szakmák fennmaradását is garantálja.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

112 111 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A kültéri és épített jellegű közösségi terek felújítása, melyek egyértelműen a településkép megformálásában és a közösségi életben meghatározó szerepet játszanak. A megoldási javaslat céljaként a települések összképének javításával biztosítani a közösségi terek alternatív hasznosítási lehetőségeinek elterjedését. A fejlesztés tartalma a helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső felújítása, a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés eredményeként a települések megtartó ereje érezhetően növekszik. A közösségi terek megfelelő rekonstrukciójával, majd ezt követően célirányos hasznosítási lehetőségeinek kiaknázásával lehetővé válik a szabadidő kulturált eltöltése, a hagyományok ápolása, a generációk közötti kapcsolat ápolása is. A településkép javítása szempontjából, összekapcsolva az sorszámú HPME elképzeléseivel az élhető közösségi falu koncepciója megvalósulhat 2013-ra.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

113 112 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A térségi rendezvénykínálat bővítése és a meglévő fejlesztése, a rendezvény költségeihez való hozzájárulás megteremtése, valamint a térség közösségi életében meghatározó rendezvények átalakítása rendezvénysorozatokká a fenntarthatóság elvének megfelelően egyre szélesebb területre (települési, kistérségi, majd közösségi szintre) kiterjesztve. Ezek mellett olyan szemléletformáló rendezvények megtartása, melyek egyértelműen a települési generációk helyzetével foglalkoznak, valamint kis értékű eszközbeszerzések támogatása a beadott kérelem legfeljebb 10%-ig.” Megoldási javaslat ▪„Bővül a térségi rendezvénykínálat már az elkövetkező évben is, a rendezvények színvonalas megtartásából mindhárom szféra profitálhat, hiszen ismertségük egyértelműen nő, illetve a rendezvényeken keresztül a sajtóban történő megjelenések száma is. Összekapcsolva egy megfelelően kialakított rendezvénynaptár koncepcióval, a térség rendezvénykínálatában megszűnnek az átfedések, a látogatottság rendezvényenként min. 10%-kal nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

114 113 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Teljes körű falumegújítás, és ezzel településkép javítás támogatása a hátrányos helyzetű településeken. A legfontosabb cél a megoldási javaslattal, hogy a közösségi elveken alapuló település szintű megújulás gazdaságfejlesztést támogató alapként szolgáljon, mivel a falu megítélése maga után vonhatja a gazdasági jellegű letelepedési kedv erősödését.Fejlesztés tartalama a védelem altt nem álló épületek, építmények külső belső felújítása, helyi piacok létrehozása, valamint a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a hátrányos helyzetű települések alacsony népességmegtartó ereje szignifikánsan emelkedne, csökkenne a nagy arányú elvándorlások száma az élhetőbb település megvalósítása esetén. A periférikus területen jelentkező adottságok kihasználtsága akár 20%-kal is nőhet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

115 114 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/60 Kód: NyD-91-SzF-A-22 Sorszám: 1306 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési alapinfrastruktúra fejlesztése a településkép és a megtartó erő növelése céljából Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az oktatási infrastruktúra tekintetében megállapítható, hogy növekvő tendenciát mutatnak a közoktatási intézményfenntartó társulások megjelenése, mind az óvodák, mind az általános iskolák tekintetében. Egységesen megállapítható, hogy vagy a településen, vagy térségükben az alapvető oktatási intézmények megtalálhatók, a fenntartók törekednek az intézményeik felújítására, karbantartására. Helyzet/ adottság ▪A társulások megalakulásának kiváltó oka a finanszírozási problémák és a jelentkező gyermekhiány megoldása. Ezért az alapfokú oktatás egyre több helyen nem helyben valósul meg, így a gyermekeknek naponta kell utazniuk. A befogadó intézmények kapacitása azonban nem megfelelő a hirtelen megnövekvő gyermeklétszám befogadására. Probléma/ lehetőség ▪Közoktatási intézményfejlesztésére szintén uniós forrást biztosítottak a Regionális Operatív Program keretein belül (NYDOP 5.3/2 F). A szociális infrastruktúra fejlesztésére szintén megjelentek támogatási források TIOP és ROP keretében. A gyermekek utaztatását rendszerint iskolabuszokkal lehet megoldani, amelyek szintén uniós forrás megpályázása esetén lehetséges. Megoldási javaslat ▪Az oktatási intézmények a településeken a társadalmi jólétet növelik, ezek karbantartása elengedhetetlen. Amennyiben helyben az iskola fenntartása nem megoldható, az iskolabuszokkal a társulásban működő oktatás hatékonyan megvalósítható, így a települések közötti átjárhatóság biztosítása a népeségmegtartó erő növekedését vonhatja maga után, mivel a fiatalabb korosztály térségi oktatási intézményekbe való eljuttatásának terhét leveszi a szülők válláról. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/60 Kód: NyD-91-SzF-A-22 Sorszám: 1306 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/60 Kód: NyD-91-SzF-A-25 Sorszám: 1312 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési alapinfrastruktúra fejlesztése a településkép és a megtartó erő növelése céljából Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪Az egészségügyi ellátás tekintetében a központi ügyelet, a járóbeteg- és szülészeti ellátás nem helyi szinten valósul meg, ezek a szolgáltatások kizárólag Győrben vehetők igénybe. Összességében elmondható, hogy a térség két városában nem teljes körű az egészségügyi ellátás, de a közösség településein az alapszintű ellátás megoldott. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű emberek száma egyre inkább növekszik, amely egészségügyi problémák sokaságát veti fel. A népesség öregszik, amely a szociális és egészségügyi intézmények fejlesztését teszi szükségessé. Probléma/ lehetőség ▪A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztésével hozzájárulhatnánk a települési alapinfrastruktúra fejlesztéséhez. Egészségfejlesztés és egészségügyi intézmények fejlesztésén keresztül pedig helyi egészségházakat, járóbeteg szakrendelőket alakíthatnánk ki pályázati forrásból. Megoldási javaslat ▪Az egészségügyi ellátás biztosítása, területi kiegyenlítése a társadalmi esélyegyenlőség csökkentését eredményezi. Az intézmények állapotának javítása a lakosság komfortérzetét növeli. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésével szélesebb körű társadalmi szintű fenntarthatóság valósulhat meg a térségben. A korszerű technikai feltételrendszer megteremtésével pedig minőségi ellátást tudunk biztosítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/60 Kód: NyD-91-SzF-A-25 Sorszám: 1312 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/60 Kód: NyD-91-SzF-A-21 Sorszám: 1303 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési alapinfrastruktúra fejlesztése a településkép és a megtartó erő növelése céljából Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A kommunális infrastruktúra területén a térség átlagon felüli értékeket képvisel a víz-, villany-, gáz-, kommunikációs szolgáltatások (szélessávú internet, e-Magyarország pontok léte, mobil- és vezetékes telefonhálózatok) tekintetében. A zárt közcsatorna kiépítettsége számos területen alacsony, aminek nemcsak környezetvédelmi jelentősége van, hanem növelhetné az ott élők komfortérzetét is. A közlekedési infrastruktúra Győr központú, meghatározóan sugaras szerkezetű az úthálózat. Az eltérő utak mentén elhelyezkedő települések közötti átjárás nem mindig megfelelő. Helyzet/ adottság ▪Legnagyobb probléma a térségben a zárt közcsatorna kiépítetlensége, a települési közutak leromlott állapota. Gondot okoz a közösségi közlekedésben jelentkező járatritkítások és vonalak megszüntetése. A települések forráshiány miatt nem képesek megvalósítani ezeket a fejlesztéseket. Probléma/ lehetőség ▪Megoldási javaslatként megvalósíthatnánk a települési szintű, komplex települési alapinfrastruktúra fejlesztést. Ehhez nagy mértékben hozzájárulnak az uniós források. A Regionális Operatív Programok keretein belül a belvíz elvezetésének, csatornázásoknak, a széles körű úthálózat fejlesztésének, szilárd burkolatú utak számának növelésének, valamint az egészségközpontok és integrált közösségi házak fejlesztésének és kialakításának elősegítése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként, mivel kiépül a teljes körű települési alapinfrastruktúra a térség népességmegtartóereje egyértelműen nő, a társadalmi jólétet növeli a települések komfortérzetének emelkedése az "élhetőbb falu" koncepciójának erősödését szolgálhatja. A megfelelő településszintű fejlettség beruházókat és további fejlesztéseket generáló beáramló tőkét eredményezhet, aminek következtében növekedhet a helyi munkahelyteremtés, az elvándorlási arány mérséklődhet. A megfelelő közmű kiépítettségével pedig a környezeti fenntarthatóságot erősítve, csökkenek a szennyezési források négy éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/60 Kód: NyD-91-SzF-A-21 Sorszám: 1303 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/60 Kód: Sorszám: 1972 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Falusias jellegű térségi városok fejlesztésének és funkcióbővítésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségi 65 település közül 2, nevezetesen Pannonhalma és Tét emelkedett városi rangra. A helyi közösség összlakosságából több mint 7900 főt fednek le. Egységesen megállapítható, hogy az alapszolgáltatások tekintetében (rendőrség, tűzoltóság, gyermekjóléti szolgálat, teljes körű infrastrukturális kiépítettség, stb.) jól ellátottak. A legfontosabb helyzeti adottságuk a térségi központi szerepük. A Többcélú Kistérségi Társulások központjai ezekben a városokban találhatóak. Pannonhalma városi rangjának megszerzését nagyban segítette a Pannonhalmi Apátság jelenlétének erős húzóhatása. Míg Pannonhalma elsősorban szakrális turisztikai célpont, addig Tét kiemelkedően mezőgazdasági jellegű település, valamint itt található a térség legnagyobb foglalkoztató vállalata (Sokoró Kft.) is. Helyzet/ adottság ▪A két település legnagyobb hátránya sokszor pont a városi rangjukból ered. Számos területfejlesztési és Európai Uniós alapból nem részesülhetnek települési státuszuk miatt. A teljességhez hozzátartozik, hogy számos előirányzott támogatás fontos célterülete térségi városok, de ezek kisebb arányban kerülnek kiírása. Probléma/ lehetőség ▪Új – településrészi, települési, vagy kistérségi – gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a városközponti, alközponti területek fejlesztése, vagy a leromlott illetve leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a kisvárosi arculat és miliő megőrzése mellett fenntartható, multiszektorális együttműködésen alapuló városfejlesztési stratégiák megvalósítása, a fizikailag nem megjelenő előnyök, vagyis a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, helyi identitás erősítése is fontos következménye a széleskörű városfejlesztési projekteknek, lakosságuk így 5 éven belül akár 10-15%-al is nőhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 3. prioritás - Városfejlesztés

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/60 Kód: Sorszám: 1972 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Pannonhalma, Tét ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/60 Kód: NyD-91-SzF-A-23 Sorszám: 1310 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési és közösségi célokat szolgáló épületek korszerűsítése és bővítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A 65 település területén szinte mindenhol megtalálhatók a közösségi célokat szolgáló, nem védelem alatt álló épületek, illetve kültéri közösségi terek. Ezek a közösségi jellegű terek meghatározó fontossággal bírnak a településeken, hiszen egyrészt többnyire központi elhelyezkedésük miatt a településkép meghatározó elemei, valamint a települési civil központok, illetve közösségi programok színteréül szolgálnak. Helyzet/ adottság ▪A térségi önkormányzatoknál jelentkező általános probléma a fejlettségi szinttől függetlenül, hogy a kötelező feladatellátásra allokált források fokozatos csökkenése miatt a fejlesztésekre szánt forrásokból kell átcsoportosítaniuk. A közösségi célú terek gyakran állapotuk miatt nem tudják a teljes körű, települési igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani. Probléma/ lehetőség ▪A kültéri és épített jellegű közösségi terek felújítása, melyek egyértelműen a településkép megformálásában és a közösségi életben meghatározó szerepet játszanak. A megoldási javaslat céljaként a települések összképének javításával biztosítani a közösségi terek alternatív hasznosítási lehetőségeinek elterjedését. A fejlesztés tartalma a helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső felújítása, a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeként a települések megtartó ereje érezhetően növekszik. A közösségi terek megfelelő rekonstrukciójával, majd ezt követően célirányos hasznosítási lehetőségeinek kiaknázásával lehetővé válik a szabadidő kulturált eltöltése, a hagyományok ápolása, a generációk közötti kapcsolat ápolása is. A településkép javítása szempontjából, összekapcsolva az sorszámú HPME elképzeléseivel az élhető közösségi falu koncepciója megvalósulhat 2013-ra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/60 Kód: NyD-91-SzF-A-23 Sorszám: 1310 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/60 Kód: NyD-91-SzF-A-24 Sorszám: Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési és közösségi célokat szolgáló épületek korszerűsítése és bővítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség községeinek vizsgálatánál megállapítható hogy az agglomerációs területeken a települési alapszolgáltatások (folyamatos ügyfélfogadással rendelkező önkormányzatok, adminisztratív ügyintézés, takarékszövetkezetek, civil központok) szinte 100%-ig kiépültek, a periférikus területeken jellemzően egy központi szerepű településre összpontosulnak ezek a feladatkörök. A helyi közösség 65 településére jellemző, hogy 98%-ban elkülönült helyen található az önkormányzat, a gazdasági (pl.: takarékszövetkezetek) és a település életében meghatározó fontosságú civil szervezetek. Helyzet/ adottság ▪A településen szétszórtan elhelyezkedő intézmények az ügyintézéssel eltöltött idő növekedését, illetve a szervezetek közti információáramlás lassúságát és esetleges fennakadásait eredményezheti. A polgármestereken kívül hiányoznak az olyan szakemberek, akik a szférákon átívelő kapcsolatfenntartásban fontos szerepkörrel bírnak. A vidéki élet minőségének fejlesztése érdekében meg kell teremteni a közösségek ▪megerősítésének, megerősödésének feltételeit, a jó színvonalú közszolgáltatásokat kell biztosítani, elengedhetetlen feladat a pusztulófélben lévő közösségi infrastruktúra revitalizálása. Probléma/ lehetőség ▪A faluközpontú megújulás fontos tényezőjeként a III. tengely nem horizontális intézkedésébe tartozó integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozásának a támogatása, ahol hozzáférhetővé válik minden alapvető kommunikációs, hivatali, üzleti és egyéb szolgáltatás. A köz-, a civil- és a gazdasági szféra (pl.: takarékszövetkezet) közös képviselete és partnersége egy helyszínen megvalósulhat, kiegészítve közös közművelődési programokkal és települési könyvtárak létrehozásával. Megoldási javaslat ▪Eredményként a település lakói egy helyen részesülnek adminisztratív és önkormányzati ügyintézésből, gazdasági jellegű, illetve civil szervezetek által nyújtott szolgáltatásokból. Az egy főre eső ügyintézéssel töltött idő akár 10%-al is csökkenhet a településeken. A gyors és teljes körű ügyintézés és szolgáltatások egy helyre történő összpontosítása hozzájárul a település népességmegtartó erejének érezhető emelkedéséhez, életminőség javításához a folyamatos fenntarthatóság mellett. Az e-közigazgatás szerepének megerősödése várható 2013-ra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/60 Kód: NyD-91-SzF-A-24 Sorszám: Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/60 Kód: NyD-91-SzF-A-26 Sorszám: 1314 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Település szintű "zöldfelületek" és kikapcsolódási lehetőségeket szolgáló terek kialakítás... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések többségén a parkok játszóterek nagyon rossz állapotban vannak, elavultak, balesetveszélyesek, nem felelnek meg az uniós normáknak. A kisebb településeken nincsenek kikapcsolódásra és az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas területek. A fiatalok inkább a közeli városokban keresnek kikapcsolódási lehetőséget és nagyobb esélye van annak, hogy nem a megfelelő társaságot találnak. Helyzet/ adottság ▪A település összképét rontja a meglévő zöldfelületek elhanyagoltsága. Sokszor a zöldterületeknek csak esztétikai szerepe van, és nem rendelkezik a közösség számára hasznos funkcióval. A lakók közérzetét kedvezőtlenül befolyásolja a kikapcsolódási lehetőségek hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A településeken uniós normáknak megfelelő parkok, játszóterek, pihenőhelyek kialakítására van szükség. Az ehhez szükséges források lehívására a jelenlegi pályázati kiírásokban lehetőség van. A megvalósítására lehetőség nyílik társadalmi összefogás keretében is. A zöldfelületek a funkciójuknak megfelelően kerüljenek kialakításra megfelelő növényesítéssel. A fejlesztés tartalma a védelem alatt nem álló közparkok felújítása, pihenőhelyek, sétautak, térelemek, útvonalak menti zöldfelületek kialakítása. Megoldási javaslat ▪A települések megtartó ereje növekszik a társadalmi tér kialakításával. Lehetővé válik a szabadidő kulturált és aktív eltöltése, valamint a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Olyan zöldfelületek alakulnak ki, amelyek a településekre jellemző vizuális környezeti élményt nyújtanak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/60 Kód: NyD-91-SzF-A-26 Sorszám: 1314 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/60 Kód: NyD-91-SzF-1-06 Sorszám: 7037 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Település szintű "zöldfelületek" és kikapcsolódási lehetőségeket szolgáló terek kialakítás... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Győr város közelsége alapvetően fontos tényezőt képvisel a Pannónia Kincse LEADER Egyesület által lehatárolt terület lakóinak és településeinek is egyaránt. A felmérések szerint a városlakók majdnem 45%-a igényli a vidéki kikapcsolódási, rekreációs és sporttal kapcsolatos szolgáltatások meglétét. A térségi sportturisztika is egyre nagyobb hangsúlyt kap, a hármashatár (magyar-szlovák-osztrák), valamint a nemzetközi szintű kerékpárút kiépítésének köszönhetően. A településeken a sportolási infrastruktúra néhány kivétellel a sportpályára korlátozódik. A települési szintű sportesemények gyakran kom Helyzet/ adottság ▪Annak ellenére, hogy Győr város a Pannónia Kincse LEADER Egyesület területét alapvetően befolyásolja közvetetten és közvetlenül, a vidéki térség nem tud megfelelő sportolási és rekreációs lehetőséget biztosítani a városból. A külföldről ide érkezőknek sokszor csak turisztikai látnivalókra korlátozódik a látogatása, megfelelő rekreációs lehetőség nem biztosított. A települési szintű sport infrastruktúra sokszor elhanyagolt és leamortizált állapotban van. Probléma/ lehetőség ▪A fejlesztés irányvonalaként olyan közcélú sportolási és sportturisztikai infrastruktúra fejlesztése, valamint új létesítmények kialakítása (nem kapcsolódik önkormányzatok által ellátandó közfeladatokhoz) a projekt költségeinek 30%-ig olyan sportolási lehetőségeket kiszolgáló eszközbeszerzés, amely egyértelműen a térségi lakosság szabad levegőn eltöltött idejének növeléséhez, valamint a környezettudatosság, szabadidő aktív eltöltéséhez és a városból kikapcsolódás és rekreáció céljából kilátogató lakosság jólétéhez is egyaránt hozzájárul. Az irányvonal kellően innovatívnak számít, mivel a térségben hiány mutatkozik ebből, valamint kellő összefogással megfelelő partnerséggel az egész térségben elterjeszthető lesz ez a szemlélet. Elszámolható: építés, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, eszközbeszerzés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatása, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés eredményeként minimum 1 db sportolási infrastruktúra fejlesztés megvalósul, növelve a szabadidő hasznos eltöltésének idejét, valamint a települési és térségi társadalmi szintű jólétet is növelheti. A fiatal korosztály számára pedig egyértelműen a megfelelő kikapcsolódási lehetőséget tudja biztosítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2244 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38101 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/60 Kód: NyD-91-SzF-1-06 Sorszám: 7037 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/60 Kód: NyD-91-SzF-1-07 Sorszám: 7036 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Település szintű "zöldfelületek" és kikapcsolódási lehetőségeket szolgáló terek kialakítás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az 5000 fő feletti településeken a Pannónia Kincse területén található településekkel párhuzamosan megtalálhatók a közösségi célokat szolgáló, nem védelem alatt álló épületek, illetve kültéri közösségi terek. Ezek a közösségi jellegű terek meghatározó fontossággal bírnak a településeken, hiszen egyrészt többnyire központi elhelyezkedésük miatt a településkép meghatározó elemei, valamint a települési civil központok, illetve közösségi programok színteréül szolgálnak. A parkok és játszóterek nem megfelelő állapotban vannak, a települési elvárásokat nem szolgálják ki megfelelően, valamint elavult Helyzet/ adottság ▪Az 5000 fő feletti településeken a nagy lakosságszám ellenére, sokszor hasonlóan a kisebb településekhez problémát jelent, hogy a kötelező feladatellátásra allokált források fokozatos csökkenése miatt a fejlesztésekre szánt forrásokból kell átcsoportosítaniuk. A közösségi célú terek gyakran állapotuk miatt nem tudják a teljes körű, települési igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani. Probléma/ lehetőség ▪5000 fő feletti településeken a falumegújítás és fejlesztés típusú elképzelésekek támogatása, meglévő helyi, vagy országos védelem alatt nem álló épületek, közösségi terek, helyi piacok, illetve díszterek megőrzése, megóvása és szükség esetén kialakítása. Elszámolható: építés, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatása, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeként a települések megtartó ereje érezhetően növekszik. A közösségi terek megfelelő rekonstrukciójával, majd ezt követően célirányos hasznosítási lehetőségeinek kiaknázásával lehetővé válik a szabadidő kulturált eltöltése, a hagyományok ápolása, a generációk közötti kapcsolat ápolása is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18698 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18698 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/60 Kód: NyD-91-SzF-1-07 Sorszám: 7036 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Győrújbarát ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/60 Kód: NyD-91-SzF-A-30 Sorszám: 1747 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési és térségi szintű értékesítési és felvevő piacok létrehozásának és fejlesztésén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség széles körű helyi termék és terménypalettával (méz, bor, pálinka, zöldségekből, gyümölcsökből, húsokból készített termékek, kerámiák, hímzések stb. ) rendelkezik, amely a települések lakói számára kevésbé ismert. A fogyasztói társadalom számára "divatjamúlt" lett a helyi termékek vásárlása, inkább a hiper- és szupermarketeket részesítik előnyben. Helyzet/ adottság ▪Győr városán kívül nincsenek térségi meghatározó árusító helyek, elterjedtek a bolhapiacok, ahol a külföldről behozott alacsony minőségű áruk értékesítése zajlik. Probléma, hogy a helyi termékek árusítására olyan előírások vonatkoznak, amelyeknek betartása szinte lehetetlen, vagy óriási anyagi terheket ró a termelőre, így nem éri meg az értékesítés, illetve magas árakat kénytelen megszabni. Probléma/ lehetőség ▪Térségi és települési értékesítő és felvevő piacok létrehozása és a feladat teljes körű ellátásához szükséges eszközök beszerzése. Megoldás lehet a termelők számára az engedélyek beszerzésének egyszerűsítése, a védjegyhez való csatlakozás lehetősége, valamint a helyi értékesítés népszerűsítése és támogatása. A termékek helyi piacon való közvetlen árusítása csökkenti a termelő költségeit, és így szélesebb réteg számára válik elérhetővé. Megoldási javaslat ▪A helyi termények és termékek ismertsége növekszik, a kereslet és kínálat helyben találkozik. A magasabb minőséget biztosítja a közvetlen értékesítés. A termékek kiváló és állandó minősége a turisták számára is vonzóvá teszi térségünket. Az értékesítés biztonsága a kihalóban lévő szakmák fennmaradását is garantálja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/60 Kód: NyD-91-SzF-A-30 Sorszám: 1747 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/60 Kód: NyD-91-SzF-A-27 Sorszám: 1315 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Települési információs rendszer korszerűsítésének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Helyi Közösség településein jelenleg nincs kiépítve egységes települési információs rendszer. Nincsenek jól látható utcanév táblák - melyek jelentősen megnehezítik a tájékozódást - nincsenek a községbe érkezőket, illetve az innét kiutazókat köszöntő táblák, továbbá hiányoznak az információs táblák is. Helyzet/ adottság ▪A települések nagy részén hiányosak vagy egyáltalán nem találhatóak információs és útbaigazító táblák. A helyi lakosok és a turisták nem tudnak tájékozódni, de probléma esetén a segítség (tűzoltó, rendőrség, orvos) is nehezen ér célba. A helyzetet rontja, hogy a települési önkormányzatok meglehetősen kevés saját bevételi forrásai nem teszik lehetővé az információs rendszer kiépítését. Probléma/ lehetőség ▪A helyi közlekedés, tájékozódás zökkenőmentessé tétele települési információs rendszer kiépítésével (településenként egységes utcanév és a különféle információs táblák kihelyezése). A megoldási javaslat célja, hogy a lehető legtöbb információt tartalmazó, optimális helyre kihelyezett és tájékoztatást és útbaigazítást elősegítő információs rendszer megvalósuljon a településeken. Megoldási javaslat ▪A települési információs rendszer kiépítése várhatóan a jövőben kedvező hatást fejt ki a térség idegenforgalmára, turizmusára. Továbbá ezen információs táblák hozzájárulhatnak a településkép javításához, esztétikai értéket is képviselhetnek. A települési egységes marketing kiépítésének, megvalósításának fontos eszközei a különböző közcélú intézmények megközelíthetőségét jelző, települési információs táblák. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/60 Kód: NyD-91-SzF-A-27 Sorszám: 1315 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/60 Kód: NyD-91-SzF-B-03 Sorszám: 1694 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Közlekedésbiztonság és bűnmegelőzés támogatásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Helyi szintű rendőrségi feladatellátás helyett körzeti irodák alakultak. Nincsenek kiemelve azok a települések, amelyek közbiztonság szempontjából (diszkók, főútvonal menti, ill. azt átszelő települések) veszélyeztetettek. A helyi közösség területe 100%-ban le van fedve települési közbiztonságot szolgáló szervezetekkel (95%-ban polgárőrségek, illetve önkéntes tűzoltó egyesületek). Helyzet/ adottság ▪Sok településen nagy a forgalom, nem megoldott a kerékpáros KRESZ oktatás a fiatalabb korosztály részére sem. Szükség lenne a veszélyeztetett helyeken a polgárőrség és a rendőrség aktív részvételére, a széleskörű közbiztonság és vagyonvédelem megvalósítására. Probléma/ lehetőség ▪Megoldás lehet a települések területén térfigyelő kamerák elhelyezése, valamint a lakosság tájékoztatása a bűnmegelőzés lehetőségeiről. Már kora gyermekkorban oktatni kellene a KRESZ-t, a már megszerzett tudást folyamatosan frissíteni kell (játékos versenyek, vetélkedők). A helyi biztonság növelésére a polgárőrség szélesebb körű bevonása, aktivizálása. Megoldási javaslat ▪Ennek következtében nő a közbiztonság. Csökkenthető a gyermekek/felnőttek közlekedési baleseteinek száma ra a helyi közösség területén magas szintű vagyon és közbiztonsági intézkedések jelenhetnek meg. Két éven belül, széleskörű összefogást eredményezhet a hivatásos rendfenntartó szervezetek és a helyi szinten működő önkéntes jellegű település védelmét szolgáló civil szervezetekkel (polgárőrségekkel, önkéntes tűzoltó egyesület). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 6. prioritás - A Nyugat-dunántúli operatív program lebonyolításának finanszírozása (te...

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 12/60 Kód: NyD-91-SzF-B-03 Sorszám: 1694 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/60 Kód: NyD-91-SzF-A-28 Sorszám: 1719 Prioritás: Faluközpontú megújulást elősegítő lehetőségek biztosítása Intézkedés: Hátrányos helyzetű településeken megvalósított falumegújítás és közösségi célokat érintő f... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben 8 darab hátrányos helyzetű település található: Csornai kistérség: Rábcakapi (189 fő), Cakóháza (67 fő), Markotabödöge (500 fő), Tárnokréti (218 fő), Téti kistérség: Sobor (322 fő), Szerecseny (857 fő), Pannonhalmi kistérség: Lázi (582 fő), Pápai kistérség: Nagydém (428 fő). A hátrányos helyzetű települések többségének legnagyobb problémája, hogy a lakosság elöregedő, lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A legtöbb település semmilyen intézménnyel nem rendelkezik, iskolája, óvodája már régóta nincs vagy bezárás fenyegeti. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű települések problémája az alapvető adottságából ered. A periférikus elhelyezkedésük ellenére jelentős adottságokkal bírnak (Rábcakapi biopiac, Tárnokréti templom, Sobri hagyományok, Nagydém bakonyaljai elhelyezkedése), de ezek a lehetőségek a községek helyzetéből adódóan kiaknázatlanok. A községi szinten jelentkező háttérforrások alacsony aránya miatt a fejlesztési lehetőségeik korlátozottak Probléma/ lehetőség ▪Teljes körű falumegújítás, és ezzel településkép javítás támogatása a hátrányos helyzetű településeken. A legfontosabb cél a megoldási javaslattal, hogy a közösségi elveken alapuló település szintű megújulás gazdaságfejlesztést támogató alapként szolgáljon, mivel a falu megítélése maga után vonhatja a gazdasági jellegű letelepedési kedv erősödését.Fejlesztés tartalama a védelem altt nem álló épületek, építmények külső belső felújítása, helyi piacok létrehozása, valamint a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a hátrányos helyzetű települések alacsony népességmegtartó ereje szignifikánsan emelkedne, csökkenne a nagy arányú elvándorlások száma az élhetőbb település megvalósítása esetén. A periférikus területen jelentkező adottságok kihasználtsága akár 20%-kal is nőhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret57799 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága87217 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/60 Kód: NyD-91-SzF-A-28 Sorszám: 1719 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cakóháza, Lázi, Markotabödöge, Nagydém, Rábcakapi, Sobor, Szerecseny, Tárnokréti ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/60 Kód: NyD-91-GF-B-01 Sorszám: 657 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Környezettudatos vállalatfejlesztési beruházások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A közösség területi elhelyezkedése és időjárási viszonyai miatt kedvező a megújuló energiaforrások hasznosítása, hiszen megtalálható egyrészt a magas napsütéses órák száma miatt (átlagosan óra/év) a napenergia, az erős széljárások miatt a szélenergia, a gazdag folyóvízbázis megléte, különösen a sodrása miatt a Duna kedvez a vízi energia termelésnek, a gazdag felszín alatt húzódó termálkincs miatt a geotermikus energia hasznosítása célszerű. Jelenleg a hagyományos erőforrásokra építő energiaszolgáltatók monopolhelyzetben vannak. Helyzet/ adottság ▪Az energiakvóták, valamint elsősorban a magas tőkeköltség és a nagy területigény (magán és önkormányzati tulajdonú) miatt a megújuló energiaforrásokra alapuló hasznosítás nehezen megoldható. A megvalósítandó bioerőművek esetében a működéshez szükséges nyersanyagok megteremtése sem megoldott (min hektár termőföld szükséges, melyek csak ide termelnek). Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energiaforrások teljes körű kiaknázása, energiatermelő egységek (bio-,hő-,vízi- és geotermikus erőművek) kialakításával, pályázati források és külföldi befektetők bevonásával, az energia termeléséhez kapcsolódó területigény megoldása konzorciális együttműködéssel, illetve tartós bérlettel. A fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiai partnerségi (mezőgazdaság jellegű alapanyag beszállítói, illetve fogyasztói szintű) hálózat megteremtése a fenntartható működtetés érdekében. Megoldási javaslat ▪A megújuló energiaforrásra alapozó energiatermelés megteremtésével az egyeduralkodó energiaszolgáltató általi monopol ármeghatározás szerepe csökkenne, előre jelezhetőbb költségkalkulációkat lehetne készíteni, valamint a környezetromboló hatások szignifikáns csökkenésére lehetne számítani az elkövetkező 5 évben, továbbá a térségben emelkedne a munkahelyek száma (minimum 10 fővel) mind a szellemi, mind a fizikai ágazatokban. A mezőgazdasági melléktermékek biztos felvásárlási láncolata is kialakulhat eredményként 3 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/60 Kód: NyD-91-GF-B-01 Sorszám: 657 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/60 Kód: NyD-91-GF-A-03 Sorszám: 658 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Környezettudatos vállalatfejlesztési beruházások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségi termelésben nagy arányú a mezőgazdasági vállalkozások száma. A térség mezőgazdasága többnyire két ágra bontható: egyrészt az élelmezési célú mezőgazdasági (kukorica, gyümölcsfélék, stb.), másrészt pedig a feldolgozóipar számára alapanyagot biztosító termelésre (pl. repce). Számos területen intenzív mezőgazdasági termelés folyik a nagyobb hozam elérése érdekében. A területi mezőgazdaság, illetve sok egyéb profilú vállalkozás a fő terméke (terménye) mellett többfajta mellékterméket is termel. Helyzet/ adottság ▪A legfontosabb probléma a környezet és a termőföldek leterheltsége, valamint a termelési hozam növekedését elősegítő számos mezőgazdasági szer talajvíz és egyéb felszín alatti vizet károsító hatása. A legnagyobb veszélye ennek a folyamatnak, hogy a térségi termál és ivóvízkincs szennyeződhet, későbbi felhasználása lehetetlenné válhatna. Az agráriumban keletkező számos melléktermék újrafelhasználása nem megoldott. Probléma/ lehetőség ▪Az érintett, elsősorban mezőgazdasági jellegű vállalkozások tekintetében a környezetkímélő termelési módszerek, környezetvédelmi szabványok bevezetése, valamint a környezetvédelmi szempontot erősítve a keletkezett melléktermékek és „feleslegek” felhasználásának elősegítése a megvalósítandó bioenergia-termelésben (pl. biomassza, bioetanol, stb.) (657. sorszámú HPME). A megoldási javaslat legfontosabb célja a mezőgazdasági célú területek leterheltségének csökkentése. Megoldási javaslat ▪A környezetkímélő módszerekkel és szabványokkal a térségben működő vállalkozások káros anyag kibocsátásának és környezetromboló hatásainak csökkentését kell elérni. A következő öt évben a cél, hogy megőrizzük a talaj termőképes állapotát és a felszín alatti vizeket a lehetőségeknek megfelelően megóvjuk, megőrizzük a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait; elősegítsük a biológiai sokféleség, a biodiverzítás fennmaradását, a melléktermékekkel és hulladékokkal nem, vagy csak minimális mértékben szennyezzük a környezetet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/60 Kód: NyD-91-GF-A-03 Sorszám: 658 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/60 Kód: NyD-91-GF-A-04 Sorszám: 659 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Környezettudatos vállalatfejlesztési beruházások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A jelenlegi felmérések szerint a térségben számos helyen megújuló, környezetkímélő energiaforrásokra épülő erőművek kiépítése valósulhat meg (Duna menti E.On erőmű, Téti kistérségben bioerőmű). A helyi vállalkozások és mezőgazdasági üzemek több mint 95%- ban elsődleges energiaforrásokat használnak, melynek rezsiköltsége magasabb, mint a megújuló energiaforrásokra épülő energia (657. sorszámú HPME az alapja). Helyzet/ adottság ▪A helyi viszonylatban működő vállalkozások nincsenek kellőképpen informálva a megújuló energiaforrások által nyújtott kedvező lehetőségekről, a vállalkozói mentalitás sok helyen nem nyitott az új, forradalmibb jellegű módszerek bevezetésére, egyfajta elzárkózás tapasztalható az innovatívabb megoldásokkal szemben. A másik említést érdemlő akadályozó tényező a környezetkímélő, megújuló energiaforrások alacsony szintű kihasználtsága Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani kellő informáltság mellett, hogy a megvalósuló megújuló energiaforrásokra rá tudjanak csatlakozni, és leválhassanak az elsődleges energiaforrásokról. Az infrastrukturális beruházás fő célja a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság kombinációjának megteremtése, ill. hogy partnerség jöjjön létre a megújuló energiaforrásokat biztosító szolgáltatók és a helyi vállalkozói szféra között. Megoldási javaslat ▪A kezdeti beruházások után néhány éven belül érezhető a megújuló energia felhasználása következtében a rezsiköltségek csökkenése. A költségcsökkenések miatt felhalmozódó bevételnövekedésből újabb vállaltfejlesztési beruházások eszközölhetők. További eredményt jelenthet, hogy a monopol, hagyományos energiapiacon a versenyhelyzet kialakulása miatt árcsökkenés prognosztizálható a beruházások megvalósulása esetén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/60 Kód: NyD-91-GF-A-04 Sorszám: 659 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/60 Kód: NyD-91-GF-A-13 Sorszám: 672 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Gazdasági célú szolgáltatásfejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozásán és f... Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A helyi közösség területén rendkívül nagy a vállalkozások száma. Győr városának közelsége miatt a felvevő piac léte adott, számos helyi vállalkozás, különös tekintettel az agglomerációs térségben működők, a győri multinacionális vállalatoknak beszállítója. A déli elmaradottabb területeken többnyire mezőgazdasági vállalkozások, illetve kisvállalkozások működnek. Az északi rész fő profilja a gépipar, szerszámgyártás. A tercier szektor szerepe a térségben változó tendenciát mutat az északi és déli területek viszonylatában. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások létrehozásához a legfontosabb lehetőséget a megfelelő gazdasági háttérszolgáltatás biztosítja. Hiányt jelent a térségben, hogy Győr városán és néhány településen kívül az ipari parkok és a letelepedést elősegítő szolgáltatások csekély arányban vannak jelen. A nagy számú külföldi befektető és a térségbe áramló tőke a letelepedés esetén elsősorban ezeket a területeket célozza meg. Probléma/ lehetőség ▪A térségi gazdaság élénkítéséhez szükséges gazdasági alapfeltételek megteremtése irodaházak, inkubátorházak és ipari parkok létrehozásával. A megoldási javaslat célja egyrészt a helyi vállalkozásokat az indításában segíteni, másrészt a külföldi beáramló tőke igényeit is célzottan kielégíteni. A gazdaságsegítő intézkedéseket kiegészítve a 657. sorszámú HPME-ben megfogalmazott megújuló energiaforrások hasznosításával kiegészítő szolgáltatást biztosíthatna az ipari park jellegű területeken. Megoldási javaslat ▪A gazdaságjavító intézkedésekkel elsősorban alapszintű gazdaságfejlesztés valósulna meg munkahelyteremtéssel párosulva 2013-ra. A térségben jelenlévő és működő vállalkozások számát min. 10%-kal növelhetnénk, valamint a megfelelő gazdasági háttér megteremtésével a külföldi tőke beáramlása a helyi gazdaságfejlesztési húzóágazatokba (pl.: gépipar) tovább növekedhet, szerepük kiterjeszthető lenne a periférikus területekre. A munkanélküliségi arány csökkentésével párosítva az elmaradottabb térségek jövedelemtermelő képessége is szignifikánsan emelkedhet 2015-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 17/60 Kód: NyD-91-GF-A-13 Sorszám: 672 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/60 Kód: NyD-91-GF-A-14 Sorszám: 673 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Gazdasági célú szolgáltatásfejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozásán és f... Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A helyi közösség területén rendkívül nagy a vállalkozások száma. Győr városának közelsége miatt a felvevő piac megléte adott, számos helyi vállalkozás a győri multinacionális vállalatoknak a beszállítója, különös tekintettel az agglomerációs térségben működőkre. A déli elmaradottabb területeken többnyire mezőgazdasági vállalkozások, illetve kisvállalkozások működnek. Az északi rész fő profilja a gépipar, szerszámgyártás. A tercier szektor szerepe a térségben változó tendenciát mutat az északi és déli területek viszonylatában. Helyzet/ adottság ▪Fontos probléma, hogy a térségben a szolgáltatások eltérő arányban vannak jelen, sok helyen a túlnyomórészt kisvállalkozásban működő szolgáltatások nyújtásához nincs megfelelő géppark, és a szükséges eszközök sokszor nem állnak rendelkezésre. Győr város közelsége is egyben probléma, hiszen a kínálati oldal nagymértékben ott összpontosul, mivel a nagyvárosban a szolgáltatások magasabb szinten állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪A helyi vállalkozásokat korszerű (mezőgazdaságon kívüli tevékenységekre vonatkozóan) technológiával és eszközparkkal segíteni, hogy a túlnyomórészt agglomerálódott területeken a jelen lévő egyéni, mikro kis-és középvállalkozások saját lábukra állva teljes körű, standardan magas minőséget tudjanak a fogyasztóknak nyújtani, ennek érdekében minőségbiztosítási szabványrendszerek bevezetésének támogatása, illetve a periférikus területen működő vállalkozások gazdasági felzárkóztatásának elősegítése. A fejlesztés tartalama a mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó bekezdésben meghatározott, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységekre, szabványok beveztése és alkalmazása, gazdasági épületrészhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés, gépbeszerzés. Megoldási javaslat ▪A gazdaságfejlesztési intézkedés eredményeként a gazdasági potenciál növekszik, az intézkedésben résztvevő vállalkozásoknál min 5%- os bevételnövekedést várunk, illetve a térségi munkahelyteremtés is min fővel növekszik az első évben, majd ezután prognosztizálható munkahelynövekedés várható, amely munkahelyteremtéssel az esélyegyenlőség biztosításával valósulna meg (pl.: kisebbségi munkavállalók, részmunkaidős állások kismamáknak). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma55 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/60 Kód: NyD-91-GF-A-14 Sorszám: 673 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/60 Kód: NyD-91-GF-A-01 Sorszám: 655 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Helyi szintű termények és nyersanyagok előállításának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A mezőgazdasági ágazatok térségenként jól elkülöníthetők: Sokoróalja és a Pannonhalmi-dombság területén szőlő-és gyümölcstermesztés, a Rábca-menti településeken a biozöldség és szarvasmarha, a Téti kistérségben kukorica, gabonafélék és a szarvasmarha, a déli részén pedig a hagyományos gyümölcstermesztési ágazatok találhatók meg. Az őstermelők száma a térségben magas, sok helyen jellemző a szövetkezeti formában való termelés. A térségben az egyik húzó ágazat (Sokoró Kft.) a mezőgazdasági gépek gyártása. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb probléma, hogy a nagyobb termelők kivételével az elaprózódott birtokszerkezet a jellemző, a termelés nagy része 1-2 hektáros területeken folyik. A mezőgazdasági üzemek, valamint a mezőgazdasági termékek nagy része nem a térségben kerül értékesítésre, illetve felhasználásra. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági szektor erősítése érdekében a legfontosabb megoldási javaslat a mezőgazdasági termelés technológiai korszerűsítése, ideértve mind a géppark fejlesztését, mind a mezőgazdasági termelő üzemek korszerűsítését, kiegészítve ezt a 658. sorszámú HPME-ben megfogalmazott környezetkímélő termelési módozatok és szabványok bevezetésével. Ennek következtében Európai Uniós színvonalú mezőgazdasági termelés valósulhat meg a helyi közösség területén. Megoldási javaslat ▪A korszerű termelési módozatok bevezetésével a versenyképes, fenntartható fejlődést mutató, modern mezőgazdaság valósulhatna meg 2013-ra, összekapcsolva a sorszámú HPME kezdeményezésével, a térségi felvevő és árusító piacok kialakításával pedig a termelés értékesítési oldala is erősíthető lenne. Másrészt pedig a gazdasági egyensúly is helyreállítható lenne a térségi munkahelyteremtés erősítésével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/60 Kód: NyD-91-GF-A-01 Sorszám: 655 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/60 Kód: NyD-91-GF-A-02 Sorszám: 656 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Helyi szintű termények és nyersanyagok előállításának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A helyi közösség erdőgazdálkodásának alapja a Bakonyaljai térség, a Pannonhalmi-dombság és a Sokoró területén található erdőségek (cser, tölgy, fenyő, kőrisfa, nyárfa, bükk). A kezelésük két szervezet, a Kisalföldi Erdőgazdálkodási Zrt. és a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. feladata. Ennek eredményeként a térség számos területén találhatunk faipari vállalkozásokat, ahol a kitermelt fafajták feldolgozása zajlik, valamint a kutatás-fejlesztés szerepe is erős a közeli Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Karának köszönhetően. Helyzet/ adottság ▪A helyi erdők megléte, illetve a folyamatosan jelentkező és növekvő kereslet miatt a faipari szektor nagy lehetőségeket rejt magában, illetve a rendelkezésre álló famennyiség miatt az alapanyag kedvező áron rendelkezésre áll, a K+F bázis kombinálásával pedig szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyek is teremthetők lennének. Probléma/ lehetőség ▪A növekvő kereslet mennyiségi és minőségi kielégítésére korszerű fakitermelő, feldolgozó technológiák beszerzésére van szükség. A cél, a helyi szintű alapanyag a feldolgozókhoz történő minél kedvezőbb eljuttatására és kapcsolatépítésre alapozva a 684. sorszámú HPME alapján szakmai faipari hálózat kialakítása, valamint a 679. sorszámú HPME kapcsolódásával közös arculattal a piacon történő megjelenés. A faipari melléktermékek a kialakult hálózat segítségével. az 657. sorszámú HPME-ben megvalósuló bioerőművekben felhasználásra kerülhetnek. Megoldási javaslat ▪A fakitermelés és faipari feldolgozás termelési volumene a korszerűsített technológia parknak köszönhetően nő, a termelékenység mellett pedig a helyi szintű munkahelyteremtéssel a szakemberek elhelyezkedése, illetve a teljes faipari értéklánchoz kötődő fejlesztések biztosítottak lennének a következő 5 évre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Az erdők gazdasági értékének javítása

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 20/60 Kód: NyD-91-GF-A-02 Sorszám: 656 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Fenyőfő, Gic, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Nagydém, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/60 Kód: NyD-91-GF-A-05 Sorszám: 660 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségi termál- és ivóvízkincs kiaknázásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Régiónk termálvízkészleteit főként nagy fürdőkomplexumok használják. A meglévő termálkutak közül sok nincs kihasználva. Ezek egy része önkormányzati tulajdonban van, a másik része pedig magántulajdonban. A beruházók főként fürdőkben, rekreációs központokban gondolkodnak, az alternatív hasznosítási lehetőségek a térségi köztudatban nem ismertek. Helyzet/ adottság ▪Termálkútjainkat alternatív energiaforrásként lehetne hasznosítani kis-és középvállalkozások, mezőgazdasági termelők, biokertészek, ill. kisebb településrészek energiaellátására. Probléma/ lehetőség ▪A már meglévő, de nem használt termálkutak feltérképezése, további lelőhelyek keresése, felhasználásuk elősegítése a mezőgazdasági termelők és az alternatív energiát szívesen felhasználó kis- és középvállalkozások, biokertészetek, ill. a lakosság számára. Megoldási javaslat ▪Az elkövetkező 2 évben legalább 1 termálkút kihasználásának elősegítése, a vidék megtartóerejének növelése munkahelyteremtéssel egybekötve, további gazdaságfejlesztési elképzeléseket ráépítve. A hasznosítási mód elterjedésével a környezetvédelmi fenntarthatóság is megvalósul, csökken a károsanyag-kibocsátás a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 21/60 Kód: NyD-91-GF-A-05 Sorszám: 660 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/60 Kód: NyD-91-GF-2-03 Sorszám: 6475 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségi termál- és ivóvízkincs kiaknázásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség területén növekszik az ivóvizek értéke. A vezetékes vízhez egyre mélyebb rétegekből lehet hozzá jutni, és a tendencia várhatóan tovább fog folytatódni. A régió területe gazdag forrásokban, ezek egy része ismert, másik része pedig régóta nem használt és elhanyagolt. Helyzet/ adottság ▪Már meglévő kútjaink, forrásaink vagy el vannak zárva, vagy vizeik nincsenek kihasználva, illetve esetleges mezőgazdasági károsító anyagok miatt a felszín közeli vizek szennyezettek is lehetnek. A fő probléma, hogy ahol források, illetve vízlelőhelyek találhatóak, a környezetvédelmi szempontok mellett nem veszik figyelembe a gazdasági szempontokat, mivel ezek a vizek gazdaságos mennyiségben kitermelhetőek lennének, elősegítve a munkahelyteremtést, illetve a helyi jövedelemtermelést is egyaránt. Probléma/ lehetőség ▪Az előzetesen feltárt vízlelőhelyeken, ahol gazdaságosan kitermelhető a vízmennyiség, a környezet megóvása mellett, kisebb palackozó üzem létrehozásának támogatása. Ezen fejlesztések csak olyan helyen pályázhatóak meg, amely települések előzetesen LEADER fejlesztésből próbafúrásokat, illetve vízmérnöki előtanulmányokat valósítanak meg. Ezek új munkahelyeket teremtenek, és az önkormányzatoknak folyamatos bevételt jelentenek. A fejlesztés megvalósítása a 3. tengelytől eltérően, a LEADER alapelvek mentén valósul meg, elsősorban a partnerség, az egyedi márkanév kifejlesztése, kapcsolódó marketing és térségen belüli együttműködésre alapul. A legfontosabb szemlélet az innovativitás, mivel a térségben egyedi beruházásként valósulna meg. Elszámolható: építés, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés eszközbeszerzés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatása, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪Az elkövetkező 3 évben legalább 1 vízpalackozó üzem létrehozása, térségspecifikus és védjeggyel ellátott palackozott vizek elterjedése, térségi munkahelyteremtés elősegítése és egészséges ivóvíz hasznosítása, valamint a térségi termék paletta is növekedni fog a felhasználás miatt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (25%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/60 Kód: NyD-91-GF-2-03 Sorszám: 6475 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bakonyszentlászló, Ravazd ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/60 Kód: NyD-91-GF-2-01 Sorszám: 661 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségi termál- és ivóvízkincs kiaknázásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség területén növekszik az ivóvizek értéke. A vezetékes vízhez egyre mélyebb rétegekből lehet hozzá jutni, és a tendencia várhatóan tovább fog folytatódni. A régió területe gazdag forrásokban, ezek egy része ismert, másik része pedig régóta nem használt és elhanyagolt. Helyzet/ adottság ▪Már meglévő kútjaink, forrásaink vagy el vannak zárva, vagy vizeik nincsenek kihasználva, illetve esetleges mezőgazdasági károsító anyagok miatt a felszín közeli vizek szennyezettek is lehetnek. A megfelelő környezetvédelmi szempontok figyelemebe vétele hiányzik, alternatív hasznosítási feltételek nem játszanak meghatározó szerepet a forrásokkal és kutakkal kapcsolatos közép és hosszú távú tervekben Probléma/ lehetőség ▪A fejlesztés alapja, hogy fel kell térképezni a régió kútjait, forrásait, meg kell vizsgálni minőségüket és vízhozamukat, ennek elősegítése érdekében vízmérnöki előtanulmányt és próbafurásokat kell végezni. Pozitív eredmény esetén palackozó üzem hozható létre. (Bakonyszentlászló és Ravazd és Győrújbarát településeken). Ezek az előkészítés jellegű projektek szorosan kapcsolódna a palackozó üzem és elsősorban III. tengelyből megvalósítandó táj- és környezet rehabilitációs és komplex-ökoturisztikai fejlesztések megvalósításához. A vízminőségi előtanulmány és próbafúrás költsége nem lehet több €-nál. Megoldási javaslat ▪A sikeres próbafúrások eredményeként az elkövetkező 3 évben legalább 1 vízpalackozó üzem létrehozása, térségspecifikus és védjeggyel ellátott palackozott vizek elterjedése, térségi munkahelyteremtés elősegítése és egészséges ivóvíz hasznosítása, valamint a térségi termék paletta is növekedni fog a felhasználás miatt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Próbafúrás költsége (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19230 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága57692 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/60 Kód: NyD-91-GF-2-01 Sorszám: 661 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/60 Kód: NyD-91-GF-A-12 Sorszám: 671 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségspecifikus termékek létrehozásának, fejlesztésének és bemutatásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A térség egyediségét egyértelműen meghatározzák a helyi termékek. Számos termék ismeretes a közösség területén: kecskesajt, tejtermékek, péktermékek, biotermékek, borok, kézműves és néphagyományokon alapuló termékek. A helyi termékek előállításához az alapanyag nagy részben rendelkezésre áll, mind a mezőgazdasági, mind nyersanyagok területén. Az előállításuk többnyire családi gazdaságokban, egyéni, illetve kisvállalkozások keretében történik. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek előállításánál megemlíthető probléma, hogy egyedi eszközöket igényelnek, illetve speciális infrastruktúra megléte szükséges, melyeknek magas a költségvonzata, ez az indoka elsősorban annak, hogy a térségben számos helyen a helyi termék ágazat szerepének csökkenése tapasztalható. Hiányoznak a helyi termékek bemutatására alkalmas speciális terek és eszközök. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termékek létrehozásához szükséges egyedi gyártású és kiegészítő eszközök beszerzésének, illetve az előállítás keretét biztosító műhelyek, előállító és célzott bemutató helyek kialakításának támogatása, hogy az előállítás standard, magas minőségben, illetve szélesebb körnek elérhetően valósulhasson meg. A megoldási javaslat keretén belüli minőségjavulás a termék expókon és kiállításokon való megjelenést is biztosítaná egyben. A fejlesztés tartalma a helyi termékek előállításához kapcsolódó (nem mezőgazdasági jellegű) gépbeszerzés és infrastrukturális beruházás Megoldási javaslat ▪Az eszközfejlesztésekkel a helyi termékekkel foglalkozó gazdálkodók nem kerülnek kényszerpályára, magas minőségben tudják az eddigi terméküket nyújtani. A NYD-91-GF-6-03 sorszámú HPME-ben szereplő szakmai hálózatokkal való összekapcsolással, a NYD-91-SZF-A-37 sorszámú HPME-ben szereplő helyi piacok megerősítésével az értékesítés területén, illetve a NYD-91-SZF-A-28 sorszámú HPME-ben szereplő közösségi terekben történő bemutathatóvá tétel elősegítése miatt, a NYD-91-GF-6-02 sorszámú HPME-ben szereplő védjegy kialakításával a következő 5 évben a helyi termékek előállításával foglalkozóknak biztosabb gazdasági háttér nyújtható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/60 Kód: NyD-91-GF-A-12 Sorszám: 671 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/60 Kód: NyD-91-GF-2-04 Sorszám: 7034 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségspecifikus termékek létrehozásának, fejlesztésének és bemutatásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Pannónia Kincse LEADER akciócsoport területén, ide értve az 5000 fő feletti településeket, számos olyan helyi termékkel rendelkezik, amelyeknek hasznosítása mind turisztikai, mind gazdasági szempontból előnyt jelentene a térségnek. Ide tartoznak például a borászat, vagy a gyógynövényekből nyert termékek is egyaránt. Ezeknek nagy részét helyi vállalkozások, illetve a Pannonhalmi Bencés Kongregációs Apátság területén állítják elő. Helyzet/ adottság ▪Az igazán jövedelmező és turisztikai szempontból előnyös borászatok 5000 fő feletti településeken vannak, így a támogatásuk sok pályázatból kiesik, valamint az egyházi jellegű gazdaságfejlesztési projektek is kis hangsúlyt kapnak a kistérségben és országos szinten egyaránt, annak ellenére hogy a helyi identitáshoz, illetve a termékpaletta bővítéséhez is egyaránt hozzájárulnak. Probléma/ lehetőség ▪Az akciócsoport területén fekvő 5000 fő feletti, illetve egyházi gazdaságfejlesztési jellegű projektek esteében, településeken olyan innovatív megoldásokat tartalmazó helyi termék (másodlagos élelmiszer feldolgozás, mezőgazdasági melléktermék hasznosítás, illetve egyéb emberi kéz által alkotott termékek) létrehozásának, fejlesztésének és turisztikai hasznosításának (bemutatóüzem, minta szerű gazdaságok) támogatása, valamint a település egyediségét meghatározó olyan elemek fejlesztése (például: egyedi borospincék fejlesztése), borturisztika fejlesztése, amelyek egyidejűleg meghatározó szerepet játszanak a településkép megformálására és alkalmasak hogy bekapcsolódjanak a térség komplex turisztikai útvonalába is egyaránt. Elszámolható: építés, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés eszközbeszerzés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatása, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés eredményeként minimum 2 borászat turisztikai célú fejlesztése, illetve helyi gyógynövényes kertek fejlesztése megvalósul az elkövetkező 2 évben. Kiegészítve egyéb turisztikai célú fejlesztésekkel, egyértelműen hozzájárulnak a helyi akciócsoport területére érkező turisták számának növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Marketing tevékenység (20%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret57981 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/60 Kód: NyD-91-GF-2-04 Sorszám: 7034 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Győrújbarát, Pannonhalma ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/60 Kód: NyD-91-GF-7-02 Sorszám: 681 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Térségspecifikus termékek létrehozásának, fejlesztésének és bemutatásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség egyediségét egyértelműen meghatározzák a helyi termékek. Számos termék ismeretes a közösség területén: kecskesajt, tejtermékek, péktermékek, biotermékek, kézműves és néphagyományokon alapuló termékek. A helyi termékek előállításához az alapanyag nagy részben rendelkezésre áll, mind a mezőgazdasági, mind nyersanyagok területén. Az előállításuk többnyire családi gazdaságokban, egyéni, illetve kisvállalkozások keretében történik. Helyzet/ adottság ▪Problémát jelent a térségben, hogy a helyi termékek sok helyen egymástól elkülönülve állnak rendelkezésre, nincs egy koherens hálózat, amely a helyi termékeket fogja össze egy egységes keretbe. Számos kezdeményezés van a helyi, megyei, illetve regionális termékek összefogására, de elkülönülésük és gyakori információ szolgáltatás hiánya miatt nem jelentenek összetartó erőt. Probléma/ lehetőség ▪A térségi helyi termék hálózat és az ehhez kapcsolódó szakmai bizottság által megítélt térségi védjegy kialakításának támogatása. Ez esetben megvalósítható lenne egy előzetes minőségi ellenőrzés a helyi termékek között, illetve a helyi termékek számára kialakított hálózat az információszolgáltatás és tapasztalatcsere erősítését jelentené, a gazdasági fenntarthatóság (jövedelemtermelő képesség növelése) és a partnerség elvének (rendezvényeken közös termékbemutató, stb.) figyelembe vételével. A fejlesztés tartalma a helyi termékekhez kapcsolódó védjegy kidolgozása és megvalósítása, ehhez kapcsolódóan helyi termék hálózat kialakítása. A helyi termék kialakítása és megvalósítása konzorciális alapon kell hogy megvalósuljon. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés eredményeként egy egységesen leszabályozott, térséget meghatározó hálózat és védjegy alakul ki. A hálózat és a védjegy kialakításával nőhet a helyi termékek ismertsége, a térségi és a győri felvevőpiacokon, illetve agrár és egyéb gazdasági expókon történő közös megjelenés a térség megítélését, ismertségét egyértelműen növelné, továbbá a vállalkozásoknak a jövedelemtermelését is erősítheti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A védjegyhez kapcsolódó logo és arculattervezés (50%), Védjegy szabályzati rendszerének kialakítása (20%), Eszközbeszerzés (10%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok100% 0 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/60 Kód: NyD-91-GF-7-02 Sorszám: 681 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/60 Kód: NyD-91-GF-A-15 Sorszám: 674 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Hátrányos helyzetű települések gazdasági felzárkóztatásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A térségben 8 darab hátrányos helyzetű település található: Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge, Tárnokréti, Sobor, Szerecseny, Nagydém, Lázi. A települések a közösség periférikus területein helyezkednek el, többnyire zsáktelepülések. A helyzetük miatt számos olyan problémával küzdenek, melyeknek a megoldása elkülönített támogatás nélkül nem lenne megoldható, hiszen a fejlettségbeli különbségek ellensúlyozására a helyi szintű beruházások nem valósulnak meg forráshiány miatt. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű települések többségének legnagyobb problémája, hogy a lakosság elöregedő, lélekszáma egyre csökken. A többség semmilyen intézménnyel nem rendelkezik, iskolája, óvodája már régóta nincsen vagy bezárás fenyegeti. A szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak. A közelebb fekvő városok a rossz közlekedés miatt nehezen megközelíthetők. A legfontosabb probléma, hogy a községek gazdasági jellegű megtartó ereje az átlagnál alacsonyabb szinten stagnál, ebből adódóan is magas a munkanélküliek száma. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű településeket érintő problémák ellensúlyozására multiszektorális, nem mezőgazdasági tevékenységre vonatkoztatható gazdaságélénkítés, illetve a vállalkozásfejlesztés megvalósításának elősegítése a jövedelemtermelő képesség növelésével, különös tekintettel a települések egyéni természeti és táji adottságaira. Ide értve mind az alapszintű technológiai fejlesztéseket és eszközbeszerzések, mind a kapcsolódó alapinfrastrukturális háttér kialakítását is, valamint s szükséges szabványok bevezetését. Megoldási javaslat ▪Eredményként előrejelezhető a hátrányos helyzetű települések gazdaság élénkítése, az itt termelt jövedelmekből számos újabb fejlesztési beruházás valósulhat meg. Amennyiben sikerül megtalálni ezeken a településeken azt az egyedi vonást, amiért a befektetőknek érdemes ott beruházni, akkor jelentős fejlődés várható. Előrejelezhetően a hátrányos helyzetű településeken eszközölt fejlesztések a munkanélküliség csökkenését és akár az egy főre jutó átlagkereset 5-10%-os emelkedését is generálhatják. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/60 Kód: NyD-91-GF-A-15 Sorszám: 674 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cakóháza, Lázi, Markotabödöge, Nagydém, Rábcakapi, Sobor, Szerecseny, Tárnokréti ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/60 Kód: NyD-91-GF-5-01 Sorszám: 684 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Humánerőforrás fejlesztése a gazdasági potenciál kihasználása érdekében Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Vállalkozások nagy arányban működnek a térségben, számos profil mentén, különösebb összehangolás nélkül: gépipari, faipari, mezőgazdasági jellegű vállalkozások. A foglalkoztatottság szempontjából legjelentősebb ágazat a gépipar, amely nagyrészt külföldi tulajdonban van. A térség egyéb gazdasági ágazatait (ide értve a turizmust is) 95%-ban egyéni-, kis- és középvállalkozások teszik ki, amelyek legtöbb esetben alacsony jövedelmezőség mellett működnek. A térségben található számos olyan nívós civil szervezet (Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület, Rendezvényműhely Alapítvány, stb.), amelyek együttműködéseket kialakítva megfelelő társadalmi alapra helyezik a helyi fejlesztéseket. Helyzet/ adottság ▪A térségre jellemző gazdasági szektorok vizsgálata alapján megállapítható, hogy az egy ágazatba tartozó vállalkozások elkülönülten működnek, nem ismerik egymás kínálatát. Szakmai jellegű hálózatok, melyek a vállalkozások működését és versenyképességét segítik, valamint erősítik a partnerség elvét, szinte teljesen hiányoznak a közösség területén. A térségi civil együttműködés is csak kevés helyen hangsúlyos, csak sok pontszerűen működő Probléma/ lehetőség ▪Megfelelő tudásalapra helyezett szakmai hálózatok és központok kialakítása hasonló profilú civil szervezetek, vállalkozások és a vállalati értéklánc mentén, illetve komplex módon is. A folyamatos információ- és tapasztalatcsere mellett a megoldási javaslat célja az ágazaton belüli- és közi együttműködések erősítése, közös projektek megvalósításán keresztül. A fejlesztés alapja térségen belüli együttműködés, amely elsősorban a hasonló profilú vállalkozások között valósul meg tudásmegosztás és gazdasági célú hálózat kialakítását célozza meg bevonva mind a vállalkozókat, mind a termelőket, alapját képezve a helyi szintű termék előállítók közötti kapcsolódásoknak és a védjegy kialakításának. A szakmai hálózatok mentén civil kezdeményezésű vidéki turisztikai és gazdaságfejlesztési hálózat is kialakítható. Elszámolható: rendezvények és képzések járulékos költségei, oktatói javadalmazások, segédanyagok 40%-ig, bérleti díjak, kiadványkészítés és marketing költségek projekt 40%-ig, 15%-ig étel és italfogyasztás, fellépők díja, egyéb elszámolható költségek, kapcsolattartás költségei. Megoldási javaslat ▪Gazdasági és társadalmi erőforrás optimalizáció valósul meg a koordinátori szerepet betöltő szakmai központoknak és hálózatoknak köszönhetően, mely hozzájárulhat a termelékenység fokozásához, a nyersanyagok könnyebb és rövidebb úton történő beszerzéséhez, a munkaerő jobb kihasználásához és mobilitásának növeléséhez, valamint civil oldalról a társadalmi kohézió és helyi identitástudat növeléséhez járul hozzá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (10%), Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés (25%), Marketing tevékenység (25%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/60 Kód: NyD-91-GF-5-01 Sorszám: 684 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/60 Kód: NyD-91-SzF-3-01 Sorszám: 1304 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: Humánerőforrás fejlesztése a gazdasági potenciál kihasználása érdekében Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A helyi közösség területén számos társadalmi és/vagy élethelyzet alapján munkavállalásban hátrányosnak tekintett csoportok találhatók meg (kisebbség, mozgáskorlátozottak, fiatalok). A számos térségi munkahely ellenére a megfelelő munkahelyek és a munkavállalási lehetőség megteremtése nem valósul meg. A munkavállalás szempontjából a leghátrányosabb kistérség a Pannonhalmi kistérség. Mindezek mellett a kialakult gazdasági helyzet számos olyan helyzetet generált, ahol a több lábon állás koncepciója elengedhetetlen feltétel a megélhetéshez szükséges jövedelemszint megteremtéséhez. Helyzet/ adottság ▪Legfontosabb probléma, hogy sok munkáltató nem veszi figyelembe az esélyegyenlőségi elveket, a kisebbség foglalkoztatásával kapcsolatban pedig kifejezett elzárkózás tapasztalható, ami számos társadalmi jellegű problémához vezet (például a térségi diplomás fiatal munkanélküliek elvándorolnak). A gazdasági hatások miatt a térségi munkanélküliség fokozatosan emelkedik. Győr városában található multinacionális cégeknél jelentkező munkaerő leépítések miatt a helyi lakosság sokszor nem tud alternatív Probléma/ lehetőség ▪Képzések és átképzések, valamint workshopok megvalósítása térségben a helyi lakosság és munkavállalók részére OKJs szintű, valamint egyéb támogatáson kívül eső, képesítést vagy elvégzése esetén egyéb oklevelet biztosító képzések, átképzések támogatásának biztosítása. A fejlesztés alapja a gazdasági helyzetben a többlábon állást kell biztosítani a munkavállalási korú lakosságnak, valamint a munkanélküliségi ráta emelkedésével ezt kompenzáló ellenlépéseket kell eszközölni, amelyeknek alapja az ilyen szintű képzési célú tevékenységek támogatása. Elszámolható: képzések járulékos költségei, kapcsolódó anyagköltség a projekt 40%-ig, oktatói segédanyagok bérleti és oktatói díjak, 20%-ig étel- és italfogyasztás költségei, vizsgadíjak, kapcsolódó marketing, kisértékű eszközbeszerzés, projekt költségének 20%-ig nem nagy értékű tárgyi eszköz beszerzés, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként az esélyegyenlőségi kritériumok biztosítva lennének már a program elindítását követő 2. évben. A képzésen résztvevők magasabb kvalifikációja versenyképes munkaerő kínálatot eredményez, amely 5%-kal növelheti a munkavállalás szempontjából aktív lakosság elhelyezkedését. A munka világában a diszkriminációs területen fellelhető megkülönböztetések megismertetésével, valamint a legjobb gyakorlatok bemutatásával hozzájárulnak az esélyegyenlőség előmozdításához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11570 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75497 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/60 Kód: NyD-91-SzF-3-01 Sorszám: 1304 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/60 Kód: NyD-91-GF-2-02 Sorszám: 1695 Prioritás: Pannónia Kincse gazdasági potenciáljának kihasználása Intézkedés: III. tengelyre nem jogosult területek gazdaság- és szolgáltatásfejlesztési elképzeléseinek... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A helyi közösség területén található olyan község, amely a maga több, mint 5600 fős lakosságával nem vehet részt a 3. tengelyben foglalt fejlesztési elképzelések megvalósításában. Győr városának közelségét a település használta ki a legpozitívabb módon, óriási a városból kiköltözők száma, jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik elhelyezkedésének köszönhetően. Magas az egy főre eső átlagkereset, a térségben itt a legalacsonyabb a munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Méretének és lakosságszámának köszönhetően számos fejlesztési alapból kiesik a település, annak ellenére hogy különböző gazdaságfejlesztési elképzeléseket Győrújbarátról elindítva szinergikus hatással lennének a környező településekre. Az erős vállalkozói bázisának köszönhetően Győr közvetlen szomszédságának hatásaiból kitörve a város mellett a közösség gazdasági jellegű iránymutató településévé alakulhat át. Probléma/ lehetőség ▪A megoldás keretein belül kiegészítő LEADER forrásból megvalósított egyedi, illetve komplex elsősorban szolgáltatásfejlesztés és kapacitásbővítés keretén belül gazdaság és vállalkozásfejlesztési (nem mezőgazdasági jellegű eszközbeszerzés és alapszintű infrastruktúra fejlesztések) elképzelések megvalósítása a az akciócsoport területén elhelyezkedő 5000 fő feletti településeken gazdasági fenntarthatóság elvének figyelembe vételével. Továbbá a településen meglévő meghatározó gazdasági bázis adottságainak tovább erősítése, illetve a lemaradó ágazatok szerepének kiemelésével, az ingázást érezhetően csökkentő munkahelyteremtés célú támogatások megvalósítása. Elszámolható: építés, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés eszközbeszerzés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatás, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a települési vállalkozások száma és gazdaságfejlesztési lehetőségei tovább nőnek, összekapcsolódva komplex turisztikai célú HPME-vel (NYD-91-GF-7-01). Győrújbarát munkahelyteremtés céljából vezető helyet foglalhat el a térségben, számos beruházást generálhat a fejlettségének köszönhetően a környező településeken. A gazdaságfejlesztési elképzelések és hálózatok egyik térségi kiindulópontja lehet már a 2. évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (50%), Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret74797 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/60 Kód: NyD-91-GF-2-02 Sorszám: 1695 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/60 Kód: NyD-91-SzF-A-32 Sorszám: 1715 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben található számos kiemelkedő jelentőségű folyóvíz (Duna, Rába, Rábca, Mosoni-Duna). Az Európai Víz keretirányelv szempontjából a Duna meghatározó jelentőségű, mint fő vízgyűjtő, ehhez kapcsolódóan az ország 47 részvízgyűjtője között szerepel a Mosoni-Duna és a Rába-Rábca térséget érintő szakaszai is. A térségben folyamatosan jelentkező kulcskérdés a vizek állapota, civil szervezetek (például: Rába-szövetség) is alakultak a térségi vízbázis védelmének és rehabilitációjának érdekében. Helyzet/ adottság ▪A vizek rehabilitációja és a partrendezés a magas költségek és a támogatási források alacsony száma miatt sokszor nem valósulhat meg. Különösen a holtágaknál jellemző az algásodás a vízfelszínen, valamint különösen a Rábánál a folyómeder rendkívül iszapos, kijelölt fürdőzésre (85%-ban) szinte sehol sem alkalmas. Diffúz (Rába habzása) és pontszerű (kommunális jellegű hulladékok) szennyeződések is jelentkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A környezetvédelmi fenntarthatóság elve mentén a felszín feletti folyóvízbázis védelmét és rehabilitációját elősegítő intézkedések támogatása, valamint a károsító külső hatások kiszűrése, ahol rendszeres mederkotrásokkal és a part menti táj rehabilitációjával a természeti értékek, a védett állat és növényfajok megóvása előtérbe kerül. Megoldási javaslat ▪A vizeink rehabilitációjával a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjából fontos előrelépés valósul meg, a vízi turizmus hátteréül szolgáló folyók állapota megfelelő minőségű, fürdőzésre is alkalmas célpontok lehetnek, 2013-ra hozzájárulhatnak a vízbázis környezeti fenntarthatóságához Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38532 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3854 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/60 Kód: NyD-91-SzF-A-32 Sorszám: 1715 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/60 Kód: NyD-91-SzF-A-33 Sorszám: Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben található számos kiemelkedő jelentőségű folyóvíz (Duna, Rába, Rábca, Mosoni-Duna). Az Európai Víz keretirányelv szempontjából a Duna meghatározó jelentőségű, mint fő vízgyűjtő, ehhez kapcsolódóan az ország 47 részvízgyűjtője között szerepel a Mosoni-Duna és a Rába-Rábca térséget érintő szakaszai is. A térségben folyamatosan jelentkező kulcskérdés a vizek állapota, civil szervezetek (például: Rába-szövetség) is alakultak a térségi vízbázis védelmének és rehabilitációjának érdekében. Helyzet/ adottság ▪A vizek rehabilitációja és a partrendezés a magas költségek és a támogatási források alacsony száma miatt sokszor nem valósulhat meg. Különösen a holtágaknál jellemző az algásodás a vízfelszínen, valamint különösen a Rábánál a folyómeder rendkívül iszapos, kijelölt fürdőzésre (85%-ban) szinte sehol sem alkalmas. Diffúz (Rába habzása) és pontszerű (kommunális jellegű hulladékok) szennyeződések is jelentkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A környezetvédelmi fenntarthatóság elve mentén a felszín feletti folyóvízbázis védelmét és rehabilitációját elősegítő intézkedések támogatása, valamint a károsító külső hatások kiszűrése, ahol rendszeres mederkotrásokkal és a part menti táj rehabilitációjával a természeti értékek, a védett állat és növényfajok megóvása előtérbe kerül. Megoldási javaslat ▪A vizeink rehabilitációjával a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjából fontos előrelépés valósul meg, a vízi turizmus hátteréül szolgáló folyók állapota megfelelő minőségű, fürdőzésre is alkalmas célpontok lehetnek, 2013-ra hozzájárulhatnak a vízbázis környezeti fenntarthatóságához Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 32/60 Kód: NyD-91-SzF-A-33 Sorszám: Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/60 Kód: NyD-91-SzF-A-31 Sorszám: 1318 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Természeti és táji elemek rehabilitációjának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A táji elemek (Sokorói-dombság, nemzeti park, tájvédelmi körzetek, Duna, Rábca, Rába-part, Bakonyalja, Tényői-fennsík, stb. ) nagy része önkormányzatok, illetve különböző kezelőszervezetek (erdőgazdálkodási szervezetek) tulajdonában vannak. A természeti értékek megújulása általában külső forrás igénybevételével valósul meg. Jellemzően a főutak mentén található táji elemek környezeti leterheltsége folyamatosan növekszik, a kijelölt túraútvonalak mentén a pihenőhelyek sokszor elhanyagolt állapotban vannak a nem rendeltetésszerű használat miatt. Helyzet/ adottság ▪A táji elemek gyakran elhanyagolt állapotban vannak a non-profit szervezeteknél jelentkező forráshiány miatt. Fontos lehetőséget biztosítanak a térségi táji elemek megóvása az élhetőbb környezet megteremtése és a környezetvédelmi fenntarthatóság érvényesítése érdekében. Probléma/ lehetőség ▪A táji elemek megfelelő használata és a természeti értékek megőrzése érdekében megoldási javaslatként tanösvények kialakítása, valamint természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására; természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjának, valamint helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről táblák készítése és elhelyezésének támogatása. A fejlesztés alapja a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására. Pihenőhelyek, a természetvédelmet szolgáló és ismeretterjesztő táblák kitelepítése, tanösvények kialakítása. Megoldási javaslat ▪A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítását eredményezi, illetve hozzájárulhat az aktív turizmus kiteljesedéséhez, a természet- és környezetvédelem, valamint hozzájárul a természeti értékmegőrzés fontosságának tudatosításához. A környezetvédelmi táblarendszer kihelyezésével a természeti értékek fokozott figyelemfelkeltést eredményezhetnek, a térségi őshonos állat és növényfajták ismerete is széleskörűen elterjedhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38532 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/60 Kód: NyD-91-SzF-A-31 Sorszám: 1318 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/60 Kód: NyD-91-GF-A-19 Sorszám: 1698 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben számos, legalább helyi védelem alatt álló kastély, illetve kúria található (pl.: ikrényi kastély, gici Jankovich-kastély, téti Pókvár). A térségi turisztikai kínálat meghatározó elemét képviselik. Nagy arányban külföldi magán, illetve vegyes tulajdonban vannak, így a felújítás elindítása a közös párbeszéd és az egyetértés hiánya miatt sokszor elakad, illetve a tulajdoni viszonyok sokszor rendezetlenek. Helyzet/ adottság ▪A térségi kastélyok és kúriák nagy számuk ellenére sem tudják a turisztikai kínálat részét képezni elhanyagolt állapotuk miatt. Problémát jelent a felújításnak a magas költségvonzata, a forráshiány miatt sokszor a tulajdonosok közötti párbeszéd meg sem indul. Probléma/ lehetőség ▪A védelem alatt álló kastélyok és kúriák külső és belső felújításának, valamint a kapcsolódó kastélyparkok eredeti állapotának visszaállítását elősegítő intézkedések támogatása örökségvédelmi és turisztikai vonzattal. A megoldási javaslat részeként a kastélyok és kúriák alternatív hasznosítási (kastélyszállók kialakítása, wellness-központ, konferenciaturisztikai célpont) lehetőségeinek kiaknázása. Megoldási javaslat ▪A kastélyok és kúriák felújításával, kombinálva a szakrális és kulturális örökség rehabilitációjával (1735. sorszámú HPME) teljes körű örökségvédelem valósul meg a térségben 2013-ra, kumuláltan tovább erősítve a térségi turisztikai potenciált. A kastély, illetve kúria jellegű épületek alternatív hasznosítási lehetőségeinek emelkedésével hozzájárulhat a térségi jövedelemszerzési potenciál emelkedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 34/60 Kód: NyD-91-GF-A-19 Sorszám: 1698 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/60 Kód: NyD-91-SzF-A-29 Sorszám: 1735 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A helyi és országos védelem alatt álló épületek jelentős súllyal bírnak a térségben, legtöbbjük szakrális jellegű építmény (Pannonhalmi Apátság, templomok, kápolnák, kálváriák, keresztek), de található a térségben a vidéki életet tükröző épületek (tájházak, hagyományos parasztházak). Jelentőségük a térségben több szinten is jelentkezik, mivel a kulturális örökség, turisztikai hasznosítás, valamint a település kép (centrális, nagyobb forgalmú helyeken találhatóak meg a falvakban) szempontjából sem elhanyagolható a szerepük. Helyzet/ adottság ▪A legfontosabb probléma, hogy különösen a vidéki életet tükröző épületek elhanyagolt állapotban vannak, illetve számos szakrális érték felújítása nem megoldott, ennek fő oka a rekonstrukciók magas költségvonzata. A település meghatározó kitörési pontjának alapját teremthetik meg különösen a szakrális jellegű épületek, a széleskörű hasznosítási lehetőségeik miatt, hiszen turisztikai és kulturális szereppel is bírnak. Probléma/ lehetőség ▪Megoldási javaslat a védelem alatt álló épített emlékek külső és/vagy belső felújítása, illetve a szükséges eszközök,, a szakrális jellegű épületeknél külön szakembereket igénylő freskók, illetve oltárok restaurálása, a látogathatóság és a komplex lehetőségek érvényesítésének megteremtésével. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat elindítása után az első három évben minimum 10 db szakrális emlék felújítására kerülne sor, összekapcsolva a NYD- 91-GF-A-19 sorszámú HPME-ben szereplő Nyitott Kapuk programmal és a teljes területrekonstrukcióval a szakrális turizmusba bekapcsolható állomáspontokat alkothatnának. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/60 Kód: NyD-91-SzF-A-29 Sorszám: 1735 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/60 Kód: NyD-91-GF-A-17 Sorszám: 690 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi és országos védelem alatt álló épületek jelentős súllyal bírnak a térségben, legtöbbjük szakrális jellegű építmény (Pannonhalmi Apátság, templomok, kápolnák, kálváriák, keresztek), de található a térségben a vidéki életet tükröző épületek (tájházak, hagyományos parasztházak). A térség kulturális örökségének megőrzésében meghatározóak, valamint a településkép központi elemét alkotják. Helyzet/ adottság ▪Általános problémaként megnevezhető, hogy az örökségvédelmi elképzelésekhez kapcsolódó területrendezés nem képezi részét a felújításoknak, különálló, általában önkormányzati kezdeményezésre induló projektek kevés helyen valósulnak meg. Ennek az oka elsősorban a közvetlen környezet állapotának kialakítása mellett, hogy a fenntartás is többletköltségként jelenik meg. Probléma/ lehetőség ▪Az sorszámú HPME-hez kapcsolódó felújításokat kiegészítve a kültéri területrendezési projektekkel a teljes körű helyreállítás megvalósítása, illetve a környezet eredeti állapotának visszaállítását előirányzó lépések támogatása az örökségvédelemhez kapcsolódó környezeti fenntarthatóság megteremtésével, a helyi lakosság rehabilitációs folyamatokba történő bevonásával erősíthetőek a kezdeményezések Megoldási javaslat ▪Eredményként az örökségvédelmi elképzelések teljes körűen megvalósulnának 2013-ra, ideértve az építmények, illetve a környezet megújítását is. A megoldási javaslat a települési zöldfelület növelő (1314. sorszámú) HPME-vel együtt a zöldebb falu, élhetőbb lakókörnyezet megjelenését idézheti elő, a helyi községek megtartóerejének növekedésével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38532 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/60 Kód: NyD-91-GF-A-17 Sorszám: 690 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/60 Kód: NyD-91-SzF-1-05 Sorszám: 7035 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédel... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A helyi közösség területén található olyan község, amely a maga több, mint 5600 fős lakosságával nem vehet részt a 3. tengelyben foglalt fejlesztési elképzelések megvalósításában. Győr városának közelségét a település használta ki a legpozitívabb módon, óriási a városból kiköltözők száma, jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik elhelyezkedésének köszönhetően. Magas az egy főre eső átlagkereset, a térségben itt a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ide sorolható számos helyi specifikumnak számító löszpincék, egyedi borospincék, tájházak, valamint szakrális emlékek. Helyzet/ adottság ▪Méretének és lakosságszámának köszönhetően számos fejlesztési alapból kiesik a település, annak ellenére hogy meghatározó az elhelyezkedése az akciócsoportban, a különböző itt található szakrális, táji és környezeti elemek és ingatlanok fejlesztése a források hiánya miatt nem megoldott. Fontos probléma hogy, mivel sok helyen állagmegóvási munkák sem valósulnak meg finanszírozási akadályok miatt, veszélyeztetett értékek stádiumába is kerülhetnek a közeljövőben. Probléma/ lehetőség ▪Az 5000 lakos fölötti településeken helyi vagy országos védelem alatt álló (szakrális, illetve táji jellegű) épített és kulturális, valamint természeti örökségének megőrzése, megóvása. A turisztikai szempontból frekventált elhelyezkedésük miatt bekapcsolhatóak a térség turisztikai vérkeringésébe. A legfontosabb célként a turisztikai hasznosítás, valamint az állagmegóvás a meghatározó. Elszámolható: építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, kapcsolódó terv (18.000€), marketing tevékenységek támogatása, valamint egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként minimum két helyi érték felújításra kerül, és ezek az értékek alkalmasak lesznek a turisztikai célú hasznosításra is, tehát kiegészítő jelleggel hat a Pannónia Kincse LEADER Egyesület területén kialakítandó turisztikai útvonalak meghatározásában. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18699 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44876 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/60 Kód: NyD-91-SzF-1-05 Sorszám: 7035 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Győrújbarát ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/60 Kód: NyD-91-GF-1-03 Sorszám: 691 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Védelem alatt álló épületek, építmények teljes körű felújításának elősegítése örökségvédel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi és országos védelem alatt álló épületek jelentős súllyal bírnak a térségben, legtöbbjük szakrális jellegű építmény (Pannonhalmi Apátság, templomok, kápolnák, kálváriák, keresztek), de találhatók a térségben a vidéki életet tükröző épületek (tájházak, hagyományos parasztházak) Helyzet/ adottság ▪Fontos probléma a helyi épített emlékeknél, különösen a szakrális jellegű épületeknél, hogy a folyamatos látogathatóságuk nem biztosított. Nem tudják sem a szakrális, sem a falusi turizmus területén a rendeltetésüket ellátni, elsősorban csak örökségvédelmi célterületként érvényesülnek. Probléma/ lehetőség ▪Kiegészítő jelleggel a "Nyitott kapuk" program elindítása az épített emlékek látogathatóságának folyamatossá tétele érdekében, fő célcsoportként a turistákat megjelölve. A megbízható és fenntartható nyitva tartásokkal a turisztikai információs rendszerekben kiegészítő információként megjeleníthető lesz, bekapcsolódhatnak a térség turisztikai vérkeringésébe. LEADER-szerűségét bizonyítja, hogy ilyen jellegű projekt még nem valósult meg a térségben, tehát innovativitása alátámasztott. A projekt lényege, hogy az elsősorban építés jellegű beruházásokkal megvalósuljon a szakrális turizmus, valamint a templomok szellőztethetősége is megoldott lenne. elszámolható költségek: építés, marketing költség, kis értékű eszközbeszerzés, kapcsolattartás költségei. Megoldási javaslat ▪A program megvalósulásának eredményeként a tematikus tájékoztatókban kiegészítő információval fel lehet tüntetni az állandó nyitva tartást, különösen azért hangsúlyos ez, mivel a területen található műemlékek, illetve a kapcsolódó szakrális turisztikai ágazat nem szezonális jelleggel működik. A kulturális örökségek látogathatóságának biztosítása hozzájárulhat a térségben az egész évet lefedő turisztikai kínálat megteremtéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7479 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38111 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/60 Kód: NyD-91-GF-1-03 Sorszám: 691 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/60 Kód: NyD-91-GF-A-18 Sorszám: 692 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Természeti és történelmi örökség megőrzéséhez kapcsolódó tanulmányok és tervek elkészítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség területén a nagy múltra visszatekintő épített örökség, valamint a táji adottságoknak (síkságok, folyók, dombok és hegyek) köszönhető természeti értékek sokszínűsége meghatározó szereppel bír a térségben. Jelenleg nem vagy csak nagyon csekély számban állnak rendelkezésre az épített és természeti örökség megőrzését szolgáló egyedi és összefoglaló jellegű tanulmányok és tervek. Helyzet/ adottság ▪Problémát jelent, hogy egyrészt a felújításhoz kapcsolódóan a terveknek magas a költsége, illetve a térségben nem áll rendelkezésre a természeti és kulturális, épített emlékekről egy rendszerezett dokumentáció, amelynek segítségével az örökségvédelemhez és tájrehabilitációhoz intézkedéseket célirányosan meg lehet valósítani. Probléma/ lehetőség ▪A rekonstrukciók, rehabilitációk alapját szolgáló tervek elkészítésének támogatása, valamint egységes tájkataszter megalkotása a teljesség igényével, mind a természeti, mind az épített értékekről egyaránt, a térségi örökség megújulásának és védelmének elősegítésére, illetve felmérésére. A megoldási javaslat megvalósítása mindhárom szféra örökségvédelmi érdekeit szolgálja. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés segítségével és eredményeként megteremthetők az örökségvédelmi célú rekonstrukciók alapjai, 2010-re érzékelhetően több kulturális emlék felújítása valósulhat meg. A tájkataszter segítségével pedig a térségben szereplő táji és épített elemek ismertsége nőhet, kiemelhetőek lesznek azok a táji elemek amelyeket estelegesen a legtöbb károsító hatás éri, illetve azok az értékek is, amelyekből kiindulva és fenntartható megőrzéssel természetközpontú megújulás indítható el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38532 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/60 Kód: NyD-91-GF-A-18 Sorszám: 692 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/60 Kód: NyD-91-GF-8-01 Sorszám: 7101 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Természeti és történelmi örökség megőrzéséhez kapcsolódó tanulmányok és tervek elkészítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Pannónia Kincse LEADER Egyesület területén számos olyan infrastrukturális fejlesztés valósul meg, amelyek egyértelműen a Közösség fejlődését szolgálják. A terveknek és tanulmányoknak sokszor rendkívül magas a költségvonzata. Az Európai Uniós infrastrukturális fejlesztéseknek alapvető követelménye a törvényi előírásoknak megfelelő terveknek a megléte. Helyzet/ adottság ▪A beruházásokhoz és egyéb Európai Uniós fejlesztésekhez kapcsolódóan megállapítható, hogy a terveknek és tanulmányoknak rendkívül magas a költségvonzata. A beruházásokhoz kapcsolódó tervek és tanulmányok támogatása nélkül sok esetben a projekteket tervezését el sem tudják a kedvezményezettek kezdeni. Probléma/ lehetőség ▪A Pannónia Kincse LEADER Egyesület stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó, a tervezési területen megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítése önkormányzatok, társulásai és civil szervezetek részére. A tervnek és tanulmánynak minden esetben hozzá kell járulnia a HVS-ben megjelölt legfontosabb problémák leküzdéséhez valamint csak a HVS-ben megjelölt fejlesztési intézkedések által meghatározott témában készülhet. Elsősorban a vidéki turizmus és örökségvédelem, valamint civil fejlesztések esetében elkészült tanulmányok és tervek támogathatóak, valamint fontos hogy helyi problémák kiküszöbölésére és lehetőségek kihasználására alapuljanak. Megoldási javaslat ▪A támogatás eredményeként a tervek és tanulmányok támogatásával, minimum kettővel több beruházás valósul meg a Pannónia Kincse LEADER Egyesület területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tervek és tanulmányok költségei (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3740 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18699 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/60 Kód: NyD-91-GF-8-01 Sorszám: 7101 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/60 Kód: NyD-91-GF-A-16 Sorszám: 678 Prioritás: Pannónia Kincse természeti és épített örökségének megőrzése Intézkedés: Térségi állat és növény "génállomány" megőrzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A helyi közösség területén számos egyedi, őshonos növény és állatfajta (pl.: szürkemarha, mangalica, fekete gólya, kendermagos tyúk, tavaszi hérics, nőszirom) található, melyek nagy része a köztudatban nem ismert, éppen ezért sokszor ember által okozott károsító hatások érik. Helyzet/ adottság ▪Sok külső, káros behatás éri ezeket a növény- és állatállományokat, esetleges keveredések és mutációk jelentkeznek a génállományokban, az eredeti őshonos fajok csak elvétve találhatóak meg. Probléma/ lehetőség ▪Az állat- és növényállomány megőrzésére térségi "génbank" kialakítása és a megvalósításhoz kapcsolódó szakhálózat megteremtése a helyi szintű környezeti értékek fenntarthatóságának biztosítására. Megoldási javaslat ▪A térségben őshonos fajok megőrzése valósulhat meg, az esetleges káros behatások kiszűrhetőek lesznek. A megoldási javaslat eredményeként, a környezetvédelmi szempontok érvényesülése a térségi szintű hosszú távú fenntarthatóságot eredményezheti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214C Genetikai erőforrások megőrzése

197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77065 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 41/60 Kód: NyD-91-GF-A-16 Sorszám: 678 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagydém, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/60 Kód: NyD-91-SzF-A-20 Sorszám: 1696 Prioritás: Pannónia Kincse, mint turisztikai célpont kínálatának bővítése és fejlesztése Intézkedés: Térségre jellemző turisztikai ágazatok színvonalának növelése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Pannonhalmai-Sokoróaljai-Rábcatorok Helyi Közösség területére érkező turisták, különösen a külföldiek a turisztikai ágazatok közül a kerékpáros turizmust preferálják. Ennek az oka, hogy a térség összeköttetésben van az EURO-VELO kerékpárhálózattal, amelynek eredményeként elsősorban Ausztriából egyenesen elérhető a közösség területe. A kerékpárhálózat kiépítettsége Győr vonzáskörzetében jelentős, frekventált területeken pedig kerékpározás céljára kijelölt útvonalak találhatók. A területen (különösen a Téti kistérségben) GPS túrák érhetőek el. Helyzet/ adottság ▪Elsősorban az agglomeráción kívüli területeken kiépített kerékpárutak szinte egyáltalán, néhány kivételtől eltekintve még kerékpározásra kijelölt utat sem találhatunk, sok a kerékpározó a főutakon, ami magával vonzza a balesetek és veszélyforrások magas számát. A kiépítetlenség oka elsősorban a tervezés és beruházás magas forrásigénye, amely az önkormányzatoknál, még településközi összefogással sem biztosított. Probléma/ lehetőség ▪A térséget minden irányból átszelő kerékpárutak kialakításának elősegítése és támogatása a turisztikai kínálat színvonalának növelésével és bővítésével, elsősorban a vonzáskörzeti gyűrűn kívüli, nyugat-kelet irányú kerékpáros átjárhatóság megteremtésével. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térség eddig kerékpárral elérhetetlen pontjai megközelíthetőek lennének, összekapcsolva tematikus útvonalakkal, GPS-en jelölt turisztikai látnivalókkal kombinálva, valamint a kiegészítő turisztikai infrastruktúra, mint például kerékpárkölcsönzők kialakításával teljes körű kerékpár turisztikai elképzelések valósulhatnak meg, a térségbe a visszatérő látogatók száma szignifikánsan növekedhet a kiemelkedő és komplex kínálat miatt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra